Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-19 / 26. szám

E hiiiitaÉinus ós a demokrácia szószólója Dr. Péier László cikke az ellenforradalom tobzódása idején Karácsony élőit két üzemben NINCS AZ í PÉNZ! "November első napjaiban, amikor az ellenforradalom Budapesten már levetette álarcát, s egyre inkább tért hódított véres, erőszakos, gyalázatos módszereivel a vidéken is — nem volt éppen tanácsos és népszerű dolog a humanizmus és a demokrácia nevében nyíltan szót emelni. Pedig voltak olyanok, akik a különböző fórumok adta lehetőségekkel élve józanságra emberségre intették a felajzott kedélyeket. Szegeden ezek közé tartozik dr. Péter László nyelvész és néprajzkutató is, a Szegedi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa is, aki a volt „Szeged Népe" november 4.-i számába cikkket irt „Humanizmust, demokráciát!" címmel. Lapozzuk csak fel a volt „Szeged Népe" idézett számát. íme a káosz közepette egy józan hang, egy higgadtan ítélni tudó ember, akinek egyébként az elmúlt évekből nem sok megköszönni valója volt és van, hacsak az nem, hogy két ízben is üldözték és céltáblául szolgált a helyi rákosista zsarnokoknak. Dr. Péter László korán észrevette, hogy az októberi országos megmozdulásban — enyhén szólva — néín minden volt rendjén. Akárcsak az ország más területein, Szegeden is feltámadtak Horthy ellenforradalmár legényei. „Aki ismeri a Hortliy-ellenforradalom szomorú történetét, sajnálattal ismeri föl napjaink egynémely jelenségében egy új ellenforradalom apróbb-nagyobb tüneteii" — írja cikke befejező részében dr. Péter az említett újság lapjain. A kadtak elég szép számmal olyano'r, akik az országos megmozdulás idején a saját kis pecsenyéjüket akarták megsütni a hirtelen támadt szalmalángokban. A tűzbe, a vérbe viszont minden lelkiismeretfurdalás nélkül belehajították volna — mint ahogy sok helyen meg is cselekedték! — a kommunisták és a szocializmus híveinek tízezreit. Pedig ezek az emberek a XX. kongresszus óta megokosodtak, nem akarták és nem is akarják tovább folytatni és végrehajtani azt a politikát, amibe hosszú esztendőkön át belekergették, belekényszerítelték őket az igaznak vélt, de valójában hamisan beállított pártszerűség alapján. Akadtak hirtelen új diktátorok, vérszomjas ellenforradalmárok, akik ellen éppen úgy fel kellett lépni, mint a Rákosi—Gerő-klikk ellen. Ezekre utalt dr. Péter László is, amikor ezeket írta: „Megnyergelve a tömegek jogos szembefordulását a sztálini korszak búneivel, az 1944-ben megnyílt demokratikus fejlődésünk eredményeit is vissza akarják csinálni, úgy gondolják, valamiféle új 19-el lehet újra csinálni, kapitalistafeudalista restauráció l". T^rre nemet kellett kiáltani, amit meg ^ is tett a legválságosabb időkben dr. Péter, amikor még könnyen rádördült arra a puska, akire rámutattak, hogy kommunista, vagy kommunista pártfogó. Dr. Péter László éppen akkor találta meg a kommunistákhoz vezető utat és emelt szót értük, amikor a felbujtók és az ellenforradalmárok nyomására sokan elfordultak tőlük. Szegedre konkretizálva dr. Péter is észrevette, hogy „... városunkban is, a nemzeii bizottság nagygyűlésén akadt demagóg meddően aniikommunista hang, amely nem építő, nem szolgálja a nemzeti összefogás ma mindennél fontosabb ügyét." Minden becsületes ember és becsületes kommunista — aki legalább 1956. februárjában, ha hamarabb nem, számot külön figyelemmel készülnek mert vetni korábbi hibáival és bólintójánosi mivoltával, amelybe belenevelték j a hamisan deklarált és szajkózott párt-; szerűségre apellálva — örömmel üdvözölte a nagv felfordulásban dr. Péter maradékanyagokból —, s nz László akkori kiállását, amelv a nemzet édességek mellett a gyer egészébe vetett hit és bátorság mellett bizt0san ez is örö tele volt a demokrácia iránti féltéssel j és aggodalommal. Ahogyan írta Rettentő nagy úr manapság, akinek van egy rossz Nagy család a Ruhagyár — kocsija, kordéja, vagy akármilyen szállításra alkalmas . taligája. Akinek meg lovat is adott hozzá az isten, az egyenesen szóba se áll a vékonypénzú halandóval, s órákig kalapoltat, könyörögtél magának, mire szíveskegyesen rászánja magát egy kis emberbaráti cselekedetre. Mert sokat ér egy ló, hiába. III. Richárd is ezért kiáltozott a csatamezőn: „Lovat! Lovat! Egy lóért országomat." A minap hozzájutottam valahogy vagy hat mázsányi lignitporhoz, majd egy kocsis ember után néztem, aki hazaszállítja. A nagyhatalmú férfi ásított egyet, majd kelletlenül értésemre adta: — Száz jorint. Hiába kapkodtam levegő után,M hiába magyaráztam:' hogy a túzrevalóért se fizettem többet, szenvtelen hangon kijelentette, hogy egy százasnál kevesebbért bc se fogja a lovát. Végiilis úgy sikerült megpuhítanom a szőrös . I fuvaros-szivet, hogy családom létszámát kilenc éhes és kat összeállítani, kilencszáz ; rongyos főre nagyítottam, továbbá megesküdtem, hogy csomag elkészítése sem KÍS nálam ágrólszakadtabbat nem hord hátán a föld. ígv, dolog, de a gyermekek örö-1 de "csakis igy bírtam rá arra a „szívességre", hogy s különösen aktkor tűnik ez ki, ha számításba vesszük, hogy nz üzem dolgozóinak együttesen több mint kilencszáz kisebb-nagyobb gyermekük von. Ennyi bájos apróság karácsonyi megajándékozása nem lehet kis gond, és az ezzel járó költség előteremtése sem. Pedig szerényebb lesz az idei karácsony. Az üzem szakszervezeti bizottsága és munkástanácsa úgy határozott mégis, hogy mintegy tízezer forintot a gyermekek karácsonyi meglepetésére fordít. A pénzen vásárolt édességeket, a gyermekeknek való csemegét egy tételben szerezték be, s a gondos, szelíd anyai kezek, fogják a takaros kis karácsonyi csomagoa gyermekek örö ÍT S£1Üf "cSdé i Mven forütért befogta nagynehezen a lovát - egy mellé a mogyorót és egyéb finomságokat. Több dolgozónak népes kis családja van, s az üzemben a többcsaládos szülők gyermekeinek megajándékozására. Kis gyermeknadrágöikat, kabátokat és egyéb ruhadarabokat szabnak számukra a hoz. erm; örömet is: A Falemezgyárban hasonló .... . .-.-., ,, ; ügybuzgatam előzi meg az ün„. ..egyre aggasztoooa muc egyes ellen- \ nePeket. De itt az ajándékforradalmi hangok megerősödése". 1 ken, a karácsonyi ünnepségen a városi bábszínház szórakoztatja majd a Falemezgyár dolgozóinak gyerm-clteit. Savanya Pálék csomagok — édességek és játék — mellett más kedves HTele volt a mi életünk félreismerés- meglepetés is készül: péntesel és rettegéssel, amit a „Hutna- a karácsonvi üanensAsam nizmust, demokráciát!" című cikk írója éveken át viselt „esete" is bizonyít. Az osztályharcról alkotott merev és káros elmélet alapján ném egyszer őt is üldözőbe vették, hogy elvonják a figyelmet az országos és helyi égető problémákról. A fáktól nem láttuk az erdőt, a bürokrácia bűnös útvesztőiben szem elöl vétették és vétettették az embert, aki humanizmust és demokráciát akart már akkor, évekkel ezelőtt, amikor mi még sokao azt hittük, hogy abban és aszerint élünk. Dr. Péter Lászlót és a hozzá hasonló embereket többé nem üldözni és elkergetni kell mellőlünk, hanem meg kell becsülnünk, szövetségesül kell fogadnunk őszinte, igaz emberségükért, s nem utolsó sorban a szocializmusért kifejtett alkotó tevékenységükért, lia igazán akarjuk járni gazdasági életünkkel egyetemben az új magyar szellemiség útját. félórára. Ilyenek ezek a lovasok. Hanem a hordárok olt a Klauzál-téren — azok se adják alább. Odamentem az egyikhez, látván, hogy a patika ajtajában gunnyaszt és majd megveszi az isten hidege. — Egy kis homokot, meg egy kis meszet..." Meg se várta míg befejezem, máris ingatta a fejét. Odébb mentem a másikhoz, majd a harmadikhoz. Ugyanaz a néma elutasítás. Először arra gondoltam, hogy legújabban alighanem a hordárok kötöttek vedlés dacszövetséget a munka ellen, amikor végre kinyögi valamelyik. — A mész bepiszkítja a kocsit. — Megfizetek én — kezdtem agitálni. — Nincs az a pénz! — Edényt is adok a mésznek, hogy le ne csorogjon, — folytattam ijedten, már-már esdekelve. Erre már válasz sem jött, illetve azzal válaszolt az én emberem, hogy elfordult és unottan megszemlélte a szürke eget. (deáki) a földet féltik A választ a tények adják Ujabb tizenhét helyen alakult meg az MSZMP helyi szervezete A MINAP VÉLETLENÜL találkoztam egyik régi alsóvárosi középparaszt ismerősömmel, Savanya Pali bácsival. Ö a l?grátartibbak közül való, így ismerték a termelőszövetkezetben is. Igen. a termelőszövetkezetben, mert már van vagy négy esztendeje annak, hogy földjével együtt ő is belépett a szegedi Uj Élet Termelőszövetkezetbe. Pali bácsi nem volna még öreg ember, de a haja, sőt már a szakálla is ugyancsak megderesedett. Ki tudja fajtája-e ez, vagy a háta mögött levő sok gonddal, munkává oi^öltött esztendők telepedtek úgy fejér? KELL-E A PÁRT VAGY NEM? Legven-e üzemi alapszervezet vagv sem? Milyen ..jogkörrel" rendelkezzék. Ingván működjék? — stb. Igen sok szó hangzott el és hangzik el naoiainkban e kérdésekről a dolgozók, a munkásosztály taglainak körében. A választ a 'én vek ad iák. Tizenhét úi alapszervezet alakult, az elmúlt, tíz nap alatt. Azt tehát, hogv kell-e vaav sem. nem a demagógia, a forróiéiúség dönti el. hanem a szocializmus eszméiéhez hú dolgozók, az előrelátó, higgadt gondolkodású emberek százai és ezrei. — azok, akik tisztában vannak azísl. hogv a munkásosztály nem lőhet meg egységes politikai párt nélkül, hogv nem lehet szocializmust és demokráciát, építeni a munkásosztály marxista párti a nélkül. A gazdasági- és politikai élet liszlulási íclvamatának tüzében. az úi élet megteremtéséért folyó harcban és munkában. a demokratikus erők élén ott menetel és küzd a Magyar Szocialista Munkáspárt. Az űionnan alakult tize-r-^t alapszervezet is azr tnutatia. hogv a szocializmus erői megvannak, s egvre inkább előtérbe kerülnek. Tevekenvségükkel segítik néoünc boldogulását, a munkás-paraszt demokrácia megteremtését. Szenvedélyes, élénk viták, bátran elmondott, iavaslatok jellemzik u taggyűléseket. Ez a helves. Ha ez mindig így lett volna az elmúlt években is. nem haraoódzhattak volna ei a baiok. s népünk, országunk nem került volna a lerüeei nehéz helyzetbe. Ha ígv lett volna, akkor most sekan nem problémáznának azon sem. ho°v leg ven-e munkahelvi pártszervezet, vagv sem. s hogv vaion otzhatnak-e az új pártban és vezetőiben vagv sem. NEM KÖNNYŰ MOST a partszervezés. Számos ismerr körülmény és ck nehezíti ezt a munkát. Énnek ellenére a .nehezebb helyeken" is eredménnyel folvik ez a munka s kiállnak a dolgozók az eszme. a Dárt mellett. A Kéziszerszámára gyár. a MÁV Fűtőház. a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat mellett a MÁV Igazgatóságnál, a Vízműveknél. a Vasipari Ktsanél. a Szegedi Tatarozó Vállalatnál és tebb más helyen alakult mea legutóbb az MSZMP alapszervezet. SZERVEZŐDIK. ERŐSÖDIK a párt. A folyamatos pártszervező munka és a té- j me£ újraderes haj gyanánt. Mint í'égen, most is barátságosan üdvözöltük egymást, s minden különösebb bevezető nélkül máris vitatkozni kezdtünk. — Maguk aztán ugyancsak szétszórták a babaruhát — mondtam neki. Ö nyomban elértette: igen, kiléptünk, kiléptem én is. Megpróbáljuk újra egyedül. Humoro san tette hozzá: még egyszer házasodunk Már ezt nem kellett úgy érteni, ahogv szokás, hanem úgy, hogy Pali bácsi most csak a földdel, a magánélettel házasodik nyék hatására a volt MDP_ Ugyanis arról van szó, hogy az oktcie- tagok mellett szérr.ra helv'en! be,ri események hatására elég sokan kilépolvan dolgozók is kérik felvé- a/; VJ Ék? ermeloszovetlcezetDoi. voi telüket, akik oödiv nsm voltak tagiai a pártnak. A további szervező munka mellett mosfamár r,z is fontos, hogv áll iának ki a kommunisták a dolgozók elé és tényleges politikai tevékenységet fessenek ki. Magyarázzák a kormány • és a párt intézkedéseit. védelmezzék a dolgozók demokratikus vívmányait. — forradalmi eredményemkor. Helytállásukkal, példás magatartásukkal. nvílt. őszinT.e beszédükkel nveriék meg a dolgozó társaik bizalmát. Velük egvütt munkálkodianak tovább a helves irányú fejlődésért. a gazdasági- és politikai kibontakozásért, a dolgozók nagv többsége kívánt nvugodt. békés megteremtés óort. által élit Betört egy megt-zöltötl bűnöző — elfogták Az elmúlt vasárnap cjjel Kiss József úsotllialmi lakos nem tartózkodott a tanyájában. Ezt az alkalmat használta ki Rutai Antal bűnöző, aki négy „esete" mialt már eddig összesen 10 évet ült, cs hétfőre virradóra betört Kiss József házába. Bemászott az ablakon, 700 forint készpénzt, és egv pár cipőt lopott el. ,.,,,« Amikor Kiss József észrevette Uúber 23. után „kiszabadult. a betörést, azonnal jelentette az ásottlialmi rendőrőrsnek. A környékben akadtak olyanok, nkik személyleírást tudtak adni a lettesről. A rendőrőrs még aznap elfogta Rutai Antalt, akit legutóbbi bűncselekményéért 4 évi börtönre ítéltek, amelyből két évet kitöltött, azonban oktak, akik teljesen fel akarták osztani a közöst, de később vagy harmincan úgy dön döttek, hogy ők maradnak. Ilyentén nem lehetett osztozkodásról beszélni, már csak kilépésekről lehetett szó. Aztán így folytatja az én deres fejű ismerősöm: — Bizony, a kocsi, meg a ló beállítása az egyéni gazdálkodáshoz és még, ami keh, alighanem meglátszik majd az én eklézsiáraon is. Tudom én azt, hogy nem lesz könnyű újra egyedül. ÉN NEM TAGADOM, mindig és most is híve voltam, s vagyok a becsületesen végzett jó szövetkezeti munkának. Az Uj Élet sem volt rossz közösség, sőt a legjobbak közé lehetett számítani. Éppen ezér: kissé kérdezve, kissé mondva megkockáztattam fejéhez vágni az öregnek: minek kellett ez maguknak? Csak érteném a dolgot, ha egy mihaszna társaságról lenne szó, hadd hulljék a férgese. De az Uj Éle: az mégis csak Uj Élet volt. Különben ne én, mondja ezt el Savanya Pál középpa raszt. — ... Hát igen, az évek során úgv megszoktuk már, hogy minden nehezebb munkát a gép csinált: az szántott, vetett, aratott. És tudom én, hogy a jövő ezután is a gépeké, a mezőgazdaságban is. Nem lehet már úgy dolgozni, mint ahogy r<> gebben csináltuk. Nagyon elfárad az em | ber, ha egy hold földet lejár az eke után. Mi a szövetkezetben — mi tagadás, mindig kényelmesen dolgoztunk, mégis mindi:, osztottunk annyit, hogy nem sok helyen osztottak többet a megyében. OSZTOM PALI BAC'SI véleményét Magam is Alsóvároson lakom. Sokszor lát tam, hogy a szövetkezetben dolgozó családokból majdnem mindenhonnan csak egy ember indult reggelenkint ki a mezőre Az egyéni gazdák viszont — ha nagy vol: a dologidő, nem ritkán az egész családo' is felrakták a kocsira, még drága pénzei fogadott napszámosokat is kellett kivinniük, ha azt akarták, hogy minden munkába idejében érkezzenek. Mégis, amikor a termésbetakarításra került sor, egyformán teltek meg a kamrák, a górék, a pad lások, a szövetkezeli és nem szövetkezet, házaknál is. Ezt nemcsak most, kedves olvasóinknak mondom, de megmondtam ezt ott az utcán Pali bácsinak is. — Pontosan így van, mondta ő. Nálunk volt értelme a munkának. Most már magam is kezdem végkép1' nem érteni a dolgot: ezek után miért határozott mégis úgy majdnem hatvan dolgc • zó paraszt-család az Uj Élet Tsz-ben, hog kilép a közösből. Vitánk végén megérteltern Pali bácsit, hogy semmi más. mint i: föld féltése. Az, hogy bármilyen jó is vo' az Uj Élet Tsz, az ott dolgozó emberek sohasem érezhették igazán azt, hogy amit a tsz-ének mondanak, kizárólag csak az övék, senki másé. Aki ma belépett, nyomban gazda lett. jóllehet, üres marékkai jött. Aki kiöregedett a munkából, az nem érezhette: jól dolgoztam életemben, ittva. ez a tábla föld, ezt szereztem. Ezt adhatom az utódoknak. A föld bennt maradt a táblában, és az öregek — ha már nem dolgozhattak — jóformán csak alamizsnához jutottak. Igaz, a rendeletek, sőt a kimutala sok is mást mondtak. Akik nem hagyták, hogy a szövetkezeti tagok maguk gazdálkodjanak a maguk földjén, nem vették fi gyelembe a magyar paraszti mentalitást Azt, hogy minden ember csak azt érzi igazán magáénak, amelyből ő parancsol, ner.i szeretik, ha mindenre felülről kapják a parancsot. Márpedig ez így volt eddig. Pali bácsit utóbb afelől kérdezgettem: mint egyéni gazda, hogyan látja ő a saját egyéni jövőjét? — BIZTOSAN JOBB LESZ ezután : z egyénieknek, mint eddig volt. Nagy dolog az, hogy most már nincs beadás. De én úgy érzem, egyszer — lehet, hogy nem is túl soká — visszakanyarodunk még a szőve'• kezethez, mert nem rossz az, ha jó kezekben van. Nem rossz az, ha nem felülről csinálják, hanem miránk bízzák a szövetkezet dolgát. A gazdák válasszák ki maguknak maguk közül azokat az embereket, akikkel akarnak szövetkezni, és akikké? tudnak együtt dolgozni. Mikor tovább ment Pali bácsi, még sokáig gondolkodtam a tőle hallottakon. Csak úgy magamnak mondtam: ez az ember sem tudja már újra elképzelni a világot kis kaszával, lovas ekével. Van ennek esze, becsülete is, csak engedjék meg neki. hogy éljen tudásával. Ebben nyilván nem lesz hiány a jövőben. — ij —