Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-07 / 237. szám

psiMgismoRszac M™——A——EBI in mm !• ••——WBB Vasárnap, 1956. október 7. Emlékük örökké él a nép szivében RAJK LÁSZLÓ 1909-1949 PÁLFFY GYÖRGY 1909-1949 A magyar nép, a párt és a tartóztatták és koncentrációs magatartása magával ragad- Messziről érkezett a kommu- társának szociális világnézete e gozik, a párt katonai bizottságán kormány tegnap adta meg a táborba zárták végtisztességet Rajk László Végtelen a sora azoknak a elvtársnak, a magyar munkás- szenvedéseknek és megpró­mozgalom kiemelkedő vezető- báltatásoknak, amelyeket jének, a magyar független­ség és szabadság nagy harco­sának. Rajk László hősi éle­tére és tragikus halálára emilékezik ezen a napon az egész dolgozó, küzdő magyar nép, Rajk László elvtárs 1909. március 8-án született Szé­kelyudvarhelyen. Apjának, az egyszerű székely csizma­diamesternek rajta kívül 12 gyermek volt. A fiatal Rajk Iászló sok nélkülözés köze­pette, nagyrészt saját erejére utalva, alkalmi munkákat vállalva végezte iskoláit. 1927-ben beiratkozott a Páz­mány Péter Tudományegye­tem bölcsészeti karára, tagja lett a legtehetségesebb ta­Rajk elvtárs kiállt. Több mint két esztendőt töltött koncentrációs táborokban. 1941-ben a párt utasítására illegálisan hazatért. De itt­hon megint csak börtön várta Hazaérkezése után néhány héttel internálták, majd bör­tönbüntetésre ítélték, s a rab­ságból csak 1944. szeptember 10-ón szabadult. Köziben két hónapig volt az Andrássy­laktanya poklában, ahol mindvégig ellenállt a fasisz­ta vallatók minden kínzásá­nak, Szabadulása után alig né­hány nap telt el, s máris megtalálta a kapcsolatot az illegális párt vezetőségével s a Központi Vezetőség titkára ta, a párt oldalára állította a nista mozgalomhoz Pálffy környezettel folytatott állandó nak vezetője. A bizottság felada­munkásokat. Fáradhatatlan György elvtárs. Ludovikás tiszt- harcokon keresztül edződik ta a honvédtiszlikar felé irányuló harcosa volt a nemzeti ősz- bői lett a Magyar Dolgozók meg. Végül is döntenie kell. S propagandamunka, később a né­szefogás eszméjének, min- Pártja Központi Vezetőségének egy évvel századosi kinevezése inetek ellen fegyverrel harcoló den alkalommal síkraszállt a tagja. előtt, lemond rangjáról. A biz- partizáncsoportok irányítása. Ne­két munkáspárt együttműkö- 1909-ben, Temesvárott szü- tos katonai karriert bizonytalan vének említése nélkül nem be­dése mellett. Rendszeresen letett. Családja biztosítani tudta jövőre cseréli. Erkölcsi, emberi szélhetünk a budapesti partizán­megtörtént, hogy parasztpár- számára a nyugodt, gondtalan tulajdonságai, népe és hazája mozgalmakról. Szervezője, tá­ti és kisgazdapárti képvise- életet, a tanulás lehetőségét, iránti szeretete, tisztánlátása el pasztáit, biztoskezű irányítója lók keresték fel őt. „Nincsen Érettségije után, 1927-ben ma- tudta szakítani azokat a szála- az elszigetelten működő kis cso­Ugyan semmi különösebb el- ga dönthetett, milyen pályát kat, amelyekkel a Ilortby-rend- portoknak, amelyek a nemzet intéznivalóm — mondták választ. Katona lesz. Tehetsége szer politikájához akarták kölni, életének ebben a válságos pilla­nemegyszer —, de régen be- biztos karriert jelent itt számá- Budapesten az Egyesült Izzó- natában a hazaszeretet, a bátor­ra. S bár hivatását, amelyet a ban lesz kisfizetésű tisztviselő, ság, az önfeláldozás példaképei Ludovikún tanult, nagyon sze- Tudására, szorgalmára és hal- lettek, reti, a Horthy-rendszer katona- latlan érdeklődésére itt is felfi­iskolájának szelleme mégsem gyeinek. 