Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-14 / 243. szám

Vasárnap, 1956. október 14. IEUIWTIINHZK Áz első kerület sem marad el Óvodaépítés és iskolabővítés Újszegeden — 40 000 forint szobrok elhelyezésére és műemlékek megjelölésére — Még sokan garázdálko-dnak a ligetben ! Miután írtunk a második, majd a harmadik kerület fej­lesztését célzó tervekről, több olvasónk feltehette .a 'kérdési: hát az első kerülettel mi lesz? Hát az első keyület sem marad el. Megkérdeztük Kiss Ferenc mérnöklöt, az első kerületi tanács városgazdálkodási csoportvezetőjét a kerület fejlesztési tervei felől, aki készségesen ismertette ezetket. — Az I. kerület fejlesztési terve elsősorban U'szeged városrész felé irányulnak, mert ez, az I. kerület szerves tartozéka, ez Ideiig igen el volt hanyagolva. De emellett nem feledkezünk meg Belvá­rosunkról sem. Tanácsunk folyamatosan kiépíti a Bér­kert utcát, hogy a József At­tila-telep lakosságának .1? közlékedé-t biztosítson. A Bérkert utcának a csatorná­zási munkái már folyamat­ban vannak. A jövő éviben pedig megkezdjük az utca kocsiútiának és gyalogjárói­nak kiépítését. Ez az építke zés körülbelül két évig fog tartani. A Bérkert utcát a Tisza hídfővel összekötő Nép­kert-sor kocsiútiának aszfal­tozási munkája, valamint ezen útvonal korszerű vil­lanyvilágítással való ellátása már folyamatban van. A Vé­dőnőképző Intézeti villamos­megállóhoz vezető út és a villamosmegállóhelv kiképzé­se ez év folyamán szintén megtörténik. A jövő év ele­jén pedig megkezdjük a Fő­fasor csatornázási munkáit és sor kerül a Főfasornak a Terrsesváfi körút és Közép­fasor közötti szakasza kiépí­tésére, egyelőre makadám­burkolattal. A Főfasor ligeti házak közti szakasza korszerű neonvilágitást kap. A Közép­fasorban lévő földművesszo­vetkezeti árudához vezető utat vállalati kapacitás hiá­nyában nem tudtuk karban­tartani, ezért most a végre­hajtó bizottság az útnak házi' kezelésben való karbantartá­sához járult hozzá. 1957-ben sor kerül a Balfasor karban­tartási munkáira, mert ez az útvonal lesz hivatott a Jó­zsef Attila-telepre irányuló közúti forgalmat szolgálni ad­dig. amíg a Bérkert utca ki­épül. Jövő évi beruházási tervünk keretélben tervbevet­tük az újszegedi holt Maros meder szivattyúval való el­látását, melyre egv nagytel­jesítményű szivattyúberende­zést már beszereztünk. Sor kerül újszegedi Bcbolics tele­pünk belvízmentesítésére is. melyre szintén hitel biztosí­tását kértük. — Oktatási intézményeink fejlesztése során sor kerül új kéttantermes óvoda építésére, mely előreláthatólag az új­szegedi Thököly utca és a Rózsa Ferenc sugárút keresz­teződésénél létesül. Megvizs­gálásra kerül az újszegedi Bérkert utcai általános isko­la alapzata, és amennyiben lehetséges, ezen iskola emele­tet kap a nagy számú tanuló­ifjúság elhelyezésére. Ameny­nyiben az emeletráépítés -em lehetséges, az iskola szárny­épülettel bővül. Az újszegedi Bérkert utca körzeti orvosai rendelőépítési munkái e hó­nap folyamán megkezdődnek és a jövő év első felében az intézményt rendeltetésének átadjuk. — A jövő év folyamán a Belvárosban korszerűsítjük a Mikszáth Kálmán utca kocsiút-páiyáiát és szélesítésre kerül a