Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-05 / 14. szám

Fehér kocsikká! az emberek szolgálatában Kommunistáknak bizonyullak AM»nn n» irlőlwn nmilcnr mis három olvan ember — Bal' Egy öngyilkos életmentése — Ki vállalja a szállítást? — Lövés a mentő aulára — Részegeknek — fektetőszobát! ' Délután 3 óra. bekopogta­tok a mentőállomás egyik szobájába, a főorvosnőhöz. — Itt nálunk, a mentőállo­máson — mondja a főorvos­nő — nem történt különös változás. Legfeljebb annyi, hogy az orvosok, az ápolók, a gépkocsivezetők fokozott szolgálattal látták el a nehéz időikben a mentési munkát. Számítottunk és felkészül­tünk esetleges súlyosabb at­rocitásokra, de szerencsére itt Szegeden és környékén nem fordultak elő olyan dol­gok, mint Budapesten és más vidéken. A forrongó idők legfájdalmasabb fejezetei voltak mifelénk a Csemgelén, Mórahalmán, Domaszéken, a Takaréktár utcában történ­tek ... Percek alatt ott vol­tunk a lövöldözés színhelyén és szállítottuk a sebesülteket a kórházba, a klinikákra. Persze ezeken az eseteken kívül az elmúlt hetekben igen sok dolgunk akadt. Talán be­hívok egy-két orvost, ápolót, gépkocsivezetőt, azok sok mindenről tudnak beszélni, i— És a beszélgetés során filmként peregnek az elmúlt napok eseményei, • A szolgálatot teljesftő men­tő gyorsan felkapta a csengő telefont, Szatymaz jelentke­zett. — Egy fiatal parasztember «— hangzott a kagylóban — öngyilkos lett. Borotvával át­vágta a torkát.,, Egy perc múlva már kiro­bogott a fehér mentőautó a Kossuth Lajos sugárútra és szirénázva száguldott Szaty­mazra. A vérben felevő esz­méletlen férfiről a mentő és a körzeti orvos is megállapí­totta: Ante exit — halál előtti állapot. A gége teljesein át volt vágva. — Kár bevinni, úgyis meg­hal — jegyezte meg a körzeti orvos. Igen, úgy nézett ki, de a mentőorvos mégis megpró­bálta a lehetetlent. Azonnal hordágyra tették az alig lé­legző beteget és indultak vele Szegedre. Az orvos csak arra vigyázott, hogy a nyitott gé­gébe ne kerüljön semmi vér. A sebészeti klinikára szál­lították. ahol azonnal meg­operálták. Szinte mindennap érdek­lődtek — pedig ez nem tar­tozik reájuk! — a beteg hánt, és fellélegeztek, amikor meghallották a hírt: életben marad,,, • Az elmúlt hét keddjén tör­tént. Este 9 óra volt, amikor rendkívül sürgős betegszál­lítást kértek a mentőktől. Egy 12 éves szegedi leány Heine Medint kapott — gyer­mekparai ízisbe esett és lég­zési bénulással küzdött. Azon­nal el kellett juttatni Buda­pestre a Szent László kórház­ba. A szolgálatos orvosoknak, ápolóknak, gépkocsivezetők­nek feltették a kérdést: — Kijárási tilalom van, az országban még elég zavaros a helyzet, a sötétben bármi elő­fordulhat a hosszú úton —, ki vállalja a beteg szállítá­sát? Mint amikor a katonák előtt közlik a feladatot és vállalkozót kérnek reá —, úgy léptek elő a szegedi mentő­állomás dolgozói; valameny­nyien egyszerre! És éjjel 2 órakor már a budapesti kór­házban volt a nagyon súlyos beteg. Ott azonnal vastüdőbe fektették.., Az Országos Mentőszolgá­lat budapesti központján nem kis csodálkozással vették tu­domásul. hogv éjjel ilyen kö­rülmények között oly bátran végrehajtották a " szegedi