Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-16 / 12. szám

A szenespincéíől A „S<ernberg"-harmonika nem fog tovább porosodni... a h fi n g o e tr s. f n if do húgé iq. NégyszSi melegágy! ablakkeret A z élete olyan, mint a esu" kott könyv, de nem azért, mintha titkolni —, vagy takargatnivalója volna, hanem mert nem szereli mutogatni. Ügy gondolja, elég, ha csak 5 tud benue olvasni, meg a felesége, esetleg egy-két zenészember a baráti körből. Másra meg nem tartozik, legkevésbé a2 újságíróra, aki olyan pletykás, hogy mindent kikiabál. És tényleg — az utóbbi mondatot tekintve — igaza van Dankó Józsefnek: máris elmondok róla minden jót és rosszat, amit úgy tudtam meg, hogy féléves ismeretségünk óta lassanlassan összegyűjtöttem a vele kapcsolatos mozaikokat; Tizenegy éves korában nappal szénkihordó, este pedig esellós Budapesten egy kis zenekarban, amelynek vezetője az akkor még szintén ifjonc dr. Szabady Zsigmond volt, aki ma a pesterzsébeti Állami Zeneiskola igazgatója. A szénkihordó fiú az évek során egyedül tanult meg játszani 10 hangszeren, de leginkább a tangóharmonika nőtt a szivéhez. Később kitanulta civil foglalkozásként a fényképész szakmát is, majd a 40-es években 70 tagú ifjúsági ének- és zeneegyüttest szervezett a Pestkülvárosi fiatalokból. A fővárosi és vidéki szerep* léseknek azonban egy sajtóper vetett végett A „Magyarság útja" című nyilas újság kiteregette lapjain, hogy a munkásfiatalokból alakult ifjúsági ének- és zeneegyütlesben nemesak énekelnek és muzsikálnak, hanem a tőkés rend ellen is okosítják a fiatalokat, Dankó József karmester vezetésével. A munkásvezetők Dankó mellé álltak —, aki 1928 óta vesz részt a munkásmozgalomban — és -Matolcsy Mátyás nyilas újságszerkesztő elvesztette az 1941-től 1943-ig húzódó sajtópert, de.:j 1944-ben a nyilas-hatalom halálra ítélte Dankót, aki Szeged mellé, Kiskundorozsmára menekült. Ugyanaz év októberében Forráskúton azonban már a polgárőrség szervezője, 1949-ben pedig rendőrtiszt. Később mégis a szabad pályát választotta, mert akkor már 1949-et írtunk és . .: és .:: A magyar szocialista fejlődés addigi útjával ő is egyet értett, mint annyi derék munkásmozgalmi ember. A gazdasági élet erőltetett menete és a politikai hazug perek láttán azonban meghasonlott önmagával szemben is, habár a szegedi MűvéHa fod&kU A szappant mintegy 700 évvel ezelőtt kezdték főzni. Az ókori Egyiptomban, Görögországban, Rómában és Izraelben szappan helyett illatos olajat használtak. Ha vendég érkezett a házba, a házigazda illatos olajat adott neki tisztálkodás céljára. A szappant először Olaszországban kezdték készíteni, majd innen Németországon keresztül elterjedt egész Európában. Angliába 1G00 táján jutott el. Juhfaggyúból és hamuból főzték, de olyan drága volt, hogy mosásra nem használták. Mosás helyett a fehérneműt festették, s hogy elhárítsák az izzadtság és a szenny szagát, erős illatokat használtak. Franciaországban már a XIII. században is főztek szappant olajbogyóból, de csak bőrápolásra használták. A szappangyártás csak a XVIII. században indult meg nagyobb mértékben. * I egfontosabb táplálékunknak, a kenyérnek hosszú története vart. Már évezredekkel ezelőtt is ismerték, de akkor élesztő, kovász nélkül készítették. A feljegyzések szerint azonban a kí-X naiak már 500 évvel ezelőtti ugyanolyan kenyeret sütöttek, ? mini mi. A kenyérsütés tudomá-«. nya Egyiptomból terjedt el. /D» akkori világban a görögök árpa-f lisztből készítették, a római légi- 7 onáriusok pedig búzából készült t kását ettek. A rómaiak csak Ma- J cedónia meghódítása után ismer-X ték meg a mai értelemben vett ? kenyeret. Az ókori EgyiptombanX a kenyeret lábbal dagasztották. szeti Dolgozók Szakszervezetének titkári teendőit jól ellátta 195i-ig. Azóta pedig sok víz lefolyt a Tiszán. Azonban, amíg a Tisza csobogott, ő hallgatott, vagy csak magának muzsikált Elfelejtették, mint a tavalyi hóesést, pedig olyan tanítvány is kikerült a keze alól, mint Császár József, a haza határán kívül is jól ismert tangóh armonika-művész. — Büszke is vagyok rá. A nyáron éppen nálam járt a Kínában való vendégszereplés előtt a híres Császár—Groll-duett — mondta Dankó József a napokban, mikor felkerestem a Széchenyi tér 17-ben levő lakásán. S hogy bizonyítsa is, egy tekercs szalagocskát helyez a magnetofonra. A hangosriportban Császár és Groll beszél, illetve játszik. Egyikőjük a következő zeneszám előtt bemondja: „Kedélyes percek" — harmonikapolka — szövegét és zenéjét írta: Dankó József. Tehát titkos zeneszerzés a • közvélemény kizárásával. Azóta a Császár—Groll-duett már előadta Kínában a „Kedélyes percek"-et. De miért nem itt adták elő, Szegeden, esetleg a szerzővel együtt? — Majd kicsit később, ha szükség lesz rám — mondja Dankó József, aki hatalmas hanglemez-gyűjteményében válogat, s egymás után teszi fel a tíz lemezt váltó-lemezjátszóra a szebbnél szebb lemezeket, később pedig egy újabb „magnótekercset" helyez a masinára: a szobát Liszt II. Magyar Rapszói a mihálrtsleki szakkör tagjainak Január első heteiben mezőgazdasági szakkör alakult Mihályteleken. A szakkör tagjai különböző zöldségféleségek: saláta, retek, ugorka stb. termelésére rendezkedtek be. Termelvényedket elsősorban primőrként akarják értékesíteni, ezért sok meleeáffvi ablakkeretre van szükségük. A MEZÖSZÖV útján eddig 250 melegágyi ablakkeretet szereztek be. A III. kerületi tanács most három köbméter faanyagra kiutalást biztosított. Ebből a fenyőáruból a Tatarozó Vállalat újabb 150 darab melegágyi ablakkeretet készít. Január végén a mihályteleki mezőgazdasági szakkör tagjai már melegágyba vethetik a magokat. ' Ne kelljen a szegedi üzemeknek keresni, kutatni és drága pénzen „feihajiani" a vasárut diája tölti be, amelyet Dankó József dolgozott át harmonikára. A kis magnetofon-szalagra rög* zített mestermű lassan leforog, s aztán rátérünk ismét a prózára. Mik a tervei annyi évi hallgatás után, amikor főképpen a prózai szakmában, a fényképezésben „temetkezett" el? — Annak is megvan a maga gyönyörűsége. Persze a muzsika jobban a szívemhez nőtt. Most ismét kezembe veszem a harmonikát, ezt a jó kis „Sternberg"-et — mutat csupa gyöngvházszfnű hangszerére, majd így folytatja: •— A tavaly nyáron alakult Dankó Pista Ggányzenekarért szívesen megteszek mindent Remélem azonban, hogy nemcsak a zenekarért fogok bábáskodni, illetve ma már atyáskodni. A zenekar új műsorában hamarosan önálló harmonika-számokkal kíMiért áraInak vékony zsírszalonnát? V aj'ük°eh »ít egy kicsit más- A Szegedi Vágóhíd munkástanácsának válasza képpen is. Dankó József, — aki egyébként csak névrokona a vi- Ezzel a címmel közöltünk vasztunk szén- és villamoslághírű dalszerzőnek, Dankó Pis- január 10-én cikket a szegedi enereiafaiár.v miatt, tának — Szeged kulturális életé- városi tanács kereskedelmi Mi semmiféle címen nem ben kapion erejéhez és tehetsé- osztálya egyik csoportvezetődéhez mérten olyan helyet, ami- jének felvilágosítása alapján. lyent joggal megérdemel. Ez ter- Az alábbiakban közöljük a mészetesen rajta is múlik, vagy Szegedi Vágóhíd munkásta-i talán csak rajta: vagyis, most nácsa levelének rutait részét. már véglegesen szegődjön a zene, amelyben a cikkre válaszolt: a muzsika szolgálatába, de ne csak otthon, hanem a fiatalok