1942-ben már cégveze­ejli rabul. A Ludovika Akadé- tő. Ekkor kerül közvetlen kap­, mia negyedéves növendéke a csolatba az illegális kommunis­már Pesten járok, meglátó- falukutat6k munkúját figyeli, az ta mozgalommal. G maga is gatom Rajk elvtársát. műveiket olvassa. Bár már ezt nevezte élete döntő forda- . , . , . Szerénysége, egyszerűsége ekkor szocialistának vallja ma- latának. Barátok révén ismerke- "melynclc iJm marciusaDan lelt közismert volt. Újságírók ne- gát, az út az igazság teljes felis- dett meg egy illegalitásban élő "?pa' A - k 06Z" hezen kaptak tőle nyilatko méréséig még igen hosszú, a ka- púrtvczelőségi taggal. Ismerke- rT^. .vc-'VYf 7'f'1' , ,6?' zatot munkájáról, de amikor tonai pálya még tartogat bukta- désük barátsággá vált. Beszél- 0 le" az axkor nlaK"lt egy ízben a Pajtás című tókat 1936-ban a fasizmus egyik getéseik, s az ekkor már rend- ,, parancsnoka is. ne­- B> választjuk a part katonai bizott­széltem már a miniszter úr­ral, látni szeretném." Vidéki parasztemberek, akik talán csak egy gyűlésen hallották beszélni, betértek hozzá né­hány szóra, mondván: „Ha Pálffy György elvtárs felszí badulás utáni élete, tevékenysé­ge rövid. Neve azonban elvá­laszthatatlanul összenőtt a ma­gyar néphadsereg szervezésével; nárjelölteket magábafoglaló lett. Csupán decemiber hete- gyermekújság kis munkatál- fészkébe, Olaszországba küldik, szeresen olvasott marxista iro- g J Fáradhatatlanul dol-oT Eötvös-kollégiumnak. dikéig volt szabadlábon, de sa kereste fel rengeteg el- Torinóban szolga egy évet Ha- dalom fc tárta előtte azt az "StT . , • _,,.<•, • w ,, p7 n aéhámv hét is erőt nem foglaltsaga közepette IS, marosan felismeri az olasz íasiz- utat, amelyen haladnia kellelt. , Ja . éhségeket, ,, A kiváló diákot lángoló ez a néhány hét is erőt nem igazságérzete, keserves élet­tapasztalata és családjának nyomorúságos helyzete egy­aránt a kommunista mozga­lom felé viitte. 1930 végéin ke­rült kapcsolatba a mozga­lommal, s 1931-ben már tagja lett a kommunista pártnak. Mint ifjú kommunista, meg­győződéssel, vállalva minden üldöztetést harcolt a magyar népért a párt soraiban. Előbb Újpesten, majd Zug­lóban dolgozott, később a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség agitációs és propa gandaosztályánaik 1933 februárjában már má­sodszor tartóztatta le Hor­thyék rendőrsége, de akár­hogy kínozták — nem tudták megtörni. A 23 éves fiatalember, aki­nek tanárai nagy jövőt, fé­nyes tudományos pályafutást jósoltak, akinek szeme előtt megcsillogtatták az egyéni boldogulás útját — akitor már végérvényesen a harc. a dolgozó nép boldogulásáért vívott harc útját választotta. Vasbetonszerelő lett. betaní­tott munkásként dolgozott építkezéseken. A szakszerve­zeti mozgalomban küzdött to­vább a párt céljainak meg­valósításáért. Rövidesen nagy tekintélyre tett szert a mun­kisfiúval, aki már nem is győzte jegyezni a hallotta­kat. Mint belügyminiszternek, nagy szerepe volt a közigaz­gatás demokratizálásában. kímélő, nehéz küzdelemmel telt el. Fegyvert igyekezett szerezni a munkásoknak, hogy megakadályozhassák a nyilasok hatalomra jutását, a