Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

A Jewag^bb emberséggel faJ^ korultekmtessel es gonddal Két* szegedi üzemben az elbocsátások napjaiban TkíiSea &ÓMm{elu6n<Uó<i ofieááfánaJó femuUiti\<L a \£te$edi /?lemteü Jtin&átfan | A XIX. századi Sok szegedi dolgozó szorongással, nem ritkán kétségbeeséssel néz a holnap elé. Mi lesz? Utcára, a munkanélküliek közé kerülhet? És akik oda kerülnek, miért? Fájó szívvel, de át kell adni sok munkásnak, tisztviselőnek, fiatalnak és öregnek, jóllehet családos embereknek, asszonyoknak is a felmondólevelet, s mindezt egy nehéz tél elején. El kell küldeni a dolgozókat, hogy tovább ne süllyedjünk, más lehetőség pillanatnyilag nincs. Reméljük azonban, nem hosszú időre kell megválni az üzemeknek egyes munkásaitól. De nemcsak reméljük, hanem hisszük, hogy a munkanélküliség csak átmeneti lesz. Az elbocsátásokat a legnagyobb körültekintéssel, emberséggel és gonddal kell végezni. Emberségből, becsületből vizsgáznak most sok szegedi üzem vezetői, munkástanács tagjai, szakszervezeti funkcionáriusai. flz Ui zegedi Kender-LensrövO Vállalat munkástanácsa és vezetői is napok óta nagy felelősségérzettel vizsgálgatják: hogyan, mikén; hajtsák végre a bérfizetésekről és prémiumokról szóló kormányrendeletet. A munkásokat is ez foglalkoztatja; vajon kiket küldenek el az üzemből? Az üzem munkástanácsa az elmúlt héten ülést tartott, megvitatták a kormányrendeletet, s elhatározták ennek értelmében folyósíttatják a munkabéreket F.ddig négy órát az elért teljesítmény ntán fizettek, másik négy órára pedig a szeptemberi átlagkereset 90, illetve 80 százalékát. A létszámcsökkentéssel kapR SzenetU Textilművek munkástanácsának vezetői és a vállalat főmérnöke elmondották, náluk most, reggel 8-tól délután 4-ig és este 10-től, reggel 6 óráig dolgoznak. Éjjel már 1000 kilowatt áramot, biztosít a DÁV, ez csaknem megközelíti nz üzem normális fogyasztását Igaz, még nappal kevesebbet, csak 600 kilowatt áramot kapnak. így még nem biztosítható a nappali teljes műszak. A munkásokat foglalkoztatják, felváltva járnak be kétnaponkint Általában egyegy munkás 32 órát dolgozik lietnnkint az üzemben. Ha erre az időre kapott keresetéhez hozzáadják az éjszakai pótlékot, ezzel / Rendes bíróság elé kerül a két szegedi fegyverrejtegető Az elmúlt hétéin hírül adta a Szegedi Néplap, hogy Fodor Gyula és Egyházi György szegedi lakosokat a rendőrség őrizetbe vette. Az ügvben a kecskeméti katonai rögtönítélő bíróság tegnap délelőtt Szegeden, a bírósági épület 106-os termében tárgyalást folytatott. A katonai statáriális bíróság több tanút hallgatott ki az ügyben és a tárgyalás során a leglényegesebb dolgok tisztázódtak. Fodor és Egyházi a volt "nemzetőrségben- tevókenyOoedtek. November 5-én Egyházi a szomszédban lakó gyerekektől elkérte a náluk lévő zárdugattyú nélküli karabélyt és azt a kútba dobta a lőszerekkel együtt. Később 1 — december közepén — Egyházi a nála lévő 635-ös browning pisztolyt eladta Fodor Gyulának egy ' pár csizmáért. Fodor otthon elrejtette a pisztolyt, s mint mondta: »Félt leadni a statárium kihirdetése után-. Három lőszert kapott a pisztolyhoz, amelyből kettőt a lakásán kilőtt. December 31-én egész nap iszogatott az 5-ös számú italboltban, ahol a vendé• gekkel akadékoskodott, és több embert önkényesen igazoltatott. Késő délután a vendéglőbe betérő, szolgálatban lévő Hamvas István polgárőrnek önként átadta a nála lévő pisztolyt. Később ugyan ' fenyegetőzött a vendégekkel, hogy »ha elhagyják a helyiséget, lelövi őket-, de ekkor már a pisztoly J nem volt Fodornál. A katonai bíróság ügyésze vádbeszédében javasolta, hogy az elsőrendű vádlottat, Fodor Gyulát és