Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-18 / 25. szám

r A MAGYAR SZOCIALISTA MUN KASFART SZEGEDI LAPJA I. évfolyam. 25 szám Ara: 50 fillér Kedd. 1956 december 18. Hogyan lett az idősebb Kováts III A Bánk bán előadása a Szegedi Nemzeti rendőrségi „tanácsadó" III Színházban Amit nem lehet letagadni Bizonyára nagyon sok jóérzésű magyar embernek "feltűnt, hogy a közelmúlt hónapok társadalmi fellángolása és az ellenforradalom zsivaja közepette alig, sőt egyáltalán nem esett szó népi demokratikus rendszerünk eddigi eredményeiről. A fegyveres ellenforradalmi puccs előkészítői és szervezői tudatosan agyonhallgatták azt a nagyszerű tényt, hogy tizenkét év óta annyi lakóház, iskola, gyár, népjóléti intézmény épült ebben az országban, annyi istenhátamögötti, sárbasüppedt faluba vezettük be a villamosáramot és a kövesutat, hogy kapitalista viszonyok között 50—60 esztendő is kevés lett volna erre. A fasiszták, akik a szocializmus útjáról a tőkés és földbirtokos kizsákmányolás vágányára akarták terelni a Rákosi—Gerő-klikk bűnei miatt megmozdult és nagyon sok tekintetben jogosan elégedetlenkedő tömegeket, előre megfontolt szándékkal, hasznavehetetlennek és elvetendőnek minősítettek mindent, ami 1945 óta történt Magyarországon. S ezzel lényegében a dolgozó magyar népet rágalmazták meg, ezzel népünk alkotó erejét, országot gyarapító lelkesedését igyekeztek fitymálva lekicsinyelni, sőt kigúnyolni. Népünk becsületébé és méltóságába gázoltak tehát azok a gálád elemek, akik csak zülleszteni tudták a közerkölcsöt, október 23-a után pedig vandál módon kezdték rombolni, pusztítani mindazt, amit — a munkások, parasztok és értelmiségiek — népünk minden dolgozó rétege két keze munkájával és agyával épített fel annyi áldozat és lemondás közepette. Ki meri kétségbevonni, hogy hazánkban a népuralom, a munkásosztály hatalma szüntette meg a munkanélküliséget, a népi demokrácia tette lehetővé, hogy a szegedi egyetemen is a munkás-paraszt hallgatók legyenek többségben. A magyar nép nyakára ülni szándékozó fasiszták és egyéb hazátlan kalandorok nagyon jól látták 12 év óta, hogy a munkásosztály hatalma lényegében lehetővé tette a magyar nép ezeréves álma megvalósulását, és a bűnös vezetés ellenére is olyat alkotott, hogy csodálni kényszerült a világ. Az eredményeket azonban nem merték hangoztatni az elmúlt hónapokban, hiszen tisztában voltak azzal, hogy akkor nem tudják szekerük elé fogni a tömegeket. A módszer, amellyel megkezdték a népi hatalom megdöntésének előkészítését, nem volt új: mértéktelenül felnagyították az MDP vezetésének kétségtelen súlyos bűneit s egyedül csak ezt szajkózták. A nemzeti érzés brutális elfojtását használták ki legjobban a maguk számára. Eleinte a függetlenség és szuverénitás jelszavával, majd később fokozatosan a gyűlöletes és rendkívül veszedelmes nacionalizmus sovinizmus magvát kezdték széthinteni a nép között. Sajnos, a dolgozók között nagyon sokan voltak olyanok, akik hagyták magukat félrevezetni és a hazafias frázisok hangoztatása közben megfeledkeztek arról, hogy népünket ugyanezekkel a szélsőséges jelszavakkal vitték bele a második világháború szörnyű vérzivatarába, amelynek 600 ezer magyar pusztulása lett a vége. Még a magukat kommunistáknak valló emberek is hajlamosak voltak arra, hogy megtagadják az elmúlt esztendők során elért hatalmas eredményeket és csak a hibákról, az elkövetett politikai bűnökről beszéltek úton-útfélen, nem törődve azzal, hogy az ellenforradalom milyen jól kihasználja ezt a hangulatot. Lassacskán csillapodnak a kedélyek, megnyugszanak az emberek és kezdik józan megfontoltsággal mérlegelni az elmúlt hetek, hónapok eseményeit. Bár nehezen, de mindig többen és többen I hallgatnak az okos szóra, egyre na- j gyobb teret hódít az igazság. A szegedi dolgozók is mindjobban rájönnek arra, hogy sok esetben forró fejjel ítéltek, kezdik elismerni, hogy a népi demokráciában elért eredmények az egész dolgozó magyar nép eredményei és mindenki büszke lehet rájuk. Ha most nem is sokat beszélnek róla, mégis letagadhatatlan tény, hogy új villamosvonalak! épültek Szegeden, új üzemek létesültek, ahol jelentós