Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-04 / 13. szám

Szervezési, bérezési kériüsM, 1 a szociális jiltatássk kiszélesííésérii tárgyalt a ^ezőoasdasáoé és Erdészeti dolgoszék Országos Szabad $zaks*ervesetének K&spcmti Vezetősége Kik védték meg a kisteleki gépállomást?... ' A MEDOSZ elnöksége « napokban ülésre hívta össze a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozóik Szabad Szakszervezetének Központi Vezetőségét, amelyre meghívták a megyei elnököket és az érdekelt minisztériumok kiküldötteit is. Kovács István, a MEDOSZ új elnökhelyettese a központi vezetőség előtt ismertette az új személyi és szervezeti változásokról szóló Javaslatot. Ezek szerint a MEDOSZ központjában megszüntetik a szervezési-, a termelési-, a bérosztályt, és új tagozatokat hoznak létre, amelyele figyelembe veszik a mezőgazdaság szétszórtságát és összefogjál: az egyes területeket, Ennek alapján megszervezik az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok, falusi szer\ vek, vízügyi szervek és az agrárszakemberek tagoza' tait, amelyek az egyes területeken dolgozók érdekképviseletére és szakmai továbbképzésük biztosítására, hivatottak. A javaslatot a központi vezetőség elfogadta, s ennek alapján a terület sajátosságainak figyelembevételével átszervezik a megyei bizottságokat is. Ugyanakkor a központi vezetőség újjáalakította a szakszervezet elnökségét, amelybe a legnagyobb megyék elnökeit is bevonta. Ezután Borbás Lajos, a MEDOSZ új elnöke tájékoztatta a központi vezetőséget az október 23-a után kialakult helyzetről, majd leszögezte, hogy a szakszervezet ezután független lesz a párttól és a kormánytól és el van szánva arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók szervezett erejével védje és továbbfejlessze a szocialista építés eddigi vívmányait és 1 következetcsen harcoljon a ! mezőgazdaságban dolgozók ' jogaiért Hangsúlyozta, hogy a Ráfcosiés Gerő-félc politika durván meghamisította a szaluszervezetek helyét és szerepét Ezután üdvözölte a mezőgazdasági üzemekben létrejött munkástanácsokat, mint a szocialista üzemek önkormányzati szerveit, s a szakszervezet előtt álló feladatul jelölte meg, hogy minden erővei támogassa a munkástanácsokat. Ugyanakkor állást foglalt amellett is, hogy a munkástanácsok a szocialista mezőgazdasági nagyüzemei: gazdasági irányító, szervei, a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi teendőit a szakszervezetnek kell ellátni. A következőkben ismertette a központi vezetőség előtt azokat az intézkedéseket, amit az elnökség október 23-a óta foganatosított. A MEDOSZ követelésére az állami gazdaságokban megszüntették; a bonyolult normarendszert és a bérrendszer kialakítását a munkástanácsokra és az üzemi bizottságra bízták. Ezek szerint az állami gazdaságokban a legalacsonyabb keresetű dolgozóknál havonta Zd munkanap ledolgozása esetén a keresetet 800 forintra egészítik ki. A kenyérgabonajuttatást kiterjesztik a dolgozók családtagjaira ls. A gyermekeknek a tejjárandóságát 1.00 forintos áron az eddigi hatéves kor helyett 12 éves korig adják ki. A dolgozók saját szükségletükre csaiádonkint és naponkint két és félliter tejet vásárolhatnak három forintért. A dolgozók zsír- és hússzükségleteinek biztosítására hetenkint 2 kilogramm húst vagy szalonnát adhatnak ki fogyasztói áron csaiádonkint, valamint indokolt esetben fogyasztói áron a gazdaságok tcrmelvényeibői is részesedést kaphatnak. SZEGEDI NÉPLAP A továbbiakban hangsúlyozta Borbás Lajos, hogy a MEDOSZ elnöksége teljes erejével támogatja a tangazdaságok, kísérleti gazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások és vízügyi szervek dolgozóinak azt a követelését, hogy