mentők ezt a szállítást. • — Itt a nagyfai börtöngaz­daságból beszélüník, súlyos szerencsétlenség történt, azonnal jöjjenek.,, — szólt be valaki. A mentők száguldottak. Még életben találták az őrség egyik tagját, aki oly szeren­csétlenül tisztítota a fegyve­rét, hogy az elsült, s a golyó a karján keresztül hatolt a SZEGEDI NÉPLAP testébe. Siette!; vele a sze­gedi klinikára. Útközben va­laki gyilkos golyót küldött a kocsira, azonban az csak az ablaküveget törte be.., • — Igen, veszélyes a mi munkánk mostanában — mondják a szegedi mentőál­lomás sok bajban összeková­csolódott kollektívájának tag­jai —. A kijárási tilalom és a még nem egészen helyreállt rend miatt az SZTK ügyele­tes orvosa nem megy ki éj­jel a betegekhez, a taxisok sem vállalják — mi végezzük el ezt a munkát is. Ugyanez a helyzet vidéken. Éjjel nem mennek lei a betegekhez a fa­lusi orvosok sem, és bizony, amikor a sötétben haladunk a megjelölt cél felé, a kocsi­ban egymást bátorítjuk, hogy most már ezen a részen túl jutottunk, most már csak hátulról érhet esetleg valami atrocitás, mert ugye nem fe­lejtettük mi azt el, hogy osz­togattak itt a környéken bol­dog-boldogtalannak fegyve­reket és mit lehessen tudni, kinél van még, kire akarnak lőni, a rendet megzavarni.., • Beszélgetés közben szinte állandóan cseng a telefon. — Kérjük, hogy a közkór­házból vigyenek haza egy fekvőbeteget. — Az SZTK-ha kellene be­hozni az urológiára egy ma­gával tehetetlen öreg embert kezelésre. — Balástyára jöjjemefts ki azonnal szüléshez.., — A Kálvária téren levő vendéglőből beszélünk. A szolgálatot teljesítő rendőr jelentkezik. Kérem, egy ré­szeg nőt kellene beszállítani... • Csak annyi idő van, hogy a kabátot felvegyük és már in­dulunk is. A Kálvária téri italbolt jár­dáján megállunk. A kocsma zsúfolt, s a rendőr az udvar­ba vezet bennünket. A WC ajtaja nyitva áll, s bent ül egy magáról mit sem tudó züllött nő. Tökrészeg. Undor fogja el az embert, mert ru­hája is csupa szenny, piszcík. Mégis hozzák a tiszta hord­ágyat, s mint egy darab fát, úgy fektetik el ezt a ném­bert. Nagy csoport veszi kö­rül a mentőautót, mikor elin­dulunk a kórház felé. — Megint lehet tisztítani a kocsit — jegyzi meg az or­vos —, és amíg mi itt az ilyen söpredékkel foglalkozunk, ad­dig lehet, hogy odabent sú­lyosan sérült, vagy halálve­szélyes esethez nem tudnak kocsit küldeni.., A kórházban az ügyeletes orvosnő dühösen méltatlanko­dik; — Minek hozták ide? Miért nem vittél; a II-esbe, vagy a rendőrségre. De azért már veszi elő az injekcióstűt, és közben meg­jegyzi, hogy ma már ez a harmadik eset. A laboráns pedig előkészül a gyomormo­sáshoz .., • : • i ' i i — így megy ez mostanában szinte minden nap — mond­ják a mentőállomás dolgo­zói —. Megint rengeteg ba­junk van a részegekkel, akik­nek legalább a fele nő. Most is csak később tudtunk az említett esetekhez kimenni, mert a részeg nő miatt el volt foglalva a kocsi. Valami megoldást kell erre a régen húzódó kértlésre találni. Ha a rendőrségre visszük be, ott nem maradhat, mit csinál­junk ezekkel a magukról megfeledkezett emberekkel? A. kórházban lármáznak, bo­nyodalmat okoznak a bete­gek közt és ott sem lehetnek, amíg