a másodrendű vádlottat, Egyházi Györgyöt a rendes bíróság elé utalják, ianak. mint amennyit most biztosít a DÁV. Persze szeretnénk. ha nappal többet kaphatnának. Súlyos problémát jelent mindez az üzemben, de nemcsak ez az egyedüli megoldásra váró feladat. Bizony baj van itt a Textilművekben a munkafegyelemmel. Egyesek űgv vélik most már mindenki önmaga szabia meg mit. kel, lehet, vagy mit szabad neki csinálnia. Mindig nagv körültekintéssel. szeretettel foglalkoztak a terhes és szoptatós anyákkal. Külön. könnyű munkáiban töltötték idejüket, s akik a gépnél maradtak, például a gyűrűsfonónál, négy oldal helyett csalt két oldal felügyeletét kellett és kell ellátniok. Nagv könnyebbség volt ez és nem is nehéz feladat, különösen nem annvira nehéz, hogy ne tudnák azt elvégezni. Mégis egves fiatalasszonyok most azzal álltak elő. hogv ők csak egy oldalt hajlandók elvállalni. Mások már annvira haladtak. ho«v összeülnek beszélgetni. sőt már néhányan horgolnak is időközönkint a biztosított órabér mellett. Természetesen tűrhetetlen ez. s ezen sürgősen változtatni akarnak a evár vezetői. Erélyes rendszabályokat foganatosítanak. hogy aki bent van az üzemben és biztosítják szamára a lehetőséget, az becsüleltel végig is dolgozza e munkaidőt. Távolabbi terveik is vannak: minél előbb szeretnének ismét a rendes három műszakban dolgozni. Természetes ehhez áram és áram kell. ezenkívül nvirealom. biztonság hogv a kijárási tilalmat is meg lehessen szüntetni • Emberséget, körültekintést kérünk és várunk az elbocsátásoknál. Hozzátesszük, ebből vizsgáznak most üzemeinkben a vezetők. Ezt azzal kell végül kiegészíteni, akik pedig a munkahelyükön maradnak, érezzéik ők is, hogy vizsgáznak most: becsületből, emberszeretetből. A becsületes, fegyelmezett munkával segíthetünk azokon, aidk kikerülnek az üzemekből. Segíthetnek, hogy minél előbb visszakerüljenek, ugyanakkor kijuthasson országunk a szakadékból. A jó munkával értük is küzdenek, az elbocgátottalkért. mindannyiunkért ..- s csolatban a munkástanács úgy döntött: egyelőre nem bocsátanak el munkásokat, csak nyugdíjba küldenek olyanokat, akik elérték a nyugdíj-korhatárt. A gyárnak igen sok régi, munkában megöregedett dolgozó ja van. Ezeket elküldik jól megérdemelt pihenőre. Fájó szívvel válnak el tőlük is, hisz jó szakmunkások, évekig, sőt évtizedekig dolgoztak együtt munkatársaikkal. De a nagy körültekintés; gond és felelősség, amellyel ezt az ügyet vizsgálják, ilyenirányú döntésre késztette a munkástanácsot. 37 órára emelkedik a tényleges bérrel fizetett keresete. Tehát még a heti 48 órából 11 hiányzik. Erről még nem tárgyaltak az igazgatósággal. Még döntés nem született hogyan, miképpen fizetik ezt az időt Megnyugtató hírként közölték. hogv előreláthatólag nem lesz elbocsátás, sem szabadságolás az üzemben. Ehhez azonlban az szükséges, hogy legalább annyi áramot kapDr. Bafizfalvy professzor álláspontja reális Egy nevelő véleménye a terhesség megszakításával kapcsolatos vitában Tisztelt Néplap! EDDIG SOKAT VITATOTT magzatelhajtás kérdéséhez kívánok hozzászólni. Dr. Batizfalvy professzor előterjesztése igenis indokolt és valóban reális, melyben a magzatelhajtás eddig érvényben lévő lehetőségének korlátozását (terjeszti elő) kezdeményezi. Az ő szava és meglátása — mint a legilletékesebbnek — nem elvetendő. Tagadhatatlan tény. hogy a magzatelhajtás az anya szervezetére nézve egészségtelen és káros. Ugyanakkor erkölcsi szempontból is van benne kivetni való. Dr. Batizfalvy professzor az orvos szemével nézi a kérdést s valóban igaza van.Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk néhány más tényezőről sem, Egyik az ország gyorsan leromlott gazdasági helyzete, másik pedig az illető teherbe esett asszony vagy leánv vagvoni és családi körülményei. Gondolni kell a mai lakásviszonyokra! Ha az illető szülők snvagi h-'-zete nem teszi lehetővé a kis család egészséges. ió körülmények közti felnevelését és az anya nem ragaszkodik a gyermekéhez, nyilvánvaló, hogv kár volna arra törekedni mindenáron, ho"v megszülessen. RITKA ESETBEN fordul elő. hogv meggondolatlan, bár a gyerek megszülésére és felnevelésére kénes lányok is teherbe esnek. Ez esetben a megfelelő dorgálás és kioktatás mellett csak iavasolom a magzat minden esetben! elhaitásét. Ellenkező esetben ez igen kellemetlen kihatással. sok megvetéssel és szégyennel 1árna egész életükben. Egv ilyen ballépésük miatt ne tegyük tönkre az esetleges ió házasságukat. Ettől függetlenül, még ió háziasszonyok lehetnek. Hangsúlyozni kívánom, hogv a születendő gyermekeinknek igenis családi nevelés és otthon kell. mert ezt nem tudla pótolni semmilyen menhely, vagv kollégium. Evvel egyidőben ötlik ben nünk a gondolat, hogv nemi vezetne-e egv ilven intézkedés a fiatalság erkölcsének lazuláséra? — Ugy gondolom, hogv nem. Képzeljük csak el annak fiatal lánynak a szégyenét, akinek a szülője kíséretében először kell megjelennie orvos előtt ilven ügvben; ÖSSZEGEZVE A KÉRDÉST azt javaslom ho<*v a magzat elhajtását tegyék függővé a szülő egészségi állapotától, 1 kereső-e, vagy nem, férjes-e, varry hajadon, továbbá a szociális körülményeitől — esetleg a különleges foglalkozású tói (például: táncos). A magzat elhaitásának engedélyezését egv erre is megbízott. kizárólag orvos szakemberekből — minden bólogató népi ülnököt mellőzve — álló bizottság okmónvok segítségével és a leendő anya szóbeli előadása és az orvosi vizsgálat alapján döntsék el. Az engedély nélkül végzett magzatelhajtást pedig a legszigorúbban büntessék, mert Hszen kis életek tömegéről van szó. Találjuk meg a kérdésben a rugalmas álláspontot! francia opera halhatatlanjai — Bizet, Gounod, Offenbach — mellett Leo Delibes mindenekelőtt balettjeivel, a nálunk is jólismert Nailá-val, Coppeliával és a Sylviával biztosította zenei rangját. Ezekben a műfaj nemzeti hagyományaiból kiindulva szerencsés kézzel, a szinpad látványosságának tartalmi elmélyítésére helyezte a fősúlyt. Színpadképeiből az igazi francia "charme- árad szerte, muzsikája pedig a színek villódzó játékával költői hangulatot teremt. A balettek rövidesen meghódították az európai színpadokat, de zeneköltő többre vágyott. Az operában próbálkozott, itt azonban az érvényesülés jóval lassabban sikerült. 1883-ban végre megtört a jég, a Lakmé először hazájában, majd világszerte komoly művészi sikert aratott. A siker tényezői: az indus tárgyú szövegkönyv és az egzotikus tematika mellett a dallambő, lírájában megragadó zene, amelynek hatását a pompás hangszerelés még fokozza. Delibes Lakméja a francia szellem finom kisugárzásában ugyanolyan jelentőségű, mint Rimszkij-Korszakof Seherezádéja az orosz romantikában ós Goldmark Károly Sába királynője a múlt század végi magyar operában. A Szegedi Nemzeti Színház jól választott, amikor műsorába illesztette Delibes operáját, amely bizonyára ugyanúgy megtalálja a közönség szívéhez vezető utat, mint a Hoffman meséi. A francia zeneköltőről tudja meg Szeged zeneszerető közönsége, hogy az 1879-es árvíz idején a károsultak megsegítésére Párizsban nagy hangversenyt rendezett. Szerette hazánkat és két ízben járt Budapesten, ahol a Coppéliát vezényelte. | A Lakmé meséiének h"teI re ben, a XIX. század utolsó negyedeben, a teljes gyarmati elnyomásban sínylődő India áll kasztjaival, páriáival. India népe századokon át szívós harcot