Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-24 / 251. szám

Szerda, 1956. október 24. .5 Munkásság — értelmiség RÉGEBBEN KEDVELT VOLT ennek a két fogalom­nak olyan összevetése, képle­tes ábrázolási formája, amely­ben a fej az értelmiséget, a végtagok a munkásságot jel­képezték. Ha ezen elavult formulával és a hozzáfűzött következtetésekkel, nézetek­kel nem is érthetünk egyet, arra mégis jó, hogy szemlél­tessük: egy és ugyanazon testnek szerves részei a mun­kásosztály és az értelmiség. Szükségesnek tartom ezt elöl­járóban így leszögezni, mert az MDP értelmiségi határo­zata után előfordult olyan vé­lemény is, mintha e hazában az értelmiség különváltan a nemzet egy egészet alkotó szerves egységétől valami út­keresésbe kezdett volna. Az igazság az, hogv tudósaink, íróink, jogászaink, orvosaink, mérnökeink, pedagógusaink ma inkább, mint valaha a történelem folyamán eggyé forrtak a mép egészével és a XX. kongresszus hatására, a párt júliusi határozatának felhívására megindították azt a hatalmas harcot, amelynek feladata a -tiszta lap* meg­teremtése, vagyis a minden­napi életünk égető kérdései­nek megoldásához vezető legjobb út keresése, de nem foülön, hanem együtt az egész néppel: a munkássággal, pa­rasztsággal és minden becsü­letes magyar emberrel. HALADÖ HAGYOMÁ­NYOKRA támaszkodik ez a mozgalom, amelyben a ma­gyar értelmiség vállalta, hogy eszével, tudásával és egész szívével segíti a munkássá­got és parasztságot a meg­tisztult, félelem nélküli sza­bad élet megteremtésében, hazánk iparának, mezőgazda­ságának fejlesztésében, egy anyagiakban • is kiegyensú­lyozott élet kialakításában. A Dózsák, Martinovicsok, a 48-as ifjúság, József Attila a volt Eötvös- és Győrffy-kol-. légisták hősi eszméi és tettei lelkesítik ezt az értelmiséget, hogy napjainkban valósággá kényszerítse csak az imént örök nyugalomra helyezett mártírjaink sírjánál elhang­zott szent fogadalmakat. Ezt a vérrel áztatott zászlót emel­te magasra a párt, a szovjet vezetők támogatásával, mi­után az igazság mindent el­söprő árja fényt derített a személyi kultusz, a dogma­tizmus tudatos, az egész moz­galmat válságba sodró szek­tás elhajlásaira, tévelygései­re. Csak el kell olvasni az "Irodalmi Űjság*-nak a té­nyekkel bátran szem,benéző cikkeit és meggyőződhetünk róla, hogy ez az értelmiség nem -a maga koncáért* be­szél, hanem azt a számlát sokallja, melyet a magyar munkásosztály fizetett egye­sek önhittsége, makacssága, tudatlansága következtében. És arra szólítja az illetékese­ket, vizsgálják meg: van-e a munkásoknak -elég bérük, van-e elég örömük*. (Pálóczi­Horváth: Az ország gond­jai.); avagy a párt iránti bi­zalom légkörének megszilár­dítása érdekében követeli az »új demokratikusan válasz­tott pártvezetés* létrehozá­sát (melyre lengyel testvére­ink példát mutattak épp az elmúlt napokban); követeli a sztálini iparosítási program felülvizsgálatát (Varga Do­mokos: Nincs veszteni való időnk) úgyszintén a még ma is börtönökbein, büntető mun­kahelyeken sínylődő, ártatla­nul elítélt, avagy el sem ítélt "egyszerű dolgozók: "-munkások, parasztok* ügyé­nek felülvizsgálását és sza­badonbocsátását. (Kónya La­jos: A "politikai* foglyokról.) Róhatnám a betűket, ha a végére szeretnék érni e köve­teléseknek. De hasonló célo­kért küzd a „Petőfi-kör" fia­talsága, avagy a szegedi di­ákság, mikor október 16-1 gyűlésén követelte a mamut­fizetések csökkentését és az alacsony bérek felemeléséi. A „József Attila-kör" pénte­ki vitája bizonyította, hogy e gyűlések hallgatói a pártot kívánják az élen látni, őszin­te hívei a szovjet—magyar barátságnak, de meg akarják ismerni a sztálini csalárdsá­gok mákonya után a szovjet ember igazi arculatát. Annak ellenére, hogy a legteljesebb demokratizmus jegyébea mindenki véleményét egyfor­mán meghallgatták, a gyűlés fegyelmezett véleménynyil­vánításai éles elválasztódása minden esetleges szélső­jobboldali megnyilvánulástól fényes bizonyítéka e vitafó­rumon uralkodó egészséges szellemnek. MEGHÍVUNK MINDEN­KIT, hogy vegyen részt eze­ken a vitákon, aki becsületé­vel akarja védeni a szocia­lizmust. az MDP-t, aki eszé­vel akar hozzájárulni a jobb magyar sors kereséséhez, aki szívével kívánja az őszinte szovjet—magvar barátságot. Beszéljük meg közös dol­gainkat: munkások, akik ve­rejtékkel építitek e hazát, parasztok, akik ragaszkodtok a magyar röghöz, értelmisé­giek, akik bátran és nyíltan kimondjátok az igazságot, de csak az igazságot! Jöjjenek el a párt-, a szakszervezet, a tanácsok funkcionáriusai is, akiknek elmaradását eddig eléggé hiányoltuk. Ok intéz­ték eddig sorsunkat, az ő szájukból szeretnénk hallani az igazságot. Molnár István Jugoszláv vendégek Szegeden A Szegedi Lemezgyár meg­hívására Jugoszláviából a boszniai „Bosanka" falemez­és farostgyár főmérnöke. Sabist Iván, a farostüzem vezetője, Visnyevac Nedo ve­gyészmérnök ós Mesits Ner­kez. a lemezgyár üzemmérnö­ke Szegedre érkezett A ke 1­ves vendégeket a Szegedi Fa­lemezgyár dolgozói szeretet­tel köszöntötték és tegnap délelőtt hosszasan elbeszél­gettek egymással. Ifjúsági hangversenyek Az Országos Filharmónia szegedi kirendeltsége sajátos hangversenysorozatot indít az ifjúság részére. A hang­versenyeken budapesti és szegedi művészek lépnek fel. A szakemberekből kikerülő műsorközlők a zenei anyag szakértő elemzésével elősegí­tik az ifjúság zenekultúrájá­nak emelkedését. A hang­versenysorozat négy előadás­ból fog állni. Az első hang­verseny október 28-án, va­sárnap délután 5 órakor lesz a Zenckonzervatóriumban. Közreműködik Bőhm Éva (zongora). Sívó József, a prá­gai hegedűverseny III. díj­nyertese és Rácz Lili. A mű­sort ismerteti dr. Nagy Ist­ván. UJABB A Felszabadulás Tsz közgyűlésének javaslata a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására és fejlesztésére A baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai az elmúlt napokban közgyűlést tartottak, amelyen az alábbi határozatokat fogadták el: 4 Biztosítsanak nagyobb önállóságot a tsz­eknek. Minden tsz szabadon határozhas­sa meg termelési irányát — a helyi lehetőségek és adottságok figyelembevételével. A termelési és üzemi tervek összeállításánál ne legyen sem­mi kötöttség, még irányszámokat se adjanak meg. Ne írják elő kötelezően a kenyérgabona­vetés arányát.-sem. A tsz tagsága szabadon határozhassa meg a beruházások és építkezések ütemét. A közgyű­lésnek legyen joga évközben is az elkészítet 1 tervek megváltoztatására. Felesleges vállalatok közbeiktatásával ne drágítsák a tsz-ek beszer­zéseit; a szövetkezetek nagyobi) árulételeket, értékesebb gépeket közvetlenül nz üzemektől vásárolhassanak (ne fordulhasson elő olyan eset. hogy pl. a MEZÖSZÖV 18 százalékos haszon­kulcsot vág zsebre azért, hogy a gyárhói le­küldött gépkocsi eladását leadminisztrálja.) Ne szorítsák a tsz-eket a gyakorlatban ki nem pró­bált gépek és termelési eljárások nagyobb arányú alkalmazására. (Idén is több termelő­szövetkezetet komoly kár ért például azért, mert kellőképp ki nem próbált, alkalmatlan vető­gépekkel négyzetes vetést kellett eszközölniük.) O Javasoljuk a jelenlegi beadási rendszer • felülvizsgálatát. A beadási kötelezettsé­get, vagy töröljék el teljesen, vagy a begyűj­tésre kerülő