Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-24 / 251. szám

HMPGYPRORSZHG Szerda, 1956. október 24. Gerő elvtárs rádióbeszéde (Folytatás az í. oldalról) Pártunk vezetését azonban ez a tüntetés sem ingatja meg ablemében irányítsa a szocia- bgn nz cih„ározásában, hogv lizmus további építését s tovjSbb bala()jon „ szoc;alista mind szélesebben támasz- dpmokratizn111s fejics7.lóse útján, kodjon munkásosztályunk- Mj hazafias pro. ra, szövetkezeti es egész leU5r imernaeionnlisták vagyunk, dolgozo Parasztságunkra, g Sz0vjetunióll0Z és a gzociai;z. értelmiségünkre, nepunk mim fpft5 vaiamPnnyi ország. milliós tömegeire. hoz vaJÓ v;szonyunk ajapja a7, 1 itat írozott és inegmásítha- liogv pártjainkat, amelyek orszátailnn törekvésünk, hogy fej- *a;nkban vezető pártok, a 1 uk, szélesítsük és mé- marxizmus—leninizmus tanítása lyüsu' a demokráciát orszá- vezérli, liogv szeretjük népün<n, hogy fokozzuk az ket és mepbeesülünk minden Üzemi dolgozók részvételét a más népet, bogy a teljes egyengyárak, az állami gazdaságok lőség, az egymás ügyeibe való és különféle gazdasági intéz- be nem avatkozás, de ugyanakmények vezetésében. kor a kölcsönös baráti, elvtársi Ml azonban, természetesen, együttműködés alapján állunk, szocialista demokráciát és segítünk egymásnak, hogv megnem polgári demokráciát könnyítsük országainkban a akarunk. Pártunk, s meg- szocializmus ügyének előrehalagyőződésünk szerint, mun- dását és a szocializmus magaszkásosztályunk és népünk tos eszméinek győzelmét az féltve őrzi a népi demokrá- egész világon. Ez volt az az ciánk vívmányait és nem en- P]ví alap, amelyen a szomszégcdl meg, hogy ezekhez bár ki is hozzányúljon. E vívmányokat minden körülmények között megvédjük, bármely oldalról fenyegessék is. Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás-paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét a pártban, a dos, baráti Jugoszláviában pártunk Központi Vezetőségének küldöttsége megbeszéléseket folytatott. Ezen az alapon egyeztünk meg a jugoszláv elvtársakkal. teljes mértékben, mindazokban a kérdésekben, amelyek a két párt központi vezetősége közötti megbeszélések tárgyát képezték. Más országok belügyeibe teIICLmillV '' t" • Ul Magyar Dolgozók Pártjában; bát beavatkozni nem akarunk, megkíséreljék lazítani a szo- pz számunkra elvi kérdés. Nem ros baráti kapcsolatokat or- akarunk beavatkozni Lengyelszágunk, a Magyar Népköz- orszlig belügyeibe sem. De az. társaság és a többi szociális- scmmiképpcn sem jelentheti; must építő ország között, ku- bogy m; ne a masnii útját jár? lönösen pedig országunk és juk NckQllk raPírvannak a mi a szocialista Szovjetunió ko- saj-álos proMómáink. saját hazött. Igyekeznek lazítani a ^yományamk, sajátos gazdasági, kapcsolatokat, amelyek par- oIitika; bpjV7Ptrink, „ nPkünk tunkat a Szovjetunió dicső b gaját módszprp;nket Gs e»zköKommunista Pártjához Le- ze.(Jcet g gzocjal;zmns építésé? nin pártjához, a XX. kong- b pzpknpk mPgrPiPiöen kcu resszus pártjához füzik Rá- ba(írozn; galmakat szórnak a Szovjet- B unióra. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyen- JJjból meg kell vizsgálni rnntrn kereskedelmet foly- , ... 'rm., . _ 1 második oiéves tervünk irányelveinek néhány problémáját rangú kereskedelmet foly tatunk, hogy a Szovjctuniohoz való viszonyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya és hogy függetlenségünket, állítólag nem az imperialisták ellen. Pártunk vezetősége szükseliancin a Szovjetunióval gesnek tartja a Központi Vészemben kell megvédeni, zetőség júliusi határozataiMindez szemenszedett valót- nak további konkretizálását ianság, ellenséges hírverés, és továbbfejlesztését. Szükamclyben nincs egy szemer- gégesnek tartja ennek megfenyi igazság sem. A valóság jeléén országunk számos fonsz. liogy a Szovjetunió nem- tos politikai és gazdaságpolii, „rcímmirat Bznhadftot- tikai kérdésének megvizsgáa csak országunkat szabadítótta fel a Horthy-fasizmus cs hogy