Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-29 / 23. szám

Sok a közös gondunk és szándékunk Aa }TiZMP ludományegyetemi szervesele levele a szegedi egyetemi és főiskolai tf/úsaghos ^Hk»doV^iíf|even példázatok U aránk történelmének tra- hették volna biztosan lábuk 1 1 gikus napjai után a szo- alatt a földlüket A földes­ualista és kommunista moz- urak okosabbiai talán nem ualom leghaladóbb hagyomá- álltak volna oda föld lüket nyalnak folytatója, a Magyar visszakövetelni de a telles Szocialista Munkáspárt tudo- kártérítés (az emigráció és a mányegyetemi szervezető szól hazai iobboldal minimális Hozzátok. követelése) nem Ielentett vol­Tudjuk, hogy nemcsak közte- na véeeredménvben mást lek, hanem hazánk sok bccsüle- mint a klsDarasztság ielentős tes dolgozója között a múlt lii- többségének tönkremenetelét, bál, a közelmúlt tragikus csemc- Mit várhatott vaion az ér­övei miatt szavunk eddig nem telmiség (s különösen a mun­nagy visszhangra talált. Közű- kásság és Darasztsás fiaiból letek sokan világosan látják a felnevelt úi értelmiség) ettől vitatott kérdések egyik felét, az a november eleiére már vilá­1950. október '23-ával kezdődött gosan kirajzolódott fordulat­események összetevőinek egyik tói? részét; de ugyanakkor nem lát- Bizonvos. (hogv a többé-ke­j ik, hogy a jogos felháborodással vésbé fokozatos restaurációs helyes célokért mdult, de lúg- folyamat ellenállást váltott gadt megfontolás nélkül vívott volna ki. De ez az ellenállás harc hová vezetett, mit eredmé- ..leaiobb" esetben Doleárhá­nyezett. _ borút eredirténvezett volna. A part- és állami vezetésben A maevar néD tragédiám elburjánzott, s a szocialista cpi- ezekben a napokban az volt. lós lényegét is veszélyeztető hi- hogv sokan a hibák kiiavítá­búk ellen a kommunisták vették séért iószándókkal sikraszál­fel először a liarcot a bírálat lók közül eszközként szere­fegyveróvel — sajnos, szinto peltek maidnem ióvátehetet­nrcdméuytelenül. A követelések len hiba előidézésében is crösebb, a tömegek óhaját kifc- —. aminek csak a szoviet ie/.ő megnyilvánulásaihoz már csanatok beavatkozásával le­li is hozzájárultatok. Szándékotok betett gátat, ve*ni — a párttagsághoz hasonlóan — bizonyára becsületes volt, hisz* döntő többségben a magyar dol­yu/.ú nép gyermekei vagytok Ti i«. Kell-o azonban hangsúlyoz­ni, hogy ebben nz országbun, s ("-/águnkon kívül nem minden­ki az? Sőt, vannak, akik sem a magyarságnak, sem a szocializ­musnak nem barátai, hanem el­lenségei. Nekik érdekükben állt a népi demokratikus kormány­zói és a néptömegek ielentős csa­lj ARATAINK! ® Tudjuk, hogy az el­múlt hónapok eseményeinek értékelésében ma még sokan közülelek nem értenek ve­lünk egyet. Hisszük, hogy a jövőben egyre többen gondol­ják majd végig: minek te­kintsék október utolsó és no­vember első napjait, mikor a céltudatosan felvadított tö­megek lerombolták és eléget­ték saját felszabadulási har­rtjai közötti konfliktust szitu- cuk 'ürök jelképeit: a vörös ni. s — miután az küzremöködé­- ük kel fegyveres üsszcíitközéssó fajult — maximális kihasználá­sára törekedni. * volt Magyar Dolgozók " Pártjának vezetői hibájá­ból, s