Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-23 / 18. szám

„Január 20-án a választásokon egy új Lengyelország szü.etett meg" — állapítja mis a „PopulálraM ctmd francia lao Kétségtelen, hogy • lengyel választások eredménye — annak ellenére, hogv az erre vonatkozó, adatokkal alátámasztott liivata­loe közlemény csak ma este lát napvilágot — jelenti ma a leg­fontosabb nemzetközi politikai eseményt Vallja ezt a nézetet Iennés7etcsen a nyugati sajtó is, amely hasábos cikkekben foglal­kozik a választások lefolyásával figyelemreméltó kommentáro­kat is fűz megállapításaihoz. Az egyik legnagyobb amerikai hírügynökség. az Associated Press tudósítója is kénytelen el­ismerni a tényt, hogy megbízha­tó adatok szerint a választásra jogosultak több, min) 90 száza­léka az íímákhoz járult és hogy a lengyel választók határozottan Támogatták Gomulkát és az ál­tala képviselt politikai irányvo­nalat. A londoni hétfő! lapok kiemel­kedő helyen foglalkoztak a len­gve! szejm-választásokkal. A Times című konzervatív be­állítottságú lap megállapítja* hogy a szavazás rendbon folyt Te és a választók szemmel lát­hatóan támogatták Gomulkál. A • álasztók nagy tömegekben je­lentek meg a szavazóhclyiségek­ben az ország minden részében jelenti n Times különtudósftója és hozzáfűzi, hogy amikor elláto­gatott egyes szavazóhehiiségekbe, mind Varsóban, mind Varsó kör­nyékén, azt a benyomást nyerte, bogi/ a szavazók nyíltan adták le szavazatukat a nemzeti egység­front választási listáidra. Nem •olt tapasztalható a kényszer lég­köre, amely jellemezte a korábbi lengyel választásokat, A News Chronicle a választá­sok eredménvével foglalkozó hírmagyarázatában azt írja, hogy osunón az ellenforradalom tudná r'elyreállitani a nyugati kapita­lizmust Lengyelországban. • At Observer megjegyzi, hogy i* választási hadjárat során a len­gyel kommunista vezetők a meg­győződés, nem pedig a kényszer eszközeit használták, amit igen jelentősnek tart. A londoni rádió varsói tudósf­ilója szerint Gomulkánah sike­rült a lengyelek túlnyomó több­ségének támogatását elnyernie az f/s szel bejelentett függetlenebb, emberiesebb kommunista politi­kája számára. Az eredmény két­-égtclcnül nagy csapás a ma­kacs sztálinisták régi gárdájára, amely titokban ellenzi Gomulka új vonalát — teszi hozzá a ludó­> íló. Ügy látszik — közölte a BBC —, hogy a háború előtti polgári osztályból sokan Gomul­kára szavaztak. A keddi párizsi eajtó ugyan­csak nagv figyelmet szentelj a lengyel választásoknak. A Libe­ration rámutat arra, hogy a len­gyel nép megerősítette a szocia­lista rendszerrel való elkötele­zettségét, jóváhagyta a Lengj/el Egyesült Munkáspárt múlt év októberéhen meghatározott poli­tiliáját. A lengve] nép elismerés­re méltó egyséében nyilvánította ki liitét a szocializmusban és nzt nz akaratát, hogy törhetetlen i hűséggel megmarad a Szovjet­unió és n népi demokráciák iránti barátságban és szövetség­ben. A Popnlaire szerint Gomulka előtt szabad az út, hogy megva­lósítsa programiát. Ez a prog­ram: fenntartani a lengyel szu­verenitást és folytatni az októ­berben megkezdett demokratizá­lási politikát. A lap szerint ja­nuár 20-án a választásokon egy új Lengyelország született