köréhen és a hangversenydobo- mrmelF nvesedók és a bélzsír gókon is; _ kiolvasztésábói adódik. — (t— c) szalonnát eevóltalán nem ol— Kérek 6-os csavart anyával, — Nincs, csak 12-es. Jó lesz? — Mutassa kérem! S ezután azt nézeeeti a vevő: ha leesztereália a menetet úiraváeatia a csavart ió lesz-e méf> hatosnak. Ha nem is szó szerint, de valahoev íev zailott le sokszor a vállalati beszerzés Szegeden és zailik le ma is. De választhatnak egv másik utat. Levelet küldenek Pestre, s aztán várhatiák. mikor kaDiák meg az árut. Vagv utazhatnak Budapestre személyesen beszerezni a csavart, a különböző idomvasakat. Beszerzőhely ugyanis csak Budapesten van az üzemek részére, ahol MIT PARANCSOL? sertéss'jlf-et vadast" rizseshúsl" ? A szegedi üzemek dolgozói is igénybe vehetik az egyetemi menzát ételeiket kell Ismét benépesül az egye- ízű, változatos temi menza étterme. A Hő- főzni. sök kapuja melletti kollé- Ebben pedig ntnes hiány az gium épületében elhelyezett egyetemi menzán. Ellátogatkonyhám, és az Apáti kollé- tunk az étterembe, és érdegiumban jóval több, mint mes felsorolni az aznapi mekétezer egyetemi alkalmazottnak és diáknak főztök ofctóber 23-a előtt. Azóta alaposan lecsökkent a létszám, — >*a mélypont* hat-, hétszáz étkező volt. Jelenleg mintegy ezren ebédelnek már naponta a két étteremben. Az elmúlt hetekben alig jelentkezett néhány diák, de a múlt héten nűt, Háromféle étel közül választhattak az étkezők. Rizsleves volt, majd sertéssült burgonyával, egresmártással, vagy vadas szósz sertéssülbtel, zsemlegombóccal, illetve bácskai rizses hús savanyú uborkával. Több diákot megkérdeztünk, mi a véleménye az ételekről? Ezt válaszolták: "Nagyon jó, változatos. Azt lehetne mondani, hogy háromszor, négyszer jobb, mint régebben*. A diákok 4 forintot fizetnék egy választékos ebédért, s ahogy mondják: nagyon megéri, mert mér háromszáz egyetemista étkezett a menzán. Ez a szám természetesen várható, hogy bővül. A konyha vezetői alaposan felkészültek a hétfőn megérkezett diákok jó étellel való fogadtatására. Nagy mennyiségű rizst Sze- bősé ,-2|e)es. reztefk be az elmúlt időszak- 3 ' ban. Befőttekből 40 mázsát; — meggy, cseresznye, birs befőtteket a sülthúsokhoz. 500 mázsa burgonyát tároltak, zöldféleségekkel el vannak látva, hús bőségesen áll rendelkezésünkre. Tehát anyag van bőven —, csak jóvonjuk meg a háziasszonyoktól a ióminőséaű zsírszalonnát. Sem zsírt, sem pedia szalonnát nem szállíturtk szénért bányavidékre. ..Jelenlegi zsírtermelésünk csereüzletekkel eeváltalán a szalonna csinosításánál ki- nem foglalkozunk. Elsőrendű feladatunknak tékintiük a szegedi közellátási igénvek telies kielégítését és ennek elérésére bőséges anvagot bocsátunk a kereskedelem rendelkezésére. Folyamatosan zaklatiuk az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot, hogv minél nagyobb mennyiségben vegyen át tőlünk a zsírszalonnánál sokikal több zsírt tartalmazó háiat. de tartson az árudákban sertés belsőséget. vesevelőt. íeílábat is. Ezeknek a cikkeknek átvétele és a fogyasztókhoz való eljuttatása azonban már kereskedelmi probléma és jelenleg nem tartozik profilunkba. Ha az elosztőkereskedelemnek a kisebb értékű váeóhídi cikkek értéklehetőséccvs! kapcsolatban a""ótvai vannak. szívesen sietünk a segítségére. Amennyiben a városi tanács megfelelő üzlethelyiséget bocsát rendelkezésünkre. akár saját húsboltunkban is árusítunk olvan többnvire meg is kap iák. ha nem is mindig amit kernele. De ezért utazni, kutatni és keresni kelL Mehetnek, hisz nem saiát zsebükből fizetik, a vállalaté, az államé ar. útiköltség ha ezzel háromszorosára is rúg néhánv idomvas beszerzési