Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-23 / 250. szám

V/LzíG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI lARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 250. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. október 23. Ma reggel érkezik haza Jugoszláviából az MDP küldöttsége A Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége — GerS Ernő. a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Avró Antal. Hegedűs András, Kádár János. Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagiai — kedden a reggeli órákban érkezik vissza Budapestre. A iküldöttség Gerő Ernő elvtársnak, a KV első titkárának vezetésével baráti tárgyalásokat folytatott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével. Az igazság keresésének útján A „Délmagvarország" vasárnapi száma már beszámolt a szegedi MEFESZ szombati nagygyűléséről. A Szabad ifjúság szombaton egyébként ezt írta: „Vilia,- van Szegeden", vihar, amely egy pillanatra sem enyhül. Tisztító vihar ez is — ahogy először Méray Tibor nevezte igazi nevén országunk tisztuló társadalmi megmozdulását. A fővárosi írók, valamint a Petőfi-köri értelmiség után az elmúlt héten városunk egyetemi és főiskolás ifjúsága is megmozdult. Az ifjúságnak, a nemzet reménységének sorsa é»ek óta egyre súlyosbodó ügyként mered társadalmunk elé. Az öregek lemondó legyintésétől — ;,a mi időnkben más volt az ifjúság", — az újdonsült elméletig, amelyek cinizmus, léhaság, felelőtlenség, sőt erkölcstelenség elburjánzásáról beszéltek az ifjúság között — mindenfajta ítéletet hallottunk, mindent, ami elmarasztaló. És az elmúlt hét eseményei ebből a konstrukciós posványból egyszerre a haladás első soraiba dobták a mai szegedi fiatalokat. Nagygyűlés kedden, s aztán 6zinte mindennap. Sorra, a Tudományegyetemen, a Jogi Karon, a főiskolásoknál, az orvosok- és gyógyszerészeknél, s azután újra együtt, a közös nézetek végső rögzíté.sére: megvitatni új szervezet szabályzalát és programját. Ekkorra ki is kristályosodott a megmozdulás sajátos arculata. A felszólalások pontos szövegét a jegyzőkönyv örökíti meg; az újságíró feladata, hogy teljes képet adjon a nagygyűlésről. Nemcsak az igazat írja meg az eseményekről, lianem a valódit is, Ha megkérdezik tőlünk, mi volt a szombati nagygyűlésre, vagy akár a megelőző napokban tartott ifjúsági demonstrációkra legjellemzőbb, azt kell mondanunk, hogy az igazmondás iránti igény. — Természetesen ez nem jelenti, hogy a gyűléseken nem hangzott el jóindulatú lakkozás, vagy kevésbé jóindulatú akadémikus féligazság. Megnyugtató azonban, hogy az ilyen esetekben legtöbbszőr hallani, vagy érezni lehetett a tömeg tudatos, dc legalább is ösztönös vétóját. • rban a sok hazugságtól való csömör szülötte, fiz a csömör persze egymagában nem lehetett ok arra, hogy az ifjúság az igazság keresésének útjára lépett. A képtelen gs ostoba dogmákat végeredményben mindig utálták a fiatalok, egészséges ösztönnel tiltakoztak ellenük. Hiába volt azonban ösztönük egészséges, ha tudatukat a rettegés éveinek korlátai fogták körül. A nemzetközi munkásmozgalomban — és ennek következtében a mi pártunkban is — végbement változások adták meg e korlátok ledöntésének lehetőségét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának huszadik kongresszusa nemcsak a szovjet, hanem a világ majdnem minden kommunista partjában megindította azt a folyamat t, melyet sokan joggal neveznek a marxiznni. renaissancejának. Tisztán kell tehát látnunk hogy rz egyetemisták és főiskolások múlt heti megmozdulásai minden látszat ellenére sem véletlen, vagy csupán spontán jelenségek. Nem értünk egyet azzal a professzorral, aki kijelentette egyik gyűlésen, hogy az ifjúság és a nevelők már évekkel ezelőtt ugyan így egymásra találhattak volna. Evekkel, de talán még hónapokkal ezelőtt sem volt mód a közös nyelven való beszélgetésre. Most, hogy lehet — és kell is — beszélgetni, legfontosabb, hogy ezt a közös nyelvet megóvjuk minden veszélytől. Nem elsősorban az újonnan kínálkozó, vagy még esetleg kecsegtető talpaktól féltjük ezt a nyelvet — bár ez a veszély sem mondható jelentéktelennek. Sokkal nagyobb és közvetlenebb kísértés az igazság, a valóság retorikává való süllyesztése. Egyszerűen