Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-27 / 7. szám

A Pravda cikke a magyar országi eseményekről és lito pulai beszédéről lyi kultusz kiáltó ellentétben állott egész szovjet szocialista rendszerünkkel. Éppen poli tikai és gazdasági rendszerünk tette lehetővé, hogy harcot kezdjünk a személyi kultusz ellen, és rövid idő alatt Jelentős eredményeket érjünk el következményefelszámolásóban. A szovjet szocialista rendszert, amelyet munkásosztályunk a parasztsággal, a Szovjetunió összes dolgozói val szövetségben, annak kommunista pártja hozott létre, igazolta a történelem Az élet azzal igazolta ezt a rendszert, hogy rövid történelmi időszak alatt ellenséges, kapitalista környezetben létrehozott egy fejlett szocialista mezőgazdasággal rendelkező, erős, szocialista, ipari nagyhatalmat, olyan körülmények között, amikor nemcsakhogy bármiféle anyagi segítségre nem számíthattunk, hanem évtizedek folyamán elkeseredett nyírt és leplezett gazdasági, politikai és ideológiai harcot folytattak a szocializmus első országa ellen. Egy csomó szemléltető lecke után még a Szovjetunió ellenségeinek sincs okuk kételkedni ennek az eredménynek a realitásában. Rendszerűnk ereje kollek tivizmusában, mély szocialista demokratizmusában van. A szovjet rendszer a város és falu dolgozó millióinak egyesülése az új társadalom építésének nagy céljaira. A Pravda megállapítja, hogy a szovjet rendszernek vannak hiányosságai Is és rendszeres munkát folytatnak ezek leküzdésére. A szovjet rendszert, amelyet nem volt képes megdönteni sem a háború, sem a gazdasági blokád, sem pedig a szocializmus ellenségeinek legkülönfélébb aknamunkája, nem tudta lerombolni természetesen a személyi kultusz sem, mert a szovjet rendszer, a proletárdiktatúra szocialista rendszere, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségére épül. Tito elvtársnak a afeovjet rendszerről tett megjegyzéseit olyan kísérletnek tartja, amely árnyékot akar vetni a szovjet emberek társadalmi rendszerére, « ezt a Szovjetunió elleni támadások megismétlésének tekinti, amelyek a múltban voltak divatban, amikor a Szovjetunió és Jugoszlávia között megromlott a helyzet. Magának a jugoszláv népnek, és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének az ügye, bogy a szocializmus építésében bár-milyen formát és módszert alkalmazzanak, de helyes-e ezért más országok szocialista rendszerét csepülni, saját tapasztalatukat magasztalni, és úgy reklámozni azokat, mint egyetemes, és a legjobb tapasztalatokat — Írja. A jugoszláv sajtóban mind gyakrabban kicsendül olyan gondolat, mintha ,,a szocializmus jugoszláv útja" a leghelyesebb, x agy talán az egyedül helyes út lenne a világ csaknem összes országai számára. Emellett elhallgatják más országok szocialista építésének pozitív oldalait és eredményeit A szocialista fejlődés sajátos formáit a konkrét körülmények szabják meg A szocialista fejlődés egységes j útjának sokféleségét az egyes országuk konkrét, objektív kö- í rülményci szabják meg — álla- | pítja meg a Pravda, majd a Kí-' nai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok tapasztalatait vizsgálja. Jugoszláviában ugyancsak vannak sajátos formái a szocialista építésnek — folytatja a cikk — a gvakorlatban új módszereket alkalmaznak az irányításban és a Gazdaságban. A munkástanácsok Tngoszláviában viszonylag nemrég jelentek meg. minden év változást hoz működésükben, de már most is nyilvánvaló ennek a formának néhány pozitív oldala. Nem lehet ezt elmondani egy másik újításról, amely negatív eredménnyel járt. Ez a tervezés területén bevezetett néhány intézkedés, amelyek meggyengítetlek a jugoszláv gazdaság terv- > szerűségét és megerősítették a i piaci viszonyok befolyását Er- j rőt a jugoszláv sajtó is írt. Nem kétséges, hogy egy jó I tapasztalat mindig bivekre é» j daságában az a segély, amelyet követőkre talál, ha megállta az idő próbáját és pozitív eredményeket hozott Es ellenkezőleg, nevetséges dolog megharagudni más országokra, ba az egyik országban alkalmazott egyik-másik módszert nem