Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-25 / 6. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUN KASPART SZEG EDI LAPJA í. évfolyam. 6. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. november 25. JELENTÉS AZ OLIMPIASZRÓL! Közlemény a szegedi munkásküldöttség és a kormány közötti tárgyalásról Amint már a Szegedi Néplap hírül adta, a szegedi üzemek munkástanácsainak küldöttei csütörtökön és pénteken tárgya­lást folytattak a kormánnyal. A küldöttséget Apró Antal minisz­ter fogadta. Az alábbiakban kö­zöljük a szegedi munkásküldüll­ség közleményét a tárgyalásról: A Kádár-kormány, mely jelen pillanatban tárgyalófélnek tekin­ti a nagybudapesti munkástaná­csot, Ígéretet tett, hogy annak javaslatait minden kérdésben fi­gyelembe veszi- A nagybuda­pesti munkástanács megszavaz­ta, hogy egy hónapra előlegezi a bizalmat a Kádár-kormánynak. Szeged város népe küldöttségé­vel a Kádár-kormány általában egyetért, és kijelentette a kül­döttségnek, hogy a közeljövő ben kormányprogramot tesz közzé, amelynek szelleme ha­sonló Szeged város dolgozóinali követeléséhez. A kormány — egyetértésben a nagybudapesti munkástanáccsal — a legsürgő­sebb feladatnak tekinti a rend helyreállítását, a termelőmunka megindítását. Felhívja a dolgo­zók figyelmét arra, hogy az er­re vonatkozó kormányerejű ren­delet szem előtt tartásával na­gyon alaposan fontolják meg azt, hogy a végleges munkásta­nácsokba olyanokat válasszanak meg, akik sem jobb-, sem bal­oldali restaurációt nem akarnak és akik hűek maradnak az októ­ber 23-i forradalom vívmányai­hoz; Közlemény a szegedi munkáshiildölfség és a nagybudapesti Szeged város népének az alábbi főbb követeléseit terjesztettük a kormány elé, i; A Szocialista Szovjet Köz­társaságok Szövetségének 1956. október 30-án kelt nyilatkozatá­ban foglalt azon kitételt, hogy ;. a szovjet katonai egységek­nek Magyarországon való to­vábbi tartózkodása a helyzet még fokozottabb kiéleződéséhez szolgálhat alapul", tárgyilagos­nak, és tényeken alapulónak tartjuk. Éppen ezért szükséges­nek tartjuk, hogy a szovjet ka­tonai egységeket, lehetőség sze­rint minél előbb vonják ki nem­csak Budapestről, hanem az legész Magyarország területéről. A KOBMÁNY VÁLASZA: Egyetért a kormány azzal, hogy a szovjet csapatok kivonása sür­gős feladat. Ennek azonban két részletben kell történnie. 1. A rend helyreállásával egyidejűleg azokat a szovjet csapatokat von­ják ki, akik nem tartózkodtak Magyarország területén. Létre kell hozni egy magyar karhatal­mat, amely képes a rend fenn­tartására; A szovjet csapatok teljes magyarországi kivonásával kap­csolatban a kormány tárgyalá­sokat kezd a Szovjetunióval és a varsói szerződés tagállamaival. 2. Követeljük a független, sza­bad, semleges Magyarországot, hogy különböző politikai és tár­sadalmi rendszerekben élő né­pekkel kapcsolatainkat csak a teljes egyenjogúság, az állami függetlenség és szuverénitás, te­rületeink sérthetetlenségének tiszteletbentartása és az egymás belügyeibe való be nem avatko­zás elveire építhessük. VÁLASZ: A kormány egyet­ért azzal, liogv' Magyarország független és szabad ország le­gyen, amely a különböző politi­kai és társadalmi rendszerekben élő népekkel kapcsolatait a tel­jes egyenjogúság, az állami füg­getlenség és szuverénitás, terüle­teink sérthetetlenségének tiszte­letben tartásával és az egymás belügveihe való be nem avatko­zás elveire építhessük. A semle­gesség kérdésével a kormánynak az az úlláspontia, hogy a jelen­legi bonyolult bel- és külpoliti­kai helyzetben erre nem tud határozott választ adni. ígéretet tett. hogy a varsói egyezményt aláíró államokkal ezzel kapcso­latban a közeljövőben tárgyalá­sokat kezd. 3. A demokratikus pártok részvételével szabad választáso­kat követelünk. A Bákosi—C.erő­önkénv ideje alatt összeállított parlament nem a munkás-pa­raszt-értelmiség szabad