Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-12 / 20. szám

I. évfolyam, 20. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUN KASPART SZEGEDI LAPJA Ara: 50 fillér Szerda. 1956. december 12. A tulajdonos felelősségével dolgoznak a szalámigyáriak fi közellátási kormánybiztos rendelete a szesztilalom elrendeléséről Nehogy későn térjünk magunkhoz Megunja egyszer a munkásosztály az ellenforradalmárok okozta zűrzavart és a nehéz helyzetben elsősorban megint a munkásokhoz fordul a Magyar Szocialista Munka nélkül nem tudunk élni rendet csinál majd határo- Munkáspárt, az ő összefogá zottan és bizonyosan. Akik sukat, öntudatos helytállásuvalamilyen oknál fogva vá>- kat kéri a szétvert, de még lalkoztak a médium-szerep- meg nem semmisített ellen re és akarat nélkül hagyják forradalmárok elleni kemény magukat megnyergelni még ezekben a napokban is mesés véresen komoly harcban. Tájékozódjanak a szegedi ölő ellenségeik által, előbb- munkások, nézzenek jól szét utóbb kijózanodnak és rá- környezetükben, mielőtt abdöbbennek majd, hogy alja- ba akarnák hagyni a munsul becsapták őket. Rájönnek kát. A gyufagyáriak ne higyhamarosan, hogy értelmetlen gyenek annak a Lázár Káiés felesleges volt minden mánnak, aki ártatlannak jött-ment fasiszta népbolondító szavára hallgatni és abmondja magát, de ugyanak kor a munkás-paraszt korbahagyni a munkát, kétség- mány ellen lázít és sztrájkra telenül meg fogják érteni, bujtogat. Nézzenek mélyen hogy a sztrájk végzetes hiba volt éppen önmaguk szempontjából. Csak nehogy késő legyen a önmagukba a munkásak, kérdezzék meg saját lelkiismeretüket, s aszerint cselekedjenek. A Sertéshizlalda felismerés, nehogy későn tér- dolgozói mielőtt hitelt adnak jünk magunkhoz. Mert, ha a nyolc évet gyilkosságért továbbra is hagyjuk, eltűr- börtönben töltött Molnár Imjük, hogy a nacionalista, sovi- re hazudozásainak, kérjék kl niszta tobzódás elterelje a termelőmunkáról a közfigyela munkásnők a háziasszonyok véleményét, akik az met, akkor lerongyolódunk, egész család gondját cipelik mint az útszéli csavargók és vállukon, mert nem tudjak, kénytelenek leszünk éhesen, pénztelenül átvacogni a ki tudja milyen hosszú telet. S lesz-e holnap ennivaló az asztalon, nem tudják, mi lesz gyermekeikkel, ha nem dolakkor már hiába akarjuk gozik senki a családban. Ök korrigálni a nagy hibát, nyo- őszintén, keresetlen szavaltmorultjai leszünk egy máris kai megmondják véleményűfenyegető inflációnak, szánandó alamizsna kérői szünk a világnak. Van egy közmondás, amely ket a sztrájk bűnös hirdető: le- ről, a fasiszta provokátorokról. Az ő panaszuk, az ő kétségbeesésük gondolkoztassa arra int: Ne köpj a kútba, el mindazokat, akik jóhiszemert még magad is ihatsz belőle. Sajnos, Szegeden is műek, de manapság oly könnyen kiejtik a szájukon vannak munkások, akik fenn- a sztrájk szót. héjázva, figyelmen kívül hagyják ezt. Nem hallgatnak a józan intelemre, a A fehér-terroristák nagyon jól tudjál:, mit cselekszenek. Semmiképpen nem akarják megfontolt jótanácsra. s min- megadni magukat, nem hajden ellenséges mende-mon- landók elismerni vereségüdára ott hagyják üzemüket, ket. Miután a gyilkoló fegymunkahelyüket, jóllehet ké- vereket kiütötték a kezükből, sőbb holtbizonyosan vissza- most a lélekmérgezéssel, a kényszerülnek oda, mert eu- rémhírek terjesztésével, romni kell, mert élni kell valahogy. Mire való akkor a sztrájk, ami a munkások k' • sebb-nagyobb csoportjainál bolással, a kártevésre való bujtogatással igyekeznek a csőd szélére juttatni hazánkat és a teljes reménytelenSzegedi Textilművek, 1956. december 11, kedd délelőtt. A gyár előcsarnokában nagy a forgalom; ma fizetnek a munkásoknak. Persze ilyenkor a lányok és az asszonyok is fe1 keresik a büfét, hogy krémest, vagy tortaszeletet vásároljanak. 