Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-14 / 22. szám

RÖVIDEN A hőmérséklet kissé emelkedik Várható Időjárás mára: Nyugati-északnyugati szél, a nap nagyobbik részében derült ég. A hőmérséklet kissé emelkedik. 1939. december 14, péntek mozi Szabadság: Fél 7 órakor: Egy nyáron át táncolt. — Svéd film. Vörös Csillag: Fél 7 órakor: Gábor diák. _ Magyar film. Fáklya: Fél 7 őrakor: Senki nem tud semmit. — Csehszlovák film. A Juhász Oyula Művelődési Otthon könyvtárában kölcsönzés na. ponta de. 10 órától du. 4 óráig. ALLATORVOSt INSPEKCIOS SZOLOALAT Szeged város területén 1956. december hó 8-től december hó 15-lg este 18 órától reggel 6 óráig kizáróleg elsősegély és nehézeltés esetérc Inspekclós dr. Gergely József állami állatorvos. Lakása: Arany János u. 5. Telefon 30-87. Fuvarról az állattartó köteles gondoskodni. A VÁROSI SOMOGYI KÖNYVTÁR KÖZÖNSÉGSZOLGÁLATA Olvasóterem és Központi kölcsönrés hétköznaponként 11—4-lg. Ifjúsági Könyvtár (Dózsa György u 18/a. Hungária-szállóval szemben.) Ugyancsak munkanaponként du. 1—4-ig. A Fiókkönyvtárak a szokott helyen és Időben folytatják kölcsönzési szolgálatukat. — Karácsonyfát hoznak a Mátrából Szegedre városunk kertészeti vállalatának dolgozói. Igv kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy Szegeden elegendő karácsonyfa legyen. Reméljük, cselekednek az ágyben a sokkalta Inkább Illetékes kereskedelmi szervek ls, hogy legyen Szegeden kellő számú fenyőfa az ünnepekre. Ibolyacsokrok Az ibolya tavasz virága, mégis most, a télen is pompázik, — a Szegedi Kertészeti Vállalat üvegházában. Megtalálni az ibolyát városunk virágüzleteiben is. Ibolyák ., > Ifjú viszi kedvesének, férj a feleségének, hogy meglepetést^ örömet szerezzem Ez sikerül is, hiszen olyan kedves a lilaszinti ibolyacsokor. A Szegedi Kertészeti Vállalat üvegházában nyílnak a szeljük is, és a cserepes ciklámenok. Szépek ezek a virágok is. Sokan vásárolják, és szereznek vele őrömet. Ám dicséret illeti a szorgalmas kertészeket, akik nagy odaadással fáradoznak azon, hogy szép virággal kedveskedhessünk szeretteinknek, hozzátartozóinknak. - CSÖKKENT A FORGALOM a szegedi Ruházati Boltokban. Ugy látszik, ha lassan is, de gyöz a józan ész és megszűnik az esztelen felvásárlás. Erről a tények győzik meg az embereket, mert tapasztalhatják, hogy bármennyire Is tombolt a vásárlás! láz, mégsem fogylak kl az üzletek. Nincs hiány a fő ruházati anyagokban. Bár igaz, hogy egyes cikkekben hiány mutatkozik, de ennek egyik fő oka a szállítási nehézségekben keresendő. — Mint a londoni rádió Jelenti, az ENSZ pyermeksegély-alapja hétszázezer dollárral járul hozzá a magyar anyák és gyermekek segélyezéséhez. Áz összegért tejport, csukamájolajat, fíiiőanvagot és takarót vásárolnak. Az ENSZ gyermeksegély-alapja ugyanakkor 110 ezer dollárt adományoz a PortSzaldból elköltöztetett egyiptomi anyák cs gyermekek megsegltésé— Szerdán délután érkezett a csepeli szabadkikötőbe a Nemzetkőzi Vöröskereszt 26 gépkocsiból és egy autóbuszból álló szállítóoszlopa. A fehérszínű hatalmas teherautók a svájci és a svéd nép adományát hozták. A svájciak 58 ezer, a svédek 79 ezer kilogramm kűlönléle élelmiszert küldtek. A szállítmány vezetőjét a szabadkikötőben a Nemzetközi Vöröskereszt budapesti delegációja és a Magyar Vöröskereszt küldöttsége üdvözölte. (MTI) Miklós Ferenc Kecskeméti utca 3/b. szám alatti lakásán a rendőrség katonai ruhaneműket talált, lopás miatt indult ellene bűnvádi eljárás. HÁROM