Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-06 / 236. szám

Szombat, 1956. október 6. OEIMV YIROKSZt Hunkában a szegedi 14—16 éves fiatalok Ismeretes a Minisztertanácsnak az a ha­tározata amely lehetőséget ad a 14—16 éves fiatalok vállalatokon, intézményeken belüli foglalkoztatására. A kormánynak ez az intézkedése régóta megoldásra váró problémát oldott meg. Ma már majdnem valamennyi szegedi üzemben napi 4—6 órai könnyebb mun­kára vettek fel 14—16 éves fiúkat és lá­nyokat. A Textilművekiben segédkeznek a fonónők­nek, a leszedőknek, a gépeik tisztításában cs bizony az ott dolgozó kislányok közül töb­ben már említést tettek arról, hogy tetszik nekik a fonómesterség. Jói érzik magu­kat az általános iskolákból kikerült gye­rekek a Cipőgyárban, a Fürdőknél, a Sze­gedi Kenderfonógyárban és másutt is. Az Élelmiszerkiskereskedelrni Vállalatnál ! 5 if.iú foglalatoskodik a különböző árudák­ban; áruszállítást, áruutánpótlést, raktár­kezelést végeznek 4 óra hosszán át és 280 forintot keresnek havonta. A munkaidejü­ket úgy osztják be, hogy a legforgalmasabb időszakban segédkezzenek a boltokban. A 114-es üzletben Kurusa Nándor, a 16-osban Török György kitűnően érzi magát, szere­tik a "szakmát-, szorgalmasan dolgoznak, s a boltvezetők meg vannak elégedve mun­kájukkal. A Gőzfűrészben Kalló László a parkettaléceket válogatja naponta 6 órán át. Keresetéből — mint mondotta — már félre is tudott tenni leánytestvéré­nek ajándékra, meg a "zsebpénzből- cuk­rot vesz, moziba jár. És kijelentette: nagyon szeretne majd kör­fűrészes lenni... Szóval több száz szegedi 14—16 éves fia­tal ismerkedik a munkával, az élettel —, pénzt is keresnek és sokan közülük egy év elteltével minden bizonnyal ottmaradnaK a jelenlegi munkahelyükön tanulónak, vagy megérlelődik bennük, milyen szak­mát válasszanak. A Minisztertanács intéz­kedése tehát igen kedvező helyzetet terem­tett a 14—16 éves szegedi gyerekeknek. Sőt már nem az a probléma, hova helyez­kedjenek el, mit csináljanak ezek a fiata­lok —, hanem a Városi Tanács munkacrőtartalékok hivatalában keresik, hol vannak a sze­gedi 14—16 évesek? Ugyanis számos üzem megkapta a jóvá­hagyást felettes szerveitől, hogy vehet fel könnyebb munkára, rövidebb munkaidőre, a tanuló időt még be nem töltött fiatalko­rúakat, jelentkező azonban nincs. Az Or­vosegyetem mintegy 80 14—16 éves fiút, lányt venne fel adminisztratív, varrodai, kertészeti, kőműves, bádogos, vízvezeték­szerelő munkához segíteni, konyhába ki­szolgálásra. A Paprikafeldolgozó 50. a Tex­tilművek 20, a Kiskereskedelmi Vállalat 30, a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat 20 ilyen korú gyermeket keres. A Munka­erőtartalékok Hivatalában mintegy 250 szegedi 14—16 éves mosit azonnal is jelent­kezhet felvételre! IMIIIIII —- fííR. A jövőben kizárólag az IBUSZ rendez külföldi társutazásokat Idegenforgalmunk az el­múlt hónapokban gyors ütemben növekedett. A bará­ti és a nyugati országokból egyaránt sok ezer láltogató kereste fel hazánkat, s a magyar turisták ezrei utaztak a Szovjetunióba, Csehszlová­kiába és a többi baráti or­szágba. Az idén megindult az idegenforgalom a nyugati országok felé is. Az utóbbi időben igen sok üzem, intézmény, hivatal szervezett társas utazást. Gyakran felmerül azonban a panasz, hogy ezeket az uta­zásokat rosszul szervezték meg, s a részvevők ellátása nem volt megfelelő. A jövő­ben ezért