teljesen kijózanodnak. Vagy szaladgáljunk velük a kórházba, aztán hámozzuk ki, ha nincs igazolványuk, hogy hol laknak, akkor a sá­ros utcákban, ahová nem tud a kocsi beállni, cipeljük kéz­ben őket, töltsünk órahosszá­kat a részegekkel. Talán most meg tudná oldani a ta­nács az új lehetőségek között, hogy itt a mentőállomáson lé­tesítsenek egy fektető szo­bát. Néhány státusszal meg­oldható, és mi segítenénk ab­ban, hogy behozzák ide a fek­tetőszobába a részegeket és ellássák őket. Aztán majd ha kijózanodnak, kifizetik a költségeket és máskor elgon­dolkoznak, hogy érdemes-e berúgni, botrányt okozni. Igen, erre most sürgős meg­oldást kell és lehet találni. Megígértem a búcsúzásnál, hogy a mentőállomás, a rend­őrség, a kórház és Szeged jó­zan dolgozóinak ezt a kérését a sajtó útján is támogatjuk. (—ts) Részegeh, rosszindulatú feljelentők, a kijárási tilalom megszegői Egy «nyugodt» esie az R-csoporíial 17 óra; Megtörténik az el­igazítás. az R-csoport tagjai felszerelésüket sebtiben ma­gukra kanva sietned; a le­nonvvázott teherautóhoz, amelv indulásra készen vár­ja őket. Törölk törzsőrmester­rel. a csoport vezetőjével be­ülünk a sofőr mellé. 5 a ko­csi sebesen kikanvarodLk az utcára. Első állomás: Horváth Mihály utca. telefonielentés alapián. Amíg odaérünk, né­hány kérdést teszünk fel a csonort vezetőiének. — Hány tagú a csoport? t— Jelenleg tizenegy fő. t— Kikből áll? •— Rendőrök és polgárőrök vesznek részt benne. — Feladat? —- A közrend védelme és megszilárdítása. bűncselek­mények és kihágások meg­akadályozása. .Hol lakik, fata?" Közben meg is érkezünk. Egv részeg öregember szunvókál a háj sarkánál. A jóindulatú járókelők néhány téglát he­lyeztek alá nehogv ..fölfáz­zon" az öreg. Leitattál;, fá­radt. nem tud hazamenni. A törzsőrmester gyorsan dönt: az öreget, nem visszük be a kapitányságra, hazaszállítjuk maid ..a mama ellátja". Rög­tön kérdik is: — Hol lakik, tata? De az öreg csak érthetetle­nül motvog. Előkeresik a sze­mélvi igazolvánvát. kiderítik a címét, s már indul is a ko­csi a Kígyó utcába. Hosszú csöngetés. A ..tat t" tréfálkozik a kapu előtt. — Kit tetszenek keresni? — Feleségit tata. hogv átad­ják magát. -. Nyílik az aitő s megtörté­nik az átadás. — Hazahoznék a tatát! —> Ejnye, de tói tették — mondia a néni. .TaJ. a vőlegényem 1" Most egv kis kiruccanás következik a Négylámoásba. A ..törzsvendégek" szolidan viselkednek, tovább mehe­tünk. Egv feljelentés alap­ián érkezünk a Szilágvi ut­cába. ..Szőke fiatalembert rejtegetnek itt navok óta ..." A jelzett személvt megtalál­juk. csak n helvzet fest. más­képpen. Vőlegényről van szó. s a menyasszonya nem akarja engedni. Mit lehet itt tenni? Végül a menyasszony is jön a kocsival, s bent a kapitány­ságon tisztázódik az ügy. Rosszindulatú feljelentés tör­tént. Ha a fiatalember nem mulasztotta volna el a beje­lentkezést. megkímélte volna magát a kavitánvsáaon való igazoltatással járó fáradságá­tól. Eközben az őrszobánál két fiatalkorú is várakozik. Az ál­lomásról hozták be őket. Mit csináltak? — Ausztriába akartak ki­szökni. mint mondják.. -. — Akkor nem éppen me-.ze jutották el! „Nekem nincs sluklserom" Újabb telefon