a szocializmu.s a német imperializmus igája építése országunkban minél alól. hanem még akkor, biztonságosabbá váljék. Inamikor a háború végen or- kább lassan haladjunk eiöre, szagunk aléltan a földön he- előrehaladásunk lehetőleg vert, mellénk állott a teljes zükkenömentCs ]egyen Ezért egyenjogúság alapjan kotott velünk szerződéseket, s azóta is ezt a politikát követte és követi. A szocializmus építése — sajátosságaink figyelembevételével Vannak. akik akarják állítani a proletár internacionalizmust és a magyar hazafiságot. Mi. kom újbój meg kell vizsgálnunk második ötéves tervünk irányelveinek néhány fontos problémáját, hogy a terv végleges kidolgozásakor kiküszöböljük azokat a bizonytalanságokat és szembe feszültségeket, amelyek az irányelvekben még megvannak. Másrészt alapos vizsgálatp,.- . . - másrész.i aiapos vi/.sstuatmunisták, magyar hazafiak nak kel) aiávctni mezőgazdavnrtviinlíl Ufi7:iflfllr vnlt.link íl • I , . 1 vagyunk! Hazafiak voltunka Horthy-fasizmus börtöneiben a földalatti munka, az illegalitás nehéz évtizedeiben. Ha sági politikánkat is. Szilárd meggyőződésünk szerint a mezőgazdaságban az egyel.tús nehéz evt.zecietpen na- düH helyeB út a SZOcialista zafiak voltak hőseink itthon .. _ ' « és a spanyol szabadságharcban. Mi azt valljuk, s mindent elkövetünk annak érdc út. Csakis ez teszi lehetővé, hogy munkásosztályunkat, városi lakosságunkat kellő aent ciKOveiunK annaw. eiue- ----- . --- , . , kében, hogy országunkban a modon ellássuk elelmiszenel, szocializmust, a legfontosabb, hogy több nyersanyagot biza legalapvetőbb, a leglénve- tositsunk elelmiszenparunkgesebb kérdésekben a többi nak és könnyűiiparunknak, s országokkal közös, egységes hogy a mezőgazdasági -többmarxi—lenini alapon, dc i termelés révén az árakat kemagyarországi sajátosságok, ső'ob csökkenthessük, országunk gazdasági és tár- Szocialista vívmányainkat ^áSrfelcm^- 8 mezőgazdaságban is meg i ii ; J .. « i, i1 i xrA telével építsük. Ugyanakkor, amikor fennen hirdetjük, hogy hazafiak vagyunk, egyben hnlározottnn leszögezzük azt is, hogy nem vagyunk nacionalisták, sőt, kövolkezetes harcot, folytatunk a kell védenünk. Meg kell védenünk mindenekelőtt termelőszövetkezeteinket. Ugyanakkor azonban biztosítanunk kelj a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél a sovinizmus, nz antiszemitizmus teljes önkéntességet és nem és minden egyéb reakciós, nép- szabad előre meghatározott gyűlölő, embertelen irányzat és százalékokban vagy számoknézet ellen. , , . , . , ban megszabni, hogy a terBSŐfStSSÍ:SS -következetek fejleszténizmus mételyét igyekez- sében mikor, milyen erednek terjeszteni, s a demok- ményt érjünk el. Mindenekratlkus szabadságot, amc- ejdtt megievő termc'őszövetlyet államunk a dolgozó kezeteink munkáját szüksénépnek biztosit, naciona- . J lista jellegű tüntetésre ges megjavítani. Tovább kell használták fel. fejleszteni a termelőszövetkezetekben is a belső demokráciát, hogy a szövetkezeti tagok teljes mértékben a szövetkezet gazdái legyenek, hogy növekedjék az egész tagság és minden egyes tag anyagi érdekeltsége a termelés fejlesztésében, a hozam emelésében. Természetesen, mindezek és országunk egyéb fontos kérdései, igen komoly vizsgálatot követelnek meg, s megkövetelik azt, hogy az ország előtt álló politikai, gazdasági és egyéb kérdésekben, valamint pártunk belső kérdéseiben is, pártunknak, a két kongresszus közötti legfőbb szerve, a Központi Vezetőség foglaljon állást. Tekintettel a kérdések fontosságára, amelyekben dönteni kell, valamint a megoldandó feladatok sürgősségére, a Politikai Bizottság elhatározta, hogy a közeli napodéban összehívja a Központi Vezetőség teljes ülését, s javasolja a Központi Vezetőségnek: vitassa meg a politikai helyzetet és a párt feladatait valamint szervezeti kérdéseket. — Addig is, amíg a Központi Vezetőség teljes ülése megvitatja és eldönti az említett kérdéseket, meghatározza pártunk további feladatait, a