Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-20 / 27. szám

A fqlemezgyáriak ftz^.Wé'ftt u . — tíoiid vari bőven — ez le első mondat, artilt az igazgátó és főmérnök ugyancsak gondterhelt arccal mondhat az újságírónak, s mint minden üzemi gondok közül a legnagyobbat, itt is a korlá- pf" " tözótt áramszolgáltatást cm 1 zel légetik az első helveti. E érthető is, mert a kol'ább 200 kilowatt képest most mindössze 50 kilowatt áramot kapnak — cs ezt is éjszaka. Olyan kevés ez — mondják —, liogy álig tudnak vele mit kezdeni a teljesen elektromos megír- L tású üzémbeh. Igaz, most, megegyezésre jutottak a jUtágyáriakkal, miszerint inkább naponta kölcsönadják egymásnak ezt az árammennyiséget, hogy másnap a dupláját használhassák, de na azt a rossz firamfejlesv tőt annak idején felújítani mint leépíteni! K smi megnmiitó megoldás' mert így meg a Falempzgyárban csak másnaponként tudnak egy-egy műszakot működtetni. Dc mégis jobb, mintha a 100 kilowattot két részletben kapnál;, mert az üzem Kzalagrendszcrbcn dolgozik és Valamennyi üzemrésznek egyszerre kell működnie — ez viszont 50 kiioWáttos áramszolgáltatás esetén huzamosabb ideig teljesen lehetetlen. Volt, vagy van — vagy volt is, meg nincs is. de inkább lesz egy saját házi áramszolgáltatójuk, de mivel korszerűtlensége miatt le kellett szerelni, már nincs, és az az áramfejlesztő seni működik még, amit egy ko rábban beszerzett 80 kiló" wattos öreg generátorra! akarnak majd működtetni. Egyelőre csak szándék és í'eméhy van ahhoz, hogy a budapesti szerelők segítségével ebben az évben befejeződik az öreg áramfejlesztő fel*újítása. Egyik gond azonban a másikba kapcsolodik: lesa-5 majd energiahordozó ennek a működtetéséhez? Mér most is űgy kapargatják a szenet és keverik fűrészporral, minden lehető tüzclöszerfel, hogy a gőzfejlesztéssel boldoguljanak. Hiszen, ha lenne szén a hamarosan üzemképes áramfejlesztőhöz ... az azt jelentené, hogv a normális kapacitás 70 százalékig emelkedhethe a termelés. mert 30 és 80 már együttesén közelít a 200-hoz. Egy következtetés mindenesétre világosan kitűnik a beszélgetésből: jobb lett volKísO bánat... Ez a beteges energiahelyinkább elkeserít! az üzem dolgozóit, mert ; alapvető nyersanyag és a ,, , ,, segédanyagok teljes ráértél: • ben rendelkezésükre állnak — és munkakedv, tettvágy zsibog a szívükben és a tenyerükben, Minden szándékuk az, hogy teljes erővei dolgozzanak, mert egész sor nagyüzemet látnak el falcmezzel. és unják már ezt a rájuk kényszeredett felemásságot, miszerint dolgoznak, is meg nem is. A felújítás alatt álló áram fejlesztő most a legfőbb reménységük. Ha az meglesz, szenet és egyéb fűtőanyagot már majd csak szereznek valahogy. Addig „üldözik" a munkástanácsot, amíg valóban normális mederbe nem jut a munka. A munkástanács és az igazgató egy akaraton van a dolgozókkal és fűtőanyag után futkos, nagyobb áramS kaícgyelmet és az ország vérkeringésének megindulásén ez nem segít. A céltudatos lúgási szándékot is feltámász' totta egyesekben a mostani termelési zűrzavar és pangás. A fiatalság egy része -•igen csekély százaléka — mért arra is kapható, hogy gumicsúzlival kilője a vilianyégüt és