tartják megfelelőnek más országban. Miben van a „szocializmus jugoszláv útjának" az az előnye, amiről a jugoszláv szerzők beszélnek? E kérdcs megválaszolásakor jugoszláv újságcikkek szerzői reudszcri«t ilyen vagy olyan politikai jellegű újításra hivatkoznak. Do a szocializmus, mint új társadalmi rendszer, feltételezi a gazdaság, az egész társadalmi rendszer alapjának átépítését- Ez az átépítés Jugoszláviában megkezdődött, de az ar, átépítés befejezéséig még igen sok tennivaló van. Ismeretes, hogy Jugoszlávia gazdaságában nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, ugyanakkor azonban a gabonatermelés még nem érte cl a háború előtti színvonalat, és a falu szocialista átépítése, sajnos, még messze van. Ismeretes az is, hogy Jugoszláviában évenként kb. 600— 650 ezer tonna búza hiányzik. a tőkés országoktól, elsősorban az Egyesült Államoktól kap. A kialakult helyzetben Jugoszláviánalt éveken keresztül lehetősége volt arra, hogy kihasználja az imperializmus és a szocialista országok közötti ellentétek kiéleződését De ba gazdaságának lényeges részét alkotja a tőkés országoktól kapott eegílség, akkor nem lehet elismerni, hogy ennek az útnak valamilyen sajátos fölénye van. Hiszen erre a segítségre nem építhetnek a szocialista tábor összes országai, következésképpen nz ilyen út semmi esetre sem egyetemes érvényű. Ismeretes, hogy az imperialista körök nem azért nyújtottak segítséget Jugoszláviának, mert azok helyeslik a szocializmust, a szocializmus építését Jugoszláviában. Az imperialista tábor politikusai beismerték, az volt a tervük, hogy bármely eszközzel előidézzék és szélesítsék a szakadékot a szocialista országok között. Egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szocializmus ellenségei most is minden eszközzel szakadékot szeretnének létrehozni a baráti szocialista országok között, meg akarják Teljesen világos, milyen nagy szerepet játszik Jugoszlávia gaz- gyengíteni kapcsolataikat. Á Szovjetunió és a tóbbi szocialista ország közötti kapcsolatokról Tito elvtárs beszédéiben felveti a szocialista országoknak és a kommunista pártoknak a Szovjetuniótól és az SZKPtól való "függetlenségének:* jelszavát. Azonban mindenki tudja, hogy a Szovjetunió senkitől sem követei valamiféllé függőséget vagy alárendeltséget. Ezt teljes határozottsággal megmondották az SZKP XX. kongresszusának határozatai. Mégegyszer megerősítette ezt a Szovjetunió 1956. október 30+ deklarációja "A Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és toválbíbi megerősítésének alapjairól*. Az ezen a téren még meglevő hibákat kormányunk teljes eltökéltséggel megszünteti. Erről tanúskodik Jugoszláviával az utóbbi években kialakult viszonyunk. Mi bátran megkezdtük a Jugoszláviához való viszonyunk öszszes múltbeli hibáinak kiküszöbölését, nem törődve különféle presztízs elgondolásokkal, elsőnek nyújtottuk kezünket a jugoszláv kormánynak és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének. Senki sem tagadhatja, hogy az SZKP mindent megtett és megtesz, hogy rendezze a viszonyát a marxizmus —leninizmus elvei alapján a Jugoszlávia testvéri népével való barátság és együttműködés megerősítése érdekében, a békéért és a szocializmusért folyó harc érdekében. Tito, miközben pozitívan értékeli a szovjet—jugoszláv viszony alakulását, valamint a Szovjetunió és Jugoszlávia között megkötött egyezményeket, ugyanakkor megrója a szovjet vezetőket abban, hogy állítólag nem szándékoznak kiterjeszteni a többi szocialista országra azokat az elveket, amelyek ezekben a megegyezésekben foglaltatnak. Ez a különös és teljes . egészében légből kapott állítás arra kellett Tltónak. hogy a Szovjetuniót a népi demokráciák szocialista erőivei szembeni "elégtelen bizalommal* vádolhassa. Ezeket az állításokat megcáfolják a tények. Van egy belgrádi deklaráció és a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányainak együttes nyilatkozata . a szovjet— jugoszláv .viszonvról, és egy deklaráció a JKSZ és az SZKP közötti viszonyról. Van esrv szovjet kormánvdeklaráció a Szovjetunió