Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-05 / 235. szám

WtLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DEIMGYAR ORM SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 235. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. október 5. Mai számunkból: Megbeszélések a Biztonsági Tanács pénteki ülése elütt (2. oldal) Egyiptom hajlandó angol és francia rév kalauzokat is alkalmazni (2. oldal) Látogatás Kodály Zoltánnál (3, oldal) í Kendőzés nélkül (M. S.) Korábban volt egy olyan gyakorlat, hogy a „kényes" kérdéseket elhallgattuk, elkendőztük. Nyilván­való, hogy ez cseppet sem szüntette meg egyes emberek problémáit és a valóságban, az életben azok sokszor keserűséget okoztak. Ki kell mondani — és ezt a szo­cialista demokratizmus növelése is megkívánja —, hogy szóljunk mindazokról, amelyek nagyarányú fejlődésünk, örömeink közben égető gondokként jelentkeznek. Ez az útja annak, hogy változtassunk rajtuk, mert a min­dent rózsaszínben való látás csak fékezi az akadályok elhárítását. Az MDP Központi Vezetőségének emlékezetes jú­liusi határozata a valóságnak megfelelően tárta fel a (helyzetet, a magyar valóságot és fejlődésünk egy­értelmű, világos útját jelölte meg. A júliusi ha­tározatban az is benne van, hogy biztosítani kell a szavak és a tettek egységét. Ismeretes, hogy az elmúlt években bizony ilyen vonatkozásokban is bajok mutatkoztak. Egyes munkásrétegek életszínvonala első ötéves terv időszakában — bár voltak, akik bi­zonygatták — ténylegesen nem növekedett Sajnos, első ötéves tervünkben egészében nem értük el az élet­színvonal növelésére kitűzött célunkat. Nem akarjuk, hogy mégegyszer ilyesmi előforduljon, mert — ismerjük jól — milyen szerteágazó hibákhoz vezetett ez is a korábbi években. Az élet- és munkakörülmények javítása elenged­hetetlenül fontos. A párt és a kormány ezt akarja és a második ötéves tervben célul tűzte ki, hogy 25 szá­zalékkal megnöveljük az egy keresőre jutó reálbért: Ebben az évben a reálbért 4.2 százalékkal akartuk nö­velni. Ezt nemcsak elértük, de túl is haladtuk. A szá­mítások szerint az idén 6—7 százalékkal emelkedett a dolgozók reálbére. Több fontos intézkedés született — a békekölcsön jegyzés megszüntetése, az alacsony keresetek emelése, stb. —, amelyek mind az élet javí­tását szolgálják. Ezek a tettek országos méretekben a legmeggyőzőbb érvek; Sokszor elmondottuk, hogy a munkában, az életben meggyőző érv a párttagok helytállása. Ez igaz és jelen­tősége meg is növekedett. A meggyőző érvekhez azon­ban az is hozzátartozik, hogy a párttagok, a pártszer­vezetek a legjobban munkálkodjanak az adott területen azért, hogy az emberek kevesebb gonddal, boldogabban éljenek. Sokat segíthetnek a vezetők az üzemekben a munkafeltételek megjavításában, a nagyobb szervezett­ség, jobb anyagellátás megteremtésében, amely több ke­resetet is jelent; Az életkörülményeknek, az anyagiaknak, az ember­séges szónak nagy és elsődleges szerepe van az emberek felfogását, vagy ha úgy tetszik, aktivitását illetően. Egy sor intézkedés született az anyagi érdekeltség foko­zottabb és jobb érvényesítéséért; például az újítások díjazásánál, az építőipari dolgozók bérének rendezésénél, a minőségi munka anyagi elismeréséért, stb. Az üzemek vezetőinele a keze bérkérdésekben nagyon meg volt köt­ve. A Minisztertanács most fogadott el határozatot egyes bér- és munkaügyi feladatok intézésének egyszerűsíté­sére. Ez nyilvánvalóan javít a helyzeten. Kendőzés