szégyenletes október 15-ét. Szervezte a nemzeti ellenál­lást, a függetlenségi harcolt. Az államapparátust megtisz­Ebben az időben kötött tította a népellenes elemek­együttműködési megállapo- tői, s tömegesen képeztette dást a kommunista párt az ki, állíttatta a munkásokat ugyancsak illegalitásba kény- és parasztokat közigazgatási szerített szociáldemokrata funkciókba Sokat tett azért, párttal. Rajk elvtárs Bajcsy- hogy rend legyen az önkor­Zsilinszky Endrével és Kiss mányzatok gazdálkodásában. Jánossal együtt részt vett az s a rendelkezésre álló anyagi vezetője ellenállási mozgalom irányi- eszközökből minél nagyobb ' tásáiban. December hetedi- részt fordítsanak; a dolgozók kén, elfogatása pillanatában javát szolgáló intázmények is egy kiáltvány megszövege- létesítésért zésén dolgozott, amelyben Munkabírása páratlan volt. elemezte az ország politikai Kora reggeltől gyakran más­helyzetét, kimutatta a fegy- nap hajnalig dolgozott, hogy veres harc elkerülhetetlen- megismerkedjék a közigazga­ségét. Ezzel a kézirattal tás problémáival, hogy minél együtt hurcolták el a fóka- gyorsabban és eredményeseb­pitányságra. Hiába vallat- ben segítse hazánk felemel­ték, tagadott mindent. Sop­ronkőhidára szállították, itt tartották meg a tárgyalást, s a hűtlenségi vádat bizonyíté­kok hiányában elejtették el­lene, ügyét a polgári tör­vényszék elé utalták tiltott hazatérés, hatóság elleni erő­szak alkalmazása és kor­mányzósértés vádjával. Tár­gyalásra már nem került sor, a többi fogollyal együtt gya­amelyen hosszú ideig beszélgetett a mus igazi arculatát S még egy, A gyakorlati pártmunka terére hazáját is fenyegető veszélyre lép. A magyar kommunista moz­döbben itt rá, a német veszély- galom történetének egyik ieg­ré. A fiatal tiszt tanulmányt ír a nehezebb, legválságosabb, leg­Magyar Szemlének, amelynek veszélyesebb ideje ez. Statári­megjelenését a vezérkar főnöké- um van, az élete kockáztatásá­nek cenzúrája akadályozza meg. val — s ekkor kezdett cl dol­Tanulmányában rámutat a né- gozni Pálify elvtárs a kommu­met geopolitikai elmélet mögött nista párt céljaiért. A párt ula­clbújtatott halálos imperialista sítására a Független Kisgazda­adásokat, pártnapokat tart. Hir­deti a Magyar Kommunista Párt politikáját 1948 tavaszán a honvédség főfelügyelője, majd rövidesen honvédelmi miniszter­helyctles. 1948. június 13-án a Magyar Dolgozók Pártjának egyesülési kongresszusa a part Központi Vezetőségének tagjá­vá választja. Ezután már csak UiKUIlKLUIT 11NK1IU9 ujii„,ia,jaw> aiiasiu a u a uvaauui , J 1 *1 in/n t veszélyre. Visszatérve hazájába, párt ekkor alakított értelmiségi f^ *vct .d°lgozlk- 1949 a vezérkar jövendő tisztje tagozatába lép be. Több társával letartóztatják e. nehany hó, rendszeresen olvassa a Nép- együtt az értelmiségi tagozat l»i- "?PPal kesobb balálra itébk> ^ szavát, baloldali kulturális zottságainak munkáját igyekszik Vl'í?zlv­estékre és előadásokra jár. Ezek- felhasználni a Kállai politikája Az 1954 szeptemberében tar­ben az években a magyar fa- elleni harcra. 1944. március 19-e, tott perújítási tárgyaláson Pálffy sizmus rohamosan hódított a az ország német megszállása György elvtársat felmentették a tisztikarban. A vezérkari akadé- után, amikor minden dcmokrali- koholt vádak alól. A magyar mián a tanárikarnak és a hall- kus szervezetet betiltanak, az munkásmozgalom nemes alakjai gatóknak már túlnyomó többsé- illegális Békepártban dolgozik közé helyezzük őt, szívében és ge nyilas volt. Pálffy elvtárs, s tovább. 1944 júliusában lesz a emlékezetében megőrzi nevét a néhány hasonló gondolkodású párt tagja. Katonai vonalon doi- nép. DR. SZŐNYI TIBOR 1903-1949 kedéséf. Különös szeretettel fordult a magyar ifjúság felé. A fia­talság hű barátját és buzgó támogatóját ismerte meg benne. Nagy szerepe volt a népi kollégiumi mozgalom, kifejlesztésében, a magyar nemzeti kultúra ápoláséban. Nem volt a magyar társa­dalomnak olyan rétege. Szőnyi Tibor elvtárs egész tartson szakterülete fejlődé­életét a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadításá­nak szentelte. 1903. decem­ber 31-én született. Mint fia­tal gimnazista érte meg Ko­máromban a Tanácsköztár­saság dicsőséges napjait. A 16 éves diák egész érdek­lődését lekötötték a forra­dalmi események, gyűlések re járt. agitált, szívvel-lélek­kel magáévá tette a proleta­sével. Külföldön igen sok­oldalú mozgalmi munkát végzett. Különösen szerették és nagyrabecsülték Szőnyi elvtársat az osztrák kom­munisták. Ausztria hitleri megszállása idején Bécsben tartózkodott, és az utolsó re­pülőgéppel menekült Prágá­ba. Közvetlenül a háború ki­törése előtt Svájcba ment, minél jobban előkészíteni az itthoni munkára. A svájci magyar kommunisták a há­ború utolsó évében az ő ve­zetésével megteremtették a lehetőségét egy illegális ma­gyar népfrontlap kiadásá­nak. Szőnyi elvtárs állás­pontja az volt, hogy mihelyt lehetőség kínálkozik, haza kell jönni, részt kell venni az ország felszabadításáéi E folyó küzdelemben. A haza­kásek körébon. Megválasz- logmenetbem Németországba amelynek gondjával-bajávai riátus ügyét. Ezekre az idők- ahol csakhamar egyik legte- térésre azonban csak az or­tották az építőmunkás szak szervezet szervező bizottsága tagjává, s hamarosan veze­tője lett a szakszervezet kom­munista frakciójának. Köz­vetlen szervezője, vezetője volt az 1935-ös nagy építő­ne törődött volna. Megsárgul­tak már azok a régi újságok, amelyek hírül adták, hogy mily sűrűn volt az emberek között, miilv sokat beszélt ve­lük, mily sokat segített. Egyik héten Vál és Mór község doi hurcolták Rajk elvtársat, ahonnan bajor és osztrák pa­rasztok segítségével 1945. május 13-án érkezett haza. Bekövetkezett az, amiért _ ^ Rajk elvtárs fiatalságát, vé­munkás " sztrájknak- A harc rét szabadságát áldozta: fel- gozó parasztjai között volt. szabadult a haza, megnyílt néhány nap múlva már a sző­az ut a nep felszabadítása előtt. S annyi kín, annyi szen­vedés, megpróbáltatás után Rajk László ismét az első sorokban küzdött tovább a nép igazáért, a munkásság hatalmáért. Először a Ma­gyar Kommunista Párt nagy­budapesti titkára lett. majd 1946. februárjában kinevez­ték belügyminiszterré. Em­lékezetünkben élnek azok az idők. Szervezte az új, a nép érdekeit szolgáló közigazga­tást. a demokratikus népi rendőrséget, amely sikerrei védelmezte az ország rend­jét, védelmezte az új forin­tot Az első sorokban küz­dött abban a harcban, amely­ben a fiatal demokrácia úrrá lett a spekuláció felett, el­fojtotta az ellenforradalmi bandák kísérleteit. Rajk elvtárs, bárhová ál­lította a párt, rendkívüli oda­adással végezte munkáját. Az üzemekben, a falvakban járva, mindenütt szeretettel és bizalommal vették