meg. Mint látható, a nvugati saitö megállanftása alapvetően mások mint voltak a választások előtt, nmikoris e sajtó oreránumai szín­tc biztosra vették, hogy a Len­gvel Nemzeti Frontnak nem fog sikerülnie megszerezni a szava­zatok többségét. Ezekután lássuk, egv baráti ország, a Jugoszláv Nénköztár­saság egyik vezető fanjának, a Poli'ikánnk megállapításait. A len kiemelkedő helven közli B. Diki esnek. a varsói különtudósf­tóiának ..Gomulka programjának döntő győzelme" rímű ielentését. ,,A lengyelországi forradalmi ok­tóber — írja a Politika tudósító-, ja, —' nngy gvőzelmet aratott a s7ejm-választásokban. A szocia­lizmushoz vezető út, amely a LEMP Központi Bizottságn VTTT plenáris ülésének új politikai irányvonalán nyugszik, valamint Gomulka programi a megszerezte a lengvel választók dön'ő több­ségének támogatását. Varsóban a lengvel egvség győzelmének és a lengyel politikai realizmus gvő­zelmének voltunk tanúi. Bizo­nyítéka ez annak, hogy a len­gyel nép döntő többsége elhatá­rozta. hogy követi a szocializ­mushoz veze'ő lengyel utat. az­az kész arra, hogv kitartóan vég­rehajtsa az októberi programot, amely a lehető legszélesebb táv­latokat nyitotta meg előtte, és már az első három hónap alatt is látható eredményeket hozott. A Hazafias Népfront Országos Tnnácsa táviratban fejezte ki jó­kívánságait a Ijongvel Nemzeti Egységfront elnökségének. „A szuverenitás, a demokrácia, a szocializmus jelszavaival induló Nemzeti Egységfront választási sikere megerősíti a lengyel és a magyar nép barátságát — álla­pítja meg többek között a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak távirata. — Ezekben az örömteli napokban kívánjuk Önöknek, hogy azokat a célkitű­zéseket, amelyeket a választók oly nagy tömege tett magáévá, a lengyel' nép boldogságára, mi­nél előbb sikeresen megvalósít­sák", A külpolitika hírei I — röviden Varsó (PAP) Japán éa Len- j evelorszác között tárgyalá­sok íolvnak a hadiállaDot megszüntetése és a két orszáe diplomáciai viszonyának meg- ! teremtése kérdéséről. E tár- | evalásokat n két ország ál­landó ENSZ-kénviselői foly­tatiák. Várható, hogv a tár­gyalások a legközelebbi iövő­ben befeieződnekj • Pekina (MTI) A TASZSZ közli: Pekingben aláírták a Szovietunió és a Kínai Néo­köztársaság 1957. évi kultu­rális együttműködési tervét amelvet a két. ország lelenlea érvényben lévő kulturális egvezménvének alapián dol­goztak ki, • Párizs (MTI) A TASZSZ közli: P. N. Kumikin külke­reskedelmi miniszterlhelvettes a szoviet kereskedelmi kül­döttség vezetőie megérkezett Párizsba, hogv a francia kor­mánnyal az 1957—59. évi köl­csönös áruszállítási egyez­mény megkötéséről tárgval. ion. London (MTI) Hétfőn este az angol külügyminisztérium nyilvánosságra hozta azt a brit iegvzéket.. amelv utal az 1956. november 7-i lordániaí kormánynyilatkozatra, melv szerint Jordánia ..véget kíván vetni a szerződésinek s azi akaría. hogv a brit csapatok elhagy iák Jordánia területéi és számolták fel az itteni bril támaszoontokat", ..Tekintettel arra a barát­ságra. amelv az Egyesült. Ki­rályság és Jordánia között ü múltban volt — hangzik az angol iegvzék — Őfelsége kormánva erőt el lesen óhaitia hogv a két ország által