4 munkáról I Tulajdonképpen azért mentünk az üzembe, hogy képet kapjunk életéről. Ez az élet gondokkal, problémákkal terhes és nem is kevesen maguk az emberek sem látnak még tisztán egy-egy kérdésben. Ám, hogy minden tisztázódhassák, kielégítően rendezhessük közös dolgainkat, s megőrizhessük a népmozgalom vívmányait, ahhoz alapot csak a munka ad. •— Mi a véleménye a munkáról az üzem munkástanácsának? — kérdezzük Horváth Andort, a munkástanács elnökét. Ö a gyár születésénél is ott volt, dolgozott a szegedi közúti híd építésénél is. Polírozó és nikkelező. Szavaival: "Világéletemben munkásember voltam*. A kérdésre így ad feleletet. — Nekem és a munkástanácsnak az a véleményünk, ha nem dolgozunk, akkor nem is tudunk élni. Nagy igazság ez. S amint megtudtuk, ha a munkástanács azt mondja a gyár dolgozóinak kedden is, hogy ne dolgozzanak, akkor abbahagyják a munkát. De kinek használt volna ez? A munkásoknak semmi esetre sem! Dolgozott is a gyár hétfőről keddre virradóra és kedden délelőtt is, lény és bizalom I Az üzem munkástanácsa szívén viseli az emberek és a termelés gondjait. Rajtuk keresztül — ha még kezdetien is —, de érvényesül a munkásdemokrácia, a szocialista elv a gazdasági vezetésben. Horváth Andor —, akit mindenki úgy tisztel, hogy Horváth bácsi — megállapítja: — Az üzemi munkástanács nem politikai szerv. Feladata a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás, az emberekkel való törődés. Ehhez tartják is magukat, cselekednek, — az üzem vezetőivel együtt —, hogy a lehetőséghez képest folyamatos legyen a termelés. Az üzem nyersanyag ellátottsága jó. Több hónapra elegendő anyagkészlettel rendelkeznek. A legnagyobb gond azonban az energia, az áramellátottság. Sok orsó nem pereghet, nem készülhet a ruhához a fonál, mert nincs elegendő áram. Jelenleg éjszaka dolgoznak; este 6 órától reggel 6 óráig. Délelőtt 50 kilowatt áramot kapnak. így nappal reggel 8 órától déli 12 óráig folyik csak a munka, s csupán hat gyűrűsfonógépen. Az 50 Széleskörű bizottság alakul a dolgozók új képviseleti szerveinek létrehozására A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány közleménye: A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szakszervezetek javaslatára szükségesnek tartja az iparvezetés felsőbb szervcinek d cmokralizálását, továbbá annál: lehetővé tételét, hogv a termelő munkába résztvevők közvetlenül bekapcsolódjanak a gazdasági intézkedések, törvények előkészítésébe, népgazdasági tervek megtárgyalásába. Ezért a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő, olyan törvényes szerveket kíván létrehoznii, amelyek a dolgozóknak ezeket a jogokat biztosítják. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elhatározta, hogy a fenti feladatok elvégzésére, javaslatok, törvények előkészítésére egy széleskörű bizottságot küld ki. Az előkészítő bizottság tagjai között legyenek szakszervezeti funkcionáriusok, munkástanácstagok és a megszűnt Nagybudapesti Mu nkástanács demokráciához hű tagjai. A bizottság összetétele későbbi időpontban kerül nyilvánosságra. (MTI) megnyilvánul, kinek használ, ségbe kergetni sokat szenvekinek a céljait segíti? A kérdésre ilyesfélék a válaszok: dett népünket. De ha ők a terror és a megfélemlítő: „Sztrájkolunk, mert az ENCZ eszközéhez nyúltak, akkor a főtitkárát nem engedték be munkásosztály államhatalma az országba", ..Sztrájkolunk, ugyancsak