Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-22 / 29. szám

. . \ 7 Á munkáspárttól várjuk a politikai segítséget R Szegedi Szalámigyár munHásíanScsánalf nyíbt&ozata ÜZEMÜNKBEN MEGALA-I tat. Ezek az emberek különKULT az MSZMP helyi alap- höző nézetűek, pártállásűak. szerve. A munkástanács sze- Természetes, hogy vitatkozva letettél üdvözli a munkások pártjának újjáéledését és ez-1 zel kapcsolatosan az alábbi szempontokat kívánja leszögezni; Az október 23-val megindult tisztulási folyamaínak kétségkívül a legnagyobb eredménye a munkástanácsok megalakítása, a munkás önigazgatás megteremtése volt. A forradalmi események felgyorsult tempója az agyonszervezett, a tömegektől elszakadt MDP-t elsodorta. így a politikai munkát is az ideiglenesen választott munkástanácsok végezték, mint olyan szervek, melyek a dolgozók bizalmát bírták, képesek voltak a jogos igények kifejezésére, harcoltak a követelések megvalósításáért és közben igyekeztek a tömegeket az eseményeknek megfelelően tájékoztatni. Munkájuk jelentős részét tehát a politizálás foglalta el. Jóllehet a munkásönigazgatást kigondoló, megvalósulásáért küzdő emberek ezt nem így képzelték (azt ugyanis mindenkinek tudnia kell, hogy a munkástanácsokról nem a tőkések álmodoztak, hanem a becsületes, osztályukhoz hű kommunisták készítettél; elő). A munkástanács mur ás-önigazgatást jelent a scó legszorosabban vett értelmében és mint ilyen, nem politizálásra, bármilyen párt helyettesítésére létrehozott testület hanem az üzem vezetésére tehát pus2tás gazdasági feladatok megvalósítására alkalmas szerv. Feladata és jogköre tehát a folyamatos és gazdaságos termelés szervezése, vállalati tervek elkészítése, ezek végrehajtásához a szükséges létszám megállapítása, egészséges bérezés kialakítása, valamint a minimális és maximális bérszint megszabása. Az üzemi munkástanács határoz a vállalatok szervezetéről, szerveinek működéséről, tiszta nyereségének felhasználásáról, az osztalék megfelelő szétosztásáról. Beilleszti a vállalatot a népgazdaságba (export-import), végrehaj Íja a kollektív szerződést, fenntartja és továbbfejleszti a munkafegyelmet a mindenki által való részesedés elve alapján. Ha ezen feladatokat jól végig gondoljuk, látnunk kell, hogy megoldásuk a tanács minden erejét egénybeveszl. A tanácsnak tehát a nohlitai munka végzésére ideje nincs és nem is fel adata. Egy üzem azonban többigyekszik mindegyik a maga igazát elismertetni. Ez már politika. Egy üzem életében azonban nem mindegy, hogy milyen »igazat« akarnok elhitetni a dolgozókkal, meri talán a tőkésnek ás "igaza* van abban, hogy visszaszerezze a gyárat és megvalósítsa a kizsákmányoláshoz rálus, vagy a szépen berendezett pártiroda jellemezze a pártot, hanem tagjainak szakmai tudása, fokozottabb munkaszeretete, emberi segítőkészsége. A párt tagjának lenni jelentsen annyit, mint emberebb embernek, magyarabb magyarnak lenni! Elferdített, hazug érvekikel a hátunk mögött, nehéz máról holnapra ilyennek kíván- í •szükséges rendet, de talán j ni a pártszervezetet. De, hogy méginkább »-igaza« van azoknak, kik ez ellen harcolnak és a dolgozók egyetemleges boldogulását akarják elősegíteni. Akiknek pedig ez a céljuk, "igazuk* bizonyítására egységbe tömörülnek, partot alakítanak és mivel mun • kásérdekeik megvalósításáéi'! küzdenek, politizálnak, párt iuk csak munkáspárt lehet — s nem tőkés, polgári, kis. gazda, vagy egyéb párt — A munkáspárt pedig a Marx által kidolgozott, tudományosan elismert, meg nem dönthető elveken épülhet fel. Mindezt figyelembe véve a párt eszméje, tanai kristálytiszták. Hogy az elmúlt időkben ezt a tant bemocskolták, elferdítették és a dolgozók ellen használták fel - • ez az eszme tisztaságát nem érinti E tant emberek gonoszsága ideig-óráig elferdítheti, bemocskolhatja, do