jelentés: A Tisza étteremben pisztollyal ilesztgeti a szórakozókat. egv fiatalember, mondia egv hon­védtiszt a helyszínről. Kirobogunk: A körülírt fiatalembert rögtön megtalál­juk. Borozgató társaság kö­zepén ül. jókedvűen beszélget a többiekkel. A fiatalember kicsit boros hangulatban, de nyugodtan tiltakozik: — Nekem nincs stukkerom! Ismét kiderül, hogv a fel­jelentés alaptalan volt. Elég sok alaptalan, vaav rosszindu­latú feljelentésser zavari-ík a rendőrséget s a polatíro'ccf. Pedig a feljelentő ilven eset­ben könnyen várul járhat, ha áldozata felielenti a jogtalan­ságért. „Az! gondoltam, hasaérek" Néhány nagyobb körautó­zás után. miközben meggyő­ződ ürtk arról, hogv a külte­rületeken nvugalom van. vis­szatérünk a városba. Fél tizenegy felé iár az idő. las­san letelik az R-csoport ..mű­szakja". Közben már életbe lépett a kijárási tilalom. Ahol egv-egv késői járókelővel ta­lálkozunk. leigazoltatjuk. Aki munkából jön. azt az igazol­vány alanián tovább engedik az R-csoport tagjai. De talál­kozunk több fiatalemberrel, alti csak ilven választ tud adni: — Azt gondoltam, haza­érek •i Ezeket a rendőrök betessé­keli!- az autóba, hogv az él­szakát kissé kényelmetlenül, közösen töltsék el. Természe­tesen útközben mind megíga­rik. hogv ezután nem marad­nak kint tíz óra utén;:. lex Donovan tábornok többször átlépte a magyar—osztrák határt Az amerikai sajtó Donovan tábornoknak, az Egyesült Álla­mok stratégiai hírszerző irodája volt vezetőjének gyanús tevé­kenységéről ír. Mint ismeretes, a stratégiai hírszerző iroda a második világháború idején az Egyesült Államok fő hírszerző szerve volt Később az Allan Dulles vezette központi hírszerző hivatal került a helyére. A lapok rámutatnak, hogy a magyarországi események alatt Donovan Ausztriában tartózko­dott és ott az úgynevezett „nem­zetközi mentő-bizottság" tevé­kenységét irányította. Ez a bi­zottság az Ausztriába menekült fasiszta puccsszervezőknek nyúj­tott segítséget. A lapok most közlik, hogy Donovant a magyar menekültekre vonatkozó kor­mány-munkaprogram vezetőjé­nek különleges tanácsadójává nevezték ki. A Washington Daily News szerint Donovan nemrég tért vissza Washingtonba Magyar­országról, amelynek határát — mint a lap írja — ausztriai tar­tózkodása alkalmával sokszor átlépte. Donovan Washingtonban vá­laszolt a sajtó képviselőinek kér­déseire és kijelentette, hogy a magyar ellenforradalmi erőknek legjobban úgy lehet „segítséget nyújtani", ha „fegyverrel látják el azokat, akik még harcolnak". Arra a kérdésre, vajon az Egyesült Államoknak „elő kell-e segítenie, hogy a harcok folyta­tódjanak", Donovan ezt mondot­ta: „Természetesen igen". Dono­van bírálta az Egyesült Államo­kat, mert — mint mondotta — katonai téren nem tett eleget a magyar fasiszta pucCs-Szerve­zőkért Javasolta: futtassanak fegyvert" a magyarországi fa­siszta illegalitásnak. (TASZSZ). Abban az időben, amikor még mindenki gyanús volt, aki keve­set értett a liízelgésliez és a köpőnyegforgatáshoz, sok jó elvtársat kirekesztettek a párt­ból, s nyilvánosan rásütötték a megbízhatatlanság bélyegét. így szelektálták az MDP tagságát, amelyről a szégyenletes R ajk­per után éppúgy, tnint