Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-16 / 24. szám

Az egész nép baját érezve 1 A munka, a rend, a belső biztonság feltételeinek biztosítása jellemzi a forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi intézkedéseit. A legszélesebb dolgozó tömegek soraiból mind sűrűbben és mind hangosabban kihallatszó követelésekre munkás vasököllel sújtanak a kibontakozást zavarókra. Azokra, akik nyílt, vagy jól-rosszul leplezett ellenforradalmi szándékkal tartósítani, sőt, mélyíteni igyekeznek az október 23-a óta tartó politikai és gazdasági válságot. A munkás-paraszt kormánynak hivatalba lépésériek első pillanatától kezdve vannak azonban más intézkedései is. Olyan intézkedések, amelyek a jelenlegi válság egyedüli lehetséges megoldásaként és a kibontakozás leghatékonyabb módjaként meg akarják szüntetni az október 23-i társadalmi megmozdulás elsődleges okát: azt az anyagi helyzetet, amelybe a Rákosi—Gerő-klikk százszorosan átkos, népellenes és nemzetietlen politikája juttatta az egész magyar népet. Ahogy Rákosiék — talán még politikának sem nevezhető — ténykedése az egész magyar nép gazdasági létérek alapjait rombolta, életszínvonalát sújtotta, úgy a munkás-paraszt kormány most történelmileg is nagyon súlyos időben a magyar nép összességének anyagi helyzetén, életszínvonalán akar és igyekszik segíteni. Feszült külpolitikai légkörben, a belső politikai válság által felizzított talajon kell most egy jobb anyagi létet biztosító gazdasági berendezkedést létrehozni munkásrak, dolgozó parasztnak, értelmiséginek, alkalmazottnak, kisiparosnak, kiskereskedőnek egyaránt. Olyan szocialista gazdaságot, amely abban különbözik a Rákosiék által oly fennen hirdetett és propagált gazdasági berendezéstől, hogy nemcsak ígéri, hanem nyújtja is az adott viszonyokhoz képest elérhető legnagyobb jólétet; Óriási feladat ez, melynek megoldásához nemcsak á helyzetet kiváltó okok felismerése, a súlyos feladat történelmileg is lemért vállalása, felelősségtudat, tettrekészség szükséges, hanem az egész népet összetevő társadalmi osztályok minden gondjának-bajának átérzése Is. Hogy a feladat megoldása sikerül-e, azt a későbbi idők, a magyar hép mostani hétköznapjaiból összerakódó történelme majd megmutatja. De, hogyf a munkás-paraszt kormány a válságot kiváltó okokat igyekszik felismerni, a feladatot vállalja és a gondokat átérezni törekszik, az eddigi gazdasági jellegű intézkedésekből már látható. Egyesek tisztánlátását talán népünk jelenlegi állapotát kiváltó okok miatt érzett jogos gyűlölet, a gazdasági élet pillanatnyi helyzete miatti aggodalom, vagy éppen az ellenforradalom izgatása elhomályosítja. A tisztánlátás érdekében rá kell mutatnunk a munkás-paraszt kormány alig néhány hét alatt megjelent, s a régi helyzet orvoslását célzó rendeleteire. A munkásosztályt elsősorban az üzemi munkástanácsokról szóló határozat érinti. Ez véglegesen és most már ténylegesen is a munkások tulajdonába adta a gyárakat. Ahogy a jelek mutatják — a szén- és energiahiány, s a fel-fellobbant sztrájkok buktatói ellenére is — az üzemi munkásság a munkástanácsokkal együtt máris erőfeszítéseket tesz a gazdaságos termelésre. E kezdeti szerény, de később már világosan kimutatható eredmények benne lehetnek nemcsak az egész nép pénztárcájában, de magának az üzemi munkásságnak a zsebében is. Az infláció veszélye már-már gúzsbaköti a kormány kezét, de igyekszik a bérfronton is olyan helyzetet teremteni, hogy az alacsony fizetésűek bére számszerűleg