a tragikus pillanatban a hatalomhoz való görcsös ragasz­kodásuk miatt — nem volt elég • rkölcsi ereje ahhoz, hogy szót elvakult csoportjaa ugy visel értsen a tömegekkel, hogy- figy el- k^'ek, hogy igazán = mczlcsse őket arra a vfzválasz lóra, amelyen túl fellépésükkel ellenforradalmi célok eszközévé álnak. A párt erejét amúgy is csillagokat és a vörös zászló­kat, mikor kommunistákat gyilkoltak és mindszentyket tömjéneztek, mikor könyve­ket égettek és Csajkovszkij-, meg Hacsaturján-lemezeket törtek porrá a pesti körúton, mikor a néptömegek egyes y vis csak a Dózsa húsába harapó parasz­tokat Idézhették emlékeze­tünkbe. Sok diák mondta azokban csökkentették a hibák, a javító- a napokban: -nem így képzel­-ukat célzó törekvések ós nézc- tűk, nem ezt akartuk..!« tek öss/eütközcsr. A szilárd párt- őszintéin mondták. De sza­lagok elvesztették magabiztossá- vuknak csak úgy lesz ko­mikat. sokaknak közülük ez moly hitele, ha igaz szándé­liton-útfélen hangoziaio't szia- kaikat tettekkel bizonyítják, linista—rákosista megbélyegzés A nép rendet, béltét, biz­rllen kellett hadakozni. A löb- tonságot akar. A szegedi dolgozók is azt várják az egyetemistáktól, hogy tanul­janak nyugodtan és szorgal­masan, hegy dolgozó szívók gyermekeihez méltóan ne hagyják magukat felelőtlen zavaros fejűek, vagy elvakult reakciósok által ellenforra­dalmi kalandokba rántani. A kispcsli MSZMP-szcrvezct vasárnap délelőtt filmszínházban aktíva-gyűlést tartolt. A gyűlésen Kossá István, hiek nagy része pedig hallgatóit, vagy egyetértett mindazzal, ami a páft, s a lényegében mégis népi demokratikus állam hibái melleit mos; már eredményei el­len is irányult. így kerekedhetett és kereke* ilclt felül a Ti, jogos követelése­ket is tartalmazó, javítani szán­dékozó harcotok nyomán, a Ti I utatokon is — oz ellenforrada­lom. Az a Nagy Imre, akinek szá­mos híve volt, s akiben sokan a hibák kijavításának egyetlen s/cmélvf lehetőségét látták — n mindinkább előretörő jobboldali­ak. s a tübbé-kevésbbé nemzeti és 4 'oeialista köntösbe bújt cllen­f.irradalmárok nyomására tehe­tetlenné, sőf eszközzé vált. Mind \ ilágosabb körvonalakban bon­takozott ki az ellenforradalom, j amely egy évtized szocialista építésének eredményeit elsöprés-1 a el fenyegette. M ilven kockázattal 1ári 1 1 mindez? Külpolitikai vonatkozásban szinte beláthatatlanok azok a következmények nmolvek teális veszélvként fennállot­tak. Ha akkor kirobban egv | III. világháború az hazán­kat szinte a fizikai értelem- j ben vett. pusztulással fenye­gette volpn. S belpolitikai téren? A munkásság sorainak rncatizedelése után ha átme­neti formák útlán 1* -— a . . „ . . .... .. (—izi nak alkalma voIt találkozni a kapitalizmus lármában talál-; i, c xr.._i. •a maeát! Nem esamélt «| rtm eszmélhetett, volna fel , ideiében azért, mert a szocia­lizmus építésében elkövetett i Libák nasvsáeán felháborod­va közülük is kevesen ébred- j lek rá már akkor, hogv har­cukkal és sztráikukkal csak a szocializmus ellenségeinek céliát szoleátiók. A paraszti termelés bizton­ságáért. a telies önkéntessé­gen alapuló szövetkezeti moz. italomért küzdök sem érez­kmf i, az