választá­sán alapult. Ezért követeljük, hogy a munkástanácsokból de­legált, olyan ideiglenes parla­ment alakuljon, amely hivatva lesz a választásokat a fenti for­mában előkészíteni, és az új, de­mokratikus választáson alapuló kormányt megválasztani. VÁLASZ: A parlamenttel kap­csolatban a kormány álláspont­ja az, hogy új parlamentet kell összehívni, mert a jelen parla­ment megbízatása a napokban járt le, tehát tovább nem mű­ködhet. A kormány egyetért az­zal, hogy létre kell hozni egy olyan népi tanácsi testületet, amely a nép széles rétegeit kép­viseli. Erről a közeljövőben nyi­latkozatot tesz. Az erre vonat­kozó terveket a kormány elő Togja készíteni. Az általános és titkos választások, valamint a teljes kibontakozás tervén dol­gozik a kormány. A politikai kérdések megoldása másodrendű feladat, ebben a pillanatban első a gazdasági helyzet rendezése. 4. Mondja ki a jelenlegi munkás-paraszt kormán-; ideiglenes voltát, addig is, míg a demokratikusan vá­lasztott kormány a nép szé­les tömegeire támaszkodva átveheti a vezetést. VÁLASZ: A kormány az Elnöki Tanács elnökének a kezébe letette az esküt; eb­ből a szempontból tehát ál­landó kormány. Ideiglenes abból a szempontból, hogy nincs valamennyi tárca be­töltve, ez magyarázza tehát az ideiglenes jellegét a vá­lasztásokig. 5. Pártoktól, pártpolitiká­tól, valamint a kormánytól is független, szabad szak­szervezetet követelünk, olyan vezetőkkel az élen, akik mindenkivel szemben a mun­kásság érdekeit képviselik. VÁLASZ: Ezzel a kor­mány teljes mértékben egyetért. 6. Követeljük a munkásol­részére a sztrájkjog biztosi tását. VÁLASZ: A sztrájkjog fennáll, de úgy kell közösen dolgozni a kormánynak és a munkástanácsoknak, hogy sztrájkra ne kerülhessen sor. 7 Biztosítani kell minden magyar állampolgárnak a szabadszólást és a tárgyila­gos bírálat jogát, valamint a teljes és minden megkötés nélküli vallásgyakorlatot, vallásszabadságot. VÁLASZ: Ezzel teljes mér­tékben egyetért a kormány. A közeljövőben nyilatkozií fog a teljes és kötetlen sza­bad vallásgyakorlatról. 8. Igaz, tárgyilagos tájé­koztatást, hírközlést, szabao magyar sajtót követelünk. amelyben legyen szava » pártoktól független dolgozó népnek. Nem fogadjuk el a magyar sajtónak egy párt által való irányítását. VÁLASZ: Teljes mérték­ben egyetért ezzel a köve­teléssel a kormány. Nincs kifogása az ellen, hogy Sze­geden egy független, de­mokratikus napilap indu.­jon. Közölte velünk a kor­mány azt is, hogy egy szé­les, átfogó demokratikus saj­tótörvény fog megjelenni a közeljövőben. 9. Állami vállalatokon, üze­meken, tanácsokon belül semmiféle pártszervezet ne legyen. A politikai pártok részére eddig biztosított elő­jogok megszüntetését köve­teljük. VÁLASZ: Nem érthet egyet ezzel a követeléssel a kormány, hogy az üzemen belül pártszervezetek ne ls gyenek. A kormánynak az a véleménye, hogy minden de­mokratikus párt szervezked­het üzemen belül, de a pár„­szervezeteknek semmilyen beleszólása az üzem gazda • sági életébe a jövőben nem lehet. Természetesen a pár­tok szervezői és tagjai sem­miféle előjogokat nem élvez­hetnek azért, mert párttá gok. 10. Az ideiglenes kormány az igazságszolgáltatás terü­letén a megbocsátás elvén álljon és biztosítsa minden esetben, minden magyar ál lampolgár részére a nyilvá­nos, törvényes bírósági tár­gyalást: adjon jogot a véde­kezésre, a lakóhelyen illeté­kes biróság közbenjöttévei, VÁLASZ: Teljes mérték­ben egyetért a kormány ez­zel a követeléssel. Bár vol­tak helyi túlkapások, de ezekkel a kormány nem azonosítja magát és minden esetben igyekszik ezeket a túlkapásokat helyrehozni. A kormánynak az az állás­pontja, hogy senki nem von • ható felelősségre az elmúlt hetek fegyveres felkelésében való részvételért. Vélemé­nyük az, hogy csak olyan személyeket vonnak felelős­ségre, akik népellenes cse­lekedeteket, közönséges bű­nözéseket, rablásokat, fosz­togatásokat, gyilkosságokat hajtottak végre. 