Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-05 / 3. szám

Az orvosok és jogászok Uj vezetc íséget akar doktori címéről a „Szab; idság" Tsz Szegeden is megdobbant a bányászszív Jelentkeznek a bányákba, mégsem közvetítik ki őket 1 -Félfogadás reggel fél 9-től délután 1 óráig-, de úgy lát­szik a felek nem tartják be az ajtóra kifüggesztett figyel­meztetést. Reggel fél 8-kor már zsúfolásig megtelt a munkaerőgazdálkodási cso­port irodahelyiségének elő­szobája. Fiatal és idős fér­fiak, nők várakoznak itt. Leg­többnek a zsebét húzza a munkakönyv, szívét pedig nyomja, szomorítja a gond. Mi lesz velünk? Vajon ma sikerül-e munkáihoz jutni? Hogyan juthattunk idáig? Hogy élünk meg? Mi lesz gyermekedrukkel? Mennyi gond, mennyi kérdés! És va­jon ki tud ezekre a kérdések­re megnyugtató választ adni. Ki, vagy mi tud ezen segí­teni? Megkezdődött a félfogadás t— Olvastam az újságból, hogy a Hangszerkészítő Vál­lalat új munkásokat vesz fel. Itt vagyok — lépett az asz­talhoz egy középkorú asszony, Varga Györgyné —. Dolgozni ekarcte, tessék elképzelni, férjemet december 10-én küldték el az Újszeged! Ken­der-Lenszövő Vállalattól, s a gyermekeink.«, \ Tovább nem tudta folytatni (szomorú esetét. Szemét tö­rölgetve átnyújtotta a mun­kakönyvét. És a könyv utolsó lapjára feketeszínű bélyegző­tintával rányomták: -1957. január 3.« Ez azt Jelenti, hogy Varga Györgyné mun­kanélküli, és 1957. január 3-án jelentkezett a munka­érőgazdálkodási csoportnál, munkát keresett 1 Egymás után nyújtják) át a Várakozók a munkakönyvei­ket a hivatal két dolgozójá­nak — Mágori Imrénének és |lyen munkát, _ az Rényi Jozefának —, és beke­rül a könyvekbe a dátum: -1957. január 3." Fiatal lányok jönnek cso­portosan. A Paprikafeldol­gozó Vállalatnál december 31-én lejárt a szerződésük és most munkát keresnek... A dorozsmai kubikosok is jelentkeztek. Az ő szerződé­sük is lejárt a DÉLROST-nál, munkát keresnek, vidékre is szívesen elmennek. — Sainos. egyelőre leállítottak mindent — szólt részvéttel Máigariné, — azok a vállalatok, melyek eddig munkást kértek, a pé­csi, a komlói szénbányászati tröszt, a vidéki építőipari vállalatok, most táviratilag értesítettek bennünket; ne küldjünk munkást. De ne ke­seredjenek el, a napokban tart tanácskozást a Munka­erőtartalékck Hivatala, itt megbeszélik, hova, mennyi munkaerő kell, nézzenek be a jövő hét elején. — Két gyermekem van, egy három- és egy ötéves — szólt kétségbeesetten az asz­szony, névszerint Ördögh Je­nőné —, férjem az újszegedi nevelőotthon fűtője volt, de december 5-én eltűnt. Jártaim már a rendőrségen, ott sem tudnak róla semmit. Bizonyo­san disszidált. Dolgoznom kell, gyermekeimnek enni kell adnom, nagyon kérem öncket, közvetítsenek ki va­lahova, ,, i Megnyílnak a szívek és a szá­jak. A legtöbb munkakcreső el­mondja élete történetét, fájdal­mait Nagyimre Ernő is egyet­len fiára gondol csak, amikor munka után érdeklődik, és ta­lán csak miatta vállal akármi­ország legkü­lönbözőbb vidékén, Megdobban a bányászsziv. Szénre, sok szénre van szüksége hazánknak. A szén segíthet eze­ken a munkanélküli embereken, szén nélkül nincs élet nincs munka. Tudják ezt a bányászok, s most egymás után jelentkez­nek; — 1955 novemberében hagy­tam ott Pécset, I Széchenyi-aknában dolgoztam, tanulóvá jár voltam. De így is igen szépen kerestem — mondta egy fekete hajú, éles szemű fia­talember, Í=I vissza akarok men­ni, •= Jöjjön be a jövő héten s— volt a válasz, — Kertészkedtem eddig, de jobban megtalálom számításom a bányában — mondta egy másik — jártas vagyok a szakmában, az István-aknában dolgoztam hosszabb ideig, visszabúz a szí­vem, i — En Komlón építettem új aknát — szólt egy katonaköpe­nyes ember —1 úgy hallottam, rossz állapotban vannak bányá­ink, szívesen megyek rendbe­hozni, Most; amikor nagy szüksé­günk van a szénre, nem enged­hetjük meg, hogy ezek az em­berek, akik jó szívvel, nagy munkaakarással szállnának le a föld mélyébe, elkallódjanak. Re­méljük, a Munkaerő Tartalékok Hivatalának értekezletén őróluk is sző lesz. Mi is ellátogatunk a jövő héten a munkaerőgazdálko­dási csoporthoz — a tanács egyik legforgalmasabb hivatalába —, a Mikszáth Kálmán utca és a Bar­tók Béla tér sarkára. Reméljük, akkor kedvezőbb hírekről tu-, dunk beszámolni, A Fehértóra várják a féli vencíégekef Tervek a madárállomány védelmére. J /t Szeged melletti Fe, hértón az idén a szokottnál később köszön­tdtt be a tél. Ezért az Af­rikában telelő madarak: a nemes kócsag, a szürke gém, a kormos és szürke cankók csak most, a hava­zások beállta után vettek búcsút „Vadvízország"-tól. Csupán a nádisármányok, a kékcinegék és az ökörsze­mek — a rezerváció állan­dó lakói — maradtak visz­sza, megbújva a nádasok között, ahol télen is meg­találják táplálékukat. A mind jobban elnéptelenedő Fehértóra most várják a téli vendégehet, a sarkvidék fészkelőit, az ezüst- és he­ringsirályokat, búvárrécé­ket, Amíg új madarak költöz­nek a régiek helyébe, a kül­földi madártani állomások­ról érkeznek a jelentések, hogy a Fehértón a nyáron meggyűrűzött fiókák merre járnak, Dr. Beretzk Péter ornitológus, a védett terü­let tudományos felügyelő­je több mim ezer sirály­fiókát gyűrűzött meg, s mintegy ötven jelentés ér­kezett a Portugáliában, Egyiptomban, Afrika más vidékein elejtett sirályok­ról. Ennél azonban sokkal több madarat lőttek le, amelyekről azonban nem érkezik jelentés. Az afrikai misszionáriusok leírják, hogy az oltani néger tör­zsek előszeretettel vadász­nak a madarakra, mert láb­gyűrűikből asszonyaiknak nyakláncot készítenek, A tudatlanság azonban ^^ nemcsak Afrikában, hanem máshol is irtja a madarakat. Sirályokról még most is az a tévhit járja, hogy károsak, pusz­títják a halakat. A valóság viszont az, hogy a sirályok elsősorban a mezőgazdasá­gi kártevőket, a cserebo­gárpajort, a drótférget, az egeret pusztítják, s csak a víz felszínén úszó beteg halakat fogják el, ha már más táplálékot nem talál­nak. A sirályok hasznossá­gál bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államokbeli Salt Laké Cityben szobrot emeltek a sirálynak ezzel a felírással: „Ez a madár mentette meg sáskajárás idején az éhhaláltól a vá­rost". Tehát még a sáskát is pusztítja a sirály. A z Országos Termé­szetvédelmi Tanács a madárállomány védel­mére tervet dolgozott ki. Elhatározták, hogy a Fe­hértón magas töltéseket emelnek, amelyeken a ta­vaszi és őszi áradások ide­jén a madarak fészkelhet­nek. Ezzel a hasznos terv­vel akarják majd óvni « rezerváció ritíta, értékes madárvilágát. l-e­Hová kerül a finom fehértói hal? Behavazott a Fehértó is, ez a kedves vidék, amelyről — mint ismeretes — a „Vadvízország" című