n szelc­láns és dezorganizáló hatású 1955. márciusi KV-határozat után sem győzték eleget han­goztatni: „soha még ilyen egy­séges nem volt, mint most". Nos, ez a „nagyon egységes tagság" úgy hullott szét eklóber 23-a után, mint a földre ejtett lámpa üveg. Azok, akik csak a szájukkal voltak kommunisták, egyszerre eldobták tagsági köny­vüket cs ugyanolyan nngylmn­gon kezdték kiabálni, hogy „csil­laghullást akarunk", mint ko­rábban azt, hogy „az ellenséget le kell leplezni". A párttagság másik része letargiába zuhant, eszébe se jutott a párt, s tehe­tetlenül várta, hogy majd esak fordul valamerre a sors kereke. Csak kevesen álltak helyt a legkritikusabb napokban. De, akik helyt álltak, azok közöt többen voltak olyanok, akiket korábban jogtalanul megbántot­tak és valamilyen mondvacsi­nált ürüggyel eltávolították a pártból. Amikor tetőfokára há­gott Szegeden a kommunistael­lenes hangulat, a szakadó eső ellenére környező és más köz­ségekből olyan párttagok jöt­tek a járási (akkor még MDP) bizottsághoz, akiket a titkár so­ha nem látott, akiket hírből sem ismert. Jöttek mély aggodalom­mal, hogy mi lesz a párttal, mi­ért nem intézkedik valnki a mind jobban elszemtelenedő ellenfor­radalmárokkal szemben. Al­győről Lele András, akit 1953­ban kizárlak a pártból, szintén azokban a napokban jelentke­zett felvételre, amikor még úgy látszott, hogy a fehérterror kerekedik felül. Kübckházún is bárom olyan ember — Balogh Mihály, Ocskó András, Paskuli Mihály — jelentkezett a Magyar Szocialista Munkáspártba, aki eddig nem volt párttag. Ezek az emberek kommunis-1 táknalc bizonyultak. Jórészt ne­kik köszönhető, hogy a szegcdi járásban eredményesen folyik az új párt szervezése. Ok azok, akik a legtávolabbi falvakból is bebicikliztck Szegedre, bogy megválasszák az MSZMP ideig­lenes járási intéző bizottságát. Nem féltek semmitől, nem is-* merlek a faradságot, mert tisz­tában voltak azznl: ha megsem­misül a kommunista párt, akkor a nép hatalma, a szocializmus semmisül meg, vagyis visszajön­nek a földesurak és kihúzgálják a parnsztok talpa alól a földet* Érthető, hogy ezek a kommit­nislúk most. az. MSZMP ideig­lenes tagsági igazolványok ki­oszlásakor féllik a pártot az ér­dekhnjhászóktól, a gyáváktól, a hangoskodóktól. Több helyeit arra kérték az ideiglenes járási intéző bizottságot: „Ne siessen a tagkönyvek kiosztásával, ne? bogy olyanok is megkapjuk is? méf, akik a válságos napokban cserben hagyták a pártot"* Igaz is. Sándorfalván a párt­tagok nagyobbik része a terme? lősz.övetkezet épületeit védte azoktól, akik nagy lármásai, gyújt oga tá s sal f eny egetőztel.. Akadtak azonban a párttagok között néhányan olyanok akik uszították a gyújtogntóknt. Nyilvánvaló, hogy az előbbiek semmiképpen nem egyezhetnek bele, hogy az utóbbiakkal is? mét együtt legyenek abban * pártban, amely a marxizmus-? leninizmus elveire épül, amely az. építő munkát, a nép felemel? kedését, hazánk függetlenségét, s az emberiességet írja zászlajá­ra. S a tagság megfogyatkozása ellenére éppen ezért lesz erő? sebb, egységesebb, és tekinti? Ívesebb a Magyar Szoeialistn Munkáspárt, mint az MDP volt. Kielégítőbb a ssegedi járás áruellátása