Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-21 / 28. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA I. évfolyam. 28. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1956 december 21, Milyen lesz a mezőgazdasági termények felvásárlásának új rendszere ? AKIKET NYUGATRA CSÁBÍTOTTÁK A jog és a törvények alapján Sok szó esik manapság a munkástanácsokról, azok feladatairól, tevékenységéről, Ez nem is csoda, hisz a munkás önkormányzat e fiatal szervezetei jelentős feladatot vállaltak magukra és nagy felelősséget igénylő munkát végeznek. Munkájukban még tapasztalatlanok. Ezért nem helytelen, ha sok szót ejtünk tevékenységükről, ha felhívjuk egy-két jelenségre figyelmüket. E cikk nemcsak szaporítani akarja a velük kapcsolatos véleményeket, a figyelmeztetések sorát, hanem határozott intézkedésre szeretné felhívni a figyelmet. Ezekben a napokban szükség van arra, liogy sok biztató, segitő szó hangozzék el, ugyanakkor, ha arra kerül sor, megálljt kiáltson és figyelmeztessen. Segítsük a munkástanácsokat. Erre szólítja a munkás-paraszt kormány a különböző szerveket, az újságokat és az ujságírókat is. Amikor a munkástanácsokat erősítjük, akkor az üzemi demokratizmust is erősítjük. Szükség van, [nagy szükség az üzemi demokratizmus vrtősítésére, mert bőven akad ma is blyan munkástanács, amely megcsúfolja a friss forradalmi tradíciót, megsérti rtemcsak a demokratizmust, hanem a (törvényességet is. Néhány helyen figyelmen kívül hagyják a munkatörvénykönyv térvényben lévő rendelkezéseit. Ok nélkül, Vagy koholt vádak alapján váltanak le beosztásukból becsületes munkásokat, munKásvezetőket, vagy küldenek el a vállalatoktól. Megálljt kell kiálltani azoknak, akik most meggondolatlanul nagy dirreldurral, sokszor alattomosan, átszervezés és egyéb ürügyekkel igyekeznek leváltani embereket. Kikről van szó? Kommunistákról és nem kommunistákról, párt — vagy szakszervezeti funkcionáriusokról, sokszor egyszerű munkásokról. A Délrostnál a technológiai osztály egyik dolgozóját aki ebben az iparágban évtizedeket töltött el vezető beosztásban, azért váltották le és tették segédmunkára, mert 1919-óta kommunista. Olyanok kerülnek az elbocsájtás sorsára, akik most az MSZMP újjászervezésén munkálkodnak. Egyszerűen sztálinistáknak, rákosistának minősítve küldik el őket a vállalatoktól. Igaz. most és a jövőben is sor kerülhet bizonyos átszervezésre az üzemekben, intézményekben. Esetleg sor kerül arra, hogy munkásokat bocsájtsanak el, anyag-, vagy energiahiány, esetleg létszámcsökkentés miatt. Ez nem ok azonban arra, hogy meggondolatlanul dobjunk az utcára embereket. S nem ok arra, hogy ezen a címen kommunista üldözést rendezzenek a munkástanácsba befurakodott nemkívánatos elemek. Minden esetben meg kell vizsgálni munkáját, tevékenységét és különösen szociális helyzetét azoknak, akiket elbocsájlanak. Emberséggel bánjanak az emberekkel, elég volt már minden szegedi üzemben az embertelenségből. Ha az elbocsájtottak érdekében szólunk és azt kérdezzük az elbocsájtóktól, miért küldték el őket, sokszor azt mondják önmagukat mentve: nem mi, hanem a munkások kérik. Egyes üzemekben még kommunista vállalatvezetőket is félrevezetnek, aláírásgyűjtéseket szerveznek, amelyekkel egyik vagy másik vezető ellen kérik a helyeslő véleményeket. Amikor személyesen keresik fel a munkást, pressziót gyakorolnak. Természetes hogy félelem tölti el a munkást, s úgy gondolja ha nem írja alá, esetleg maga is erre a sorsra juthat. A lét- radalmi munkás-paraszt kor- mány eLnöke szerda délelőtt válaszolt a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának több kérdésére. A válasz a Német Demokratikus Köztársaság, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Csehn kormány az összes időszerű politikai és gazdasági kérdéseket a demokratizálódás továbbfeileszlésével, a tömegek aktivizálásával oldja meg Kádár János nyilatkozott az NDK rádiójának Kádár János, a magyar fer- [ szlovák Köztársaság, a Kínai liti kai helyzetről szólva elmondotta: — Az ellenforradalmi erők lényegében már vereséget szenvedtek. Az tette ezt lehetővé, hogy a magyar forradalmi tömegek ebbe a harcba cselekvően bekapcsolódtak, és hogy a nép meglehetősen széles rétegei támogatják a kormány alapvető célkitűzését: a törvényes rend helyreállítását. Az