Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-27 / 22. szám

íz ijssze'o s? 3ra!ifiif8; a S»egBiH 42-c* "BWMTleketfér iáaMna (Tudósítónktól). A magvar munkésosztáU ereiét és fedettségét mutat i » az a ténv is hogv mér sok helven — minden taDaszla­lat nélkül is — komolv sze­teDet tölt he a termelésben az üzemek életében a mun­Ij/.rt-r--Ezt tnrs>s7tnriuk a szegedi 42-es Autóközlekedési Vállalatnál is. A munkástauáes munkáié nak fontos alania hogv bfria B védalat dolgozóinak BIZALMÁT ÉS TÁMOGATASAT. A mnnkíistanócsot demokra­tikusan választották mes és kéDviselve van be*ne rn;*'!er munkaterület. Több ízben bizonyította is már bosv ér­demes a bizalomra Intézke­déseivel — a kormányhatáro­zatok alaDián hozzájárul ah­hoz is hogv a vállalat, p—' t. 6áeos le?ven teliesítse sőt tülteliesítse tervét. Néhánv adat állion itt a vállalat dolgozói jó munkájá­nak igazolására. Január 20-ie a ianuárl tervnek 61.5 száza­lékát kellett volna teliesfteni. Ezzel szemben a teherfuvar­részleg 78.5. a MÁVAUT részleg 89 és a taxi részleg 80,4 százalékra teljesítette a tervet. Átlagosan ez 21.13 szá­zalékos túlteljesítést lelent. Az árutonna-kilométer telie­6Ítménv a tavalvihoz kétjest 15 százalékkal növekedett, kilométerben 5 százalékos az emelkedés. A fuvarórák szá­ma uevanakkor 5.5 százalék­kal csökkent. Mit mutat ez a csökkenést? Azt, hogy az egy gépkocsira eső üzemi sebesség íiven aránvban növekedett. Eavei leient ez AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENÉSÉVEL. inszen a naevobb teliesi"­niéüvre a réginél is kiseboek a költségek. Bizonvos eima­i adás mutatkozik a szállitoti suivnai ennek azonban eeve­oúii oka hoev azok a válla­latok amelvek tóként » saiv terv tei.eslíesét segíthetnék eló szállításaikkal bizonvos anvaanethézségekkpl küzdenek es ígv a szállítás sem meav urrv ahogy keliene Az eredménvek kellő érté keléséhez tudni kell azt is hoav igen komolv nehézsé­gek és akadálvok legyőzése után születtek csak meg. A vállalat október óta szinte állandóan üzemanvae és gu­mi nehézségekkel küzd. Szól­ni kell arról hogy az MSZMP nagy segítséget nvúitott. a vállalatnak. Általában ió a viszonv A ió kaDcsolat. sok nehézsé­een segítette át. a vállalatot. A vállalat vezetősége a le­hető leeih urnán usaöban ós nauv körül.ekintéssel haiiot­la véare a létszámcsökkentés ÁZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET. a munkástanács és az Igazga­tó között Ennél a vállalatnál nem mutatkoztak azok a túlkaDások. amelveket. gyak­ran lehet tapasztalni másutt a régi és úi párttagokkal szemben. Jó a kaDcsolat a vál­lalat és az MSZMP Szeged város ideiglenes Intéző bizott­sága között is. A vállalat ve­zetősége többször fordult se­gítségért a oárthoz és ezt minden esetben meg is kapta. feladatát az adminisztráció­ban. Bátran elmondható hojv a válla at vezetői iól vizsgáz­tak. Nincs senki a/ e„'coc«a­ötiak között akivel a dön­• es előtt szeme, vesen meg n< beszéltek volna m.nrien kö­rülményt. Ezért senki sincs olvan az elbocsátották közölt . gye.