Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-20 / 27. szám

A fqlemezgyáriak ftz^.Wé'ftt u . — tíoiid vari bőven — ez le első mondat, artilt az igaz­gátó és főmérnök ugyancsak gondterhelt arccal mondhat az újságírónak, s mint min­den üzemi gondok közül a legnagyobbat, itt is a korlá- pf" " tözótt áramszolgáltatást cm 1 zel légetik az első helveti. E érthető is, mert a kol'ább 200 kilowatt képest most mindössze 50 ki­lowatt áramot kapnak — cs ezt is éjszaka. Olyan kevés ez — mondják —, liogy álig tudnak vele mit kezdeni a teljesen elektromos megír- L tású üzémbeh. Igaz, most, megegyezésre jutottak a jU­tágyáriakkal, miszerint in­kább naponta kölcsönadják egymásnak ezt az áram­mennyiséget, hogy másnap a dupláját használhassák, de na azt a rossz firamfejlesv tőt annak idején felújítani mint leépíteni! K smi megnmiitó megoldás' mert így meg a Falempz­gyárban csak másnaponként tudnak egy-egy műszakot működtetni. Dc mégis jobb, mintha a 100 kilowattot két részletben kapnál;, mert az üzem Kzalagrendszcrbcn dol­gozik és Valamennyi üzem­résznek egyszerre kell mű­ködnie — ez viszont 50 kiio­Wáttos áramszolgáltatás ese­tén huzamosabb ideig telje­sen lehetetlen. Volt, vagy van — vagy volt is, meg nincs is. de in­kább lesz egy saját házi áramszolgáltatójuk, de mivel korszerűtlensége miatt le kellett szerelni, már nincs, és az az áramfejlesztő seni működik még, amit egy ko rábban beszerzett 80 kiló" wattos öreg generátorra! akarnak majd működtetni. Egyelőre csak szándék és í'e­méhy van ahhoz, hogy a bu­dapesti szerelők segítségével ebben az évben befejeződik az öreg áramfejlesztő fel*­újítása. Egyik gond azonban a másikba kapcsolodik: lesa-5 majd energiahordozó ennek a működtetéséhez? Mér most is űgy kapargatják a szenet és keverik fűrész­porral, minden lehető tüzclö­szerfel, hogy a gőzfejlesztés­sel boldoguljanak. Hiszen, ha lenne szén a hamarosan üzemképes áramfejlesztő­höz ... az azt jelentené, hogv a normális kapacitás 70 szá­zalékig emelkedhethe a ter­melés. mert 30 és 80 már együttesén közelít a 200-hoz. Egy következtetés minden­esétre világosan kitűnik a beszélgetésből: jobb lett vol­KísO bánat... Ez a beteges energiahely­inkább elkeserít! az üzem dolgozóit, mert ; alapvető nyersanyag és a ,, , ,, segédanyagok teljes ráértél: • ben rendelkezésükre állnak — és munkakedv, tettvágy zsibog a szívükben és a te­nyerükben, Minden szándé­kuk az, hogy teljes erővei dolgozzanak, mert egész sor nagyüzemet látnak el falc­mezzel. és unják már ezt a rájuk kényszeredett felemás­ságot, miszerint dolgoznak, is meg nem is. A felújítás alatt álló áram fejlesztő most a legfőbb re­ménységük. Ha az meglesz, szenet és egyéb fűtőanyagot már majd csak szereznek valahogy. Addig „üldözik" a munkástanácsot, amíg való­ban normális mederbe nem jut a munka. A munkástanács és az igaz­gató egy akaraton van a dolgozókkal és fűtőanyag után futkos, nagyobb áram­S kaícgyelmet és az ország vér­keringésének megindulásén ez nem segít. A céltudatos lú­gási szándékot is feltámász­' totta egyesekben a mostani termelési zűrzavar és pan­gás. A fiatalság egy része -•­igen csekély százaléka — mért arra is kapható, hogy gumi­csúzlival kilője a vilianyégüt és hasonló