legnagyobb éberséget kell tanúsítani, nehogy ellenséges elemek megzavarhassák pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk erőfeszítését a kibontakozás érdekében. Pártunk egységére mindig nagy szükség volt. Egység nélkül pártunk nem lett volna képes dacolni egy negyedszázadon keresztül a Horthy-fasizmus gyilkos terrorjával. Pártunk és munkásosztályunk egysége nélkül nem győzhetett volna országunkban a népi demokrácia, nem kerülhetett volna hatalomra a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály. Ezt az egységet, pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk egységét őriznünk kell, mint szemünk fényét, , Pártszervezeteink fegyelmezetten, teljes egységben lépjenek fel minden rendbontó kísérlettel, nacionalista kútmérgezéssel, provokációval szemben. Munkás elvtársak! Dolgozók! Nyíltan meg kell mondani: Most arról van szó. szocialista demokráciát akarunk-e, vagy burzsoá demokráciát? Arról van szó, a szocializmust akarjuk-e építeni országunkban, vagy lést ütni a szocializmus épületén, s majd ajtót, kaput nyitni a kapitalizmusnak. Arról van szó: megengeditek-e a munkásosztály hatalmának, a munkás-paraszt szövetségnek aláásását, vagypedig öntudatosan, fegyelmezetten, teljes egységben, együtt egész dolgozó népünkkel, síkraszálltok a munkáshatalom, a szocializmus vívmányainak védelmééri? Pártunk vezetésének munkájában, a nagy eredmények mellett voltak súlyos hibák is. 1953 júniusában Központi Vezetőségünk, majd később, 1954-ben pártunk III. kongresszusa, ezt követően pedig Központi Vezetőségünk több határozata, így a júliusi határozatok is feltárták ezeket a hibákat és megjelölték kijavításuk útját. A további feladatokat pártunk Központi Vezetősége fogja alapos megvitatás után meghatározni. S ezután párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk elé tárni. Pártcgységgel a szocialista demokráciáért! Ez volt Közponli Vezetőségünk júliusi határozatainak tömör foglalata. Pártunk vezetésének szilárd elhatározása, hogy mcgingathalatlanul megy előre a szocialista demokrácia útján, annak teljes kibontakoztatása felé, szocialista fegyelemmel őrködve pártunk egységén, népi demokratikus vívmányaink felelt, né pünk szebb, boldogabb jövő jenek szolgálatában. Fontos javaslatok a begyűjtési rendszer megváltoztatására Akíivaülés a Begyűjtési Minisztériumban A Begyűjtési Minisztérium pártbizottsága kedden délután a minisztériumban aktívaülést hívott össze a begyűjtés időszerű kérdéseinek megtárgyalására. Az ülésen Szobek András begyűjtési miniszter tájékoztatót adott arról, milyen tervek készülnek a minisztériumban a begyűjtés egyszerűsítésére, a hibák kijavítására. Az utóbbi időben — mondotta — minden oldalról felvetik a begyűjtési rendszer sürgős felülvizsgálásának szükségességét. Ez helyes is, do helytelen és túlzás, ha minden begyűjtés megszüntetését követelik. A mai helyzet ezt még nem teszi lehetővé. A begyűjtési terv teljesítésében máris érezhető a túlzott követelésekkel támasztott hangulat rossz hatása. A Minisztertanács megemlítette, hogy a begyűjtési szerveket magukra hagyták és nemcsak bírálták a begyűjtési dolgozókat, hanem például egy hajdúböszörményi nagygyűlésen a hivatalvezető fejét követelték. Feltétlenül törvény elé kell állítani mindenkit, aki hibát követett el, de az említett követelés hangoztatása mégis helytelen. A miniszter ezután isimertette azokat a javaslatokat, amelyeket a minisztérium a begyűjtés egyszerűsítésg érdekében kidolgozott: Annak érdekében, hogy a termelők érdekeltségét a termelésben fokozzuk, enyhíteni kell a begyűjtési rendszer túlzott adójellegét, különösen a kenyérgabona begyűjtésében. A kenyérgabona begyűjtése terén a javaslat az, hogy a földadó természetbeni fizetését 1957. január elsejétől meg kell szüntetni, a kenyérgabona beadási árát 60 fjrintról 120 forintra kell emelni és a vetőmag mellett meg kell hagyni a termelők számára a háztáji szükségletet is. Kenyérgabona