Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-17 / 245. szám

WTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 áó •£;.. 4';; r vm. ' W'' $ \' • i SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 245. szám Ara: 50 fillér Mai számunkból: Pénteken lesz a József Attila Kör első vitája (3. oldal) Egy délután a "senkijcslncs" gyermekek között (4. oldal) Vitafórum (5. oldal) Szerda, 1956. október 17. U! föladatok Immár nyolcadik esztendeje, hogy tsz-mozgalmunk elindult útjára. Az eltelt idő alatt a szövetkezeti gaz­daságok munkájának szervezésében nagyon sok tapasz­talatot szereztünk Szegeden és a járás területén is. Hét évvel ezelőtt gyakorlati példaként csak a szovjet mező­gazdaság állott előttünk. Ezzel az iránytűvel indultunk ei új utunkra. Ma emellett és saját tapasztalatainkon felül határtalan segítséget jelentenek nagy átalakító munkánkban a szomszédos népi demokratikus államok tapasztalatai is. E tapasztalatok ismeretében a jelen kö­rülmények között sem lehet kétséges az, hogy a falu, s általában a dolgozó parasztság jövője, boldogulása csakis a szocialista nagyüzemi termelésben van. Ma már szinte minden lehetőségünk adva van ah­hoz, hogy — levonva a tanulságokat a korábban elkö­vetett kisebb-nagyobb hibákból — az egész dolgozó pa­rasztság teljes megelégedésére, különösebb akadályok felmerülése nélkül folytassuk szövetkezeti szervező munkánkat. Ha azonban munkánkat to­vábbra is az eddigi, legáltalánosabban alkalmazott módszerekkel folytatjuk, e szép elgondolás könnyen csak írott malaszt maradhat. Ahhoz, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok is újabb sikereket tudjanak felmutatni a terméshozamok növelésében, nekik is sokkal hatható­sabb gyakorlati segítségre van szüliségük. Olyanra, me­lyet eddig csak részben kaphattak meg. Miről van szó? Szeged és g járás mezőgazdasági termelőszövetke­zeteinek nagy többsége jelenleg eléggé nagy összefüggő tagcsított területtel rendelkezik. Van tehát módjuk ah­hoz, hogy a legjobbak után csaknem valamennyien be­bizonyíthassák a szövetkezés fölényeit az egyéni kisáru­termeléssel szemben. Itt az ideje, hogy a termelőszövet­kezetek teljes erejükkel a modern, magas kultúrájú, a legfejlettebb agrotechnikai módszereket alkalmazni tudó termelés felé forduljanak. Mindezek mellett módot kell adni az egyéni paraszt­ságnak, hogy végre éljen azzal a szavakban már annyit hangoztatott lehetőséggel, melyet fokozatosságnak neve­zünk. így élvezheti a dolgozó parasztság az állam jelen­tős támogatását. E segítség igénybevétele nélkül véle­ményünk szerint a járás és a város egyénileg dolgozó p: . . ' -I .0 JV: . . 'rt'-V— melés útján. A fokozatosság elvének érvényesülése alatt eddig leginkább csak a termelőszövetkezeti csoportokat értettük, melyeknek tagjai egy-két közösen végzett mű­velettől eltekintve továbbra is egyénileg gazdálkodnak, de, mert közös társulást alkotnak, nagyobb eredménye­ket tudnak felmutatni a termelésben, mint amilyeneket korábban egyénileg értek el, jogosultak az alapszabály­ban meghatározott adófizetési, begyűjtési, géphasználati, az egyéni gazdáknál előnyösebb termelési kedvezmények élvezésére. A tapasztalatok azt mutatják: egy-egy ter­melőszövetkezeti csoport számos esetben szebb eredmé­nyeket tud felmutatni, mint jelen helyzetben számos mezőgazdasági termelőszövetkezet. Szép példáját mu­tatja ennek a mihályteleki Szabad Tisza Tszcs, mely paprika, gabona és szántóföldi növénytermelésben máris messze felülmúlta az egyéni gazdák eredményeit és nem egy gyöngébben működő termelőszövetkezetét is. A fokozatosság elvében rejlő lehetőségeket azonban korántsem merítik ki a termelőszövetkezeti csoportok. Eddig a tanácsok, a városi és a járási pártbizottságok is igen keveset tettek azért, hogy minél több különböző társulás jöjjön létre a városban és a járásban egyaránt. Eddig még csak azt sem nagyon vizsgálgattuk: milyen lehetőségeink vannak ezen a területen. A mostani kedvezőtlen száraz ősz szinte megparan­csolja az egyéni gazdáknak is — különösen azoknak, akik kötött talajon dolgoznak —, hogy rátérjenek a gép­pel való szántásra. A gépi szántás előnyeit a szegedi és a járásbeli egyéni gazdák már jól ismerik és igénylik is a gépi munkát. Ezt bizonyítják azok a szerkesztősé­günkhöz érkezett levelek is, melyekben kérik az egyéni gazdák, hogy nekik is szántsanak többet a gépállomá­sok. Ezeknek az egyéni gazdáknak szinte egy csapásra megoldódhatna közös problémájuk, ha géphasználati társulásokat alakíthatnának. így a gépállomások már a területükön működő géphasználati társulások földjei­nek megmunkálását is jó előre betervezhetnék, besze­rezhetnék a szükséges üzemanyagot, s egyszóval előre láthatnák, mennyi munkát kell végezniök az év külön­böző szakaiban. Ez előnyt jelentene a gépállomásoknak, s előnyt jelentene a társulásoknak is, mert az ide vonat­kozó rendelkezéseknek megfelelően a társulásban rész­vevő dolgozó parasztok még olcsóbban kaphatnák az amúgy Is eléggé olcsó gépi munkát. Igen nagy jövője lenne a járás községeiben a külön­böző termelési szakcsoportoknak, értékesítő, esetleg fel­dolgozó szövetkezeti társulásoknak is. Van például arra is mód, hogy a tagság által meghatározott alapszabály szerint működő kölcsönösen segítő hitelszövetkezetek is alakuljanak. Az ilyen szövetkezetben részvevő egyéni gazda könnyen juthatna előnyös visszatérítés mellett nagyobb összegű hitelhez. Újszegeden például már a múltban is működtek facsemete nevelő és értékesítő szakcsoportok. Bizonyára hálásak lennének érte az új­szegedi kiskertészek, ha most is adódna módjuk hasonló értékesítő, vagy termelési szakcsoportok létrehozásához. Ha szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztésében előttünk álló feladatokat röviden akarjuk meghatározni, ezt mondhatjuk. Eléggé szép számú szövetkezeti gaz­daságaink gazdasági és politikai megszilárdítása mellett arccal az alacsonyabb típusú szövetkezeti társulások szervezése felé. Ez egyáltalán nem idegen Szeged és a járás dolgozó parasztsága előtt. Az MDP küldöttsége folytatja tanácskozásait Jugoszláviában ,Miről írjon Belgrád: Az MDP küldött­sége kedden délelőtt ünnepé­lyesen koszorút helyezett el a Belgrád közelében lévő Avala hegyen az ismeretlen katona emlékművén. A magyar és a jugoszláv himnusz elhangzása után el­helyezték az emlékművön a koszorút, amelyen ez a fel­irat áll: „Jugoszlávia hős fiai­nak — a Magyar Dolgozók Pártja." A magyar delegáció tagjai a koszorúzási ünnepség vé­gén megtekintették az em­lékművet, amelyet Metrovics­nak, a ma is élő világhírű szerb szobrásznak a dombor­művei és szobrai díszítenek. Az MDP küldöttségének tagjai az ismeretlen katona emlékművénél rendezett ko­szorúzási ünnepségről gép­kocsikkal a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége székhá­zához haitattak. ahol Alek­szandar Rankovics, Szvetozar Vulamanovics-Tempo vezeté­sével a JKSZ képviselői vár­ták őket. A két párt képviselői 11 óra előtt 10 perccel foglalták el helyüket a tárgyalóteremben, ahol folytatták a hétfőn meg­kezdett tárgyalásokat. A keddi tanácskozások A Jugoszláv Kuínmuri,sióit Szövetsége és a Magyar Dolgo­zók Pártja küldöttségeinek 1956. október 10-í megbeszéléseiről az alábbi közleményt adták ki: — Kedden délelőtt a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége központi székházában folytatód­lak a megbeszélések a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Joszip Broz-Tito fogadása az MDP küldöttsége tisz!e'e!