Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-09 / 18. szám

Hivatásszeretetből jelesre vizsgáztak Új fejezet a Gyógyszertár Vállalat életéből 1 Tapasztaltuk valamennyien, hogy az orvot a gondot vizsgá­lat után gyógyszert ír. Ez is »uitatja, hogy a gyógyuláshoz Ml a gyógyszer és éppúgy elen­gedhetetlen, mint a levegő. A Szegeden levő Csongrádmegyei Gyógyszertár Vállalat az elmúlt hetekben új és hősi fejezetet nyitott életében. 600000 ember gyógyszerellátása A Gyógyszertár Vállalat dol­gozóinak nagy a felelőssége. Ok látják el gyógyszerekkel is köt­szerekkel Szegedet és az egész megyét. Természetcsen gondos­kodnak a szegedi klinikák, kór­házak, az SZTK-rendelőintézet gyógyszer és kötszer szükségle­téről — Szegeden 15; a megyében pedig további 60 gyógyszertár ellátása hárul ránk — mondja dr. Szomolányi Gyula, megyei főgyógyszerész, a vállalat igaz­gatója. — A kisebb falvakban úgynevezett kézi gyógyszertárak vannak, amelyekből az orvosok Szolgáltatják ki a gyógyszert a vizsgálat után. Tizenöt kézi­gyógyszertár működik. A gyógy­szerforgalom körülbelül 50 szá­zaléka Szegeden bonyolódik le. S körülbelül 600 ezer ember gyógyszerellátásával törődik a vállalat Az október 23-i szomorú és fájdalmas események megrázták ez egész országot Megbénult a közlekedés is. A vállalat veze­tői gondoltak arra, hogy a gyógy­szertárakba és kórházakba újabb és újabb gyógyszereket Szállítsanak, megfelelő tartaléko­kat tudjanak képezni. A szegedi 42. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetői derekasan vé­gezték a gyógyszerek szállítását ém egy alkalommal ők is sztráj­kolni kezdtek. Nem állhatott meg azonban a gyógyszerek szál­lítása. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem gazdasági hivatala Segített: két napra kölcsönadta a gépkocsiját, hogy gyógyszert tudjanak juttatni a tághatárú megye minden részébe. Sikerült ez; megfelelő mennyiségű gyógy­szer került a megye városaiba és községeibe. ^Hozunk gyógyszer!* Fogyott a gyógyszer, újabb készletekről, utánpótlásról kel­lett gondoskodni. Mindjárt októ­ber 23. után. Rövid kis megbe­szélésre gyűltek össze a Gyógy­szertár Vállalat dolgozói. Nem mondották ki, de biztosan vala­mennyien gondollak a lázas be­tegen fekvő kisgyermekre, a kór­házban fekvő édesanyára. Min­den gyógyszert váró emberre. S anélkül, hogv valaki felhívta volna a figyelmüket, megszüle­tett az elhatározásuk: „Akár ho­gyan is. de felutazunk Budapest­re, és hozunk gyógyszert". Emberszeretotről, hivatásszere­tetről jelesre vizsgáztak azokban a roppantul nehéz napokban. Ki menjen Budapestre? —jött elő ez a kérdés. Ügy határoz­tak, hogy önként vállalkozók in­duljanak útnak gyógyszerért. Az elsők között jelentkezett dr. Szomolányi, s munkatársainak csak nehezen sikerült őt lebe­szélni az útról. Végül is azzal győzte meg őt Keszthelyi Béla gyógyszerész, hogy azt mondot­ta: „Vezetőre nagy szükség van most itt, rendkívül fontos, hogy megfelelő legyen a gyógyszer­szolgáltatás irányítása". Ha nehe­zen is, ám Szegeden marndt dr. Szomolányi; Fegyverek zajában S elindult Budapestre egy kis csoport Keszthelyi Béla gyógy­szerész vezetésével. Vele volt a budapesti utakon Stumpf Ká­roly, Papp György, Kispéter Ká­roly és a vállalat még néhány dolgozója, s a Szegedi 42. Autó­közlekedési Vállalat két talpig ember gépkocsivezetője: Bernát Sándor és Farkas Béla is az éle­tét kockáztatva, — mint a Pest­re utazó kis csoport többi tagja •— derekasan teljesítette köteles­ségét Dörögtek az ágyúk Budapes­ten. Kelepeltek a géppuskák. A gyógyszerért menő kis „expedí­ció" nem hátrált meg. Közvet­lenül nem is tudtak bejutni a fővárosba. Elkanyarodtak hát Dunántúl felé és Székesfehér­váron át értek