értékesítési szerződéses rendszer helyett fokozatosain be kell vezetni a szabadfelvásárlási rendszert. A kukoricaértékesítési szerződéses rendszert 1957-től kezdőden meg kell szüntetni és egyidejűleg növelni kell az állati termékek szabad felvásárlását, vagyis ne a takarmányt gyűjtsük be, hanem a kész terméket, a hízott állatot. A sertés magánvágások utáni zsírbeadási kötelezettséget 1957. április elsejétől kezdve meg kell szüntetni, a vágási engedélyek további fenntartásával. A kötelező baromfi- ós borbeadást 1957-től kezdve meg kell szüntetni. A kieső mennyiséget szerződések és állami szabadfelvásárlás útján kell biztosítani. El kelj törölni a kulákolc különbeadási kötelezettségét is. Rendezni kell a szociális kedvezmények, kérdését. Rendezni kell az elemi károk esetén adandó kedvezmények ügyét is, hogy ne csak tűz- és jégkár után csökkentsék a beadást. A kedvezmények megadását mindenfajta kárra ki kell terjeszteni. A zöldtrágyázást végző termelőszövetAT Orsrógos Tervhivatal pertbizotfsága Berei An-'or felmenését kéri Az Országos Tervhivatal párt-végrehai főbizottsága megtárgyalta az Országos Tervhivatal vezetésében fennálló súlyos hiányosságokat és olvan határozatokat hozott, hogv javasolja a Központi Vezetőségnek Berei Andor elvtárs felmentését az Országos Tervhivatal elnöki tiszte alól. A végrehajtó bizottság az elnökhelyettesek jelenlétében közölte határozatét Berei elvtárssal. A határozattal az elnökhelyettesek többsége egyetértettek, kezeteknek adott egyéves beadási mentességet ki kell terjeszteni az egyéni termelőkre is. A termelőszövetkezeti csoportok eddig akkor kaptak 5 százalékos beadási kedvezményt. ha közösen teljesítették a beadást. Meg kell kapniok a kedvezményt akkor is, ha külön-külön adnak be. A szarvasmarhabeadás csökkentése érdekében 1957-től meg kell engedni, hogy a szarvasmarhabeadást sertésen kívül baromfival, tojással, tejjel 's teljesíthessék. Nagy hiba volt eddig az éveikre visszamenő hátralékok behajtása. Javasoljuk, hogy minden év lezárása után az első negyedévben rendezni kell az előző évi hátralékokat, rendezni kell azok hátralékát, akik önhibájukon kívül nem teljesítették a beadást. Meg kell szüntetni a hátralékok 10 százalékkal történő felemelését is. Fokozatosan rendezni kflö a kialakult mezőgazdasági árrendszer jelenlegi aránytalanságait. Végül hivatkozott a miniszter Gomulka elvtárs legutóbbi beszédére, amelyben hangsúlyozta, hogy bár a begyűjtés nem állandó velejárója a szocializmus építésének, de jelen pillanatban fenn kell tartani a begyűjtés rendszerét. A beszámoló után az aktívaülés részvevői közül sokan javaslatokat fűztek az elmondottakhoz és feltártán azokat az okokat, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek". Tizenegyéves az Egyesült Nemzetek Szervezete Ma 11 esztendeje, hogv San Franciscóban a JJ. világháború befejezése, a fasizmus felett aratott győzelem után 51. ország képviselői megalakították nz Egyesült Nemzetek Szervezetét, amelynek fő feladatait az alapokmányban rögzítették. Ezt a napot minden évben az egész világon megünneplik megemlékezve a szervezet munkásságáról; A Magyar Népköztársaság ma már tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, s célkitűzéscinek megvalósításában aktívan részt kíván venni. A tő célkitűzés a béke megőrzése. Ennek pedig egyetlen járható útja a nemzetek közötti baráti kapcsolatok megteremtése és fejlesztése, a nemzetközi együttműködés megvalósítása az élet legkülönbözőbb területein. Visszapillant? va az ENSZ több mint 10 esztendős működésére, felmerül a kérdés: hetöltötte-e az Egyesült Nemzetek Szervezete fenkölt hivatását, megtett-e mindent a tagállamok által önként sálialt feladatok teljesítésében? E kérdésre nem válaszolhatunk egyszerűen igennel, vagy nemmel. Tudjuk, hogy az ENSZ megalakulása óta sajnos elég sok esetben az alapokmányban lefektetett elvekkel ellentétben járt el. sőt egy időben félő volt, hogy bizonyos imperialista