egyetem kommu­11 nista dolgozói, hallga­tói és tanárai — higgyétek cl — nem szeretnők, ha egy (bármilyen jó) rendszer ma­melukjai, fejbólintójánosai válnának belőletek. Ezért mi nem helyeselnénk, ha bárki is el akarná tiltani, hogy po­litizáljatok. (A politizálás pe­dig jelenti az egymástól kü­lönböző nézetek közötti vi­tát is.) De arra kérünk ben­neteket, hogy tanuljatok a saját tragikus példánkból: legyetek bátrak és határo­zottak, de a magatok és né­petel? életébe vágó kérdések­ben döntés előtt százszor is kérdezzétek meg a tapasztal­tabb és higgadtabb öregek — szüléitek, legjobb professzo­raitok, harcokban edzett, idős kommunista munkások — véleményét. Százszor is hallgassátok meg őket, és százegyedszer se hallgassa­tok a nacionalizmus, a sovi­nizmus szirénhangjaira! A Magyar Szocialista Mun­káspárt fiatal, alig két hete alakult szegcdi tudomány­egyetemi szervezete új alapo­kon akarja munkáját végez­ni. Föl akarja használni a múlt jó tapasztalatait, de szakítani akar a bürokrati­kus, lélektelen és emberte­len módszerekkel. E GYETEMISTÁK, BA­RÁTAINK; Aki kommunistának tartja magát, — jöjjön közénk. De a többiek is segítsenek! Egyetlen személy se jelent­het garanciát egymagában arra, hogy a múlt igazságta­lanságai nem térnek vissza, hogy a pártélet nem süllyed újra a többség számára a kö­zönyös passzivitás, a kisebb­ség számára pedig az áldat­lan csoportharcol? szintjére. Erre* csak a párttagok eltö­kéltsége, és a pártonkívüli tanárok, hallgatók meg dol­gozók bátor, bíráló ellenőr­zése lehet garancia. Sok lesz a közös gondunk és szándékunk már a közel­jövőben is: a népünket fo­gyasztó, könnyelmű disszidá­lás megakadályozásától és ez idegenbe szakadtak hazahí­vásától — a nehéz év végi vizsgák előkészítéséig, az egyetemi önállóság Nektek's legjobban megfelelő formájá­nak kialakításától — a végző­sök megfelelő elhelyezkedé­sének biztosításáig... Ki győzné sorolni? Fogjunk össze! A Magyar Szocialista Munkáspárt Szegedi Tu­dományegyetemi Ideig­lenes intéző bizottsága A szegedi vasutasok Petőfi Sándor Művelődési Otthona i 1957. január 15-én a Szegedi Néplapban felhívást tett köz­zé a "Hazánk* Dalkör kar­nagyi tisztségének betöltésé­re. A felhívásra kilenc pálya­mű érkezett, melynek alap­ján az énekkar tagsága uj karnagyát Erdős Jánosnak, a Pedagógiai Főiskola ének-ze­ne tanszéke adjunktusának személyében választotta meg. Az új karnagyot az ének­kar hnagulatos kis klubest keretében iktatta be tisztsé­gébe. Erdős János az elmúlt né­hány év során a főiskolai énelckar hangversenyem már eddig is néhány mesteri hangversenyszámmal gyö­nyörködtette el az énekkari kultúra kedvelőit; köztük olyan nehéz énekkari művek hibátlan vezénylésével is, mint Kodály: Mátrai képel? című kórusműve. A modern zenei szemléletű, nagy át­élőképességü fiatal karnagy működése elé a zencf.redve­lők nagy érdeklődéssel tekin­tenek. Városi olvasótermet létesí a Helyiipari Szakszerveze A Helyiipari Szakszervezet Területi Bizottsága az elmúlt év áprilisában megyei' köz­ponti könyvtárat szervezett. Az októberi események a könyvtár továbbá fejlesztését megakasztották és arra kész­tették a