Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-04 / 4. szám

Óvjak a magunk forradalmát Még soha nem cselekedett ilyen döbbenetesen szépet a magyar, mióta történelmét jegyzi. Pár hónap alatt megépítette és meggyújtotta egy olyan forradalom máglyáját, amelynek fellobogó tüze porig leégette hazánk földjéről a gyűrűző vad indáikat, hOigy szabadon nőhessen és beérjen minden nemes vetés, ragyoghasson az emberi szeljem fényes sugara. Ügy löktük ki forró, kalimpáló nagy szívünket a világ elé, olyan hirtelen és olyan elszántan ment neiki a bitang és könyörtelen halálnak ifjúságunk színe-virága, hogy az erős nemzetek is hökkenten fordultak felénk, s győzelmünk láttán tisztelettel hajtották meg fejüket. Nem bízott már senki mibennünk. Talán úgy vélték, még a történelmek • tudós ismerősei is, hogy véglegesen beletörődtünk szolga-helyzetünkbe, hogy elfajzottunk és korcs ebek módjára csak nyüszítünk, lapulunk örökké, ha bármekkora rúgás éri is sajgó oldalunkat. Messzire látó költő óriásaink is folyton kífakadoztak tehetetlen fájdalmukban, hogy soha nem emeli tel a fejét ez a szegény, nyomorult nemzet, sőt aki egyszer belerúgott a magyarba, az szinte kedvet kap a rúgáshoz. Ady, a forradalom viharmadara, az isten verését kérte ránk, hogy ne szánjon, ne sajnáljon bennünket, mert úgy érezte: minden hiába, mi veréshez szokott fajta vagyunk. S most, 1956 októberében egyszerre nagyot mondtunk, nagyot cselekedtünk. Felpezsdült ereinkben a mindeddig lomha vér, akartunk és mertünk és megnyertünk mindent, ami megnyerhető. A természet halni készül, de mi — ha súlyos véráldozat árán is — most kezdünk csak élni igazán. Felmondtuk a varsói katonai szerződést, egy akarattal kiuyilvámtoltu'k semlegességünket — mindezt néhány nap leforgása alatt. Csak a hazaszeretet adhatott ilyen erős szárnyaltat ifjúságunknak és munkás seregünknek. Vajon tudunk-e mit kezdeni az önkezünkkel kivívott szabadsággal? Hiszen soha nem volt még ennyiie a miénk a mi országunk. Vállalkozunk a nagy feladatra. Bízunk rendületlenül önmagunkban, mert okosak és szorgosak vagyunk, mint a méhek. De elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben nemzeti létünket, legelemibb jogunkat. Ne nyúljon senki illetéktelen kézzel a magyar föld adta kincsekhez és munkánk gyümölcséhez. A »párás büdösség-felhöt* kiszellőztettük, tüdőnk tágulva szedi az éltető friss levegőt, izmainkba törhetetlen erő költözött. Most már csakugyan boldogulni akarunk egy évezredes kínlódás után, hogy eltemethessük a vergődések, a könvnyek, a siralmak emiékét. Dolgozni akarunk, hogy teremjen elég kenyerünk, folttalan legyen rajtunk a ruházat, ne álljon útjába senki gondolatunknak és értelmünk fejlődésének, remek könyvekkel rakhassuk meg polcainkat — egyszóval a nincstelenség helyett az elégség leljen ottbont minden magyar házban. Lehet, hogy vannak közöttünk, akik a forradalom szekerére felkapaszkodva képzeletben máris mások munkájából élnek cifra, gangos kastélyokban és pénzen vett címereikkel, vagy örökölt nemesi kutyabőrökkel védik haszontalan önmagukat. Akadhatnak olyanok is, akik a másik szélsőség iránt tápiáinak ba.lga reményeket. Abban bíznak, hogy majdcsak kialszik a nemzeti forradalom tüze és a maguk kiagyalta szocializmus mézesmadzagával ismét a nyomorúságba csábíthatják a tömegeket és vásárra vihetik a hazát. Nos, akik dicső szabadságharcunkat bármelyik oldalról meg akarják támadni, jó lesz, ha számolnak a szabadságharc híveivel. Jó lesz, ha kimennek a szegedi üzemekbe, jó lesz, ha megkérdezik a piacon máris drágábban vásárló háziasszonyokat, jó lesz, ha beállnak a zálogház előtt a sorba, mert mindenütt tapasztalni fogják: ez a nép nem táncol többé semmiféle