Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-12 / 20. szám

I. évfolyam, 20. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUN KASPART SZEGEDI LAPJA Ara: 50 fillér Szerda. 1956. december 12. A tulajdonos felelősségével dolgoznak a szalámigyáriak fi közellátási kormánybiztos rendelete a szesztilalom elrendeléséről Nehogy későn térjünk magunkhoz Megunja egyszer a mun­kásosztály az ellenforradal­márok okozta zűrzavart és a nehéz helyzetben elsősor­ban megint a munkásokhoz fordul a Magyar Szocialista Munka nélkül nem tudunk élni rendet csinál majd határo- Munkáspárt, az ő összefogá zottan és bizonyosan. Akik sukat, öntudatos helytállásu­valamilyen oknál fogva vá>- kat kéri a szétvert, de még lalkoztak a médium-szerep- meg nem semmisített ellen re és akarat nélkül hagyják forradalmárok elleni kemény magukat megnyergelni még ezekben a napokban is mes­és véresen komoly harcban. Tájékozódjanak a szegedi ölő ellenségeik által, előbb- munkások, nézzenek jól szét utóbb kijózanodnak és rá- környezetükben, mielőtt ab­döbbennek majd, hogy alja- ba akarnák hagyni a mun­sul becsapták őket. Rájönnek kát. A gyufagyáriak ne higy­hamarosan, hogy értelmetlen gyenek annak a Lázár Kái­és felesleges volt minden mánnak, aki ártatlannak jött-ment fasiszta népbolon­dító szavára hallgatni és ab­mondja magát, de ugyanak kor a munkás-paraszt kor­bahagyni a munkát, kétség- mány ellen lázít és sztrájkra telenül meg fogják érteni, bujtogat. Nézzenek mélyen hogy a sztrájk végzetes hiba volt éppen önmaguk szem­pontjából. Csak nehogy késő legyen a önmagukba a munkásak, kérdezzék meg saját lelkiis­meretüket, s aszerint csele­kedjenek. A Sertéshizlalda felismerés, nehogy későn tér- dolgozói mielőtt hitelt adnak jünk magunkhoz. Mert, ha a nyolc évet gyilkosságért továbbra is hagyjuk, eltűr- börtönben töltött Molnár Im­jük, hogy a nacionalista, sovi- re hazudozásainak, kérjék kl niszta tobzódás elterelje a termelőmunkáról a közfigyel­a munkásnők a háziasszo­nyok véleményét, akik az met, akkor lerongyolódunk, egész család gondját cipelik mint az útszéli csavargók és vállukon, mert nem tudjak, kénytelenek leszünk éhesen, pénztelenül átvacogni a ki tudja milyen hosszú telet. S lesz-e holnap ennivaló az asz­talon, nem tudják, mi lesz gyermekeikkel, ha nem dol­akkor már hiába akarjuk gozik senki a családban. Ök korrigálni a nagy hibát, nyo- őszintén, keresetlen szavalt­morultjai leszünk egy máris kai megmondják véleményű­fenyegető inflációnak, szá­nandó alamizsna kérői szünk a világnak. Van egy közmondás, amely ket a sztrájk bűnös hirdető: le- ről, a fasiszta provokátorok­ról. Az ő panaszuk, az ő két­ségbeesésük gondolkoztassa arra int: Ne köpj a kútba, el mindazokat, akik jóhisze­mert még magad is ihatsz belőle. Sajnos, Szegeden is műek, de manapság oly könnyen kiejtik a szájukon vannak munkások, akik fenn- a sztrájk szót. héjázva, figyelmen kívül hagyják ezt. Nem hallgat­nak a józan intelemre, a A fehér-terroristák nagyon jól tudjál:, mit cselekszenek. Semmiképpen nem akarják megfontolt jótanácsra. s min- megadni magukat, nem haj­den ellenséges mende-mon- landók elismerni vereségü­dára ott hagyják üzemüket, ket. Miután a gyilkoló fegy­munkahelyüket, jóllehet ké- vereket kiütötték a kezükből, sőbb holtbizonyosan vissza- most a lélekmérgezéssel, a kényszerülnek oda, mert eu- rémhírek terjesztésével, rom­ni kell, mert élni kell vala­hogy. Mire való akkor a sztrájk, ami a munkások k' • sebb-nagyobb csoportjainál bolással, a kártevésre való bujtogatással igyekeznek a csőd szélére juttatni hazán­kat és a teljes reménytelen­Szegedi Textilművek, 1956. december 11, kedd délelőtt. A gyár előcsarnokában nagy a forgalom; ma fizetnek a munkásoknak. Persze ilyen­kor a lányok és az asszonyok is fe1 keresik a büfét, hogy krémest, vagy tortaszeletet vásároljanak. 