Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-07 / 16. szám

Miről kellene vitatkozol a dorozsmai József ItttiSa ísz-beo ? A belterjes gazdálkodás — a felemelkedés úija Színházi gondok Ml lesx a Kamara Szlnháttal? A műszakiak bérezéséről November 30-án délben he­ves vilo ömledezett a dorozsmai József AII ila Tsz-ben,- Egyik tsz-tag — egy éltesebb asszony, — zajongott rendületlenül n töb­biekre: az irodában ttrlúzkodó tagokra, közöttük különösen az elnökre meg a könyveiéire. Mel­lette szorongó férje, aki a tsz­nek nem tagja, nem szólt bele a vitába. Csak mikor asszonya egy­egy strófát befejezett, az öreg olyankor fűzött az asszony sza­vaihoz néhány elharapott mon­datot: — 'Megazisten!::: Tségit a világnak!.!: — ezt is azonban esak a nagyobb nyomaték ked­véért; A jövedelem miatt vitatkoz­ik, — persze civódtak inkább. A József Attilában ugyanis ki­•ezlolták az idei részesedést, ami­ből — a prémiumot is számítva f— nem egyformán jutott a tagok­nak. Szó, ami szó: a különbsé­gek nagyok. Egy-egy munkaegység sima ériéke 27.81 forint. Ezt minden tag megkapta. Hanem a prémiummal együtt •gy-egy munkaegység értéke 29­től 38 forintig sokféle összeg szerint váltakozik. Nos, mun­kaegységenként 8—9 forint jöve­delemkülönbség egy szocialista jellegű közösségben valóban ele­gendő ok a bosszankodásra. (Persze a civódásra nem.) Mert kétség kívül a prémium, a több­lctlermelési jutalom nem szokott egyforma lenni; aki jobban dol­gozik, az többet termel, ezért több jutalmazásban részesül. Ek­kora különbségnek azonban még sem szabadna lennie:;; Valami tehát nincs rendben a premizálás körül a József At­tila Tsz-ben. Mégis: a forintos civódások helyett a közösséget aktivizáló tevékenységre, ösz­•zefogásra és önállóságra ser­kentő egészséges vitákat kellene most rendezni a József Attila Tsz-ben Dorozsmán t™ és má­sutt is! Mert mi a legfőbb hiba? Sem­mi cselre sem az, hogy egyik tagnak 500, vagy 1500 forinttal több, vagy kevesebb jutott egész évben, mint a másiknak, hanem sz, hogy a 80—100 ezer forint lehelő holdanként i jövedelem helyeit a tsz földje holdanként rsak alig pár ezer forintot jöve­delmezett. Az volt a hiba, hogy egy-egy tsz-lagnak — még a pár száz forint különbséggel is — nem jutott vagy húszezer forint­tal több, mint amennyit haza vi­betettl A tsz-nek 425 katasztrális hold mezőgazdasági művelés alatt álló területe van, közössé­gének pedig több mint 150 tag­ja. Egy-egy tsz-tagra tehát még 3 hold sem jut. Mégis — nem saját hibájukból! — fűképpen kis munkaigényű növényeket termeltek: a terület 35 százalé­kán kenyérgabonát, 20 százalé­kán takarmánygabonát, a még ezenkívül nagy területen kuko­ricát, Konyhakertészetük csak 9 hold, — ebből öntözött csak 2 hold. Pedig a közösség tag­létszámát tekintve, ennél nagyobb ierüleiei tudnának belterjesen művelni. Mindemellett olt, Szeged köze­lében nagy lehetőségük volna a paprikatermő terület nagyobbí­tására. A virágmagtermelés, a gyümölcsfacsemele kitermelése, a talaj- és éghajlati adottságaik­nak megfelelő szerződéses ipari növények fokozott termelése — mind-mind nagyszerű lehetősé­gek, amelyek kihasználásával je­lentősen fokozhatnák az egy holdra, s az egy-egy tsz-tagra jutó évi jövedelmet. Vajon nem volna érdemesebb, célravezetőbb, ha most, miután önállóan gaz­dálkodhatnak végre, eféléken vi­tatkoznának a tagok? .: 3 Belterjes gazdálkodós f- sok­szor elhangzik ez a két szó ma Magyarországon. Elhangzott ré­gebben is. Mégis oly nehezen kezdjük el. Miért? Az elmúlt években a mezőgazdasági ter­melés kötöttsége is oka volt en­nek, meg az is, hogy (tudvalevő: a belterjes