szakszervezet terü­leti bizottságát, hogy korábbi terveit megfelelő pénzügy alap hiányában — megvál­toztassa. Először a könyvtár teljes megszüntetésére gondoltak. Most azonban újabb elgondo­lás született. Eszerint a szakszervezeti irodában olva­só termet, hangulatos klub­szobát rendezne? be, ahol a városi üzemek dolgozói es­ténkint olvasással, rádiózás­sal, szórakozással tölthetik idejüket. A könyvtár-az esti órákban kölcsönzést is fog lebonyolítani. A városi helyi­ipari szakszervezeti könyv­tér szervezése már megkez­dődött, megnyitásának idő­pontját olvasóinkkal közölni fogjuk. - póruljárt demagógodról A frissen-gyorsan, babonás szavakkal emelt nép* szerűség oltára hamar összeroskad. Jóformán csak addig tündöklik, amíg cselekvésre nem kerül a sor. Beszélni, beszélni, éljent és tapsot kicsikarni, ugye nem nehéz dolog, de tenni, jót, Hasznosat, közmegelégedést kiváltó dolgokat cselekedni szólamokkal már nem lehet. Mindegy, azért valahogy tákolni kell ezt az oltárt, — kölcsönvett népszerűséggel, bizalomgerjesztéssel, min­denféle látható és láthatatlan eszközzel. Ameddig csak lehet! M , . Már most, hogy meddig lehet, arra bizonyságként álljon itt két eleven példázat. Kossá István beszélt a k soes i HSZHP aklívagyű ésen forradalmi munkás-paraszt Hunyadi ! kormány pénzügyminisztere mondott beszédet, amelyben idő­szerű kül- cs belpolitikai kérdé­) sekkel foglalkozott. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt képviselőinek találkozójáról A magyar haictelaoités b zot ság hamaiosan megkezd evékenyságéi AUSET ában Bécs (MTI). Osztrák hivatalos jelentés szerint az Ausztriában tartózkodó magyar hnzntelepftési I bizottság szombaton megbeszé­lést tartott Uclmer belügymi­niszterrel és az ENSZ menekült­ügyi főbiztosának képviselőjével. .V jelentés hangsúlyozza, hogy a hazatelepítési bizottságnak a legközelebbi napokban módja lesz az osztrák belügyminiszté­rium cs az ENSZ-főbiztos kép­viselőjének jelenlétében beszél­getni az Ausztriából hazatérni óhajtó magyar menekültekkel. Mire várnak ? Hűvös reggelűnk volt teg­nap. Az emberek fázósan húzták össze kabátjükat, ki­ki dolga után sietett. Fél 10 körül nagy tömeget láttam a színház előtt. — Mire várnák kérem? — szólítottam meg szépen egy középkorú nőt. — Mire?.' Citromra — vála­szolt gúnyosan —. Vajon mi­re lehet színház előtt várni? (Zs) Az eltévedt „torpedó" Az egyik üzem munkásta­nácsa elnökének azt az elha tározását, hogy belépett a munkáspártba, sehogyse szívlelte az október—novem­beri események két vezér­alakja. Kedvező alkalomra vártak és elhatározták, hogy „megtorpedózzák" az öreget. Éppen akkortájt folytak az üzemben a nagy karbantar­tási munkálatok, s bizonyos célprémiumot tűzött ki a munkástanács. A lakatosmű­helyiek — ahol a két favorit is dolgozott — kisebb pré­miumot kaptak, mivel keve­sebb munka is esett rájuk. Nos, föl is hergelték az egész műhelyt az elnök ellen, mondván, hogy ez az ő sze­le. Mivel maguk is vezetők voltak a munkástanácsban, az üzemi munkásgyűlés ösz­szehívását kezdeményezték Pontosan kigondolt tervek ós vádak alapján kárhoztatták a munkástanács elnökét, majd oda lyukadtak, hogy