ére Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz-, ponti Bizottsága végrehajtó bi­zottságának főtitkára kedden esto ünnepi fogadást adott a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége küldöttségé­nek tiszteletére. A fogadás légkörben folyt lo, Valamennyi osztrák lap feltűnő helyen számol be a Magyar Dolgozók Pártja kül­döttségének jugoszláviai láto­gatásáról. és Gerő Ernőnek, a küldöttség vezetőjének Belgrádban tartott üdvözlő beszédéről. Az osztrák sajtó Nagy Imre a Délmagyarország V Ankét a szerkesztőségben „Miről írjon a Délmagyaror­szág?" címmel, október 19-én; pénteken délután 5 órakor an­kétot tartunk a szerkesztősé­günk klubhelyiségében (Lenin utca 11. emelet.) Kérjük la­punk olvasóit, levelezőit, tudó­sítóit, jöjjenek el a megbeszé­lésre, mondják el véleményüket a lapról, és javaslataikat. Vacsora a magyar küldöttség tíszlelek'rs Párttagsági ügyének rendezé- _ Ankétot rendez az Ör­séről is vezető helyen ad hírt. ..... , Az österreichische Volks- ^egészségügyi Dolgozok szívélyes baráti shmmc< az Osztrák Kommu- [ Szakszervezetének egészség­it ista Párt központi lapja, tudományi szakcsoportja ok­ismerteti Horváth Zoltánnak | tóber 26-án és 27-én a Tudo­a Nepszavaban megjelent cikkét, amely élesen bírálja manyegJretem auditórium Rákosi Mátyás magatartását ! maximumában. Itt a mező­a legutóbbi évek eseményei- I gazdasági egészségügyi kér­vel kapcsolatban. I déssket tárgyalják meg. Alekszandar Rantkovics. a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tag­ja hétfőn este vacsorát adott a Magyar Dolgozók Pártja Belgrádban tartózkodó kül­döttségénele tiszteletére. A vacsorán a magvar párt­küldöttség valamennyi tagja részt vett. Ezenkívül jelen volt dr. Münnich Ferenc bel­grádi magyar nagykövet is. jugoszláv részről pedig Szve­tozar Vukmanovics, dr. Vla­dimír Bakarics és Lazar Ko­lisevszki. a JKSZ Központi Bizottsága végrehajtó bizott­ságának tagjai, továbbá Dob­rivojr RO^PSryylya-'-rs DT1­san Petrovics, Szpaszeniia Babovics, Rodoljub Csolnko­vics, Szlobodan Penezics és Sóti Pál, a JKSZ Központi Bizottságának tagjai. A jugoszláv és az osztrák sajtó A III. KERÜLETI TANÁCS MEGVITATTA AZ 1957. ÉVI KÖLTSÉGVETÉST A kerületi tanács végre­hajtó bizottsága megvitatta az 1957-es költségvetés. kóláink fenntartása, beren­dezések felújítása külön nagy összeget foglal el a Megelégedéssel vették tud...- költségvetésben. A Földmű­másul, hogy a megyei tanács ves utcai általános iskola pénzügyi osztál;- a a költség- tantermeibe cserépkályhákat és a Magyar Dolgozók Pártja a belgrádi tárgyalásokról küldöttségei között. Megvizsgálták többek közölt A keddi jugoszláv lapok a további együttműködésnek, a vezető helyen nagy teriede­Jugoszláv Kommunisták Sző- lemben foglalkoznak az MDP vétségé és a Magyar Dolgozók küldöttségének Belgrádba ér­Pártja közötti kapcsolatok fej- kezésével és az MDP és a iesztésének kérdéseit, valamint JKSZ közötti tárgyalások a két ország szocialista építő megkezdésével, munkájának tapasztalatait. A Borba első oldalán lci­Mindkét oldalon kifejezték azt emelve jelenti, hogy a ma­az óhajukat, hogy a tájékozta- gyar pártküldöttség megérke­tás és a küldöttségek cseréje út- zett és megkezdte megbeszé­ján sokoldalúan elősegítsék egy- léseit. A lap feni/képeket iS más kölcsönös megismerését és közöl a tárgyalásokról, tapasztalatainak tanulmánya- A Politika első oldalának zását. _ _ tudósítását két fénykép kísé­A két párt képviselői közöt- ri, amelynek egyike Gerö ti eszmecsere baráti légkörben Ernő és Joszip Broz-Tito. a és a vélemények őszinte kifeje- másik pedig Gerö Ernő és zésének jegyében folyt 1°­Az MDP küldöttsége sálát tett Belgrád u!cáín A Magyar Dolgozók Pártja Jugoszláviában tartózkodó küldöttsége kedden délután megtekintette a jugoszláv fő­várost. A küldöttség tagjai délután négy órakor a Sztari Dvorból gépkocsikon a Kalemegdán­parkhoz hajtattak. Végigsé­táltak a park útjain, majd megtekintették a jugoszláv népfelszabadító harcosok em­lékeit, amelyeket a Kalemeg­dán-parkban őriznek. A párt vezetői a Kalemeg­dánról a Terazijere, Belgrád egyik központi utcájára men­tek. majd rövid időre betér­tek a „Teraziie" kávéházba, és a zsúfolt helyiség egyik asztalánál