Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-02 / 12. szám

______ Vasárnap. 1956. december 2. Ara: 50 fillér I. évfolyam. 12. szám A lakások számának növeléséről és iaazsáaos elosztásáról Papp Lászii ismét alimpiai bajnak Pixalam Szeged, Made in Hungary — Teljes kapacitással dolgozik a Szalámigyár — 120 vagon marhahús érkezeit Szegedre a Szovjetunióból A szegedi malmok éjjel­nappal őrölne!:, a kenyér­gyárak is teljes kapacitással dolgozna!:. Kenyér már van. De vajon van-e és lesz-e ke­nyérhez való? Felkerestük a Szegedi Szalámigyárat, s megkértük vezetőit, tájékoz­tassák lapunkon keresztül ol­vasóinkat — a készítmények fogyasztóit: lesz-e kenyérhez való? — Bár a többi szegedi üzem is így állna nyersanyag­gal, mint mi — foglalta össze röviden a kérdés lényegét Cságrán Ferenc, a munkás­tanács elnökségének egyik tagja. Hát igen. Van bőven nyers­anyag, csak győzzék feldol­gozni. A szegedi, a kecske­méti és a hódmezővásárhelyi v ágóhidak annyi sertés- és marhahúst küldenek az üzeim részére, amennyit kérnek. S megérkezett a külföldi segít­ség is. A Szovjetunióból 120 vagon marhahúst szállítottak Szegedre. Mi készül a húsból? Külön hentesüzem van, itt csak Sze­ged és a környező községek részére gyártanak hentesárut: parizert, szalonnát, csavart sonkát, császárhúst, bácskait, kenőmájast, disznósajtot. Az üzemrész heti termelése két vagon. Tehát nyugodtan mondhatjuk: van és lesz ke­nyér mellé való. A Szalámigyár főtermékea a szalámi és a gyulai kolbász. Az elmúlt hónapban az üzem főfeladata az volt, hogy Sze­gedet ellássa kellő mennyi­ségű szalámival, kolbásszal. Azt hiszem, arról minden sze­gedi meggyőződhetett, hogy ezt a feladatot becsületesen teljesítették a gyár dolgozói. Két vagon szalámi és 3 va­gon gyulai kolbász került az elmúlt hónapban a szeggdi üz­letekbe. A közlekedés megindulása után elsősorban Budapest la­kosságáról, de az ország vala­mennyi városáról gondoskod­tak. Novemberben hat és fél­vagon szalámi, 7 és fél vagon gyulai kolbász hagyta el a Szalámigyár raktárát. A cso­magotokban nagy ládáikban szállításra készen áll az áru. A ládákon az ország városai­nak nevét olvashatjuk: Hat­van, Eger, Petőfi-bánya, Ka­zincbarcika, Debrecen, Ózd, Szentes. Most már külföldre is gon­dolnak. A szegedi szalámit nemcsak hazánkban, hanem a világ valamennyi országá­ban ismerik. fl IBvö hiten Nvugat-Nómetorszigha szállítanak egy vagonnal. A csomagotó­ban gondos kezek "Pixalam Szeged, Made in Hungary­feliratú cirrfkéket raknak a szalámikra. Ezek hirdetik szerte a világon: élnek, dol­goznak — és nem rosszabbul, mint régen — a Szegedi Sza­lámigyár dolgozói. Igen, élnek és dolgoznak. November 14-én, 15-én és 16-án nem dolgoztak, de azelőtt és azóta sem állt m g a termelő munka. Az áram­korlátozás köti őket is, de tudják, hogy munkájukra nagy szükség van, ezért úgy határoztak, hogy az energia­igényes munkákat éjjel vég­zik el. Lelkiismeretesen dol­goznak. Sok kérdés foglalkoz­tatja őket. A kérdések között első helyen a bérrendezés áll. Normájuk magas teljesítése mellett is 900—1000 forintot kerestek havonta. Az üzem munkástanácsa már gondos­kodott a dolgozók életkörül­ményeinek megjavításáról. Hetenként egy kiló húst és egy kiló zsírszalonnát kapnak minden ellenszolgáltatás nél­kül. Gondoskodtak egyéb élel­miszerről is. Burgonyát, pap­rikát, rizst, petróleumot, az üzemi konyhán pedig bősé­ges