aláírt szerződés kikötéseinek meg­felelően létesített kaDcsolatok e barátság megőrzését és megerősítését szolpáliák. n ne támasszanak ennek útiéba akadálvt": Az angol kormány Irr kí­vánia eleiét venni a szerző­dés felmondásának * Bukarest (Mtl) A TASZSZ közli: Február 3-án tartiák Pomániában a nagv nemzet­gyűlés választásait. A román saitóban vasárnao meeíelenl a néüi demokratikus front országos tanácsának kiáltvá­nya. A kiáltvány ismerteti a Komán Nénköztársaság gaz­dasági és kulturális eredmé­nyeit. hangsúlyozza hogv az orszá/f külpolitikájának mart­ja a. Szovjetunióhoz, a néni Kínához és a többi, szocialista orszáaakhnz füzödó rendíthe­tetlen barátsáo. • Kovvenháatt (MTI) A TASZSZ közli: A Dán Kom­munista Párt XIX. rendkí­vüli kongresszusa ianuár 20-án befeiezte munkáiét. A kongresszus záróülésén több Dolitikni határozatot, fogadott eL Disszidálok «i «# Találkozás az eltűnt fiúval bzóiár a kofferben Oktalan kalandvágy­Gyermekkel a szárkúpban A proletariátus diktatúrája elbánik ellenségeivel Kiss Károly beszéde Szekszárdon Az MSZMP szekszárdi városi intéző bizottsága által rendezett nyilvános pártnnpon Kiss Ká­roly. n párt ideiglenes intéző bizottságának tagja mondott be­szédet. A volt megyeháza nagy tanácstermében tartott pártnapon mintegy ötszázan vettek részt. Beszédének elején Ki* Károly ez MDP-vcl foglalkozott: — A múltban dolgozott ellen­zék a part központi vezetőségé­ben — mondotta —, amely Nngy Imre körül csoportosult, és részt vettek benne az írók cs újságírók jelentős csoportjai is: álláspont­juk és követeléseik köz'itt eleinte sok volt n helyes mozzanat, de uz október 23-át megelőző idő­ben már teljes egészében a párt és a néni demokrácia alapjainak aláásására törekedtek bírálataik­kal, A vitát már nem is a párt­ban, hanem az utcán, u Petőfi­körben provokálták. .— A mi pártunk életében vol­tak hibák, de ezeket n hibákat nem a vidéki funkcionáriusok ro­vására kell írni. Nekik végre kel­lett hajtaniok a felülről kapott utasitusokat. Azok, akik olyan lelkiismeretesen vidéken keres­ték az imperialisták által gyű­lök sztálinistákat cs rákosistákat, azokat tudatosan, vagy tudaton kivid, dc az ellenforradalmat tó­mogalták. — A proletariátus diktatúrája a saját ellenségeivel, még ha írókról legyen is szó, elbánik ve­lük, annak rendje és módja sze­rint — mondotta Kiss Károly, majd a személyi kultusz káros következményeiről, az ellenforra­dalom napjairól és annak leve­réséről szólt. Részletesen be­szélt az MDP és a munkásosz­tály sorai egységének megőrzése terén elkövetett hibákról, a mun­kástanácsokról, az írószövetség és az újságírószóvetség népi de­mokráciaellencs munkájáról, a bíróság mfikSdéséről és a pártélet minden területéről. — Nem kel] hogy a puha és tétovázó emberek tömegei al­kossák a mi pártunkat. Ke­mény és következetes, a népet és a pártot szerelő emberekből áll­jon a mi pártunk. Lesz népi hadseregünk is, amely nemcsak április 4-én tud felvonulni, ha­nem az ellenforradalom ellen. Nagy és hosszantartó taps fo­gadta Kiss Károly beszédét, majd számos hozzászólás után az Internacionálé eléneklésével ért véget a pártnap. A szü'ö jelenti be az iskola igazgatójának, hogy gyermekét