létszámú munkás dolgozhat, javult a közlekedés, szaporodott az orvosi rendelőintézetek száma — hogy: csak néhányat említsünk. Senki nem akarja restaurálni a Rákosiuralmat. Ne engedjük meg, hogy visszatérjenek a közelmúlt bűnei, emeljünk gátat a népet fizikailag és szellemileg' is nyomoritó bürokratizmusnak, küzd-; jünk minden erővel a szocialista demok- j rácia győzelméért. De ez ne azt jelentse, hogy megtagadjuk mindazokat a szép sikereket, amelyeket a magunk erejéből! értünk el. Sőt a jövőben is törekedjünk újabb és újabb sikerek elérésére. A rnult! tanultságait levonva elsősorban azonban j olyan építkezésekre költjük az állam pénzét, olyan törvényeket és rendeleteket hozunk, amelyek gyorsabban és közvetlenebbül hozzájárulnak az életszínvonal emelkedéséhez. Az elmúlt 12 év alatt elért gazdasági sikerek tehát egyáltalán nem megvetendőek, egyáltalán nem szégyelni valók. Ellenkezőleg: mivel a dolgozó nép maga érte el őket, szilárd alapját képezik további, mostmár új módon szervezendő szocialista gazdálkodásunknak. Éiedezik az egykori híres szegedi szappanMészílö ipar Egyre több szappan és vegyiipari termék készítését vállalja a NIVÓ Játékkészítő KSZ Karácsony után megkezdik a bérfőzést is Lassan-lassan feledésbe merül több híres szegedi ipari specialitás. Él még és virul is a szegedi paprika, papucs és a szalámiipar, de alig maradt hírmondó a halbicska-, a tarhonya- és a hí res szegedi háziszappan gyártók közül. A szappanké szítő iparág is évtizedeken keresztül biztosított sok szegedinek megélhetést és sokfelé szerzett elismerést a város iparának. A húszas években az általános pangás, a vámilletékek és a kormány nemtörődöm politikája megásta a szegedi háziszappan sírját. E sírt mélyítette végül a gyáripar, amelynek fojtogató keze a szakadék felé lökte e tisztes szegedi ipart. Védelmet nem nyújtott a szegedi szappankészítő ipar képviselőinek senki. A szegedi származás és név csákiszalmája volt, nem védte semmi. Mint az akkori újságok cikkeiben írták: Minden szemetet szegedi háziszappan névvel forgalomba lehetett hozni. Az egyik fővárosi gyár újfajta szappanait: SZEGEDI JÁNOS HÁZISZAPPAN márkával hozta piacra. Még ilyen eszközökhöz is folyamodott a gyár, a nagyüzem, hogy kiüsse a nyeregből a szegedi szappanosokat. A második világháború után reménykedtek e híres szegedi iparág mohikánjai. Ha kaptak is segítséget, nem sokra jutottak vele. Mégi: erősödött a remény, amikor ! szövetkezetbe tömörültek és „NlVÓ Vegyipari Szövetke! zet" névvel a híres szegedi szappanipar méltó örökösej ként lépett elő a kisiparosu\ lelkes társulása. A szövetkej zetből később azonban csak 1 a név maradt — a NlVÖ — ; és megmaradt a tagok egy ' része. A szövetkezet neve megváltozott, megszületett a NlVÓ Játékipari KSZ. Hogy : jöttek a szappanosok a ja1 tékkészítéshez? Az új név| hez, az új foglalkozáshoz élniakarás, tettvágy fűződik 1950-ben felsőbb rendelkeaési re megszüntették a szövetkezet addigi profilját azzal az indokkal, hogy a szappankészítést a nagyipar végzi. K; i mondták a halálos ítéletet, elvitték még felszereléseike: is. Ezzel mintha pontot let 1 tek volna az egykori hirnc ves szegedi iparág életére. Azóta' a szappankészítők egy része fúrt faragott, játékoi készített. Méhány hete azon] ban ismét kezükbe vették a szappankavarót. s több má, zsa szappant adnak hetenkint Szeged lakóinak. Az el'emetet' iparág ismét éledezik. A szállítási nehézségek mi! att nem tudták Szegedről el vinni a Szalámigyár, a Vágó| híd, általában az élelmiszer j ipar hulladékanyagából a : zsírféleségeket. Ezzel pár > ; sult az, hogy kifogyott a sz;gedi vállalatoknál raktározott szappankészlet. Hogy ne vesszen kárba a sok zsiradék, enyhítsenek a szappan• hiányon, ismét munkáoa! kezdtek a NlVÓ szövetkezet szappanosai. Mióta híre ment a városban, hogy ismét megkezdte .