11. Követeljük a deportálá­sok megszüntetését, az eddig deportáltak szabadon bocsá­tását. valamint a további tör­vénytelen letartóztatások megszüntetését. VÁLASZ: A kormánv eb­ben a kérdésben nyilatkozott. Alhol erre kísérletek történ­tek. a helvi parancsnokságok részéről és ez tudomásukra iutott. ott azonnal intézked­tek. A leghatározottabb ígé­retet tette a kormámv arra. hogv a jövőben ilven nem fog előfordulni 12. Követeljük, hogv a kar­hatalmi szervek felvétele a munkástanácsok javaslata alapján történjék és a már felvettek személyét a mun­kástanácsok vizsgálhassák fe­lül. A volt államvédelmi szer­vek tagjai (tisztek, tiszthe­lyettesek) sem a karhatalmi, sem katonai és más alakula­toknak sem rendes, sem tit­kos tagiai ne lehessenek. VÁLASZ: A kormánv ösz­szeköttetésbe lén a szegedi polgárőrség helyzetével kap­csolatban a szovjet parancs­noksággal. Ismételten intéz­kednek arról, (hogy a polgár­őrség megtisztuljon azoktól a személyektől, akiket 'Szeged dolgozói nem akarnak a fegy­veres testületben látni. A jövőben a polgárőrségbe csak úgy lehet úi tagokat felvenni, ha a munkástanácsok java­solják őket. Apró Antal vál­lalta. hogv személvszerint leküldi Szegedre azoknak a neveit, akiknek leszerelését Szeged dolgozói követelik. 13. Követeljük az üzemek. vállalatok önállóságát a mun­kástanácsok vezetésével olvan hatáskörrel, amelv leg­inkább megfelel a munkás­vezetés elveinek. 14. A munkástanácsok jog­köréről hozott kormányhatá­rozat végrehajtásának ellen­őrzését és következetes to­vábbvitelét követeljük. . VÁLASZ A 13—14-es pontra. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság törvényerejű rendelete az irányadó. Ennek a törvény-, erejű rendeletnek a kiegészí­tése résziben már megtörtént, a további kiegészítések meg­lesznek. Apró Antal minisz­ter kijelentette, hogv mind­azoknál a vállalatoknál és intézményeiknél, amelveknél a törvényerejű rendelet értei­mében munkástanácsok nem szervezhetők. a jelenlegi munkástanácsok továbbra ls működhetnek, ha a dolgozók ezeknek működését szüksé­gesnek látják. Kéri. hogv a dolgozók a munkástanácsok útján minél több javaslatot terjesszenek elő a kormány­nak. 15. Szeged népe támogatja az egyetem azon követelését, hogv az egvetem autonómiá­ját adják vissza. VÁLASZ: Ezzel a követe­léssel teljes mértékben egyet­ért és erről a közeljövőben nyilatkozatot tesz a kormánv. A jugoszláv kormány megtagadta a beutazási engedélyt egy amerikai lapkiadótól London: A londoni rádió Washingtoni jelentésében idézi az ottani jugoszláv nagykövet­ség szóvivőjének nyilatkozatát, amely szerint kormánya megta­gadta a beutazási engedélyt Wil­liam Randolph Hearst-től, több, amerikai napilap és folyóirat ki­adótulajdonosától, aki azon a címen kívánt Jugoszláviába utaz­ni. hogy az amerikai szenátus­nak egyik, a külföldi segélyprog­rammal foglalkozó hizo'tsága megbízásából ténymegállapításo­kat végezzen, nemcsak ebben az országban, hanem más európai országokban is. Iiearst a jelentés szerint már látogatást tett Dá­niába, most pedig Nyugat-Né­metországban tartózkodik, tárgyasról A szegedi üzemek mun­kástanácsainak küldötted tár­gyalást folytattak a nagybu­dapesti munkástanáccsal is. A szegedi munkásküldöttség erről a tárgyalásról szóló köz­leményét az alábbiakban is­mertetjük: November 22-ig a nagybu­dapesti munkástanácsot nem ismerte el tárgyalófélnek a •kormány. November 23-ára virradó éjjeli tárgyalás ered­ményeként a nagybudapesti munkástanácsot elismerte a kormány. A nagybudapesti munkástanácsnak a célkitű­zése az, hogy ne csak Nagy­Budapest, hanem az egész or­szág területén a munkástaná­csok irányítását a kezébe ve­gye. Ezt nyíltan és konkré­tan Ikii is fejezték a kormány előtt, melyet elfogadtak, vi­szont nem mint országos munkástanácsot. A nagybudapesti munkás­tanácsot