Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKA8PART SZEGEDI LAPJA IL évfolyam, 25. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. január 31. Ha minden dolgozó a maga helyén minden eszközzel védi a munkás­hatalmat, a végső és telies győzelem hamarabb következik be Kádár János felszólalása az MSZMP csepeli aktívaértekezletén Egy kis kozmeftka A Magyar Szocialista Mun­káspárt XXI. kerületi ideig­lenes intéző bizottsága vasár­nap délelőtt aktívaértekezle­tet tartott. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár Jáinos, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Beszédé­ben számos fontos kérdéssel foglalkozott. Az elmúlt hónapok esemé­nyei során — mondotta — a harc lényegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcot. E harc lé­nyege, hogy kié legyen a gyár, a föld. A burzsázia most is azon töri a fejét, ho­gyan árthat a munkások ha­talmának. Ezt a kártevést, bármilyen formát öltsön, ár­talmatlanná kell tenni. En­nek nagyon fontos feltétele, hogy a munkásság tisztán lásson, és egységes erővel küzdjön a murtkáshatalom további erősítéséért. Ha min­den munkás azon töprengene, hogy segíthetné a legjobban az országot, ha nem feled­keznének meg egyesek arról, milyen volt, amikor a hatal­mat a burzsoázia gyakorolta, akkor ma sokkal előbbre le­hetnénk. Az elmúlt években súlyos hibák történtek, sokszor sú­lyosan megsértették a szo­cializmus elveit. Ma is elő­fordulnak hibáik, azonban ezeket ki lehet és ki kell ja­vítani. A munkásoknak nem sza­bad felülniük az ellenfor­radalom mesterkedéseinek, nem szabad tíirniök. hogy egyes hibáinkat és fogya­tékosságainkat az ellenség a munkáshatalom elleni burkolt és nyílt támadásra használja fel, nem szabad egyetlen becsü­letes munkásnak sem a mun­káshatalom ellen fordulnia, ellenkezőleg: minden erejük­kel meg kell védeniök a munkáshatalom vívmányait. A kommunistaellenes han­gulatkeltésről szólva megál­lapította: az a vád. hogy a kommunisták "sztálinisták*, "rákosisták* ma már eléggé elcsépelt szólam, ezért az el­lenforradalom. a reakció most más módszereikkel pró­bálja elérni céljait: külön­féle hazugságokkal, hamis vádakkal igyekeznek eltávo­lítani a kommunistákat. Az ilyen módszerek ellen természetesen nem ad vé­delmet a fegyveres erő: ar­ra van szükség, hogy a kommunisták bátran, hatá­rozottan lépjenek fel min­denféle hazugsággal és in­trikával szemben, végezzenek alapos felvilágo­sító munkát a dolgozók so­raiban. A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámuta­tott: a fakultatív vallásokta­tást a nagy kapitalista orszá­gokban már a polgárforra­dalmak idején a XVIII— XIX században megvalósí­tották. Ezt a helyes elvet azonban manapság sok he­lyütt furcsán alkalmazzák: a szülőket meg sem kérdezik, a gyermekeket lelki terrorral kényszerítik a jelentkezésre. Sokhelyütt feltűntek az egy­kori szerzetesek, levitézlett oktatók, s néhány helyen szinte üldözik azokét, akik nem jelentkeztek vallásokta­tásra. A kormány a szüksé­ges rendelkezéseket kiadja, s éi-vényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki terrornak véget vessen. Szükséges azonban, hogy a rendcsiná­lásban e téren is segítsenek a pártszervezeték, vegyék fel a harcot a lelkiismereti sza­badság megsértése ellen. Az ellenforradalom először fér­fiakat vitt harcba, később a nőket akarta megszerezni, ma már a gyermekekre fa­nyalodik, s tapasztaljúk, hogy nem egy hitoktató, köztük