ára. De a kört visszavezethetnénk a saiát zsebhez, a munkások zsebéhez. de hosszúra kellene nvúitani a magvarázást. Mos* azonban közvetlen közelről érzik maid » munkások. « munkástanácsok mennvire „zsebbevágó" kérdés az anyagbeszerzés utáni futkosás. Az üzemek munkástanácsai. a dolgozók arra törekszenek. hogv iövedelmező le. gven vállalatuk, s ezért eev* másután vttik fel az ilven „kasszáiba vágó" probléma* kat. Igazuk van. már régen mee kellett volna valósítani, hogv legven Szegeden is eav olvan vaskereskedés ahol n vállalatc"'- beszerezhetnéd? vasanvagszükségletükeL Ne kellien néhánv kilogramm vasanyagért Budapestre utazni. keresni, kutatni vagv ahogv a beszerzők mondták: drága pénzen .felhaitani". Figyelmébe ajánljuk ezt a városi tanács ipari és a kereskedelmi osztálvánalc « a* illetékes minisztériumoknak: létesítsenek eev ilven vaskereskedést Szegeden la Vöröskereszt elosztó-közDontok a megyében Reggelit is készít a konyha számukra; egy forint 30 fillérbe kerül a diákoknak. Mindennap vain tejeskávé —> félliter, egy darab kenyérrel —, ha pedig csak három deci kávét kérnek, akkor kapnak még vajat, szalámit, zsírt, mézet — amit rendelnek. Vacsorára mindig kétfajta étel van, — főzelék hússal, vagy gulyásleves tésztával, és így tovább. Ezért 3 forint 30 fillért kell íizetniök. Tehát az egyetemistáknak napi étkezésük 8 forint 60 fillérbe kerül —, ha igénybe veszik a bőséges reggelit, ebédet és vacsorát. Sőt az úgynevezett „naqvevők" még repetái is kasnak. Érdemes tehát az egyetemi menzán étkezni. Minden bizonnyal örömmel fogadják a szegedi üzemek dolgozói azt a hírt, hogy lehetővé válik számukra is az egyetemi menza igénybevétele. Ugyanis három-, négyszáz személyt "felvesznek« az étkezők sorába. Az ebéd ára kihordás esetén 5 forint 76 fillér, ebből lejön a vállalati hozzájárulás: tehát 4 forint 18 fillérért finom, jóízű, változatos ebédeket fogyaszthatnak az egyetemi menzáról a szegedi üzemek dolgozói is. termékéket. amelvékhez ag, fogyasztöközönséa csak né-X ha tud hozzájutni. t Gondolunk itt a már említett? belsőségeken, feilébon kívül ? a pacalra, tisztított marhaorra és körömre stb. Ezeket az árucikkeket bizonvára szívesen vásárolnák a háziasszonyok részint olcsó áruk miatt. részint pedig az otthoni étlap felfri«cftpc4>-e SZEGEDI VÁGÓHÍD munkástanácsa" A közeljövőben megkezdik működésüket a Vöröskereszt megyei elosztó központjai. A vidéki élelmiszer- és ruhasegélyek szétosztását kizárólag a megyei központok bonyolítják le. A Magyar Vöröskereszt országos központja kéri a rászoruló vidéki lakosságot, hogy a tanács által láttamozott írásbeli kérelmüket közvetlenül az illetékes területi elosztó központokhoz nyújtsák be, segélyezési ügyben ne utazzanak Budapestre, mert ez csak felesleges időés anyagi veszteséget jelent. hú sivárig «•»•••••»••••••••»» »••••»••«• ...Szabadíts meg a gonosztól'.! Kielégítőbb szénellátás — nagyobb vasúti forgalom, Sok gondot okoz államháztartásunkban a tüzelőanyaghiány. A vasút az egyik legtöbb szenet fogyasztó intézmény, éppen ezért a meglévő mennyiségek mellett komoly gondot okoz egész területünkön — így itt, Szegeden is — a vasúti személy- és teherforgalom biztosítása. Ha kielégítőbb a szénellátás, nagyobb a vasúti forgalom. Igazgatóságunk területen a napi kocsimegrakás 1090— 11C0, a k'rakás pedig 600— 620 kocsi. Ez erősen megközelíti az előző évek hasonló időszakát. Igazgatóságunk dolgozóinak célkitűzése az, hogy a cukorrépatermésnek kintlévő 60 százalékát január végéig a gyárakba szállítsák. Naponta 300 kocsi cukorrépát továbbítaná®. Megnőtt az exportküldemények száma is. Naponta 90—100 kocsi