ellenforradalom katonai veresége viszonylag rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tart, és még nem ért véget. Ez főként abból adódik, hogy az ellenforradalom nem nyílt sisakkal harcol, hanem leplezi magát. Jellemző ebből a szempontból Mindszenty bíboros magatartása. November 3-i rádióbeszédében nyíltan restaurációs követeléseket hangoztatott, november 4-e után viszont az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén úgy nyilatkozott, hogy bizonytalanság szaporítja a bólintók tá borát. S ilyen eszközökkel egyes helyeken könnyen pecsételik meg emberek sorsát. Mindezt éppen a félelemnélküli élet népszerűsítői cselekszik. Ha nem is nagy méretekben, de itt-ott még sikerrel. Joggal kérdezheti bárki: hát nincs senki aki felemelje szavát, megakadályozza azt, hogy igazságtalanul fosszanak meg embereket állásuktól és tegyenek az utcára? Van. A dolgozók érdekvédelmi szervezete a szakszervezet, sőt ezen túl ott van a munkaügyi viták eldöntésére, a vállalati egyeztető bizottság. Igen, az egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak a munkaviszony megszüntetése körül kialakult viták. Az egyeztető bizottság dönti el, hogy a munkaviszony megszüntetése jogos-e vagy sem. Miért nem intézkednek hát ilyen helyeken az egyeztető bizottságok? Egyszerűen azért, mert — mint például a Dorozsmai Gépállomáson — a munkástanács önönmagát jelölte ki arra, hogy eldöntse a munkaviszony megszüntetésének jogosságát. Egyszóval törvényen kívül helyezték a vállalati egyeztető bizottságot. Azok csinálják ezt, akik emberi bánásmódra hivatkoznak és a dolgozók érdekeiről szónokolnak. Ugyanakkor maguk rúgják fel a törvényes rendelkezéseket, amelyek a dolgozók érdekeit szolgálják. Miért nem engedik több helyen az egyeztető bizottság elé vinni ezeket a munkaügyi vitákat ? Mitől félnek ? Nem vitás, hogy az igazságos bánásmódot célszerűnek tartaná ha a , . .. OJ , ., -i, . Kadar-kormanyt a Ikammuakarjak megakadalyozm. Ha nem így nista Nagy Imre vezetése lenne, bátran vállalnák, hogy az egyez-1 alatt áüó kormány váltaná tető bizottság megvizsgálja az ügyet és i fel- Különleges érdekességet határozatot hozzon. Kibújhatnak ezzel a kölcsönöz Mindszenty kardifelelősségvállalás alól ezek a munkástanácsok ? Nem. A törvény megszegése az következményekkel jár, s kell is, hogy azzal járjon mert a Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezések meg- j szegése és kijátszása bűntettnek minősül. ítélni minden esetben csak a jog és a törvények alapján lehet és szabad. Kádár János elvtárs, a Minisztertanács elnöke nem is olyan régen azt mondotta, egyik rádióbeszédében: „ ... a kormány el van tökélve arra, hogy ha már hazánkban egy ideig félni kell valakinek, akkor sehol egyetlen helyen, a legkisebb faluban se a becsületes munkások, parasztok, vagy értelmiségi dolgozóknak, ne a demokratiku- i san gondolkodó, haladó embereknek kelljen félniük, hanem féljenek a törvény megszegői, a fasiszta uszítók és ellenforradalmárok, Népköztársaságunk ellenségei .. ." Ezt kell érvényesíteni Szegeden is az élet minden területén. Távol áll tőlünk, hogy a munkástanácsokat támadjuk. Ellenkezőleg: segíteni akarjuk őket minden erővel, mert a sajátos, magyar úton haladó szocialista hazánk fiatal, tapasztalatlan szervezetei. Azért írtuk ezt a cikket is, hogy segítsük a munkástanácsokat. Tudjuk: (Folytatás a 2. oldalon) Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román; Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója és rádiója, vala- ; mint több nyugati kommunista pártlap munkatársainak jelenlétében hangzott el. 4 kormány alapvető célkitűzése: a törvényes rend helyreállítása A jelenlegi gazdasági és po- ' aki még Horthy Miklós politikájával sem békült meg, most ilyen véleményt nyilvánított. Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól beszélt. Elsőnek kiemelte, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, szervezi erőit és az egész országban megkezdte működését. A másik új tényező az, hogy Budapest és egyes vidéki városok, utcáin megjelentek azok a munkástömegei;, amelyek a forradalom i és a, szocializmus mányos hatalmi szerveitől. A kormány kénytelen volt aa ilyen törekvések ellen fellépni. Tények, amelyeket Itárdelj elvtárs nem ismert közelebbről — Kívülről is beleszóltak a vitába, amelv pedia — nézetünk szerint — a magvar r.