körök e nagyszerű szervezetből a háború fegyverét kovácsolják. Példa erre az a mód, ahogyan a gyarmati kérdést kezelték az ENSZ közgyűléscin. amikor több ízben szankcionálták, illetve megtűrték a gyarmatosítók önkényes cselekedeteit, sőt véres terrorját. Szégyenteljes fejezete nz ENSZ történetének az, bogy nevét adta a Korea elleni agreszszióhoz és ezt csak tetézte, bogy a Kínai Népköztársaságot agresszornak bélyegezte. Nem tartozik a dicső lapok közé az a huzavona sem, abogv az új tagok felvételének kérdését kezelték, annak ellenére, bogy az alapokmány leszögezi, bogy a szervezet az egyetemességre törekszik. Komoly negatívum; bogy a Biztonsági Tanácsban a Kínai Népköztársaság jogos helvét még mindig a csangkajsckista-klikk bitorolja. Nem lennénk igazságosak azonban, ba csak e negatívumok alapján ítélnénk meg az ENSZ eddigi munkásságát. Kétségtelen ugyanis, bogy ez a szervezet kezdettől fogva jelentős fóruma volt. a békéért harcoló erőknek.\ közgyűléseken lefolyt viták? ban elsősorban a Szovjetunió; de más békeszerető országok is hozzájárultak a béke megőrzéséért és tarlós biztosításáért nemzetközi méretekben folyó küzdelemhez. Az ENSZ meg? alapítása óta igen fontos küzdőterévé vált annak a korszas kunkban végső kifejlődéséhez közeledő harcnak, amelv a gyar? mnti rendszer teljes felszámolás sáért folyik. S a sok más pozi? tív jelenség mellett végül ki kell emelnünk: az a lény, bogy kü? lönböző társadalmi rendszerű országok vezető politikusai évs ről évre rendszeresen, összeülnek és tárgyalnak egymással, már egymagában véve is jelentős a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. Végül megállás píthntjuk, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amelyet a nemzetközi feszültség enyhülése és a békés egymás mellett élés elvének térhódítása jellemez, nz ENSZ jelentősége még inkább fokozódott. A béke és a nemzetközi együttműködés ellenségei ter? mészetesen továbbra is arra tö? rekszenek, bogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét eltérítsék eredeti rendeltetésétől. Örömmel és büszkeséggel tölt el bennün? ket az a tudat, bogy barátaink mellett ma már hazánk képvise? lői is aktívan kivehetik részű? ket e törekvések elleni harcból; Az ENSZ-be történt felvételünk következetes békcpolilikánk nemzetközi elismerését jelenti; de egyben nehéz diplomáciai és politikai feladatok elé állít ben? ni'inket. A béke sok százmillió? nvi híve rlnli helyt kell állnunk nz ENSZ-ben. Az ez. évi közgyűlésre kiutazó magyar bűt? döltségnek hozzáértő munkája? val növelni kell hazánk tekin? télvét és ugyanakkor erejéhez mérten növelnie kell az Egye? sült Nemzetek Szervezetének erkölcsi súlyát és nemzetközi je? lentőségét is, Ezen gondolatok jegyében ün? nepeljük nz ENSZ-napot és kí? vánjuk, hogy az Egyesült Nem? zetek Szervezete az elkövetkező esztendőben még hatékonyab? ban járuljon hozzá az alapok? mányban lefektetett célkitűzések megvalósításához. Hazaérkezett Jugoszláviából a Magvar Dolgozók Pártja Kozponti Vezetőségének küldöttsége (Folytatás az 1. oldalról.) a megbeszélések legfontosabb eredményeit. — A belgrádi megbeszélések mellett küldöttségünk (hosszabb utazást tett a Jugoszláv Szövetségi Néoköztársaságban. Ennék kapcsán találkozott néhány köztársaság. valamint iárási. városi r>árt és ál'ami szervek vezetőivel, gyárak, mezőgazdasági üzemele dolgozóival. Ez úton is megismerkedtünk azokkal a nagv eredményekkel. amelveket a baráti Jugoszlávia a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével a szocialista építésben elértek. — A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőivel folytatott megbeszélések határkövet jelentenek a két párt viszonyának rendezésében és elvtársi együttműködésének fejlesztésében. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindez szilárd alapul szolgál népeink baráti kapsolatainaík további elmélyítéséhez és jelentősen elősegíti országainkban a szocialista építés ügyét. A