Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-12 / 20. szám

A forradalmi nmiskás»paraszf kormáüy hafás-ozata 1956. évi október 23 után elhagyottá vált vagyontárgyakról 1. paragrafus A lakók betűsoros nyilván­tartó könyvének vezetésére hivatott személy, a lakóbi­zottság, vagy ilyen hiányában az ezt helyettesítő szerv, a jelen rendelet hatályba lépé­sétől számított három napon belül bejelenteni tartozik azt a körülményt, ha az általa nyilvántartott valamely la­kásba bejelentett valamely személy az 1956. évi október 23-át követő időben ismeret­len helyre, vagy külföldre tá­vozott. A bejelentést a területileg illetékes községi, városi, fő­városi kerületi tanács végre­hajtó bizottságához keli meg­termi. 2. paragrafus Áz ismeretlen helyre, vagy külföldre történt távozással a jelen rendelet erejénél fogva az eltávozott személy összes vagyontárgya zár alá vettnek tekintendő és felette rendel­kezni csak a jelen rendelet alapján lehet. Amennyiben az 1. paragra­fus első bekezdésében emlí­tett személy 1957. március 31-ig lakhelyére visszatér, vele szemben a vagyontár­gyakra vonatkozó zárolás megszüntetettnek tekintendő. 3. paragrafus A bejelentés alapján a he­lyi tanács végrehajtó bizott­sága az eltávozott személy­nek összes feltalálható va­gyontárgyáról — azok pontos körülírása mellett — nyolc napon belül, három példány­ban részletes leltárt tartozik készíteni. A leltár egy-egy példányát az illetékes helyi tanácsnak, illetve az 1. paragrafusban megjelölt személynek kell megőriznie, míg a harmadik példányt a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályához kell el­küldeni, 4. paragrafus Az elhagyott lakások felett I a lakásügyi hatóságok a fenn­álló jogszabályok szerint ren­delkeznek. A helyi tanács végrehajtó bizottsága az eltávozott sze­mély hátrahagyott vagyon­tárgyainak ideiglenes megőr­zéséről megfelelő módcm gon­doskodni köteles. Külön gonddal kell megőrizni a hát­rahagyott műkincseket, könyvtárakat és egyéb, a nemzetgazdaság számára je­lentős értékeket. 5. paragrafus A területileg illetékes he­lyi tanács köteles a tényle­gesen működő, illetve a jö­vőben működésüket meg­szüntető társadalmi szerveze­tek, különféle állami szervek, államhatalmi és államigazga­tási szervek, állami intézetek és intézmények vagyontár­gyait a harmadik paragrafus­ban említett módon leltárba venni, és a vagyontárgyak megőrzéséről gondoskodni. 6. paragrafus A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány felha­talmazza a pénzügyminisz­tert, hogy a 3. és az 5. parag­rafus szerint leltározott va­gyontárgyak további kezelése és értékesítése tárgyéban a rendeletben foglaltakkal kap­csolatban, valamint az egyéb felmerülő ügyekben külön rendelettel intézkedjék. 7. paragrafus A jelen rendelet kihirde­tése napján lép hatályba. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke (MTI) Értekezlet az MSZMP alapszervezeteinek elnökei számára December 13-án csütörtö­kön délután 4 órakor a meg­alakult MSZMP alapszerve­zetek intézőbizottságának el­nökei számára a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ideigle­nes szegedi intéző bizottsága értekezletet tart a Móra Fe­renc sétány 10 szám alatti pártszékházban. H rti Kiosztották az 19S6 Nobel-díjakat . évi Stockholm (DPA). Gustav Adolf svéd király hétfőn Alfréd Nobel halálának 60. évforduló­ján ünnepélyes külsőségek kö­zött kiosztotta az 1956. évi Nobel-díjakat. A fizikai-díjat há­rom amerikai feltaláló, Wjlliam Shochley, John Bardeen és Wal­ter II. Érattain fizikusok kapták. Sir Züryl Ilinshellwood angol és