> ; szappangyártást a szövetkezet, naponta többen érdekI lödnek: vállalnak-e bérfé, zést? A szövetkezet tagjai erre is vállalkoznak, hogy me.i mentsék'a háztartásban lev i ! hulladékot, amely igen nagy i mennyiséget tesz ki azzal, hogy a begyűjtési kötelezel; ség eltörlésével több serte t hoznak a szegedi piacra é> lob háztartásban vágnak az idén, mint más esztendőkben. Mintegy 6 ezer kilogrammra tehető az a zsiradék, ami így akár hulladék ként, vagy másféleképpen kikerül a háztartásokból. Ez 60 mázsa szappant jelen*. Karácsony után ktidih mai a bsrlfizést •a Szabadsajtö utca 72. szá. i alatt. Az itt átadott zsiradék zsírsav-tartalmának megfelelő kitermelésű szappant kapnak cserébe. A főzési dijat ; még nem állapították meg, most kalkulálja^ a szövetkezet vezetősége. A főzéshez s ükséges vegyi anyagot Budapestről szerzik be, de tervezik azt is, hogy Jugoszláviából cserélnek játékéi; j marónátront. Hétfőn folytattak tárgyalást a jugoszió > követséggel Budapesten eb, ben az ügyben. Akkor sem esnek kétségbe, ; ha netalán szűkében lennének a marónátronnak, mert ismét gyártani kezdik a Szeged környékén található sziksóból a megfelelő stódát. Az (Folytatás a 2. oldalon) Ha gondosan takarékoskodunk, — javul az áramellátás Többen nyertek iízezer forinfai" Szegeden Hétfőn a Szegedi Takarékpénztárban. a betétgyűjtő helyeken és a postán megkezdték az Első Békekölcsön legutóbbi húzása nyereményeinek kifizetését. Mintegy ezer kötvényre közel kétszázezer forintot fizettek ki a hétfői nap folyamán. Számosan nyertek több száz, ezer forintot. de akadtak -szerencsésebb-" nyerők is. A Könyvterjesztő Vállalat egyik dolgozója kettőszáz forintos kötvényével tízezer forintot nyert. A Gyufagyárba is beköszöntött a szerencse: az üzem egyik dolgozója egész kötvényével tízezer forintos nyereményben részesült. A Vízügyi Igazgatóság egyik dolgozójának kötvényét is tízezer forinttal húzták ki; de a nyereménynek csak felét, kapta meg, mivel fél kötvénye volt, azonban így is örömet Ijozott« ötezer forint, ' Százezer dobozzal többe' ad naponta a Gyufagyár Nagv szükség van most a gyufára. Egerből. Szombathelyről és az ország legkülönbözőbb városaiból iönnei: Szegedre gyufáért. Eddig egv nvolc órás műszakban dolgoztak a evuíagyáriak. Tegnap, hétfőn, úgy "határozott a munkástanács, "hogv két öt órás műszakban dolgoznak: reggel 7-től 12 óráig és 12 órától délután 5 óráig. Ígv százezer doboz gyufával termelnek többet napoakéat Gyufagyárban. Az energiaelosztás úi módszerének bevezetésével egyre nagyobb lehetőség nyílik, főleg az élelmiszeripari üzemek folyamatos munkájára. Hétfőn délelőtt már egyetlen esetben sem fordult elő, hogy túlterhelés miatt rövidebb időre megszakították volna az energiaszolgáltatást a szegedj élelmiszeripari üzemek számára. A DÁV-nál történt szombati megállapodások értelmében pontosan megkapták a szegedi üzemek az áramot. Sőt, a Szegedi Kenderfonógyár és a Textilmüvek számára már némileg fel is tudták emelni a kilowattóra mennyiséget. Az országos hálózatból is több áramot kapunk: országos viszonylatban tegnap ezer kilowattórával emelték az energiamennyiséget és ebből négyszáz kilowatt áram jutott Szegednek óránként. A közvilágításban továbbra is alkalmazzák az időnkénti áramszünetet és a csúcsidőben, — délután négy óra és este 9 óra között — a jövőben is előfordul, hogy egy, másfél órás áramszünetek jesznek. Egyébként esetleges kisebb szünetektől eltekintve, a késő délutáni, esti és éjjeli órákban a közfogyasztás számára folyamatosan biztosítják az áramszolgáltatást. Azonban még számos helyen nem takarékoskodnak kellőképpen a villamosenergiával. Előfordul, hogy a csúcsidőben villamoskészüléket, — vasalót, viilamosfőzőt stb. — használnak, ami tilos és megengedhetetlen a nehéz áramellátási viszonyok kőzött. Számos család nem gondoskodik arról, liogy áramszünet után a lámpákat kikapcsolják. Reggel a lakásból elmennek dolgozni, s amikor központilag ismét bekapcsolják az áramot, nincsenek otthon s feleslegesen égnek a körték, sokszor bömböl a rádió, ami nemcsak áram pazarlást jelent, hanem a fogyasztási számlát is növeli. A különböző vállalatoknál,, hivatalokban sem takarékoskodnak eléggé az árammal. Rajtunk is múlik, hogy ne legyenek megszakítások az áramellátásában, niert ha valamennyien nagyon gondosan takarékoskodunk, vigyázunk arra, hogy nélkülözhető lámpák sehol ne éginek, akkor nem terheljük túl a vonalakrt és nem válik szükségessé az áramkfxapcsolás. 1 í