utána annál világosabban, tisztábban mutatja a dolgozó emberiségnek a követendő utat< A PÁRT, ha nehezen ls. megújhodva került ki a forradalom nehéz harcaiból Felszámolja a múlt hibáit és nem kíván semmit abból visszaállítani, ami eddig rossz volt. Nyomasztó, nehéz örökséggel keli megküzdenie, hisz mindannyian jól emlékezünk még a párnázott ajtóik mögött ülő, megközelíthetetlen pártíunkcionári! ilyen lesz, biztosíték erre a . megmaradt, hű kommunistákhoz felzárkózó, becsületes, hinni tudó új belépők akarása is. A munkásosztály eddig is átment eok nehézségen, dó mindig győzni tudott a bajokon, mert meg tudta találni önmagától a kivezető utat. A jelen körülmények között ez a kivezető- út a munkásosztályból született munkástanács intézménye. A munkástanács ezért üdvözli örömmel a munkások pártjának megjelenését az Villanyszámla, óh Ha nem hozzák hónap elején, nem reklamálunk miatta. Gyakran el is felejtjük, s akkor er bennünket alKeUemetlen meglepetés, amikor hozzák. Az elmúlt napokban stík szegedi lakásban méltatlankodtak a számlák mialt. — Ilyen sokat soha sem fizettünk — hajtogatták. — mi történt? Vajon, emelkedtek az árak? Ezeken a helyeken elfelejtették. Iioav két hónap óta nem járt náluk a pér.zbeszed:J, nem fizettek villanydijat. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat számlázó osztályán érdeklődtünk, miért van az. hogy sok helyen egyI két. vagy ennél is több hónapi áram díját szedik be egyszerre. Elmondták, hogy a város I területét három részre osztották fel. s egy-eau terület villanyóráinak leolvasását kii- ; lönböző időpontban kezdik meg. így fordult elő az. hogy egynéhány helyen — az tíktúberi események miatt — nem tudták idejében leolvasni a fogyasztást. — De vem éri kár a fogyasztókat — mondta a számlázó-oszlály vezetője tréfásan — mert az óradíjakat is anynyiszor számítjuk fel, ahány Felhívás Szeged ifjúmunkásaihoz! SZEGEDI IFJÚMUNKÁSOK! A magyar nép, a magyar munkásosztály a közelmúlt trar gikus eseményei után a kibontakozás útjára lépett. Megalakul' lak az üzemi munkástanácsok, amelyek napról napra eredményesebben végzik a gyárak gazdasági irányítását, megerősödlek a munkásság régi érdekvédelmi szervezetei, a szakszervezetek. Mindenütt folyik — a lehetőségek szabta mederben — a békés, alkotó munka. Itt az ideje, hogy az ifjóság is megteremtse a maga szervezeteit. Már megtörténtek az első lépések a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség létrehozására, Az ifjúmunkások új szervezete a szabad szakszervezetek támogatásával, minden párttól függetlenül működik. Célja az ifjúság érdekeinek védelme, jogainak biztosítása, a kultúra és sport lehetőségeinek megteremtése minden ifjúmunkás számára. Mindezt a SZIT értékes hagyományainak felhasználáséival, heves beszéddel és sok lettel akarja megvalósítani. Felhívjuk aj üzemek szakszervezeti bizottságait, a szakszervezetek tagjuit, hogy a lehetőségekhez képest segítsék elő az üzemi ifjúmunkás szervezetek létrejöttét és támogassák munkájukat. Kérjük mindazokat az ifjúmunkásokat, akik a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség szervezésében és munkájában részt akarnak vállalni, jelentkezzenek a Szabad Szakszervezetek székházában. Várjuk Szeged munkásifjúságát, várjuk a volt SZlT-tagokat és SZlT-vezelők tanácsait és segítségét. Szabad Szakszervezetek Csongrádmegyei Szövetségének Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Szegedi Szervezőbizottsága jiiik be. A decemberi fogyasztásról a számlákat január közepén kapják meg a fogyasztók, száimítsanak rá. üzemiben, mert munkájúnak j hónapi fogyasztás árát szedtökéletesebb elvégzéséhez tőle várja a politikai segítséget. A PÁRTSZERVEZETEK tagjainak odaadó, szerény, karrierizmustól, fúrástól-faragástól mentes munkája szakmai és politikai