az állami gazdaságokhoz hasonlóan náluk is rendezzék a bért és a természetbeni járandóságokat, Külön kiemelte, hogy a gépállomásoknál és gépjavító üzemeknél a munkaruha kihordási idejct egy évben, az esőköpeny, sapka, vatlaruha, csizma kihordási idejét két évben kell megállapítani és ennek eltelte után a dolgozók saját tulajdonába kel] adni azokat. Ezeknél a szerveknél a műhelydolgozókat, szerelőket, a gépjavító üzemek munkásait az iparban azonos munkát végzők bérével kell díjazni. A gépkocsivezetők és vontatóvezetők ugyanazt a bért és juttatást kapják, amit a TEFU gépkocsivezetői A traktorvezetők bérét abban az esetben is, ki kell fizetni, ha rossz időjárás esetén nem tudnak szántóföldi munkát végezni, hanem esak a gép megőrzését, vagy karbantartását végzik. A gépállomási dolgozóknak is lehetővé kell tenni, hogy természetbeni járandósághoz jussanak. Az erdőgazdasági dolgozóknál az illetményföldet, legelőt és kaszálót a jövőben térítés nélkül kell kiadni. Az erdészei: illetményként kapjanak négy köbméter tűzifát, lássák el őket egyenruhával és kapjanak szolgálati fegyvereket. A műszakiaknak és kocsisoknak lehetővé kell tenni, hogy évenként tíz köbméter tűzifát vásárolhassanak kedvezményes áron. A vízügyi szerveknél meg kell szüntetni a második területi bércsoportot és lehetővé kell tenni, hogy ezek a dolgozók is azonos bért kapjanak az építőiparban hasonló munkával foglalkozó dolgozókkal Meg keli szüntetni a komplikált és bürokratikus normarendszert és vissza kell állítani az 1948-ig fennálló természetbeni juttatásokat. Ezután arról szólt, hogy a jövő évben az összes mezőés erdőgazdasági üzemek dolgozóinak követeléseit flgyelem.bevéve minden üzemiben a helyi viszonyoknak megfelelő bér- és fizetési rendszert kell kialakítani. Meg kell változtatni a mező- és erdőgazdaságok nyugdíjrendszerét. Nyugdíjat azok számára is biztosítani kell, akiknek munkavállalói jogfolytonossága, önhibájukon kívül, megszakadt. Az elnök hosszasan foglalkozott a mezőgazdasági dolgozók több jogos követelésével, külön kiemelve, hogy valamennyi MEDOSZ-hoz tartozó üzemnél az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók lakásigényeinek kielégítésére. Lehetőséget kell nyújtani arra. hogy családi házakat építhessenek a munkahelyek környezetében. A beszámolót vita követte. Egymásután szólaltak fel a központi vezetőség tagjai, beszámoltak a MEDOSZ vidéki szerveinek október 23-a óta eltelt munkáiról és teljes támogatásukról biztosították az elnökséget. Ezután határozati javaslatot fogadtak el, majd a központi vezetőség megbízta az elnökséget, hogy a rend helyreállta után 3—4 hónapon belül hívja össze a MEDOSZ országos kongresszusát, s Intézkedjen arról, hogy előtte válasszák újjá az üzemi, megyei szerveket, valamint hozzanak létre a DÉEOSZ idejében már meglevő, falusi helyi szervezeteket. Mostanában rengeteg riporttéma kínálkozik az újságíró tollára. Mindennapi életünk nagyszerű cselekedetek, események egész tömegétől terhes most. E cselekedetek lagnagyobb részét talán soha sem írja le senki, elfelejtődnek, mert újabbak követik őket, mert csodás a dolgozó emberek élniakarása, hallatlan áldozatkészsége. Ki tudja már hányadszorra, a minap ismét ezekről a dolgokról győződhettem meg a kisteleki traktoristák, gépállomási dolgozók között. Az ellenforradalom gépállomásainkat is — mint sok más nagyszer! intézményünket — meg akarta semmisíteni, amíg a gombamódra szaporodó pártok többek között azon vitatkoztál:, hogy kinek, kiknek adják a gépállomásokat A berendezéseket szétosszák-e a volt gépészemberek között vagy valamiféle gazdacsoportosulásokra bízzák azokat — addig nem egy gépállomáson egyre-másra