nélkül szóvá tesszük azt is — és ezt sem hangulatkeltésből, hanem mint ténylegesen meglévő bajt —i hogy az üzletekben árult egyes áruféleségek minő­sége nem javult, hanem rosszabbodott. Más nevet ad­nak például az egyes textilholmiknak, de a minőség gyengébb és mégis ugyanannyiért adják, mint a ko­rábbi jobbat Vagy „rejtett árdrágítás" is történik több cikknél. Például egy csatot tesznek egy kabára, s az mindjárt 80—100- forinttal drágább lesz. A miniszté­riumoknak és iparigazgatóságaiknak fel kell erre fi­gyelni, mert a minőség romlás, vagy a burkolt árdrá­gítás egyes árucikkeknél jogosan) kelti a vásárlók fel­háborodását. Nyilvánvaló, hogy a rosszabb, vagy a drá­gább áru nem a reáljövedelem növekedését, hanem csökkenését jelenti.' Sok munkás szeretné — ha lehe­tőség van rá —, hogy a részletakciót bővítsük ki. A júliusi határozatból világosan kitűnik, hogy a párt legszentebb célja az emberek életkörülményeinek javítása. A termelés eszköz e cél elérésében. A célból pedig egész társadalmunk összefogásával lesz valósag. S ez a valóság meggyőző érv lesz. Ezért kell legelői járni a kommunistáknak, a pártszervezeteknek, — a dolgos hétköznapiakon apró tettekkel segítve az élet-, a munkakörülmények javítását. Kis dolgokból tevődik össze a bizalom és maga a meggyőző érv is­Nagy sikerrel zárult a kiskundorozsmai járási mezőgazdasági kiállítás A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya csütörtökön összesítette a kiskundorozs­mai járási mezőgazdasági ki­állítás látogatóiról szóló számadatokat, s kiderült, hogy szombaton délután és vasárnap nem kevesebb, mint 10 ezer egyénileg dolgozó pa­raszt, termelőszövetkezeti tag, üzemi és hivatali dolgo­zók tekintették meg a kiál­lítást. A kiállításon részt vett 18 járási és szegedi termelő­szövetkezet, 5 mezőgazda­sági szakcsoport, két álla­mi gazdaság és 158 egyéni gazda. Kiállítottak 25 szép tenyész­lovat, 40 darab szarvasmar­hát és ugyancsak 40 darab sertést. A lovak közül az el­ső díjat az öthalmi Állami Gazdaság Manci nevű te­nyészkancája nyerte el. Ugyancsak díjat nyert a sán­dorfalvi Rózsa Ferenc Bogár nevű kancája is. A tehenek közül az első díjat ugyancsak az öthalsni Állami Gazdaság állatte­nyésztői kapták el Virág ne­vű tehenükért, melytől az egyik borjazástól a másikig (laktáció) 5100 liter tejet fej­tek 3.8 százalékos zsírtarta­lommal. A második díjat a kiskundorozsmai József At­tila Tsz tehenészei vitték el Vera nevű 'tehenükkel, amely az egyik borjazástól a mási­kig ugyancsak 3.8 százalékos zsírtartalom mellett 4800 li­ter tejet adott. Az egyéni gazdák verse­nyében Németh József al­győi dolgozó paraszt lett az első, aki Gyöngyös nevű tehené­től 3.7 százalékos zsírtartalom mellett 5200 liter tejet fejt egy laktáció alatt. A kiállí­táson különösen nagy tet­szést aratott a sertés-pavilon. Az első díjat a kocák közül a gyálaréti Komszamol Ter­melőszövetkezet »Mikdje« nyerte el, több éven keresz­tüli 7 fialási átlagával, ez ugyanis a mangolica fajtájú kocánál igen szép ered­ménynek számít. Díjazták a szőregi Vörös Rózsa gyönyö­rű fehérhús kocáját is, szép külalakjáért és 12-es fialási átlagáért. Igen szép volt a tápéi Ady Endre Tsz 380 ki­lós hízottsertése és a deszki Kossuth 370 kilós hízója. Az egyéni gazdák kiállított ser­tései közül Gyapjas István baksi dolgozó paraszt elit­rekord fehérhúsú kocája lett az első, 16-os fialási átlagá­val. i i ^fwn A növénytermelésben el" »r ,Miről írjoo a Délmagyarország?" Áz