tudásuk 1 növelése meg fogja nyerni az üzem munkásságának bizalmát. Minél előbb értik meg a munkástanácsok az ilyen pártszervezeteik megalakulásának fontossáigát. munkájának szükségességét, annál előbb indulhat meg a békés alkotó munka szerte az országban, és annál korábban valósulhatnak meg az-ck a vívmányok, melyek a dolgozó nép felemelkedését szolgálják. A Szegedi Szalámigyár munkástanácsa — Eiinarad a Szegedi Nemzet! Színházban Dellbes: „Lakmó" című operájának bemutató clfludása Bcnde Zsolt betegsége miatt. December 25. és 26-án. valamint 31én és január 1-én fél 3 órai kezdettel a „Lili bárónS"-t Játssza a Szegedi Nemzeti Színház. — Ar. Építők Művelődést Otthona könyvtára megkezdte működését. Kedden és pénteken délután 3—4-lg az Ifjúság részére. 4—6-ig pedig a felnőttek részére történik a könyvkölcsönzés. Ugyanebben az időpontban az olvasóterem Is rendelkezésére áll az olvasóknak. Közmegbecsülésben álló szegedi emberek, * akik a nyugodt élet helyett a hontalanságot választották Akikrfi! Szegeden széliéhen-hosszában beszélnek A Szegcdi Szalámigyár fenti, hozzánk eljuttatott usoikra, a lélektelen, bürök- nyilatkozatának örömmel aúr ralikusan gyártott káderjelen tésékre, a sok fizetett pártalkalmazottra, értekezletekre, határozatra, utasításra. Hajszolták a dolgozókat, semmint nevelték volna őket. Parancsolgattak a gazdasági vezetőknek, kellő szakismeret nélkül beavatkoztak a termelésbe — szaktudás híjával. Ezért nem tudták megoldani a gazdasági •kérdéseket sem, de ugyanakkor fő feladatukat, a politikai hivatást sem teljesítették. Ilyen pártszervezetre a dolgozóknak nincs szükségük. Olyan szervezet kell, melynek tagjai nem hangoskodásukkal, hanem becsületes, emberséges magatartásukkal tűnnek ki* Ne a parttagok tömege, a tmártéktelekevesebb embert foglalkoe-nül felduzzasztott pártappatunk helyet, és egyben mele gen üdvözöljük az üzem vezető testületének egészséges, a mostani idők követelményeinek megfelelő állásfoglalását. A munkáspárt jövőbeni szerepéről alkotott felfogásukkal, illetve a munkástanársok és pártunk viszonyáról elmondottakkal teljes mértékben egyetértünk. Pártunk a munkástanácsokban a gazdasági élet út vezető testületeit látja, és elhatározott törekvésünk, bogy tevékenységében minden erőnkkel segítjük ezeket a vezető szerveket. MeggyőGondolkodásra készlet minden hazáját, népét, családját és otthonát szerető embert a Szabad Európa címen működő amerikai rádió által felkavart lelkekben végbement bomlasztó munka. Az egyszerű léleknek cs értelemnek önmagával való meghasonlására még találunk magyarázatot, dc arra, bogy dolgozó társadalmunknak komoly, megbecsült értelmi munkásai e híre adásoknak felülve máról holnapra a disszidálás bizonytalanságával cseréljék ícl nyugodt otthonukat és a hazátlanok vándorbotját válasszák a számukra népi demokráciánk által nyújtott emberi élet helyett, ez sokakat gondolkodásra készlet. odakint Idegenben ezeknek a szerencsétlen, hazátlan magyaroknak nemzeti Szózatunk szívbemarkoló szólamai anyagi szükségleteiket képességüknek megfelelően biztosította népi demokráciánk. Elindultam tehát, bogy e hírek mögött meghúzódó valóság fátyolát fcllibbcntscm: I)r. Lantos György, aki az elmúlt rendszerben orvosszázados volt, városi főorvos lett, s Kigyó utca 5. szám alatt orvosi rendelővel ellátott kétszobás lakásban lakott. Hetekkel ezelőtt kivette szabadságát, és anélkül, bogy orvoskollegáival közölte volna célját, illegális úton elhagyta az ország teriiletét. Szerényen bekopogok n főorvosi hivatalba, ahol közlöm, bogy dr. Lantos György főorvost keresem. Egvik orvoslársa szívélyesen fogad, és a legudvariasabban így válaszol: — Sajnos kérem. dr. Lantos György főorvos kollegával sem most. sem egyhamar nem tud beszélni, mert bizony ő Nyuzűclcsünk, hogy a közös