hasonló csínyeket kövessen el. Igaz. ezekkel szemben már végleg fogytán van a munkástanács türelme. A munkásoknak egészében az esik legrosszabbul, hogv minden erejükkel segítségére akarnak te ni a bajba jutott országnak, c-< e?. a nagyszerű szándékuk nem nyerhet kifejezést a teljes ütemű, ai:tív termelőmunkában. Fetsze, ahol tudnak, így is segítenek. A városi kisiparosok és néhány vállalat számára a munkástanács 20 köbméter falemezt bocsátott rendelkezésre. Budapestre is küldene't falemezt a Val'os újjáépítéséhez, dc a vasúit szállítmányok fogadása igen körülményes. A nagybudapesti és vidéki üzemel; kilincsel, ele a • megrendeléseinek eddig löb* mennyiségért „hincs"-nél alig lehet tovább j menni. Szolnokról várnak bé-kevésbé eleget tudnak tetlni, de iesz-e utánpótlás egy "uszály" 'fenyőfűrészport. | egy )hét^múlva? Hut_maií Fűrészpor van, Uszály nincs. Szóval ismét a „nincs"-hez értünk! És mégis, annyi „nincs" után eleven a szándék és a reménység, hogy lesz az üzemben fegyelmezett, folytonos munka, mert a munkásság már komolyan megelégelte a gazdasági összevisszaságot és dolgozni akar. s becsületesen keresni. Fizetéskor azt mondja ,z egyik munkás: — Jó, jó, én megkapom a tisztességes 80 százalékot, talán elég is ez nekem, ne mi dolog ez? Mi lesz ebből? Mit adok én ezért? Amíg volt külső munka az üzemben. nyugodt lelkiismerettel felvettem a fizetésemet, mert megdolgoztam érte. De nyilaz sincs. Olyan az egész gyártelep, mint a patika. És ez a hang egyre általánosabbá válik, különösen az üzemi törzsgárda körében. A komolv munkásokat idegesíti a kevésbé produktív tevés-vevés, mert azt Itt* ják belőle, hogy egyes csoportokban erőteljesén lerontja a munkakedvet és a munKÉRDÉS és FELELET iiiinniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kl TALÁLTA FEL A PORSZÍVÓGÉPET? Hubert Cetii Boot angol technikus 1900-ban egy londoni kiállításon meglátott egy amerikai vállalat bemutatta szönyegportalanitö gépet. Ez a gép sűrített levegővel „kifújta" a szőnyegekben lévő port. Arra a gondolatra jutott, hogy ehelyett a gép magába szívná a port. Zsebkendőjét szájára szorítva, a szőnyeg egyik sarkából maga felé szívta a port, s az csakugyan összegyűlt a zsebkendő felületén. Egy évre rá már el is készítette első porszívógépét, amely villamos légritkítóval működött. A gépet lovaskocsi szállította házról-házra. Egy 24 méteres gumitömlő segítségével tisztította a lakások szőnyegeit. Boot állandóan tökéletesítette porszivógépét és nenlsókára hatalmas vállalat állította elő és hozzáférhető áron forgalomba hozta a hordozható, mai rendszerű porszívógépeket. HOGYAN ÁLLAPÍT|ÁK MEG AZ URÁNÉRC LELŐHELYEIT? A föld alatt rejtőző uránérctelepeket sugárzásuk árulja el; ezt az úgynevezett Geiger— Müller-féle műszer segítségével észlelik. A műszerrel azonban csak a föld felszínéhez közelfekvö uránérctelepek helyzetét lehet megállapítani. A telepek felett levő földréteg ugyanis erősen csökkenti a kisugárzás erősségét. Tizenöt centiméteres föld. réteg a sugárzás erejét felére csökkenti, egy méter vastagságú földrétegen keresztül pedig csak ezredrésze hatol át. A mélyebben fekvő uránérctelepeket ilyraódón