íp saiát ügve. Amikor a Szabad Európa Rádió azt követelte, hoev a Központi Munkástanács hatalmi funkciót kapi:n — sajnálatos módon —. bár meggyőződésem szerint egészen más meggondolásokból kiindulva — a testvéri Jugoszláviában Kardeli elvtárs hasonlóan nyilatkozott. — Kai deli elvtársat mi meri ük — magam is személyesen ismerem, tisztelem ls becsülöm öt — mint, a jugoszláv munkásmozgalom egvik kimagasló vezetőiét. — Kardeli elvtárs kijelentette: nem helves. hogv a mofivar kormánv nem támaszkoElteigazi hívei s ezzel pánikot ! difc a munkástanácsra idéztei; elő' az ellenforradal-.! *intve a"ÓL hoey márok soraiban. Jelenleg evarországon - véleményem szerint — lobban tudtuk meej ítélni saiát ügyeinket, mint Kardeli elvtárs Belgrádba... elvilee sem lehet helyeselni az ő álláspont iát. Kardél.i eivteth4~nyAna^dik';tó- 1917 — nális nyilatkozatának az, hegy ő, a monarchista, Habsburg Ottó felesküdött híve, Jelenleg yzet — ta —, hogy Budapest kerü- ! létéiből, gyáraiból azt kérik, hogy az ellenforradalom ellen, a kormány mellett tün- ! ! . ,, - , . iadik 1 és nvarán kiadott jelszavára ilyen jellemző vonás hogy az hivatkozott: „Minden hatuluj magyar forradalmi karira- , mat a évieteknek". Ez „ tata om erői sikerrel vették ninj ielszó feltét]enül helves fel a harcot az e tenforrada- : volt. A történelem igazolta, lom ellen. Az ellenforradal-; Amikor azonban Lenin a szot marok veres osszeutkozese- ieteknek követelte a halaikét civartak kiprovokálni fegyvertelein polgári személyek és szovjet katonák között. hogy ezeket az eseményeket azután be] fcldön és külföldön egyaránt kihasználják a kormány ellen. A munkástanácsok Iirszuos fzepvek az üzemek gazdasági irányításának további demokratizálására — Az üzemi munkástanácsokat már az október 23-i események előtt létre kívántuk hozni — mondotta —. Ezek hasznos szervek az üzemek gazdasági irányításának további demokratizálódására. Kialakításuk azonban bizonyos időt kívánt volna meg. Kádár János ezután rátért a munkástanácsokkai kapcsolatos kérdésekre. Sajnos — folytatta a miniszterelnök —, az üzemi munkás tan ácsol; első válasz- | tásaira az antikcmmunisia, antidemokratikus hullám és uszítás nyomta rá bélyegét. Ilyen körülmények között a munkástanácsok vezetőségeibe olyan újsütetű "munkások* is bekerültek, akik aze'ött a kapitalista osztály tagjai voltak. A munkástanácsok megtisztítása az ilyen elemektői nem kormányfeladat; magul; a munkások már részben elvégezték, és ami még hátra van. azt is ők maguk végzik majd el. Az e.'enforradalom taktikájának hajlékonysága abban is megmutatkozott, hogy mat. akkor egv burzsoá állam| hatalommal szemben állított | fel ilven követelést. 1956 n.oi vember végén Magvarorszá. gon proletárhatalcm volt; ta! hát elvileg 'helvtelen a orcletár'hatalommal szemben felál: lítani azt a követelmén. . I hogv a munkástanácsnak adin át a hatalmat, politikailag még 1 helytelenebb. A kormánv nem I támaszkodhat ellenforradalmi körök által létrehozott szervezetekre. még akkor sem. ha azokat történetesen „központi munkástanácsnál;" nevezi1;. Amikor ebben a kérdésben Kardeli elvtárs nyilatkozol., valószínűleg nem tudta, hoev ez a munkástanács az üzemek a munkástanácsokat befolyá- ! dojfozóit arra akarta rávenni. hogv a munkástanácsokból tegyék ki a kommunistákat. — Kardeli elvtárs történelmi analógiája helvett a mi mostani helyzetünkre lobban ráillik egv másik történelmi analógia. A kronstadti ellenforradalmi felkelés ideién az ellenforrada7márok tudtahopv a szovjetek a tömege; kozott népszerűek, ezért nern a szovjetek ellen léptek fel hanem kiadták a ielszótr5küírekpt ~~ kommunisták — Megítélésünk szerint v ez a ténvek atamán ta világos — a Központi Munkás, tanács nevében hangoztatott követelés hogy a karhatalom (Folytatás a 2. oldalon) sa alá akarta keríteni, hogy azokat felhasználja a kormány, tehát lényegében a nép, a forradalom elten. Demokratikusnak egyáltalán nem mondható módszereikkel és nehezen ellenőrizhető körülmények között jöttek létre a területi munkástanácsok, mint központi szervek. Ezek a központi szervek ténykedéseikkel . ellenforradalmi célokat szolgálta";: azzal az igénnyel léptek fel, hogy a hatalmi funkciókat átvegyék a Magyar Népköztársaság törvényes és alkot-