nem tudnak vele együttdol­gozni, nem vállalják egyéni intézkedéseiért a közös fe­lelősséget — inkább lemon­danak. A "torpedó* már az elnök felé futott. A két népszerű várta a ha­tást, s a várható sikeren fel­buzdulva dörzsölte a tenye­rét. És ekkor valaki felállt. — No, majd most! — kun­cogtak magukban. — Én a lemondási szándé­kot ... támogatom... — kezdte. A „torpedó" irányt változ­tatott. s a második, harma­dik felszólalás után két ba­rátunk alatt csattant. — A munkésgyülés a le­mondást egyhangúlag elfo­gadta — állapította meg a tanácskozás elnöke a szava­zás után. Ejnye, ejnye, az első pró­bát se bírta ki a nagy nép­szerűség. H( tesz egy iüssjen<és ? Egy aprócska, vörösképtí emberke, aki bizonyos jól kikerekített szólamokkal népszerűséget cs pozíciót szerzett magának a közel­múltban, nagy feladatot ka­pott a napokban. Azt mond­ták neki uz üzem dolgozói: „Tc vagy az Illetékes, járj utána, hogy nc szakítsák meg a kedvezményes textil­utalványok beváltását". Az aprócska ember el­ment egy küldöttséggel olyan hcljrc, ahonnan a dolgozó emberek gyors se­gítséget várhattak oz ügy­ben, A segítség nem ls ké­sett, s erre.tanú minden tex­tiles boltvezető és textilgyári munkás. A kedvező, biztos ígéret után hősünk vissza­ment az üzembe, izzadtan, kipirultán és így nyilatko­zott nagy magabiztossággal és bizonyos nyegleséggel, gyorsütemű népszerűsége dagasztását remclvc: — Hát ezt is elintéztem! Dc micsoda harc árán! Már az asztalon táncoltunk, de nem engedtem, nem és nem. Legfontosabb a munkásér­dek. Csak így lehet valamit elérni, kemény fellépéssel. Es kihúzta magát — s a körülállók gondolatban meg­hajollak az aprócska ember nagysága előtt. Dc bcletbsszentett valaki — egy jólcrtcsült ember: -T Hát azért mégse, te! Hi­szen csak a nyakad húzogat­tad. Valamivel fontosabb és hatékonyabb fórum járt közbe. Erre nem szólt az aprócs­ka népszerű, csak bevonult szobája párnázott ajtaja mögé pulykavörösen — s az­nap nem látták előjönni. Valami összeomlott benno és körülötte. <mn) A nétimütxédtet nái'ó'áttAia Műterem'a' ásódat- építenek a szegedi festeművészeknek A festő- és szobrászművé- más helyiségeket kapott s a ta­Moszkvában tett látogatásuk ! után Luigi Longo elvtársnak, az Olasz Kommunistn Párt főtitkár­helyettesének és Vclio Spano clv­ársnak. az Olasz Kommunista Part Politikai Bizottsága tngjá­Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intéző bizottsága kép­viselőivel, Kádár János, Kiss Károly ós dr. Münnich Ferenc elvtársakkal. A megbeszélések soráu a hét testvérpárt vezetői tájékoztatták egymást és véleménycserét foly­tattak a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbe­szélések baráti légkörben, a kölcsönős megértés, bizalom és a proletár nemzetköziség jogvében folvtak lc, Az olasz elvtársak különösen ozitivan értékelték a Magyar "/.oeialista Munkáspárt azon crő­' -szításéit, amelyek a szocialista­ellenes reakció ellen, a múlt hi­báinak kijavítására, valamint az ellenjorradalom állal ütött sebek hegy úgy ílására irányulnak. Az olasz elvtársak azt kíván­'ák, hogv a néni demokratikus -ondszer további erősödése érde­kében a magv