kizárólag az IBUSZ rendez ilyen társasutazáso­kat. Az új, megnövekedett fel­adatok megoldására az IBUSZ megkezdte az előké­születeket. A társasutazások keretének növelésével a kö­zönség kívánságának job­ban megfelelő új útirányo­kat, úttípusokat vesznek programba. Arra törekszenek, hogy a résztvevők kényelme­sen utazzanak, jó szállodai elhelyezést és ellátást kapja­nak. Az IBUSZ ezen kívül feladaténak tekinti a társas­utazások olcsóbbá tételét is. — „Az új lakásrendelet legfontosabb rendelkezései" címmel kedden este 7 órai kezdettel előadást tart a Ju­hász Gyula Művelődési Ott­honban dr. Bornemissza Ele­mér, szegedi járási ügyész. — Táncdélutánt rendez minden vasárnap délután 4 órától a Juhász Gyula Mű­velődési Otthon. Az első táncdélután október 7-én, vasárnap lesz. Belépődíj 4 forint. — Ülést tart a Hazafias Népfront szegedi bizottsága október 12-én, pénteken dél­után 5 órakor Vörösmarty utcai helyiségében. Az ülé­sen a népfront-mozgalommal kapcsolatos elvi kérdéseket tárgyalják meg. az ezzel kapcsolatos párthatározatoir, valamint Apró Antal elvtárs nyilatkozata alapján. — Ma este mutatja be a Móra Ferenc Művelődési Otthon színjátszó-csoportia Szigligeti Ede népszínművét, a Cigány-t, a szőregi műve­lődési otthonban. — Az Országos Filharmó­nia szegedi kirendeltsége a szokásos évi kamarabérlet hangversenyét kétszer ct előadásban rendezi meg. Az első öt előadásból álló bér­letsorozat első hangversenve vasárnap este 8 órakor a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében lesz Igor Ozim jugoszláv hegedűmű­vész vendégszereplésével. A kiváló jugoszláv művész né­hány napos magyarországi tartózkodása alatt Budapes­ten és Szegeden ad egy-e^ hangversenyt, majd nyuga,, országokba indul turnéra. — A szokásos mesedélelőtí keretében vasárnap délelőtt 10 órakor mutatkozik be a Juhász Gyula Művelődési Otthon bábcsoportja a „Cini rendet csinál" című vidám jelenettel. Ezenkívül „A há­rom szegfű" című mese ke­rül még előadásra. Minden kispajtást szeretettel vár az otthon vezetősége. Belépődíj nincsen. Hány idegen nyelvet kell tudnia egy trafikosnak ? A „Ludas Matyi" egyik száma nemrégiben szóvá­telte: miért is gyártják ná­lunk az új „Harmónia" ne­vű cigarettákat? A felelel körülbelül így hangzott: hogy a régit eladják. Nos, a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat Lenin utcai trafi­hosai a Ludas Matyi vic­cét már dtstilizilták:- miért gyártják az új Harmóniát, ha őlt nem árusíthatják? Két hét óta ugyanis egyet­len darabot sem kaptak az ízléses csomagolású cigaret­tából. A Harmóniát ked­velök hiába is keresik ná­luk kedvenc cigarettájukat, a válasz mindig azonos: kérem, mi kiskereskedelmi vállalat vagyunk .. .!? Per­sze néhány lépéssel odébb a Lenin utcai Csemegében szinte kivétel nélkül min­den cigarettaféleség kap­ható, még „Mistrál", és ,,Caro" is, sót új Harmónia is. Az egyik Lenin utcai tra­jikos kérte az illetékeseket, hogy árulhasson ö is kül­töldi cigarettákat, mint a valamikori reprezentatív dohány- és cigaretta áru­déban. Megkérdezték tőle, hány idegen nyelvei be­szél. Kettőt — válaszolta. Sajnos, az ilyenféle árult árusítása négy idegen nyelv perfelu tudásához van köt­ve — vigasztalták, mire ö felsóhajtott: — Oh, nagy­szabású gyermekcipőben tipegő idegenforgalmunk, hát az említett Csemege­boltban olyan sokan beszél­nek az elárusítók négy ide­gen nyelvet? Bizonyára, ezért