ömbe. ve ve a ,oő­b. dolgozó társa helyzetét — igazságtalannak tartaná n szeméi vi változásokat. Olyan helvzet alakult ki a munkástanács az igazgató és a Dártszervezet. vala­mint a szakszervezeti bizott­ság együttműködése alaDián amelv további ió eredmé­nvek elérését teszi lehetővé A vállalaton belül olvan lég­kör teremtődik amelv soha nem lesz alkalmas arra, hogy néDellenes eszmék és mód­szerek helytelenül befolyásol­jak a szocialista munkát. Kisembereh ~ SZEGEDEN A kiflisasszony M űemlék. Annak a kornak maradványa, amikor még a Klauzál téren — melyet még ma is ke­nyérpiacnak ismer az öreg szögedi pógár —, hosszú sorok­ban árulták a messzeföldön híres, magas, pirospozsgás héjú kenyeret, őneki azonban most csak a József Attila körút, a „Ketting-sarok" és a sütőiparivállalati kifli jut. Amikor meglátom régi, jó ízek jutnak eszembe. De azt se felejtem, hogy 1946. kemény telén dercecipót és me­lasszal korszerűsített inflációs-máiét vásároltam nála. Ott, ugyanazon a helyen ül tisztes feketében és fehér kötényben minden hetipiackor. Azt hiszem, gödröt vájt ma a cipője sarka, ahogy öreges, lassúcsárdás ütemet ver ki a jeges aszfalton. Mi csak ilyen idegenforgalmi nevezetes­ségnek, kuriózumnak látjuk, de a tanyaiak szerint az ő megjelenésével kezdődik és a véle való üzletkötéssel vég­ződik a garabolyos ünnep. „Siessünk leiköm, áll a piac, kint ül már a kiflis szüle" — mondják, ahogy megpillant ják. „Vigyünk már egy kiflit annak a szögény gyeröknek" — így, ha hazamennek. Megesik az is, hogy a kifli olykor két-három szelet rumoskockával, vagy dobostortával ki­egészíttetik, mert hát időközben bizony a választék is bő­vült a Ketting-sarkon. | gaz, a kiflik végigtapogatása közben egyben alkalom ' adódik a mai piac megbeszélgetésére is. Mestár­gyaltatik az is, hogy mennyit fordult a világ Domaszéken egy hét óta, s közben akad egy-két Információ, hogy jött-e mostanában kockás dunnahuzatnak való a szemközti ru hásboltba. Te pedig ott állsz, a városi zsargonhoz szokott füled kéjesen Issza az „egyszerű embörök" ízes beszédét, s igyek­szel néprajzi ismereteid bővíteni. Alldogálásod azonban, hogy ne nagyon tűnjön fel, a kölcsönös tájékoztatás szusz­szüneteiben, egy szülei kérdő pillantásra szerényen három kiflit kérsz. „Ne nyukájjon lelköm" — ripakodnak rád a fekete kendő alól, s erélyes mozdulattal nyomják markodba alak­jában Bécs ostromának emlékét őrző pékipari terméket. Ahogy azután csendesen, kiflivéget rágcsálva odébb állsz, valahol a Gizella téren jössz csak rá, hogy a három dara­bok közül, amelyek a szüle által oly hamar kiadagoltattak, a harmadik olyan, mint a gazdája: műemlék. (nl) Júuidkkesdl hUkadágdk Jóótvágyú rovarfogó A Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, — aliol sokszáz­fajta ritka növényt nevelnek — érdekes jelenséget figyeltek meg. Az egyik melegégövi növény, a rovarfogó Pinguicula az elmúlt évben — főleg a nyári és az őszi hónapokban — sok száz ro­vart, leginkább gyümölcslegyet (muslincát) fogyasztott. A rova­rok rászállnak a növény rózsa* alakú, apró szőrzettel borított le­veleire, s ráragadnak. Néhány nap alatt a rovarfogó vi felszívja áldozatait, elhasználja azok fehérjetartalmát. A Mexi­kóból ideszármazott jóétvágyú növény most egy kicsit koplal, mert télvíz idején ritka a rovar­járás, alig akad