csínyeket köves­sen el. Igaz. ezekkel szem­ben már végleg fogytán van a munkástanács türelme. A munkásoknak egészében az esik legrosszabbul, hogv minden erejükkel segítségére akarnak te ni a bajba jutott országnak, c-< e?. a nagysze­rű szándékuk nem nyerhet kifejezést a teljes ütemű, ai:­tív termelőmunkában. Fet­sze, ahol tudnak, így is se­gítenek. A városi kisiparo­sok és néhány vállalat szá­mára a munkástanács 20 köbméter falemezt bocsátott rendelkezésre. Budapestre is küldene't falemezt a Val'os újjáépítéséhez, dc a vasúit szállítmányok fogadá­sa igen körülményes. A nagy­budapesti és vidéki üzemel; kilincsel, ele a • megrendeléseinek eddig löb* mennyiségért „hincs"-nél alig lehet tovább j menni. Szolnokról várnak bé-kevésbé eleget tudnak tetlni, de iesz-e utánpótlás egy "uszály" 'fenyőfűrészport. | egy )hét^múlva? Hut_maií Fűrészpor van, Uszály nincs. Szóval ismét a „nincs"-hez értünk! És mégis, annyi „nincs" után eleven a szán­dék és a reménység, hogy lesz az üzemben fegyelme­zett, folytonos munka, mert a munkásság már komolyan megelégelte a gazdasági ös­szevisszaságot és dolgozni akar. s becsületesen keresni. Fizetéskor azt mondja ,z egyik munkás: — Jó, jó, én megkapom a tisztességes 80 százalékot, talán elég is ez nekem, ne mi dolog ez? Mi lesz ebből? Mit adok én ezért? Amíg volt külső munka az üzem­ben. nyugodt lelkiismerettel felvettem a fizetésemet, mert megdolgoztam érte. De nyil­az sincs. Olyan az egész gyártelep, mint a patika. És ez a hang egyre álta­lánosabbá válik, különösen az üzemi törzsgárda köré­ben. A komolv munkásokat idegesíti a kevésbé produk­tív tevés-vevés, mert azt Itt* ják belőle, hogy egyes cso­portokban erőteljesén leront­ja a munkakedvet és a mun­KÉRDÉS és FELELET iiiinniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kl TALÁLTA FEL A PORSZÍVÓGÉPET? Hubert Cetii Boot angol technikus 1900-ban egy londoni kiállításon meglátott egy amerikai vál­lalat bemutatta szönyegportalanitö gépet. Ez a gép sűrített levegővel „kifújta" a szőnyegekben lévő port. Arra a gondolatra jutott, hogy ehelyett a gép magába szívná a port. Zsebkendőjét szájára szo­rítva, a szőnyeg egyik sarkából maga felé szívta a port, s az csakugyan összegyűlt a zsebkendő felületén. Egy évre rá már el is készítette első porszívógépét, amely villamos légritkítóval műkö­dött. A gépet lovaskocsi szállította házról-házra. Egy 24 méteres gumitömlő segítségével tisztította a lakások szőnyegeit. Boot állandóan tökéletesí­tette porszivógépét és nenlsókára hatalmas vállalat állította elő és hozzáférhető áron forgalomba hozta a hordozható, mai rendszerű porszívógépeket. HOGYAN ÁLLAPÍT|ÁK MEG AZ URÁNÉRC LELŐHELYEIT? A föld alatt rejtőző uránérctelepeket sugár­zásuk árulja el; ezt az úgynevezett Geiger— Müller-féle műszer segítségével észlelik. A műszer­rel azonban csak a föld felszínéhez közelfekvö uránérctelepek helyzetét lehet megállapítani. A tele­pek felett levő földréteg ugyanis erősen csökkenti a kisugárzás erősségét. Tizenöt centiméteres föld­. réteg a sugárzás erejét felére csökkenti, egy méter vastagságú földrétegen keresztül pedig csak ezred­része hatol át. A mélyebben fekvő uránérctelepeket ilyraódón nem lehet "fölfedezni, mert a vastag föld­réteg teljesen leköti a sugárzást. Az USA atómerő­bizöttsága az érclelőhelyek felkutatásában együtt működik a kőolajvállalatokkal, amelyek évente sok­OZér próbafúrást végeznek. A próbafúrásokkal fel­színre hozott földmintákat a Geiger—MüIIer-félc műszerrel is megvizsgálják és így minden jelentő­sebb költség nélkül állapítják meg a nagy mély­ségekben fekvő uránérctelepek helyét. emelkedhet a munkatempó lesz-e mit szállítani? Szén kellene az üzemi ka­zánhoz is. Szén! Szén! Szén! Ha áram és szén lenne elé­gendő, tui sem gátolná n munkát. Rend van mar a bé­rezés frontján is — illetve hát rend lesz hamarosan. t\ meglévő béralap és a kor­mány által elrendelt 10—13 I százalékos munkabéremetós ' helyes, ösztönző, de igazsá­gos elosztásához a munkás­, tanács megtalálta a legked­] vezöbb formát, A nehéz fi­i zikai munkát végzők, a sza­badban és az egészségre ár­talmas munkakörökben fbl­gozö emberek bérét korrigál­tál; — és bizonyos bérkor­rekciókat eszközölnek. A gondok talán majd apad­ni fognak, hiszen erős itt a ' szándék, az elhatározás, a , reménykedés — és erős rr.A 1 mér az egész országban. Csak még több akarás kell mtn­í deniitt! S végiil egy kérést tolmú­í csolnánk. Az igazgató és a főmérnök arra kért bennün ­ket, segítsünk nekik a mun­ka zavartalan biztosításába'!, — kérjük meg nevükben a DAV-ot, hogy biztosítson számukra több áramot. Ezt mi minden üzem ne­vében kérjük — de nemcsak n DÁV-tól, hanem minden­kitől, aki eletet akar ebben az országban. Becsületből — j emberségből.,, Ügyes-bajos dolgait intézte kedden Szegeden Sebek An­tal szől'egi lakos, akit mel­lesleg mondva, kertészkedő, facsemetét ne Vei ge tő ember­nek ismernek falujában. A nagy „ügyintézésben'' megéhezett és ezért betért a Széchenyi téren, a városi bérházban lévő hÚBCaárhota ba. Amikor a kenyér mellé valót kiválasztotta, a leszám­lázott nyolc forintot 38 fo­rintossal fizette ki a pénz­tárnál. A visszajáró pénzt sebtében a zsebébe gyűrte y indult a hentesáruért, máyi a tennivalóit után. Odakint egyszerre észbő ­kapott s megszámlálta a zsebredugott bankókat éa ::» aprót, S lám — egy zöldhajú tízes hiányzott. Először csak vakargatta füle mögötti részt, ilyesfajta gondolatok közt: „na engem is becsaptak, akár valami éretlen gyereket... Tíz F • rint nem vagyon, de pénz­nek pénz. Vissza kelletté menni érte, de hát jóformán mindért szegedi üzlet pénz­tárán ott a felírás: „Távozás után felszólalást nem foga­dunk el!".,. Aztán, hogy bi­zonyítsa be, hogy Válóban rosszul adtai; vissza?" A pénztárosnő a vártnál sokkal udvariasabb volt, de kijelentette, hogy most, nap­közben, ilyen forgalom idL' jén nem nézheti át az eddig begyúlt pénzt. Azonban .,z->­rás" után, a mutatkozó töbo­letet reggel készségesen visz­szafizeti. Hitte is, nem is Sebők An­tal, hogy szerdán reggel vi­szontlátja a reklamált tízfo­rintost. És meglepetésre bi­zony a húscsarnok pénztá rosnője, akinek még a nevét sem tudja, bizony visszafizet­te az előbbi este valóban fe­leslegként mutatkozó pénzt. Tíz forint nem nagy pénz. De ingyen nem adják s így. vagy űgy, — dolgozni kell érte. És ezt nemcsak Sebők Antal. hanem a hüscsarnol; pénztárosnője is, — aki egyi­ke zűrzavaros napjainkban munkahelyén helytálló cm­A vészmadár Ügy öriil minden hajnak, rossznak, Mint gyermekek, kik fut báloznák És gólt tőnek az ellenfélnek... Rossz hire persze — vart temérdek És folyton forgatja eszét Hogy hordja őket szerteszét? És hogy dagassza mégnagyobbra? Vész/iTreit liogy verje dobra ?... Ha jó hírt hall — gúnyos a szája De a rosszat — azt megzabálja! AZt nyeli, rágja, csámcsog rajta, S a jót — hallani sem akarja! Egv példa: mostanában mérges S így szól a szuezi kérdéshez: „Hogy elintézik már békésen ? S nem lesz háború ? Ugyan kérem! Tárgyalnák ? És ez tetszik önnek ? A bajok mindig ebből jönnek! Valami lesz még, majd meglátja Emelkedik a cérna ára A Nilus partján, Egyiptomban! Ebből ott egyszer bomba robban!" E cérna ügyet honnan vette — Ki tudja ezt? — de rossz a kedve... A napsugár sem tetszik néki, Ősszel az esői számonkéri. És télen haragszik a hóra, Azért mert megfázik az orra. És haragszik a szép tavaszra, S a kutyára — mert megugatja Keselyű ö, bár nincs is szárnya Ő napjainknak vésttnadárja, Mogorva, mindig rossz a kedve Ha látod — kerüld Cl sietve... M. L. Zavartalan színház­és mozielőadások lesznek az ünnepek alalí A kOzeli ünnepek szórakozási lehetőségeinek biztosítása ügyé­ben tegnap délelőtt értekezletei tarlóit a városi tanács népmű­velési osztálya n művelődési olt­lionok, a színház és a filmszín­házai; kúpviselőinek részvételé­vel. Az értekezlelcn képviseltet­te magát a Déltnogyaíofszági Áramszolgáltató Vállalat cs a várest rendőrség is. Az érteke bereknek — jól tudja. Azért i leien elhangzót, javaslatokra is adta Vissza és ezzel mint­egy bizonyítványt állított ki magának — becsületből, em­berségből. kézségeket, — a lehetőség határain beliil hozzájárulnak az ünnepi szórakozási lehetőségek biztosításához. Az értekezlet eredményeként a Szegedi JVeuizell Színház há­rom nap, 23., 25, és 20-án za­vartalanul tucgiarthiuja előadá­sai!, hasonlóképpen a filmszínhá­zak is játszhatnak, a inővrlörl'-i otthonok pedig filmeiőadéisukut rendezhetnek a jelzeit három loszolvn a D.AV ós n városi remi-| nap délutánjain. Í zen kívül \ őrös Usillng-filmszínhá/ 23., 25. és 2C-án délelőtt 10-től 12 óráig maiinét rendez. őrség képviselői közülték a kul­turális intézmények vezetőivel: figyelembe véve az objektív ne­Nyolcvan forintot kérni egy ilyen fáért-? A sserilai piacon l) forradalmi munftás-paraszl ármány határozata a s^ié'üoziatási hivstai megszervezéséről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány határo­zatot hozott a tájékoztatási hivatal megalakítására. A tájékoztatási hivatal fel­adata az állami tájékozta­tás megszervezése, a sajtó munkájának segítése. A ihivatal bocsátja a sajtó rendelkezésére az országgyű­lés által alkotott törvényeket, az Elnöki Tanács által elfo­gadott törvényerejű rendele­teket, határozatokat, valamint a kormány rendeleteit és ha­tározatalt. ' - A kormány határozata sze­rint a jövőben a tájékoztatási hivatal látja el a sejtóutiz- j tár melleklete, igazgatási tennivalókat; — Olcsó a papucs, szép ajándék ka­rácsonyra — kiabált egy sovány asszony­ka a piac egyik bejáratánál a Mikszáth Kálmán utca és a Marx tér sarkán. Többen körülfogták próbálgatták az „ol­csó" ajándékot. A mellette álló kis sát­rat majd feldöntütték a vásárlók. Kö­zéjük furakodtam „lia már ilyen sokan vannak itt biztos citromot árulnak" — gondoltam. Sajnos csalódtam. Díszes cukorkákat árusítottak. — Olcsó a falinaptár, olcsó! Kínálta portékáját egy idős ember. — Mennyiért adja ? — érdeklődtek többen. — Egy forint 50 fillér, olcsó a fali­naptár, olcsó! — kiabált tovább az öreg. — Ez magának olcsó ? — dühöngött egy fejkendős, pirosarcú asszony — ta­valy ingyen kaptunk ilyen naptárt az új­ságtól ,.. Pár lépéssel odébb díszes kalandári­umokat 1957-es naptárokat árultak. Volt itt is „olcsó falinaptár". A kíváncsiság a sátor elé vitt. — Mennyiért ad egy falinaptárt? — kérdeztem. — Két forint az ára — válaszolt ba­rátságtalanul az eladó. Szerencsés volt az, aki az előbbi árus­tól vásárolta meg a jövő évi#olcsó fali­naptárt. Még egy pár szót a naptárról: az idén is lesz a szegedi újságnak nap­Soliasem láttam ennyi embert a pi­lapengedéiyck kiadását, a j acon. Mindenki sietett, vásárolt, kara­lapok, roljóiratok papifigé- j csuny előtt sok dolog van. Egyszerre nyének számbavételét, a j csak kiabálásra lettem figyelmes, lapuiadás felügyeletét stb j — Nekem adja, nekem — ordítozott A határozat értelmében a j egy nő, százforintos bankjegyet lobog­sajtó irányításának megjöví-1 tatott a evegoben. Kis idő múlva zsák­tása és további demokratáé-! m.a"yava1' szeP, nagY ienyofaval lása érdekében a tájékozta- ! Valía ^resztül 3 ^megen. tási hivatal melleit sajtószak­emberek-ből — tanácsadó tes­tületiként — társadalmi zottságot kell létrehozni. Tehát itt fenyőfát árulnak. Óriási tö­meg gyűlt össze pillanatok alatt. Az el­bj~; árusító egy szép nagy fát emelt a ma­gasba. — Mi az ára? Mennyiéri adja? — kiabálták egyszerre vagy húszan. — Nyolcvau forint — mondta nyu­godtan az ember. — Vau magának pofája, nyolcvan forintot kérni egy ilyen fáért?! A/, élel­miszer boltban negyven forintért kap ilyen fát. Melyik vállalattól vannak ma­guk? — kérdezte dühösen egy férfi. — Maszekok vagyunk — válaszolta a férfi helyett egy sárgakendős nö. — Ha nem tetszik menjen maga el fenyő­fáért. És vitték, vitték a drága fenyőfát, úgy mintha ingyen adták volna... A mázsaház előtt hosszú kocsisor állt. A kocsikon riadtan röfögtek a kö­vér disznók. — Eladó a disznó? — érdeklődtem. — Már elkelt — s meg sem várta a bakon ülő ember, hogy tovább ér­deklődjem, folytatta — körülbelül 160 kiló. Kilónkint 16 forintos áron cserélt gazdát. Ennyit akartam csak megtudrfi, tovább mentem. Három forint 50 fillértől 4 fo­rint 70 fillérig adták literjét a kukori­cának. Az árpának mázsája 470, a bú­zának pedig 400 forint volt. — Nagy piac van, csak az a baj, hogy szörnyű drága minden — szólt hozzám egy Ismeretlen asszony. — Az — válaszoltam, s ahogy job­ban körülnéztem még jobban megerő­södött bennem az asszony állítása. Volt ott minden, ami szem, szájnak ingere, de... Huszonhat, harminc forintot kértek egy liter mákért. Egy kiló dió ára: 28— 32 forint volt. A vöröshagyma kilója 9—11 forint között mozgott. Előbújt a múlt piacok keresett cikke, a sütemé­nyek nélkülözhetetlen alapanyaga: a tojás. S egy parányi tojásért nem ke­vesebbet. mint 3 forintot kértek. (H-néJ

Next

/
Thumbnails
Contents