diktátor füttyére. Nem hajlandó többé egyetlen munkás és önérzetes magyar sem arra, hogy szégyenkalodába görnyedjen, ha még annál szebben cirkalmazott is az a kaloda, hiszen feleszmélt végre és megismerte önerejét. Saját vérével írta az utcák kövére, hogy úr lesz, gazda lesz saját hazájában. Még kezében a fegyver és nem is hajlandó letenni addig, amíg biztosítékát nem látja a teljes függetlenségének és az óhajtott szabadságnak. Óvjuk, tápláljuk a magunk forradalmának tüzét, nem engedjük kihunyni a szent lángot, mert akkor kezdhetnénk megint elölről N. I. összeült a magyar és a szovjet hadsereg parancsnokságának közös bizottsága A magyar és a szovjet hadsereg parancsnokságának közös bizottsága szombaton délben összeült és mindkét fél kifejtette a szovjet csapatok kivonásának technikai kérdéseire vonatkozó álláspontját. A közös bizottság megegye- [ zett, hogy a kölcsönösen kifejtetteket tanulmányozzák és este 10 órakor újból összeülnek. Addig is a szovjet delegáció ígéretet tett, hogy több szovjet csapatszállító szerelvén'a magyar hataron nerr. érkezik be. Amerikai til'akozás a washingtoni szovjet nagykövetnél Washington: Róbert Murphy, amerikai külügyi államtitkár pénteken este magához kérette Zarubint, a Szovjetunió washingtoni nagykövetét és a Külügyminisztérium nevében tiltakozott az ellen, hogy a szovjet fegyveres erők feltartóztatták azokat a járműveket, amelyek Budapestről Ausztriába szállították a magyar fővárosba akkreditált amerikai diplomaták családtagjait. A Külügyminisztérium szóvivője Murphv és Zarubin megbeszélésével kapcsolatban hangoztatta, hogv az amerikai államtitkár a tanácskozáson megjegyezte: a szóban forgó incidens valószínűleg a szovjet parancsnokság tévedésének tulajdonítható. Murphy egyébként arról is tájékoztatta Zarubint, hogy fogalma sincs, miért tartózkodnak s.zoviet csapatok a Bécs és Budapest közötti útvonalon. Zarubin azt válaszolta, bér nincs tudomása az incidensről, nem kételkedik abban hogy azt sikerül majd rendezni. Budapestre érkezett az Egyesült Államok új követe Kdward T. Vailes, az Arno | rikai Egyesült Államok új budapesti követe pénteken az | éjszakai órákban megérkezett a magyar fővárosba A követ szombaton délben fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát, akinek elmondta: tekintettel itt-tartózkodásának rövid idejére, még nem tájékozott a magyarországi hetvzetről. Kijelentette, mindent megfog tenni, hogy kormányát informálja az eseményekből és ezzel is elősegítse az Egyesült Államok: kormánya állásfoglalásának kialakulását. Földalatti kazamaták titkai A KIS ÜJSÁG CIKKÉBŐL: A Köztársaság téri csata, amellyel az utolsó ÁVH-ás gócot számolták fel a felkelők, egy rendkívül érdekes és megdöbbentő eseménnyel záródott. Mikor a szabadságharcosok az elfoglalt pártházat átkutatták, olyan jeleket találtak, amelyek arra vallották, hogy a pártház alatt, vagy annak környékén titkos pincéiket és folyosókat építettek az AVH-sok, ahol minden valószínűség szerint az elfogott áldozataikat kínozták és nem egy embert tüntethettek el ezekben a titkos pincékben. A felkelők átkutatták az egész környéket, míg bizonyos jelekből rá nem jöttek, hogy a pincéknek az Erkel Színház szellőztető nyílásainak közelében kell lenni. Itt egyeseik kopogtatás hangját is hallani véltek. Hatalmas erővel láttak hozzá, hogy az úttestet felbontva leássanak a pincékig. Munkaeszközök hiányában azonban nagy eredményi nem érhettek el. Ekkor azonban bekapcsolódott a kutatásba a volt földalatti építkezések egyik mérnöke is és megindult a munka. Már közel 15 méter mélyen járták, mikor egy folyosó labirintusra bukkantak, amely rendkívül nagy területre ágazik szerteszét. E folyosók alól