és a többi szociahsta országok közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és további megerősítésének alapjairól. Van egv közös nyilatkozat az SZKP köznontl bizottsága és a szovjet kormány küldöttsége, valamint a LEMP központi bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége között lezajlott tárgyalásokról; Ezekben a dokumentumokban kifejezésre jutnak A szocialista országok közötti viszony lenini elvei. Tito elvtára p-dig továbbra is valamiféle ..sztálini kultuszról" beszél a Szovjetunióhoz való viszonyt Illetően* Ezután a Pravda az SZKP központi bizottságának még a XX. kongresszus előtt. 1955 júliusi ülésén elfogadott határozatát. idézi, melyben a szovjet és Pártszervek dolgozóit ós az összes külföldön dolgozókat feühívia. hogy a néoi demokratikus országokhoz. valamint a testvérpártokhoz fűződő kapcsolataik ban szigorúan tartsák be a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a nemzeti szuverénitás elveit, majd így folytatja: Az SZKP XX. kongresszusa. mint ismeretes sok figyelmet szentelt a helyes, marxiz mus—leninizmus elvei megállapításain alapuló viszony kérdéseinek pártunk és az összes többi baráti kommunista és munkáspárt között. Most. a XX. kongresszus után valamiféle ..sztálinistákról" beszélni az SZKP-ban, akik állítólag a testvérpár tok alárendelésére törekednek, azít jelenti, hogy figvelimen kívül hagyják azt a politikát, amelyet az SZKP a valóságban követ a szocialista országok viszonyában. Ez a politika a telies egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverénitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveire épül. Végül a Pravda bírálja Tito elvfcársnak Enver Hodzsa elvtárssal kapcsolatos megjegyzéseit, és ezzel feiezi be a cikket: Az SZKP a maga részéről a lövőben is pártjaink között a marxizmus—leninizmus elvi alapiára ép ülő együttműködés Politikáját fogja követni a Szovjetunió ós Jugoszlávia baráti népeinek érdekében, a béke. a demokrácia és a szocializmus védelme érdekében. Meg vagyunk győződve arról, hogy most. is meg keli vitatni a vitás kérdéseket, nyugodt, baráti formában, elvtársi eszmecsere útján. A Szovjetunió kommunistái, ugyanúgy, mint az egész világ kommunistái, tudatában vannak annak, hogv olvan körülményeik között.. amikor a reakció elkeseredett támadást kezdett, a szocializmus és a demokrácia erői ellen, amikor az imperialisták éi u fasiszta elemiek számos országban dühödt támadásokat intéznek a kommunisták ellen. hogv szakadást idézzenek elő a nemzetközi kommunista mozgalomban, ilyen körülmények között szükség van a szocializmus összes erőinek további összefornásúra. a marxizmus—leninizmus elvei, a szocialista internacionalizmus elvei alaoián; A hóközí bérek f Vfnhb ENSZ-határozat követeli: fizetésének szabályozása A Pénzügyminisztérium rendelete szabályozza a hóközi bérek kifizetését A rendelkezés kimondja: 1. A november havi szokásos bérrészlet esedékessége Időpontiában a vállalatok, Intézmények, hivatalok a dolgozóinak folyósítható őszszegeket a következőképp szabályozom: a) A november l-től 15-tg terjedő időre, a november havi 13 munkanapot alapul véve. a nem havidíjas dolgozók részére kifizethető a szeptember havi túlöramentes átlagkereset egy napra eső részének 3-szorosa. hl A havidíjas dolgozóknak kifizethető a félhavi (prémium nélküli) alapfizetésnek a megfelelő összeg. 2. Fenti összegeket csak azoknak a dolgozóknak szabad folyósítani, akik egyébként ts félhavonklnt kapják bérüket, fizetésüket, és a mimkát Jelen rendelet megjelenése napjáig felvették, illetve munkakészscgüket Igazolták. 3. Az (gy fizetett összegek előlegként kezelendők. Az előleg víg. leges elszámolásáról, valamint a tényleges megdolgozott Időre Járó bérek elszámolásáról későbbi rendelkezés fog intézkedni. 