Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-16 / 12. szám

II. évfolyam, 12. szám Ara: 50 fillér Szerda. 1957. január Ifi A vidék is szót kér II MSért áruinak vékony zsírszaloisnát ? a sport újjászületésénél ! A szenespincétől a hangversenydobogóig Hz áruellátás biztosításáról, az egészségügyi helyzetről, a tanács átszervezéséről - tárgyalt kedden a városi tanács végrehajtó bizottsága Csongrád megye képviselői megtárgyalták a kormány nyilatkozatát A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott. Tombácz Imre v. b.-elnök első napirendi pontként beszámolt a végrehajtó bizottság eddigi határozataival kapcsolatos intézkedésekről. A v. b.-elnök többek között közölte, hogy az Országos Tervhivatal és a szakminisztériumok eddig még irányszámokat nem adtak, és ez akadályozza Szeged ez évi városfejlesztési terveinek elkészítését. Míson Nándor terjesztette be ezután a kereskedelmi osztály beszámolóját a város ellátottságáról, a piaci felhozatalról és a kialakult árakról. Az október 23-í események óta a boltokban jelentkező felvásárlás, szállítási- és energiahiány miatt igen megnehezedett a kereskedelem feladata. Ám az alapvető élclmicikkekben még a legnehezebb időszakban sem volt lényeges fennakadás. A város ellátása a kővetkező negyedévben lisztből biztosítva van. Cukorban, sóban és húsi készítményekben sem lesz hiány. Zsír belvett a Vágóhíd egyelőre csak zsírszalonnát ad, mert a Bzénhiány akadályozza az olvasztást. A cigarettaellátás egyre inkább javul. Az édesáru, valamint a főszeráru utánpótlása egvelőre még komoly gondot okoz; A városi tanács az elkövetkező időben igyekszik a piaci árakat ós a felhozatalt kedvezően befolyásolni. Az állami és szövetkezeti kereskedelem piaci darusítását elősegítik, amellett számos új iparengedélyt adnak ki a zöldség- és gyümölcskereskedők részére. A magánkiskereskedők árubeszorző útjait is elősegítik, begy olyan cikkeket szerezzenek be, amelyek a helyi piacról hiányoznak. A ruházati cikkekről szólva a jelentós beszámolt arról, hogy a textilneműből hiányos az ellátás. viszont cipőből a keresletet ki lehet elégíteni. Ezt a Csehszlovákiából az elmúlt hetekben érkezett 4 vagon cipő is elősegíti. A vas- ós műszaki raktárak eléggé kiürültek. Zománc- és alumínium-edényből az igényeket teljes mértékben ki tudják elégíteni. A kereskedelem erőfeszítéseket tesz, hogy tavaszra a parasztság számára szükséges mezőgazdasági felszerelést és kisgépeket biztosítsa. A vegyi- és háztartási árukból a kereslet a megszokott többszörösére emelkedett. Papírból az ellátás szintén nehéz. A városi tanács komoly erőfeszítéseket tesz a tüze* lőellátás lehetőségek szerinti biztosítására isA jelentés kitért a magánszektor kibővítésére is. A tanács arra törekszik, hogv olyan új magánüzletek létesüljenek, amelyek működésükkel a lakosság jobb ellátását segítik, (tej, tejtermék, gyümölcs-, zöldségárusítás, termányárusítás stb.) A kereskedelmi osztály jelentéséhez főbben szóltak hozzá. Biczó György többek között rámutatott arra, hogv a magánkereskedelem kiszélesítésével az állami árualap egyrésze a rejtett csatornákon esetleg könnyen elfolyhat. s ez a fekete kereskedelmet erősíti és egyben az árak emelésére is módot ad. Ezt — mivel a dolgozók zsebére megy; — eleve meg kell akadályozni. VIncze Zoltán rendőrszázados; a városi rendőrség vezetője bejelentette, hogy a rendőrség a