csütörtökön és pénteken felhatalmazták a vidéki munkástanácsok küldöttei és megerősítették abban, hogy teljes egészé­ben képviseljék a vidéki munkástanácsok ügyeit is. A nagybudapesti munkás­tanács megkezdi kapcsolatai­nak kiépítését a vidékkel és ugyanakkor felhívta a buda­pesti és vidéki üzemeket, hogy november 24-én a mun­kát vegyék fel. Ezzel az in­tézkedéssel a kormány előtt is nyíltan kifejezte azt, hogy egyhónapos bizalmat előle­gez a kormánynak a kibon­takozásra. Ha a kormány ez alatt az egy hónap alatt a jogos követeléseket teljesíti — amelyeket elfogadhatóan még nem lehet teljesíteni, azokat későbbi tárgyalásokon beszélik meg —, akkor a nagybudapesti munkásta­nács elismeri a kormányt és megerősíti. Amennyiben a megszabott határidő alatt a kormány nem tudja biztosí­tani a kibontakozást és nem tud helyes intézkedéseket hozni, kijelentette a munkás­tanács, hogy a kormánytól megvonja az előlegezett bi­zalmat. A nagybudapesti munkásta­nács élesen elhatárolja ma­gát mindenféle ellenforra­dalmi tevékenységtől, el­ítéli mind a jobb-, mind a baloldali restaurációt és küzd ellenük. Eddig végzett munkájában a tanács a budapesti szovjet városi parancsnokságtól több segítséget kapott, mint a kor­mánytól. Arra kéri a nagybu­dapesti munkástanács a vi­déki szovjet városi parancs­nokságokat, hogy vidéken is támogassák a munkástaná­csokat. A nagybudapesti munkástanács elnöksége ígé­retet tett arra vonatkozóan, hogy érintkezésbe lépnek Grebenyik budapesti városi szovjet parancsnokkal azért, hogy a szegedi városi szovjet parancsnoksággal közöljék azokat az irányelveket, ame­lyek a Szeged területén lévő munkástanácsokat is érdek­lik. A nagybudapesti munkás, tanácsinak is az a kívánsága, hogy a legszélesebb demok­ratizmus alapján történjenek meg a vidéki munkástaná­csok végleges megválasztásai. Vegyék Szegeden is kezükbe a végleges munkástanácsok a város gazdasági, politikai és kulturális életének irányítá­sát. Amikor a végleges sze­gedi munkástanács megala­kul, azonnal fel kell vennie a kapcsolatot a nagybudapesti munkástanáccsal és itt, Szegeden is azoknak az irányelveknek kell érvényt szerezni, amelyeket a nagybudapesti munkásta­nács a kormánnyal együtt dolgoz ki. Feladatként kaptuk azt, hogy először is az ipari üze­mekben válasszuk meg a párttól és a kormánytól füg­getlen. szabad szakszervezeti vezetőséget, majd ezek kül­dötteiből a városi, megyei és központi vezetőségeket. A nagybudapesti munkástanács az így újonnan megválasz­tott szakszervezeteknek, amíg azok teljesen lábra nem áll­nak, mindenben segítséget nyújt. Amikor már önállóan működni tudnak és teljes egészében a munkások érde­keit és követeléseit az októ­ber 23-án kezdődött forrada­lom szellemében teljesíteni tudják, akkor a nagybuda­pesti munkástanács teljes egé­szében visszaadja a szakszer­vezeteiknek a maguk terüle­tén az irányítást. A munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet azon pontjával, mely szerint a vál­lalatok igazgatóit a felsőbb szervek nevezik ki a munkás­tanácsok jóváhagyásával, nem ért egyet a nagybuda­pesti munkástanács. Ezt a kormány tudomásul vette és maga Kádár János ígéretet tett arra, hogy ennek a szel­lemében a korábban hozott törvényt ki fogják javítani. A Budapesten járt munkástanács-küldöttek beszámolnak tárgyalásaikról Szeged üzemeiben, intézményeiben A szegedi munkástanácsok 18 tagú küldöttsége budapesti tárgyalásairól szombaton dél­előtt megbeszélést tartott a városháza kistanácstermében. A megbeszélésen részt vett dr.« Pcrbiró József professzor, a városi munkás-paraszt ta­nács régrehajtó bizottságá­nak első elnökhelyettese. A küldöttség tagjai elhatároz­ták, hogy a jövő hét első napjaiban beszámolót tarta­nak Szeged üzemeiben, in­tézményeiben a kormánryal és a nagybudapesti munkás­tanáccsal folytatott tárgyalá­saikról.

Next

/
Thumbnails
Contents