gazdálkodáshoz több istállótrágyára, ennélfogva több állatra is van szükség) állatállo­mányunk — még a meglévő kevés is — takarmánygondokkal küszködött évről évre. A József Attila Tsz-ben azonban ez nem gátolhatja az úi módon való gazdálkodást, hiszen meg­levő állományuk többnyire jól jövedelmező, tenyészeteiknek van elegendő takarmánya. Van tehát alapja annak, hogy a do­rozsmai József Attila Tsz tagjai úttörői legyenek egy olyan ne­mes ügynek, amelyet az ország kétmillió mezűgazdálkodója akar megvalósítani a nem me­zőgazdasági lakosokkal együtt. Kedves zajongó nénémasz­szony, ott, a dorozsmai József Attila Tsz-ben! Ne haragudjék, hogy ezeket szemére vetettem, ön idősebb, tapasztaltabb, jár­tasabb a mezőgazdasági terme­lésben, mint ®n. Mégis el kellett ezeket mondanom, mert belá­tom: amiatt a prémium miatt van oka bosszankodni, zajonga­ni, nincs oka azonban emiatt ki­lépni a tsz-ből. Azt mondta ugyanis, bogy kilép. Termelő­szövetkezetük — hibái ellenére is — erős. És ebben önnek is van része! Volna szive otthagy­ni azt a közös gazdaságot, ame­lyet ön is segített megerősíteni, s amely végre igazán az öné is lehet? Volna szive otthagyni azt a közösséget, amelyben végre önnek is igazán érvényesülhet a szava? Nem volna szép cseleke­det Hiszem, hogy azt a lépést nem teszi meg és találkozunk még. Olt: a tsz-ben:ii | SZERDÁN A DÉLELŐTTI 1 órákban összeült a Szegedi Nemzeti Színház vezetősége és művészeti tanácsadó tes­tülete, hogy megbeszélje a színháznyitással kapcsolatos teendőket, valamint a szín­ház zavartalan munkájával összefüggő egyéb problémá­kat is. A megbeszélésen meg­jelent dr. Perbiró József pro­fesszor, a városi tanács v. b.­elnökhelyettese és a népmű­velési osztály képviselője ls. A megbeszélésen sor került a színház faanyag- és díszlet­vészonbeszerzésének problé­májára. E probléma megoldá­sa nélkül nem képzelhető el a színház zavartalan munkál­kodása. A díszletekhez szük­séges faanyagot helyi fűrész­telepeinknek kell biztoeíta­niok, s evégett a színház ve­zetősége minél hamarabb ve­gye fel a kapcsolatot a fűrész­telepek munkástanácsaival — mondotta Perbiró professzor. A SZÍNHÁZMEGNYITÁS­SAL egyidejűleg előtérbe ke­rült a kamaraszínház jövő­beni sorsának kérdése is, hi­szen a Postás Művélődési Otthon kiesik a város köz­pontjából, s éppen ezért az ott bemutatásra került dara­bokat kisszámú közönség lá­togatta eddig. A mostani el­képzelés szerint a volt M3ZT­sztkJiázben lévő nagytermet kell átalakítani és berendezni kamaraszínházzá. Ezt indo­Fürödhetünk - de nem sokáig! A Szegedi Fürdő- és Hő­forrás Vállalat teljes kapaci­tással dolgozik. Reggel fél 7­től este 7 óráig valamennyi osztálya nyitva van. Az iszap­és gyógyvízfürdők a szokott időben és beosztásban tarta­nak nyitva; Sajnos itt is. mint a leg­főbb szegedi üzemben, fogy­tán van a szén. Körülbelül öt napra elegendő szénkész­lete van a vállalatnak. A vá­rosi tanács kereskedelmi osz­tálya e hétre 50 mázsa szenet utalt ki az üzem részére. Ez a mennyiség egv haora ele­gendő csuDán. A vállalat mű­ködtetése érdekében rvors intézkedésre van szükség. Bányászaink, szenet kérünk! Rendszeressé vélt a szegedi posta munkája A közlekedés megindulásá­val a szegedi posta munkája is rendszeressé vált. Minden­fajta küldeményt, felvesznek és továbbítanak. Pénzt, leve­let. táviratot, azonnal tovább ktildenak. Csomagot is fel­vesz a posta, de kéri a dolgo­zókat hogv gyorsan romlan­dó árukat olvan hélvekre. ahol nincs vasúti összekötte­tés. ne küldjenek, mert ezek­re a helvekre nehézkes a szál­lítás. A telefonbeszélgetésnél is akadnak még itt-ott zava­rok. Egyrtéhánv helven