Egyetemi Diőkklubbayi la?t ankétot a szerkesztőség Szerkesztőségünkben minden pénteken délután 5 óra­kor megbeszélést tartunk "Miről írjon a Délim agyarország?" címmel. Ma, október 5-én délután 5 órakor, a szokásos meg­beszélésünket az Egyetemek és Főiskola Diákklubjában (Dugonics tér 12.) tartjuk meg. Ma kezdődik a TTIT előadássorozata a munkásmozgalom vitás kérdéseiről Az új előadássorozat további előadásai a szociáldemokrácia szerepével és a magyar munkás­mozgalom történetében elfoglalt helyével, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja két világhá­ború közötti politikájának pro­blémáival és a szegedi munkás­mozgalom kérdéseivel foglalkoz­nak; i A Juhász Gyula Művelődési Otthon kezdeményezése: Gondozzuk közösen szegedi nagyjaink sírjait A Juhász Gyula Művelő" dési Otthon vezetősége egy dési Otthon vezetői, a Belvá- hasznos kezdeményezéssel rosi-temetőben járva szomo- állt elő. A Művelődési Otthon rúan tapasztalták, hogy mi- vállalja, hogy a jövőben lyen gondozatlanok az egy- rendszeresen gondot visel kori szegedi írók és művé- névadója: Juhász Gyula sír­szek sírjai. Ezt a problémát Hasonlóképpen fel­időközönként a Delmagyar- ** ország is szóvá tette, és hívja a szegedi Móra Ferenc olyankor "kampányszerűen" Művelődési Otthon és a Dan­egy-egy lelkes csoport rend" kő Pista Népi Zenékar fi­behozta, virággal borította a gyeimét — de a többi műve­sírokat, mígnem ismét fele- lődési otthonok és csoportplc désbe merültek. Hogy a síró- figyelmét is —, hogy szintén kat állandóan és rendszere- vállalják el Móra Ferenc, Tő­sen gondozzák — amint azt a mörkény István, Hódi Géza, köteles tisztelet megkívánja Kőnig Péter, Dankó Pista és & Jutái** Q^u'fl Művelő- illátok. sít'(áaak & gondozását, Amint már írtuk is lapunké ban, a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat új előadás-sorozatot in­dít „A magyar munkásmozgalom vitás kérdései" cimmel. A sorozat első előadását ma este fél 8 órai kezdettel tartják meg a TTIT Horváth Mihály utca 3., II. eme­leti klubhelyiségében. Erényi Tibor elvtárs, a Párttörténeti; Intézet tudományos osztályának | vezetője tartja meg az előadást,, az első világháború előtti ma- j gyarországi munkásmozgalom, néhány kérdéséről. Az érdekes | előadásra, amely a legújabb ku­tatások és a XX. kongresszus fényében újmődon világttja meg ezt a sokat vitatott problémát, a TTIT történelmi szakosztálya minden érdeklődőt szívesen lát. Sic regen is bemutatják a uCigány"-t a Móra Ferenc Művelődési Otthon színjátszói A Szegedi Szövetkezeti Móra Ferenc Művelődési Otthon színjátszó-csoportja a nyár elején nagy sikerrel mutatta be Szigligeti Ede népszínművét, a Cigányt. Különösen kiváló alakítást nyújtott Bárány Pál, Vé­ber János, Fodor Irtván és Törköly Rózsa. A csoport most budapesti szereplése előtt meglátogat néhány vidéki községet. Első állomás a vidéki előadások során szombaton Szőregen, a Tömörkény István Művelő­dési Otthonban sorra kerülő vendégjáték. Tiszai József­nek, a Szegedi Nemzeti Szín­ház művészének vezetésével nagy kedvvel készülnék a próbákon a csoport tagjai. ért kiváló eredményeikért dí­jakat, okleveleket kaptak a következők: Ásotthalmi Ál­lami Gazdaság, domaszéki szőlő- és gyümölcstermelési szakcsoport, hét díjat vittek el a zsombói egyéni gazdák, ugyancsak első díjat nyertek a domaszéki Szabadság Haj­nala l-es típusú Termelőszö­vetkezeti Csoport tagjai is szőlő- és gyümölcstermelési eredményeikkel. A cukorré­patermelésben járásszerte