4 munkáról I Tulajdonképpen azért men­tünk az üzembe, hogy képet kapjunk életéről. Ez az élet gondokkal, problémákkal terhes és nem is kevesen maguk az emberek sem lát­nak még tisztán egy-egy kérdésben. Ám, hogy minden tisztázódhassák, kielégítően rendezhessük közös dolgain­kat, s megőrizhessük a nép­mozgalom vívmányait, ahhoz alapot csak a munka ad. •— Mi a véleménye a mun­káról az üzem munkástaná­csának? — kérdezzük Hor­váth Andort, a munkástanács elnökét. Ö a gyár születésé­nél is ott volt, dolgozott a szegedi közúti híd építésénél is. Polírozó és nikkelező. Szavaival: "Világéletemben munkásember voltam*. A kérdésre így ad feleletet. — Nekem és a munkásta­nácsnak az a véleményünk, ha nem dolgozunk, akkor nem is tudunk élni. Nagy igazság ez. S amint megtudtuk, ha a munkásta­nács azt mondja a gyár dol­gozóinak kedden is, hogy ne dolgozzanak, akkor abba­hagyják a munkát. De kinek használt volna ez? A mun­kásoknak semmi esetre sem! Dolgozott is a gyár hétfő­ről keddre virradóra és ked­den délelőtt is, lény és bizalom I Az üzem munkástanácsa szívén viseli az emberek és a termelés gondjait. Rajtuk keresztül — ha még kezde­tien is —, de érvényesül a munkásdemokrácia, a szoci­alista elv a gazdasági veze­tésben. Horváth Andor —, akit mindenki úgy tisztel, hogy Horváth bácsi — meg­állapítja: — Az üzemi munkásta­nács nem politikai szerv. Feladata a gazdasági kérdé­sekkel való foglalkozás, az emberekkel való törődés. Ehhez tartják is magukat, cselekednek, — az üzem ve­zetőivel együtt —, hogy a lehetőséghez képest folyama­tos legyen a termelés. Az üzem nyersanyag ellátottsá­ga jó. Több hónapra elegen­dő anyagkészlettel rendelkez­nek. A legnagyobb gond azonban az energia, az áram­ellátottság. Sok orsó nem pe­reghet, nem készülhet a ru­hához a fonál, mert nincs elegendő áram. Jelenleg éj­szaka dolgoznak; este 6 órá­tól reggel 6 óráig. Délelőtt 50 kilowatt ára­mot kapnak. így nappal reg­gel 8 órától déli 12 óráig fo­lyik csak a munka, s csupán hat gyűrűsfonógépen. Az 50 Széleskörű bizottság alakul a dolgozók új képviseleti szerveinek létrehozására A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány közle­ménye: A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szakszervezetek javaslatára szükségesnek tartja az ipar­vezetés felsőbb szervcinek d cmokralizálását, továbbá an­nál: lehetővé tételét, hogv a termelő munkába résztve­vők közvetlenül bekapcsolódjanak a gazdasági intézkedé­sek, törvények előkészítésébe, népgazdasági tervek meg­tárgyalásába. Ezért a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő, olyan törvényes szerveket kíván létrehoznii, amelyek a dolgozóknak ezeket a jogokat biztosítják. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elha­tározta, hogy a fenti feladatok elvégzésére, javaslatok, törvények előkészítésére egy széleskörű bizottságot küld ki. Az előkészítő bizottság tagjai között legyenek szak­szervezeti funkcionáriusok, munkástanácstagok és a megszűnt Nagybudapesti Mu nkástanács demokráciához hű tagjai. A bizottság összetétele későbbi időpontban kerül nyil­vánosságra. (MTI) megnyilvánul, kinek használ, ségbe kergetni sokat szenve­kinek a céljait segíti? A kér­désre ilyesfélék a válaszok: dett népünket. De ha ők a terror és a megfélemlítő: „Sztrájkolunk, mert az ENCZ eszközéhez nyúltak, akkor a főtitkárát nem engedték be munkásosztály államhatalma az országba", ..Sztrájkolunk, ugyancsak terrorral válaszol