folytatott az angol zsarnokság ellen, szabadságküzdelme ncsm egyszer a vallási gondolat jegyében indult el, de a szent cél végig a nemzeti függetlenség kivívása. így kapta Lakmé történelmi keretét, amelyben megismerjük a hindu nép igazi hőseit: Nilakantát, az angolok üldözte főpapot, leányát, Lakmét és hűséges szolgáit, Maliikat és Hadzsit. Az elnyomók sorából, szerepénél fogva elsőhelyen említjük a két angol tisztet, Geraldot és Fredericet. Hozzájuk kapcsolódnak Miss Ellen,_ Gerald jegyese, Miss Rose, akinek Frederic udvarol és az örökké zsörtölődő társalkodónő, Mrs. Bensőn. Az opera cselekmény-mozgató főmotívuma Lakmé és Gerald szerelme, amelyben Lakmé, Aidához hasonlóan, életével fizet, mert a gyűlölt ellenség egy tisztjét választotta és elfordult saját népétől. Gerald, midőn hazájának szolgálata és szerelme között kell választania, barátjának, Fredericnek unszolására, kardjához marad hű. A másik fontos mozzanata a cselekménynek Nilakanta mély hazaszeretetből fakadó, éles szembefordulása a betolakodott angolokkal. Hogy Geraldot leszúrja, megértjük, mert benne még leányának elrablóját is látja. A szövegkönyv, Gille és Godinet műve, a jelenetek hatásos felsorakoztatása mellett a II. felvonásban színes vásári képet, majd a látványos Durga-ünnepséget mutatja be, bepillantást engedve a hindu élet tarkaságába és a keleti világ rejtelmeibe. A cselekmény csúcspontja a II. felvonás zárójelenete, amelyben Nilakanta parancsára, Lakmé énekével — a híres .sengettyűáriával — az utcára csábítja szerelmét, Geraldot. Ekkor döfi belé a kést Nilakanta. Lakmé elősurran és elhatározza, hogy az erdei magányos kunyhóban gyógyítja meg kedvesét. A III. felvonásban tiszttársa, Frederic ébreszti fel ábrándozásából Geraldot, akit a harcba szólít. Lakmé a datura-virág halálos nedvét szívja ma| A szegedi előadás gába és halálával engeszteli ki megbántott népét felépítése Kertész Gyula rendezőt dicséri. Különösen a II. felvonás mozgalmasságát, gondos kidolgozását emelhetjük ki. Rendelkezésre álló eszközök ügyes kihasználásával, a szúk térbeli lehetőségek ellenére a színpad illúziót keltő. A rendezés érdeme, hogy végig összhangban áll a muzsikával. Kifogásoljuk azonban, hogy a III. felvonás megrövidítésével a zárókép feszültségéből sokat veszített azáltal, hogy Nilakanta híveivel meg sem jelenik a színen. Rubányi Vilmos zenekara élén az egész előadás eleven motorja. Ismeri a partitúra szépségeit és biztos kézzel aknázta ki a hangzási finomságokat. A jelenetek kicsiszolásán felül az opera egészét a kitűnő muzsikus és gyakorlott karmester biztosságával varázsolta elénk. Zenekara — nevelőmunkájának eredményeként — állandóan fejlődik. Vonósegyüttesében ezúttal felfigyeltünk a pompás gordonkaszólamra, amelynek a zeneköltő bő érvényesülési lehetőséget adott. A fa- és rézfúvósok árnyalt, kifejező előadása nagyban emelte az előadás színvonalát. Ide iktatjuk a jól összehangolt énekkar produkcióját is. Lakmé megszemélyesítője, Lády Zsuzsa jelentős művészi sikerrel mutatkozott be a szegedi közönségnek. Puha, melegfényű szopránja a színpadi gyakorlattal bizonyára megnő és középfekvésében is megerősödik. Koloratűr technikája máris figyelemre méltó, nagy áriája hibátlanul sikerült, de a bevezető kadenciában az intonációra több figyelmet kell fordítania. Véleményünk szerint a visszhanghatások kedvéért sem szabadna ezt a finom motivikát túlzott megszakításokkal énekelnie. Pianói jól ülnek, előadása természetes és őszinte átélésből fakadó. Nilakanta hálás szerepében Horváth József mind színészi alakításával, mind zenei formálásával tünt ki. Hangprodukciója különösen a franciás hajlékonyságú deklamációban