lopkodták, rabolták a gépeket, * a drága felszereléseket Kisteleken ez nem történhetett meg. Október 23-a után, amikor itt is erősen válságosra fordult a helyzet, a gépállomást állandóan megerősített munkásőrség védte. Volt is erre szükség, mert az ingyenélők siserehada ugyancsak köszörülte a fogát a gépállomásra is. Elterjesztették a faluban, hogy oszlik a gépállomáj. Erre megjelentek a múltbeli cséplőgéplxűajdonosok többen is, hogy ka lehet, ők viszik a gépeket. Az új vezetőség, a gépállomás munkástanácsa azonban mindenféle tárgyalás nélkül arra mutatott utat ezeknek az embereknek, amerről jöttek ; r i 4 dolgozóit ténylegesen birtokba vették a gépállomást Azon a gyűlésen, melyen a dolgozók megválasztották az ideiglenes munkástanácsot, elkergették Laki Imrét, a gépállomás gyűlölt igazgatóját, jobban mondva basáját. Voltaképp nem is kellett azt elkergetni, megszökött az magától is, be sem várva az eseményeket. Mondják róla, hogy mindig fennhangon vallotta magát kommunistának, ugyanakkor csalt, több trolitoA rendteremtés első lépései Szegeden az iskolai oktatásügyben Miről döntöttek a szakfelügyelők és a nevelök ? Kik Írjanak a jövőben tankönyvet ? BORSÓKAZIK AZ EMBER BÖUE, ha egy kicsit is belegondol az iskolai oktatás- ós nevelésügy labirintusába, amelyben szinte a mai napig tévelyegtek és bukdácsoltak a pedagógusok. Ezon nem is lehet csodálkozni, hiszen az elmúlt esztendőkben annyi vízfejű, kóros intézmény nőit a magyar iskolaügy testén, hogy Eötvös József sem ismerte volna fel az egykori kisdedet, amelynek az egészséges nagyranövésében olyannyira bízott vala. Valahol elrontottunk itt sok mindent, valahol, valahol Európábcn, a Duna—Tisza mentén, ahol a magyar népnek annyi küzdelem jutott már osztályré szül a megmaradásért. Tragikus, megrázó vihar söpört és pusztított a csupa tavasznak hitt magyar őszben, ahol ma egyetlen gondolat hatja át az emberek tu datát: mindent másképpen kell csinálni ezután, úgy, ahogy az a nép agyában és szívében megfogalmazódik. S vonatkozik ez egész iskolai oktatás- és nevelésügyünkre is, amely nagyon elrontod;.ti ós szétzilálódott nem is rrjostanában, hanem már évekkel ezelőtt, csak nem vehettiü. észre a kisebb-nagyobb félelmek miatt. Ráfogás az, hogy a mi népünk búsongó hittel áldott. Nem lett volna és nem volna itt akkor soha semmi. Most se volna, ha nem feszülnének meg immár az értelem mel párosult inak. Do mact igy van, mert nemcsak hiszszíik. hanem cselekedjük is mindazt, ami tnlpra.állítja nz országot — cz már győzelem, a megújult élet első győzelme. EZT BIZONYÍTJA A VÁROSI TANÁCS oktatási osztálya határozott intézkedése is, amellyel megkezdte tönbek között a szegedi általános iskolák tananyagában a rendteremtést, az ésszé <ui tananyagcsökkentést. Ez az intézkedés eleve kizárja az önmagáért való mutatós ténykedést, amely l'art pour l'art mivoltában nem vinné előbbre, nem szolgálná az igaz ügyet. A szakfelügyelők és a nevelők véleménye alapja i döntöttek és döntenek az ov fatási osztály munkatársai egyes tantárgyak anyagának csökkentésében, hogy megfelelő komolysággal foglalkozhassanak a pedagógusok a gyermekek életkorának i.. megfelelő tananyaggal, s az eddig háttérbe szorított — rajz, kézimunka ének stb. — szaktárgyakkal. AZ V—VII. OSZTÁLYIG elkészült már a földrajztanítás óraszámának a redukálása, a VI. osztályban a növénytané, a VII. osztályban pedig az állattané. Az V— VIII. osztályokban a rajz, a VI—VIII. osztályokban a történelem, az V—VIII. osztályokban pedig az irodalom és nyelvtantanítás óraszámait rendezték. Hasonló jellegű intézkedések születtek u középiskolákban is. Az értelmes szelekcióval és az öszszevonásokkal közérthetőbbé