gyümölcslégy, vagy más áldozat. Elicn azonban mégsem pusztul, mert a botani­kus kert figyelmes kertészei gon­doskodnak róla: a gyökérzeten keresztül is táplálkozó kényes növényt különlegesen jóminősé­gu, táperőben, gazdag földbe he­lyezték, s így most szépen fejlő­dik a páráslevegőjű üvegbázban. A tűzo'tcság e hé en kivont It ianuár 21-én. a Hunyadi tér 17. szám alá. másnap pedig a Sándor utca 11. szám alá. ké­ménvtűzhöz. A korábbi híradásainkban is sok kéménvtűzrői számol­tunk be. Ezek az erős tüzelés­től a kéményben lerakódott szurok megsvulladása folvtán keletkeznek. Ez isv nem lát­szik vészéi vésnek de a lát­szat csal. Igv volt ianuár 22­én is a Dobó utca 41. szám alatt, ahol a kéménybe épí­tett gerenda mesevulladása mennvezettüzet. okozott. Szabályellenes húsfüstölés miatt ugvancsak födémtűz volt a következő nap. Űgy­látszilk eredménvtelen volt a tűzoltósóe ilveniránvú múlt­kori figyelmeztetése! Aznac a Rókusi ff. 182. szám alatt íáskamra gyulladt ki. A tűz a lakóház teteiét is veszélyez­tette. Itt meeint a fűrészpo­ros kálvha betétiét töltötték a kamrában. A betétből pa­rázs került a kenderoozdor­iába. A tűzoltóság megdicséri Kardos Sándor MÁV gépko­csivezetőt és Tóth József 13 éves tanulót (Rókusi ff. 210). akik ..szakszerűen1' azonnal ielezték a tüzet, valamint az MTH 600-as traktorképző iskola eeves tanulóit, és taná­rait mert segítettek a tűz el­oltáséban. A „tiszte demokrácia" jelszava álcázó el enforradalmi jelszó DIVATOS NOI KISKOSZTÜMÖK A Szegedi Állami Szabóság rövidesen megkezdi a lenvá­szon női kiskosztümök var­rását. Ezek sima dlvatszínek­ből készülnek. Szabásuk a legkényesebb Igényeket ls ki­elégíti majdi £2 oltő&er, napok íi íoíoit nent tu. ut.» ei ..ntalanui Kétségek, kese­. ségek. új e'szlnások szü­litek meg ezeknek a napök­.K szivdfcrihűjztó szurí. s. en. Voltak, akikbei úrrá let. . félelem, s az e:sö órában C. tagadiák mindaz', am.én z előtt fennszóval voltak (hetüket áldozni készek*. Voltak, akik csikorgóra szo­r 11 ott foggal, valóban készen . lak arra, hogy védjék a szockV zmus eszméit, ered­ményeit, voltak, akik össze­.örtek, akik úgy vélték, nincs más megoldás, lehetőség, mint a babítsi: »a gazda be­teríti házát*. Nap mint nap beszélünk emberekkel a nemzet gondjá­ról, s a maguk gondjáról. Nap mint nap kifejtik néze­teiket — demokrác'áról, a szocializmusról, a proletár­diktatúráról, napjaink leg­többet vitatott kérdéseiről. Első pillanatra mindig úgy tűnik: ahány ember, annyi nézet, de ha alaposan mélyé­re nézünk a nézeteknek, megtaláljuk a közös vonáso­kat. MindarnYÍan egyetér­tünk abban, hogy életele­münk, rendünk, munkánk alapja csak a demokrácia le­het. Demokráciát akarunk, de milyen demokráciát? Sza­badságot, de kinek a szabad­ságát? Rendet, de kinek a védelmére, támogatására? Nem frázis itt emlékestetni a Lenin által is felvetett kér­désre: kinek használ? Az igazság megköveteli tő­lünk azt is, hogy világosan megmondjuk: ha az elmúlt években megtett jó néhány intézkedés megtételekor ezt a kérdést a vezetés szem előtt tartotta volna, nem lehetne a demokrácia, a szabadság, a szocializmus megvalósulása ,útjának,nemzeti vonásai kö­rül az a nagy