számos újsüttetű hitoktató hihetetlenül szégyenletes és szemérmetlen lélekmérge­zést űz a gyermekek köré­ben. A munkástanácsok kérdé­seiről szólva megállapította, hogy a lemondott csepeli központi munkástanács tevé­kenysége nem a munkásha­talom érdekeit, hanem az ellenforradalom célkitűzéseit, a Szabad Európa rádió "ta­nácsainak* megvalósítását szolgálta. Ezért mondotta ki a feloszlást is. Röviddel a ta­nács feloszlása előtt, a kor­mánnyal folytatott megbeszé­lések során maga Nagy Elek, a tanács vezetője is elismer­te: az ilyen tett rosszabb len­ne, mint egy közvetlen pro­vokáció. Röviddel e megbe­szélés után azonban mégis kimondták a tanács feloszla­tását, követve ezzel az ellen­ség által sugalmazott kíván­ságot. A munkástanácsok az el­lenforradalom zűrzavarában jöttek létre, s így beférkőz­hetett számos oda nem való elem. Az ilyen elemek ott­léte azonban nem jelenti, hogy a munkástanács egészét el kell vetni. A feladat az, hogy a munkástanácsokat, ha szükséges, egyes tanácstagok visszahívásával, az oda nem való elemek kitételével — a nép javára, a munkások ja­vára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkás­tanácsok fennállása termé­szetesen nem jelent olyan va­rázsszert, amely egy csapásra minden problémát megold, azonban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes át­formálásával mindenütt a munkáshatalom érdekeit szolgálják, s fontos szerepet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesz­tésében. az életszínvonal emelkedéséért folyó küzdel­mekben, népi demokratikus rendünk megerősítésében. A kommunisták egyik igen fon­tos feladata, hogy ezt előse­gítsék. Hangsúlyozta, hogy a munkástanács akkor vé­gezhet igazán hasznos cs eredményes munkát, ha a kommunisták, a munkás­osztály pártja vezeti. Mielőbb belyre kell állítani a párt erejét — mondotta. Az el­lenség reszket a párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő mi­előbb teljessé válik. Tudatosíta­nunk kell azonban minden mun­kásban, a munkásosztály ügyé­ért dolgozó és dolgozni akaró minden munkástanácstagban, hogy a párt ereje a munkáshata­lom megszilárdításának, a kon­szolidációnak. a nemzet felvi­rágozásának döntő fontosságú tényezője, s hogy ezt megértes­sük az egész munkásosztállyal, ideológiai harc is szükséges. Meg kell vívni az eszmei harcot is, amely napjainkban a fegyveres harc nyomán homloktérbe kerül, A párt és a kormány fő bázi­sa — hangsúlyozta Kádár János elvtárs — a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó paraszt­ság. A hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar: párt nélkül nem juthat a mun­kásosztály hatalomra és nem is tarthatja meg azt. Ezt bizonyít­ják az október 23-i események is. Az események lényege, hogy a pártban árulás következett be, a párt ereje nem avatkozhatott be az események menetébe, s így következhettek be az ellen­forradalmi akciók sorozatai, me­lyek a népi demokráciát a pusz­tulással fenyegették. Ezután Ká­dár János a párt egyes kérdései­vel foglalkozott. Sokan hiányolják — mondot­ta —, hogy nem készült még el a párt programja és szervezeti szabályzata. Ezek elkészítése valóban sürgős feladat. Addig is világos azonban a procram két pontja, két legfőbb kérdése: egy­részt a szocialista társadalom fel­építése, másrészt az ellenforra­dalom megsemmisítése, a hata­lom megerősítése. Ezeket a célo­kat a program részletes kidolgo­zása előtt is mindenki világosan látja. Felvetődik