azért, mert az igazság és a valóság nem mindig és nem mindenkinek kellemes. Az igazság iránti igény mellett tehát ki kell alakulnia az igazmondás iránti kényszernek is. Ez természetesen nem jelentheti a csalhatatlanság rossz emlékezetű követelményét senkivel szemben. Mindenki tévedhet tudtán kívül — de tudatosan senki sem téveszthet meg másokat. Jámbor óhaj maradna azonban mindez, ha nem keresnénk a megoldás eszközeit és biztosítékait. Véleményünk szerint — a szabad, fé. lclemnélküli élet velejárójaként — az igazmondás iránti kényszer legfőbb tárgyi biztosítéka a jó tájékoztatás. Sajnos mi még nem beszélhetünk jól tájékoztatott közvéleményről, legfeljebb egyes „jóltájékozottakról". Magyarországon egyébként soha annyi ;.rémhír" nem terjengett, mint az ötvenes években. És talán igazuk volt az akkori bölcs sajtófőnököknek, akik serényen keresték a kósza hírek mögött az ellenséget. Legfeljebb ott hibáztak, hogy nem találtak magukra::: Aki a szegedi diákok gyűléseit meghallgatta, meggyőződhetett arról, hogy kósza hírek bőven akadnak nálunk is. Az elmúlt évek — sok esetben szennyes — hagyatékát' most csomagoljuk ki. Senki sem tudja pontosan, hogy mi van a hétpecsétes borítékokban, még gyakran maga a címzett sem. Mindenki találgat és néha a valójában apró szúnyogból, mely csak kellemetlen, de múló szúrást okozna, otromba elefánt kerekedik. Az igazmondást, a tiszta légkört ez a terhes hagyaték akadályozza. Gyanakvást és gyanúsítgatást, akadémikus retorizálgatást szül, ha nem intézzük el kellő módon és kellő időben. Nem személyi hajszákról, embertelen üldözésről van itt SZÓ. Ebből elegünk volt. Azt hiszszük, hogy a lezajlott enibertelenség — az üldözöttek, de az üldözök részére is — felejthetetlen és tanulságos lecke volt. Nyomós érv lett a humanizmus érdekében, Pusztán arról van szó, hogy az igazság, a valóság tárgyi feltétele a jó tájékoztatás mellett ineg kell alapozni a személyi feltételt is. Ez pedig a jó és tiszta lelkiismeret. A szó legkonkrétabb értelmében; .tehát nem gyónással, vagy flagellációval kozmetikázott, hanem a tények lisztázásával megtisztított lelkiismeret. Bóday — Fejér Befejeződtek a JKSZ és az MDP küldöttségének megbeszélései lléllye: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége hétfőn délután fél 4 órakor Béllyérc, a Kosittnjak kastélyba érkezett. A küldöttséget itt Alekszandar Itankovics, Szvetozar Vukinanovics és Vladimír Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjai, Dusán Petrovics és Dobrivoje RadoszlaVljevics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagjai fogadták. A magyar küldöttség kíséretében érkezett Lazar Kolisevszki. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Karlo Mrázovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja é» Blünnich Ferenc belgrádi magyar nagykövet. Pontban 4 órakor került sor a két párt képviselői közötti befejező tárgyalásokra. A tárgyalásokat este fél 9 órakor rövid időre megszakították. A tárgyalások szünetelése alatt Alekszandar Rankovics búcsúvacsorát adott a magyar küldöttség tiszteletére. Ennek befejeztével folytatódtak a tárgyalások, amelyek 10 órakor befejeződtek. Megállapodtak a közös záróközlemény szövegében, melyet október 23-án délután 5 órakor tesznek közzé Budapesten és Belgrádban. A magyar küldöttség különvonata hétfőn este fél 11 órakor indult vissza Eszékről Budapestre. Á mezőgazdasági termelés fej lesztése a legfőbb népgazdasági követelmény Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Aöszkén mfn'esv ötezer mázsa paprikát termelhetnek a műszaki zártál felszabadított területen Minisztertanácsi határozat vasgvüjsö kampány rendezéséről A Minisztertanács elrendelte az 1956. évi negyedik műszaki negyedévi vasgyűjtő kam_ pány szervezését és lebonyopokban már a műszaki zár --^-..T, VT"""" lításával a kohó- és gépipa -i ~ < tisztított foldeíkrol most ta- minisztert bízta meg. karítiák be az első termést; L ongrád megve déli ha tára mentén ezekben a naMórahalmán zártól már korábban alól felszabadított területeken is serényen folyik p. munka, az őszi szántás-vetés. Itt ugyanis a nyári hónaVisszhang. A ••-Hétfői Egyben megszűnt az a „Álarcosbál" a színházban pókban egyes területeken Hírlapi közölte