Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-15 / 23. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MÜN KASPART SZEGEDI LAPJA I. évfolyam. 23. szám Ara: 50 fil'ér Szombat. 1956. december 15. Szegedi „politikai emigránsok' i ¥Í»0S0k menetrendje A közfogyasztók napgali kikapcsolásával jelentős energiamennyiség szabadul fel a szegedi üzemek számára Kidolgozták: a „haditervei" a DÁV szakemberei lakat, délután 3 és 4 óra között pedig Rendkívül nagy probléma az energia­ellátás. A szegedi üzemek munkásai dolgoznának, — de nincs áram, vagy legalább is kevés a folyamatos terme­léshez. Az ország szeme a bányák felé tekint: szenet vár tőlük. Az most az éltető elem, mert nincs elegendő fűtő-' anyag a mozdonyok kazánjaiba, az erő­müvek üzemeltetéséhez, — kevés avil­Ianosenergia a gépek hajtásához, a közvilágításhoz. A szükséges energiamennyiség negyed részét kapja Szeged. Az emberek sor­baállnak petróleumlámpáért és a csalá­dok mielőtt lefekszenek gyertyát, gyufát készítenek el és a gyerekek leckéjüket a sápadt kisegítő fénynél készítik. Min­denki reménykedik abban, hogy bányá­szaink egyre több szenet adnak az or­szágnak, de addig is amíg teljes üteni­1 ben a felszínre hozzák az életet jelentő fekete aranyat, a szűkös keretek között a lehető leggazdaságosabban kell meg­oldanunk a'z energia-felhasznalast. A DÁV dolgozói éppen ezen fáradoznak. Mérlegelik a helyzeiet Hörömpő főmérnök szobájában többen körülülik az íróasztalt: „haditerven" dolgoznak. Előttük kiterítve térkép fek­szik, amelyen színes foltok jelzik Sze­ged kerületeit és az áramelosztó helye­ket. Valamennyien pontosan ismerik, melyik utcában, milyen üzem van, hol vannak kórházak, péküzemek, óvodák, intézmények, melyik vonalakról kapják az áramot, hol, mennyi energia szük­séges, milyen munkálatokat végeznek, feltétlenül szükséges-e számukra az energia szolgáltatás, vagy meg tudják oldani „házilag" is hol dolgozhatnak éjjel, hol csak nappal stb. Mindezeket a kérdéseket figyelembevéve próbálnak olyan átszervezést kidolgozni, amellyel újabb energia mennyiség szabadulhat fel és ezáltal esetleg több üzem dol­gozhat nappal. A szakemberek gondosan mérlegelik a helyzetet és az egész város érdeké­ben határoznak: a közfogyasztást nap­palra teljesen kikapcsolják úgy, hogy a primer vonalakon a nagyfeszültség teljesen megmarad és csak azokat a transzformátorokat kapcsolják ki, ame­lyeknek hálózatába nincsenek üzemek bekötve. Tehát az áramellátás az egész városban folyamatos, de hogyan kap­csolják ki a közfogyasztókat? Lépésről- épésre Gyorsan megszületik a megoldás. Számos vonaleDsztó van a városban, a villanypóznákon, — szakszerűbben „árbocokon" — transzformátor állomá­sokon és itt minden reggel 7 és 8 óra között kikapcsolják a mellőzhető vona­A magyar forradalmi munkás-paraszr kormány rendelete a rögtöiibíi*ásko€Íá§ részletes szabályainak megállapításáról "gy többé nincs helye. A rögtönítélű bíróságtól rögtönítélő bírósághoz az áttételének nincs helye. A terhelt ellen az eljárás leg­hosszabb tartama, ideértve az ítélethozatalt is —háromszor 24 óra, amely határidőt a terheli rógtönítélő bíróság elé állításá­— i , - í, t nak időpontjától kell számítani. pontosan megállapítják j ri,U á rögtönítétő^írTsrodás"a i 1T« cz* » határidőt nem