az a kérdés is. hogv tömegpárt lesz-e az MSZMP. Erre az élet vastörvé­nye adja meg a választ, s ha az MSZMP nem is lesz olvan tömegpárt, mint az MDP volt. biztos, hogy erős, egységes párt lesz. amely a nép érdekeit védi. A párt politikai irányvonalá­nak kérdésével foglalkozva, rá­mutatott arra, hogy szilárdan el kell_ határolni magunkat a Rá­kosi-féle szektás politikától, és nem kevésbé a Nagv Imre—Lo­sonezv-esonort oszlálvárulá poli­tikájától. Vigyázni kell arra. hogv pártunk soraiban egységes irány­vonal érvényesüljön, és a kettős vonal ne bomlassza többé sorain­kat Egységes erőként kell har­colni az ellenforradalommal szemben. Az ellenforradalom in­dult harcba — a néptömegek io­gos elégedetlcniégét kihasználva — a néni demokrácia megdönté­séért. Ezt a harcot, amely még ma is folyik, az ellenforradalom kezdte és fgv vele szemben a forradalom kemény fegyverével kell fellépni, mert enélkiil nincs szocialista konszolidáció. A meg­tévedt embereket felvilágosítjuk. aki viszont fegyvert emel a népi hatalomra, annak ke­zéből kiütjük a fegyvert, aki összeesküvést sző álla­munk ellen, a proletárdiktatúra fegyverével találja szembe magát. Kádár János, a perspektíva kérdésével is foglalkozott. El­mondotta: sokan pesszimisták napjainkban, mert felmerült a munkanélküliség, mert gazdasá­gi nehézségeink vannak. Ez a pesszimizmus azonban nem indo­kolt: csak rajtunk múlik, hogv mielőbb vége legyen a nehézsé­geknek, úrrá legyünk bajainkon. Ehhez azonban a kommunisták egységes elhatározására, össze­forrott ereiére van szükség. Pár­tunk fejlődő ereje immár 150 000 tagot számláló tábora már ma is nagy erő, tömegerő. A kom­munistáknak meggyőződésük tu­datában, félelem nélkül kell vívniok harcukat. A hibákat helyre kell hozni, s ebhez is az összefogás szükséges. Ha min­den dolgozó a maga helyén min­dpn eszközzel védi a munkásha­talmat, a végső és telje* győze­lem hamarabb következik be. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után az aktívaértekezlet részvevői határozatot hoztak; Siflis József felvétele már elkel a délceg hóembernek, mert rogyadoznak lábai a vá­ratlan jamiári tavasztól. Hideg könnyeket ejt vörösrépa orrára. Sajnálja a gyorsan múló telet. Vagy talán még egy hóasszonyl szeretett volna? .., Szovjet­csehszlovák közlemény Állandó figyelőszolgélat a Tiszán Itt az üvegszövet Mit jelent a KPDSZ elnökségé­nek határozata? Totó-tippjeink \\ Februárban indulnak a TIT nyelvtanfolyamai A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat február má­sodik felében angol, francia és német nyelvből nyelvtan­folyamokat indít kezdőik és haladók számóra. Most az érdeklődésre való tekintettel szerb nyelvtanfolyam meg­indítását is tervezik. A tan­folyamok megfelelő számú jelentkező esetén indulnak meg, részvételi díj a négyhó­napos időszakra 80 forint. A foglalkozások hetenként két alkalommal lesznek a késő délutáni, illetve esti órák­ban. A tanfolyamokat kiváló gyakorlati nyelvtanárok tart­ják, a jelentkezőkkel előzete­sen megbeszélt időpontok­ban. A tanfolyam részvételi dí­ját előre is be lehet fizetni a TIT 1G0.130—623. számú Je­téti számlájára, vagy szemé­lyesen a jelentkezéskor.. Jelentkezni személyesen, vagy levelezőlapon a TIT tit­kárságán, Szeged, Horváth Mihály utca 3., II. emelet, lehet. Gazdatanfolyamok Kiskundorozsmán Télen, más esztendőkben !s tartollak gazdatanfolyamokat Kiskundorozsmán. Most se mu­lasszák el a gazdák