Halász Péter a gazdák tarlóburgonvát ve- riportját a szombati MEFESZ gond is — amiről különösen tettek. s most a homokos gyűlésről. A riport részletea röszkeiak panaszkodtak —. földekről 35—40 mázsás ter- sen és elemzően tárgyalja a hogy az úgynevezett ..senki mést takarítanak be. szegedi diákgyúlés lefolyását. földjén" eddig elszaporodott rókák továbbra is dézsmálják a baromfiállományt. Természetesen ennél még fontosabb A Szegedi Nemzeti Szín- Az egész opera kiegvenlíaz. hogy a község határa házban az Álarcosbál elő- tett. emelkedő szinvonalat mintegy 200 holdnyi, papri- adását szerdán este Szalatsu mutatott, szinte nem volt katermesztésre kiválóan al- István, a színház fiatal kar- gyenge pont. minden szereplő kalmas területtel ..növeke- mestere dirigálta. Örömmel tehetsége javát adta. élen dett". Szeged mellett ugya- látjuk. hogy a színházban Berdál Valériával, Komlóssi nis Röszke a legfőbb fűszer- ilyen tehetséges muzsikusok Erzsébettel, Meauesi Pállal paprika-termelő teitilet. Ha dolgoznak. de szeretnénk és Szabadi Istvánnal. Ezúttal a most felszabadult földeken kérdezni, miért csak most külön emlékezünk meg Molcsak paprikát termelnének, és miért ilyen ritkán jutnak dován Stefánia alakításáról, ez évente mintegy ötezer szóhoz? Az Álarcosbál szer- aki már többször fellépett mázsával növelné a vidék dai előadása azt mutatta. Amelía szerepében. Ez a szee híres lermék növényének hogy Szalatsv István felké- rep Moldován Stefánia tehettermését. A községbeliek már szült és érett az ilyen fel- ségének úiabb kibontakozáhozaá is kezdtek, hogv egy- adatokra. Figyelemre méltó sát mutatja. Igazi drámai részt* ilyen célra hasznosít- finom árnyalatokat is kife- hősnőként játszik mind-n jesák ezeket a földeket, papri- jezni tudó manuális kész- lenetben. de különösen elraIca alá is készítik elő a ta- sége. tempóvételeinek hatá- gadó drámai hévvel szárnyal lajt A Röszkei Gépállomás rozottsága. Biztos szemmel hangja, amelv tömörségben, a legutóbb felszabadított te- lát ét és uralkodik a zene- kiegyenlítettségben és színrületből 15 told szántását karon az egész együttesen, árnyalatokban meglepően somost fejezte be. s ezt ígv A drámai helyzetek zenei kat fejlődött, összefoglalvamegmunkálva osztották ki értelmezésében még több el- . 0Deraelőadásra büszke a régi tulajdonosaiknak, melyulésre van szükség, bar y ^ egyéni parasztoknak, másik ilyenirányú tehetsége is töto lehet a város kulturális elete, lészét a Lenin Tsz-nék. jelenetben megcsillant máj. «*« Hétfőn ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Z. Nagy Ferenc elnökletével. A bizottság ülésén megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Maitolcsi János földművelésügyi miniszter, Szobák András begyűjtési miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere. A-napirend előtti,vita után Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott tájékoztatót. Az ötéves terv első évének a vége felé kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy még nem valósultak meg a termelés emelésének azok az objektív és szubjektív feltételei, amelynek alapján a tervezett termésnövelésre megalapozottan számíthatunk. — Alapvető gondjaink vannak a termelés anyagi, technikai feltételei körül. Még nem jutottunk elhatározásra begyűjtési és értékesítési rendszerünk javítását illetően, több árkénlésben még komoly aránytalanságok vannak. Ezen kívül néhány kényszerű árubegyűjtési intézkedést valósítottunk meg, s végül a termelés általános politikai feltételeit nem tudtuk úgy javítani, hogy a termelés biztonsága mezőgazdaságunk minden szektorában helyreálljon, illetőleg erősödjék. A XX. kongresszus irányelvei, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi határozata helyes utat mutatott a mezőgazdasági termelés fejlesztésének is. Néhány jelentős párt- és állami elhatározással tettünk is lépéseket ebben az irányban. Ezek az elhatározások azonban nem bizonyultak elég hatékonynak. A meghozott határozatok nem változtatnak gyökeresen az eddigi, illetve még a ma is fennálló helyzeten. Az előttünk levő időben a lehető legsürgősebben erőfeszítést kell tennünk a termelés biztonságára. Mezőgazdasági termelésünk alapvető kérdéseiben megegyezésre kell jutnunk a dolgozó