eszmei zűrza­var, ellentmondás-halmaz, ami ma van. Mióta az emberiség álla­mot teremtett saját életének szabályozására, az állami de­mokrácia min-dig valamely osztály érdekeinek védelmét szolgálta. A klasszikus, »tiszta* demokráciák egyál­talán nem voltak olyan tisz­ták, mint ahogy mai híveik hirdetgetik. Mi magyaráz­hatja az Ókori rabszolgaláza­dások okát, ha nem ezeknek a demokráciáknak tisztáta­lansága, osztálytartalma. Az, hogy ezek a demokráciák csak az uralkodó osztályait számára biztosították az em­beri jogokat. A burzsoázia demokráciája is csak a bur­zsoázia számára szabadság. A dolgozó osztályok számára pedig a polgári állam belső helyzetétől függően hol véres, kegyetlen, megalkuvást nem tűrő diktatúra, de nem egyez­kedő diktatúra, még leglibe­rálisabb formájában is. Kell-e ezt bizonyítani a Sze­gedi Kenderfonógyár munká­sainak, akiknek lovasrendőr­attakukkal, az endrődi pa­rasztoknak, akiknek csend­őrsort{izekkel, vagy a baktól, újszegedi városi földek ag­rárprcletár bérlőinek, akik­nek végrehajtókkal magya­rázták meg a burzsoá, demok­rácia határait, a burzsoá d:k­otúra kemény kérlelhetet­cnségét? R ter ere imben a szocialista detnekrác a, a proletariátus diktatúrája az első uralmi rendszer, mely az állam erejét a többséget al­kotó dolgozó osztályok vádel­mére építi ki, használja fel, a volt kizsákmányoló osztá­lyok — az elenyésző kisebb­ség — ellen. Ez a történelmileg fiatal uralmi rendszer elhivatottsá­gát, történelmi nélkülözhe­tetlenségét már beb'zonyí­totta, ha megvalósulása során érték is torzítások, melyek tragikus ellentmondásokra vezettek. Ezekben az ellentmondá­sokban, azok kiéleződésében szerepet játszanak az egyes vezetők, vagy vezetők cso­portjai által okozott tévedé­sek. A döntő és kibékíthetet­len ellentét azonban nem cz. Az alapvető ellentét a mun­kásosztály diktatúrája és az elnyomó osztályok maradvá­nyai közötti ellentét: osz­tályellentét. A magyar ese­ményekben az a súlyosan tra­gikus, hogy olyan helyzet ál­lott elő, amelyben a proleta­riátus diktatúrája által el­nyomott, volt kizsákmányoló osztályok a saját osztályér­dekeiket átmenetileg úgy tudhatták feltüntetni, mintha azok a dolgozó osztályok ér­dekeivel egybeesnének. Az "általános demokrácia*, a "tiszta demokrácia*, s az egyéb, a -demokráciát osztály­tartalmuktól megfosztó jel­szavak hazugok. Átmeneti népszerűségüket elsősorban nem "időtlen igazságuk*, ha­nem a múltban elkövetett hi­bák okozták: az, hogy a pro­letariátus diktatúrája a 49— 50-es évektől kezdve — bizo­nyos vonatkozásokban —sze­mélyi diktatúrává torzult, s ez a diktatúra a hatalmon lévő osztályok, a munkásság és parasztság számára is sá­ros volt. Ezért nem mondha­tunk le a múlt hibáinak bí­rálatáról, arról, hogy éberen vigyázzunk: a proletárdikta­túra élét soha többé ne le­hessen a munkásosztály, a parasztság ellen fordítani. A munkásosztálynak és paraszt­ságnak a hibák miatti elke­seredett hangulatát kihasz­náló ellenforradalmi elemek azonban a "tiszta demokrá­cia* jelszavát nem a szocia­lista demokratizmus megerő­sítése érdekében vetették fel. Nem azért, hogy a volt tókés elnyomókat visszakényszerít­sé'k a politikai porondon