Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-30 / 24. szám

Az ENSZ-közgyűlés ismét Iparunk helyzete a közép-keleti kérdésről kedvezően alakul tárgyal lz Eisenhower-lerr az amerikai szenátus külügyi is hadügyi bizottsági etilt — Szeotember 15-én esznek a választások Nyugat-Németországban ' AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS hétfőn ismét megkezdte a középkeleti helyzet vitáját nzzal a jelentéssel kapcsolatban, amelyet pénteken Ilammarskjöhl főtitkár terjesztett a közgyűlés elé. A főtitkár rendkívüli jelentésében közölte a közgyűléssel: Izrael nem teljes mértékben tett eleget az egyiptomi területek kiürítését elrendelő ENSZ-határozatoknak. Izraeli csapatok még mindig megszállva tartják a gazai térséget és az Akabai-öböl bejáralát, és csak érdekeik biztosítása esetén hajlandók onnan kivonulni. Hozzátette: számos politikai és jogi akadály lehetetlenné teszi, hogy az ENSZ elfogadja az egyiptomi területek kiürítésére szabott izraeli feltételeket. A közgyűlés természetesen megvitatja az izraeli kormánynak az ENSZ-főtitkárhoz intézett emlékiratát is. nz emlékirat azonban néhány kitétele (a Hammurshjöld által említett izraeli feltételek) miatt aligha számíthat kedvező elbírálásra. Nem valószínű, hogy figyclemho venné a közgyűlés Ben Gunori izraeli miniszterelnöknek az Associated Press amerikai hírügynökség részére adott nyilatkozata azon részét tan, hogy „as ENSZ fegyveres alakulatai •mincladdig tartsák a Sinai-jélszigetcC ellenőrzésük alatt, amíg Egyiptom hajlandónak nem mutatkozik békeszerződést, vagy megnemtámadási szerződést aláírni Izraellel'. Az ENSZ-közgyűlés hétfői ülésén a felszólaló afrikai és ázsiai országok képviselői követelték: Izrael haladék- és feltétel nélkül vonuljon ki a gazai övezetből és az Akabai-öböl vidékéről. PÁK NAPPAL EZELŐTT beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága elfogadta Eisenhower elnök közép-keleti tervét. Ahhoz azonban, hogy c terv végleg elfogadtassák, szükséges a szenátus különböző bizottságainak, majd a képviselőház ós a szenátus összességének jóváhagyása -is. A szenátus külügyi és hadügyi bizottsága hétfőn kezdte meg az Eisenhower-lerv tárgyalását — zárt ülésen. Ez alkalommal felszólalt Dtilles külügyminiszter is és kérte a törvényhozóktól az elnök tervének megszavazását. Egy demokratapárli szenátor kijelentette:, csak abban az esetben szavazná meg Eisenhower elnök közép-keleti tervét, ha minden részletre kiterjedő felvilágosítást kapna az amerikai külpolitika nagy összefüggéseiről. MOST MÁR végleges, hogy ez év szeptember 15-én lesznek Nyugat-Németországban az általános választások. E választásokon legtöbb eséllyel kétségtelenül az Adenauer vezette Kereszténydemokrata Unió és a Szociáldemokrata Párt indul, és vetélkedésükben Németország egyesítésének kérdése fogja a legdöntőbb szerepet játszani. A német közvéleményt ugyanis pillanatnyilag — dc a továbbiakban is — elsősorban az érdekli, hogy milyen feltételek mellett lehet egyesíteni a jelenleg két részre szakadt Németországot. Erre vonatkozólag csupáu a szociáldemokratáknak vannak gyakorlati elképzeléseik, még a kereszténydemokraták egyelőre hallani sem akarnak olyan feltételekről, amelyek Nyugat-Németország jelenlegi státus quo-ját akár csak részben is érintenék. A szociáldemokraták legújabb követelése eamelyet Eríer, szociáldemokrata képviselő jelentett bo egy freihurgi gyüléseu —, hogy a nyugat-német kormány terjessze a német újraegyesítés kérdését érintő javaslatokat a négy nagyhatalom elé. Hangoztatta, hogy mindaddig, amíg mindkét érdekelt fél mereven ragaszkodik saját rendszeréhez, s például a nyugatnémet kormány úgy gondolja, hogy az egyesített Németország majd az Északatlanli Szövetség tagja tehet, semmi kilátás sincs nz újraegyesítés megvalósítására. — ,,Az újraegyesítés csak akkor jöhet léire — mondotta —, ha a katonai tömböket felszámolják, cs egy mindenkit átfogó biztonsági rendszerrel