Van só, gyufa, petróleum. — Lesz karácsonyra szaloncukor is A szegedi járás községei­ben, falvaiban is magasra csapott a vásárlási láz. Ezt jelzi az is, hogy a járás föld­művesszövetkezetei novem­ber első felében 14 millió fo­rint forgalmat bonyolítottál le. Az elmúlt év egy negyed­évében, tehát három hónap alatt viszont 16 millió forint volt a forgalmuk. A járás áruellátása javul és egyre kielégítőbbé válik. A tanács végrehajtó bizot: sága, a földművesszövetkezetek járási központja megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a raktárakat újra fel­tötlsék, s a lehetőségekhez képest biztosítsák a na­gyobb választékot is. Só, gyufa és petróleum most van a járásban. Rizst is le het kapni és intézkedtek, hogy legyen továbbra is, mert kell a dlsznóvágások­hoz. A földművesszövetkezeti boltokban különféle ruháza­ti cikkek, lábtelik vásárol hatók. Meg kell azonba í mondani, hogy egyes cikkek­ben — flancllban, férfizok­nikban, szappanban, továb­bá rádiókban, kerékpárokban és motorkerékpárokban hiánc mutatkozik. A lehetőségek hez képest változtatni kí­vánnak ezen is. Az egyes áruféleségek beszerzését azonban a jelenlegi szállítá­si helyzet nehezíti. A különféle edények, tűz­helyek is igen keresettek a falvakban, a községekben. A földművesszövetkezetek járási központja azt terve­zi, hogy a Salgótarjáni Zo­máncárugyártói hoznak edényeket és tűzhelyeket. Budapestről különféle villa­mossági cikkeket akarnak hozni. A földmüvesszövetke­zeti boltok felkészülnek a ka­rácsonyra is. E héten pénte­ken a Szerencsi Csokoládé és Cukorkagyárba látogatnak el, hogy csokoládéfélesége­ket, szaloncukrot hozzanak Jelentős mennyiségű szalon­cukor lesz például a kiste leki áruházban, ám jut a já­rás többi boltjaiba is. A cu • korszükségletet különben a járás lakossága részére a Mezőhegyesi Cukorgyárból biztosítják. Óvjuk a nép kulturális vagyonát A Magyar Szabad Szak­szervezetek Országos Szövet­ségének kulturális osztálva felhívással fordult a szabad szakszervezetekhez, munkás­tanácsokhoz. üzemi bizottsá­gokhoz és a népművelés min­den munkásához. Nyíljanak ki a kultúrházak, kultúrott­honok. könyvtárak, üzemi mozik, üzemi iskolák kamu. lássanak munkáihoz a műked­velő csoportok — hangsúlyoz­za a felhívás. — Óvjuk a nép kulturális vagyonát, rte en­gedtük meg. Ihogv a kultúr­Otthonok. könyvtárak és egyéb intézmények értéktár­gyait megrongál iák. szétdúl­ják. A felhívás beielenti. he a szabad szakszerveze­tek együttműködve az állami művelődési szervekkel, hala­déktalanul kidolgozzák s a közeljövőben vitára boc úti ál; i a szakszervezetek kulturális programtervezetét. Nők néma tüntetése Budapesten December 4-én délelőtt Bu­dapesten az asszonyok és leányok néma tüntetést ren­deztek a forradalomban el­esett hozzátartozóik emléké­ré. Kisebb csoportokban vo nultak a Budapest tereire él temetett harcosok sírjához, s elhelyezték a kegyelét virá­gait. Különösen sok asszon/ és leány, munkásnők, alkal­mazottak, háziasszonyok — érkezett a Hősök terére. A fegyelmezett felvonulást szovjet és magyar rendfenn­tartó egységek fél 12-kor oszlatták szét. (MTI) Szerda, 1956. december K,

Next

/
Thumbnails
Contents