Iclict katonai bíróságok hatáskörébe' megtartani, nz ügyet az általá­tartozik. A rögtönílélő bíráskodás n03 szabályok szerint hatáskör­leíolvlalására a Népköztársaság rcI hiró és illetékes, rendes bíró­Elnöki Tanácsa más bíróság kije- j sághoz kell áttenni, lölése iránt is tehet intézkedést. í A rögtönítélő bíróság az ügy A rögtönítélő bíróság egy liiva-! tárgyalására nem tűz liatárna­tásos bíróból és két népi ülnök- , Pot- A vádat a tárgyaláson szó­bői áll. va' terjeszti elő. A rögtönítélő I bírósági eljárásban védő rész­' I vétele kötelező. Az eljárás rend­szerint csupán annnk a bűncse­lekménynek bizonyításai a ritkozik. amely miatt azt meg­indították. A rögtönítélű bírósúg ítéleté­visszakapcsolják. Ez nem kis munka, — de valamennyien vállalják. Újabb térképek kerülnek elő, s a vá­ros minden részét pontosan felmérik, j Elsősorban az élelmiszeripari üzemeket j veszik figyelembe: nekik zavartalanul | kell biztosítani az áramot tosan megnézik a kórházak, ügyi intézmények, vízművek helyeit, majd számításba veszik azokat az üze­meket, nagyobb üzleteket, ahol kizáró­lag csak nappal dolgozhatnak. A tér­képek szerint melyik az a kisebb körzet, ahol csak magánfogyasztás van. Megállapítják a kikapcsolási helyet. Ott, ahol fontos, áram nélkül egyáltalán nem működő üzem van, megkeresik azt a pontot, ahonnan úgy tudják biztosítani szá­mukra az energiát, hogy egyúttal csak kevés közfogyasztást kelljen bekapcsolni. így haladnak lépésről-lépésre. Közben állandóan felmerülnek problémák: pél­dául a Tavasz utcai kenyérüzem hon­nan kapja az áramot, hogyan lehet a vonalat megbontani, mi a legegyszerűbb megoldás, hogy éjszakára minden zök­kenő nélkül vissza lehessen kapcsolni a közfogyasztást. Időnként cseng a te­lefon; erdeklődnek mikor kapnak ára­mot. Aztán ők is telefonálnak: ellenőrzik, hogy itt vagy ott hogyan tudják meg­oldani a munkát, éjjel-e vagy nappal, melyik időszakban stb. Azután sor ke­rül arra, hogy ki hajtsa végre a reggeli és a délutáni kikapcsolásokat. Egymás között beosztják ezt, aszerint ki merre lakik, s reggel amikor jönnek be dol­gozni elvégzik ezt a plusz munkát, ha­sonlóképpen hazatérésükkor. Mindany­nyian érzik, hogy az egész városról van szó s ennek érdekében szívesen vállalják ezt a feladatot. Naponta 1500 kilowatt áram Előzetes számításokat végeznek: ezzel a megoldásokkal óránként átlag két­háromszáz kilowatt áramot tudnak meg­takarítani. Ez naponta körülbelül ezer­ötszáz kilowatt áramot jelent, amit a nappali közfogyasztás csökkentésével tudnak elérni. Elhatározzák: összehívják az üzemek megbízottait és közösen elosztják a fel­szabaduló energia mennyiséget. Aztán majd meglátják, hogyan válik be a gya­korlatban ez az új áramelosztás és újabb ellenőrzéssel, számítással, beosztással miként tudják még gazdaságosabban felhasználni ezt a kevés, — de napról­napra emelkedő — energiamennyiséget. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány rendeletet adott ld a rögtönbírúskodás rész­letes szabályainak megállapítá­sáról. A rögtönbírúskodás bcvezclc­, sót — mint ismeretes — a Nép­Azutan pon-1 köztársaság Elnöki Tanácsúnak törvényerejű rendelete állapította meg. Ugyanez a rendelet jelölte ki azt a területet cs azokat a bűncselekményeket, amelyekre a rögtönbírúskodás hatályba lép. A részletes szabályozás sze­hűnesclekmény miatt-a rendes j elkövetésekor életének 18. év éi bűnvádi eljárást már megindi- j nem töltötte be, 5 évtől 10 évig lották, rögtönbírúskodásnak | terjedhető börtönbüntetést kell ugyanazon cselekmény miatt I kiszabni. Azt a személyt, akit rögtön ítélő bírósúg elé tartozó Jmnesc lekmény gyanúja terhel, előzetes > letartóztatásba kell helyezni, és haladéktalanul a legközelebbi ka- i tonai ügyésznek, illetőleg a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának 1 intézkedése szerint alakult bí­róság kerülete szerint illetékes ügyésznek kell átadni. A terhel ( csak akkor állítható rögtöriítélő bíróság elé, ha tel­lenérték, vagy ha bűnösségének bebizonyításához szükséges bi­zonyítékok nyomban a bíróság elé tárhatók. Ebben az cselben az ügyész a terheltet a vádirat mellőzésével a legközelebbi ka­tonai bíróság, illetőleg a kijelölt rögtönítélő bíróság elé úlfílja. Nem állítható a rögtönítélő bí­róság eló az elmebetegek, más, súlyos betegségben szenvedő sze­mélyek felgyógyulásuk előtt, va­lamint a teherben levő nők. Ha a terhelt ellen az illető A rögtönílélő bíróság liatáro* zalai ellen — a perújítás a tör* vénvesség érdekében használt pcrorvoslat kivételével — peror­voslatnak nincs helye. Ha a terheltet halálra ítélték, a rügtönítélő bíróság az eljárás után nyomban határoz abban a kérdésben, hogy az elítéltet ke­gyelemre ajánlja-e, vagy sem. A kegyelemre ajánlás kérdésé­ben a tanács csak egyhangúan hozhat elutasító határozatot. Ha a rögtönílélő bíróság a halálraítéltet kegyelemre ajánlja; az ügy iratait az. esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint az ügyésznek és a rögtönítélű bí­róságnak a véleményével együtt azonnal nz igazságügy minisztei­bez terjeszti fel. Ebben az eset­ben u halálbüntetés végrehajtó* sát a kegyelem tárgyában bo* zandó döntésig fel kell függesz* teni. Ha a rögtönítélű bíróság az et» ítéltet nem ajánlja kegyelemre; ben halálbüntetést szab ki, ha a „ halálbüntetés végrehajtása terheltet a rögtönílélő bíráskodás ;riinf intézkedik. A kegyelmi alá tartozó valamely bűncselek- kérvénynek a büntetés végrebaj* menyben egyhangúan bűnösnek „isárá nincs felfüggesztő hatálya; mondja lu. j a büntetést az ítélet kihirdetésé* Ha a köznyugalom helyreáll!- ] tői számított két órán belül vég* re kell hajtani. A börtönbüntetés végreháj tű* sát a rögtönítélő bíróság ítélő* tének kihirdetése után azonnal foganatba kell venni. A rendelet végül kimondja; hogy a rögtönbírúskodás meg­szüntetése iránt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa intézkedik. A röglönhíráskodás megszünte­tését ugyanúgy ki kelt maid hirdetni, mint annak elrendelé­sét. (MTI). túsa és a társadalom rendjének védelme halálbüntetés alkalma­zását nem teszi szükségessé, a rögtönílélő bíróság halálbüntetés helyett tíztől—tizenöt évig ter­iodheiő börtönbüntetést szabhat ki. Arra a terheltre, aki a bűncse­lekmény elkövetésekor huszadik évét még nem töltölte be, halál­büntetés helyett 10 évtől 15 évig terjedő börtönbüntetést, ha pedig a terhelt a bűncselekmény Megengedik a földvásárlást Megszűnik az Állami Gazdaságok M nisztériuma Döge: Imre földműírelésügy m n stier saj óiápkora'ója tejszövetkezete­Jó munkájukért 6100 forint jutalmat kaptak a