kí­vülre. A "tiszta demokrácia* jelszava október 23-a előtt a reakciós elemeknek a politi­kai fórumokra való becsem­pészését szolgálta — és ezzel is járt —, 23 a után pedig a reakció polit kai győzelmét volt hivatva elősegíteni. Ez a jelszó ma is és mindenkor a néphatalom iránti bizalmat­ansögot és ellenségeskedést szítja. A„t:sz.ademe rfcSa" mítosz, vagy támadás. Egy nem létező, nem létezett és soha nem létezhető Doliti­kai "rendszer* követelése. Ma. amikor a belső reakci­ós erők az imperializmus vad támogatása mellett, a .tiszta demokrácia'' jelszavával tör­nek a Droletárhatalom ellen különös élességgel kell lát­nunk ennek a követelésnek abszurdságáí és szocializmus ellenes ielleeét. Következete­sen fel kell léonünk ellene. Akár iószándékkal akár tu­datosan ez a ielszó az ellen­forradalmat a burzsoá de­mokrácia restaurálása hívei­nek üevét segíti. Ez a ..de­mokratizmus* a burzsoá de­mokráciát ielenti anosiolal száiában ez oedie a dolgozó osztálvok halála. R m': űlunk csak a mun­kások Darasztók uralmának erősítése, a munkások. Da­rasztók demakráciáia p szo­cialista demokrácia lehet, mert csak ez biztosíthatta a dolgozó osztálvok számára a szabadságot: az életet. Szilárd Lábakon • áU A London közelében levd Croydonban Thomas Barham tűzoltó egy hattonnás tűzoltóko­csi alatt hányat fekve valami ja­vítást végzett a motoron. A ko­csivezető elfeledkezett róla, hogy valaki van a kocsi alatt, s meg­indult. A hattonnás alkotmány lassan átment Barham combján. Azonnal kórházba szállították, de félóra múlva saját lábán tért haza. Kiderült, hogy csak zúzó­dásokat szenvedett. Bárkámról tényleg el lehet mondani, hogy szilárd lábakon áll. Leküzdeni a gümőkór minden válfaját Dr Nagy László főorvos nyilatkozata a (üdőszürésröl Kikelt iündérrózsa Másik érdekes esemény az üvegházból: sikerrel kecsegtet a különlegesen szép kékvirágú tün­áérrózsa felnevelése. Eddig évek nem vezetett eredményre ez a Próbálkozás, mert a ritka tró­pusi virág mng:a — ha ki is kelt nem tudták felnevelni. Most *gy kis langyosvizű medencébe® már olyan fejlődési fokot ért el, hogy minden remény _ megvan megmaradásához. Ha sikerül át­teleltetni, nyáron már kint pom­pázik az indiai lótuszok és a tavi rózsák között a szabadvízben, gazdagítva a füvészkert páratla­nul értékes növényi birodalmát. Tóth Béla Lapunk pénteki számában már beszámoltunk arról, hogy a városi tamács végre­hajtó bizottság a határozata alapján a Tbc. Gondozó Röntgen Ernyőkép Szolgálata holnap reggel megkezdi a vá­ros lakosságának általános kötelező tüdőszűrő vizsgála­tát. Munkatársunk ez alka­lommal felkereste dr. Nagy László főorvost, a Tbc. Gon­dozó Intézet vezetőjét, hogy tájékoztatást adjon a szűrő­vizsgálat jelentőségéről, s annak szervezéséről. Mi a jelentősége és célja az elrendelt álta'ános tüdő­szűrő vizsgálatnak? — A tuberkulózis igen el­terjedt népbetegség hazánk­ban — mondotta dr. Nagy László főorvos —, de különö­sen jelentős a megbetegedési arányszám az ország déli mezőgazdasági vidékein, és Szegeden. Az elmúlt rend­szerben a falusi és városi la­kosság körében hat-nyolcszor r.agyobb volt a tbc-s halálo­zás, szemben a jómódú pol­gá^ág körében