is emelkedjék. Ez legvilágosabban a nemzetgazdaság döntő szakmáiban, elsősorban a bányászatban, de a vasiparban, építőiparban stb. érezhető. Más iparágakban talán még a béremelésnél is jelentősebb a kormánynak az a törekvése, hogy biztosítsák az iparágak jellege által megoldható természetbeni illetményjuttatásokat: így a húsfeldolgozó iparban húst és zsírt, a malomiparban lisztet, a tejfeldolgozó iparban a naponta kijáró tejet, vajat stb. Mondanunk sem kell. miiven hatalmas segítség a parasztság részére a begyűjtési rendszer megszüntetése. a gépállomási hálózat fenttartása. az egves paraszti rétegeknek a mezőgazdaság feilesztési ját ulék eltörlése azonkívül a földvásárlás lehetővé tétele is. A fiatalság anyagi helyzetén a négv százalékos gvermektelenségi adó megszüntetése javít. A kisiparosok és a kiskereskedők számára pedig az alkalmazotti külön adó eltörlésével és más adókönnyítéssel igyekszik a kormánv kedvezményeket adnü Ezek a sebtében és nem teljességben felsorolt intézkedéseik távolról sem elegendőek Nem is lelhetnek, mert egv bűnös gazdaságpolitika évekig elkövetett hibáit hetek alatt kijavítani lehetetlen. Dehogy a legfájdalmasabb sebekre szánt és gyorsan rótt intézkedések ezek. csak az elfogultak tagadhatiák. BÚTOR 1 Konyha' HálószobaKombinált szobaI KárpitozottSokan megállnak napjainkban is a Bútorértékesítő Vállalat kirakatai előtt, majd csalódottan tovább sétálnak. Az üres kirakatok nem sok biztatást adnak. A merészebb vásárlók azonban mégis benyitnak az üzletbe, érdeklödnek: mit lehetne vásárolni, milyen bútorokat lehetne kapni? — Bútorral sajnos nem szolgálhatunk, — hangzik a kissé sajnálkozó válasz az üzlet dolgozóitól. Egyes bútordaraJbok: szobaasztal, éjjeli szekrény, konyhaasztal székkel és pár apróság még van a raktárban. Szinte hihetetlen, hogy két-három hét alatt a bútorüzlet így kiürült. A vásárlási láz a bútorokra is kiterjedt. Erre vall, hogy november 15-e óta a hónap legelejéig 80 hálószobabútor talált gazdára. Még most is nagy a kereslet. Főleg a vidéki vásárlók részéről. Egyelőre azonban nem sok biztató szót mondanak a vállalat dolgozói. Igaz, vannak még a raktárban festetlen hálószobabútorok, amiket folyamatosan áruba bocsátanak a festés után, de konyhabútor, kombinált szoba, rekamié és egyéb keresett bútordarab egyáltalán nincs. Abban reménykednek a vállalat dolgozói, hogy sikerül majd külföldről bú' tort kapni, mert jelenleg több országgal folynak ilyen irányban tárgyalások. A Bútorgyár, ahonnan a festésre váró hálószobák kikerülnek, teljes kapacitás' sal dolgozik. Több munkásuk van, mint november 23 előtt, mert a vállalattól bevonult katonák egy része leszerelt, s újra visszatéri munkahelyére. Éjjel-nappal hangos a gyár területe. Nappal a kézi munkákat, éjjel a villamosenergiát igénylő gépi munkát vég1 zik. A dolgozók, bár eltörölték a normát, többségükben lelkiismeretesen végzik munkájukat. Persze nem olyan megfeszített tempóval, mint azelőtt. Sokszor hallani azonban az üzemben, a dolgozók közt egymást sürgető szavakat, főleg éjjel, hogy még van áram, minél több munkát elvégezhessenek. Nem volt eddig fennakadás a gépi munka hiánya miatt, pedig ezt a vállalatot is sújtja az éjszakai áramkiesés. Innen is mint segélykiálltás hangzik a bányászok felé: szenet, energiát! És még egy nagy kívánság: békét, nyugalmat, mert dolgozni akarunk. Munkavágyukról tanúskodik az is, hogy kedden és szerdán, mikor sok felé leálltak az üzemek, itt teljes kapacitással dolgoztak. Tudják, hogy