többen, hogy tovább bővítsék ismereteiket a szőlő- és gyümölcstermelésben. Máris megkezdődött egy tanfo­lyam, ahol az első előadáson 17-en vettek részt. Ugyancsak megkezdődött az ezüstkalászos gazdatanfolyam második évfolya­ma. Az előadásokat felváltva, kedden és pénteken tartják meg a dorozsmai kultúrelthonban. A TOLL ÜNNEPÉN Az elmúlt tizenkét esztendő során minden évben meg* emlékeztünk február elseje napjáról, mint a szabad magyar sajtó megszületésének évfordulójáról Néha már kopottak voltak a szavak is, és kezdett egyhangúvá fakulni az emlé­;; kezés, mely ismétlődött, mint a hétköznapok. Akkoriban ;; sokat írtunk a Horthy-rendszerről, az illegális kommunista sajtó első lappéldányairól és cikkeiről, valamint a felsza­badulás után megtett fejlődés emelkedő, hibákkal ós ered­ményükkel vegyített útjáról. Sokat beszéltünk az igazmon­• | dásról, a nép érdekeinek képviseletéről, és az újságírói bá­torságról. S most, hogy minderre a múltra tekintve visszaemlé­kezünk, mégis 1942. február elsejét kell idéznünk, az ille­gálisan megjelent kommunista újság első számait. S milyen aktualitása van most ennek az emlékezésnek! Hiszen alig néhány hónapja, hogy fiatal népi demokráciánk fennállása legsúlyosabb heteit élte át, s népünket egy ellenforradalom győzelmi esélyei fenyegették. Bizony, nem álltunk messze attól, hogy Magyarország egykori urai ismét a nép nyakára üljenek, s a kommunista sajtónak ismét ezer veszéllyel da­colva, illegálisan kelljen megjelennie, mint 1942 február­jában. Micsoda gondolat ez. az illegalitásé! Ma kissé való­színűtlennek tűnik, de október végén annál közelibbnek lát­szott. S hogy mégsem így történt, — a győzelemnek alap­jait most kell megerősítenünk. Ebben a munkában nem maradhat hátul a told mun­jkása, az újságíró sem. Igazat kell mondanunk, és senkit nem szabad bántanunk igaztalanul, — ez az újságírói er­kölcs egyik alaptétele. De elsősorban azt kell magyaráz­nunk cikkeinkben, hogy Magyarország szocializmust építő ; ország, ahol a vezető erő a munkásosztály, s a hatalom en­: nek az osztálynak a forradalmi diktatúrája. Diktatúra min­den haladásellenes, reakciós erő ellen, és erő a nép életé­I nek jobbá tételében. Gondolkozhatunk és elmélkedhetünk sokat azon, hogy milyen nézetek osztották, vagy osztják még meg a szocia­lizmus erőinek táborát, de sosem feledkezhetünk meg arról, hogy a fő ellenség nem a mi sorainkban van. hanem velünk szemben: az e'lenforradalmat akaró erők táborában. Az újságírónak azon kell fáradoznia, hogy a szocializmust akaró erők táborában egységet, s ne széthúzást teremtsen, ^— a nép előtt pedig leleplezze és lerántsa az ellenforradal­• mároik álarcát. Ha valamikor is volt jelentősége annak a mondásnak, [hogy az újságíró a jelen történetírója, — most időszerű ez [a megállapítás. Esemény eseményt követ életünkben. Szinte [nehéz lépést tartani a mindennapok sodró áradásával, [megfelelni az említett igényeknek, s ugyanakkor pontosan ; tájékoztatni az olvasót a hétköznapok és ünnepek minden > eseményéről. Mert éppen az események áradása közben kell ; megtalálnunk igazán az utat az olvasó szivéhez —, hogy az ;ne csak felvilágosító, tanulságos olvasmányra leljen ta­lpunkban, hanem megtalálja benne a maga ízlésének meg­; felelő szóraikiozatást is, S e feladatnak megfelelni nagy tett, [ Igaz, lelkes, akadályt nem ismerő szándék kell hozzá. Csak [így, s ezzel érhetünk célt,

Next

/
Thumbnails
Contents