még vonalzavar van. ez túlzsúfolt­ságra vezet. Ezért lehet egyes számokat nehezen megkapni. A szegedi Postaigazgatóság területén a munka zökkenő­mentesen folyik: Karl-Marx-Sladi- újságírói a magyar nép megsegíréséérl A szegedi újságírók félév­vel ezelőtt baráti kapcsolat­ba léptek a Német Demokra­tikus Köztársaságban lévő Karl-Marx-Stadt újságíróval. Augusztus végén a szegedi újságírók közül ketten ven­KÉRDÉS ÉS FELELET iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii MI OKOZZA A CUKORBAJT7 VÁLASZ: Az Inzulint, a vér egvtk fontos alkotórészét, a has­nyál vagv a fehérmái mirigvei termelik. Ha a fehér­mái megbetegszik, nem termel elegendő inzulint, sőt néha semennyit sem. Ezért, ha a szervezet, nem kap elegendő inzulint, a gyomor nem tudja felhasználni a cukrot, s cukorbetegség lép fel. Ez a betegség legin­kább a középkorú és idősebb embereket támadja meg. néha azonban a fiatalokat is. A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Leginkább az elhízottakat sújtja. Meg­állapították. hogv minden húsz cukorbeteg közül 17 túl kövér volt a betegség előtt. A cukorbetegek és ro­konaik tanulmányozásakor az orvosok megállapították, hogy egves családokban ez a betegség öröklődik. Az ilyén családtagok megelőzhetik a cukorbajt. ha óva­kodnak az elhízástól; HOGYAN GYÓGYÍTJÁK ÚJABBAN A LYUKAS FOGAT7 VÁLASZ: Az amerikai vegyészek nemrégi értekezletén egv orvoscsoport új vegyszert tárt fel. Aranv. amalgán. ezüst, pordelán tömés helyett ezentúl ezt a vegyszert fecskendezik a lyukas fogba és hatására a fog maga termel kálciumkristálvt és foszfátot, állítólag ugyan­olyan minőségűt, mint amilyen a fog. sőt a betömött lyuk. repedés még erősebb is lehet a fog eredeti anya­gánál. dégségben is jártak a Karl­Marx-Stadt-i Volksstimme szerkesztőségében. A német újságírók baráti együttérzés­sel figyelték az október 23-a óta lejátszódott magyarorszá­gi eseményeket és az ellen-' forradalom felett aratott győ­zelem^ alkalmából táviratot küldtek a Szegedi Néplap munkatársainak. A távirat­ban kifejezték szolidaritása kat és tudomásunkra hozták, hogy a Volksstimme szerkesz­tőségének dolgozói 1800 már­kát gyűjtöttek maguk között, amit elküldtek a magvar r.éö megsegítésére. A Szegedi Néplap szerkesz­tőségének kollektívája távi­ratban köszönte mee a kelet­német újságírók segítségét és harcostársi szolidaritását. Megindult a b© fötdi cso .magforgalom A belföldi csomagforgalom megindult. A postahivatalok csak értéknyilvánítás nélküli csomagot vesznek fel. Töré­keny, terjedelmes és expressz­c som agak felvétele egyelőre még szünetel. A posta, tekintettel a szállí­tási nehézségekre, kéri a kö­zönséget, hogy romlandó tar­talmú csomagot nem adjanak fel, (MTI) kolja a volt MSZT-székház központi fekvése, valamint az a lehetőség is, hogy aí MSZT­székhéz sok egyéb gondját is megoldaná a színház vezető­ségének, többek között a szín­ház művészetnek és dolgozói­nak rendezetlen lakásproblé­máit ls, ha a Szegedi Nemzeti Színház megkaphatná teljes egészében a Horváth Mihály utcai volt MSZT-székházat. Dr. Perbiró József profesz­szor, a városi tanács v. d.