4. A folyósítandó előlegből le kell vonni a november havi bérre, Illetve a fizetésre eddig felvett előlegeket. Minden egyéb levonás a havi végelszámolásnál esedékes. Egyre többen kspnah iparengedélyt Stniorfalv n A sindorfalvi községi tanácsot mostanában a legkülönbözőbb szakmákból egyre több volt kisiparos keresi fel azért, hogy ismét iparengedélyt kérjenek maguknak, műhelyeket nyithassanak, s teljes tudásukkal a magyar kisiparosság régi, nagy hírnevéhez méltóan szolgáljáik a lakosságot A tanács és a felsőbb szervek nem is zárkóznak cl ezeknek a kéréseknek a teljesítésétől, hiszeu a kisiparosság új, megnövekedett munkakedve, dolgozni akarása is azt mutatja: népünk minden rétege teljes tudásával, s jószándékával szolgálni akarja új társadalmi rendünk kibontakozását Ugyancsak a sándorfalviak tették szóvá a napokban, hogy a Békés-Csongrád megyei Borforgalmi Vállalat Sándorfalván még nem kezdte meg azoknak a gazdáknak a kártalanítását, akik teljesítették az ősz idején az ez évre szóló szőlő-, illetve mustbeadási kötelezettségeiket. Annál is inkább sérelmezik ezt a sándorfalviak, mert tudomásuk szerint — és ez igaz is — a járás legtöbb községében már kártalanították az érdekelt szőlősgazdákat. Lafeod^iom — trsgi* us haiáSeseuel Lakodalom volt Szőregen Vorgo Jánoséknál. A mulatság míg szombaton kezdődött, s vasárnap reggel tovább folytatódott. Az ital dolgozott a vendégek fejében, alapos Jókedv kerekedett. amely tragikus eseménnyel ért véget. Á vendégek kőzött tartózkodott a határőrségnek egyik hadnagya, akinél pisztoly vnlt. Még nem derült napvilágra, hogy a katona mellett ülő civil, vagy pedig a hadnagy „szórakozott" a pisztollyal, de tény az, hogy meggondolatlanul kezelték a fegyvert, amelv elsült és halálra sebezte a közelben tartózkodó Varga Irén fiatal leányt. A nyomozás folyik, a gondatlan emberülés elkövető személyének megállapítására. vonja ki csapatait Egyiptomból az angol, a francia és az izraeli kormány Angol és francia állampolgárokat utasítottak ki Egyiptomból MINT VARHATO VOLT, az ENSZ-közgyűlés szombatf ülésén a delegátusok nagy része megszavazta azt a határozati javaslatot, amelyet Jugoszlávia és még másik öt állam képviselői terjesztettek elő. E határozati javaslat követelte, hogy Anglia, Franciaország és Izrael vonja ki Egyiptomban lévő csapatait. A javaslat mellett 63 ország képviselője szavazott. Ismeretes, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlése | november I-én tartott ülésén egy ízben már hozott hatá! rozatot az angol, a francia és az izraeli csapatok kivonására. Erre fel volt kénytelen megszüntetni hat nappal c felhívás után a három agresszor Egyiptom elleni támadásait. Kétségtelen, hogy az ENSZ e határozata a haladó erők nagy győzelmét jelenti és ha az ENSZ — mint várható — nemzetközi csapatainak felállításával kényszeríteni tudja ; az angol—francia—izraeli haderők Egyiptomban állomásozó ' egységeit a haladéktalan távozásra, úgy ismét beigazolta: I tevékenységére a béke megóvása szempontjából nagy szük| ség van. PENTEKEN ESTE az ENSZ-közgyűlés ülésén felszólalt Sepilov szovjet külügyminiszter és hevesen támadta Angliát, Franciaországot és Izraelt, amiért nem akarják kivonni csapataikat Egyiptomból. Követelte, hogy a nemzetközi erők fenntartásának és a csatorna használhatóvá tételének költségeit teljes egészében az agresszor országok viseljék. Az ülésen felszólalt Favzi egyiptomi külügyminiszter is, aki megköszönte azt a támogatást, amelyben a közgyűlés Egyiptomot részesíti. Hangsúlyozta: a külföldi csapatok kivonásának halogatása késlelteti a csatornában lévő roncsok eltávolításának munkálatait is. Az ENSZ-közgyűlés hétfőn tovább folytatta munkáját Ez alkalommal a felszólaló delegátusok megindokoljál.