ai- munkások, dol­gozók, és az ország összes baladó erői a lehelő leggyorsabban újra sorakozzanak fel a Mugyar Szo- : cinlista Munkáspárt és a Fórra- ! dalmi Munkás-Paraszt kormány ! — Szombaton a kora reg­geli órákban heves vihar pusztított a dél-afrikai Dra­kensberg-hegység lábalná! fekvő Buhver faluban. A vi­har közben tyúktojásnyi jég hullott, amely átütött még bádogtetőket is, és sok ezer ablaküveget bezúzott. A 20 percig tartó vihar alatt a gyermekek asztalok és ágyak alá bújtak, hogy megmene­küljenek az üvegszilánkok­tól. A környéken teljesen el­pusztult a termés. — Pénteken az indiai Pat­nában egy ámokfutó elefánt szo'.? 'huzamosabb és eredmé­.'.vesebb munkáidnak eavir. előfeltétele a műterem. A műteremnek esvik követel­ménye. hoav olvan fekvésű iéeven ahol állandóan megfe­lelő viláaitást. 'kao. azonkívül letőviláaításúnak. nagv abla­kának kell lennie. Szegeden ilven műtermek, vnev műteremlakások nem igen akadnak s ez bizonv "nehezíti a város művészeinek nács elhatározta, hoav a Köl­eseit utca 7 szám alatt. töbj bek Iközött három műterem­lakást alakíttat ki. Eavet a földszinten, kettőt az emele­ten. A hozzáértők szerint az épület fekvése erre alka'mas. Bár a műterem -lakások kiala­kítása a rendes lakásoknál tóval költségesebb. — művé­szet felkarolására — a város vállalja ezt az áldozatot. Szú van arról hoev a Szegeden az munkáját. A városi tanács elkövetkezendő emeletráépi­most ievekszik segítséget nvúitani a művészeknek és több műterem-lakást biztosít. téseknél mée csv-két műte­remlakást is építenek. Az.elaondolás szerint az úi A Kölcsev "^a 7 számú műte*.em]akósba költöző mű­ház eaves helviséret. eddia az eevetem íoelalta le különbö­ző célokra. Az egvetem most vészek eddiai lakásalt a ta­nács másnak utalia kt. Svejk, a derék katona kaland int már olvasók milli­óinak szereztek derűs perce­ket. Ellenállhatatlan humora éles. célbavágó szatírála tette híressé ezt a könvvet. Sveik eevszerű embar esv. szc-ru férfi. A köznMJi ember •ousa. A reoénv íróla lev lel­lemzi: „Nem evúitotta ö fel -emmiféle istennő temnlcmüt ; Euhesosben. mint az a tök­kelütött Herostratos hoev be­Tanulnok az eg etemeken M'nt Szegeden is, az or­szág többi főiskoláján és egyetemén is megindult a munka. A debrecani orvos­egyetemen — a Művelődési iVíinisztériumtól nyer. értesü­lés szerint — már folyik a ta­nítás, a Kossuth Lajos Tudo­I ményegyetemen a negyedéve­sek készülnél? vizsgáikra. Az rerüllön n lapokba és az isko- alsóbb évfolyamok számára olvasőkönvvekbe . — pz i Sveik méels bekerül a lapok- I l ba. s háborús ka'andiainak fordulatos történetét a Szese­di Néplapban is nvomon kö­.... , , . ... „ | összeütközött egy vonattal. < vetheti az olvasó A reoénv kore, szabadon ós függetlenül Az elefánt a helyszínen kl-1 építsék a szocializmust hazájuk ban. múlt. a venat mozdonya I dig kisiklott. folytatáso-i közlését február pe- "!-án, vasárnapi számunkban i kezdjük mog. előadások február l-ó i kezdődnek. A budapesti mű­szaki egyetemen az ottlevu | hallgatókkal a konzultációk folym.k, s előkészületek tör­i tervnek a rendes egyetemi . munka megindulására.

Next

/
Thumbnails
Contents