hitoktatásra kín nja járatni A hitoktatással leaDcsolatos rendelkezést — amelvet az oktatásüevi kormánybiztos a szülők szabad elhatározása A rendelkezés értelmében a szülőnek (valamelvik szülői. adott ki — több esetben helv- illetve n evermek nevelteté­telenül értelmezték. s a ie­lentkezésok körül visszássá­gok mutatkoztak. Több he­lven. a lelkiismereti szabad­ságot is megsértették. Az oktatásügyi kormány­biztos szabályozta a hittan­tanulásra való ieíent.k érzés rendiét hotrv érvénvesüliön séért felelős más személvnek kel] bejelentenie az iskola igazgatóiának szóban vaev írásban, ha svermeke hitok­tatását kívánta. Azok n ie­lentkezések. amelvtek szülői nviIatkoz.it alaoián történtek továbbra is érvényesek. ] Szegeden különösen sokat ! beszélnek mostanában n disz­j szidálókról: mindennapos té­! ma ez a furcsa ielensée. láz. emelv elkap fiatalt felnőttet és őrült kalandba kerget. A disszidálni akarók uevanis most „délre húzódtak", s itt Szeged körnvókén Dróbálnak átszökni a jugoszláv határon. Elég tragédiának az. hoev az ellenforradalmi időkben sok tízezer magvar elhagvta az országot. Közülük idegen földről küldtek már kedvező hangú levelet is. s írták ben­ne. hogv van állásuk laká­suk. iól érzik magukat., de... Az itthon hagvott. szerelem, a honvágv máris elkaDta őket.. Persze elenyészően csekélv a -vors karriert" cssinálók száma. Legtöbblük szakma nélkül, táborokban mereng ..a múltaik ütemén" vagv ió­szivű családoknál ismeretlen idegenként húzódnak me". s Ausztriából. Nvueat-Német­országból a Szabad Európa nevű rádió út ián üzennek: .Szerenesésen megérkez­tünk..." Példázhatnék azokkal a szett• • esésekkel", akik már visszajöttek, de nem teszem mert jóllehet, az elvakultak azt mondanák: ..Jó. ió. nekik nem sikerül..." Nem akarok velük vitatkozni. — az itt­honmai-adók a hazéiuknt fél­tőn szerető és érte dolgozók nevében eleven ténvekkel beszélgetésekkel szeretném meggvőzni azokat akik a ha­za elhagyásáról foreatnak gondolatokat agvukban: ne ülienek fel a hamis illúziók­nak. mert csak saiát magu­kat és főlee család iukat te­szik szerencsétlenné. Nem erre neveilelek, fiam... Néhány naooal ezelőtt tör­• tént: ifiú Boros Bálint a Szo 1 gedi Jutaáugvér dolgozóia Nagyszéksósnál át akart szökni Jugoszláviába. Este 8 óra után fogták el a határon és bevitték a szegedi rendőr, ségre. Másnap kihallgatták, ieevzőkönwet vettek fel tet­téről és délután 0 órakor el­engedték. Aznan délután fél 8 óra Iáiban egv idős ember bele akart ugrani a szegedi hídról a Tiszába. A iérőr az utolsó cillanatban vette észre az ön­gyilkossági szándékot, és sike­rült meggátolnia a férfi ön­gyilkosságát. Bekísérte a rendőrségre. Ott kiderült, hogv az ismeretlen személv Boros Bálint édesapia. Sírt. kesergett s e szavakkal felez­te ki fáidalmát: ..Eltűnt a fiam. j i Miért tetted ezt ve­lem.;, Nem erre nevelte­lek..: Egyetlen kincsem, érte dolgoztam. i A rendőrségen naevnehe­j zen meenvugtatták az édes­j aoát. s amint elhaevtn az ügveleti szobát, a folvosm , érmen szembetalálkozott fiá­val. Az aDa sírt és magához ölelte gyermekét aki szólni sem tudott meeh&tódottsáoá­tól..» Ürügy' disznótorba jöttünk... A legtöbb ..határos". — ígv nevezik Szegeden