géppisztolyt töltött tárakkal dobtak le november 4. előtt egy teherautóról az Alkotmány Tsz tanyája előtt. A géppisztolyokkal először örséget álltak a tsz tagjai, majd egyikük lövöldözni kezdett. A tagság erre megijedt s követelte, hogv a fegyvereket dobják a kútba. Később, amikor már a fegyverbeszolgáltatásra került a sor, hiába htvták fel a tsz-ben Vér János figyelmét, hogy a géppisztolyokat szolgáltassa be: Vér János ennek nem tett eleget. A napokban a rendőrség jelenlétében szedte ki a kútból a fegyvereket és kénytelen volt beszolgáltatni. — Három millió rubel értéket ajándékozott a magyar népnek a vietnami kormány. - ELDOBOTT PISZTOLY okozott gyermckszerencsétlenséget Budapesten. Egy 14 és egy 9 éves gyerek hazavitte, otthon játszották vele, míg egyszer elsült és a 9 éves Petneházi Lajos mellébe fúródott. A gyerek sérüléseibe belehalt. Rossz Sóra tett Táborosi Bevételi terv vagy kulturális szükséglet a Postás Művelődési Otthon hetenként három mozielőadást rendezett eddig a környék dolgozóinak. Csütörtökön, szombaton és vasárnap délután 4—6 óráig kellemesen szórakozhattak a felsővárosiak. Lévén azonban úgynevezett társadalmi mozi, a Postás Művelődési Otthonnak a filmet most nehezen tudja biztosítani a vezetőség, mivel a Csongrád megyei MOKÉP csak az állandó jellegű moziknak tud állítólag filmet biztosítani. Csongrád megyei MOKÉP arra hivatkozik, hogy körülbelül húsz tekercs keskenyfilmmel rendelkezik jelenleg, s az utánpótlás nem érkezik meg Szolnokról. Szolnok viszont úgv tájékoztatta a Postás Művelődési Otthon igazgatóját, hogy százhúsztekercs keskeny filmet osztott szét nemrégiben Csongrád, Békés és Bács megye filmszínházainak. Hol a száz húsz tekercs keskenyfilm?? Ugyanis a Csongrádmegyei MOKÉP tájékoztatása szerint még nem érkezett meg a megye filmszínházainak szánt negyven tekercs keskeny film. Gyors cselekvésre volna most szükség, hiszen nemcsak a Postás Művelődési Otthon van szorult helyzetben, hanem a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthona is, ahol szintén társadalmi mozi működik a hét több estéjén, az alsóvárosi dolgozók szórakoztatására. Tájékoztatásunkra a Csongrádmegyei MOKÉP — mindamellett, hogy jelenleg kevés keskenyfilmmel rendelkezik —, valahogy úgy igyekszik kibújni a szegedi művelődési otthonoknak szánt filmek kölcsönzése alól, hogy a művelődési otthonok százhúsz forint fllmkölcsönzésl díjánál jóval nagyobb összeget, körülbelül kétezer forintot is jövedel mez esténként a keskenyfilm, ha azt az állandó jellegű moziknak juttatják. Annyi bizonyos, hogy a MOKÉP sem tud megélni n levegőből, de ez az előbbi „szempont" mégsem lehet mérvadó a keskenyfilmel. szétosztásakor. A bevételi tervek mellett jó volna már végre figyelembe venni a kulturális szükségletet még akkor is, ha kevés film 611 jelenleg a Csongrádmegyei MOKÉP rendelkezésére. É-teftezteH az MSZMP alapszervezetek elnkei Tegnap délután 4 órai kezdettel a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes szegedi intézőbizottsága értekezletet tartott az eddig megalakult MSZMP-alapszervez í tek intézőbizottsága elnökei részvételével. Az értekezleten a pártszervezés időszerű kérdéseivel és a pártszervezetek feladataival foglalkozó beszámoló után 15 hozzászólás hangzott el, ugyanebből a témakörből. Az értekezlet harmadik napirendi pontján az általános polit;kai helyzet ismertetése szerepelt. fl Szegedi Város! Tanácsnál MSZMP alapszervezel alakult A szegedi városi