termények árát úgy állapítsák meg, hogv fedezze a termelési költségeket. A tsz-tagok egyéni sertésvágásai lilán töröl­jék el a zsírbeadást. O fogyók lehetővé, hogy a tsz-ek a szük­• séges mennyiségben hosszúlejáratú hitel­re vásárolhassanak tehergépkocsit, vontatókat, szántógépeket, kévekötő-, aratógépeket és más mezőgazdasági felszereléseket. Akkor is, ha a gépállomások hálózatát fenn kívánják tartani, ezek gépeinek nagyrészét adják bérbe a tsz­eknek állandó használatra, hogy saját belátá­suk szerint és a nekik legmegfelelőbb időben dolgozhassanak velük. A A tsz-gazdaságok megszilárdítása érde­' kében a szükségleteknek megfelelően fo­lyósítsanak gépek vásárlására és építkezésekre bosszúlejáratú (20—50 éves) hitelekel. Az eddig folyósított összegeket is alakítsák át ilyen bosz­szúlejáratú Intelre. A tagok által bevitt jószág és felszerelés egyösszegű kifizetésére és más függő adósságok rendezésére adjanak hitelt úgy, hogy még a folyó óvi zárszámadások so­rán ezeket a tartozásokat kiegyenlíthessék. Az erőszakos beruházásokból és termelési ráfizeté­sekből származott adósságokat engedjék ei. A hitelek kamatlába ne legyen magasabb 1—2 százaléknál. C A tsz-tagok házépítési akciójához na­' gyobb építőanyag- és hibelsegítségct kell adni. A termelőszövetkezetek körzetében már korábban kijelölt házhelyeket bocsássák a ta­gok rendelkezésére. A tagoknak a közös gazda­sághoz. fűződő kapcsolata ugyanis nagymérték­ben javulni fog akkor, ha a tsz közelében sa­jálházhoz juttatjuk őket és lehetővé tesszük számukra a megfelelő háztáji gazdálkodás ki­alakítását. Jelenleg igen sok olyan tsz-tag van, aki a városban lakik, vagy túlságosan messzi­ről kénytelen munkába járni: mindkét esetben szinte leheletlen a háztáji gazdtálkodás. Ezek­nek a tagoknak a gazdasági év folyamán nem­igen van kitartásuk és túlságosan az előlegekre vannak utalva. / Dolgozzanak ki új mintaalapezabályt a tsz-ek számára: ezt minden tsz sajátos helyi viszonyainak megfelelően egészíthesse ki. Meg kell adni a lehetőséget arra, bog}- a helyi normák kialakításánál fokozottabban figyelembe vehessék az illető tsz talaj- és últahihau gazda­sági adottságait. Az alapszabályon belül ugyan­csak lehetővé kell tenni, hogy maguk hatéiroz­hassák meg a vezetőség létszámát, egyes bizott­ságok alakítását és egyéb feladatok megoldását is. "7 Termelési lehetőségeiktől függően minden ' * tsz szabadon határozhassa meg. hogy milyen segéd-üzemágakat létesít a tagság téli foglalkoztatása, valaipjnt a nagyobb jövedelem elérése érdekében. O Az egyénileg dolgozó parasztokkal való 1 megromlott viszony kijavítása érdeké­ben a kormány lassítsa a mezőgazdaság kollek­tivizálásának ütemét; az erőltetett agitáció he- ] Ivett a termelőszövetkezetek példamutatása és az alacsonyabb típusú társulások önkéntes létre- ! hozása legyen a tsz-fejlesztés további eszköze, j A kormány védje meg a tsz-ok eddigi ered- ; menyeit: és biztosítsa jövőbeni fejlődésüket. A ; már kialakított tsz-táblákat semmiféle indokkal nem engedjük megbontani. Az országgyűlési képviselők közt legyen mi­nél több tsz-paraszt, akik benne élnek a me­zőgazdaságban és ismerik annak valóságos pro- i iiiémáit. O A kormány szilárd kézzel akadályozza | ' • meg, hogy az ország politikai helyzete meginogjon. Gondoskodni kell arról, hogy az ország valóságos helyzetéről — mind politikai, mind gazdasági tekintetben — a dolgozó nép megfelelő tájékoztatást nyerjen. •i O Ha a gazdálkodáshoz a megfelelő •kJ- nyugodt légkör és a szükséges gazda­sági feltételek biztosítva lesznek, vállaljuk, hogy termelőszövetkezetünket öt éven belül minden tekintetben mintaszerű nagyüzemi gaz­dasággá fejleszjük. Lakmé - civilben I.