­elnökhelyettese hangsúlyozta a megbeszélésen, hogy nagyon időszerű volna már egyszer és mindenkorra megoldani, helyesebben létrehozni a szín. ház részére az úgynevezett ál­landó jellegű szolgálati laká­sokat, hogy ezzel is biztosít­suk a lehetőségekhez képest a művészek zavartalan mun­káját Szegeden. Közismert, hogy eddig sok esetben a leg­értékesebb színészek voltak kénytelenek a megoldatlan lakásproblémák miatt távozni a Szegedi Nemzeti Színház művészgárdájából. Perbiró professzor egyben bejelentette, hogy a mostani lehetőségek között a Színház is kap néhány lafkiást a kiosz­tásra kerülő lakások közül. A MEGBESZÉLÉSEN sor került a színház művészeti ta­nácsadó testülete és a szín­ház vezetősége közötti viszony rendezésére ls. Megállapodás történt abban, hogy a színház vezet őségé a színházat érin tő döntő kérdésekben, mint pél* dául a műsorpolitika megha­tározása, illetve kidolgozása, a személyi változások kérdé­sei és egyéb fontos döntések­nél a színház vezetősége meg­hallgatja és figyelembe veszi a művészeti tanácsadó testü­let véleményét ls. A műsor­politika kidolgozásánál ter­mészetesen a színház vezető­sége figyelembe veszi mind* azokat a technikai lehetősé­geket, amelyek szükségesek egy-egy darab bemutatásá­hoz, s csak azután beszéli meg a tervezetet a művészeti tanácsadó testülettel, A színházi megbeszélésen a művészeti tanácsadó testület vállalta, hogy javaslatot dol­goz kl a színház műszaki dol­gozóit érintő emberibb bérté­telek bevezetésére. Hasonló­képpen tervet dolgoz tó a színház kötött létszáma az úgynevezett Btátusa megme­revítés feloldására is, vala­mint a bürokratizmus ezer szálával megkötött anyaggaz­dálkodás normállsabbá léte­iére. A megbeszélés értelmében mindez lehetővé teszi, hogy a szabad munkavállalás lehető­ségével a legjobb színészek ne eltávozni kényszerüljenek Szegedről, hanem ellenkező­leg, térjentfc vissza a százesz­tendős Szegedi Nemzeti Szín­ház falai közé, , Megtízszereződött a zsebelések száma Szegeden INTERJÚ EGY Z S E B M E TS Z Ö V E L MIT MOND A RENDŐRSÉG? A "Szegedi Néplap* de­cember 4-1 rendőrségi hírei között olvashattuk, hogy el­fogták Rádai Ferenc zsebtol­vajt, aki a villamoson 300 fo­rintot emelt el az egyik utas­tól. Most Itt áll előttünk Rá­dai, a rendőrség bűnügyi osz­tályán. Középmagas, sovány, fekete férfi. 38 éves. Beszéd köziben erősen gesztikulál, de ez a kézmozgás alig tűnik fel. Balkarját kissé fájlalja, mint kiderül, letartóztatása után megkísérelte átharapni karhajlatban a vastag eret. Rendőrségi körökben már is­mert arról, hogy mindent megtesz kórházba szállításá­ért. Onnan ugyanis rendsze­rint meglép. A beszélgetés egyébként külön riportot érdemel. Miért is csukták le legutóbb? — Nyolcszáz forintért — mondja —. Egyszerű, sdrr.a lopásért. Semmi körítés (?). Hat évet kaptam ezért (?). Az sdk. Máskor a nemzetközi gyerekek se kapták.., — És hányszor ült? — sza­kítjuk félbe "udvariatlanul*. — Nyolcszor. Az nem sok. összesen esek tíz év. Először tizennégy éves koromban ie­mezjátékért, Akkor nagyon éhes voltam... — S hogy bukott le fnoet? — Nézze, hiszen ismernek Itt. Nem vagyci'.í részeges. Sú­lyos beteg vagyok és idegba­jom van. Ha nem jön rám, madarat lehet velem fogatni. Szóval... sokan voltunk a villamoson. Egyszercsak ér­zem: valami a lábamra esett. De le se lehetett hajolni. Mi­kor a megállónál leszálltak, lehajoltam, s fölvettem. Ép­pen lelépek, nézem: hát egy pénztárca. Kiabáltak utánam, egy rendőr is ódajött, de még két lépést sem tettem Oda­adom neki a pénztárcát, azt kérdi egy asszony, miért nem adtam vissza? Mondom, ked­ves asszonyom, honnan tud­hattam, hogy a magáé? Ak­kor meg azt mondja a rend­őr, hegy letartóztat. Ejnye mondom, hát ne balhézz, ha' én vágni akarok, a levegőn át emelem el... Velem szé­pen kell foglalkozni, nehéz a természetem. — Mese ez — mondja a rendőr. Mire ő: — Na persze, ezt csak olyan teljesen hihetetlen sablonnak mondtam. De hát úgy sem változtat a büntetés-sn, hogy én mit mondok. A börtön­ben meg, becsület szavamra, százados úr, lerágnám a hú­som, ha mást mondanék. Mert kérem, ha én ezt úgy lopom, állig hiszem, hogy bárki észre venné. Különben anélkül nem lop az ember, hogy megnézné: mi van ben­ne, megéri-e? Ha tetszik ér­teni a zsebeléshez, tudhatja, hogy a levegőn át is elsze­dem, amit akarok. Itt, nyolc szem előtt kijelentem önnek uram, hogy ha akarja, az ön belső zsebéből is kilopom a pénztárcát, s még Csak észre sem veszi... — Feri — szakítja félbe a tiszt —, a múltkor találkoz­tam Pesten egy nemzetiközi­vel! Gyanakodva figyel, majd hirtelen kérdi: — ... csak nem a Roth­mann volt?! — De az, a Rothmairm Jós­ka. a zsebmetszők királya! Hiába, a szaktekintély az alvilágban sem lebecsülendő • Miután megismerkedtünk egy zsebmetsző vei, ismerttéd­jünk meg a Zsebeléssel is MH mohdanak erről a bűnügyi szakértők? Különbséget kel! tenni a "maszek* módon egyedül "dolgozók* és a "bu­gázók* között. Ezek kisebb csoportokban látogatják a nagyforgalmú nyilvános he­lyeiket, s technikájuk fő elve az. hogy a tolvaj r.zcnn.nl to­vább adja társainak a lopott holmit, hogy ha felismer k és elfogják, a rendőrség no ta­láljon hála "körpuszt«, ne le­hessen semmit rábizonyítani. A kiürített tárcákat a Zsebe­'ök általában eltüntetik A Marx tér körű] például több olyan exponált pince van, ahol a rendőrség sűrűn faláí elszórt tárcákat és iratokat. A "kulturáltabb* zsebe1 ők azonban lojálisak áldozataik­kal szembén. és postán visz­szaküldik a fölösleges holmit. Ujabban gyakoriak a gye­rek-zsébelések ls. Történ* például, hogy a Margit utt.ni iskolából egy 12 éves tanuló a tízperces szünetben kisza­ladt a csemegébe, hogy zse­beljen egyet. Pechjéré elfog­ták. A zsebtolvajok lebukta­tása egyébként — mint a nyomozók mondják — sok­kal nehezebb a komplikán rablások, gyilkosságok elkö­vetőinek kézrekerítésénél. Különösen most, hogy a za­varos körülmények folytán megtízszereződött a zsebmet* i szések száma Hivatalos J adatok szerint míg azelőtt havi 5—15 zsebelés történt* most van olyan nap, mikor hat esetről is Jelentést tesz* nek a rendőrségen. Végül próbáljuk felderíte­ni a zsebmetszések megszs * porodását kiváltó okokat és a védekezés módjait. A sze­gedi rendőrség bűnügyi osz • tályának vezetője három cso­portba foglalja ezeket az okokat és a következőképpé á elemzi: — Egyik ok az, hogy m zsebtolvajok felett eléggé enyhén ítélkeztek. Töb­bet a büntelés letöltése előtt szabadon bocsátották* mivel „csak néhányszáz fo­rint" szerepelt a terhükön. Holott ezek rendszerint visz­szaeső bűnözők. Ráadásul a zavaros körülmények köze­pette több zsebmetsző kisza­badult az országban. Másik oknak az alkalmak szaporo darát tartom. A sorbanállá­sok, s egyéb nagyobb tumul­tusok például kitűnő alkal­mat nyújtanak a zsebelek működéséhez. Harmadik ok­ként az emberek elővigyázat­lanságára és hanyagságára kell hivatkoznom, hiszen gyakran hallunk olyan pa­naszt. hogy valakinek a pia­con kiemelték a kosarából a pénztárcáját. — A zsebelés ellen véde­kezésül azt ajánlanám, hogy a lakosság legyen óvatosabb, vigyázzon holmijára, különö ren, ahol nagyobb tömeg van jelen. Ugyanakkor ajánlató: megnézni a környezetet, jól megjegyezni nz arcokat, hogy zSebélés esetén pontos sze­mélvléífást kaphassón a rendőrség. Mi már ismerjük a pácienseket! lex Kinevezték az bjíső Békekölcsön sorsolási bizottságát A pénzügyminiszter kine­vezte az I. Békekölcsön de­cember 9—12 között sorrake­rülő 9. húzásét ellenőrző bi­zottságot. A sorsolási bizott­ságban az üzemi munkástaná­csok, a Magvar Szabad Szak­szervezetek Országos Szö­vetsége. Budepest Főváros Tanácsa, a SZÖVOSZ. a Pénzügyminisztérium és aa OTP által javasoltak kerül­tek. Péntek, 1956. december 7,

Next

/
Thumbnails
Contents