helyettesítik". Erler egyébként nem osztja a bonni kormánynak azt az elgondolását sem, hogy a német kérdést az ENSZ elé terjesszék. ..Ezzel csak azt érnénk el, hogy a mi ügyünket ismét idegenek tárgyalnák meg, cs az eredmény legfeljebb egy propagandaízű nyilaihozat lehetne" — mondotta a képviselő. Kiss Árpád sajtótájékoztatója Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke kedden délután tájékoztatta a sajtó képviselőit a népgazdaság helyzetéről. Elmondotta, hogy iparunk helyzetének alakulása rácáfolt arra, ahogy legjobb szakembereink is vélekedtek még a múlt év decemberében a kibontakozásról; még az egy hónappal ezelőtti állapotokról ls arra lehetett következtetni, hogy az október 23-át i követő események több évre visszavetették iparunk fejlődését. Azóta kiderült, hogy a szénbányák helyzete nem nem olyan rossz, és a szénbányászat munkaereje sem olyan kedvezőtlen, mint ahogy azt nemrég még láttuk. j A szénbányászat januári át| lagteljesítménye elérte az okI tóber 23 előtti eredmény 59 j százalékát, és ez az arány foi kozatosan tovább javul, i Rendkívül nagy segítséget ; jelenlenek az energiahelyzet I javításánál a baráti országok ! szénszállításai. Az ország vezetői az ipar munkáját úgy szervezték meg, hogy iehető| leg kevés dolgozót kelljen el' bocsátani. | Népgazdaságunk továbbfe.i'ődése tehát biztató. Az j 1957-es terv nagy körültek inj téssel készül, amely figyelembe veszi a lakosság szükségleteit, energia- és nyersanyagforrásainkat. A terv előreláthatólag a jövő hónap közepére készül el. A lakosság ellátásának és a népgazdaság talpraállításánafc feltételeit a kormány biztosította. Biztosítottuk annak feltételeit is, hogy az ország elkerülje az inflációt. A termelés növekedésén múlik, hogy pénzünket végleg megszilárdítsuk. Jelenleg a termelés még nem áll arányban a vásárlóerővel. Sok helyütt igen keveset termelnek a kifizetett munkabérhez képest. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, mégpedig úgy, hogy fegyelmezett munkával dolgozzék mindenki a munkabéróért. Az oktató- és nevelőmnnka csak a marxizmus—leninizmus, a tudományos világnézet szellemében képzelhető el Országosan meghosszabbítják a tanévet — A következő hónapokban sor kerül a fakultatív nyelvoktatás bevezetéséből következő feladatok megoldására Értekesiet az oktatásügy időszerű kérdéseiről A Művelődésüevi Minisztc- az október 23 utáni esemé- pedagógusai hittant tanítsanak) 1 riumban kedden orszáeoa ér- nvekben elmondotta hoev a vagy hántorizáljanak. tekezletet tartottak az okta- pedagógusok nagv része októ- Kétségtelen hogy a múltban tásüev időszerű kérdéseiről, ber 23 után éDDen úgv. mint nem tudott minden pedagógus amelven megielentek a me- előtte azért szállt síkra hoev ^ alkotmányban az állani-, j evei művelődésüevi osztálv- a szocializmus építése és az polgárok számára biztosított szavezetők. az iskolai csonortve- ifiúsáe nevelése demokrati- badsággal. Enélkül, hogy ezt zetők és a közén iskolai elő- kusabban. emberségesebben, deklaráltuk volna olyan légkört adók. nemzeti haevománvaink sa- teremtettünk, amelyben a pedaKónva Albert oktatásügyi iátossáeainak fievelembevé- g,')ffusok úgv érezték, ho-y srúkormánvbizto* bevezetőben a telével történiék. Persze vol- „„ikra a ve Hág nem magánügy; politikai helvzetrő! beszélt, tak olvan pedagógusok aa nekik, mint állami alkalmazótmaid megemlítette hoev is- ország különböző részeiben, taknak hivatalból materialista viakik ezekben a hetekben lágnézeten kell lenniük. Ez taroláinkban bizonvos nvuetaknság észlelhető. nviltan szembefordultak a Ez sainos helvtelen és ezen szocialista rendszerrel és a a lehető legrövidebb időn be- kaDitalistn restauráció üevét pedagógusok világnézetileg ma lül változtatnunk kell — támogatták. még nem egységesek. Tudomásul kell vennünk, hogy például mészetcsen helytelen volt. Tudomásul kell vennünk, hogy a hangsúlyozta, mutatkoznak kérdésében. Visszásságok Nem értülik cavet — folva hitoktatás tattá —- véldául eaves tanú. vannak vallásos pedagógusok is.Az ellenség •— csok véarehaitó bizottságai- Természetesen ennek tudomásul amelv életünk minden terű- nák vezetőivel, akik úav vés- vétele nem jelenti azt, hogv létén iavekszi'k zavarni szo- lik. hoav a vedaaóausrikat nem terjesztjük tervszerűen a túcialista rendszerünk alkotó komolv felelősség terheli a3 dományos materializmus igazsómunkálat — ezen az igen ellenforradalomén: és ennek gait a pedagógusok között. fontos területen sem nvug- meofelelö bizalmatlansáaaal \ fakultaüv nyelvoktatásról szik A budapesti iskolák eav tekintenek * nedaoóavsnk gz61va elmondotta, j a mÍA reszében sanuar 23-án lezai- eaeszere Azokat a oedaeog.t- n;,.tér;um a következő hónapoklott kulbnfcle tuntetesék. a sokat, akik mar oktober 23 ;,an jelkészül a- ebből adódó , u^ ató JMjtze^tedld- feladatok megoldására, tanköny.. " vek kiadására. Az egy szakos hitoktatásért folytatott politikai akciók •— beleértve a nak a szocialista rendszerrel hitoktatásra nem ielenlkezett törvényesen felelősségre kell tanulók elleni 1ámadások3t vonni. De nem iárhat fele— igazolják, hoav a téren lősséarevonás és bizalmatlanmiatt a többlekorosz tanárok számára lehetővé teszik második szak megszerzésít. Arra törekszünk, hogy általá-i ban az orosz és egy modern -1-rn intézkedések válták sáa ezek szükségessé, amelvék végre- nek is. hajtása haladéktalan köteles- Jóború Magda ezután taglalta ..... j ségünk. Hatálvon kívül kel- nz elmúlt időnek az oktatással n>'ufjtl világnyelvet — angol, lett helvezni mindazokat az kapcsolatos lábúit, majd hang- francia, német — tanítsanak egv* ''r.tézkedéseket. amelvók az súlyozta, hogy az oktató-, nevelőelmúlt hetekben különböző munka csak a marxizmus—leniegy iskolában; , . — A tanév hátralevő 1. nap* íelreertésekre adtak okot. a ruzmus. a tudományos materialista • . , __ . , bitoktatás területén. világnézet szellemében képzel- )íuban " íolytalta ~ Jóboru Magda az oktatás- hetö el. A hitoktatás kérdéséről te" munkának kell következnie, ügvi miniszter első helvette- még elmondotta, hogy a vaUúsos mert a legtöbb iskolában a téli se referátumában aláhúzta és nem vallásos emberek jogait szüneteken túl kb. liat hétig az oktatásügyi kormánvbiz- egyaránt magában foglaló vallás- mc„tlkaJ. a tallítást. Ex szük,étosnak a hitoktatással kaDcso- szabadsug teljes érvényesítése, . . , . ., latos megállaoitasait. maid továbbá az iskolák nyugalma, «fM<5 J™' '"W ° tanive\ >"' íev folytatta: rendje tette szükségessé a bit- mus óO-ig országszerte meghozz— Iskoláink nvuaalmát fel- oktatás tanév elején kialakult szalbitsuh. Az egyes iskolák nc-f tétlenül biztosítsuk! Ezt egy- helyzetének helyreállítását. velői — a minisztérium úlrnurészt határozott adminisztra- Tudomásunk szerint egyes i % fzakfelüpvw tiv eszközökkel ieremtiúk kólókban október 23 után felke- . . , .... meg másrészt, pedig iavék- rültek a falakra az egyházi is- lofc segítségével - csukkentik a szülik a pedagógusokkal eauet- kólákban szokásos egyházi szim- tananyagot. Kerülni kell a pedaértésben olvan lédkört te- bólumok. Mind ennek a mi állami gógusol: cs a tanulók megterhorémleni iskoláinkban. ami iskoláinkban természetesen nincs „ánden uJyan foglalkozásfeltétlen szüksóaes az ifiúsáa ]|elyr. Ugyancsak világosán ki- t.uuiknt „ „., szocialista neveléséhez. jelentjük, hogy nem engedhet- °>" elveszi ide,üket a taA periavómisok szerenérői ia,i ""ét hogy állami iskolák nulustvl. A nemzetiközi munkásmozgalom nagy kérdései közötti eligazodásban rendkívül nagy jelentőségű a Zsenminzsipao ••Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól* című cikke, amely összefoglalta Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának, kibővített üléséin elhangzott vita alapján a kínai elvtársak nézeteit a proletárdiktatúráról, a magyarországi eseményekről, és más kérdésekről. E cikk részletesen elemzi a magyar eseményeket s megállapítja. hogy "Magyarországon valójában nem jött létre a proletariátus diktatúrája«. A cikknek ez a megállapítása számos kérdést hagy nyitva. A diktatúra jellegét az határozza meg, hogy melyik osztály van uralmon. Beszélhetünk a burzsoázia diktatúrájáról, vagy a proletariátus diktatúrájáról. Ha Magyarországom nem jött létre valójában a proletariátus diktatúrája, akkor milyen diktatúra volt helyette? Talán a kínai elvtársak tévedtek? Nem, hanem a fordítás nem volt pontos, amint arra lapunkban utaltunk. A kinai szövegből történt orosz fordítás nem azt mondja, hogy valójában nem jött létre proletárdiktatúra, hanem azt, hogy Magyarországon nem volt igazi proletárdiktatúra. Szó szerint: >-. ..Magyarországom a szó igazi érteimében még nem valósult meg a proletariátus diktatúrája*. Márpedig a kettő lényegesen különbözik egymástól. A valójában kifejezés valami másl; tételez tel, az a meghatározás viszont, hogy nem volt igazi proletárdiktatúra, azt jelenti, hogy proletárdiktatúra volt ugyan, de nem töltötte be úgy a fűnkVolt-e proletárdiktatúra hazánkban? cióit, ahogyan a szocializmus érdekében kellett volna. Mondják egyesek, hogy nem volt proletárdiktatúrH Magyarországon, hanem ehelyett pártdiktatúra vodt. Aki ezt állítja, az összekeveri a fogalmakat, a párt vezető szerepét a "-pártdiktatjíra* fogalmával, a párt szerepét az állam fogalmával. A proletárdiktatúra ugyanis állami fogalom, a munkásosztály államát jelenti, noha igaz, hogy a párt a munkásfiatalom magva, annak vezető ereje. A fogalmak tisztázása érdekében röviden elemezzük a proletárdiktatúrát. A proletárdiktatúra legáltalánosabb lenini meghatározása a következő: "A proletárdiktatúra nem befejezése az osztályharcnak. hanem folytatása új formákban. A proletárdiktatúra a győztes és a politikai hatalmat saját kezébe vevő proletariátus osztályharca a legyőzött, de meg nem semmisített, el nem tűnt, ellenállását meg nem szüntető, ellenállását fokozó burzsoázia eller «. S a proletrádiktatúra elnyomó funkciója a "legyőzött, dc meg nem semmisített, el nem tűnt, ellenállását meg nem szüntető^ burzsoázia ellen nem érvényesült következetesen nálunk az elmúlt években sem ideológiai téren, sem bűnüldözési eszközökkel. Bizonyíték erre, hogy bár egyes lapokban ipegjelentek a népi demokrácia alapját támadó, a nép tisztánlátását összezavaró cikkek, de ezek nem találtak a párt részéről kellő visszautasításra. Az ellenség elleni harc a bűnüldözés eszközeivel sem folyt kielégítően, s ennek bizonyítására elég felhozni a szemünk előtt jó előre, kitűnően megszervezett budapesti ellenforradalmi fegyveres felkelést. De a proletariátus diktatúrája nemcsak diktatúra a burzsoázia felett, hanem — mint Lenin mondja — "különös formája az osztályszóvetségnek, a proletariátus, mint a dolgozók élcsapata és 'a dolgozók nagy számú nem proletár rétegei (kispolgárság, kisüzemi tulajdonosuk, parasztság, értelmiség stb.) vagy azok többsége között — szövetség, amely a töke ellen jött létre, a tőke teljes leverésére, a burzsoázia ellenállásának és restaurációs törekvéseinek teljes elnyomására, a szocializmus végleges megteremtésére és megszilárdítására*. A proletariátus diktatúrája tehát osztályszövetség, s mint ilyen, terjedelmére szélesebb és gazdagabb, mint a »párt diktatúrája*. A proletárdiktatúra alkotó részei tehát a párt politikai vonala, plusz ennek végrehajtása a proletár Tömegszervezetek által, plusz megvalósításuk n lakosság részéről. A párt politikai vonala, útmutatása és megvalósításuk között a vezetettek akarata és cselekvése van. A pártnak, amely vállalta a vezetést, okvetlenül számolnia kell a vezetettek akaratával, helyzetükkel, öntudatuk színvonalával, nem lenet figyelmen-kívül hagynia osztálya akaratát, állapotát és öntudata színvonalát. A párt és az osztály között a kölcsönös bizalom az a kapcsolat, amely képessé teszi a pártot arra, hogy vezetni tudja a tömeget. Ezért a pártnak éberen figyelnie kell a tömegek szavára. Mint