Nyikolaj Szemjonov szovjet kémikusoknak a kémiai-dijat ítélték oda. Az orvosi-díjon a német Wemer Frossmann és a két amerikai: André Coumaná és Dickinson W. Ricliards osz­tozkodtak. Az irodalmi-díjat a Puerto Ricoban élő Jüan Ro­mon Jimenez spanyol írónak ítélték oda. Az idei Nobel-bckedíjat nem adták ki. A közellátási kormánybiztos rendelete a szesztilalom elrendeléséről Az ország egész területén 1956. december 12-én 0 órá­tól szesztilalmat rendelek cl. Az italboltokat, valamint a bor-, sör- és szeszkimérése­ket a szesztilalom időtartama alatt nem szabad nyitvalar­tani, A vendcglátóipari üze­mekben szeszes italt nem szabad kiszolgálni. A borforgalmi vállalatok, továbbá a szeszforgalmi válla­lat cs annak összes telepei és raktárai szeszes italt a szesz­tilalom időtartama alatt nem szállíthatnak ki. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, 1956. december 11. NYERS REZSŐ közellátási kormánybiztos (MTI) KÉRDÉS ÉS FELELET MIT NEVEZÜNK A SZÍNEK SZIMULTÁN KONTRASZTJÁNAK? A színek szimultán kontrasztja — eailldejü ellen­tétessége — azt jelenti, hogy az egymás mellett levő színek egymást kölcsönösen befolyásolják, színtelen környezetük pedig az ellentétes (kontraszt) színeket mutatja. Ha például fekete alapon levő fehér színű tárgyaikat szemlélünk, a fehér szín sokkal fehérebbnek, a fekete pedig sökkal feketébbnek tűnik. Fekete ala­pon a szürke szín sokkal világosabbnak tűnik, mintha fehér alapra helyezzük. Vörös alapon a szürlce tárgy zöldes színárnyalatban tűnik fel. kék alapon vedig sár­gásnak. A szimultán kontraszt a avalkorlati életben is jelentős: festőknek, textil-tervezőknek, szövetminta­nyomóknalk stb. számolniok kell ezzel a jelenséggel. ESIK-E ESŐ A SIVATAGBAN? Sokan azt gondolják, hogv a sivatagokban egyálta­lán nem esik eső. Gyakran előfordul, hogv a Szahara­sivatag egyes vidékein és Közép-Ázsia kietlen homok­pusztáin éveken keresztül egv csöpp eső sem hull. A sivatagban általában évente 20—50 milliméter a csa­padók. Az eső rendszerint felhőszakadás formáiéban jelentkezik, és gvakran előfordul, hogv az egész évi csapadékmennyiség néíiánv óra leforgása alatt zúdul alá. A forró sivatagi levegőben azonban hamarosan elpárolog. Ausztrália sivatagiainak éghailata olvan szá­raz. hogv az elhullott állatok teteme hamarosan mú­miaszerűvé szárad. TESTÜNK ELETTANI JELENSÉGEI BEFOLYÁSOLJÁK-E 1DÖÉRZÉKÜNKET? A pszihológia jelenlegi felfogása szerint időérzé­künket nemcsak lélektani, hanem élettani tényezők, például az érverés és lélegzés is befolyásolják. Erre a következtetésre az a megfigyelés adott alapot, hogy a betegek időérzéke rendkívül bizonytalan. A kísér­letek bebizonyították, hogy a lázas betegeknek az idő gyorsabban múlik, testünk hőmérsékletének csökkenése pedig ellenkező hatással van. A külpolitika hírei — röviden Rangún (Cj-Iiína). Csou En-la; Ho Lurig társaságában hétfőn délbon Rangunba, Burma fővá­rosába érkezett és a repülőtéren beszédet intézett az éijeuző tö­meghez. » New York (TASZSZ). Az ENSZ kügyűiése december 10-én Újból megszakította igen fontos napirendi pontjainak tárgyalá­sát, hogy visszatérjen nz úgyne­vezett ..magyar kérdéshez". Az Egyesült Államok és 15 más ország határozati javaslatot terjesztett elő. Határozati ja­vaslatukhon azt állít ják, hogy a Szovjetunió „megsérti Magyar­ország függetlenségét". A hatá­rozati javaslat feiszólítjn a Szov­jetuniót, tegyen haladéktalan in­tézkedéseket fegyveres erőinek nz ENSZ felügyelete alatt Ma­gyarországról való kivonására. * Párizs (AFP). A Nyugat­európai Unió Tanácsa befejez­te