nem kapunk új Har­móniát sem, mi Lenin utcai kiskereskedelmi vállalat trafiliosai. (idői) A Magyar Nők Országos Tanácsának levele A Szentkirály utcai Sem­melweis-teremben most tart­ja tudományos nagygyűlését az orvos-egészségügyi dolgo­zók szakszervezetének nő­gyógyász szakcsoportja. A Magyar Nők Országos Taná­csa ebből az alkalomból le­velet intézett a nőgyógyászok tudományos nagygyűléséhez, melyben kéri a nőgyógyá­szokat, tegyenek meg min­dent, hogy a magyar anyák is mentesüljenek a szülés nem szükségszerű fájdalmai­tól. Használják fel a Szovjet­unióban és Franciaországban elért eredményeket, s a már bevált módszereket alkalmaz­zák hazánkban is. Meggyőző­désünk — hangzik a levél­ben, hogy az egészségügyi kormányzat és az orvos­egészségügyi dolgozók szak­szervezete mindezt lehetővé teszi, ha a szakemberek kellő meggyőződéssel kívánják. Mi szívesen segítünk a fájdalom­csillapítás említett módszeré­nek az asszonyok közötti népszerűsítésében, más nő­szervezetek tapasztalatai alapján. Képviselői beszámoló Szegeden Rusznyák István akadé­mikus, országgyűlési képvi­selő, október 10-én, szerdán délelőtt és délután képviselői beszámolót és megbeszélést tart a Szegedi Tudomány­egyetemen. A beszámolók al­kalmával részletesen foglal­kozik az értelmiségre vonat­kozó párthatározat kérdései­vel és általában az értelmi­ség problémáival. Ülést fart a Hazafias Népfront szegedi elnöksége Október 8-án, hétfőn dél­után 5 órai kezdettel ülést tart a Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége. Az ülésen a Bulgáriában járt szegedi népfront-küldöttség tagjai beszámolnak külföldi tapasz­talataikról, majd megtárgyal­ják a Hazafias Népfront-moz­galom fejlesztésére vonat­kozó javaslatokat. A DÉLI ORSZÁGRÉSZ leg­jelentősebb borszőlőtermő vidé­kén: a szegedi járásban megkez­dődött a szüret. A szőlöprésck­ből már csurog a zamatos és édes must, telnek a hordók. Szü­retelőh énekét kapja szárnyra a szél: „Eriit a szőlő, hajlik a vessző . . ." Milyen lesz a termés és a bor? Tavaly esős esztendő járt és így sok leve volt a „bogyók­nak". Az idén jóval több volt az érlelő, termékenyítő nap és így most — ahogy a szakembe­rek mondjdlt — lényegesen na­gyobb a szőlő cukortartalma, mint az elmúlt évben. Erűsebb, magasabb malligand-fokos, te­hát köznapi szavakkal: minő­ségben jobb lesz az idei bor. (Re­méljük, hagy egy vendéglőben sem „kezelik el"). A szőlőtőkék a tavalyi esz­tendőhöz viszonyítva körülbe­lül 30-30 százalékkal keveseb­bet adnak. A peronoszpóra, ez a veszedelmes szőlőbetegség a ker­tekben általában foltokban je­lentkezett erőteljesen és számot­tevő károkat okozott. Meggyőződtünk arról, hogy a hétszeres élilzem, Csongrád­Békés megyei Borforgalmi Vál­lalat telepei, pincészetei körülte­kintően és jól felkészültek a szőlő feldolgozására. Közel 2 millió forintos költséggel korsze­rűsítették a telepeket; minden vonatkozásban nagyobb így a teljesítőképességül:. Sajó Gyula, a vállalat igazgatója a többi között elmondotta: kielégítően, megfelelő minőségben biztosíta­ni tudják a déli országrész bor­szükségletét, sőt jut a főváros­ba és exportra is. ŰJBÖL MARKA LESZ első­sorban a pusztamérgesi rizling és a csongrádi hadar, amelyek a legkényesebb Ízlést is kielégí­tik. 1957 első negyedében meg­kezdi a munkát a vállalat bor­palackozó egysége. A rizling és a kadar üvegekbe kerül — pa­lackozva jut majd el a fogyasz­tókhoz. Naponként