ér- • lelkiismeretük harangjaiként szó' elekek a munkástanácsok cs j 1 altiak meg c szavak: „Hazád* a párt együttműködése ré- : nak rendületlenül légy híve, ó vén könnyebben kifejezésre | magyar'" időtlen-időkig solia el nem her-; Ralnl ment> disszidált." A lakása vndó bánatfákkal fogja szegé- Kígvó utca 5. szám alatt van, dc Ivczm útjaikat, és vajúdásaik I az js ]e van pecsétclvc. legfájdalmasabb pillanataiban 5 A g^g. A lakás zárva van. döm a házfelügyelőnél, liogv- ki* I vei beszélhetnék Lantos dr. hozI zátartozói közül* De ő csak anynvit tud mondani, bogy a lakásjutnak és könnyebben valóra I Meggondolatlanságukat akkor , • , .. . ., , . . v álnak. fogják érzékelni a legjobban I bim ,ev" bulorok S0rS!lt S""0rri°" ' ezek a „--„-. , E * a fjlP©ÜT A Filmvígjáték a Szabadság Filmszínházban lazatlanul bolyongo, sze- H , . ,, • v ... , , 11 Kérem, a főorvos ur Avurencsctlen magvarok. amikor , . , . 1 .. , , , • , 1 r gatra ment, es eliben az ugvnen 1 rájuk szakad a hontalanok szo- s uh. tz.u" ,11 1 • 1" . •, i most hallgatja ki a rendőrség a alvártajarasft. Amikor . . ..." {, .. . "... - - - I «i..r*u».„uii>! Jtogv mikor lesz iltKözel kétórás kacagást | ládi életet, s helyébe, a »p:inyújt délutánonként ez a ritán« polgári ölet helyébe, a nem új, de mégis újdonság 1 grófi kastélyok csillogó nagy • számba menő filmvígjáték a Szabadság Fimszínházban. Valahonnan a feledésből, a poros mélységekből íme, előkerült ez a film is, amely minden kockájával « magyar filmgyártás bölcsőjére emlékeztet, közvetlenül a némafilmek utáni első időszakra, a hangosfilmek korszakának kezdetére. S mi tagadás, a magvar hangosfilmg\rártásnak ezt az újszülöttjét — amely mára már kicsit megöregedett legújabb filmjeink mellett — egyáltalán nem kell szégyelnünk még a mai szemmel nézve sem. Inkább azok szégyeljék maguk ..t, akik eddig eldugták a közönség elől az erőszakos feledte tésbe. A film története Snelder Mátyás szállítóvállalatának irodájából indul el és az újgazdag nagypolgár családi otthonában ér véget a valamikor szokványos heppienddel. Minden bonyodalom okozója Hipolit. a grófi lakaj, aki Sneidev Mátyásokhoz korai alkalmazásba. Alkalmaztatása azonban fenekestül fölfordítja a biedermeier csavonalúsága költözködik.. A családtagok és , az alkalmazottak folytonos, "lázadása* látszatra ugyan' Hipolit ellen szól, valójában azonban a felső tízezrek merev, tradicionális etikettje ellen, amely vágülis feloldódik a sofőr, a titkos mérnök, cs Sneider Mátyás újgazdag nagypolgár lánya házasságával. A sok kedves bonyodalom közbon fel-felcsillan némi kis társadalomkritika is. pontosan annyi, amennyit a filmvígjáték egész koncenciója elbír erőszakoltság nélkül. A film kockáin viszontlátjuk a már régen elhunyt két kedves művészünket, Kabos Gyulát és Csortos Gyulát, s az Amerikába szakadt Jávor Pált, valamint Gózon Gyúló', Makláry Zoltánt és a többire ket, akiknek a játékában má is gyönyörködünk újabb és újabb filmjeinkben. (- c) "'""". """ü',","•!.';'."T' , •• •—- - sócőrnujét. Hogv mikor tesz itt íívolro verejU-kiikkel fognak. 11- , J , , • . ..., , ... . . , , hon, nem tudom. — mondjr zetm a tokes urak által szamuk-1 .' . . . . . - • ra olyan nagylelkűen nyújtott ..' ..menedékjogért"'. Szegeden széltóben-hosszában nyíltan beszélnek arról, bogy a következő közmegbecsülésben álló személyek: dr. Lantos György városi jöors'os, dr. Halmágyi Dénesné belgyógyászati klinikai adjunktus, dr. Forgách Pál S7.TK-orvos, dr. ijj. Hetényi Géza belgyógyászati klinikai orvos, dr. Wébcr Lola ugyancsak egyetemi klinikai orvos disszidáltak. mi indította ezeket A liszaszigeiiek adománya — a pestieknek Tiszasziget község lakossága Kiss András v. b.elnök irányításával a tiszaszigeti Vöröskereszt szervezet tevékeny részvételével az Állami Szülésznöképző Intézet betegeinek és dolgozóinak megsegítésére a következő élelmiszereket és ruházati cikkeket adományozta1800 kg burgonyát, 122 kg lisztet, 45 kg élőbaromfit, 25 kg szalonnát, 10 kg babot, 4 kg tisztított baromfit, 1 db 120 kg-os hasított serlést, 6 kg zsírt és ugyanö, . . |m . r . * rr ' r £££• '!! 