munkájút, közleményt adott ki: A közlemény szerint a tanács Ülése tanulmányozta „a nyugati védelem problémájának egyes politikai oldalait". A tanács Ifeinrieh Boex-ot jelölte ki a Nyugat-európai Unió küldött-főtilk árúnak. # Párizs (AFP). Guy Mollet francia miniszterelnök vasár­nap este. televíziós-adás kereté­hen, néhány amerikai újságíró több kérdésére válaszolt. Arra a kérdésre, hogy elkerülhetőnek tartin-e a harmadik világhábo­rút, a francia minisztereinek a következő választ adta: „Csal. nem bizonyos vagyok — mond­juk, bízom benne —, hogy Oroszország sohasem kezd olyan háborút, amely világháborúvá fejlődik". — A szegedi járási tanács végre­hajtó bizottsága határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a hivatali apparátus helyiségeiből több szo­bát átad lakások céljára. Az ap­parátus dolgozói összébb húzód­tak, egy szobába több íróasztalt helyeztek el és Igy lehetővé vált, hogy a tanács szakszervezeti bi­zottsága az apparátus kilenc dol­gozóját — akiknek okvetlenül szük­ségük volt lakásra, — otthonhoz juttassa. Ezzel az akcióval lakás­hoz jutott például Barna Dezső, aki eddig ötödmagával lakott egy két és félszer három méteres szo­bában és egy speizban. Hasonló körülmények között élt eddig Orosz Károly ugyancsak ötödmagával egy köves mosókonyhában, amely egykor clpészmíihely volt. Marsi Mihály fiatal házasnak is Jutott lakás. Papp Ferencné hivatalsegéd, aki eddig negyedmagával egy pin­cében lakott, ugyancsak beköltöz­hetett a tanács által átadott lakás­ba. elrendelése a rend, a nyu­galom biztosítása és az el­lenforradalmárok újabb ak­cióinak elfojtása érdekében időszerű és fontos lépés volt a törvényhozó szervek ré­széről. Az országban számtr eset tanúskodott arról, hogy a bűnös, országrontó é* népellenes erők nemcsak a további politikai züllesztő és rémhírterjesztő tevé­kenységükről nem mond­tak le, hanem fegyveres provokációkhoz is folya­modtak, ha arra alkalmuk volt. A salgótarjáni, batto­nyai és békéscsabai példák rámutattak, hogy az ellen­forradalommal szemben nem lehet elégségesen har­colni csupán politikai esz­közökkel és enyhe rend­szabályokkal. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a magyar karhatalom a becsületes dolgozók támo­gatásával képvisel olyan erőt, hogy határozottan, a munkásdiktatúra és a tör­vény erejével és szigorával szálljon szembe minder. fegyveres és egyéb ellenfor­radalmi akcióval. A becsületes szocialista erők és az ellenforradalmá­rok között kiéleződött harc nem történelmi játék, é9 úgy gondoljuk, nem lehe­tünk türelmesek semmilyen bűnös fegyveres próbálko­zással, rablással, gyilkos­sággal. fosztogatással sem! A rögtönítélkczés törvé­nyes elrendelése szükség­szerű és indokolt volt, és nem a becsületes dolgozó emberek ellen irányul, ha­nem azok ellen, akiknek az ellenforradalmi provoká­ciók, rablások, fosztogatá­sok és gyilkosságok elköve­téséhez kedvező légkört te­remtett a hetek óta tartó zűrzavar, s akik úgy szeret­ték volna azt a bizonytalan légkört további aljas provo­kációkra fenntartani. Az ellenforradalom ilyen­formán mindinkább magu­ra marad, elszigetelődik, vi­szont ma sem riad vissza az attrocitásoktól. jóllehet ma már nem nyíltan lép fel. A rögtönbíráskodást úgv kell tekintenünk, mint a becsületes emberek nyugal­ma biztosításának és az el­lenforradalmi gonosztevők elleni határozott fellépésnek az eszközét! A tulaíÉiios felelősségével dolgoznak a szaláoiigyáiiak Megválasztották a végleges munkástanácsot A Pick-szalámi világmár­ka évek óta. Most is nagy népszerűségnek örvendene': a Szegedi