gyalog­járó, hogv a piaci forgalom azon akadálytalanul lebonyo­lódhasson. Az utca kőburko­lati anyaga az újszegedi Ma­rostői utcára kerül, amelynek burkolását szintén tervbe vettük. Az újonnan épülő ál­lami lakóházak előtt, a Nagy­körúton úi gyalogjárót épí­tünk. s ugyanitt megkezdjük a Nagykörút ezen oldalának parkosítását. Felújításra kerül újszegedi ligetünk víztorony körüli része és a Sztálin sé­tánynak a múzeum körüli parik-részlete is. Költségveté­sünkben 40.000 forintot irá­nyoztunk elő szobraink alap­zatának helyreállításéra, mű­emlék-épületeink emléktáb­lával való ellátására és a mú­zeumban elfekvő szobraink kihelyezésére. Alkalmasabb helyre telepítjük a Sztálin körúti orvosi rendelőt és is­kolafogászati rendelő építését vettük be a jövő évi tervünk­be. De még ez év folyamán befejeződik a Hazafias Nép­front-bizottság hathatós se­gítségével a Bartók Béla-téri gyermekjátszótér, továbbá a Tábor utca új aszfalt-kocsi­út.iának kiépítése is. — E nagyszabású program végrehajtásánál számítunk a lakosság hathatós támogatá­sára, a különböző társadalmi munkák vállalására és elvég­zésére, továbbá társadalmi tu­lajdont képező létesítménye­ink megvédésére. Mert sajnos még mindig gyakran találko­zunk ligeti fáinkat kopasztó felelőtlen egyénekkel, gya­logjáróra felhajtó fuvarosok­kal és gépiármúvezetőkkel. új gyalogjárójukat nem taka­rító háztulajdonosokkal park­jainkban száguldó kerékpá­rosokkal. Ezeknek szintén részt kell vállalniok a társa­dalmi nunfeában és a közva­gyon védelmében legalább olyan mértékben, hogv léte­sítményeinket ők maguk ne rongálják, azok élettartamát ne csökkentsék. kidolgozásában igen hatékonyan közreműködött. A Szegedi Ruhagyár dolgozói nagy örömmel és lelkesedéssel állították össze második ötéves Elkészült a Szegedi Ruhagyár önálló második ötéves terve öt új korszerű munkaterem — Ujabb munkaalkalom A Szegedi Ruhagyár a határ- emelkedés számokban kifejezve igen sok segítséget adott a párt idő előtt két nappal elkészítette többek között azt jelenti, hogy a és a szakszervezet, s különösen második ötéves tervjavaslatát. A Szegedi Ruhagyár 1960-ban — Mári Sándorné szakszervezeti vállalat dolgozói igen nagy jelen- 1955-höz képest — mintegy 100 termelési felelős, aki a szociális tőséget tulajdonítottak annak; ezer darab férfi szövetöltönnyel és kulturális fejlesztési tervek hogy a kormányzat módot adott tud majd többet gyártani a nép­számunkra tervünk önálló ki- gazdaság számára, dolgozására és a vállalat fejlő- Mindez csak ízelítő a Szegedi dési irányának megszabására. En- Ruhagyár ötéves tervjavaslatá­nek a terv javastatnak az elkészí- tói és az abban körvonalazott tése igen nagy és szép feladatot nagyméretű fejlődéséből. Ennek tervünket, s ugyan ilyen Iclke­jeíentett a Szegedi Ruhagyár dol- a tervjavaslatnak a kidolgozását sedéssel akarnak munkálkodni gozói számára. a vállalat valamennyi dolgozója annak végrehajtásán is. Ahhoz Az önálló második ötéves terv szívügyének tekintette, de külön azonban, hogy ez a terv valóság­hidolgözásának irányítására az elismeréssel kell megemlékezni gá váljék, feltétlenül szükséges üzemben egy külön tervbrigádot Ménesi Imréné tervosztályveze- az irányító szervek hatékonyabb hoztak létre, melynek vezetőjéül tőről, aki a tervbrigád vezetését segítsége és támogatása is. Re­jt lénesi Imréné tervosztályveze- szakszerűen, szívvel-lélekkel vé- méljük, hogy a megvalósítás so­1üt ielöltc ki a vállalat vezetősé- gezte. A tervek elkészítésében rán ebben sem lesz hiány, go és pártbizottsága. Ennek a tervbrigádnak az irányításával a dolgozók tömegeit sikerült be­kapcsolni a tervezés felelősség­teljes munkájába, s ilyenformán mintegy 800 javaslattal segítette az üzem kollektíva ja a tervezési munkát. Az első feladat'az volt, hogy számot vessenek: .'a második öt­éves terv folyamán milyen be­ruházási források állnak a vál­lalat rendelkezésére és hogy sa­ját eszközökből milyen beruhá­zásokat képesek megvalósítani a terv folyamán? Pontosan meg kellett határozni a beruházási összegek belépésének időpont­ját és az ezzel kapcsolatos kapa­eitás-bővülést is. Az elkészült, tervjavaslat ismeretében közöl­hetjük, hogy a Szegedi Ruha­gyár óriási fejlődés előtt áll, — az üzem üt új korszerű munka­teremmel bővül és ezáltal a sze­gedi dolgozók részére komoly munkalehetőségeket biztosít. Ez­zel a kapacitásbővüléssel pár­huzamosan új öltöző és fürdő helyiségeket, új kultúrtermet és cbgdlőt kap a vállalat. A jelen­leg meglévő gyártástermek kor­szerűsítésén kívül átszervezik és gépesítik a szállítási munkák je­lentős részét is: Az 1955. évi színvonalhoz vi­szonyítva a gépesítés és a profilí­rozás következményeként az öt­éves terv végére az üzem terme­lékenysége 28.4 százalékkal emelkedik. Ez a termelékenység Halált okozó gázolás ügye a szegedi közlekedési bíróság előtt Ez év szeptember 4-én az mögött kerékpáron baladó Tápai MSZT budapesti központjának Mihály és Tápai Mihályné szaty­mintegy 40 főnyi társasága mazi lakosokat, akik mindketten szállító társasgépkocsija belgrád kivilágított kerékpárral baladtak útiránnyal Szeged felé haladt a az úttest szélén. Mindkét kerék­nemzetközi úton. Az autóbuszt pár prizmával is fel volt szerei­Deák Tihamér budapesti XIX. ve. Az autóbusz a kerékpárosokat kerület, Vekerle utca 6.) sofőr szabálytalanul előzte és az első vezette a kisteleki útvonalon, mintegy 50 kilométeres sebesség­gel. Szeged határába érve az autóbusz utolérte az egymás kerékpárost, Tápai Mihálynét balálra gázolta. A halálos gázo­lás ügyében hétfőn tart tárgya­lást a szegedi közlekedési bíró­ság: Kényszer és prémium A deszki Béke Termelő­szövetkezeti Csoport utóbbi közgyűlésén hallottuk, elő­ször Vágó Fülöp dolgozó paraszt mondotta, de aztán szóvá tették ugyanezt má­sok is: a deszki cukorrépa­átvevőhelyen a cukorgyár megbízottja csak azoktól a gazdáktól veszi át elsősor­ban a répatermést, akik még az átadás előtt megkö­tik a jövő esztendőre az új répatermelési szerződést. A dolgozó parasztok Dcszken is nagyon jól tudják, hogy kötelezően csak a búzave­tést írja elő a Miniszterta­nács határozata, de répái és efféléket mindenki any­nyit termel, amennyit akar, s ha nem termel, akkor sem lehet senkit sem cukor­répaíermelésre kényszerí­teni. Márpedig Deszken ez történik, mert aki nem köt szerződést, azt, mint Vágó Fülöp is elmondotta, haza­küldik a termésével együtt. A panaszkodó gazdák azt is megmondták, hogy rendjén van, hazaviszik ter­mésüket, de majd csak ak­kor adják át, ha a cukor­gyár autói érte jönnek. Minden dolgozó paraszt tudja, a cukorrépatermelé" igen kifizetődő, igen jó árat fizet érte államunk, nem is panaszkodik erre senki­sem. Éppen ezért tavaszig, mire a cukorrépavetés ide­je elérkezik, úgyis leszerző­dik minden gazda. Semmi szükség nincs arra, hogy ilyen kényszerítő eszközö­ket használjanak velük szemben, mert bizony eb­ből még arra is gondolhat­nak, hogy talán bizony le akarják szállítani a cukor­répa átvételi árát, ezért sietnek a termelési szerző­dések megkötésével, Pedig erről szó sincs, csupán az a mozgatója a dolognak, hogy a termelési felelős a szer­ződéskötések után sok pré­miumot szeretne kapni. Gép- és gyorsíró verseny lesz Szegeden A dolgozók gépíró- és gyorsíró versenyeit minden év október hónapjában ren­dezi meg az Országos Gyors­író- és Gépíró Versenybizott­ság. Kérjük a hivatalok, vál­lalatok. üzemek vezetőségét, a szakszervezeti bizottságokat és a tömegszervezeteikeit, hogy segítsék elő a dolgozók részvételét a gyorsíró és gép­író versenyeken. Az 1956. évi gépíró és gyors­író versenyt október 20—21­re tűzte ki a versenybizott­ság. A verseny helye: Gépíró és Gyorsíró Iskola. Sztálin sétány 14. A verseny beosz­tása: október 20-án délután 4 órakor gépíró verseny, ok­tóber 21-én. délelőtt 9 órakor 300—200 szótagos, 11 órakor pedig 250—150 szótagos gyorsíró verseny. A jelentkezők nevezésüket a Gépíró és Gyorsíró Iskola címére küldjék be (Sztálin sétány 14.). Nevezéseiket a verseny megkezdése előtt is elfogadunk. Nevezési díj fo­konként 1 forint. Verseny ügyekben felvilágosítást az iskola versenyfelelőse ad. (Telefon: 41—52.) Gépíró és Gyorsíró Iskola igazgatósága Október 20-ig megválasztják a szabálysértési bizottságokat A Minisztertanács nemré­giben törvényerejű rendele­tet hozott a szabálysértési bi­zottságok felállításáról, me­lyek az igazságszolgáltatás egyszerűsítését és demokra­tizmusát szolgálják. Ezzel kapcsolatosan munkatársunk Bozó Sándortól, a megyei ta­nács v. b.-titkárátói kért tá­jékoztatást, aki a következő­ket mondotta: — A községekben most fo­lyik a szabálysértési hizott­hajtó bizottsági és tanácsta­gok részvételével. Eddig 25 községben már .megválasztot­ták a szabálysértési bizottsá­gok tagjait, de az októberi tanácsülések során huszadi­káig befejeződnek a válasz­tások. A kioktatás viszont 20 és 30-a között történik meg. A szabálysértési bizottságok­nak az igazságszolgáltatás egyszerűsítése szempontjából van jelentőségük, mert a sér­tett felek és a sérelmezők első ságok megalakítása, a végre- fakón a bizottsághoz, másod­fokon az illető község taná­csának végrehajtó bizottságá­hoz fellebbezhetnek. Így nem kell járási szervhez fordulni, hanem 'helyben intéződik el a dolog. A szabálysértési bizottsá­gokkal kapcsolatban a me­gyei tanács igazgatási és szervezési osztályának veze­tői országos értekezleten vesznek részt, ennek alapján kezdődik majd meg a Mi­ni sz tertanács rendeletének .végrehajtása. Egy népnevelő naplójából ki em tudom mitől van, hogy mostanában félek elmenni ahhoz a házhoz is, ahol régebben kedves vendég vol­tam. Félek, hogy belém látnak és észre veszik, hogy elrom­lott, összekuszálódott bennem valami és amit mondok. .íz nem borzongat meg, mint valamikor, nem a szívemből jön, hanem fegyelmezett, regulázott eszem diktálja. Érzem, hogy hangom lepattog a házigazda értelméről, a lelkét meg szinte nem is érinti, mert üres, lapos, amit mondok, mint a jég­vert kalász. Untatom, a terhére vagyok, nem is figyel rám, hanem az asszonnyal osztozik egy kis semmiség miatt, mint­ha jelenlétem idegesítené. Hagyja, hogy beszéljek a leve­gőbe, majd csak belefáradok és szedem a sátorfámat. Én meg egyáltalán nem takargatott közönyét látva sajnálni kezdem önmagam, mert ma sem mentem haza a családom­hoz, az asszony megint veszekedős hangulatban vár maid. hogy csak éppen én vagyok az a túlbuzgó kommunista, aki­nek ott kell lennie mindenütt. e ezt még ki lehet bírni valahogy, meg lehet szokni, az asszonynép nem élhet perelés nélkül. Hanem azt nem lehet megszokni, hogy hitetlenül és kínnal hallgatják az embert, ha hallgatják. Máskor kocogott a nagylány a székkel, kötényével le is törülte, most meg hagyják, hogy álljak az ajtóban, nem mondják, hogy kerüljek beljebb. Ámítorri magam, hogy ugyanolyan vagyok, mint voltam, épp olyan őszinték a szavaim, pedig ez nem igaz. Becsapom saját éneimet és be akarom csapni ezeket az embereket, is. mert nem vallom be nékik, hogy engem se az érdekel, amit beszélek, amiről hivatalosan kellene, hogv beszéljék, hanem elpazarolt hitemet, haldokló ideáljaimat szeretném inkább siratni, megosztani kínzó gondjaimat. Ügy vágyódom arra, hogy bocsánatot kérjek minden hazugsággá silányult ko­rábbi Ígéreteimért, lelkendezéstől csöpögő frázisaimért, de nincs erőm, megbénít a bűntudat. Ezért nézem folyton a küszöböt, cipőm orrával lapigatva az ereszcsorgás porát, amit kifürödtek a tyúkok. Nem, nem hisznek itt már nekem, hiába tenném ki a lelkemet. Akár szárnyam is nőhet a lel­kesedéstől, tüzet foghat bennem a pátosz (amiről egyelőre szó sem lehet), csak legyintenek rám: Mindenki végzi a dol­gát, jönnek-mennek az udvaron, mintha ott se volnék, mint­ha csak levegő volnék, semmi volnék. Már a nyelvemen van, hogy kimondjam: Én tiszta vagyok, becsületes vagyok, én nem tudtam, hogy nem mond igazat a szám. engem is becsaptak, félrevezettek, amikor demokráciát, magasabb­rendű erkölcsöt prédikáltattak velem azokban a sötét és bűnös esztendőkben. De csak szorítom össze a fogam, mert a sírás fojtogat, az eljátszott bizalmat siratom. És különben sem igaz, hogy én semmiért sem vagyok felelős, hiszen em­ber vagyok, nem állat, gondolkodnom kellett volna, látnom kellett volna, és jelezni bátran a veszélyt, nem pedig kilak­kozni jelentéseimben a jajok és panaszolta valóságát. Roszul esik, hogy egyáltalán nem méltányolják itt már a jószán­dékot, de hogyan is méltányolnák, amikor könny, vergődés, hideglelés, börtön jött a nyomában. C zákadék ásít közöttünk feketén, iszonyatosan. Nem úgy keletkezett isteni parancsra, egyik pillanatról a má­sikra, hanem lassan kopott, mélyült az embertelen idők ha­nyagsága folytán, s most, hogy észrevettem, szédülök, ha belenézék. Csak két lépés van köztünk, még se leljük egy­mást, szívünk hallja a másik kalimpálását. egyet akarunk, egyfajta boldogságra vágyunk, csak éppen nem tudunk ösz­szefogni, mert közénk fészkelte magát a gyilkos gyanakvás. Már éppen készülök, hogy a kiskapun kívül hagyjam ki­sírni a lelkemet kedvére, mikor megszán a házigazda és megszólal. Felvidulok, fcelekapaszkodök a hangiáiba, mint mentőövbe. Még nem tudom hová akar kilyukadni, de nem is bánom, fő, hogy szól hozzám, hogy embernek néz még és tudomásul vesz egyáltalán. Figyelmeztet, hogy őszintén beszéljek vele arról, amit nem tud megérteni sehogy se, és ebben az esetben a maga részéről hajlandó fátyolt terí­teni a múltra. Ne azt mondjam, amit az újságban olvastam, olvasni elég jól megtanult ő is. hanem saját véleményemet nyilvánítsam. Válaszoljak neki először arra. hogy miért nem kergetjük el az olyan közfunkcióban lévőiket, akik bebizo­nyították, hogy semmihez sem értenek, csak a szájasko­dáshoz, és ennélfogva csak koloncként lógnak az állam nya­kán. Aztán miért hivatkozunk mindig a megbántott népre, mint papok az istenre, valahányszor helyre kell hozni va­lamit, az elrontott országpolitikában? I I gy teszek, mintha nem érteném, pedig nagyonis értem, u s ez az alakoskodás arcomba kergeti a vért. Igen, a szívem megint őszintébb, mint az agyam, amely még most is gyáva, hiszen nagyon emlékszik még. milyen következ­ményei voltak, akárcsak egyetlen eredeti gondolat szavakba öntésének is. De hiszen ennek már vége. Nem kell már azt mondani, hogy fehér, ha látva látom is. hogv íricete. nem muszáj többé azt mondanom, hogy minden hivatalba ülte­tett egyén földre szállott angyal, vagy legalábbis különb anyagból van gyúrva minden más halandónál, ha magam is tudom, hogy korrupt, gyáva és tanulatlan. S a nép! Na­gyin józan volt mindig, tiltakozott, sírt, vagy hallgatott, de bölcsen ítélt akkor is, amikor jezsuita módra az ő nevé­ben hurcoltuk akasztófa alá legjobb, legtisztább fiait. T udom már, hogy nem lehet itt kinyilatkoztatni, mellé­beszélni tovább, vita kell ide, becsületes, és szóki­mondó. S úgy válaszolok a kérdésekre, hogv nekem, kom­munista népnevelőnek megint kihozza a nagylány a széket, le is törli, mint valamikor. Szülei is otthagyják az imént még oly sürgősnek vélt házimunkát és időt feledve, nem törődünk mással, csak közös dolgainkkal. NAGY ISTVÁN Kedden ülést tart az országgyűlési képviselők megyei csoportja A Hazafias Népfront csoport megvitatja a Iegkö­Csongrád megyei Bizottsága- zelebbi országgyűlés elé ke­nak helyiségében október ..... . , , 16-án, kedden ülést tart az rul° trendi pontokat, t országgyűlési képviselők me- meghallgatja a területi mun­gyei csoportja. A képviselő- káról szóló beszámolókat. Eddig már 290 mázsa rizs érltezs*! megyénkbe A téli disznóölésre gondol­va sok család már most be akarja szerezni rizsszükség­letét. örömmel közöljük, hogy eddig 290 mázsa rizs ér­kezett a megyébe s rövidesen újabb szállítmány várható, mintegy 160 mázsa. Szeged ezenkívül körülbelül 6 vagon rizst kap. A készletek elosztására a jövő hét elején kerül sor, úgy­hogy néhány nap múlva a me­gye üzleteiben 13 forintos ki­lónkénti árban megkezdik a rizs árusítását.

Next

/
Thumbnails
Contents