török feketét fo­gyasztottak. A küldöttség ezt követően a Tito-marsall utcán végig­sétálva a magvar követségen tett rövid látogatást. A városnézés és séta mint­egy 2 óra hosszat tartott,. Alekszandar Rankovics kéz­fogását örökíti meg. Valamennyi jugoszláv lap­ban megjelent a Népszava „Visszavonhatatlanul: előre'.'' című cikke. A Borba ismét visszatért Rajk László és Justus Pál beszélgetésének ismertetésére a Népszavában megjelent cikk alapján. Ezt a beszélgetést egészében közli a Politika is. vetés tervezetét minden küló­ru j.v'tás nélkül jóvá­hagyta. Az 1957-es év költségveté­se az 1958-os évhez viszo­nyítva 21.4 százalékkal ma­gasabb. 1957-ben 211 ezer fo­rinttal többet fordítunk az utak felújítására, mint 1950­ban, a közvilágítás javítási­ra 364 ezer forinttal többet. 105 ezer forintot fordítunk parkok, játszóterek rendbe­hozására, felújítására. A Te­réz utca mindkét oldalát, a Szent Antal utca mindkét ol­dalát, a Remény utca még ki nem javított oldalát, a Rákó­czi utca mindkét oldalát, a építünk, a móravárosi álta­lános iskolát 116 ezer íorir tos költségvetéssel hozzuk rendbe. A jövő évben öt vé­dőnő helyett hét dolgozik kerületünkben. Bölcsődéink­ben öt fiatalkorú lányt alkal­mazunk. A bölcsődék mosó­gépeket kapnak. Az egyéni segélyeket 80 forintról 100 forintra emeljük. Ebben a se­gélyben 150 ember részesül. Így tehát ez 180 ezer forint kiadást jelent évente. Ahhoz, hogy kerületünk fejlesztési tervét megvalósít­suk, a lakosság összefogásá­ra, tanácstagok és a Hazafi­as Népfront-bizottság min­Petőfi Sándor sugárútig fel- den tagjának becsületes, oda­újítja a kerületi tanács. adó munkájára van szükség. A közoktatás terén az is- Sziládi Sándor MEGALAKULT AZ "IFI" VEZETŐK KLUBJA A tanító- és tanítónőképző diákjaiból Börcsök Vince ta­nár vezetésével megalakult az ifjúsági vezetők klubja. Célja az, hogy a leendő ta­nárokat, tanítókat előkészít­se az úttörőszervek munká­jának irányítására. Október 7-én a Pedagógus Szakszer­vezet klubhelyiségében volt az első közös összejövetelünk örömmel vettünk tészt az első összejövetelen, ahol ba­rátságos környezetben be­széltünk az eljövendő fe.­adatainkról. Megfogadtuk, hogy ezeket a megbeszélése­inket komolyan vesszük, s tanulva, szórakozva készü­lünk hivatásunkra. Gulácsi Eva titkár A Minisztertanács határozata Nagy kedvezmények a fííszerpapriNa termsszldknek Az utóbbi években sok panasz hangzott el a fűszerpaprika-ellátásra. Az üzletekben esetenikint kifogyott a jó minőségű csemege és az édesnemes paprika, ugyanakkor a megnövekedett külföldi keresletet sem tudtuk kielégíteni. Jogosain kifogásolták a forgalomba hozott áru minőségét is. A visszaesés oka jórészt az alacsony át­vételi ár volt. A szegedi és a kalocsai zárt körzetekben nem fizetődött ki a fűszerpap­rika termesztése, a termelők más szerző­déses növényekkel jobban megtalálták szá­mításaikat. A paprikatermesztés más terü­letekre tolódott, ahol kellő hozzáértés hiá­nyában kevés és gyenge minőségű paprika termett. Az áldatlan helyzet felszámolására a Mi­nisztertanács határozatot hozott a fűszer­paprika-termesztés fejlesztésére. A rende­let nagy kedvezményeket biztosít a fűszer­paprika-termesztőknek és a termesztést is­mét a szegedi és a kalocsai zárt körzetekbe irányítja. Az eddigi 2.10 forintos kilónkénti átvételi átlagárat most 3.40 forintra emel­ték. A fűszerpaprika-termesztésre szerző­dött terület mentesül a tej-, a tojás- és a húsbeadás alól, ezenkívül terménybeadásra háromszoros mentesítést kap a termelő ab­ban az esetben, ha holdankint 25 mázsa termést ad át. Ez a háromszoros terület­mentesség 1958 végére a zárt körzetekből kívüleső területeken egyszeresére csökken. A rendelkezések máris éreztetik kedvező hatásukat. A szegedi zárt körzetben, ahol tavaly hét hónapig tartott a szerződéskötés, az idén három hét alatt megkötötték a szerződéseket

Next

/
Thumbnails
Contents