elfojtott segélykiáltások hallatszanak, amelyeket különböző hangerősítő eszközökkel erősítettek fel és így kiderült ha a kiáltásokat jól értették —, hogy közel 150 ember tartózkodik lent a mélyben. Az elfojtott segélykiáltásokból arra is következtetni lehet, hogy minden valószínűség szerint az ÁVH martalócbandák foglyairól van szó. Estére honvédségi cjakulatok is belkapcsolódtak a mentési munkálatokba és •minden valószínűség szerint szombaton végleg fény derül a Köztársaság téri AVH-ás kazamaták titkára. A Biztonsági Tanács szombaton este már barmadik ülésén foflaikozott a magyarországi helyzettel Szombaton este magyarországi időszámítás szerint 9 órakor újra összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a magyarországi helyzet vitáját. Az alábbiakban a tanács pénteki üléséről számolunk be, amikor is a Biztonsági Tanács másodízben tárgyak a magyarországi helyzetről. Rövidesen befejezik a vetési a szegedi járásban A szegedi járás községeiben is csaknem mindenütt megválasztották már az ideiglenes nemzeti tanácsokat. Ezután szinte újult erővei kezdődött el mindenütt a munka. Különösen elismerést és dicséretet érdemelnek a tiszaszigeti, újszentiváni és a környékbeli földművesek, akik nemzeti tanácsaik tagjaitól ezt üzenték a szegediéinek: mi, parasztok, azzal fejezzük ki hálánkat hős forradalmárainknak, hogy megteremtjük az ország jövő esztendei bőséges kenyérellátását. Számos községben hangzott el, szinte egyöntetű ígéret a parasztság részéről, hogy termény- és élelmiszerfeleslegeik piacra való tömeges felhozatalával leszorítják a jelenlegi piaci fogyasztói árakat. Zsombón és ugyancsak Tiszaszigetein többen vállalták, hogy egy-egy hízottsertést ajándékoznál: hős nemzeti forradalmáraink élelmiszerrel való ellátására. A zserobóiak maguk között szerveztek egy több tagú, úgynevezett árellenőrző bizottságot is. Ennek a bizottságnak a tagjai időről időre, rendszeresen látogatják a piacokat, s ellenőrzik az árakat. Senkinek sem engedik meg, hogy nagy nemzeti forradalmunk kárára esetleg árdrágítást kövessenek el. KÖZLEMÉNY Felhívjuk a Klauzál Gábor (volt Radnóti Miklós) Gimnázium tanulóit, hogv (hétfőn (november 5-én) de. 10 órára; az összes többi középiskola (gimnáziumok és technikumok) tanulóit, hogy hétfőn (november 5-én) de. 11 órára ie'eh jenek meg saiát iskolájukban a Középiskolás Forradalmi Bizottság megválasztására. A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén az első felszólaló Szoboljcv, a Szovjetunió megbízottja volt, aki igyekezett megakadályozni a magyar kérdés megvitatását. Kísérlete azonban sikertelen maradt, mert a tanács tíz szavazattal egy ellenében megszavazta as ügy tárgyalását. A kérdés megvitatása ellen egyed ii! a Szovjetunió szai vazott. Szoboljev után Henry Cabot i Lodge, az amerikai ENSZ-dcle \ gáció vezetője szólalt fel. Álta lános helyesléssel fogadott beszédében a Szovjetunió katonai lépéseit megdöbbentőnek minősítette és kijelentette, hogy ennek az akciónak az ENSZ ncir lehet tétlen szemlélője. Beszéde további részében Lodge felkérte a delegátusokat vegyék fontolóra, hogy mit lehet most tenni, hogy — mint mondotta — támogassuk a bátor magyar népet a szabadságáért vívott küzdelmében", majd kijelentette: a tanács nem hagy hatja figyelmen kívül Nagy lm rének Dag Hammarskjöld ENSZfőtitkárhoz intézett. levelét, amelyben a magyar miniszterelnök azt kérte, hogy az ENSZ védelmezze Magyarország újonnan kinyilvánított semlegességét. Magyarországot a Biztonsági Tanács pénteki ülésén Szabó János, az ENSZ mellett működő állandó magyar küldöttség egyik tagja képviselte. Szabó János megbízólevelének érvényességét Cabot-Lodge és több, más n\ ugali megbízott is kétség