tapasztalt halálozással. Néhány évti­zeddel ezelőtt Európa összes országai között Magyarország vezetett a tuberkulózis-halá­lozásban. — A rendszeres betegku­tató munka csak a háború után vette kezdetét, és ugyan­így a betegség megelőzését célzó védőoltás is. A betegek gyógyítására szolgáló ágyak száma pedig ma már több mint kétszerese a háború előttinek. A betegség felis­merésének egyik legeredmé­nyesebb módja a röntgen­vizsgálat, amely még a pana­szokat nem okozó, rejtett el­változásokat is felfedi. Nagy tömegek ilyen átvilágítása ma már az úgynevezett rönt­gen ernyőkép sorozatfelvevő készülékekkel történik. Ilyen készülékeikkel rendelkezik intézetünk, és ezzel történik Szeged város lakosságának mostani átszűrése is. Mi történik azokkal, akik­nél betegséget mutat ki a szűrés? Mindenkiről filmfelvé­tel készül, amelyre a vizsgált; egyén nevét és lakcímét fel-' tüntető szűrőkartonra nyo-; mott sorszám is ráfotografá-; lódik, Így a filmek összeté-; vesztési lehetősége teljesen; ki van zárva. A filmek át­vizsgálása után mindazokat, akiknél elváltozást találunk, részletes további kivizsgálás­ra behívjuk a Tbc. Gondozó! Intézetbe. A kivizsgálás befe­jeztével felvilágosítjuk beteg­sége természetéről, s ha szük-! séges, az intézet megfelelő! gyógykezelésben részesíti a' rászorulót. — Befejezésül még azt sze-; retném elmondani, hogy ezt; a több hónapig tartó nagy; munkát csak akkor végezhet-; jük el eredményesen, ha eb-: ben támogat bennünket a vá^! ros lakossága. Ehhez a nagy munkához' Ha ícdtkíi A nagy sebességeket Macii mérnök találmányával, az úgynevezett „Maclí"-féle se­bességmérövel mérik. Egy mach 1080 kilométeres sebes­séget jelent, két mach két­szerannyit. Két mach gyor­saságú sebességnél a repü­lőgép külső burkolatán 100 Celsius fokú hőmérséklet ke­letkezik, ami megfelel a víz forrpontjának. Ha a repülő­gép három mach sebességgel repül, a levegő súrlódása kö­vetkeztében felülete 260 Cel­sius fokra melegszik fel. A magas hőmérséklet következ­tében a gép egyes alkatrészei elveszthetik formájukat. Emiatt a repülőgép alkatré­szeit különlegesen kemény anyagból kell készíteni. • Háborúban áz elvágott csa­pattestek ellátását légi úton biztosítják. A repülőgépek szünet nélkül közlekednek a főerők és az elvágott csapat­részek között. Ez a „légi híd*. Ilyen légi hidat elő­ször a sztálingrádi ütközet­ben alkalmaztak, amikor a bekerített Paulus-hadsereg utánpótlását a németek re­pülőgépek segítségével akar­ták biztositani. A légi híd néhány napig sikeresen vé­gezte feladatát. A szovjet hadvezetés azonban nagyszá­mú vadászgépet vetett be a légi hidat védelmező német vadászgépek ellen. Többna­pos harc után sikerült is megsemmisíteniük a németek ,légi hídját". Ezzel lehetővé hozzáfűzni valónk csupán J tették, hogy a szovjet had­annyi: a város lakossága * sereg szétzúzza Paulus csa­örömmel veszi az érte való. lelki ismeretes gondoskodást, amelynek céija: leküzdeni a< halált hozó gümőkór minden < válfaját patait. Berlin 1948-as blokád­ja idején az angol—ameri­kai—francia lágihaderő légi híd útján biztosította Berlin nyugati övezetének ellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents