Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-16 / 244. szám

VT&AG PROLETARJAI EGYESÜLJETEK! IBHIflIinMBBMllM^ SZEGED VÁROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 244. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1950. október 16. Mai számunkból: Repülőgép elrablást kísérlet (2. oldal) A népfront az legyen, amit a neve kifejez (3. oldal) Román vendégeink fellépése a Tosca-ban (4. oldal) AZ IFJÚSÁG VÉDELMÉBEN Ha tévedéseinket nem számítanánk az elmúlt jó egy évtizedben végzett dolgaink­ban, akkor közel volnánk azon ítélet ki­mondásához, hogy a háború alatti és köz­vetlen utáni felzaklatott élet mára már lehiggadóban van, vagyis az emberek, a felnőttek és a fiatalok moralitása helyes mederben alakul a kor felfogása szerint. Ez az ítélet azonban elhamarkodott volna, ha nem vennénk figyelembe a közelmúlt esztendők szülte ^bizalmatlanságokat, „tör­vényesített" törvenytiprásokat, a személyi kultusz egetverő hejehujázásait, amelyek­től mindjobban megrészegültek, akik kor­látlan kiskirályoknak érezték magukat, akik a nép „bizalmát" élvezték. Nos, ha mindez nem hatott volna ki az emberek életére úgy, mint ahogy kihatott a két vi­lágégés, „ha" ... Ám a jónak mondott és vélt rossz példák, a meggyőzés helyett az adminisztratív intézkedés, a parancsolga­tás, az egymástól való rettegés, és a ki;," és nagy hazugságok a mi életünkben, a felnőttek életében is nagyon éreztették és éreztetik hatásukat, hát még az ifjúság mindenre fogékony lelkében. Odáig értünk, hogy a Legfelsőbb Ügyész­ség kezdeményezésére — még nem későn! •— létrejöttek országszerte a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok, mert — mond­juk ki őszintén: — a család- és gyermek­védelmi gyámügyi ügyvitelünket is jelen­téktelen ügyintézéssé degradáltuk, s a tel­jesebb szociálpolitika helyett azzal dicse­kedtünk, hogy nálunk nincs munkanélkü­liség, s közben az „aranytojást tojó tyúk" mohón elette az amberek elől a minden­napokba vetett hitet, s otthagyta a robban­ni tanító keserűséget, amely visszafojtott­ságában a családtól való sokféle szökésre buzdított nem egy apát, nem egy anyát, — a gyermeki lélek pedig bitangjára eresz­tetett. Szegeden közel egy esztendő óta működ­nek mind eredményesebben a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok. Tagjai egysze­mű emberek: tcnárci, tanítók, óvónők, munkásasszonyok, akik nem a volt úriasz­szonyok és legényegyleti vezetők módjára gyakorolják az emberbaráti szeretetet, ha­nem, mert hisznek a társadalom egyenes­be kerülésében, s hisznek a nevelés erejé­ben. Az ő önként vállalt feladatuk az, hogy preventív lépéseket tegyenek, az ész­lelt esetekben megelőzzék egy-egy csal»ct, vagy gyermek elzüllését. Példa erre Ecsedi Gézáné, aki nemrég vitte haza az egyik család kenyérkereső emberét, aki talán ma már érti, hogy nem egyszerű vígaszokbol állították helyre az egyensúlyát, hanem a társadalmi segítés őszinte erejével. Hason­ló eseteket sorolhatnánk Szalók Berta, Ve­res László, Kasza Pálné és a többié* „praxisából" is, ahogyan a nemrégen még elbukottnak hitt fiatal fiúk és lányok útját nem egy esetben figyelemmel kísérik a gyermekotthontól a „próbaélet'-en át. Azonban néhány apró „szépséghiba" ne­hezíti e lelkes bizottságok munkáját. Se­hogysem tudják megérteni — és mások sem! —, miért hiszik nálunk, hogy 1950 ben a közgyámi és árvaszéki intézmén*­megszűnésével megszűntek a közgyámi fel­adatok is? Legalábbis ezt mutatja a m;­gyei jogú Szegednél a gyámügyi előadók megbecsülése. A III. kerületben a menzára nyíló előszobában, a II. kerületben az igat­gatási osztályvezetővel egy helyen szorí­tottak egy asztalkát a gyámügyi előadónak. Nem beszélve az I. kerületről, ahol ablak­nélküli, levegőtlen, sötét zugban dolgozik a gyámügyi előadó. Pedig az örökbefogadás, a családjogi helyzet rendezése, az apaság megállapítása, a gyámkérdés, az erkölcs' züllés és bűnözés megelőzése, a kiskorúak szülői felügyeletének gyakorlása, s nem utolsósorban — az államilag gondozotta­kon kívül — a gyámság alatt lévő kisko rúak magántulajdonának védelme és a többi, az itt fel nem sorolható „apróság" több megbecsülést érdemelne. A gyámügyi előadók jogvégzett emberek, mégis a ko­moly szakismeretet követelő ügyviteltől sokszor a hivatalsegédi hatáskörig m°nc munkát egymaguk végzik. Csoda-e, ha nincs is olyan tekintélyük a közvélemény előtt, mint amit feltétlenül meg kellene ér­demelniük. A másik szépséghiba: ha már van olyan rendeletünk, amely a szakmájában frissen szabadult, becsületesen dolgozó fiatalok érdekeit védi, hogy tudniillik a vállalat kö­teles meghatározott ideig, mint segédet al­kalmazni a felszabadult fiatalt, akkor le­gyen olyan rendelkezésünk is. amelv fel­menti ezen kötelezettség alól a vállalato­kat a hanyag, a szakmáját nem becsülő a munkáiéban here-módon viselkedő fia­tallal szemben. Például Nádudvari Éva női fodrászt hanyag munkája miatt a vállalat nem akarta megtartani a tanulói idő le­telte után, s egv idő múlva elküldte — jóllehet szabálytalanul. Az egyeztető bi­zottság visszahelyezte a leányt volt mun­kakörébe, miközben a többi fiatal nagy szemekkel figyelte, hogy vajon kinek lesz igaza, annak-e. aki vajmi keveset ér a munkája után ítélve, vagy annak-e. aki megköveteli a tisztes iparban végzendő tisztességes munkát. Nádudvari Évának lett „igaza", akit nem volt mód megfelelő, reá jó hatást gyakorló erkölcsi ítélettel bün­teni. amely büntetés egyben figyelmezte­tés is lehetett volna azoknak, akik őt te­kintettek „példakép'-nek. Ilyen „apró" kis kuszasá«oik sokszor ta­nácstalanná teszik a gyermek- és ifjúság­védelmi bizottságokat, amelyek oly sok bo­nyolult ügyben fáradoztak már eddig is embertársaikért. Az előbbiben és a hozzá hasonló esetekben példát statuálhatna a DISZ is a szegedi DISZ-biziottság. amely egyébként nagy barátja a gyermek- és if­júságvédelmi bizottságoknak, csak éppen nem ad nekik aktívákat, akik e bizottsá­gokban képviselhetnék munkájukkal ifjú­ságunk színe-javát. Egész Csongrád megyében egyetlen ügyész foglalkozik a fiatalkorúak ügyével, aki egyben börtönügyész, a nyomozás fel­ügyeletét ellátó ügyész is. és végül a fiatal­korúak ügyésze, holott — sajnos — az utóbbi nagyon is igényli le valóbb egyetlen ember teljes erejét. A BM Csongrád me­gyei főosztályán is megkívánna a fiatalok ügyével való foglalkozás egy teljesebb iogi és pedagógiai megalapozottsággal rendel­kező ügyvitelt, legalább két emberrel. Lehet és legyen is fontosabb közérdek a gyermek- és ifjúságvédelem, amelv mára odáig is kihatott, hogy távirati stílusban mondva: csökkent a fiatalkorú bűnözők és az erkölcsi okokból állami gondozásba vet­tek száma. Lődi Ferenc Szovjet kutatók Szegeden Tegnap délben Szegedre érkezett P. I Arisztov, az ivanovoi Textilkutató Initézet kutató mérnöke, valamint G. N. Kukán, a moszkvai Tex­tilmúszaki Egyetem profesz­szora és megtekintették a Textiknúveket. Az üzemiben Tóth László igazgató és Nagy Sándor főmérnök kalauzol­ták a vendégeket, akik nagy érdeklődéssel tanulmányoz­ták a munkát. Megmutatták azokat az új fonási eljáráso­kat is, melyeket a Textilmű­vek műszakijai Arisztov mérnök kezdeményezése nyo­mán folytatnak. Arisztov elvtárs bátor kezdeménye­zésnek, -merésznek" tartotta az új eljárást. Ugyanakkor elmondta saját kutatásait, majd átadta azokat a terv­rajzokat, fényképfelvétele­ket, melyeket az ivanovoi kutatóintézetiben készítettek. Ezek nagyban elősegítik majd a Szegedi Textilművek­ben is a termelékenység eme­lését. Egy új eljárás beve­zetésével például a kártolón 30 százalékkal emelhető a termelékenység, Az üzem műszaki dolgozói késő estig beszélgettek, vitatkoztak a felmerülő problémák meg­oldásán. A búcsúzáskor P. I. Arisz­tov és G.,N. Kukin elvtár­sak meghívták a Szegedi Tex­tilművek vezetőit a Szovjet­unióba s ígéretet tettek arra, hogy a legújabb szovjet szak­könyveket elküldik az üzem­nek és kérték, hogy egyes problémák megoldásában kérjék segítségüket. Megálla­podtak abban is, hogy a jö­vőben rendszeres kapcsola­tot tartanak majd fenn egy­mással. AZ „EGY POHÁR VIZ" — máiodik szereposztása Szentirmai Éva—Kovács Gyula szerelmespárja semmivel sem hevesbe rokonszenves a Dómján Edit—Kovács János párnák Szentirmai Eva Abigail-ja szép, szerelmes, eszes, s erejéből néha egy-egy finom arcjátékra, belső villanásra is futja, néha vi­szont leáll. Különösen a kevésbé mozgalmas részeknél és a darab elején érezni némi „kihagyáso­kat". Külön meglepetés és tegyük hozzá kellemes meglepetés Ko­vács Gyula játéka, akit eddig npcre'tszínészkcni könyvelt cl a színház és- a közönség egyaránt és most bebizonyítja a prózai Megérkezett Belgrádba az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kül­döttsége vasárnap este elutazott Belgrádba a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának küldöttségével folytatandó megbeszélésekre. A küldöttség vezetője Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, tagjai: Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János, Kovács István, az MDP Politi­kai Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron meg­jelent a párt és a kormány vezetői közül Ács Lajos, Kiss Ká­roly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Piros Ijászló, Bóruú Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint Horváth Imre külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának számos tagja, a politikai élet több vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Dalibor Soldatic, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere és a követség tagjai. se magasztos elveinek jegyében munkálkodjunk országaink, né­peink felvirágoztatásán. A magyar delegáció, o Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép nevében meleg szeretettel köszöntöm Jugoszlávia népéinél: kiváló vezetőit, Joszip Bro»­Tito elvtársat, a jugoszláv elvtár­saltat, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségét, Belgrád lakos­ságát, és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kemény harcok­ban megedzett hősi munkásosz­tályát és dicső népeit. Gerő Ernő ezután bemutatta Alekszandar Rankovicsnak a magyar küldöttség tagjait, majd pedig Alekszandar Rankovics is­mertette meg a magyar küldött­A Magyar Dolgozók Tártja munkásosztály kezében van ... a „,„6,,„ küldöttsége Gerő Ernő elvtárs mert mindkét félben megvan a ség tagjait"a °J*úgoszíáv""kom­vezetésével hétfőn kora délelőtt törekvés h a még füg. mun;sták Szövetsége pályaudva­érkezett ajugoszláv fővárosba. g3ben lévő dolgainkat rendezzük ron jelenlevő képviselőivel. £ kuldottse? különvonata pont- a te]jes nemzeli függetlenség, az A Magyar Dolgozók Tártja ban kilenc órakor futott be a á> flgyeibo va]. be nem küldöttsége a pályaudvarról a belgrádi pályaudvarra, ahol a avntkozás szellemében, s ugyan- „Stari Dvor"-ba (régi palotába! Jugoszláv Kommunisták Szövet- akkor .g k5lcsönös seglté. hajtatott sége képviseletében Alekszandar A belgrádi rádió a magyar— jugoszláv viszony alakulásáról szerepekhez való jogát is. Szí­nészi és emberi egyéniségéhez szépen simul a könnyed, ked­ves. naiv szerep. Nem dolgozik rikító színekkel, tud közvetlen, emberi lenni. De, — bár sokat tesz ezért — ő sem érdemli meg egészen Abigail-t. (ez persze a szerepen is múlik.) Hogy a Itét szerelmespár kö­zül mégis melyik az „igazibb", azt az olvasóra bízzuk. Nézze meg mindkét szereposztásban a darabot, s amelyik jobban tet­szik, azt nézze meg — harmad­szorra. S. E. Rankovics és Szvetozar Vukma­novics-Tempo, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtóbizottságá­nag tagjai, továbbá Dusán Pet- A Magyar Dolgozók Tártja gyanakvást keltettek a legszebb rovics ét Milos Minics. a Jugo- küldöttségének látogatása ha- emberi eszményekkel szemben. szláv Kommunisták Szövetsége zánkban jelentős esemény — A magyar közvéleményben Központi Bizottságának tagjai, állapítja meg Braniszláv Babics, széleskörű és komoly vilák foiy­Jozse Vilfan, Tito köztársasági a belgrádi rádió kommentátora. —' nak a jövőre vonatkozó összes elnök kabinetirodájának főtitká- Egy szomszédos szocialista or- fontos problémákról. A törvé­ra és Dobrivoje Vidics helyettes szág funkcionáriusainak jövete- nycsség biztosítása mellett na­külr.,7! államtitkár várta á ma- lé-ő! van szó, amely országgal pt-endre kerültek az ország de­gyar párt vezetőit. hazánk mindenkor baráti vi- mokratizálásának különböző for­A magyar küldöttség külön- szonyban kívánt élni. E viszony máira vonatkozó kérdések is. vonatán érkezett a pályaudvar- fejlődési vonala a múltban saj- A funkcionáriusok Iá­ra Lazar Kolisevszki, a Jugo- n0.s szaggatott volt, gorbckkel t0gatása az eszmecserék és a szláv Kommunisták Szövetsége teh azok miatt a feltételek nuatt, „J^-b. megbeszélések Központi Bizottsága végrehajtó- amelyeket a szocialista gondo- r m * országot érdeklő b zottságának tagja, Voja Leko- J«g^orlat sztálinista al- m- ho„á. vtes és Taso Romac, a JKSZ konya erőszako t reá. M. Jugo- . kölcsönös közeledés­Központi Bizottságának tagjai, sdaviaban orulunk annak a ma- ' . ben.5..ffesebu kaD(.s0_ akik Szabadkán fogadták a ma- üyarerszági elszántságnak, hogy ,a? IdalÁiSőz. gyar párt vezetőit. szakítanak a nehéz múlttal, mert Jat ^alakításához. " A delegációval együtt érke- a megváltozott feltételek min- A magyar és a jugoszláv raa­zett dr. Münnich Ferenc, a Ma- Jenképpen szilárd alapot jelen- gasrangú vezetők érintkezése és gyar Népköztársaság belgrádi olyan viszony kiaiakitá- megbeszélései kétségtelenül a nagykövete, aki a küldöttség s,ihoz, amely mindkét ország ja- kölcsönös megbecsülés, az egyen­elé"ment a magyar határig. vát szolgálja. jogúság és a szocializmus építé­A vonatból egymás után Közvéleményünk rokonszenv- sét jellemző sajátosságok meg­szálltak ki Gerő Ernő, Apró An- vel tekint az új helyzet kifejlő- értésének szellemében zajlanak tal. Hegedűs András, Kádár Já- késére a szomszédos Magyaror- majd le. Az egyes problémákkal nos. Kovács István. Alekszandar szágon, a kezdeményezés felsza- kapcsolatos véleménykülönbsé­Rankovics odalépett Gerö Ernő- badulására, amit sztálinista mód- gek kifejtése nem zárja ki a höz és fórron kezet szorított ve- szerekkel éveken keresztül elfőj- szabad megfontolásokat és dön­le. Két úttörő virágcsokrokat tottak. Az is, amit Rajk László léseket Ellenkezőleg, csak hoz­nvújtott át Gerő elvtársnak, úriénál mondott Apró Antal, a zájárul a jobb megismerkedés­Felhangzott a magyar, majd a Magyar Dolgozók Pártja Politi­jngoszláv himnusz, utána Gerő ka' Bizottságának tagja, a köz­elvtárs a mikrofonhoz lépett és vélemény tükröződése volt, a az alábbi beszédet mondotta: közvéleményé, amely leszámo­Kedves Elvtársak! Bst kövelel mindazokkal, akik amely politikai és gazdasági kér­... J _ , . az elmúlt esztendők során a désekben egyaránt az érdekek M!at .a , MaSyar Dolgozók személyi bizonytalanság rend- azonosságára mutat, mint a pro­1 árijának és a magyar népnek szerét építették ki, a rettegés bléma, amely akadályozhatná a küldötteit, nagy örömmel tölt pszihozisát teremtették meg és közeledés pozitív folyamatát, el bennünket, hogy eljöhettünk 1 a szomszédos Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaságba, baráti, elv­társi küldetéssel. Már nagyrészt eltemettük azokat a káros, mind­két országra és mindkét népre, valamint pártjainkra nagy mér­tékben hátrányos viszonyokat, amelyek néhány éven keresztül mérgezték és kiélezték az or­szágaink és népeink közötti kap hez és a tartósabb együttműkö­déshez, mert hiszen Jugoszlávia és Magyarország viszonyában sokkal több az olyan elem, Kö?lemény az MDP KV és a JKSZ K8 képviselői közölt folylalalt megbaszéiésekrS Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára. Hegedűs András, Kádár János, Apró Antal és Kovács István, az Belgrád: Belgrádban hét­főn délelőtt 11 órakor meg­kezdődtek a megbeszélések a Jugoszláv Kommunisták Szö­vétsége Központi Bizottsagá- „ m csolatokat. Hála mindkét ország nak képviselői és a Magyar MDP Központi Vezetősége vezető köre. kölcsönös törekvé- Dolgozók Páitja Központi Politikai Bizottságának tag­se.nek, népeink akaratanak meg- Vezetőségének képviselői kö­feleloen az elmúlt években élükön Joszip Br02. igen jelentós_ előrehaladás tor- Tito„a!> a jugos2iáv Kom_ tént az országaink között, jó- munist4k Szövelsé2e főtitká­rával, illetve Gerö Ernővel. a Magyar Dolgozók Pártja szomszédi, baráti, testvéri vi­szony és szoros kapcsolatok meg­teremtése útján. Különösen gyü­mölcsöző volt e tekintetben az elmúlt esztendő, melynek folya­mán együttműködésünk megja­vításában és kifejlesztésében a iai. valamint Münnich Ferenc belgrádi magyar nagykövet. Az elvtársi és baráti lég­körben lezajlott délelőtti megbeszélések után Tito elv­Központi Vezetősége első tit- társ, a ebédet kárával. rendezett a vendégek tiszte­Jugoszláv részről a megbe­szélésen Joszip Broz-Tito, a gazdaság, a tudomány a kulin- JKSZ főtitkára mellett Alek ra, a sport területen kozos ero- , leszítéssel komoly eredményeket cr'ünk el. MDP Központi Vezetőségének első titkára és Tito elvtárs, a JKSZ főtitkár Mosa ra Pohárköszöntőt mondott a barátság es a kölcsönös kap­csolatok elmélyítésének szel­lemében. Rarikovics, Pijade, Szvetozar Vukmano­Meg vagyunk győződve arról, vics, Ivan Gosnjak, Vladimír hogy jelenlegi küldetésünk je- Bakarics, és Lazar Kolisev­lentos lepessel fog liozza/arulni a ,. pártjaink közötti elvtársi együtt- ' a JK-SZ Központi Bi­működéshez, s a népeink közötti zottsága végrehajtó bizottsá- ságának és a Magyar Dolgo­harátság megszilárdításához és gának tagjai, valamint Dob- zók Pártja Központi Vcz"tő­kifejlesztéséhez. mert mindkét rivoje Radoszavljevics és Du ségének küldöttsége közötti ország a szocializmust építi, mert san Petrovics, a JKSZ Köz- megbeszélések az előre meg­országainkban a hatalom a dol- ponti Bizottságának tagjai, határozott program szerint gozó parasztsággal szövetséges magyar részről pedig Gerö folytatódnak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott-

Next

/
Thumbnails
Contents