nagysikerű magyar filmet készítették. A nagy halastavak­ban már régebben befejezték az úgynevezett őszi és téli lehalá­szást. Nincs viz a nagytavakban, csak partjaik mentén szorgos­kodnak az emberek; javítgatják a parti részt, hogy tavaszra min­den rendben legyen, A finom, ízletes pontyok most a telelőbe kerültek. Sok a hal és nem fér a telelőkben. Így a ha­lakat néhány kisebb tóban is teleltetik és tavasz eljöttével le­halásszák. Egy kísérleti tóban is vannak halak, hogy vizsgál­hassák, tanulmányozhassák téli életüket. A telelőkből rendszeresen és folyamatosan szállítják a halat Szegedre, s küldenek a főváros­ba is. Tegnap például a Szegedi Halértékesítőnek 4 mázsa 6 kiló halat juttattak el, * további mennyiséget is küldenek a szük­ségletnek megfelelően, A fehér­tói hal külföldi országokba is el­kerül, hogy dicsérje a magyar tógazdaság dolgozóinak hozzá­értését, no meg a finom fehér­tói pontyot. Az elmúlt napokban Kelet-Németországba 100 mázsa pontyot indítottak útnak. A tógazdaság dolgozói ma Szatymazon 75 mázsa halat rak­nak be a halszállító vagonba, hogy Csehszlovákiába szállítsák. Hétfőn újabb száz mázsa halat exportálnak Fehértóról Csehszlo­vákiába,, ^' Legyen az 1957. éy a béke megszilárdításának új és jelentős szakasza A Béke-Világtanács levele a nemzeti békebizottsáaokhos A Béke Világtanács a kö­vetkező levelet intézte a nem­zeti békebizottságokhoz: -Az egyiptomi és a magyar­országi események mélysége­sen felkavarták a világ né­peméit lelkiismeretét. Ezeket az eseményeket máris fel­használták arra, hogy bizony­talanságot és rosszhiszeműsé­get keltsenek a közvélemény­ben. Hála minden nép állandó és szakadatlan erőfeszítésé­nek, mégis elértük, hogy ezek a súlyos események nem tudták kirobbantani a har­madik világháborút. De a veszélyek fennállnak, s ezek között van a hideghá­borúhoz való visszatérés ve­szélye is. Olyan erőszakkal, amely néha utóiéri az elmúlt veszedelmes években alkal­mazott módszereket, megpró­bálják mindenütt elhinteni a félelemet, a zűrzavart és a gyűlöletet. A jelenlegi hely­zetben elsőrendű feladata minden békeszerető szerve­zetnek, hogy szembeszálljon ezzel a törekvéssel. Szembe kell szállni és lehe­tetlenné kell tenni azokat az erőket, akik ellenzik a békés egymás mellett élést, akik a blokkpolitikát akarják erő­szakolni és el akarj áik mélyí­teni a különbségeket, akik a katonai paktumokat dicsőítik, akik az atomfegyveréket akarják fejleszteni. Az a veszély fenyeget, hogy megszakadnak azok a politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, amelyeket a né­pek segítségével hoztak lét­re. Megszakadtak a parla­menti küldöttségek cseréi. A szakszervezeti szervek képvi­selői kijelentették, hogy le­mondanak a tervezett látoga­tásokról, más szervek pedig megkísérlik gátolni a mái­létrehozott gazdasági kapcso­latokat. A kulturális kapcso­latok megszakadtak, sőt a kulturális egyezmények al­kalmazását felfüggesztették, vagy hátráltatják. Az olim­piai játékok évében megtör­ténhetett, hogy nemzetközi sportünnepségeken visszauta­sították az atléták részvételét. Éppen ezért a békemozga­lom előtt egy fontos feladat áll: ismét megtalálni azokat a módokat, amelyekkel meg­őrizhetők a kapcsolatok, megújul a barátság a népek között. Ennek a feladatnak a meg­oldása okvetlenül azt jelenti, hogy olyan légkör alakul ki, amelyben lehetséges les/, megtalálni a nagy problémák megoldásának módját, az olyan problémáikét, mint a le­szerelés és a katonai blokk. Tevékenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a gyűlölet jelszavai megsemmi­süljenek. Legyen az 1957. év a béke megszilárdításának új és je­lentős szakasza!