1 I UHUeilUVieii annyi hagymat, 1 par libát, 4 pár uj not-es terhcipot; ,liejíl)l,t;iiIt 01.v0S(li vuiluk mun és 1 db gyermekpulóvert. Ikástársadnímunknak, s akiknek Vajon, mi indította ezeket a közmegbecsülésben álló értebniségi dolgozókat a disszidálúsra? Ilisz^u évtizedekkel ezelőtt kívándcrolt magvarok százezrei! emészti a honvágy, az ittbonbagyott hozzátartozóik sorsa, a kanyargós szőke Tisza, az aranykalászt termő délibábos róna. és nem utolsósorban az anyaföld kiolthatatlan varázslatos? ága, szeretete. ÉS ml is feltesszük a kérdést: vajon igazak lennének ezek a közszájon forgó hírek? Ha igazak, itt nem lehet kalandvágyásról, meggondolatlanságról beszélni, mert hiszen valamennyien mind-mind komoly, a, esak így, lakonikusan a házfelügyelő. Dr. Forgách Pál ós dr. Halmágyi Dénesné sorsáról az SZTK szegedi rendelő intézetének főorvosát, dr. Gergely Győzőt keresem fel. Mit mond dr. Gergely Győző főorvos? — eXTŐi a kérdésről csupán annyit mondhatok, liogv úgy dr. Hulmágyi Dénesné, miiit dr. Forgách Pál szabadságot kértek, s bár szabadságuk lejárt, szolgálattételre még nem jelentkeztek. Ugy beszélik, disszidálni akartak. Nem sikerült és jelenleg Györütt vannaX őrizetbe véve. Természetesen egek után a szegedi Belgyógyászati Klinika professzorát:: dr. Berkessi Lászlót kerestem fel, hogy mint a legautentikusabb személytől szerezzek információt dr, Haknágyi Dénesné adjunktus, dr. ifj. Iíetényi Géza orvos és dr. Wébcr Lola orvos eltűnéseinek körülményeiről. Dr. Berkessi László, 117. intézet professzora nem lepődik ineg kérdésemen, majd hivatalszobájába kísér, és a következőket mondja: — ICérem, magam ís csodálkozom orvostársaiiu emo meggondolatlanságán, és nem tudok erre magamnak sem magyarázatot adni. Hiszen elég jó anyagi* lehetőséget biztosított számukra demokráciánk. Tudomásom szerint dr, Halmágvi ideológiai előadó is volt. — .Majd így folytatja: — Én ís felteszem a kérdést: Vajon mi oka lehetett annak, bogy ezek az emberek a disszidálás útját válasszák? Hiszen a-i mondjuk — ifj. Hetényi dr. Hetényi professzor fia. Ü fiatalember, de Ilalmágyi adjunktus kollegára nem találok magyarázatot. — Ami dr. Wébcr Lola orvosnő ügyét illeti, úgy tudom fivére Angliában van, de hogy ő rendes útlevéllel ment ki, vagy illegálisan, azt nem tudom. Az biztos, bogy valamennyien szabadságukat vették ki, cs fgy távoztak el. Ugy hallottam, bogy ITalmágyiék Györölt vannak őrizetbo véve. Elbúcsúztam a klinika professzorától, s a klinika kertjén haladtam át. ahol a decemberi bűvös délelőtt ködfelbőjén áttörő napsugár ezüstös fényében pajkos gyermekek hancúroztak. Én óvatosan haladtam el mellettük, mélyen elgondolkozva: vajon ezek az apró kis emberpalánták. jövendőnk reménységei igazibb magyarok lesznek-e? M. Szoviet ál!?mf*rfiak kit'jretése Moszkvából jelenti 11 TASZSZ: A Szovjetunio Legfelső Tanácsának Elnöksége törvényerejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében Lenin-renddel tüntettél: ki K. K. Rokosszovszkij marsallt. A kitüntetést Rokosszovszkij 60. születésnapja alkalmából a szovjet hadsereg és a szovjet állam szolgálatában szerzett érdemeiért kapta. Ugyancsak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendelete alapján a Mimika Vörös Zászlója renddel tüntették ki Jakov Alekszandrovics Malikot, a Szovjetunió londoni rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét 50. születésnapja alkalmából, a diplomáciában végzett munkája elismeréséül. Szombat, 1956. dcccmbrr 22. 3