a disz­szidálni akarókat. — buda­pesti. Naponta többen ..buk­nak le" közülük és egy-két napig a szegedi rendőrség ..vendégei". Persze akad köz­tük olvan is aki meg sem tudta kísérelni n tiltott határ­átlépést, — mér a városban „gyanússá" vált. Razziák al­kalmával a vendéglőkben Szállodákban ieazoltatiák őket és megkérdezik tőlük hogv miért iöttek Budapest­ről Szegedre. .Szórakozni, meg disznótorba..." Ez az indok alta'énossá vált de az­tán bevalliák. vagv kiderül, hogv szó sincs semmiféle disznótorról, meg aztán egyál­talán nem hihető az az ürüBv. hogv csupán nasszióból költe­nek több száz forintot az uta­zásra. szórakozásra. A náluk lévő kofferekből érdekes do­kumentumok" kerülnek elő: magyar—német. aneol—né­met. szótár, térkériak. rum­mal teli üvegek, keksz. ouló. verek, melegítő, kötegbe kö­tött százasok ékszerek.. Akad közöttük igen sok bün­tetés elől „meglógni" akaró tóival sikkasztó is. Arra a kérdésre miért akartak át­szökni a határon, maidnem valamennvien ígv válaszol­nak: „Kalandból.;: Világot akartunk látni, meg a láz vitt bennünket..." Beszéltem számos budapes­tivel. fiatallal, felnőttel. El­mondták hogv mér harmad­szor kísérelték meg a disz­szidálést de úgv látszik nem sikerüL Újságolják, hogv Budapesten a Nvueatinál már mindennapos ielenség hogv a rend őrei felszóinak a kunék­ban ülőknek: ..Aki disznótor­ba akar menni az szálliin le..." Így aztán többen el se tudnak indulni. A nanokbar két debreceni fiatalember vallotta a rendőrségen hoav át akart szótanI a határon Elmondották, iól keresnek de a barátok" sugallták hogv ímenienek csak. — Ame­rikában kapnak maid farmo­és négerekkel dolgoztat­nak :: Napközi otthon — a rendőrségen Az elmúlt bét péntekjén fur­csa kép fogadott n szegedi rend­őrség ügyeleti szobájában: apró gyerekek, édesanyák, édesapák tartózkodtak ott. Beszélgetésbe elegyedtem velük. Elmondtók, hogy valamennyien budapestiek és át akartak szökni a határon. — Miért cppen itt, Szeged környékén? — kérdeztem. — Azt mondták Pes'en. hogy "rrpfelé könnyen átjutunk .:: Közben az egyik édesanya szoptatta kicsiny gyermekét, a másik pedig pólvását rakta tisz­tába. A nagyobbacskák — 2—3— 4 évesek — zsivnlvogtak, a szü­lőit nem győzték őket csitítani. — Ilyen pici gyerekeket tet­tek ki az előre nem látható vi­szontagságoknak? Itt hagynák lakásukat, bútorukat, állásukat? — Bolondok voltunk — rál* szólták lehajtott fejjel, ideg* sen. A beszélgetés közben kiderült; hogy az egvik édesanyát gyért mekével együtt egy szárkúpba» 'élig megfagyva találták a határ­őrök. Amíg beszélgettünk, egv rend­őrtiszt jött a szobába, megigazí­totta a tűzet, szenet rakott rá, • /•rdeklődött a szülőktől, nincs-e valami kívánságuk. — Engedjenek már el bennün­ket, haza szeretnénk menni, — válaszolták valamennyien — «* i kívánságunk.:, Nem lőrt'ák a gyermekem? És ee fgy megy mostanában mindennap. A ,.di«zidensek" ál­talában megbánják tettüket; bánkódnak miatta- Azt mondja bzele József makói téglawári munkásfiatal: bátvámat igvonlőtték az ellenforradalmán -ok, az anám 19-es kommunista, nem is tudom liogvan intoto *nm erre az oktalan gondolatra, He ba lera'áhh bírom napnál ezelőtt valaki beszélgetett volna velem, dehogy