tanácsnál szerdán megalakult az MSZMPalapszervezet. Az alakuló taggyűlésen megválasztották az alapszervezet háromtagú intéző bizottságát. Az MSZMP tanácsliázi alapszervezetének tagjai szépen elbeszélgetnek azokkal az emberekkel, akik korábban az MDPnek voltak tagjai. Ismertetik az MSZMP célkitűzéseit és elősegítik, hogy fontos kérdésekben tisztán lássanak. Az alakuló taggyűlés Után is volt már új belépő. Minden bizonnyal lesz olyan új tag is, alti korábban nem volt az MDP tagja. Két «vi tgfkolás után kiderült a A rendőrkapitányság letartóztatta elriasztó bűntett miatt Szécsi Ferenc 27 éves szegedi fiatalembert. Szécsi Ferenc négy évvel ezelőtt megházasodott. A házaspár családi élete rendezetlenül folyt, a férfi az ország különböző vidékein dolgozott, mfg felesége Szegeden élt. Az asszonynak 1954 júniusában gyermeke született a férfi távollétében. Eközben Szécsi Budapestre került, és szeptemberben az asszony is felköltözött hozzá a csecsemővel. A gyerek azonban útjukban volt. Gátolta a nő elhelyezkedését, megnehezítette a lakásszerzést. Szécsi ezek után embertelen elhatározásra jutott. Egyik szeptemberi délutánon kisétáltak a Margit-szigetre. A férfi több pohár barna sört itatott meg feleségével, majd amikor látta, hogy a sör hatni kezd, rávette az asszonyt, hogy adja át neki a csecsemőt. Szécsi Ezután — kihasználva felesége ittasságát — egy óvatlan pillanatban a Margit-szigetről a Dunába hajította az alig pár hónapos gyermeket. Borús, komor lett az ég Táborosi Jenő feje fölött. A helyzet egyre rosszabbodik számára. Az ellenforradalom lovára tett, de valahogy nem ilyennek akarta a lovat. Úgy lett tanácselnök Sándorfalván, 1956. október 30-án, hogy előtte két nappal még maga sem gondolt volna erre. Az országos népmozgalom szele ugyanis csak október végén jutott el a községbe, tehát azok, akik soha nem szerették a szocializmust, a néphatalmat, csak ezekben a napokban sütötték ki hirtelen a tervüket. Október 30-án délelőttre valaki összedobolt a tanácsháza elé vagy háromezer embert. Közöttük voltak természetesen azok is, akik meg akarták nyergelni a tömeghangulatot. Hogy, hogynem, ott voltak valamennyien a szaporhegyi tanyavilágban élő egykori nagygazdák is, akik alkalmasnak vélték az időt, hogy Sándorfalván is visszafordítsák a történelmet és nyélbeüssék ismét az úri hatalmat. Amikor tetőfokára hágott a hangulat, s a félrevezetett lakosság elkergette az addigi tanácselnököt, valaki elkiáltotta magát: -r Legyen az új tanácselnök Táborosi Jenő! — Éljen! Éljen! — harsogta a tömeg, különösen a szaporhegyiek, akiknek nagyrésze jól felöntött otthon a garatra, mielőtt megjeleni a gyűlésen. Nyilvánvaló volt: előzőleg gyorsan — frissen megszervezték, hogy ilyenformán ültetik Táborosi Jenő cimborájukat a község tanácselnöki székébe. Az események után egy hónappal levél érkezett a Szegedi Néplap szerkesztőségébe, amelyet Sándorfalvárói frt az egyik dolgozó paraszt. A többi között ezeket irja: „A mi községünkben Táborosi Jenő lett a tanácselnök, aki a Horthy időkben őrgróf Pallavichini birtokából 100 holdat bérelt. Az elmúlt óesztendő alatt is állandóan cselédje volt és jelenleg is van. Táborosi sohasem húzott a munkás emberekhez, a napszámosokhoz. A kizsákmányoló kapitalista rendszerben a községházán volt tisztviselő. Én ismerem, mint a tenyerem, az ő szomszédjában cselédeskedtem. Sokat beszélgettünk Táborosiék béresével, Mucsi Józseffel, s egymásnak panaszoltuk, hogy milyen