kell a bútor és adni is akarnak minél többet a lakosságnaak. Ezért úgy tervezik: a van, főleg csak volt* de lesz a jövőben is — igaz, nem nagy mennyiségben jövő héten nemcsak az éjszakások, a nappali műszak is nyolc órát dolgozik. * Minden fiatal és idős háziasszony szivét megdobogtatja a Kárpitos KSz által készített gyönyörű kárpitozott bútor. A szép rekamiék, fotelek eddig is sok megrendelőt csábítottak. Megrendelésben most sincs hiány. Február végéig el van látva a szövetkezet munkával és az ehhez szükséges anyaggal is. A szövetkezet vezetősége azonban semmi fáradságot nem kímél azért, liogy a zavartalan munkát február után is biztosíthassa. Nekik is érdekük, hogy dolgozhassanak, s ez az érdeke a város lakosságának is. Most végre ugyanis megvalósult az a régi kívánság, hogy teljes egészében Szeged lakossága szükségletének kielégítését biztosítsák. A zavartalan munkához azonban bútorszövet, rugó és fűrészáru szükséges. Külön örömet okoz, hogy problémájuk megoldását rmindenfelől igyekeznek segíteni. Az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat az eddiginél jobb minőségű bútorszövet gyártását kezdte meg igen tetszetős bordó színben. Már küldtek is belőle mintát a szövetkezetnek. A szövetkezetek közti kooperáció az eddiginél is több segítséget nyújt. Az Orvosi Műszer KSz-től bútorszövetet cseréltek, a Hangszerkészítő vállalat és a dorozsmai Speciál KSz felajánlotta, — mivel van fűrészáru készletük — hogy rekainiévázakat készít számukra. A városi tanács segítségével közvetlen telefonkapcsolatot létesítettek Salgótarjánnal és több nagy várossal, ahonnan — remélik — rugót és bútorszövetet kapnak majd. Biztató tehát a helyzet és bizakodó a szövetkezet dolgozóinak hangulata is. Kárpitozott bútorban nem lesz hiány Szegeden. * A Felszabadulás Asztalos KSz vezetői nem nagyon örültek annak a hírnek, hogy ir róluk az újság. így is nagyon sok a látogatójuk, vallják, még Vásárhelyen túlról is jöttek ir.ár bútort rendelni. Naponta tízen-tizenöten is kopogtatnak az iroda ajtaján bútorrendelés céljából. Sajnos azonban itt sem tudnak már bútorkészítést vállalni jelenleg, mert február végéig el vannak látva megrendelésekkel. Az áramkorlátozás miatt még így is előreláthatólag kitolódnak a szállítási határidők. Azt azonban megnyugtatásként közölték megrendelőikkel, hogy az elvállalt megrendelések kivitelezéséhez minden szükséges anyag biztosítva van. Remélik, hogy további anyagkiutalásokkal biztosítják majd újabb megrendelések vállalását is. T AZ ÖTLET NEM ROSSZ .., és nem is új, csak a kivitelezés körül akadna némi bonyodalom. Az ötlet ugyanis az, hogy egy üzem munkástanácsának egy tagja elhatározta: legalább 50—80 százalékkal felemelik a dolgozók bérét. Hogyan? A munkástanácstag kifejtette: úgy, hogy azért a textil kellékáruért. amit eddig mondjuk 200 forintért adták el a rendelő üzemnek, ezentúl 450-et kérnek. Efajta kereskedői tevékenységük egy ideig bizonyára népszerűvé is tenné őket az üzemben, hiszen ily módon azonnal dupla fizetést kaphatna mindenki. Hogy meddig tartana ez a népszerűség? Pontosan addig, amíg a rendelő textilüzem, amely az említett munkástanács jóvoltából kénytelen lesz dupla árat fizetni a csévékért, a* orsókért stb., meg nem únja ezt és nem emeli fel az általa gyártott selymek, vásznak árát. Mire a meglepett konfekciós üzemek jobb híján sürgősen felemelik a készrnhák árát. Eközben észbeka{>nak a többi iparágak üzemet, felemelik a félkész- és készáruk árát, hogy lépést tarthassanak az árak emelkedésével. Meglehet, hogy éppen e pompás kereskedelmi ötlet szerzőjének felesége akarja majd elsőnek ráborítani a pultot valamelyik bolti eladóra. Mert igaz, hogy ő a férjétői mostanában több pénzt kap, de mit ér vele, ha a 24 forintos törülközőért 36 forintot kérnek? A kör tehát bezárul. Es minden marad a régiben. Pedig — továbbra is állítjuk — az ötlet nem rossz. Valami más megoldással lehetne, kellene is emelni a béreket. Mondjuk úgy, hogy többet termelnek —, hogy egyáltalán termelnek. A Vatikán bírálja Míndszenfyt Párizs (MTI) A Journal de Genévc december 13-i számában közli azt az értesülést, hogy a Vatikán bírálatot gyakorolt Mindszenty nyilatkozata felett, amelyet kiszabadulását követően tett. A Vatikán álláspontja szerint ez a nyilatkozat -megfontolatlanvolt. - A FDLÖP-SZIGETEKEN hatalmas erejű forgószél dühöngött. Az elemi csapásnak 11 halálos áldozata van. Nyoma veszett 38 embernek. Czörnyű ez a sötétség Minden este kialszik a villany. Utolsó szál gyettyácskánk ég. A kályhánkba ma még fellobbant a láng, de mi lesz holnap? Kapunk e tüzelőt? Otthonom meghitt, olyan mint évekkel ezelőtt volt. Vagy mégsem. Teljesebb most. A gyertyácska apró fénye mellett gyermekemnek mesélek. Most, hogy közeleg a karácsony, mindig arról kell mesélnem. Kishitű vagyok, magam sem hiszem, amit eddig mondtam; csillogó fenyőfáról, sok ajándékról, havas, hideg utcáról, meleg szobáról. Ma nem erről mesélek, igaz történetet mondok el. 1945. karácsony. A külváros munkásnegyedében földes, fehérre meszelt szobában, izgatottan vártuk a Jézuskát. A nagy várakozásban fel sem tűnt, hogy szüleink szokatlanul szomorúak. Ültek, sötéten, maguk elé néztek. Mi gyermekek annál nagyobb izgalomban voltunk — Felhúzós autót kértem a Jézuskától — mondta Bandi öcsém —, dc azt is megírtam neki, hogy szép karácsonyfát is hozzon. P

ötyi a legkisebb, nagyon szerette a hasát, 0 krumplit és alvós babát kért. Én voltam a legidősebb, középiskolába jártam, iskolatársaimnak szép kabátjuk, cipőjük volt. Én anyám átalakított kabátjában jártam az iskolába, a cipőm meg lyukas volt. Így mit is kérhettem volna karácsonyra?! Szép bocskai kabátot és magasszárú cipőt — olyat, mint iskolatársaimnak volt. Vártunk. Máskor ilyenkor nagymamánkhoz küldtek el bennünket, s nagyszüleinkkel együtt jöttünk haza, akkorra már járt nálunk a Jézuska. Most is vártuk a jól ismert mondatot. „Gyerekek, menjetek el nagyanyádékhoz, s mondjátok meg nekik, jöjjenek el!" De anyám nem szólt semmit. Már egészen este lett. Künn nagy pelyhekben hullt a hó. Az emberek sietve jártak ablakunk alatt, otthonukba igyekeztek. Egyszerre csak megszólalt anyám. Végre! — Gyerekek, menjetek el a kútra. — A kútra?! — ismételtük Bandi öcsémmel. — Igen, oda — válaszolt anyánk szomorúan. A kút lakásunktól körül belül háromszáz méterre volt a sarkon. Nyáron mindig mi gyerekek hordtuk a vizet, de ilyenkor, télen, apánk feladata volt a vízhordás. Jót sejtettünk, gyorsan vettük a. kannákat. Bandi és én egy-egy hatliteres bádog kannát, a legkisebb, Pöcyi tejeskannát kapott a kezébe. Indultunk a kúthoz. KJ agyon lassan mentünk, ' tudtuk, hogy azért küldenek el bennünket, mert most jön a Jézuska. Ilyen örömmel sohasem mentünk a kútra. Amikor benyitottunk a szobába, sötét volt. S csodák csodája, ott állt a fenyőfa. Sohasem felejtem el: három aprócska gyertya égett megtépázott ágain. Nagyon szegényes volt. Meghatottan álltunk a fa előtt, s nagy buzgón énekelni kezdtük a karácsonyi énekeket. Közben