teszik a tanulók számára — még a felnőttek számára is! — a tankönyvekben oly sokszor érthetetlenül taglalt és tárgyalt tananyagok tartalmát. A városi tanács oktatusi osztályának ezen kezdeti lépései azt a célt szolgálják, hogy az iskolapadokban valóban gyermekek tanuljanak és ne koravén, a rossz tar talmi és módszertani szerkesztésű tankönyvekkel agyonhajszolt ideges gyermekek, akik a legtöbb esetben a napi 12—14, sőt 10 órai tanulás és iskolai elfoglaltság mellett „elfelejtettek" életkoruknak megfelelő gyermekek lenni. Az ésszerű iskolai tananyag-rendteremtéssel, a túlfeszítettség tényleges megszüntetésével az osztályzatok is valóban reálissá fognak válni, amikoris nem a meg szépített statisztikák beszélnek majd például a munkás gyermekek tanulmányi eredményeiről, hanem az igazán megértett és szeretve elsaj'itított tananyagok visszatükröződése — az érdemjegyekben. A TANKÖNYVEKET pedig soha többé ne gyártsák nálunk a hozzá nem értés, a dilettantizmus nevében! Azok írjanak a jövőben tanköny /e i ket, akik azokból tanítanak is! A vízfejű intézmények pedig, amelyek rátelepültek élősdiek módjára az iskolaiés oktatásügyi hálózatra, szűnjenek meg! — mondjak a pedagógusok. S ebben vég telenül igazuk van, mert mindent másképpen kell ebben az országban csinálni, mint eddig, a mostani ma gyar őszig, amelyből mégiscsak tavaszok születnek, ta vaszok, ha mindannyian azt akarjuk. I.ödl Ferenc Háténak eltulajdonította ax illetményföldjét. Tavaly, amikor a kisteleki traktorosok serleget nyertek a tavaszi versenyben, a serleget is kisajátította magának azzal, hogy az elsősorban őt illeti, mert „neki köszönhető", hogy a gépállomás győzött » versenyben. E jellemző eseteken túl végtelenül arrogáns, goromba vol{ az emberekhez. Az állomás dolgozói igazgatójuknak választották Losonczi Jenőt, aki eddig is vezető munkakörben dolgozott a gépállomáson, főkönyvelő volt Évek hosszú során megszerették dolgozótársai szerény, becsületes magatartásáért, példás munkájáért. Eddig is bízlak benne, s ezután még inkább bíznak. Horváth elvtárs, a gépállomás esztergályosa — bátor, harcos kommunista — pedig a gépállomási munkástanács elnöke lett, öt korábban tagként beválasztották a megyei tanácsba is, mert mindig becsülettel védte munkástársainak érdekeit Ezért merték rábízni ezt a tisztséget is. Olyan ember ő, akinél a szó és a tett mindig egy volt, nem úgy, mint Lakinál, akinél ez a két dolog messzebb esett egymástól, mint Mekka Medinától, A munkástanács első dolga az volt, hogy intézkedett: minden erővel folytatni a munkát! Igen, folytatni, mert lényegében a vetést, a szántást abba sem hagyták, csinálták a munkát még a legnehezebb napokban is. A tanács tagjai közül senkinek sem jutott eszébe ilyesmi: hogyha a kormány a pépállomás ilyen, vagy olyan követelését nem teljesíti, akkor sztrájkot rendeznek. Pedig von nekik is igen sok kérni, követelni valójuk. Többek között sok hiba van a gépállomási dolgozók bérrendszerében is. Megtörténhettek olyan esetek a lábas paragrafusok miatt, hogy egy traktoros liárom napot is dolgozhatott egyfolytában egy fillér kereset nélkül (munka* közbeni javításról van széf ). A munkástanács nem mond la egyetien követelésről sem. Be nemcsak követelnek, hanem ugyanakkor száz- mqg százféle ötletet, javaslatokat adnak öszsze, hogy hogyan lehetne a nehézségeken segíteni, hogyan tea hetnék még jövedelmezőbbé • gépállomást a dolgozók és az állam számára. Az éves tervet már teljesítették. de teljesítették külön az őszi talai- és Céomunka-tervet is. Ideiében befejezték területükön a vetést, de azért méa mindie találnál: munkát. Már egv 1ó hét. óta még a napot sem láttuk szinte állandóan esik az eső. Velői)* hat a hideg Dára. A kistéléii traktorosok azonban még mindig ..nem fasvtak le" a gépekrőL Jelenleg is 24 gén szánt, e dolgoznak a vontatók is. Ami ilyenkor már kissé furcsa a fülnek: cséplőeépbügáa is hallik most a kisteleki. balástvai határban. Igen. az aprómag feltésre alkalmas gépek ls kint vannak, kölest s efféléket csépelnek; A kistelekiek ugyancsak büszkék gépállomásukra. Nemcsal: a traktoristák. do az egvéni gazdák is. Az eavik ismert balástvai közéoparaszt ÍEV mutatott a földién szántó traktorosra: már ez az én egyik lovam. Szeretik a aaz, dák ezen a környéken a géni munkát, mert jól dolgoznak a ..pilóták". Nem is sajnálják tőlük esténkint a bori de a forintot ecm. Traktorosoktól hallottam, hogv sok gazda, mikor kimegy megnézni houv iól szántották-e fel a földiéi zsebbe nvúl és azt mond i a: ez a százas a szívességért, ez a másik pedig a 'ó munkáéi-;. Szóval a Kistelek vidéki emberek nem tudnának már megválni a génektől, mert azok nagyon jó munkatársai az embernek. CSEP1 JÓZSEF December 1-től kiemelt fizetést kapnak a bányászok A szén-, érc- és ásványbányászati dolgozókat az ország gazdasági életében elfoglalt különösen fontos szerepüknek megfelelően kiemelt bérezés illeti meg. Ezért a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1956. december 1-ével elrendeli a bányászok kiemelt bérezésének bevezetését, amelynek pénzügyi fedezetéről — 415. millió forintról a pénzügyminiszter gondoskodjék. Ujabb MSZMP-alapszervezetek alakultak A város egyre több üzemében. vállalatánál, s a tárás egyre több községében iönnek létre a Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezetei. A Hangszerkészítő, az Ingatlankezelő. valamint a Szálloda és Vendéglátó Vállalat kommunistái ielentették legutóbb. hogv megtartották alakuló taggyűlésüket. Hasonló hír érkezett az Orvosegyetem több részlegéből és két kerületből is. A rókusi- es móravárosi alapszervezetek választott intéző bizottsága már működik és értesüléseink szerint a Petőfitelepi kerületi alapszervezet vasárnap tartotta alakuló taggyűlését. A iára. községeiben úiabban Tiszaszigeten és Újszentivánon tömörültek n Magyar Szocialista Munkáspártba a kommunisták. Egv korábbi jelentés arról számol bo. hogv Kübekházán a belépők között olyanok is vojtak. akik korábban táyo] tartották magukat mindenféle Párttól Lesz elegendő benzin és petróleum a megyében Az ipari vállalatoknál, a mezőgazdasági üzemekben, a közlekedésben, ugyanakkor a lakosság körében is állandóan felszínen lévő kérdés az üzemanyagellátás, vagy a petróleumvásárlás lehat őségé. Ezzel kapcsolatban lapunk munkatársa felkereste Süli János megyei üzemanyaggazdálkodási előadót, hogy tájékoztasson a gázolaj-, benzin- és petróleumellátös helyzetéről. Süli János elmondotta, hogy a megyében az üzemanyagok elosztását és beszerzését a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága végzi. Erre a takarékos gazdálkodás és a vállalatok helyes mértékű üzemanyagellátása érdekében van szükség. — Örömmel szólhatok arrói — mondotta —, hogy jelentős javulás állott be a me. gye üzemamyagellátásában, mert a napokban gázolaj-, petróleum- és benzinszállítmány érkezett. Az olajfajtákból a megye minden része megkapta a szükséges menynyiséget és így a lakosság is elegendő petróleumhoz jut. Mód nyílott arra is, hogy a mezőgazdaságban nagyobb ütemben dolgozzanak a traktorok. A gépállomások üzemanyagellátása egyre javul, most például traktorolajat is kaptak. Rövid időn be'.ül a benzinnek jegyek szerinti elosztása is visszatér, vagyis nem kell külön kiutalást igényelni — fejezte be nyilatkozatát a megyei üzemanyag, gazdálkodási előadó. Kedd, 1956. december 4. 3 v l