embertelenül bánnak velünk." Azóta már személyesen is találkoztunk Táborosi Jenővel a sándorfaivi tanácsházán. Ugy külsőre senki nem nézné ki belőle, hogy valami rosszindulatú ember. Magas, hajlékony mozgású férfi, elég fiatal, talán csak az a feltűnő, hogy túlságosan előzékeny, udvarias és simaszavú. A világért sem mondana ellent a felsőbb szervek kiküldötteinek, sőt mindenre készségesen vállalkozik. Javasolták neki például, hogy sürgősen intézkedjék a községi pártház összetört bútorainak és bevert ablakainak megrenoválásáról. Egy szóval sem mondott ellent. De hogyanis tehette volna, hiszen Sándorfalván a lakosság nagy többsége teljes mértékben egyetért a munkás-paraszt kormánnyal, megelégedetten fogott munkához már november első napjaiban, hiszen legfőbb követelése teljesült: eltörölték a begyűjtést. Nincs tehát tömegbázisa Táborosi Jenőnek. Valahogy nagyon egyedül van most a tanácsházán, kommunisták is dolgoznak körülötte, akik ügyelnek minden cselekedetére. Kényelmetlenül érzi magát, hiszen ő nem így képzelte el az egészet. Azt gondolta, hogy felülkerekedik majd az ellenforradalom és korlátlan parancsolója lesz Sándorfalva népének. Most nem tudja mitévő legyen. Egyrészt látja, hogy mindjobban erősödik a munkás-paraszt hatalom, másrészt egyre-másra megjelennek nála a hivatalban azok, akik megválasztották és sziveséget kérnek tőle. Hogy milyen szívességet ? Köztudomású, hogy Sándorfalván nagyon nagy volt a szegénység 1945 előtt, a község lakóinak zöme cseléd volt a grófi nagybirtokon. Viszont éltek a községben gazdag parasztok is, akiknek két-három felesleges házuk is volt, de ezekbe a házakba hajléktalan családokat költöztetett a múlt években a tanács. Ezek a gazdag háztulajdonosok arra szerették volna rávenni Taborosit: most télvíz idején költöztesse ki a lakókat és adja vissza a házakat az ő tulajdonukba. Táborosi erre hajlandónak is mutatkozott. Csak akkor változtatta meg álláspontját, amikor a járási szervek kiküldötte figyelmeztette, hogy a tűzzel játszik. De azért nem adja fel a reményt. Amikor arról volt szó, hogy a népi demokráciához hü emberekből megszervezik s hogy a községben is meg kel! szervezni a munkás őrséget, Táborosi erélyesen tiltakozott ellene a járási tanácsnál. Vajon miért? Csak természetes, hogy nem tagadja meg önmagát. Neki az lenne jó, ha a faluban zavargások, fosztogatások stb. lennének, hiszen akkor tudna kedve, s cimborái szájaíze szerint manőverezni. A sándorfalvi lakosság egy-két százaléka akarta csupán, hogy Táborosi Jenő tanácselnök legyen. A lakosság 98—99 százaléka viszont azon a véleményen van, hogy az ő községük élén olyan ember álljon, aki szívvel-lélekkel szolgálja a népet és végrehajtja a munkásparaszt kormány rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy Táborosi Jenőnek nem sok ideje van a tanácsházán. -y ~n UataimeHÍl átkd'áUely Az asszony — részint férje fenyegetései miatt, részint az igazságszolgáltatástól való félelmében — nem merte elárulni a borzalmas titkot. Később, amikor ismerősei érdeklődni kezdtek a csecsemő után, rendszerint azt válaszolta, hogy a gyermeket örökbe adták vidékre. A személyi igazolványok kiállítása idején pedig egyszerűen elhallgatták, letagadták ezt a középső gyermeket, miközben két életben levő gyermeküket bejegyezték a hatóságok a személyi igazolványok megfelelő rovatába. A szörnyű gyilkosságot két éven át titkolták, míg a mind gyakoribbá váló családi veszekedések útján — amelyek