nem lehet "fölfedezni, mert a vastag földréteg teljesen leköti a sugárzást. Az USA atómerőbizöttsága az érclelőhelyek felkutatásában együtt működik a kőolajvállalatokkal, amelyek évente sokOZér próbafúrást végeznek. A próbafúrásokkal felszínre hozott földmintákat a Geiger—MüIIer-félc műszerrel is megvizsgálják és így minden jelentősebb költség nélkül állapítják meg a nagy mélységekben fekvő uránérctelepek helyét. emelkedhet a munkatempó lesz-e mit szállítani? Szén kellene az üzemi kazánhoz is. Szén! Szén! Szén! Ha áram és szén lenne elégendő, tui sem gátolná n munkát. Rend van mar a bérezés frontján is — illetve hát rend lesz hamarosan. t\ meglévő béralap és a kormány által elrendelt 10—13 I százalékos munkabéremetós ' helyes, ösztönző, de igazságos elosztásához a munkás, tanács megtalálta a legked] vezöbb formát, A nehéz fii zikai munkát végzők, a szabadban és az egészségre ártalmas munkakörökben fblgozö emberek bérét korrigáltál; — és bizonyos bérkorrekciókat eszközölnek. A gondok talán majd apadni fognak, hiszen erős itt a ' szándék, az elhatározás, a , reménykedés — és erős rr.A 1 mér az egész országban. Csak még több akarás kell mtní deniitt! S végiil egy kérést tolmúí csolnánk. Az igazgató és a főmérnök arra kért bennün ket, segítsünk nekik a munka zavartalan biztosításába'!, — kérjük meg nevükben a DAV-ot, hogy biztosítson számukra több áramot. Ezt mi minden üzem nevében kérjük — de nemcsak n DÁV-tól, hanem mindenkitől, aki eletet akar ebben az országban. Becsületből — j emberségből.,, Ügyes-bajos dolgait intézte kedden Szegeden Sebek Antal szől'egi lakos, akit mellesleg mondva, kertészkedő, facsemetét ne Vei ge tő embernek ismernek falujában. A nagy „ügyintézésben'' megéhezett és ezért betért a Széchenyi téren, a városi bérházban lévő hÚBCaárhota ba. Amikor a kenyér mellé valót kiválasztotta, a leszámlázott nyolc forintot 38 forintossal fizette ki a pénztárnál. A visszajáró pénzt sebtében a zsebébe gyűrte y indult a hentesáruért, máyi a tennivalóit után. Odakint egyszerre észbő kapott s megszámlálta a zsebredugott bankókat éa ::» aprót, S lám — egy zöldhajú tízes hiányzott. Először csak vakargatta füle mögötti részt, ilyesfajta gondolatok közt: „na engem is becsaptak, akár valami éretlen gyereket... Tíz F • rint nem vagyon, de pénznek pénz. Vissza kelletté menni érte, de hát jóformán mindért szegedi üzlet pénztárán ott a felírás: „Távozás után felszólalást nem fogadunk el!".,. Aztán, hogy bizonyítsa be, hogy Válóban rosszul adtai; vissza?" A pénztárosnő a vártnál sokkal udvariasabb volt, de kijelentette, hogy most, napközben, ilyen forgalom idL' jén nem nézheti át az eddig begyúlt pénzt. Azonban .,z->rás" után, a mutatkozó töboletet reggel készségesen viszszafizeti. Hitte is, nem is Sebők Antal, hogy szerdán reggel viszontlátja a reklamált tízforintost. És meglepetésre bizony a húscsarnok pénztá rosnője, akinek még a nevét sem tudja, bizony visszafizette az előbbi este valóban feleslegként mutatkozó pénzt. Tíz forint nem nagy pénz. De ingyen nem adják s így. vagy űgy, — dolgozni kell érte. És ezt nemcsak Sebők Antal. hanem a hüscsarnol; pénztárosnője is, — aki egyike zűrzavaros napjainkban munkahelyén helytálló cmA vészmadár Ügy öriil minden hajnak, rossznak, Mint gyermekek, kik fut báloznák És gólt tőnek az ellenfélnek... Rossz hire persze — vart temérdek És folyton forgatja eszét Hogy hordja őket szerteszét? És hogy dagassza mégnagyobbra? Vész/iTreit liogy verje dobra ?... Ha jó hírt hall — gúnyos a szája De a rosszat — azt megzabálja! AZt nyeli, rágja, csámcsog rajta, S a jót — hallani sem akarja! Egv példa: mostanában mérges S így szól a szuezi kérdéshez: „Hogy elintézik már békésen ? S nem lesz háború ? Ugyan kérem! Tárgyalnák ? És ez tetszik önnek ? A bajok mindig ebből jönnek! Valami lesz még, majd meglátja Emelkedik a cérna ára A Nilus partján, Egyiptomban! Ebből ott egyszer bomba robban!" E cérna ügyet honnan vette — Ki tudja ezt? — de rossz a kedve... A napsugár sem tetszik néki, Ősszel az esői számonkéri. És télen haragszik a hóra, Azért mert megfázik az orra. És haragszik a szép tavaszra, S a kutyára — mert megugatja Keselyű ö, bár nincs is szárnya Ő napjainknak vésttnadárja, Mogorva, mindig rossz a kedve Ha látod — kerüld Cl sietve... M. L. Zavartalan színházés mozielőadások lesznek az ünnepek alalí A kOzeli ünnepek szórakozási lehetőségeinek biztosítása ügyében tegnap délelőtt értekezletei tarlóit a városi tanács népművelési osztálya n művelődési oltlionok, a színház és a filmszínházai; kúpviselőinek részvételével. Az értekezlelcn képviseltette magát a Déltnogyaíofszági Áramszolgáltató Vállalat cs a várest rendőrség is. Az érteke bereknek — jól tudja. Azért i leien elhangzót, javaslatokra is adta Vissza és ezzel mintegy bizonyítványt állított ki magának — becsületből, emberségből. kézségeket, — a lehetőség határain beliil hozzájárulnak az ünnepi szórakozási lehetőségek biztosításához. Az értekezlet eredményeként a Szegedi JVeuizell Színház három nap, 23., 25, és 20-án zavartalanul tucgiarthiuja előadásai!, hasonlóképpen a filmszínházak is játszhatnak, a inővrlörl'-i otthonok pedig filmeiőadéisukut rendezhetnek a jelzeit három loszolvn a D.AV ós n városi remi-| nap délutánjain. Í zen kívül \ őrös Usillng-filmszínhá/ 23., 25. és 2C-án délelőtt 10-től 12 óráig maiinét rendez. őrség képviselői közülték a kulturális intézmények vezetőivel: figyelembe véve az objektív neNyolcvan forintot kérni egy ilyen fáért-? A sserilai piacon l) forradalmi munftás-paraszl ármány határozata a s^ié'üoziatási hivstai megszervezéséről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a tájékoztatási hivatal megalakítására. A tájékoztatási hivatal feladata az állami tájékoztatás megszervezése, a sajtó munkájának segítése. A ihivatal bocsátja a sajtó rendelkezésére az országgyűlés által alkotott törvényeket, az Elnöki Tanács által elfogadott törvényerejű rendeleteket, határozatokat, valamint a kormány rendeleteit és határozatalt. ' - A kormány határozata szerint a jövőben a tájékoztatási hivatal látja el a sejtóutiz- j tár melleklete, igazgatási tennivalókat; — Olcsó a papucs, szép ajándék karácsonyra — kiabált egy sovány asszonyka a piac egyik bejáratánál a Mikszáth Kálmán utca és a Marx tér sarkán. Többen körülfogták próbálgatták az „olcsó" ajándékot. A mellette álló kis sátrat majd feldöntütték a vásárlók. Közéjük furakodtam „lia már ilyen sokan vannak itt biztos citromot árulnak" — gondoltam. Sajnos csalódtam. Díszes cukorkákat árusítottak. — Olcsó a falinaptár, olcsó! Kínálta portékáját egy idős ember. — Mennyiért adja ? — érdeklődtek többen. — Egy forint 50 fillér, olcsó a falinaptár, olcsó! — kiabált tovább az öreg. — Ez magának olcsó ? — dühöngött egy fejkendős, pirosarcú asszony — tavaly ingyen kaptunk ilyen naptárt az újságtól ,.. Pár lépéssel odébb díszes kalandáriumokat 1957-es naptárokat árultak. Volt itt is „olcsó falinaptár". A kíváncsiság a sátor elé vitt. — Mennyiért ad egy falinaptárt? — kérdeztem. — Két forint az ára — válaszolt barátságtalanul az eladó. Szerencsés volt az, aki az előbbi árustól vásárolta meg a jövő évi#olcsó falinaptárt. Még egy pár szót a naptárról: az idén is lesz a szegedi újságnak napSoliasem láttam ennyi embert a pilapengedéiyck kiadását, a j acon. Mindenki sietett, vásárolt, karalapok, roljóiratok papifigé- j csuny előtt sok dolog van. Egyszerre nyének számbavételét, a j csak kiabálásra lettem figyelmes, lapuiadás felügyeletét stb j — Nekem adja, nekem — ordítozott A határozat értelmében a j egy nő, százforintos bankjegyet lobogsajtó irányításának megjöví-1 tatott a evegoben. Kis idő múlva zsáktása és további demokratáé-! m.a"yava1' szeP, nagY ienyofaval lása érdekében a tájékozta- ! Valía ^resztül 3 ^megen. tási hivatal melleit sajtószakemberek-ből — tanácsadó testületiként — társadalmi zottságot kell létrehozni. Tehát itt fenyőfát árulnak. Óriási tömeg gyűlt össze pillanatok alatt. Az elbj~; árusító egy szép nagy fát emelt a magasba. — Mi az ára? Mennyiéri adja? — kiabálták egyszerre vagy húszan. — Nyolcvau forint — mondta nyugodtan az ember. — Vau magának pofája, nyolcvan forintot kérni egy ilyen fáért?! A/, élelmiszer boltban negyven forintért kap ilyen fát. Melyik vállalattól vannak maguk? — kérdezte dühösen egy férfi. — Maszekok vagyunk — válaszolta a férfi helyett egy sárgakendős nö. — Ha nem tetszik menjen maga el fenyőfáért. És vitték, vitték a drága fenyőfát, úgy mintha ingyen adták volna... A mázsaház előtt hosszú kocsisor állt. A kocsikon riadtan röfögtek a kövér disznók. — Eladó a disznó? — érdeklődtem. — Már elkelt — s meg sem várta a bakon ülő ember, hogy tovább érdeklődjem, folytatta — körülbelül 160 kiló. Kilónkint 16 forintos áron cserélt gazdát. Ennyit akartam csak megtudrfi, tovább mentem. Három forint 50 fillértől 4 forint 70 fillérig adták literjét a kukoricának. Az árpának mázsája 470, a búzának pedig 400 forint volt. — Nagy piac van, csak az a baj, hogy szörnyű drága minden — szólt hozzám egy Ismeretlen asszony. — Az — válaszoltam, s ahogy jobban körülnéztem még jobban megerősödött bennem az asszony állítása. Volt ott minden, ami szem, szájnak ingere, de... Huszonhat, harminc forintot kértek egy liter mákért. Egy kiló dió ára: 28— 32 forint volt. A vöröshagyma kilója 9—11 forint között mozgott. Előbújt a múlt piacok keresett cikke, a sütemények nélkülözhetetlen alapanyaga: a tojás. S egy parányi tojásért nem kevesebbet. mint 3 forintot kértek. (H-néJ