Budapestre. Fegyverek zajában, idegtépő órákban kezdték meg a gyógy­szerek rakodását a gépkocsira. Nagyobbára csak harcolók vol­tak az utcán, szó sem lehetett arról, hogy a rakodáshoz segít­séget kapjanak. így hát Keszt­helyi Béla, a gépkocsivezetők és az „expedíció" többi tagja rak­ta fel a gépkocsira az élethez, a gyógyuláshoz oly elengedhetet­len gyógyszereket. Beszéltem Keszthelyi Béla gyógyszerésszel is. Szerényen feleli a kérdésekre, hogy amit ő is csinált — az kötelesség volt Neki és az „expedíció" töb­bi tagjának is a legnagyobb öröm, hogy a betegeken, szen­vedőkön tudtak segíteni. Ennek tudata pedig jó érzés, — nagy elismerés} Kerékpárral a faluba Szeged nehéz napjaiban álta­lában minden gyógyszerész lel­kiismeretesen igyekezett munká­ját elvégezni. A legnehezebb na­pokban Szegedről a környező községekbe indult szolgálattétel­re Bucherbauer Ferenc, Timár Mátyás, Elek Zoltán és Surjá­nyi József gyógyszerész. Vala­mennyien a városban laknak, s családjuk van. Mégis első gon­dolatuk közölt szerepelt hogy eljussanak azokhs a gyógyszer­tárakba, ahol szolgálatot teljesí­tenek. Nem volt jármű. De menni kellett. Ezt parancsolta a lelki­ismeret. Elek Zoltán is gyógy­szereket vitt magával. Ullésre indult kerékpárral és oda is ért. Bucherbauer Ferenc motorkerék­párral vitte ki Sándorfalvára Timár Mátyást, s ő maga onnan indult tovább Szatymazra. Szegeden, az SZTK-rendelőin­tézet gyógyszertárában a legsú­lyosabb időben is szolgálatot tar­tottak Paál István vezetésével a gvógyszerészek. Köszönet és hála ezért; Lelkiismeretes munkát végzett Kakuszi Béláné gyógyszerész, a vállalat gyógyszerszolgáltatási osztályának előadója is. Napról napra járta a raktárt, és felde­rítette, hogy mennyi gyógyszer­féleségekből kell sürgős utánpót­lás. Természetesen ő is mindig megjelent munkahelyén. A gyógyszerészeknek — éppenúgy, mint az orvosoknak — nem le­het sztrájkolni. Nem engedi ezt a lelkiismeretük. Sztreptomicin, penicillin Végre — az Egészségügyi Mi­nisztérium helyeslésével — tel­jesült a gyógyszerész-kar régi, jogos kívánsága. Kitűnően kép­zett gyógyszerész — dr. Szomo­lányi Gyula — a Gyógyszertár Vállalat igazgatója. Ismét ő mondja el: — A gyógyszerellátás most a lehető legjobb. Nagyhatású gyógyszerekből is jelentős kész­leteink vannak. S nem túlzás azt sem mondani, hogy a gyógy­szercllátottság jobb, mint vala­ha. A keleti és a nyugati orszá­gok jelentős gyógy szer-segélyt adnak Magyarországnak. A Szov­jetunió nagymennyiségű peni­cillint, sztreptomicint adott, to­vábbá fájdalomcsillapítókat. Ezekből a gyógyszerekből már megkezdődtek a szállítások Sze­gedre, központi raktárunkba. Csehszlovákiából a gennyes se­bek kezelésére szolgáló kenő­csöket, fertőtlenítő folyadékokat is kapunk. A Gyógyszertár Vállalat a maga eszközeivel segíti sokat szenvedett fővárosunkat. A la­boratóriumokban különféle alap­anyagokat készítenek és szállí­tónak el. A harcok közben sok gyógy­szertár megrongálódott Buda­pesten. A Szegedi Gyógyszertár Vállalat üvegedény-festő részlege a budapesti gyógyszertáraknak különböző edényeket küld. • Emberekről frtunk, akik a posztjukon kitartottak, — az emberekért, ök is a hétközna­pok hősei;: j (mo. s.) [ 0 Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi ideiglenes intéző bizottságának állásfoglalása a munkástanácsokkal kapcso atban A zákányszéki Petőfi Tsz-ben: módosítják az alapszabályt, reális termelési terveket készítenek, máris jelentkeznek az új belépők Az MSZMP szegedi ideig­lenes inléző bizottsága 1956. december 8-i ülésén megvizs­gálta az üzemi pártszerveze­tek és a munkástanácsok együttműködésének kérdését s a következőkben rögzíti le állásfoglalását: 1. Az üzemi munkástaná­csok létrehozását pártunk, a kommunisták kezdeményez­ték, hogy a nép tulajdonát képező ipari vállalatok köz­vetlenebbül a munkásság irá­nyítása alá kerüljenek. 