kiegyenlített. Minden hangnak megadta súlyát, minden frázisnak értelmi jelentőségét. Áriája, az opera egyik gyöngyszeme, méltán kapta meg az elismerő tapsokat. | Énekben és játéltban egyaránt remekelt Komlóssy Erzsi, Mallika szerepében. Lakméval való megragadó duettjében finom alkalmazkodását kell aláhúznunk. E számnak lassúbb, érzelmesebb tempót ajánlanánk. Varga Róbert Gerald ja pompásan illik ehhez a könnyed, lírai tenorhoz. Csengő magassága kiváltképppen a második felvonásbeli Lakmé—Gerald szerelmi duettben virágzott ki. Zenei kidolgozása és játéka fejlődéséről tanúskodnak. Bendé Zsolt Frederic szerepében énekelőadásával tünt ki, de kissé szögletes játékán még van csiszolni való. Kitűnő énekhármast alkotott Pesti Ella, Berdál Valéria és Turján Vilma a három angol nő kissé szűkre szabott szerepeiben. Kis szerepének is jelleget adott a mindig lelkiismeretes, muzikális Gaál József. A II. felvonásbeli Durga-ünnepség balett-betétében Árkos Judit, Markovits Vera, Mezey Károly és a tánckar harmonikusan valósította meg a stílusos és kifejező koreográfiát. A díszletek közül a II. felvonásé valóban keleti levegőt árasztó, elismerés illeti megtervezőjét, Sándor Lajost. A jelmezek színessége Bene Jánosné és Horváth Ferenc kezemunkáját dicséri. Elismerés illeti Mánik László maszkmestert is. I

A fel* ház meg-r.-egújuló tapsokkai jutalmazta a szép előadás valamennyi szereplőjét. A Lakmé Szegeden is beérkezett. Szatmári Géza Ismét rács mögött a gyilkos, a tolvaj, a kötekedő Közel SZCLZ kiengedett" rabot fogtak el Szegeden Köztudomású, ber 23-a utáni szág különböző büntető intézetéből jogtalanul kiengedték a közönséges bűnözőket, a betörőket, a gyilkosokat, a tolvajokat. Ezek a „kiszabadult" rabok Szeged környékén is garázdálkodtak, több üzletbe betörtek és izgalomban tartották a lakosságot. A kormány a bűnt elkövetőknek módot adott arra, hogy november 11-ig önként jelentkezzenek a börtönökben. Ebben az esetben büntetésük egyharmadát elengedik, — vagyis kedvezményben részesülnek. Szegeden is jelentkeztek a szökött rabok közül, de legtöbben továbbra is szökésben maradtak. A büntető intézetek a rendőrFodor Károly nevelő I ségekkel közölték a forradalmi Újszeged időkben "kiszabadult" bűnözök hogy az októ-1 névsorát, és ennek nyomán a időkben az or- szegedi rendőrség is több szökött rabot fogott már el az elmúlt betekben. Például özv. Bálint Nándorné gyilkosságért életfogytiglani börtönre volt ítélve, — október 23-a után „kiszabadult" a kalocsai börtönből; szőregi lakásán fogták el. Hasonlóképpen ismét a rács mögé került idősebb Tóth Józsefné, aki Szombathelyről „szabadult", ahol gyilkosságért 10 évi börtönbüntetését töltötte. Áchim Antal október 30-án került „szabadlábra", holott Tiszapalkonyán lopáséri, csalásért 4 év'g kelleít volna űne. Eddig Szegeden és környékén közel 100 szökött rabot fogtak el. Közülük mintegy 15-en, 20an politikai bűncselekményért voltak elítélve: tiltott határátlépésért, 1944—45-ben elkövetett háborús és népellenes bűncselekményekért, fegyverrejtegetésért, kémkedésért. Az elfogoltakkal szemben a törvényesség szerint járnak cl. Sikkasztás, testi sértés, kötekedés bűne nyomja Graszman József vállát: november 3-án Komlón a „forradalmi bizottság" 6 év és 3 hónap börtönbüntetését ^elengedte" neki;;; — A Szegedi Gőzfürészben naponta 24 órán át dolgoznak. Az elmúlt héten munkásgyűlésen határozták el. hogy a jövőben két 7 órás és egy 10 órás — éjszakai • műszakban dolgoznak. Az éjszakai rr.űszak dolgozói 5 napon keresztül dolgozzák le a heti munkaidőt s így két szabadnapjuk lesz. Anyagjuk bőven van. most mái minden különösebb zökkenö néhíüt folyik az Sacmben a termeli*.