az „indulás­kor" 3 ezer üveggel palackoz­nak. A szegedi járás és Csong­rád város halára vesszőinek bo­ra eljut Jugoszláviába, Németor­szágba. Lengyelországba és Ro­mániába is. Igen érdekes, hogy a svájciak — bár bizonyára kedvelik a francia borokat is — a magyar bort is inni akarják. Csak jó, hogy a svájciaknak és a többi külföldi országok lakóinak szál­lítjuk délvidékünk borát„ MEGTEKINTETTÜK a sze­gedi járás szinte valamennyi legjelentősebb szőlőtermelő vi­dékét és a borforgalmi feldol­gozó telepeit. Általában minden rendben. Kisteleken akadtunk össze a pincészetnél, a felvásárló telep­nél a sövényházi K. Kovács Fe­renc dolgozó paraszttal. Kétlo­vas kocsiján feleségével együtt hozta a szén szőlőt, egész juvar­ra valót. Teljesítette a beadást, meg hozta a szerződött szőlőt. — Megelégedett-e az idei szü­rettel? — kérdem K. Kovács Ferencet. A feleségével együtt felváltva mondják el: — Vigyáztunk a szőlőre, amellyel bizony sok gond van. De azért megéri. .. Jó, közepes volt a termés. Úgy is terveztük, hogy a meglévő szőlőskertünket egy holddal megnöveljük. Szó­val telepítünk vesszőt. Kocsi, kocsi után érkezik. Működnek a korszerű prések, amelyek körül olt forgolódik Rckasi Sándor bácsi és a telep többi dolgozója. S nem is olyan sokára forr majd a bor. A MOZGALMAS SZÜRET hangulata érződik az egé'z vidé­ken. A szatymazi Szabadság Tsz­ben is javában áll a víg szüret. Mondják, a búza akkor van biztonságban, ha a zsákba ke­rül; a szőlő meg akkor, ha le­szüretelték. Hát szorgalmasan igyekeznek is. A Szabadság Tsz­tiek 1955-ben 190 hektó bora volt. Most meg — ahogy a tsz­elnök mondta — legalább 220 hektóra számítanak. A beadási kötelezettségük 3(1 hektó. így hát jut szépen bor a tagság mun­kaegységeire. Aztán körülbelül 50 mázsa szőlőt a végzeit mun­ka arányában szintén a tagok ltapnah meg. Az ásottlialmi Szabadsághar­sos Tsz-ben különböző okolt mi­att (a tervezés, a gazdaságveze­tés, stb. fogyatékosságai követ­keztében) bár fájó, de meg kell mondani, hogy a szőlőtermelés eredményeivel nem dicsekedhet­nek. Nem sikerült úgy és idő­ben művelniök a szőlőt, ahogy kellelt volna. Van egy körülbe­lül 40 holdas táblájuk, amely­nek tőkéi bizony jóformán sem­mi termési nem adnak. Pusztaszeren — a Borforgal­mi egyik szép gazdaságában — legényei;, lányok szüretelnek, A muskotály fürtjeit leszedték. Most a kadar, a piros szlanka tökéi vannak soron. A laborató­riumi mérés szerint a musko­tály cukorfoka 21 ét így borá­nak 13 malligand fokosnak kell lenni. Nagy Sándor, a pusztaszeri gazdaság vezetőfe azt közli, hogy holdanként náluk átlagban 40 mázsás szőlőtermés lesz. Bi­zony ez igen szép. Oka? Rövi­den: a megfelelő, korszerű, idő­beni és nagyüzemi gondozási (Ha szakszerűen akarnánk ezt közreadni, akkor oldalak kelle­nének hozzá). Jellemző, hogy a szüret és a takarás után azonnal trágyáznak. Ez is elengedhetet­lenül kell ahhoz, hogy jól te­temjen a töke. PUSZTAMÉRGESEN, a már­kás bor egyik hazájában né­melyik kisebb hordó már borral teli. Az egyik hordóra felírták krétával, hogy ami benne van, az a pusztamérgesi Rákóczi Tsz­ből való; muskotály és 21 cu­korfokos. A Rákóczi Tsz szőlő' termelési eredményeivel azon­ban cseppet sem lehetünk elége­dettek, mert az alacsony. A pusztamérgesi megnagyob­bított feldolgozó telep pincésze­tében is találni jóminöségű jugo­szláv hordókat, amelyek — mint mondtálc — olyan