Szalámigyár ter­mékei falun, városon, or­szág-, s világszgrtp. — A hírnév kötelez — szokták mondani a gyár ve­zetői, munkásai. Mire köte­lezi a szalámigyáriakat a hír­név? Semmiesetre sem Pick Márk és famíliája iránti tisz­teletre és „örökségük" meg­őrzésére, hanem a magyar ipar, a szegedi szalámi jó hírnevének megtartására és elmélyítésére. Ezért vigyáz­nak féltőn a hírnévre, s nem azért, hogy visszavárják a szegedi szalámi névadóját, a Pick-család valamelyik sar­ját. A munkások magukénak vallják a gyárat, úgy is gon­doskodnak a gyár termékei­ről, a munkásokról, munká­jukról, mint az üzem gaz­dái. A munka egészséges zaja és a sok szalámi fűszeres, füstös illata terjeng a gyár körül állandóan. Áz utcán járókelők jóleső érzéssel szip­pantanak a levegből, s gon­dolnak arra, hogy a Szalámigyárban dolgoznak, igen kihasználnak minden órát, minden percet. Igaz, ők sem mentesek az áramkorlá­tozás okozta nehézségektől, s néha kényszerpihenőt is szab rájuk az áramszünet. Hétfőn is a déli órákban köszöntött, be ez a nemkívánatos ven­dég, de most, mint más al­kalmakkor,nem csendesedett le a gyár, csak a gépek hall­gattak el, — s annál zajo­sabbak voltak az emberek. Szinte szót sem lehetett ér­teni a kultúrteremben, ahol a végleges munkástanác megválasztására gyűltek ös-.­sze. — Több napon keresztül készítettük elő ezt a válasz tó gyűlést — mondja Csanád, József ü. b.-elnök. — Hogy érti ezt az előké­szítést? Részletesen magyarázza. — A szakszervezeti bizal­miak üzemrészenként köz­vélemény-kutatást végeztek. Javaslatokat tettek, melyik munkás neve kerüljön a je­löltek listáiára. Több napi munkát szántak erre a szak szervezet bizalmijai, s tevé­kenységük eredményeként, legalább is nézetük szerint, az arra érdemesek neve ke Tüz a dfvafferemben Ma, szerdára virradó éjjel fél kettő órakor Bús Jáno&né, a posta dolgozója az újságért a Szegedi Nyomdába jövet észrevette, hogy a Bajcsy­Zsilinszky utcában az egyik üzletből füst gomolyog. Azon­nal szólt a járőröknek, akik telefonáltak a tűzoltóknak. Egy perc múlva már ott vol­tak a tűzoltók Kamasz Im~é­né és Seller Anna »Női di­vatterme* előtt. Óvatosan, de gyorsain kinyitották az ajtót és a köziben felszerelt tömlő­kön át vízsugarat bocsátottak a helyiségbe áramló levegő hatására feléledő lángokra, Perceik alatt eloltották a tüzet, amelyet valószínűleg rövidzárlat okozott. E/yrpult, néhány ruhadarab, papirosok és a varrógép farésze égett meg. rült a listára. Külső szemlé­lő, mint az újságíró is, nem vállalkozhat arra, hogy meg­állapítsa, alkalmasak-e a je löltek a feladat betöltésére. Eldöntötték ezt a munkások a választással. Egyenként, libasorban men­tek a szavazatszedő bizott­ság elé, felíratták nevüket, beléptek a szavazó terembe, ahol öt fülke várta őket asz­tallal, ceruzával felszerelve, hogy aki változtatni akar a listán, nyugodtan megtehes­se. Közel két óra hosszáig tartott, mire a munkások vé gigjárták a választás útját. Választás volt az va­lóban és nem szavazás, ami a Szalámigyárban történt. Az emberek vá lógattak, volt is kikben, mert több nevet írtak fel a listá­ra a kelleténél. Az ideiglenes munkástanács tagjai közül néhánynak már nem került fel a neve a listára. Uj jelöl tek neveit irták helyettük, mások viszont a választás so­rán estek ki, s adták át he­lyüket olyanoknak, akik jobban bírják dolgozó társaik bizalmát. Alaposan meghányták ve­tették, kiket választanak e felelősségteljes munkára ís olyanokat akartak a mun­kástanácsba juttatni, akiK értik mesterségüket, értene'-, a vezetéshez, becsületes, oda­adó munkásai