ády Zsuzsa — aki Delibe* Lakmc című operájának címszerepét alakítja — egy­előre még civilben. Ilogy mi­lyen lesz. mint Lakmé? Tes­sék megnézni az előadást* Bemutató: október 26-án. fl Szegedi Kenderfonó ifjú dolgozói helyeslik az egyetemi ifjúság követeléseit Siflis [elvétel. Fény. Szöv.) a Mérei utca és a Nagykörút sarkán, a rövidesen átadás­ra kerülő háromemeletes bérház mellett. Már meg­kezdték az új ház alapozását, az épülete jövőre fejezik be. A szegedi egyetemen a múlt héten lejátszódó esemé­nyeik, a szegedi egyetemi és főiskolás fiatalok ifjonti hév­vel, de legteljesebb felelős­ségérzettel átitatott politikai állásfoglalásának hullámai nemcsakhogy elgyűrűztek a szegedi üzemek falaihoz, ha­nem tegnap délután hasomló lelkes politikai aktivitásra késztették az ott dolgozó fia­talokat is. Szeged egyi'k leg­nagyobb üzeme, a Szegedi Kenderfonó üzemi DISZ­szervezete délután fél há­romra ifjúsági parlamentet hirdetett meg az első műszak részére. A gyár kultúrterme hamarosan megtelt érdeklő­dőkkel, s rögtön feltűnt, hogy nemcsak a fiatalok szeretné­nek állást foglalni a szocia­lista demokratizmusért foly­tatott harcban, hanem az idősebb munkások, munkás­nők. üzemi értelmiségiek is eljöttek bátorítani a most már magára talált szegedi if­júságot arra, hogy még bátrabban álljon az első sorokba akkor, amikor napjaink tü­zében a salak és szenny ég ie a szocializmusról. Rengeteg olyan fiatal, de idős dolgozó is megjelent, akiket évek óta nem láttak már üzemi gyű­lésen. Berta István párperces vi­taiindító tájékoztatójával kez­dődött a felszólalások soro­zata. Mészáros Erzsébet. Fü­löp Jánosné, Kovács Erzsi, Dányi Béla és sokan mások üdvözölték és fogadták el az elmúlt héten meghirdetett politikai követeléseket: a tőr­vénytiprások elkövetőinek Rákosinak felelősségre voná­sát, Nagy Imre elvtárs visz­szatérését a párt és az ország irányításába, a tájékoztatás szabadságát, március 15-eoi­rosbetűs ünneppé nyilvánítá­sát stb. Ugyanakkor az életszínvonal emelkedé­séve! kapcsolatos intézke­déseket kértek. Szüntessék meg a gyermek­telenség! adót emeljék fel a családi pótlékot, adjanak több segítséget a lakáskérdés megoldásához. Feszült figyelem fogadta a MEFESZ-küldöttek felszóla­lását: — Nem a megtapsolt szépet, hanem a valódi szé­pet valósítsuk meg — vonta össze költőien a felszólaló a fiatalok programját — és bennünk, értelmiségi fiata­lokban ugyanazt lássátok, mint magatokbain, mert mi a munkásosztállyal és a dol­gozó parasztsággál megyünk. A fiatalok felszólalásaihoz egyre-másra csatlakoztak az idős dolgozók is; — Ne feledkezzetek, hogy ebben az országban a ve­zető szerep a proletariá­tusé! — hangoztatta az egyik elvtárs, és a fiatalok egyre következő felszólalásaiban már vissz­hangra talált a munkásosz­tály képviselőinek iránytmu­tatása. Az ifjúsági parlament a kora esti órákig tanácskozott s az egybegyűltek elhatároz­ták a gyűlés előreláthatólag oldalakat kitevő jegyzőköny­vét eljuttatják G párt- és ál­lamszervekhez s egyben ál­lásfoglalásukról értesítik a többi műszak ifjúmunkásait és idős dolgozóit is. Megjelent a Tiszatáj A Tiszatái októberi száma többek között közli Farkas László, Ladányi Mihály. Né­meth Ferenc. Peírovécz Ist­ván, Gurszkv István, Magvar V. László verseit. Cseres Ti­bor, Csurka Péter. Vincze András elbeszélését. Somfav László és Dc.