alkalmával egyre sűrűbben idézte férje fejére a gyilkosságot az asszony — a rendőrség tudomást nem szerzett az esetről. A rendőrség az elmúlt hónapokban erélyes nyomozást folytatott az elrettentő csecsemőgyilkosság ügyében, s ennek során a szülők, megtörve, beismerő val-; lomást tettek. A nyomozás eredménye-1 ként Szécsit a rendőrség őrizetbe veti s az ügy rövidesen a bíróság elé kerí! J Tar fák szegélyezik a műutat, amely Szegedről Belgrádba vezet. Az utat Röszke és Horgos között két sorompó zárja el. Az egyik a magyaroké, a másik a jugoszlávoké. Ez is jelzi, hogy a magyar—jugoszláv határátkelő helynél vagyunk. Magyar földön állunk, néhány méterre a határsorompótól. Tőlünk jobbra, a kitérő betonszalag mellett nagyon takaros épület ált. Itt működik a határőrs parancsnokság, s a vámhivatal is. A kedves, rendkívül otthonos, úgynevezett »tárgyalóteremben« pedig megpihenhetnek az átkelők. Az épület előtt, a műúton rendes és zavartalan forgalom bonyolódik le. Ahogy a magyar határőrök elmondották., ez október 23-a után kővetkező napokban és hetekben sem szünetelt a határmenti forgalom. A magyar és jugoszláv állampolgárok — természetesen határátlépési engedéllyel. — minden zavar nélkül közlekedhettek és közlekedhetnek a határon át. V. Imre barátunk, határőrtörzsőrmester kérte, hogv írink meg :voltak olyan kósza h'rek, honn a határon át minengedély nélkül át lehet 'i-ntni". Ez nem igaz. a'árátlépési engedély kell, s enélkül nem lehet átjutni a határon. Mind a magyar, mind a jugoszláv határőrök teljesítik kötelességüket. Érdekes és Változatos az élet a határmenli átkelőhelynél. Budapestről külföldi országok gépkocsijai — természetesen szabályos engedélyivel — Szegeden keresztül Belgrádba, onnan pedig — szintén engedéllyel — személygépkocsik héjadnak a magyar főváros felé. Amikor a határátkelőhelynél voltunk, gépkocsi állt meg a magyar halárőrs parancsnokság előtt. A budapesti jugoszláv nagykövetség diplomatái ültek benne. Irataik felmutatása után azonnal magasba emelkedett a sorompó, — szabad volt az út. Magyarországról Jugoszláviába és Jugoszláviából Magyarországra határátlépési engedéllyel zavartalanul iöhe'vek az emberek. Panaszolják azonban, hogy a Röszke—hnrqosi átkelőhelytől Szegedig nincs semmiféle iármű és íny az embereknek a körülbelül 15 kilométernyi u*at gyalog, vagy valami más alkalmatosságon kell megtenni Helyes lenne, ha az illetékesek a lehetőségekhez kénest gondoskodnának arról, hogy naponta legalább egyszer — persze, ha szükséges — társasgépkocsi menne ki az átkelőhelyig. Talán meg lehetne ezt úgy is oldani, hogy a Mlhálytelekre járó gépkocsi futna el az átkelőhelyig. Az átkelőhelynél többször vitára adott okot, hogy a határátlépők nem tudják, milyen címletű magyar pénzeket vihetnek át Jugoszláviába. Közöljük hát, hogy a határátlépők csak 10 és 20 forintosokat vihetnek magukkal Jugoszláviába. Tanúi Voltunk annak, hogy a magyar és jugoszláv halárőrök között igazán jó és baráti a kapcsolat. Köszöntik egymást és a sorompóknál szói ls váltanak. Egyébként mindkét részről rendkívül gyorsan és udvariasan biztosít iák a határmenti átkelőhely zavartalan és biztonságos forgalmát. A magvar határőrsön ayar nyelvű jugoszláv lapokat is olvashattunk. Ezek « ivnnszláv úösáaok színes és ér^e^es különböző anyagokat közöltek, az olvasó valóban olvashatott. A jvanszláv oldalról személygépkocsi érkezik. Gyorsan megtörténik az ellenőrzés és a kocsi futhat tovább Szeged felé.