bevonta. Lodge kijelentette: szükséges, hogy Nagy Imre küldjön valakit közvetlenül Budapestről, aki nemcsak első kézből származó adatokat tud szolgáltatni, de akinek Nagy Imre iránti lojalitásában hinni is lehet. Kérnünk kellene a főtitkárt — mondotta Lodge, — lépjen érintkezésbe a magyar kormánynyal annak érdekében, hogy új küldött jelenjék meg a tanács elölt. A helyzet annyira zűrzavaros, hogy szükséges a kepviseltetés kérdését tisztázni — mondotta befejezésül Lodge. Emilio Nunez Ponuondo kubai küldött kijelentette: a tanácsnak elegendő értesülése van ahhoz, hogy a magyarok megsegítésére már most cselekedjék. — Nem tudom elképzelni, — mondotta ezután —, hogy aká egy küldött is — beleértve a szovjet küldöttet — kifogásol hatná, hogy az ENSZ lépéseket tegyen a magyar nép törvényes jogainak megvédéséért. A kubai küldött ezután javasolta egy határozati javaslattervezetnek a tanács elé terjesztését. E javaslattervezetnek a következő pontokat kellene tartalmaznia : 7. Haladéktalanul szólítsák fel a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait Magyarország területéről. 2. Ismerjék el a magyar népnek azon elvitathatatlan jogát, hogy tetszése szerinti kormányformát válasszon. 3. A Biztonsági Tanács állítson fel bizottságot, amely ellenőrizné azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyeknek a célja a magyar nép nem zeli függetlenségének biztosítása. Az ülés következő szónoka Sir Pearson Dixon angol küldött volt, aki annak hangsúlyozása után, hogy a k^zép-keleti helyzet nem feledtetheti el a magyarországi eseményeket, unnak a reményének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány végül is rá fog jönni, hogy Louis de Guiringaud francia küldött, a következő felszólaló arról beszélt, hogy a Szovjetuniónak Magyarországgal szemben követett eljárásakor „egyrészt az államközi kapcsolatok terén a magyar függetlenség ós szuverenitás flagráns megsértéséről van szó, másrészt pedig, ami a népek közötti kapcsolatokat illeti, a népek elismert önrendelkezési jogának megsértéséről". Hangoztatta: abban az esetben, ha a szovjet vétó miatt nem lehetne a helyzetnek megjelelő határozatot hozni, „tervbe kell vennünk a rendkívüli közgyűlés azonnali összehívását". Most már nyilvánvaló — fejezte be felszólalását a francia küldölt —, hogy külföldi beavatkozás történt és van folyamatban Magyarországon. Ez pedig — fűzte hozzá — a népek önrendelkezési jogának megsértésével egyenlő. delkezési jogát". A tanácsnak határozott joga van utasítani a Szovjetuniót — mondotta —, hogy azonnal vonja vissza csapatait és engedje meg, hogy a magyarok maguk döntsenek sorsukról. Szoboljev szovjet küldött, aki ezután ismét felszólalt, azt mondotta, hogy Nagy Imrének azok a kijelentései, amelyek szerint újabb szovjet fegyveres erők léptek Magyarország területére, „teljes mértékben alaptalanok". Csang. a nacionalista Kína képviselője, aki ekkor félbeszakította Szobolje vet, rámutatott a magyar kormány újabb közleményeire, amelyek további szovjet csapatok Magyarországra érkezéséről számoltak be, De Guiringaud francia küldött, pedig hírügynökségi jelentéseket olvasott fel. amelyek megerősítik az újabb szovjet csapatok Magyarországra való érkezésének lényét. Szoboljev erre kijelentette. hogy a tanács ülését azért hívták össze, hogy „lepfi A francia küldött után fel- lezzék az Egyiptom ellen irászólaló dr. Victor Belaunde, Pc iu képviselője közölte: támogat ni fog minden olyan indítványt amely „biztosítja, hogy Magyarország gyakorolhatja önren nyúló Ital". angol—francia támadásaA Biztonsági Tanács ezután szombatra napolta el n magyarországi helyzet megvitatását. Közlemény a nemzeti kormány