mert szabadságunkat és füg- nekik. A munkás-paraszt getlenségünket védjük", kormány csak a magyar nép Sztrájkolunk, mert mások is iránti kötelességét teljesíti, sztrájkolnak" stb. A józan ha kíméletlenül leszámol a gondolkodású munkások lat- fegyveres banditákkal, hí­ják, hogy a munkabeszünte­tés csak a magyar nép nya­szen ez az egyetlen módja a kibontakozásnak, a rend és i kára ülni szándékozó tőké.ek nyugalom helyreállításának és földbirtokosok törekvéseit segíti és semmi esetre seri járul hozzá a szocializmus erősítéséhez, népünk szabad­sága és függetlensége megőr­zéséhez. Ök joggal kérdezik: hát ennyire elveszítették vo! na ítélőképességüket a mi dolgozóink, akik az elmúlt 12 év alatt a törvény telensé­Nem várhatjuk, hogy mi­közben tétlenkedünk, man­na hull ölünkbe az égből. Ilyesmi csak a bibliai Móz:s népével történt, mi azonban valóságos, húsból és vérbő* való nép vagyunk, gyomrunk kenyeret, zsiradékot követel. De ki ad nekünk enni, Ki gondoskodik rólunk, ha ma­gek ellenére is világraszóló gunk felelőtlenül elhanyagol­eredményeket értek el a szo- juk a termelést, az életet je­cializmus építésében? Hát lentő munkát? Arra van elég nekik egy-két bedobott szükség, hogy senki ne higy Dolgozó népünk nyugalmat, rendet akar Jogos követeléseink teljesítésének alapfeltétele biztosítani az ország ellátását A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének felhívásai ostoba mese, elég nekik né hány ellenforradalmár lár­más szónoklata a független­ségről, s máris leteszik a szerszámot? A párt, népünk egyetlen forradalmi vezető eieje, a munkásosztályra támaszko­dik elsősorban a szocializmus gyen a munkásruhába öltözőit naplopóknak, ellenforradal­mároknak, akik furfangos mesterei * ugyan a szóforga­tásnak, de még soha semmit sem tettek a nép boldogulá­sáért. Hangsúlyozzuk: később rájönnek majd erre a félre­vezetett munkástömegek, vi­ügyének védelmezése közben, lágosan látja majd mindenki. Azokra a munkásokra, akik milyen végzetes hiba volt történelmünk folyamán hinni a népbolondítóknak, számtalan példáját adták, csak lehet, hogy akkor már hogyan kell bátran és ható- késő lesz a bánat, s nagyon rozottan visszaverni az osz- keservesen tudjuk helyrehoz­tályellenség támadását. Mo^t ni, amit elrontottunk, _ Dolgozó népűnk' nyugalmat, rendet aikar és várja a kor­mányprogram 15 pontjának végrehajtását. Mindazokkal szemben, akik még ma is ellenforra­dalmi eszközökkel: fegyver­rel, uszító röplapokkal, lá­zító agitációval igyekeznek a kibontakozást meggátolni vagy nehezíteni, az egcsz nép érdekében határozot­tan fel kell lépni. Éppen ezért a szakszerveze­tek helyeslik az ellenforra­dalmi erőkkel és egyénekkel szemben a kormány részéről foganatosított határozott in­tézkedéseket. Ugyanakkor a Magyar Sza­bad Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége felhívja az illetékes ható­ságok figyelmét, hogy az ellenforradalmi erők ellen folyamatba tett intézkedé­seknél nagy súlyt helyez­zenek arra, hogy őrizetbe vételt csak a nép érdekei ellen nyilvánvalóan elköve­tett bűncselekmények alap­ján eszközöljenek. Eljárásuk sarán különösen tartsák szem előtt, hogy in-., tézkedéseikkel a munkásta­nácsok, a munkásosztály új szervei erősítését segítsék elő. A hatóságok körültekintő tevékenysége nagymértékben elősegítheti annak megérté­sét, hogy a megtett intézke­dések a dolgozó nép békés munkájának, a rend megszi­lárdításának érdekében tör­ténnek, Az utolsó napokban szá­mos helyről kaptunk értesí­tést, hogy felelőtlen elemek sztrájkra, rendzavarásra iz­gatnak, nemegyszer úgy, hogy a szakszervezetei: nevét is felhasználják céljaik el­érésére. Az ellenforradalmi elemek romboló tevékenysé­gükhöz segítséget kapnak egyes nyugati rádióadók za­varkeltő híradásaiban is. A Magyar Szabad Szak­szervezetek Országos Szö­vetsége szükségesnek tart­ja felhívni az ország vala­mennyi dolgozójának fi­gyelmét arra, hogy a sztrájk ma csak az ellen­forradalmat segítené és megakadályozná, hogy jo­gos követeléseink teljesíté-. sének alapfeltétele: a rend és nyugalom megszilárdul­jon. Vajon érdeke-e ma a mun­kásosztálynak, hogy az amúgy is meglevő nehézsé­gek, melyek a termelést aka­dályozzál:, újabb sztrájkok következtében növekedje­nek? Erre minden becsüle­tes, hazáját szerető és féltő munkás csak azzal válaszol­hat, hogy nem! A sztrájkjog a munkásosz­tály elidegeníthetetlen joga, de ma nem sztrájkra, ha­nem fokozott erőfeszítésre, munkára van szükség, hogy minden nehézséget leküzdve biztosítsuk az or­szág téli ellátását, az üze­mek zavartalan munkáját, a rendet cs nyugalmat. A szakszervezetek és üze­mi munkástanácsok harcolja­nak vállvetve minden provo­káció, zavarkeltő kísérlet el­len. A sztrájk a munkásosz­tály erős fegyvere. Ne enged­jük, hogy ezt a fegyvert az ellenség a munkásoszrtály lét­érdekei ellen használja fel. Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége kilowatt árammennyiségból mindig biztosítják, hogy le­gyen elég energia a vízto­rony telítettségéhez. Ez rend­kívül fontos, s esetleges tűz esetén a víztorony telítettsé­ge elengedhetetlen. Ez is azt jelzi, hogy óvják, védik a gyárat, amelyet a nép terem­tett meg, s amely hisszük, hogy ezután maradéktalanul a nép javát szolgálja. Újra és újra szóba kerül a ivarban a bizalom kérdése. EH mondták többen, hogy napvon nehéz hinni, mert a múltban sokszor becsapták a munkásné­pet. Érthető, hogy egyre több bizalom az egyre több tényen keresztül lesz. A tényekhez meg egyre jobban erősödik ez a felismerés a józan ésszel gondolkodó munkásokban rend, nyugalom és munka kell.­Ezen az alapon építhetjük az igazán szocialista, független és boldog népű Magyarországot. Megperdültek as orsók Délelőtt azok a mnnkásnó?: dolgoznak, akiknek nem lehet éjszaka géphez állni. Kedden is ott voltak pontosan a munka kezdetére. Eljutott azonban hozzájuk is a hír, hogy a fővá-t rosban egyik-másik üzemben újabb sztrájkra bujtogatnak; Szegeden is felütötte fejét a bír; Megzavarta ez a Textilművek több dolgozójának gondolkodás sát is. A fonónők tanakodtak: .,Dolgozzunk-e; vagy sem.1'' Volt, aki azt mondta, bogy ne. Volt, nki a munka mellett dön­tött. Beszélgettek erről és vr­gülis győzött a józan ész. Meg­perdültek az orsók, dolgozni kezdtek. Pákosdi Miklósné a gép kö-í rül a hulladékot rendezgette; amikor találkoztunk vele. Neki is az volt a véleménye, hogy munka nélkül nem lehet létezni; — munka nélkül nem várhat­nak fizetést. S miből is éljen az ember, ba nem a munkájából?! Farkas Józsefné előfonós nem beszélt sokat. Szavainak lénye­ge az volt, liogy ő is a munka mellett van. Többen, mások is megállapították, hogy elég volt már a nyugtalanságból, a ren­det akarják, az előrehaladást Csak így — renddel, nyugalom­mal, munkával — gyógyulnak a fájó sebek, teljesül mindain­nyiunk óhaja: a jobb élet, fl KemzelNözi Vöröskereszt Liga elnökének Biudapesti látogatása Sandström Emil, a Nem­zetközi Vöröskereszt Liga kormányzótanácsántik elnöke, egyben a Svéd Vöröskereszt elnöke, egynapos látogatásra Budapestre érkezett. Az is­mert vöröskeresztes vezető a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság budapesti vezetői: Bövey René és Meyer Willy kíséretében látogatást tett a Magyar Vöröskereszt Baross utcai raékházáb^ , < ,

Next

/
Thumbnails
Contents