a fát vizsgálgattuk, de a fa alatt hiába kereste tekintetünk az ajándékokat: a felhúzós autót, az alvós babát, a kabá tot. Nem láttunk semmit. Meggyorsítottuk az éneket, utána megrohamoztuk a fat. Anyám hangosan sírt, apám kiment a szobából. Rosszat sejtettünk. — Hol az autó? — kérdezte Bandi szemrehányón. — Nagyon szegény volt most a Jézuska —* mondta — Tegnap este pótkocsis teherautó érkezett áruval megrakva a Lenin utcai Játékbolt elé. Lesz tehát karácsonyi ajándék bőven. yptéi anyánk könnyeit törölgetve — de azt üzente, legyetek jók, jövőre ajándékot is hoz. Megértettem anyámat, és is keserves sírásba törtem ki Testvéreim, — hogy miért, miért nem — szintén sírtak. Azután eloltottuk a gyertyákat, könnyen vigasztalódtunk. Ha ajándékot nem, cukrot legalább kaptunk. Bontogatni kezdtük a fán függő szaloncukrokat. Mekkora csalódás ért bennünket. Az egyikben aszalt szilva, a másikba aszalt alma volt. Nem volt soha ilyen szomorú karácsonyunk. A kis gyertya az asztaIon saját zsírjában fulladt meg. Sötétben ültünk szótlanul. Fiam ölemben aludt édesen. Mindannyian a jövőre, az 1956-os karácsonyra gondoltunk. Az üzletekben elfogyott a szaloncukor, a játékbolt előtt sorbaállnak. Nincs tüzelőnk. Vészesen arra mutat a jel, hogy megismétlődik 1945 ka rácsonya. De nem! Nem akarjuk, nem akarhatjuk, hogy karácsonykor síró édesanyákat és síró gyermekeket lássunk. S hogy ne lássunk, ez csak rajtunk, embereken múlik. (ZS.) Egves kitéoések esetén nem lehet megbontani a terme öszöv ékezetek összefüggő táblá t Több dolgozó parasztot érintő kérdés: hogyan kaphatnak földet és hogyan kaphatják vissza állataikat, mezőgazdasági felszereléseiket azok, akik kiléptek valamelyik tsz-ből? Válaszképpen ismertetjük a Földművelésügyi Minisztérium idevonatkozó 65/1956. számú utasításának 4. pontját: „Amennyiben a tsz egyes tagjai a tsz-ből való kilépés mellett döntenek, az elszámolás módjáról a velük történő megegyezés alapján a közgyűlés dönt. A kilépő tagoknak a földet, jószágot és egyéb felszerelést kizárólag a belépéskor bevitt mértékig lehet kiadni. Amennyiben a bevitt állat és felszerelés nincs meg, a közgyűlés elhatározhatja, liogy helyelte azonos értélében más jószágot és felszerelést adjanak ki, vagy pedig az ellenértéket készpénzben megté-ítik. Ha a kilépő tag a bevitt állatokért és felszerelésekért az ellenértéket már megkapta, ennek összegét a vele történő elszámolásnál figyelembe kell venni. A kilépő tag részére a belépéskor bevitt földdel azonos értékű földet elsősorban a tsz tagosítatlan földterületéből,. ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén kell kimerni. Tehát a tsz összefüggő tábláit megbontani nem szabad*4. Fontos az, hogy a két 141, — a termelőszövetkezet és a kilépő tag — egyaránt törekedjek emberi módon, a helyi körülmények figyelembevételével békésen megegyezni. Hiszen a tsz-eknek nem lehet céljuk, hogy bármelyik kilépőt is örökre elkedvetlenítsék attól, hogy mégegyszer tsz-be lépjen; viszont a kilépő tag sem tudhatja azt most, hogy esetleg 1—2 év múlva jövedelmezőbb, és elképzeléscinek megfelelőbb életet nyújt-e neki éppen ez a tsz, amelyből most kilép, mint az egyéni gazdálkodás; Mindennek egyedüli fellétele; liogy egyik fél sem támasszon a másikkal szemben olyan követeléseket, amelyek törvénybe ütközőek, és megvalósításuk már ennélfogva is eleve lehetetlen. - RÖVIDESEN BEFEJEZŐDIK a mártélyi művelődési otthon építése és az eperjesi művelődési otlhon tatarozása. Vasárnap, t»56. december ta. 5