kiegészítéséről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzeti kormány kiegészítése és megerősítése érdekéiben Kéthly Annát államminiszterré, Kelemen Gyulát állarnrniniszterre, Fischer Józsefet államminiszterré, B. Szabó Istvánt államminiszterré, Bibó Istvánt államminiszterré, Farkas Ferencet államminiiszterré, Maiéter Pált honvédelmi miniszterré megválasztja. Egyidejűleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Minisztertanács alábbi tagjait — felmentési kérésüket elfogadva — felmenti tisztségük alól: Horváth Imrét külügy, dr. Münnich Ferencet belügy, Janza Károlyt honvédelmi, Kossá Istvánt pénzügy, Molnár Eriket igazságügy, Csergő Jánost kohó- és gépipari, Czotíner Sándort bánya- és energiaügyi, Szabó Gergelyt vegyipari. Nagy Józsefnét könnyűipari, Nezvál Ferencet város- és községgazdálkodási, Ribiánszky Miklóst állami gazdasági, Bognár Józsefet külkereskedelmi. Tausz Jánost belkereskedelmi, Nyers Rezsőt élelmiszeripari, Gyenes Antalt begyűjtési, Apró Antalt építésügyi. Csanádi Györgyöt közlekedés- és postaügyi, Lukács Györgyöt népművelési, Kónya Albertet oktatásügyi, Babits Antalt egészségügyi miniszteri tisztsége alól, továbbá Apró Antalt, Bognár Józsefet és Erdei Ferencet elnökhelyettesi tisztségük alól. A külügyi és a honvédelmi minisztériumokon kívül a többi felelős miniszteri tiszlséget az Elnöki Tanács nem tölti be. Ehelyett a minisztériumok vezetésére a nemzeti kormány miniszterhelyetteseket nevez ki azzal a feladattal, hogy a nemzeti kór—--' mány döntései és rendelkezései szerint lássák el a minisztériumok működésének, államigazgatási és gazdasági tevékenységének irányítását. E határozatok alapján a nemzeti kormány összetétele a következő: MintszterkülügymiállammiállammlállammL állarnmiNagy Imre, a tanács elnöke és niszter, Tildy Zoltán államminiszter, Kovács Bcla államminlszter, B. Szabó István niszter, Kéthly Anna niszter, Kelemen Gyula niszter. Fischer József niszter, Bibó István áliamminiszter, Farkas Ferenc államminiszter, Lcsonczi Géza államminiszter. Kádár János államminiszter, Ma'éter Pál honvédelmi miniszter. A nemzeti kormány tagjai mint állammimiszterek, a nemzeti kormány által meghatározandó csoportosítás szerint látják el az egyes minisztériumok irányteását a nemzeti kormány által kinevezendő min'szterhelyetteseken keresztül. Anglia nem fogad'a el az EMSZ fsü^j@rsiüneti feltételeit fegyveres beavatkozás politikája „megbukott". Az angol delegátus elmondotta: az elmúlt napokban nagy számú szovjet páncélos vonult Magyarországra és Budapestet páncélosok gyűrűje veszi körül, majd hangsúlyozta: Nagy-Britannia ürömmel üdvözölte Nagy Imrének azt a nyilatkozatát, amelyben bejelenti, hogy Magyarország kilép a varsói szerződésből és az a szándéka; nagy semleges legyen. Eden brit miniszterelnös az alsóház szombati ülésén "n \ bejelentette, hogy Nagy-Britannia visszautasította az ENSZ haladéktalan fegyverszünet megteremtésére irányuló javaslatát. Közölte, hogy Franciaország szintén nem fogadja el a javaslatot. Beszéde további folyamán Eden kijelentette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország „a legteljesebb mértékben hajlandó" beszüntetni a.katonai akciókat, amin'. 3 feltételét teljesítik. Ezek feltételek a következők: 1. Az egyiptomi és izraeli kormány járuljon hozzá a békének ENSZ-haderök által való fenntartásához. 2 Határozza el az ENSZ, hogy az arab—izraeli béke megteremtéséig és a Szuericsatorna kérdésének kielégítő megoldásáig (mindkettőt az ENSZ-nek kell biztosítania) fenntartja ezt a haderőt 3. Amíg az ENSZ haderőit meg nem szervezik, mindkéi hadban álló félnek hozza kell járulnia, hogy korlátozott számú angol—franci i haderők állomásozzanak 8 harcolo felek között.