akartam volna áV szökni.. Igen, beszélni kell az emberek­be!. mert sokan forró fei'el mim den indok nélkül beleesnek ebbe a lázba, és TI cm néznek az ev -oknál tovább. Mindennaoos je­'enség. hogy a mentőkhöz, a rendőrségre sírva jönnek be édesanyák: „Kérem nem látták a gyermekem ... Eltűnt tegnap este... Nem szólt semmit... Én nem is hiszem, lioev át akart szökni, megvolt mindene.. Valamit tenni kell. hogy les -síHanodianak a felbolygatott ke­délyek, Okos szóval, meggvőző érvekkel sokat el lehet érni. És iZ) is tudomásul kell venni min* denkinek: az amnesztia csak azokra vonatkozik, akik a víha* ros időkben elbagvlák nz orszá­got. Jelenleg eljárás indul a tfl­•ott határátlépést megkísérlők els len. (— ts) Megkezdődött Vefencében a Montesi-per Róma (MTI) Velencében hétfőn kezdetét vette az úgy­nevezett Montesi-per. vagy — mint ahogy az cúasz közvéle­mény nevezi — »a század leg­szenzációsabb pöre*. Mint ismeretes, Vilma Monteslt 1953-ban holtan találták a tengerparton Ró­ma közelében. A második rendőrségi nyo­mozás eredményeként 14 sze­méi vt helyeztek vád alá köz­tük Pietro Picciorait, Attilio Piccioninak, az akkori kül­ügyminiszternek fiát. Piccionlt gondatlanságból elkövetett emberöléssel vá­dolják, Saverio Polito volt római rendőrparancsnokot és Ugo Montagnát pedig bűnpártolással. A Montesi-ügy Igazi hátte­rének napvilágra kerülése példátlan botrányt pattantott ki, amelyben a már említett vádlottakon kívül közvetve belekeveredett a Keresztény Demokrata Párt számos elő­kelő személyisége is. A botrány kipattanása kö­vetkeztében Piccioni kül­ügyminiszternek le kellett mondania. Hétfőn óriási érdeklődés mellett kezdődött meg Velen­cében a per tárgyalása. A vádlottakat a legnevesebb olasz ügyvédek védik. A per iránt óriási érdeklő­dés nyilvánul meg kü'fül­dön is. s a tárgyaláson amely előreláthatólag 4—5 hónapig fog tartani, igen sok külföldi újságíró részt vesz, A per egyik koronatanúja Anna Maria Moneta Caglio, azzal vádolja Pietro Piccionit és Ugo Montagnát, hogy elő­re megfontolt szándékkal öl­ték mee Vilma Montesit. és ezenkívül más bflnök ls ter­helik lelküket, Olaszországban széleskörű felháborodást kelt a tény, hogy bár a per már megkezdő­dött Attilio Piccioni. a vád­lott apja továbbra Is a Ke­resztény Demokrata Párt parlamenti csoportjának elnöke, sőt jelenleg New Yorkban tartózkodik, mint az ENSZ ülésszakán részvevő olasz 'cüldöttség vezetője. Megkezdték Nyugat­Németországban százezer fiatalember sorozását Frankfurt (MTI) Az AP ie­'enti: a nvueat-németorszáci serozóbizottsáeok előtt hét­főn mccielent a nvueatné­rr.et hadseregbe besorozandó 1P0 000 fiatalember első cso­portia. A sorozás Nvuaat-Né­metorszúe minden részében folvik és március 31-ip tart. A besorozott fiatalokat ké­őbb híviáik be és a tervek szerint ávrilis eleién kezdik mea a behivottak kiképzésit HiMer birodalminak buká­ia óta Nvurat-Nércetr-izáa­ban most kerül először sor arra. hosv a fiatalok köréből •mákat -orozzanak. A behivottak közül az eevik fiatalember L"v feiezte ki vé­leménvét „Olvan ez. mintha az ember a. fogorvoshoz men­ne. az ember nem szívesen memi. de tudia. hoav mennie kell". . .

Next

/
Thumbnails
Contents