Szeredi Gázmű dolgozói A Szegedi Gázmű dolgozót az elmúlt nehéz hetekben is becsületesen végezték munkájukat és a lehetőségekhez képest a legjobban bizto ították a város gáz­ellátását. Voltak komoly problémák a munkában, azonban ezeken sikerült úrrá lenniök. Szép teljesítményt mutattak fel és ezért a minisztérium 6.100 forinttal jutalmazta a gázmű derekasan helytálló dolgozóit. A minisztérium 400 forinttal jutal­mazta a városi tanács város- és község- (kcl1 számolnunk, gazdálkodási osztályát, mert lelkiisme­retesen elősegítette a gázmű szénnel való ellátását, illetve termelését. Dögei Imre, földművelésügyi miniszter pénteken délben tájé­koztatta a baráti országok buda­pesti sajtóludósítóit a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyze­téről, majd vázolta mik a kor­mány elgondolásai a mezőgazda­ság fejlesztésével kapcsolatban. — Most dolgozzuk ki a kor­mány programját — mondotta. A kormánynak az a véleménye, hogy abból a nehéz helyzetből, amelybe jutottunk, csak úgy tudunk kikerülni, ha iparunk és külkereskedelmünk újjászerve­zésével egy időben új alapokra helyezzük a mezőgazdaságot is. — A kormánynak az a terve, liogy a mezőgazdaságot erűtel­jesen a belterjesség irányába fejleszti. Erre szükség van töb­bek között azért is, mert az ipar fejlesztésének üteme csökkenni fog, és komoly munkacrőfclcs­Ezt a mezőgazdaságban kell elsősorban foglalkoztatnunk. — Erősen fokozni kívánjuk a takarmánytermesztést és ezzel együtt főleg a szarvasmarhatc­nyésztésl. Erőteljesen fokozni kí­vánjuk a gyümölcs-, szőlő-, zöld­ség- és aprómagvak, főleg a lu­cernamag termesztését. — A kormány a jövőben a parasztok szabad elhatározására bízza a gazdálkodás módjának megválasztását. Aki akar, szövet­kezetbe, aki akar, egyénileg gaz­dálkodik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy közömbösen szemléli a termelőszövetkezetek fejlődését A kormány minden támogatást megad a parasztok­nak ahhoz, hogy saját elhatáro­zásuk alapján jól működő, vi­rágzó termelőszövetkezeteket hozzanak léire. A kormány bizto­sítja, hogy a szövetkezeti tagok va­lóban gazdái legyenek a szövet­kezetnek. Nem engedi meg. hogy külső szervek illetéktelenül bele­avatkozzanak a Szövetkeze ok ügyeibe. A kormány támogatni kívánja a szövetkezés legkülön­bözőbb formáit: termelőszövet­kezeteket, értékesítési, beszerzé­si szövetkezeteket, géphasználati ! szövetkezeteket, i ket stb. — A gépállomások rendszerét továbbra is fenntartjuk. Ugyun­j akkor lehetővé tesszük, hogy a : termelőszövetkezetek is vásárol­ónak gépeket, traktorokat. — A mezőgazdasági termelés tervszerű irányításáról a kor­mánv nem mond le, de ezt nem adminisztratív úton kívánja megvalósítani, hnnrni jól. útgon­lolt gazdaságpolitikával, meg­felelő árrendszerrel, az export— import-tervek összehangolásával. — A mezőgazdasági irányító apparátust nz elmondott szem­pontok figyelembevételével át fogjuk szervezni. A miniszter az újságírók kér­déseire még elmondotta, hogy a földvásárlást >ncg fogják en­gedni bizonyos halárig, hegy a Begyűjtési Minisztérium már megszűnt és nz Állami Gazda­ságok Minisztériuma szintén ~)k r an az e' él tikkal' nagyobb önállóságot kap­nak. — Az árakat az ertéktörvénv alapján a kereslet-kínálat fogja kialakítani. (MTI),

Next

/
Thumbnails
Contents