a gyárnak. Kell is a szakértelem! Sok probléma vár megoldásra ut is. Nem mai keletű problé­májuk például a normakér­dés. Régen verték már ezé t a tüzet, zaklatták felsőbb szervüket, hogy vizsgálja fe­lül a Szalámigyár bérezé-ú formáját, Náluk is sok mun­kanemre ráerőltették a nor­mát, holott éppen a szalámi minősége, export-képessége, általában a szegedi szalámi hírneve megkövetelte volna, hogy ne kapkodva, hanem jobb minőségi munkával biz­tosítsák a príma szalámi elő­állítását. Ennek feltételét a, órabérrendszerben látták é° látják egyesek részben most is. Augusztusban a töltőknél ós a pasztagyúróknál már be is vezették ezt a bérezé.J formát. Akkor néhányan azt jósolták: csökkenni fog a ter­melés, nem látják majd el elegendő anyaggal a kötő­munkásokat. A jóslat nem vált be. Most is 14 kötőmun­kást látnak el elegendő mun kával. A tapasztalat tehát nem volt rossz. Meglepő, de mégis így van, azért még sem tértek eddig át az óra­bér-rendszerre a többi üze­mi részben. Nem mintha nem követei­től; volna néhányan a mun­kások, de az ideiglenes mun­kástanács nem forrófej űen intézte az ügyeket és felmér­te a lehetőségeket. Számol­tak, összeadtak, osztottak, szoroztak. Ha órabérre fize­tik ki a meglévő béralajxk, sokan kevesebbet keresnek majd, mint így. Ezek már előre elégedetlenkedtek. Má­sak viszont azt mondták, ha órabérre fizetnek, én is any­nyit csinálok, mint a többi. Ha az ilyen nézetet tett is követi, akkor természetesen esik a termelés. Ezt ped g nem alkarja a munkástanács, s ezért nagyon alaposan fel­mérték a lehetőségeket. Ügy gondolták, hogy az üzem sa­játos helyzetének legjobban megfelelő bérezési formát kell kialakítani, ezt ped'g nem lehet egyik napról a má­sikra. Amíg pedig kidolgoz­zák, maradnak a megievxi normák mellett. Osztotta né­zetüket a szakszervezet és a vállalatvezetés is. Miután ezt megmagyarázták a munká­soknak —, ha nem is mind­annyian — többségükben megértették. Nem hamarkodhatjuk el a dotgot — magyarázza Csanádi Jó­zsef ü. b.-elnök. Csak úgy léphetünk előre, hogy az a munkások érdekeit szolgálja. A termelés zavartalanságá­nak biztosítása ma a legfon­tosabb, mert .ez a munkások érdekeit szolgálja. A vállalatvezető már szá­molgat. Az üzem önállósága biztosításával ha olyan ter­vet is kapnak például, mint az elmúlt esztendőben, s a termelékenység nem csök­ken, a terven felüli nyereség egy részéből Is jelentős ősz­szeget tudnak majd szociális célokra fordítani. Az elmúlt év terven felüli nyereséget, ha például úgy osztották vol­na el, hogy 50 százalékát ad­ták volna az államnak, 20 százaiéi; át vállalatfejlesztés­re, esetleg lakások építésére és 30 százalékát a munkások közötti kiosztásra szánták vedna — természetesen a végzett munka arányában —, altkor is egész évre mintegy tízezer forint jutott volna átlagban egy munkásra. Fa nagy dolog, jelentős juttatás lenne, bár ez csak hozzávető­leges számítás, ós lehet hogy túl nagy is az összeg de ha még kevesebb is jut egy mun­kásra akkor is érdekeltebbé válik a termelésben. Ezért gondolkodnak, és hétszer is megrágják a munkástanács tagjai a tennivalókat és csak aztán cselekednek. A Szalámigyár a munká­soké. A végleges munkásta­nács megválasztásával esak erősítették a tulajdonjogot. A tulajdonos felelősségével dolgoznál; a szalám'gyáriak, s amikor elhalad a járókelő a gyár előtt, gondolatban kö­szönetet mond a gyár mun­kásainak. hogy lesz kenyér mellé való. Dicséretet érde­melnek a szalámigyáriak nemcsak gondolatban, hanem szavakban is. — p Szerda, 1956. december 11 3

Next

/
Thumbnails
Contents