körül nyol szabadságharc logvére- az egyszerű emberek: szere- nista szörnyű tragédiája: sebb, legnagyobb ütközeté- tettel áldozatos múltja, her- Rajk László elvtársat, a mun­bem, a csaknem három hó- vadhatatlan érdemei, emberi kásmozgalom, a magyar nép napig tartó ebrói csatában, magatartása iránt és biza­Rajk elvtárs — ekkor a zász- lommal a népet szolgáló tet­lóalj párttitkára volt —1938 teiért. szeptemberében súlyosan* Mindenütt ott volt, ahol megsebesült. Katalóniában harcolni kellett, ahol a hala­feküdt kórházban, majd 1939 dósért cselekedni lehetett. Amikor a fasiszta elemek az új rend ellen izgattak, a párt képviseletében Rajk elvtárs ment a helyszínre. Bátor, a munkásosztály irán­idején a sztrájkbizottság tagja és a bizalmi testület el­nöke volt. Rajk elvtárs azok közé az igaz kommunisták közé tar­tozott akikben a hazafiság és a nemzetköziség tüze mindig egy lángként lobogott. Éle­tét. biztonságát, személyes boldogságát bármikor kocká­ra tette azért, hogy a magyar munkás jobban, szabadabban élhessen. De ugyanolyan bá­torsággal vetette magát a harcba, amikor a fasizmus a spanyol munkásokra tört. A spanyol szabadságharc kitö­rése után saját kérésére és a pórt jóváhagyásával Spa­nyolországba ment.' A még kiképzés alatt álló magyar egység politikai biztosa lett. Az ő politikai vezetésével ké­szültek harcra az Európa leg­különbözőbb részeiből össze­gyűlt magyar kommunisták. A zászlóalj először Estra­Madurában került bevetésre, majd Aragonban küzdött, ké­sőbb pedig részt vett a spa­nyiekkel tanácskozott az or­szág sorsáról, azután Moson­magyaróváron beszélt mély­séges tisztelettel és szeretet­tel a magyar anyákról, asz­szonyokról, ismét néhány nappal később már a csepeli munkásokkal tanácskozott a krumpli és a hagyma érá­nak letöréséről. Egyszerűség és szerénység, a nép és a párt hűséges szol­gálata — ez jellemezte min­den lépését, minden szavát, minden tettét. Az 1945-ös választásokon képviselővé választották. A parlamentben is kérlelhetet­lenül küzdött a néphatalo­mért. a dolgozó emberek sor­sának javításáért. 1946-ban a Politikai Bizottság tagjává, később a titkárság tagjává, majd főtitkárhelyettessé vá­lasztották. 1948-ban a kül­ügyminiszteri tárcát bízták rá. 1949-ben következett be a meggyőződéses, hű kommu­re gyakran emlékezett visz­sza, és sokszor beszélt ar­ról, hogy ifjúkori élményei szabták meg életútját. A középiskola elvégzése után a bécsi egyetem orvosi karán végezte tanulmányait. Diplomáját minden anyagi támogatás nélkül, önerejé­ből szerezte meg. Már egye­temi évei alatt kapcsolatot teremtett a munkásmozga­lommal és a bécsi magyar emigránsokkal. Szorosabb kapcsolatot azonban csak az egyetem elvégzése után, a húszas évek végén már itt­hon, Magyarországon talált a párttal, s 1930-ban lett tag­ja a kommunista pártnak. Itthoni munkáját azonban hamarosan meg kellett sza­kítania: miután több, vele kapcsolatban álló elvtársat letartóztattak. Szőnyi elv­társ a párt utasítására kül­földre költözött. Életének jelentős részét külföldön, emigrációban töl­tötte. Több országban dol­gozott lankadatlan energiá­kintélyesebb alakja lett a baloldali emigrációnak. Igen jelentős politikai munkát végzett a különböző nemze­tiségű emigránsok között, de legjobban ekkor is a hazai események kötötték le a fi­gyelmét. Szőnyi elvtárs példaképe volt