reggelit és ebédet kap­nak a dolgozók. A Szegedi Szalámigyár dol­gozói becsületes, jó munká­jukkal tovább öregbítik a szegedi munkások hírnevét és kérdésünkre megnyugtató vá­laszt adtak: van, és lesz bő­ven kenyérhez való. Kádár János miniszterelnök Tatabányán A tatabányai bányászok már többször kifejezték azt az óhajukat, hogv személye­sen Kádár János miniszter­elnökkel beszéljék mea prob­lémáikat. Ezért, pénteken dél­ben Kádár János Tatabá­nyán. a Tatabányai Szénbá­nyászati Tröszt tanácstermé­ben. mintegy . négyórás ta­nácskozást folytatott a bá­nyaüzemek munkástanácsai­nak képviselőivel, A megbeszélésen először Kádár János ismertette a múlt hetek eseményeit, a pártnak és a kormánynak ezekről alkotott véleményét. Ezután a munkástanácsok tagjai fejtették ki őszintén és szókimondóan álláspontjukat. Végül Kádár János válaszolt a felszólalóknak. A többi kö­zött beszélt arról, hogv az MSZMP-nek ú.ifaita módon kell dolgoznia az üzemekben és elsősorban politikai neve­lőmunkát kell végeznie. A termelés irányítása a gazda­sági szervek feladata és a munkásságé, amely a mun­kástanácsok útián maga is részt vesz a termelés vezeté­sében. Az üzemekben ezentúl mindig a munkástanácsokra kell támaszkodnia a kormány­nak. Kádár János elmondta még: a karhatalomra vonat­kozóan a kormánynak az a terve, hogv a rendőrséget munkásokkal erősíti meg és az üzemekben munkásőrsé­get állít fel. amelynek tagjai — azonkívül, hogv dolgoznak — az üzemi- és a közrendet is védik. Végül Kádár János kijelentette: a rend helyreáll­tával most már elérkeztünk oda. hogv a kormánv olyan programot adion. amely tisz­tázza a további politikai fei­lődés útiét. Csongrádban 110 termelőszövetkezet maradt együtt Csongrádmegye 151 terme­lőszövetkezete közül az el­múlt hónap folyamán negy­venegy oszlott fel. A felosz­lott szövetkezetekbe a me­gyei tanács mezőgazdasági igazgatósága szakembereket | küld, hogy igazságosan — a földművelésügyi miniszter utasítása értelmében — tör­ténjék a zárszámadás és a javak szétosztása. Így meg­akadályozzák az olyan visz­szaéléseket, amelyek kezdet­ben előfordultak, amikor egyes tsz-ek, vezetői mag'k részére jogtalan előnyöket akartak szerezni a javak szétosztásánál. A továbbra is közösen gaz­dálkodó 110 termelőszövetke­zetben zárszámadási közgyű­lésre készülnek. Különösen azokban a, szövetkezetekben ígérkeznek érdekesnek a köz­gyűlések, ahol új belépések lesznek. Nem kevés ilyen szövetkezet van a megyében. Így például az országos hírű szentesi Felszabadulás, a ma­kói Űttörő, az eperjesi Ifjú Gárda, a szentesi Rákóczi stb. Ezekbe a szövetkezetek­be több környékbeli gazdál­kodó kérte felvételét. Az együtt maradt tsz-ekben to­vább folytatják a még hátra­levő mezőgazdasági munká­kat, Gondosh cdjun k a gyümölcsösök és szőlőülteivények védelméről A Földművelésügyi Minisz­térium kertészeti és szőlészeti igazgatósága felhívja a me­gyei, a járási és a községi ta­nácsokat, hogy sürgősen gon­doskodjanak a fiatal gyü­mölcsösök és szőlőültetvé­nyek megfelelő védelméről Mint mondja a felhívás, a te1 küszöbén állunk, a gyümölcs­ös a szőlőgazdaságokban ilyenkor a- legfontosabb fel­adat az új telepítésű gyü­mölcsfák bekötözése a nyúl­rágások ellen, másrészt a sző­lő, de különösen a fiatal sző­lőtőkék betakarása a téli fagykárok elkerülésére. Indul az éleh a szegedi egyetemeken A Szegedi Tudomány- és Orvostudományi Egyeteme­ken megkezdődött részleges foglalkoztatásokon egyre na­gyobb számiban veszinek részt a városban és Szeged kör­nyékén lakó hallgatók. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen már 250 fölé emel­kedett azoknak a száma, akik naponta felkeresik a kémiai, fizikai, anatómiai intézetek laboratóriumait, ahol a tan­személyzet segítségével is­métlik az anyagot. Az Orvos­tudományi Egyetem tanul­mányi osztályának értesülé­se szerint a nem Szegeden tartózkodó III. és IV. éves hallgatók legtöbbje a lakóhe­lyükhöz legközelebb levő kór­házalldbam, szülőotthonokban és más egészségügyi intézmé­nyekben nyújt segítséget az orvosoknak. A gyógyszerész hallgatók közül sokan önkén­tes gyógyszertári gyakorlatra jelentkeztek. A Szegedi Tudományegye­tem intézeteiben is folynak a speciális szemináriumok, la­boratóriumi gyakorlatcici A III. és IV. éves hallgatók kö­zül többen megkezdték szak­dolgozataik készítését. Elő­készületek történtek arra is, hogy a III—IV. éves hallgatók megkezdhessék tanítási gya­korlataikat a középiskolák­ban. A Magyar Szocialista Munkás Párt szegedi ideig enes intéző bizottságának felhívása a kommunistákhoz Elvtársak! Kommunista Dolgozók! Hazánk az október 23-át követő tragikus események következtében rendkívül nehéz helyzetbe került. Nem­csak népgazdaságunk szenvedett súlyos károkat a hetekig tartó sztrájk miatt, nemcsak népünket érte pótolhatatlan és fájdalmas veszteség, a fegyveres harcok és az ellenfor­radalom támadása következtében, hanem ráadásul a dol­gozó emberek egyrészc is elvesztette bizalmát, a szocializ­musba vetett hitét.' Csak a legszélesebb nemzeti összefogással, a magyar dolgozó nép minden rétegének egységes akaratával lehet az országot jelenlegi helyzetéből kivezetni, mint ahogy 1945-ben is azt cselekedtük. Népünk alkotó erejének összefogásában azonban nél­külözhetetlen egy valóban forradalmi, marxista—leninista munkáspárt, amely eggyé tud forrni a dolgozók széles tö­megeivel és kész a legnehezebb részt vállalni a munká­ban. A Magyar Szocialista Munkáspártot ilyen párttá akarjuk szervezni. Ezért most elsősorban azokhoz az elvtársakhoz szó­lunk, akik az elmúlt nehéz hetekben sem tagadták meg el­vüket, kommunista meggyőződésüket. Mindenekelőtt az ö segítségüket kérjük a pártszervezcs kétségkívül nehéz munkájában. A pártba hívjuk mindazokat a hccsülclco dolgozókat, volt MDF-tagokat és pártonkíviilieket, akik egyetértenek velünk a múlt hibáinak gyökeres felszámolá­sában. a munkás-paraszt hatalom megszilárdításában, nemzeti függetlenségünk biztosításában és a szocializmus — magyar sajátosságoknak megfelelő — felépít csőben. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjának lenni nem jelenthet semmiféle előjogot, vagy kiváltságot a jövőben. Aki most kommunistának vallja magát, annak több mun­kát. nagyobb felelősséget kell magára vállalnia. A párt tagjaitói elvárjuk, hogy önzetlenek, szerények és talpig be­csületesek legyenek, törődjenek a dolgozó emberek gond­jaival. őszintén cs nyíltan beszéljenek bármilyen termé­szetű kérdésről, tiszteljék mások véleményét. Dolgozzanak elvtársaink az élet minden területén úgy, hogy kiérdemeljék a nép bizalmát. A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi ideiglenes intéző bizottsága Miért dolgoznak most éjjel a szegedi üzemek? Ismét rrz energia­ellátásról Felkerestük a DÁV főmér­nökét, Hörömpő Józsefet, s érdeklődtünk tőle, mi a hely­zet az energiaellátásban? Több országos és helyi vonat­kozású tényt tárt fel Höröm­pő főmérnök, amelynek isme­retében a kérdésről világos képet alkothatunk. Eddig az országnak ezer megawatt áramra volt szük­sége. Jelenleg csak 300—350 megawatt áram áll az ország rendelkezésére és ebből 110 megawattot a Csehszlovák Népköztársa­ságtól kapunk. Az utóbbi napokban azonban előfordult, hogy ejt a meny­nyiséget sem adták meg, az úgynevezett perióduscsökke­nés miatt, — amely éppen olyan jellemzője az áramnak, mint a feszültség —. mert a perióduscsökkenés Csehszlo­vákiában is zavarokat okoz a világításban, és az üzemek motorjainak működéséiben rendellenességek keletkezhet­nek. A perióduscsökkenést a nagy terhelés okozza, mivel a jelenlegi energiamennyiség még szűkösen sem elegendő. A csökkentett helyi szük­ségletet esetenként az orszá­gos hálózatból merítjük, azonban, ha a távvezetéken nem adnak áramot, akkor a helyi telep — a Szegedi Erő­mű — biztosítja a város ener­giaszükségletét. De az Erőmű sem dolgozik teljes kapacitással, me i, a telep hét megawattos tel­jesítőképességű és sokszor csak 1,8—2,5 megawatt áramat tud adni. Viszont, ha városunk erőmű­telepe teljes termeléssel dol­gozna, akkor a szénkészlet mindössze 3—4 napra volna elegendő. Ebben a kérdésben számot kell vetni azzal is, hogy a Szegedi Erőmű a téli csúcsidőre biztosított tartalék szénkészletét, azonban — mi­vel október 23 óta nem érke­zett szén Szegedre — jelen­leg ezt a készletet használják és ezzel bizony nagyon taka­rékoskodni kell. Ilyen csök­kentett teljesítménnyel — ha közben nem kapunk szenet —, még 10—12 napig tud a szegedi telep áramot szolgál­tatni. Ebben a helyzetben a sze­gedi üzemek kizárólag éj­jel dolgozhatnak, mert ak­kor kapunk energiát az or­szágos hálózatból, — mivel Pesten éjszaka nem dolgoznak és a csehek is több áramot tudnak adni éjjel. Ezeknek a tényeknek a figye­lembevételével a DÁV ponto­san felmérte, hol vannak Sze­geden az élelmiszeripari üze­mek, a közszükségletet ellá­tó vállalatok és úgy kapcsol­ják a hálózatot, hogy a kór­házak, a klinikák és a vízmű­vek soha nem állnak le, al­landóan kapnak áramot. Az élelmiszeripari üzemek nap­pal is dolgozhatnak — ami­kor van áramszolgáltatás —, mivel nem esnek korlátozás alá. Ipari áramot csak a DÁV intézkedésére és jóváha­gyásával használhatnak az üzemek. A közfogyasztású világítást persze takarékoskodva! — lehet használni, amikor van áramszolgáltatás. A vidéki üzemek — darálók, malmok — is éjjei dolgozhat* riak és napközben egy—más­fél órás áramszünetekkel kor­látozzák a vidéki energia­felhasználást. Természetesen a rendkívül nehéz helyzetben a DÁV megértően keresi a lehetősé­geket az üzemei: áramszük­ségletének megoldására. Ese­tenként napközben is enge­délyezi egy-egy nagyon fon­tos gép működtetését ott, ahol egyébként kézi munkát végeznek. Az országos energiaköz­pontokkal állandó diszpé­cser-szolgálat van és akad­nak clyan napok, amikor jobb a helyzet az energia­ellátásban. Egyelőre még elég rendszer­telen a központi és a helyi áramellátás is, mivel a ter­helés nem egyenletes és a szénutánpótlá s még nincs biz­tosítva. A DÁV arra is szá­mít, hogy a későbbi hónapok­ban. a helyzet javulása után, mivel teljesen felhasználtuk szén tartalékainkat, előfordul­hatnak még rendellenességek az áramellátásban.

Next

/
Thumbnails
Contents