a deszki Kossuth Tsz és a sán­dorfalvi Rózsa Ferenc Ter­melőszövetkezet lett az első. E két szövetkezet cukor­répa átlagtermése az idei rossz időjárás ellenére is eléri az átlag 220 mázsát. Dudás Imre egyéni gazda paprikaterméséért kapott el­ső díjat, ugyancsak díjazták a bordányi Dús Kalász, a röszkei Lenin és a domaszéki Szabadság Hajnala Tszcs paprikáit is. A dorozsmaipap­rikatermelők közül Bönde Mihály dolgozó paraszt pap­rikatermését díjazták. A kiállításon állataikkal és terményeikkel részt vettek szegedi termelőszövetkezetek is. Nagyban növelte volna a kiállítás sikerét, ha megren­dezéséhez segítséget nyújt a Szegedi Városi Tanács me­zőgazdasági osztálya is. A Városi Tanácsnak nincs mód­jában hasonló méretű kiállí­tást rendezni külön, s éppen ezért módot kellett volna adni a szegedi termelőszövetkeze­teknek ahhoz, hogy vala­mennyien részt vehesse­nek állataikkal, terményc­ikkei a kiállításon. A szegedi tsz-ek eredmé­nyeit, ha párosították volna a járásiakéval, a látogató közönség még nagyobb meg­elégedéssel távozhatott volna a kiállításról, s méginkább megismerkedhettek volna azokkal a szép sikerekkel, melyeket termelőszövetkeze­teink, a járás egyénileg dol­gozó parasztjai elértek a me­zőgazdaság fejlesztésében az utóbbi évek során. Ezt véle­ményünk szerint tanulság­ként kell levonni mindkét ta­nács részéről a jövőre nézve. ^WÍT" --- ' -.-v V É * A nagy szerep előtt A magyar föld kincseihez tartoznak az illóolajnövény ék is. Menta, zsálya, bazsalikom, s a levendula kékje önti el most a balatoni dombökat. Szakértők szerint: a magyar le­vendula vetekszik a franciával, a világ legjobb levendulájá­val. A daránypusztai lllóolajkutató Kísérleti Gazdaságban már lombikban vizsgálják a lepárolt olajat* Ha valaki csupán az itt kö­zölt fényképet látja, ki gondol­ná, hogy ugyanez a csinos szí­nésznő jálszotta a „Leányvásár" Bessyjét és a „Kispolgárok" tö­pörödött. öreg Ahulináját. Pedig mindkettő Papp Teri remekbe­formált alakításában kelt életre, Szubrett és prózai színésznőt mégpedig oly széles skálán7 Hosszú színészi pályán is ritka teljesítmény. Pedig Papp Teri — amint a fenti „civil" kép is mutatja — nem tartozik az idős művésznemzedékhez. Négy éve játszik Szegeden, s ide ts egye* nesen a Színművészeti Főisko­láról jött, ' Operettben ismertük meg először: Juliettet játszotta a Luxemburg grófjában", Aztán nemsokkal jött az első prózai szerep: a „Nem magánügy" t. szovjet ságjáték énekesnője, Kis karakterszerep csupán, szinte csak egy villanásnyi, de elegen* dö arra, hogy egy fiatal tehetsé­ges művésznő megcsillogtassa benne rátermettségét. S jött • „Csárdáskirálynő" Stázija, a „Cseresznyéskert" Varja alakja. Most pedig olyan drámai ma­gaslatra készül, amely élményt jelent minden színésznő életében. Shaw: Szent Johannájaként lép elénk szombaton este. • — Amikor megtudtam, hogy én játszom, napokon keresztül meghatódott voltam — vallja magáról Papp Teri, s aki áhíta­tos készülődését látta a színházi próbákon, meg a magános órák csöndjében, hisz neki, — é.s biz­tosan hinni fog a premier estjén is neki, mint Szent Johannái nak. Csak egy gondolat vetődik jel önkéntelenül is az emberben. Mi áll hát hozzá közelebb, ily pompás szerepek után: a próza vagy az operett. A kérdésre habozás nélkül válaszol: — A próza . i s Aztán egy kis csönd utón,­mintegy maga előtt is mentege­tőzve teszi hozzá: — De azért nagyon szeretem az operettet is .. . «-.tjt'l

Next

/
Thumbnails
Contents