­Tűzhely, varrógép, porszívó, rádió Beszédes számok a vas- és műszaki cikkek felvásárlásáról Á szegedi nagykereskedel­mi vállalatoknál most folyik az évi számadások összeállí­tása, a leltározás. Izgalmas napok ezek, amikor sok min­den -kiderül". Nemcsak az, hogy mi a jelenlegi árukész­let, hanem az is, miből mi fo­gyott az elmúlt évben, de fő­leg az utolsó három hónap­ban, -a forradakni« kereske­delem korszakában, amikor az ország nagy- és kiskeres­kedelmi vállalatai amellett, hogy igyekeztek kielégíteni a jogos igényeket is, hősiesen állták a felvásárlók rohamát. A szegedi Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztálya Szeged mellett Csongrád megye üz­leteit is ellátja a különböző -profiljába-" tartozó árucik­kekkel. Ez a -profil" elég szé­les. A motorkerékpártól, Cse­pel varrógéptől kezdve az alumínium teaszűrőig. És cik­keiből — a kiskereskedelem értesítése szerint — minden kellett, minden fogyott a bé­kés viszonyokhoz képest hat­ványozottabban. 3500-ból egy sincs Lássunk csak egy-két jel­legzetes példát; Október 1-én voJt tűahely , Szegeden bőven. Amikqr er­jfcBHí részletfizetési ­ményt kiterjesztetté!?, az Ál­lami Áruház igen sokat adott el, de a nagykereskedelem on­totta az utánpótlást. Annál is inkább, mert Vásárhelyen nem kellett, Szegeden pedig dugig voltak a raktárak. Ok­tóber végén megindult a nagy vásárlási hajrá. Azóta 3500 darabot adtak el — je­lenleg a nagykereskedelem rafktárálban egy darab sincs. 206-ból csak egy rokkant maradt Varrógép iránt a nyáron, az ősz elején alig volt érdek­lődés. Az utolsó három hó­napban a kimutatás szerint 206 darabot vásároltak a jó szegediek, Csongrád megyei­ek. Még a hibásakat is elvit­ték. Raktáron jelenleg csak egy rokkant darab van, A villamos porszívó, par­kettakefélőgép iránt sem volt azelőtt nagy érdeklődés. Most 60 darab került a kiskeres­kedelembe, s onnan a -fo­gyasztókhoz". A Dongó se­gédmotorokból, bár az jelleg­zeteses idénycikk 310 darab kelt el. Avult, ó — egyformán Jó Alumínium edényt azelőtt (nem szívesen vásároltak. Most,, a csonka negyedévben szeresét vitték ki, közel egy­millió forint értékben. Rádióból Budapesten nagy készletek voltak, utánpótlás rendszeresen érkezett. Ebből is nagy mennyiséget igényelt a kiskereskedelem. Az üzle­tekben új típusú rádió nem­igen akadt, de azért elkelt minden régebbi, kevéssé ke­lendő típus is. Mindent egybevetve csak ennél a nagykereskedelmi vállalatnál a készletek 16 mil­lió forint értékű áruval csök­kentek. A kiadott, s felvásá­rolt áruk pótlására intézke­dés történt. Balázs G. Át pád festőművész tárlata Szabadkán A Szegeden ismert Balázs G. Árpád festőművész, aki a háború előtt Belgrádban élt. a második világháború alatt Magyarországra került, Sze­geden telepedett meg, itt élt az október 23-át követő ese­ményekig. Ekkor tért vissza Jugoszláviába. Szabadkán fiánál él. s most tárlatot ren­dez január 13-án a szabadkai kiállítási csarnokban. Bemu­tatja a közönségnek régebbi

Next

/
Thumbnails
Contents