-, miért szavaztak a hat ország részéről benyújtott határozati javaslat mellett, illetve ellen. Az általános vita során ugyancsak több küldöttségvezető szólal majd fel AZ EGYIPTOMI KORMÁNY szombaton közölte, hogy az Egyiptomban élő angol és francia állampolgároknak néhány napon belül el kell hagyniuk Egyiptomot. Az egyiptomi kormány rendelete körülbelül 9000 francia és mintegy 1700 angol állampolgárt érint. Még nem világos, hogf a rendelet csupán az említett számú angol állampolgárra vonatkozik-e, vagy pedig az Egyiptomban élő mintegy 15 ezer brit birodalmi állampolgárra is. Reuter-jelentés szerint az angol és a francia kormá i' egyiptomi érdekeinek képviseletét a kairói svájci követség vette át. A francia kormány — jelentése szerint — mindé <t el fog követni annak érdekében, hogy megvédje állampolgárainak vagyonát és más érdekeit. Párizsi, illetve londoni jelentés szerint sem a francia, sem az angol kormány nem hozott eddi" intézkedéseket a területén élő egyiptomi állampolgárokkal kapcsolatban. R N?gv*<u(f3pestí Központi Munkástanács novemuer 23-3 felhívása továbbra is érvényen van A Nagybudapesti Központi Munkástanács thkurságának közlemenye Tudomásunkra jutott, hogy a munka felvételére hozott határozatunk provokálására egyes személyek, csoportok a Nogylmdapcsli Központi Munkástanács, valamint egyes üzemi munkástanácsok nevével visszaélve felelőtlen felhívásokat bocsátanak ki. Ezekkel kapcsolatban a Nagybudapesti Központi Munkástanács felhívja az ország dolgozóinak figyelmét arra, hogy a felhívásoknak célja zavarlkeltós, a munkásság sorainak megbontása. A Nagybudapesti Központi Munkástanács változatlanul érvényesnek tekinti a november 23án kiadott felhívást sz ország területén megindult termelőmunka további folytatására. A Nagybudapesti Központi Munkástanács november 26-án; hétfőn a kormánnyal folytat tárgyalásokat. Ennek alapját a november 14én megfogalmazott határozat pontjai képezik. A tárgyalások eredményéről a Nagybudapesti Központi Munkástanács összefoglalót készít. Ennek a munkástanácsok felé való eljuttatásáról azonnal intézkedik. Budapest, 1956. november 25. A Nagybudapesti Központi Munkástanács nevében: llabay István titkár Tk TUPŐS T0LV1J A londoni British Museum könyvtára nemrég megvásárolta Thomas Wise hagyatékát, amelyben értékes régi könyvek mellett a legnagyobb meglepetéssel sok olyan művet is találtai;, mely a British Museum tulajdona volt. A könyvtár tüzetesebb átvizsgálása után roe<?állr>*Mtották, hogy Wise, ez a köztiszteletben álló bib:i:.K a, rendszeresen lopkodta a British Museum könytárát, sőt, az értékesebb könyvekből egyes lapokat is kitépett. Thomas Wise Anglia egyik ismert könyvtári szakembere volt. Munkássága alapján az oxfordi egyetem díszdoktorává vátas-tott-i ó-' - • resztül pedig az angol bibliográfiai társaság c'volt. A National Biography című életrajzi lexikon oldalakon keresztül ismerteti a tudós életét. Halála alkalmával a Times a következőt írta Thomas W'seről: "Leghíresebb könyvgyűjtő volt a szigetországban és véleménye min- j ] dig döntő volt az angolszász j , irodalomban*. A nekrológ megírásakor t azonban a Times még nem j : is sejtette, hogy Wise a lo- i j pások mellett még hamisítá- j sokkal is foglalkozott. Érdekes módon követte el; | ezeket a könyvhamisításokat. • Elisabeth Barrett-Browning angol költőnő 1850-ben kiadta verseskötetét. Wise egyszerűen 1847-es dátummal ki- | nyomatta ezt a könyvet és bejelentette, hogy felfedezte a híres költőnő egyik magánkiadását. Ezt a könyvet aztán nagy összegért értékesítette. Mivel Wisenak nagy tekintélye volt, ezeket az »elsö« kiadásokat szívesen megvették tőle a könyvtárak. 1934-ben azonban majdnem kiderült a csalás: két I vállalkozó szellemű angol könyvbarát hosszú tanulmányozás és kutatás után bebizonyította, hogy BarrettBrowning költőnő állítóla-1 gos 1847-es első kiadása közönséges hamisítvány, mert a betűtípusok nem felélnek meg a száz év előttieknek; A könyv papírjáról ls megállapították, hogy modern eljárással készült. Bár a hamisítás kiderült, senki nem merte Wiset meggyanúsítani, mert tekintélye szinte egyedülálló volt az angol könyvtárirodalomban. A megindult nyomozás aztán sok "régi* kiadásról megállapította, hogy közönséges hamisítvány, összesen körülbelül 00 ilyen hamisítványt fedeztek fel. A British Museum könyvtárosai most megállapították, hogy a nagyrabecsült tudós állandóan lopkodta könyvtáruk értékes műveit. A nyomozás megállapította, hogy személyesen követte el a lopásokat, mert mint tekintélyes ludós, könnyen hozzájuthatott a könyvtárak leitélteltebb kincseihez is. Kedd, 1956. november 27. 3