legkeményebben fellép a Szeged környéki erdőket kíméletlenül pusztító fatolvajok elleru Az eddig is több mint egymillió forintos kárt okozó garázdálkodókat akaratlanul is elősegítik egyes állami vállalatok és magánosok azzal, hogy gyanús eredetű fát vásárolnak. A rendőrség ezentúl kíméletlenül elkobozza a vágási engedély nélkül Szegedre szállított fát, akár vállalat, akár magános veszi is azt meg. Többen erélyes intézkedéseket kértek a városban elszaporodott zug-borkimérések és általában az egyre sűrűbben garázdálkodó részegek ellen; Magyar Andor tanácstag, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke és Busa Vilmos, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója számolt be ezután a szegedi kereskedelem helyzetéről. A végrehajtó bizottság a kereskedelmi osztály jelentését elfogadta. Többek között határozatot hozott, hogy oz üzemi dolgozókból álló tán sadalmi hálózatát újraszervezi. A társadalmi ellenőröknek az a feladatuk, hogv egyes üzletekben az árakat, a kiszolgálást, a mérést. a hiánycikkek eloszlását ellenőrizzék. Ezután dr. Imre Mihály terjesztette bc az egészségügyi osztály jelentését. A jelentés többek között beszámolt arról, hogy Szeged egészségügyi létesítményeiben a munka az elmúlt negyedévben egy-két kisebb „kiesés" kivételével a nehéz körülmények között is zavartalanul folyt. A szakorvosok, körzeti orvosok helytálltak, munkájuk ellen panasz nem merült fel. A táppénzes betegek száma az elmúlt negyedévben csökkent; Szeged gyógyszerellátása a nehéz napokban is biztosítva volt, és jelenleg is közel félévre teljesen biztosítva van. A Vöröskereszt a nemzetközi adományokból a közelmúltban közel 30 ezer forint értékű gyógyszerkülönlegességet adott. A beszámoló során dr. Imre Mihály rámutatott arra, hogy Szegeden az utolsó kéj hónapban egyre rosszabbodott a helyzet az utcák tisztaságát illetően. Á Köztisztasági Vállalatnak, de a lakosságnak is fokozott figyelmet kell fordítania erre. A fertőző betegségek statisztikája a tbc kivételével kedvezőnek mondható. A beszámolóhoz sokan szóltak hozzá. Dr. Nagv László, a Tüdőgondozó vezetője, az egészségiigv állandó bizottság vezetője többek között örömét fejezte ki, hogy a csecsemőgondozás szempontjából olyan fontos intézmény, mint az anyatej gyűj tő-állomás az elmúlt negyedévben országosan ís jelentős munkát teljesített. A szegedi orvosok az elmúlt hónapban igen nehéz munkát végeztek és becsülettel helytálltak. A magyar népet, a dolgozók társadalmát továbbra is töretlen szorgalommal akarják szolgálni. Szegedről az eseménvek után több orvos eltávozott. Olyan emberek, akik jelentős állásban is voltak, és már eddig is fokozott megbecsülésben volt részük. A szegedi orvosok értelmetlenül állnak a jelenségekkel szemben; Dr. Bák Kálmán; a Mátyás téri szociális otthonnal kapcsolatos kérdések megoldását sürgette: A vita után a végrehajtó bizottság az egészségügyi osztály jelentését tudomásul vette. Egyben köszönetét fejezte ki az egészségügyi osztálynak, főleg a város minden orvosának és egészségügyi dolgozójának az elmúlt nehéz időkben végzett lelkiismeretes munkájáért Nagv Miklós v. b.-titkár számolt be ezután a városi tanáes apparátusának átszervezéséről, és több folyamatban levő ügyről. Bejelentette többek között, hogy Szegeden a volt Bástya Sportegyletből ói egylet alakult, mely a város régi neves egyesületének nevét, a SZAK nevet vette fel. A klub színe a város színe lenne és jelvényéül a város címerét használnák. A végrehajtó bizottság a bejelentést tudomásul vette, és az egyesületet a jövőben támogatja. Ezenkívül még számos ügyben hozott határozatot, Hosszú szünet után ismét összejöttek a megye országgyűlési képviselői Hódmezővásárhelyen. A megbeszélésen részt vett Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, valamint Boros Gergely és Kádas István, az országgyűlés jegyzői. A kormánynyilatkozat megvitatása volt az egyetlen napirend, s mindenekelőtt az volt a célja, hogy hasznos javaslatokat terjesszenek elő a részletes kormányprogram kidolgozásához. Számos javaslat hangzott el az államhatalom további demokratizálásának megvalósításához. Borbás Lajos elmondotta: törvényerejű rendeletben rögzíteni kell, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben k;zárólag csak az Országgyűlés dönthet. Eddig ugyanis sok — a dolgozó népet érdeklő — kérdés nem került az Országgyűlés elé, hanem rendelettel intézték el. Javasolta továbbá, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalom valóban a választott szervek és ne az államigazgatási szervek kezében legyen. Nagy Sándor író szintén a parlament működésének új formáiról beszélt, majd Katona Sándor javasolta: adjanak lehetőséget ahhoz, hogy a képviselők a területükön tartózkodhassanak, és választóik problémáival törődhessenek. A kormánynyilatkozat gazdasági kérdésekről szóló részéhez is több javaslat hangzott el. esetben folyósított építési hitelt a szegedi OTP az elmúlt évben 227 építés;- és 94 IqVhatés' engedélyt adigk l<i a berü'e • tanácsok 54 házhely k edvezmenyes feltételek melleit M Az elmúlt év folyamán az előbhi évekhez viszonyítva jelentős számban építkeztek Szegeden. Üzemi munkások, alkalmazottak, egyénileg dolgozó parasztok a nehéz körülmények közt, anyagbeszerzési gondokkal küzdve építettek magtiknak szerény családi hajlékot. Az építkezések a város különböző pontjain voltaik. Számos igen szép családi fészek készült el például Üjszegeden. A városi tanács az elmúlt évben 54 házhelyet biztosított az igénylőknek. Az elmúlt év utolsó napjáig, nem végleges adatok szerint 227 építkezési engedélyt • adtak ki hely esetleges anyagi jótállását. A családiház előnyeit megérdemelten élvező OTP-adósok igen jól teljesítették kötelezettségeiket az új ház elkészültével. Akadt egy-két olyan adós is, aki az 195G-l>an felvett kölcsönt még az évben visszafizette, mert — bevallása szerint — több disznót hizlalt, az árát adósságának rendezésére fordíthatta. A munkásszolidaritás Nem ma és nem is a közelmúltban keletkezett, hanem évtizedekkel ezelőtt. Ereje nagy és minden cifra sallang nélkül emberséges meleget, biztonságot ad ebben a nehéz időben is. Azt szokták mondani, hogy az igaz barátot a bajban ismeri meg az ember. Mély igazság van ebben és a mostani súlyos idők, gazdasági helyzetünk megpróbáltatása új, nemesen gyümölcsöző hajtását hozza a munkásszolidaritásnak Szeged gyáraiban is. Köztudomású az a sajnálatos tény, hogy az elmúlt t évek gazdaságpolitikájának nagy hibái, az október 23-a a kerületi tanácsok. Lákha-j utáni események, az ellenforradalom ármánykodása nehéz tósi engedélyt 94 esetben bo-I helyzetbe hozta szegény — és szegényen is szeretett — csátottak kd. :fU— „ _ R __ _ „ 1 * hazánkat. Fájó és kényszerű valóság, hogy súlyos hely;; zetünkben átmenetileg általában csökkenteni kell a lét;) számot az üzemekben. Ezzel egyidőben és örömünkre „le;; csapolják" az állami élet hatalmasan nőtt vízfejét, amely;; nek eddigi létét a nép kárára biztosították. Az üzemekben dolgozók létszámának csökkentésénél ;; különféle példái voltak, vannak a munkásszolidaritásnak. Általában minden gyárban kimondották, hogy az elbocsájtásokat nagy körültekintéssel kell végezni és a lét;; számcsökkentés végrehajtása előtt szükséges felkutatni ;: az összes lehetőséget, minél több ember alkalmazására. A Ruhagyárban például mód adódott — ez nem mindenütt lehetséges — átcsoportosításra és így körülbelül megma;; rad, vagy alig csökken a létszám. Az emberség, a szolida • ritás sűrűsödik össze a munkásoknak abban a megállapí... , „ .. , tásában: „Nehéz a helyzet, testvérként megosztjuk a mun, ffT, L®8^" kát és a keresetet. Inkább naponta egy-két órával keve"" ~ sebbet dolgozunk és kevesebbet keresünk, hogy minél több munkástársunknak legyen munkáhiszen nyakunkon a tél is." Nincs itt hát önző, egyéni érdek, •— csak összérdek és őszinte, józan szolidaritás: osztozás a bajban és annak legyűrésében. Ezt helyeselni és elismerni lehet, mert jótékony hatású, igazi szolidaritás. A testvér adja a testvérA nek. másiik felét egyéb, bérből Szólni kell azonban arról ls, hogy a szolidaritás érélő alkalmazottaié és tsz-ta-:: telmezésébe nem helyénvaló jelenségek is keverednek, gok kapták. 40 igénylő a vá-:; amelyek — őszintén mermndjuk —. az egyéni önzést és ros közvetlen közelében fek-';nem az igazi munkásérdeket szolgálják. Viszonylag szép vő közséfleikben Szőreeen számmal dolgozna;! a szeöcdi üzemekben a környező falvakból, községekből bejáró olyan nők és férfiak, akiknek, vagy családjuknak, szüleiknek földjük van, s nem pusztán az üzemben végzett munkából élnek. Méltatlan és igazságtalan lenne, ha ezekben az esetekben ls érvényesülne: „dolgozzunk és keressünk kevesebbet, ne küldjünk el senkit." Nyilvánvaló, hogy ez azoknak az embereknek a gondját szaporítaná, akiknek semmiféle mellékjövedelmük nincs és kizárólag abból élnek és tartják el családjukat, amit az üzemben munkájuk után keresnek. A családoknál más és más a körülmény, a szociális helyzet. Ezt kell alapul venni és minden esetben nagy körültekintéssel, emberséggel eljárni a kényszerű elbocsátásoknál. A munkásszolidaritás egyhítsen, segítsen, Az új háztulajdonosok túlnyomó résziben állami támogatást vettek igénybe hajlékuk felépítéséhez. Ip56 elején az állam az Országos Takarékpénztaron keresztül jelentős hiteleket biztosított Szeged és környéke részére. Az OTP szegedi fiókja az elmúlt év folyamán 141 esetben 3 millió 253 ezer forint összegű kölcsönt adott ki ileg egy- és íké _ ni családiházak építésére. De; jutott ebből az összegből ta-; tarozásra, lakásleválasztásra,;; ja, épületihozzátoldásra is. Az engedélyezett kölcsö-1 nök több mint felét ipari és* kereskedelmi dolgozók, mű-' •1 szakiak vették igénybe. * ' vö községekben, Szőregen, Dorozsmán stb. építkezett. Az OTP a kölcsönök nyújtásánál a banlkiszempantok (: figyelembevétele mellett elég:: rugalmas volt. Nem kötelezte az építőket;; a típustervek betartására, hanem az igénylő által benyújtott tervrajzot fogadta el. Az előírt anyagi felkészültségnél mindig elfogadta a saját erőiből végzett segédmunka értékét, ós a munka- ossza meg a kenyeret, ha az indokolt és lehetséges.