parasztsággal. Hogyan juthatunk megegyezésre? Ügy, hogy mindenekelőtt világosan és reálisan szem előtt tartjuk a mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti tagok, az egyéni gazdálkodók és az állami gazdasági dolgozók jogos érdekeit, igényeit és követeléseit, másfelől pedig alapul vesszük a munkásosztály és a városi dolgozók politikailag és népgazdaságilag egyaránt döntő érdekeit. Világosan meg kell mondanunk, hogy a termelés fejlesztése a legfőbb népgazdasági követelmény. Ezután arról beszélt, mit szándékozik tenni a Minisztertanács mezőgazdaságunk legégetőbb kérdéseinek megoldása, a termelés fejlesztése érdekében. Ilyen például a tagosítás kérdése. E körül olyan veszélyes jelenségek vannak, ame!volt leküzdésére határozottan és gyorsan fel keli lépni. A tagosítás körüli panaszok orvoslása iránt számos helyről érkezett kérelem, s mivel az elintézésük fiesik, nagy a nyugtalanság az ilyen helyeken. Helyeslem, hogy a földművelésügyi miniszter sürgősen adjon ki olyan intézkedést, hogy haladéktalanul vizsgálják meg a panaszokat és mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák érdekeit szem előtt tartva hozzanak döntéseket. — Ugyancsak szükséges, — a termelőszövetkezetek jövő évi gazdálkodásának elősegítése érdekében —, hogy gyorsan elkészüljön a termelőszövetkezetek ez évi zárszámadása és ugyancsak egy időben elkészüljenek a jövő évi tervek. — Van még néhány ehhez hasonló kérdés. Ilyen például a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításának és továbbfejlesztésének a kérdése, a begyűjtési rendszer problémája, valamint a mezőgazdaság anyagi, technikai felszerelésének ügye. Ezért a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítani és a következő hetekben döntésre kell előterjeszteni a kidolgozott javaslatokat. Helyesnek tartom, hogy a javaslatok kidolgozásában már részt vegyenek a mezőgazdasági bizottság tagjai is. Részletesen beszélt azokról a kérdésekről, amelyekben elsősorban szükséges és sürgős a javaslatok kidolgozása. Az egyik: a termelőszövetkezeti tagsággal összefüggő gazdasági problémák megoldásira vonatkozó törvényes eljárás kialakítása. Sürgősen döntésre kell jutnunk a szövetkezetek önállóságának a kérdésében, ideértve a termelőszövetkezetek saját központjainak megszervezését is, valamint a gépek vásárlásának a lehetőségét, a gépállomások munkájának ésszerűbb megszervezését, valamint a szövetkezeti adósságok és beruházások gyökeres rendezését. Ilyen a begyűjtés kérdése is. Ezután Szobek András begyűjtési miniszter tájékoztatta a bizottságot a begyűjtés rendszerének módosítására, amely tárgyalási alapot képezhet a döntést meghozó forumok előtt. A bizottság ezután széleskörű vitát kezdett az elhangzottak felett. Csütörtökön ülést tart a városi pártbizottság Csütörtökön délelőtt 9 órakor teljes ülést tart az MDP Szegedi Városi Bizottsága. Az ülésen időszerű politikai kérdéseket vitatnak meg. A magyar festészet a XIX, században A TTIT új előadássorozata A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Művészeti Szakosztálya és a Juhász Gyula Művelődési Otthon október 25-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel tartja meg a ••Magyar bidermeier festészete című előadását, amelyet a magyar festészet a XIX. században című sorozat első előadásaként rendez meg. Ez az előadássorozat a magyar festészet fejlődését és történetének egyes kiemelkedő képviselőin keresztül múltszázadi festészetünk legjelentősebb alkotásait mutatja be. Az 5 előadásból álló sorozatra. amelyet a legkiválóbb művészettörténészek és tudományos kutatók tartanak, bérleteket a TTIT megyei titkárságán {Horváth Ms u. 3 sz. II. em.) és a Juhász Gyula Művelődési Otthonban lehet 10 forintos árban vásárolni. Egyes előadásra jegyek a helyszínen is válthatók 3 forintos árban. Az előadásokat filmvetítéssel szemléltetik. — A Pedagógusok Szakszervezete Természettudományi Bizottsága és a Magyar Kémikusok Egyesülete szegedi osztályának szervezésében Szabó Zoltán akadémikus, egyetemi tanár október 23-án, ma, kedden este 8 órai kezdettel beszámolót tant az egyetemi diákklubban (Dugonics tér) a Philadelphiában legutóbb tartott nemzetközi Kat áHi zfe-kon gres sz uison szer* zett tapasztalatairól.