ismeretes, a párt volt felső vezetősége — mivel elszakadt a part tagságtól és a tömegektől — ezt az elsőrendű fontosságú lenini figyelmeztetést semmibe vette. Szóltunk arról, hogy a proletárdiktatúra rendszerében a párt a vezető erű, dc a párt a/ os/~ lálvnak mégis csak része, kisebb része, igaz. legöntudatosnbb, élenjáró része, a proletariátus osztályegyésttlésúnek legmagasabb formája. A párt vezetése az úgynevezett (Lenin kifejezésével) „hajtószfjak" révén valósul meg. Ezek a hnjtószíjnk a proletariátusnak azért kellenek, mert nélkülük a szocializmusért vívott harcában fegyvertelen hadseregként állna a szervezett és íclíegyverzett tőkével szemben, mert enélkül múlhatatlanul vereséget szenvedne saját halalma megszilárdításáért vívott harcában. Ezek a szervezetek a szakszervezetek, a tanácsok, a szövetkezetek és nz iijúsági szövetségek. Mint ismeretes, hazánkban éppen a pártvezetés hibás vonalából eredően e „hajtószíjak" nem töltötték be feladatukat. A szakszervezetekben elsorvadt az érdekvédelmi feladat, a szövetkezeli mozgalomban súlyosan megsértettük az önkéntesség lenini elvét, s ezért nem sálhatott szilárddá ez a mozgalom, az ifjúsági szövetség hibái miatt a DISZ-bcn az ifjúságnak cenk kisebb hányada szervezkedett, s a nagyobb hányadra az ellenséges befolyás hatása volt erősebb. A pártban pedig, mint a proletárdiktatúra vezető erejében, nem volt meg az akarat és szervezet egysége, frakciók gyengítették a pártot, sőt a Nagy Imre—Losonczv-csoport az utcára vitte a párt ügyeit, s ezzel az egész párt ellen intézett támadást. Ilyen körülmények között a ..proletárdiktatúra rendszere" (ismét Lenin kifejezését liasznúlvu) nem is töltlictto bo jól funkcióit. Mert mik jellemzők a proletárdiktatúrára? 1. A proletárhatalom kihasználása a kizsákmányolók elnyomására, az ország megvédésére, a többi országok proletárjaihoz húzódó kapcsolatok megerősítésére, a szocialista forradalom fejlesztésére, és győzelmére. 2. A proletárhatalom kihoszná'ása arra, hogy a proletariátus és a többi kizsákmányolt tömegek szövetségét megerősítsük, hogy e tömegeket bevonjuk a szocialista építő munkáiba s e tömegeket a proletariátus államilag vezesse. 3. A proletárhatalom kihasználása a szocializmus megszervezésére, az osztályok megsemmisítésére. Csak e három feltétel esetén valósul meg a proletariátus diktatúrája, s ha csak egyetlen jellemvonás is elhalványul, akkor eltorzul a proletárdiktatúra. Nálunk, mint ismeretes — különösen az értelmiség és a pártellenzék —• a szocialista demokrácia jelszavát eltorzította a „demokrácia általában" jelszavával. A mi viszonyaink között viszont demokrácia általában azt jelenti, hogy demokráciát adni a megdöntött burzsoáziának, a földesuraknak, a régi világ letűnt garnitúrájának, a proletariátus, az egész nép ellenségeinek. A szocialista demokrácia viszont igaz, hogy lényegében proletárdiktatúrát jelent: do a szocializmus keretei között a lehető legszélesebb demokráciát a dolgozóknak, s kemény diktatúrát a megdöntött osztályokra. Ezekben a hónapokban, amikor a fegyveresen szétvert ellenforradalom politikailag ma még tartja magát, természetesen előtérbe kerül a proletárdiktatúra erőszak-oldala. Persze, ebből egyáltalán nem következik, hogy ebben a periódusban semminő építő munka nem folyik, hiszen mint ismeretes, a párt és a kormány tevékenysége az ellenforradalom szétzúzása mellett éppen a normális termelő munka feltételeinek megteremtésére irányul. Az MSZMP büszkén magáénak vallja a magyar kommunista mozgalom erényeit és hibáit egyaránt. A magyar kommunista mozgalom dicső eredményeire építi tevékenységét, s tanul a párt által elkövetett súlyos hibákból. Az egyik legfontosabb tanulság e hibákból, hogy éberen kell figyelni a tömegek szavára s a pártnak napról napra kt kell vívnia a proletártömegek bizalmát. A párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom megteremtése az osztály- és pártfegyelemnek ls biztosítéka.