tetsu­tősek, akár egy mahagóni bú­tordarab. A hordók mostanában érkeztek Jugoszláviából. Sajnos Pusztamérgesen. Öttömösön és Asotthalmán talán a legjobban mutatkozik, hogy általánosság­ban nem olyan a termés, mint lehetett volna. A permetezéssel való néhány napi késés is káro­kat okozott és csökkentette, a hozamot. Olyan baj is volt — úixágolta a pincemester: Vígh Vilmos —, hogy több termelő az illetékes szervek rossz elosztási munkájából adódóan nem ka­pott meszet, amikot- szüksége lett volna rá. Rézgálic volt, de; hogy permeteztii tudjanak, ah­hoz mész is kellett volna. ÖRVENDETES TÉNY, hogy a szegedi járásban vannak új te­lepítésű szőlősök. Mégis, a lia­tárt járva szomorúan kellett tapasztalni, hogy számottevő te­rületű szőlőskertek pusztulncjf. Egyes földeken — és ezért meg kell kongatni a vészharangot — itt-ott látni csak a szőlötőkéti különben a térdig érő gaz bur­jánzik. Változtatni licll ezen! A helyi, n járási, a megyei ta­nácsoknak. a járási pártbizott­ságnak feltétlenül. méginkáhb szükséges segíteni, hogy a déli országrész szén múltra visszate­kinthető szőlőhult Arája tényle­gesen és kielégítően előre ha­ladjon. S az is előttünk áll, hogy a meglévő szőlősök megfelelő termését biztosítsuk. Nem árta­na — sőt kell is —, hogy a sző­lőtermelés kérdéseivel alaposan foglalkozzanak a funkcionáriu­sok, a szakemberek és a terme­lök, — együttesen. így sok min­denre fény derülne és ennek nyomán intézkedni lehetne, hogy kielégítően előre lépjünk a szőlőtermelésben és megakadá­lyozzuk a további pusztulást. A homok aranya a szőlő — szüreteljünk belőle a következő években gazdagabban! M o r v a y Sándor A második ötéves tervben megkezdik a szegedi vasúti fald építését Már a nyár elején mérnö­kök dolgoztak a szegedi vas­úti híd környékén és a Tisza­pályaudvar déli részén. Ter­veket készítettek az új Bze­gedi vasúti híd megépítésé­hez. Két elgondolás vezette a tervezőket. Az egyik, rövidí­teni a távolságot, megszün­tetni a "hunkot« és a buda­pesti fővonallal egyvonalfoan megépíteni a hidat. A másik elgondolás: mivel a föld­munkák igen sokba kerülné­nek, a régi Tisza-híd helyén felépíteni az új hidat. Itt csupán a veszélyesség vető­dött fel, hisz a háború idején több bomba a Tisza fenekébe fulladt, tehát nem robbant fel. A technika fejlődésével azonban, amint ezt a hozzá­értők magyarázzák, ma már ezek a befulladt bombák minden veszély nélkül eltá­volíthatók. A tiszai hajózás megkönnyítése érdekében pe­dig a vasúti hídnál feltétle­nül ki kell kotorni a folyam medrét, mert ez a szegedi rakpartnál lehetetlenné teszi a hajó kikötését. (Régen a két híd között volt a teher-rak­part, ide vezet le az iparvá­gány is.) Jólértesült körök­ben úgy tudják, hogy még a második ötéves tervben meg­kezdik a híd építését. — Hétfőn, október 8-án délután fél 3-kor Papp Lász­ló főiskolai tanársegéd elő­adást tart Afrikáról az UJ­szegedi Kendergyárban az őszi ismeretterjesztő előadá­sok keretében. Az előadas után a Titokzatos Afrika cí­mű filmet vetítik le. — A Hazafias Népfront salgótarjáni bizottságától küldöttség érkezik a szeged: népfront-bizottsághoz okt 1­ber 11-től 13-ig tartó három­napos tapasztalatcserére. — Mezőgazdasági gyűlést rendez vasárnap délelőtt 10 órakor a III. kerületi Ta­nács a kerület gazdálkodói részére a Földműves utca 7. szám alatt. '•vVv­Vidám pusztaszeri szüretelő lányok

Next

/
Thumbnails
Contents