terrorral válaszol mert szabadságunkat és füg- nekik. A munkás-paraszt getlenségünket védjük", kormány csak a magyar nép Sztrájkolunk, mert mások is iránti kötelességét teljesíti, sztrájkolnak" stb. A józan ha kíméletlenül leszámol a gondolkodású munkások lat- fegyveres banditákkal, híják, hogy a munkabeszüntetés csak a magyar nép nyaszen ez az egyetlen módja a kibontakozásnak, a rend és i kára ülni szándékozó tőké.ek nyugalom helyreállításának és földbirtokosok törekvéseit segíti és semmi esetre seri járul hozzá a szocializmus erősítéséhez, népünk szabadsága és függetlensége megőrzéséhez. Ök joggal kérdezik: hát ennyire elveszítették vo! na ítélőképességüket a mi dolgozóink, akik az elmúlt 12 év alatt a törvény telenséNem várhatjuk, hogy miközben tétlenkedünk, manna hull ölünkbe az égből. Ilyesmi csak a bibliai Móz:s népével történt, mi azonban valóságos, húsból és vérbő* való nép vagyunk, gyomrunk kenyeret, zsiradékot követel. De ki ad nekünk enni, Ki gondoskodik rólunk, ha magek ellenére is világraszóló gunk felelőtlenül elhanyagoleredményeket értek el a szo- juk a termelést, az életet jecializmus építésében? Hát lentő munkát? Arra van elég nekik egy-két bedobott szükség, hogy senki ne higy Dolgozó népünk nyugalmat, rendet akar Jogos követeléseink teljesítésének alapfeltétele biztosítani az ország ellátását A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének felhívásai ostoba mese, elég nekik né hány ellenforradalmár lármás szónoklata a függetlenségről, s máris leteszik a szerszámot? A párt, népünk egyetlen forradalmi vezető eieje, a munkásosztályra támaszkodik elsősorban a szocializmus gyen a munkásruhába öltözőit naplopóknak, ellenforradalmároknak, akik furfangos mesterei * ugyan a szóforgatásnak, de még soha semmit sem tettek a nép boldogulásáért. Hangsúlyozzuk: később rájönnek majd erre a félrevezetett munkástömegek, viügyének védelmezése közben, lágosan látja majd mindenki. Azokra a munkásokra, akik milyen végzetes hiba volt történelmünk folyamán hinni a népbolondítóknak, számtalan példáját adták, csak lehet, hogy akkor már hogyan kell bátran és ható- késő lesz a bánat, s nagyon rozottan visszaverni az osz- keservesen tudjuk helyrehoztályellenség támadását. Mo^t ni, amit elrontottunk, _ Dolgozó népűnk' nyugalmat, rendet aikar és várja a kormányprogram 15 pontjának végrehajtását. Mindazokkal szemben, akik még ma is ellenforradalmi eszközökkel: fegyverrel, uszító röplapokkal, lázító agitációval igyekeznek a kibontakozást meggátolni vagy nehezíteni, az egcsz nép érdekében határozottan fel kell lépni. Éppen ezért a szakszervezetek helyeslik az ellenforradalmi erőkkel és egyénekkel szemben a kormány részéről foganatosított határozott intézkedéseket. Ugyanakkor a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége felhívja az illetékes hatóságok figyelmét, hogy az ellenforradalmi erők ellen folyamatba tett intézkedéseknél nagy súlyt helyezzenek arra, hogy őrizetbe vételt csak a nép érdekei ellen nyilvánvalóan elkövetett bűncselekmények alapján eszközöljenek. Eljárásuk sarán különösen tartsák szem előtt, hogy in-., tézkedéseikkel a munkástanácsok, a munkásosztály új szervei erősítését segítsék elő. A hatóságok körültekintő tevékenysége nagymértékben elősegítheti annak megértését, hogy a megtett intézkedések a dolgozó nép békés munkájának, a rend megszilárdításának érdekében történnek, Az utolsó napokban számos helyről kaptunk értesítést, hogy felelőtlen elemek sztrájkra, rendzavarásra izgatnak, nemegyszer úgy, hogy a szakszervezetei: nevét is felhasználják céljaik elérésére. Az ellenforradalmi elemek romboló tevékenységükhöz segítséget kapnak egyes nyugati rádióadók zavarkeltő híradásaiban is. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége szükségesnek tartja felhívni az ország valamennyi dolgozójának figyelmét arra, hogy a sztrájk ma csak az ellenforradalmat segítené és megakadályozná, hogy jogos követeléseink teljesíté-. sének alapfeltétele: a rend és nyugalom megszilárduljon. Vajon érdeke-e ma a munkásosztálynak, hogy az amúgy is meglevő nehézségek, melyek a termelést akadályozzál:, újabb sztrájkok következtében növekedjenek? Erre minden becsületes, hazáját szerető és féltő munkás csak azzal válaszolhat, hogy nem! A sztrájkjog a munkásosztály elidegeníthetetlen joga, de ma nem sztrájkra, hanem fokozott erőfeszítésre, munkára van szükség, hogy minden nehézséget leküzdve biztosítsuk az ország téli ellátását, az üzemek zavartalan munkáját, a rendet cs nyugalmat. A szakszervezetek és üzemi munkástanácsok harcoljanak vállvetve minden provokáció, zavarkeltő kísérlet ellen. A sztrájk a munkásosztály erős fegyvere. Ne engedjük, hogy ezt a fegyvert az ellenség a munkásoszrtály létérdekei ellen használja fel. Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége kilowatt árammennyiségból mindig biztosítják, hogy legyen elég energia a víztorony telítettségéhez. Ez rendkívül fontos, s esetleges tűz esetén a víztorony telítettsége elengedhetetlen. Ez is azt jelzi, hogy óvják, védik a gyárat, amelyet a nép teremtett meg, s amely hisszük, hogy ezután maradéktalanul a nép javát szolgálja. Újra és újra szóba kerül a ivarban a bizalom kérdése. EH mondták többen, hogy napvon nehéz hinni, mert a múltban sokszor becsapták a munkásnépet. Érthető, hogy egyre több bizalom az egyre több tényen keresztül lesz. A tényekhez meg egyre jobban erősödik ez a felismerés a józan ésszel gondolkodó munkásokban rend, nyugalom és munka kell.Ezen az alapon építhetjük az igazán szocialista, független és boldog népű Magyarországot. Megperdültek as orsók Délelőtt azok a mnnkásnó?: dolgoznak, akiknek nem lehet éjszaka géphez állni. Kedden is ott voltak pontosan a munka kezdetére. Eljutott azonban hozzájuk is a hír, hogy a fővá-t rosban egyik-másik üzemben újabb sztrájkra bujtogatnak; Szegeden is felütötte fejét a bír; Megzavarta ez a Textilművek több dolgozójának gondolkodás sát is. A fonónők tanakodtak: .,Dolgozzunk-e; vagy sem.1'' Volt, aki azt mondta, bogy ne. Volt, nki a munka mellett döntött. Beszélgettek erről és vrgülis győzött a józan ész. Megperdültek az orsók, dolgozni kezdtek. Pákosdi Miklósné a gép kö-í rül a hulladékot rendezgette; amikor találkoztunk vele. Neki is az volt a véleménye, hogy munka nélkül nem lehet létezni; — munka nélkül nem várhatnak fizetést. S miből is éljen az ember, ba nem a munkájából?! Farkas Józsefné előfonós nem beszélt sokat. Szavainak lényege az volt, liogy ő is a munka mellett van. Többen, mások is megállapították, hogy elég volt már a nyugtalanságból, a rendet akarják, az előrehaladást Csak így — renddel, nyugalommal, munkával — gyógyulnak a fájó sebek, teljesül mindainnyiunk óhaja: a jobb élet, fl KemzelNözi Vöröskereszt Liga elnökének Biudapesti látogatása Sandström Emil, a Nemzetközi Vöröskereszt Liga kormányzótanácsántik elnöke, egyben a Svéd Vöröskereszt elnöke, egynapos látogatásra Budapestre érkezett. Az ismert vöröskeresztes vezető a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság budapesti vezetői: Bövey René és Meyer Willy kíséretében látogatást tett a Magyar Vöröskereszt Baross utcai raékházáb^ , < ,