hízott sertést szállítunk el területünkről. Ezeket a Német Demokratikus Köztársaságba, Ausztriába és Olaszországba Varga Imre bácsi a Szobadsaj* tó utca 1. szám alatt lakik. Olyan házlulnidonos féle, és már 77 éves. Tízéves korában napszámoskodott, legénvkorábnn pedig a MAV-hoz került. Ott 1911-ben baleset érte, ebből kapott betegsége súlyosbodott és 1926-ban nyugdíjazták. A nyugdíj kevés volt a család eltartásához és a Balagitón szerzett 700 négyszögölnyi bérletet négy darabban. padlóján vágják a fát, egy ajtót; leszakítottak, és még amikor Imre bácsi mer az ilyesmiért szólni,; szép „osztályharcos" jelzőkkel; tüntetik ki. (A legártatlanabb; mocskos, vén kulák.) Imre bácsi elhallgatott, és: nyelte a keserűséget, vele nyelte! fia, István, a Villamosvasút páIvamunkása. Ennek felesége a, Ruhagyárban dolgozik, a két unoka pedig az Üjszegedi KenTud%a~e>, hogy az első aknát 1776-ban készítették és ugyanebben az évben már fel is használták az angol—amerikai háborúban. Az akikori akna tulajdonképpen egv nagy fémedény volt 70 kg puskaporral töltve. Hajók ellen először [az amerikai polgárháborúban alkalmaztak aknát nagyobb számban. Ebben a háborúban 23 hajót semmisítettek meg aknákkal.A sivatagok gazdasági lehetőségei igen korlátozottak. Földművelést csupán az oázisokon lehet űzni. Az oázisok legfontosabb növénye a dato'yapálma. Egy-egy pálma 100 kilogramm gyümölcsöt is hoz. A szubtropikus sivatagok oázisaiban megterem a továbbítják Határforgalmun- 1,1 llns"los!toUa mnrnc!ék mun" dcr-Lenszövő Vállalat dolgozója. | kajszibarack, őszibarack, a kat nemcsaik az export-, ha- kaerojét, üggyel-bajjal, de tisz- Október 23. után változott a»narancs, citrom, mandula, importiküldemények tességgel felnevelte családját. Él- jelző. Kulák helyett „mocskos í olajbogyó és a füge. A gyíinem az is növelik. Naponta 210—250 fontos anyagokkal, árukkal megrakott kocsi érkezik a környező baráti államokból igazgatóságunkhoz tartozó határállomásainkra. Nő a vasút forgalma, ezért degélt csöndesen, senkit sem bántva és senkitől sem bántva, 1954 júniusáig. Ekkor rátalált a megpróbáltatás. Mégpedig úgy, hogy egy kényszerű lakáscsere után Gáspár I.ászióné lelt a lakója, aki a Szaszükségessé válik, hogy a lámigyúrban dolgozik. Vele nem szállító vá'lalatok a hatórás rakodási időt szigorúan tartsák be. Sok küldemény érkezik idegen kocsikban. Fontos ezek.nel a kocsiknak gyors kiürítése és továbbítása, is lett. volna baj, hanem a gyermekeivel, akik közül Margit férjhez ment. De van baj még másik nőtestvérével, Ilonával is. Néni akarnak elismerni semmimert ezekért a kocsikért va- féle rendet. A tisztaságról fogai- család mielőbb szabaduljon meg lutával fizet a vasút. muk s;ncs; de arrói gJncSi hogy a gonosztól. Sziládi Sándor rongálni nem szabad, A konyha «, }. parasztnak" becézgetlek őket. Majd november dereka után! minden címzés ismét polgárjogot nyert. A moeskolódás minden- \ napos. Vargáék hallgatnak, és szinte lopva járnak saiát udvu rukban. Éppen ezért nem csoda, ha fo baszkodnak. Csakhogy akihez r; fohász szól, messze van. A törvényes formulák betartásával, r jóakaratú emberek segítsék elé; a fohász teljesítését, a Varga- J tr.ölcsösökben a termaföld jobb kihasználására búzát, kukoricát, zöldségfélét cs dohányt is termesztenek. A tojással nem csak tapálkoznak az emberek, hanem felhasználják az iparban is. A tojásfehérje nélkülözhetetlen a textiliparon, sárgáját pedig fölhasználják az illatszer-gyártáson. Ezenkívül a gyógyászat sem nélkülözheti a tojást, továbbá nélkülözhetetlen a legfinomabb szappanok készítésénél és végül felhasználják finom borok tisztítására is,