2. Üzemi pártszervezeteink­nek — melyeknek legfőbb feladata a dolgozó magyar nép szolgálata — messzeme­nően támogatniok keli a mun­kástanácsokat jogkörük gya­korlásában. 3. Az üzemek vezetésére hivatott munkástanácsok, a szervezett munkásokat tömö­rítő szakszervezetek és a ma­gyar munkásság forradalmi politikai pártjának üzemi szervezetei egyaránt az üzemi munkásság szervezetei. Bár munkájuk jellege más és más, azonos célokért küzdenek, ezért egymásban ne riválist, hanem harcostársat lássanak, egymást támogatva tevékeny­kedjenek. 4, Az MSZMP szegedi Ide­iglenes intéző bizottsága fel­szólítja az üzemi pártszerve­zeteket, hogy felvilágosító szavukkal növeljék a mun­kástanácsok tekintélyét. Ja­vaslataikkal, tanácsaikkal és kezdeményezéseikkel segítsék a munkástanácsok tevékeny* ségét. Azok a kommunisták, aki­ket a munkások bizalma a munkástanácstagság megtisz­telő posztjára állított, áldoza­tos, példamutató munkával hálálják meg ezt a bizalmat. 5. Szükséges, hogy a mun­kástanácsok fellépjenek a so­raikba szórványosan befész­kelődött álmunkások, rendza­varók, kártevők tevékenysé­ge ellen. A becsületes mun­kástanácstagok legyenek dol­gozó népünk rendjének bű őrei. Gátolják meg, hogy bár­ki is be tudja szennyezni a munkástanácsok becsületét. A munkásosztály minden erejét összefogva, kommunis­ták és pártonkívüliek együt­tesen dolgozzunk népünk, ma­gyar hazánk felemelkedése érdekében. Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi Ideiglenes intéző bizottsága SZEGEDI NÉPLAP A szegedi iárás termelőszö­vetkezeteinek tagiai is na­gvon sóikat sérelmezték ez­előtt a merev minta-alapsza­bálvt. amiszerint. dolgoztak. Azonban az alapszabály ész­szerű módosítására minded­dig nem volt lehetőségük. A szövetkezetekre ráerőszakolt sablonok nagv mértékben za­varták a gazdaságok feilödé­sét. s messzemenően rontot­ták a munkakedvet, és a mun­kafegyelmet is. E körülmé­nyeknek Ls nagyrészük volt abban, hogv most számos termelőszövetkezet tagsága a telies feloszlás meRett tört pálcát. Az előrelátóbbak azonban másként cselekedtek. Abból indultak ki. hogv a szövetkezeti mozgalom lényegében nagyon jó dolog, de igazán csak akkor lehet ió. ha megszabadít iák az ed­digi sablonos hibáktól, min­den tsz tagsága a saiát száia­ízének legiobban megfelelő termelési rendet és belső szö­vetkezeti demokráciát alakít­ia ki magának. így tettek most a zákány­széki Petőfi Termelőszövetke­zet tagiai is. Ez a tsz eddig még sohasem tartozott, a leg­jobbak közé. emiatt sokan várták, hogv ez a közösség Ls feloszlik. Azonban másként történt. Az utóbbi forradalmi eseménvek hatására sem lé­pett ki a közösségből senki. Ellenben máris számos javas­latot adtak össze a Petőfi Tsz tagjai arra: hogvan lehetne még igazságossabbá. mé? be­csületesebbé tenni a termé­nveknek a végzett munka arányában való szétosztását. Ezelőtt gvakran megtör­tént. hogv a szövetkezet föld­iéből egv-egv darab művelet­lenül maradt, mert akire rá volt. bízva, nem kapálta meg. Azonban ezek az emberek is — akik rosszul végezték munkájukat — év végére mindig össze ..bogarásztak" maguknak annvi munkaegy­séget. amennyire kaptak anv­nyit. hogv megélhessenek. Ez nagvon sértette a szorgalmas. 16 munkások igazságérzetet, s most a vezetőség több tag javaslatára határozati javas­latot terjeszt a közgyűlés elé. melv szerint a kapásnövé­nveket a jövőben nem mun­kaegységre termelik, hanem a burgonyát, kukoricát és a többi kapásokat résziből ad­j iák ki a tagoknak. ígv min­' denki aszerint visz haza. ahogy termelt. Ha rosszul dolgozott, s nem iut neki semmi, akkor csak magára vethet, semimi követelni va­lóia n„~> lehet a közös­ségtől. Ezt a részes mű­velést természetesen csak a kapálásokra és a betakarí­tásra értik itt. mert. a szán­tást. vetést és egvéb talai­mumkát ezután is ugyanúgy végzik nagv táblákban, mint ezelőtt. Bogár Szabó Sándor elnöknek az irányításával most egv hosszabb időre szóló ál­lattenyésztési tervet dolgoz­nak ki a tsz-ben. A iövő esz­tendőben a jelenlegi 12-ről 30-ra emelik a fejőstehenek számát, ugyanakkor a szarvasmarha­tenyésztés mellett, a másik fő állattenyésztési ág a sertéste­nyésztés lesz. Értékesítik most a vegyes sertésállo­mányt s úi mangalica törzse­ket állítanak maid be. Takar­mány-szükségletről máris gondoskodtak. Októberben 50 katasztrális holdon vetettek zöld takarmánvféleséeeket, Mindezek mellett még na­gyobb gondot fordítanak a szőlő- és gyümölcstermelés további fellendítésére is. A környék tehetős eevéni gaz­dái most igen nagv figyelem­mel kísérik a Petőfi Tsz tag­jainak úi lendületét. Három dolgozó paraszt — aki már volt ugvan tsz-tag de annak ideién kuIák-rokonság miatt kizárták őket a szövetkezet­ből — már beielentette. hogv megnverő az a változás, ami most történik a szövetkezet­ben. Látják, hogv a tag­ság egvséges az úi tervek végrehajtásában, s rövid időn belül maguk Ls belépnek. Hárman 28 katasztrális hold földdel gyarapítanák a Pető­fi Tsz birtokát. Mennyi adománnyal segítette Szeged Budapestet ? A városi tanács tájékozód­ni kíván arról, hogy Szeged város lakossága milyen mér­tékben sietett pénz- és ter­mészetbeni adományaival Budapest lakosságának meg­segítésére. Ezért felkéri a váiros terü­letén működő vállalatok, in­tézmények és hivatalok veze­tőit: december \24g jelentsék be írásban az egészségügyi osztály szociálpolitikai cso­portjához (Széchenyi tér 11. II. em. 205.), hegy pénzben, élelmiszerben, ruhaneműek­ben és háztartási cikkekben mit és mennyit gyűjtöttek össze, illetve a begyűjtőit összegeket és természetbeni adományokat mikor, hová, milyen szervhez küldték, azok kiosztásáról hogyan tör­tént gondoskodás. Szeged Mj. Város Mun­kás-Paraszt Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Hogy került hozzám a kerékpár ? A napokban egy katona, miután megkapta illetményét, addig-addig iszogatott az egyik italboltban, míg rózsás jókedvében az órára pillant­va — amelyet már szinte duplának látott — észre sem vette, hogy elkésik a lakta­nyából. Gyorsan kilépett a kocsmából, s mivel az italo­zástól nem tudott tisztán em­lékezni, hogy kerékpáron jött-e. vagy gyalog, nem is csinált ebből problémát ma­gának, felült egy kerékpárra Ahogy másnap felébredt, két­ségbeesve döbbent rá, hogy az italozás után másnak a kerékpárját hozta el. Enge­délyt kért, de az ügyeletes tiszt nem engedte ki a város­ba. Elkeseredetten hívta fel a rendőrséget és könyörögni kezdett: segítsenek rajta, hogy kiengedje az ügyeletes tiszt, mert ő nem akar tolvaj lenni, vissza szeretné vinni a kerékpárt. Az eset nem egye­düli, gyakran megtörténik, hogy az italboltok előtt a bo­roskedvű vendégek elcserélik kerékpárjaikat, gyakran még akkor is, ha egyik-másik gya­log érkezett oda, A lakosság segítségét kérik a volt ÁVH-sok telülvizsgálásához • lesz a kiengedett politikai foglyokkal ? Amnesztia-rendelet készül Orbán László Csongrád megyei ügyész nyilatkozata a .Szegedi Néplapénak A „Szegedi Néplap" munka­társa felkereste hivatalában Or­bán László Csongrád megyei ügyészt, és több közérdekű kér­dést intézett hozzá. Az alábbiak­ban közöljük munkatársunk kér­déseit, és a megyei ügyészség vezetőjének válaszait: - A volt AVH-sok ügyét felül­vizsgáló bizottság mikor alakul meg Szegeden és hogyan végzi majd munkáját? — A felülvizsgálatra megyén­ként is bizottságok alakulnak. Ezeknek a bizottságoknak há­rom tagja lesz: egy ügyész, akit a Legjobb ügyészség jelöl ki, valamint a megyei tanács és a megyei rendőrség egy-egy kül­dötte. A bizottság megalakulása Szegeden körülbelül a jövő hét­re várható, vagyis arra az időre, amikor a Legfőbb ügyészség ér­tesítést küld arról, hogy kit je­lölt a bizottság ügyésztagjának. A jelenlegi tervek szerint ezek­nek a bizottságoknak a felül­vizsgálatot december végéig kell befejezni. A felülvizsgálat úgy történik, hogy a lakosság pana­szait cs feljelentéseit a bizott­ság átnézi, és ennek alapján nyo­mozást folytat. Azokat a volt ÁVH-sokat, akik ellen nem ér­kezik be panasz, rövidesen iga­zolják, míg akik ellen a lakos­ság bejelentéseket tesz, részleges és előreláthatólag hosszabb ideig elhúzódó vizsgálat alá vetik. A lakosság a bejelentéseket az ügyészségnél, a rendőrségen, vagy a megyei tanácsnál tehetik meg. A Legfőbb ügyészség a bejelentésekre tíznapos határidőt jelöl ki. Erről a határidőről azonban még nem kaptunk pon­tos értesítést. Legjobb tehát a bejelentéseket mielőbb meg­lenni. — Ml történik azokkal a sze­mélyekkel. akiket politikai okok­ból ítéltek el és az elmúlt idő­szakban többnyire kiengedtek a börtönökből? — Miután Non Györgyöt le­váltották a Legfőbb ügyészség éléről, és mielőtt Széruísi leg­főbb ügyészt kinevezték volna, a Legfőbb ügyészséget forradal­mi bizottság irányította. Ez a bizottság utasítást adott, hogy mindenféle politikai és közellá­tási elítéltet szabadlábra kell helyezni. Ez meg is történt. Mi szabályosan kiengedtük a poli­tikai és közellátási okokból el­ítélt személyeket a Csillagbör­tönből és a Nagyfai Állami Gaz­daságból. Ez az intézkedés még ma is érvényben van. Sőt a Leg­főbb ügyészségnél a napokban nyert értesülésem szerint eit a helyzetet véglegesíteni is fogják, Amnesztia-rendelet készül. — Éppen ezzel a rendelettel kapcsolatban kívánjuk megkér­dezni, hogy az előzetes értesü­lések szerint milyen elítéltekre terjed kl és előreláthatólag mi­lyen mértékben? — A Legjobb ügyészségen nyert értesülésem szerint a ké­szülő amnesztia-rendelet a leg­szélesebb mértékben kiterjed a politikai és közellátási ügyek­ben elítélt személyekre. Előre­láthatólag a köztörvényi ügyek­re is kiterjed majd szűkebb mértékben, csak akkor, ha cse­kélyebb jelentőségű esetről van szó. A politikai ügyekkel ha­sonló elbírálásban részesülnek a határátlépési ügyek. Köztudo­mású, hogy az elmúlt hetekben 54 tiltott határátlépési ügy me­rült fel Szegeden, amelyekben nem indítottunk vádat. Üjabban rendelet szolgál cselekvéseink vezérfonalául a határátlépési ügyekbrn, amely szerint azon tiltott határátlépést elkövető sze­mélyek ellen, akik az 1956. ok­tóber 23. és 1956. december 1. kö zötti időszakban hagyták el Magyarország területét, nem le­het vádat emelni abban az eset­ben, ha 1957. március 1-lg ön­kéntesen visszatérnek az ország területére. Természetesen a he­lyi gyakorlat során mind a ha­tárétlépők, mind a politikai ki­szabadílot'ak ügyében merülnek fel nézeteltérések. Most érkezett be például egy olyan hír, mely szerint a rendőrség itt a szabad­lábra helyezett politikai foglyo­kat ismét össze akarja szedni. Ezek a nézeteltérések azonban a vonatkozó rendeletek napról napra való kibocsátása folytán remélhetőleg elsimulnak és nem fajulnak törvénysértésekké. Ami az október 23. óta politikai bűn­cselekmények vádjával előzetes letartóztatásba helyezett szemé­lyek ügyeit illeti, ebben a kér­désben nem áll módomban nyi­latkozni, mivel ezeket az ügye­ket még nem adták át nekünk, és igy nem dönthetünk felettük. Vasárnap, 1956. december 9. > 5

Next

/
Thumbnails
Contents