- Endre regény­részletét. Ezenkívül Vajtai István „Lírai költészetünk néhánv időszerű kérdése" című vitaindító tanulmányát, a Szemle rovatban Péter László, Madácsy László. Gi­day Kálmán és Szekeres László kritikáit. Vó!ossoh«ilí az illetékesek AZ IRODALMI ÚJSÁG ÉS TÁSÁ A Délmagyarország szep­tember 11-i számában „Sze­gedi szálkák" cím alatt az Irodalmi Újság és a Művelt Nép árusításával kapcsolat­ban megjelenteket megvizs­gáltam. Megállapítottam, hogy a cikkbe foglaltak a va­lóságnak megfelelnek, mert a szegedi hírlapárusok közül többen „pult alól" árusítják az említett lapokat. Köztu­domású. hogv az utóbbi 'do­bén az Irodalmi Újság és a Művelt Nép iránt az érdek­lődés országszerte megnöve­kedett és emiatt a kiadóhi­vatal a jelentkező igénveket még nem tud ja teljes mérték­ben kielégíteni. Tekintettel arra, hogy Szeged Délma­gyarország legnagyobb kul­turális központja, külön ké­résaa) fordul La •» a oerive­A MŰVELT NÉP ÁRUSt­RÖL zérigazgatósághoz. hogv a szóbanforgó lapok Szegedre küldendő példányszámát emelje. Ezen intézkedés kö­vetkeztében a Művelt Nép példányszáma már e hét fo­lyamán, az Irodalmi Újságé pedig a következő hetekben emelkedik olyan mértékben, ahogy a kiadóhivatal a lap példányszámát országos vi­szonylatban is emelni tudia. Végül szükségesnek tartom megemlíteni, hogv az árusí­tással és árukapcsolással ösz­szefüggésben c'bangzott jo­gos panaszok megszüntetése érdekében intézkedtem, hogv az árusok a jelentkező vá­sárlókat mindaddig elégítsék ki készletükből, amíg az e' nem fogy. Dr. Dános István a szegedi postaigazga­tóság vez. h; Miért nem tartották meg az ifjúsági nagygyűlést a Ruhagyárban ? Egy hét óta a Szegedi Ruhagyár ifjúmunkásai is figyelemmel kísérik az egyetemi ifjúság megmoz­dulását. Mivel munkájuk miatt legtöbben nem tud­nak részt venni a diákgyü­lésekcn, és az utóbbi na­pokban másutt sem volt al­kalmuk elmondani vélemé­nyüket, követelték: a ruha­gyári DlSZ-szervczct is hív­jon össze ifjúsági parlamen­tet, ahol ők is szabadon hozzászólhatnak az országos és a helyi politikához. A DISZ-vezetőség jogosnak tartotta ezt az igényt és ok­tóber 23-án délután fél 3-ra meghirdette a fiatalok nagygyűlését. Mivel a ko­rábbi ifi-gyűlések rendsze­rint néptelenek voltak és alig szólalt fel valaki, a DISZ-vezetők végigjárták u munkatermeket, agitáltat, hogy minél több ifjúmun­kás vegyen részt a nagy­gyűlésen. Péter János elv­társ, az üzemi pártbizottság titkára azonban különböző kifogásokkal és ellenérvek­kel lebeszélte az ifjúsági ve­zetőket. Nagy Ernő elvtárs, az üzem igazgatója, továb­bá Tóth Fchcr Gyula elv­társ, a II-cs alapszervezet titkára azon a véleményen volt, hogy nincs semmi ér­telme az egésznek, a fiata ­lok úgysem tudnak sokat mondani. Ez a dogma csak olaj volt a tűzre. Mivel a* üzem vezetői még mindig kerékkötői annak a tisztu­lási folyamainak, amely a<* egész országban megindul;, elhatározták: október 24-én délután tartják meg az el­halasztott ifjúsági gyűlést. — Megnyílt a diák társas­tánctanfolyam a Móra Fe­renc Művelődési Otthonban (Munkácsy u. 6), melyen a közismert táncokon kívül ta­nítják a mambót, rumbát, sambát is. A tanfolyam két turnusban folyik: egy hat­hetes, hétf ön-pénteken este 5—7 óráig közkívánatra, és egy vasárnapi tanfolyam dél­után 3—5-ig. Beiratkozni még lehet a 'tanfolyam előtt és mindennap fél 5—6 óráig. Beiratkozási költség: 10, tan­díj 50 forint. — Megkezdték a Fonal­mentő Vállalatnál a beton­bejáróút építését. E'őrelátha­tóan az építkezést még e hó­napban befejezik. — Egyhetes csehszlovákiai tanulmányúira indul ma dél­után a MÁV szegedi igazga­tóságának 27 vasutas dolgo­zója. A vasutasok megláto­gatják Kassát, felmennek a I.amnici csúcsra majd 2 na­pot Prágában töltenek. i

Next

/
Thumbnails
Contents