a széles látókörű, mű­velt kommunistának. Minden érdekelte: művészet, iroda­szág felszabadulása után nyílott lehetőség. Szőnyi elv­társ itthon teljes erővel be­levetette magát, az új Ma­gyarország felépítéséért fo­lyó küzdelembe. Munkatár­sai elsősorban kiváló szerve­zőképességéért becsülték. Szőnyi elvtársnak nagy sze repe volt az államosítások előkészítésében, s egykori munkatársai ma is nagy lel­kesedéssel beszélnek arról, nTá. SmáTáÍgakn'kS mi*en zökkenőmentesen ké' ismerője volt. A képzett, idegorvos, leküzdve azt a komoly hátrányt, amelyet külföldi mivolta jelentet.l, csakhamar megbecsült tagja lett a zürichi orvostársada­lomnak. Orvosa, tudományos munkatársa lett az egyetem ideggyógyászati klinikájá­nak. Nagyra értékelte Sző­nyi elvtárs munkáját, §zak értelmét Minkowsky pro­fesszor, a klinika világhíres igazgatója. Szőnyi elvtárs mór hazatért Magyarország­szítették elő hosszú heteken keresztül ezt az akciót, amelyről a végrehajtás pil­lanatáig semmi sem jutha­tott illetéktelenek tudomá­sára. Szőnyi elvtárs mint a szer-' vezési osztály helyettes ve­zetője, majd mint az orszá-i gos káderosztály vezetője dolgozott, országgyűlési kép­viselő lett, beválasztották a Központi Vezetőségbe, s an­nak szervező bizottságába. ra és a Központi Vezetőség Megtestesítője volt az idejét lan^uaua.. l A Holent nem kímélő, fáradságot nem badftáS^rtoil^ ^^^^ kitartásával, szilárd akarat­erejével magyarázható, hogy nemegyszer igen nehéz hely­zetben, rendkívül intenzív mozgalmi munkája, illegali­tás és letartóztatások közc­val a nista funkcionáriusnak. A giai "tudományos"" müAkát" magyar munkásmozgalom, a amelynek ő is társszerzője maSyar kommunista párt és vojt "a magyar ertelmiseg kiváló harcosát gyászolja benne a Svájci tartózkodását a há- magyar nép. Pártunk, né­ború alatt úgy fogta fei, pünk ma lemossa róla a gya­pette is mindig módot talált mint a hazatérés előkészítő lázatot, emléke tisztán fog arra, hogy továbbképezze ma- korszakát. A kint élő ma - ragyogni történelmünk leg­gát, és mint orvos is lépést gyar elvtársakat igyekezett szebb lapjain. februárjában, a katalánjai arcvonal összeomlása után, még gyógyulatlanul, a nem­zetközi brigáddal együtt el­hagyta Spanyolországot. Franciaországban azonnal le- ti őszinte szeretettől átfűtött ifjúság előtt. e nagyszerű harcosát, koholt vádak alapján kivégezték. Halála súlyos veszteség, tra­gédiája ezerszeres fájdalom a párt, a nép számára. Drága és felejthetetlen Rajk László elvtárs emléke. A magyar nép örökké emlékezni fog nagyszerű fiára, akinek har­cos élete példakép lesz a ma­gyar kommunisták, a magyar SZALAI ANDRÁS 1917-1949 Ha megélte volna, jövőre lenne negyven esztendős Sza­lai András elvtárs. Pécsett született 1917-ben. Mindössze 15 esztendős gimnazista volt, amikor bekapcsolódott a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség munkájába. A tűz­keresztségen 1933-ban ment A fiatal, nagyon értelmes, te­keresztül. Pécs azokban az hetségea diákról csupa irt időkben a munkásmozgalom (hallottak barátaitól, tanárai­egyik (harcos fellegvára voit. Mikor 16 éves korában, 1933­ban Szalai elvtársat letartóz­tatták, megpróbálták őt spic­linek, árulónak beszervezni tói egyaránt. A továbbtanu­lás ígérgetésétől, az emberte­len verésig mindent elkövet-. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents