Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-04 / 234. szám

PELMRGYIIR ORSZBC Sepilov nyilatkozata Csütörtök, 1956. október 4. ' New York (TASZSZ) Se­pilov szovjet külügyminisz­ter New Yorkba érkezésekor a sajtó és a rádió képviselői előtt többek között az alábbi nyilatkozatot tette: „A Biztonsági Tanácsnak meg kell találnia az utat a szuezi kérdés békés rendezé­séhez. s Mély meggyőződésem, hogv egyenjogú és igazságos ala­pokon nyugvó tárgyalásokkal és olymódon, hpgv helyesen összeegyeztetjük Egyiptom­nak. mint szuverén államnak az érdekeit a csatornát hasz­náló többi állam érdekeivel, ésszerű megoldást találha­tunk a bennünket foglalkoz­tató szuezi kérdésre. Az a remény tölt el ben­nünket. hogy a Biztonsági Tanácsban végzendő közös munkánk minden résztvevő­je a feltétlenül szükséges realitási érzékről, kölcsönös j megértésről és bizalomról ] tesz majd tanúságot annak í érdekében, hogy komoly elő- : rehaladást. érjünk el a szuezi kérdés megoldásában. A Szovjetunió hajlandó minden tőle telhetőt elkövetni, hogv elősegítse a szuezi kérdés megoldását az ENSZ nemes célkitűzéseinek és békeszere­tő alapelveinek szellemében. Felhasználóin az alkalmat, hogy szívélyes üdvözletemet és jókívánságaimat küldjem New York lakosságának és rajtuk keresztül az Amerikai Egyesült Államok egész né­pének." Rövid külpolitikai hírek Angol konzervaliv képviselő nyilatkozata Nasszerral folytatott beszélgetése után London (MTI) William Ya­tes konzervatív képviseiő, aki Kairóban egyórás beszél­getést folytatott Nasszerrel, kijelentette: meg lehet olda­ni az egész szuezi vitát az 1888. évi egyezmény felü'­vizsgálását célzó nemzetközi értekezlettel. Egyiptom ki­fejezett szavatosságokat nyújtana a csatornát haszná­ló valamennyi országnak a szabad hajózásról és az ille­tékekről, s az ENSZ elé ter­jesztené számadásait, elfo­gadná a nemzetközi tanács­adó testületet az egyiptomi vállalat számára. Világos, hogy az értekezlet Egyiptom és a csatorna összes haszná­lói között nélkülözhetetle­nül szükséges a nemzetközi együttműködéshez és jóindu­lathoz. Egyiptom elismeri a maga nagy felelősségét a csatorna hajóforgalmának védelme és szabadságának biztosítása dolgában. Ez' egyetlen más hatalom sem tehetné, mert a csatornr Egyiptom területén vonul át és jövedelmi forrás Egyip tom számára, amely a lehető legnagyobb forgalmat és ha­tályosságot akarja fenntar tani és ez sikerül is neki. „Nasszert igazán imponáló embernek találtam" — mon­dotta a képviselő. — „Aki ismer nála jobb, nagyobb képességű embert a Közép­Keleten, olyan, aki megér­demli a támogatást, mondja meg, hogy ki az. Anglia vég­zetes tévedést követett el, amikor az államosítás után blöfföt, vagy eröszakot pró­bált alkalmazni. Magatartá­sa az államosítás után ne­vetség tárgyává tette Angli­át mindenütt, Szueztől Szin­gapúrig". A Netoweek szerint az Egyesült Államok Nasszer megbuktatására készül New York (MTI). Mint az AP közli, Newsweek című ame­rikai folyóirat keddi száma sze­rint az Egyesült Állomok orra a szilárd elhatározásra" jutott, hogy Nasszer egyiptomi elnök­nek „mennie kell", tekintet nél­kül arra, hogyan végződik a sznezi-ügy. A folyóirat rámutat, hogy ez csupán idő kérdése, miután Franciaország és Nagy-Britannia felkérte az Egyesült Államokat, hogy „a srófot most még ne kezdje megszorítani Nasszer kö­rül" és az Egyesült Államok is szívesebben „megvárja, amíg valamiféle megoldás jön létre a szuezi kérdésben", A Newsweek szerint főként gazdasági fegyvereket készül­nek alkalmazni Egyiptom ellen, például: „a külügyminisztérium nem kéri többé a kongresszust az egyiptomi gyapolkvóta meg­állapítására; a segélyt megvon­ják Egyiptomtél; ezenkívül tel­jesttik Izrael fegyverszállítási kérését". S<evenson elnökielölt hidrogénbomba kísérletek eltiltásáért New York (TASZSZ). Steven­6on, az Amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje New Jersey állam­ban választási beszédet mondott a leszerelés és a hidrogénbondia­kísérletek megszüntetésének kérdéséről. Felszólította az Egyesült Álla* Tnokat, hogy álljon élére a hid­rogénbomba-kísérlctek eltiltásá­ért folyó mozgalomnak és bírál­ta a kormánynak a fegyverzet korlátozása kérdésébeit elfoglalt álláspontját­Steyonson miután megismé­telte felhívását a hjdrngénbnm­ha-kiséiietek megszüntetésére, kjjplentetto, hogy egy ilyen meg­égj e/és „lépés lenne a békéhez vezető új úton". Stcvepson saj­nálkozását fejezte ki, hogy az Egyesült Államok kormánya nem lépett erre a békéhez vezető út­ra. A Demokrata Párt elnökjelölt­je kijelentelte még, hogy az Egyesült Államok kormánya „az olyan kérdésekben, mint a köl­csönös felügyelet és u fegyveres erők korlátozása, szemmelkithn­tólag figyelmen kívül hagyta a Kelet és Nyugat közötti szaka­dék felszámolására irányuló fo­kozódó törekvést". A köztársa­sági kormány — mondotta Stc­yenson — „még a saját javasla­tait is elutasította, amikor má­sok készeknek mutatkoztak e javaslatok elfogadására", Az Egyesült Államok Kommonóta Pártjának áJlő.-fojvIaSása a vála«J!látl hadjáratban New York (TASZSZ). A Daily AYorker közlése szerint az Egye­sült Államok Kommunista Párt­ja a közelmúltban értekezleten foglalkozott a választási hadjá­rat kérdéseivel. Az értekezleten 36 államból 150 képviselő volt jelen. Elfogadtak egy nyilatko­zatot, amely kimondja, hogy a kommunista párt az idei válasz­tásokon nem támogatja egyik elnökjelöltet sem és minden erő­feszítését arra összpontosítja, hogy előbbrevigye a békéért, az amerikai nép polgári és demo­kratikus' jogaiért, jólétéért ví­vott harcot. Sajtótájékoztató az Hinisztér Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere szerdán tájékoztatta a sajtó képviselőit az állami gazdaságok időszerű kérdéseiről, az ez évi tervek tel­jesítéséről, a gazdaságok gépesí­tésének, növénytermesztésének Á'lami Gazdaságok urnában és állattenyésztésének helyze­téről: A tájékoztatóval kapcsolatban az újságírók több részletkérdést vetettek fel, amelyekre a minisz­ter és a minisztériumi főtiszt­viselői adtak felvilágosítást, Gyémántmező Szibériában Tokói: A japán kormány keddep rendkívüli miniszter­tanácsot tartott, amelypn egyhangúlag jóváhagyta, hogy Hatojama miniszterel­nök Moszkvába utazzák a szovjet—japán béketárgyalá­sokra — jelenti az AP. A rendkívüli miniszterta­nács után a kormány szóvi­vője közölte, hogy Hatojama október 6-án utazik el Japán­ból és október 11-én érkezik Moszkvába, s még ezen a na­pon átveszi a japán küldött­ség vezetését. • Port Szaid: Az AFP jelen­tése szerint a Szuezi-csator­nán kedden zátonyra futott a 2270 tonnás „Hendrik** angol tehergőzös. A hajókaraván­hoz tartozó 14 hajó, amely az angol gőzöst követte, kényte­len volt leállni. Az egyiptomi csatorna­igazgatóságnak a helyszínre küldött vontatóhajója kivon­tatta az angol hajót. A hajó­forgalom csak 15 perces ké­sedelmet szenvedett. • Belgrád: A jugoszláv vas­utas szakszervezet vezetősége legutóbbi ülésén úgy határo­zott, hogy küldöttséggel kép­viselteti magát a magyar vasutasok szakszervezetének ez év október huszadikán és 21-én Budapesten megtar­tandó kongresszusán. • Berlin. Willi Brandt, a nyugat-berlini képviselőház elnöke bejelentette, hogy a berlini szovjet nagykövetség képviselői ezentúl — először csütörtökön — jelen lesznek a nyugat-berlini képviselő­ház ülésein. * Kairó: A kairói rádió sze­rint Egyiptom ajánlatokat kér a Szuezi-csa torna kiszé­lesítésére. 20 millió fontot utaltak ki erre a célra. Mint a kairói rádió közli, Bizonyos nagy külföldi vállalatok fog­ják végezni a munkálatokat. * Párizs: A Francia Kom­munista Párt nemzetgyűlési képviselőcsoportja a nem­zetgyűlés megnyitása alkal­mából több határozati ja­vaslatot terjesztett be, kö­zöttük két általános jelentő­ségűt. Az egyik a bérek fel­emelésére vonatkozik, s fel­hívja a kormányt, hogy 141 frankban állapítsa meg a mi­nimális órabért és hívassa össze a kollektív szerződések legfelsőbb bizottságát. A Francia Kommunista Párt nemzetgyűlési képviselőcso­portjának több tagja ezenkí­vül a párt megbízásából hatá­rozati javaslatban szólította fel a konnányt, kezdjen azonnal tárgyalásokat az al­gériaiak hívatott megbízot­taival, beleértve azokat is, akik ellen harcolnak, tűz­szünet elérésére, valamint az algériai kérdés tárgyalósok útján való megoldására. * London: A nagykövetek londoni értekezlete szerdán röviddel 12.30 óra után fel­függesztette ülését. Az érte­kezlet nagyrészben elfogadta a Szuezi Csatornát Haszná­lók Szövetségének szabály­zati tervét, amelyet a hétfőn és kedden ülésezett szerve­zési bizottság készített. A nagykövetek értekezletének legközelebbi ülését csütörtö­kön reggel tartják. • Chicago: Mint-az AP je­lenti, John P. Uagen, a mesterséges bolygóval kap­csolatos amerikai program igazgatója közölte, hogy az első mesterséges bolygó al­katrészeivel folytatandó kí­sérletek „néhány héten be­lül megkezdődnek**, Hagen azt is közölte, hogy „néhány hónapon belül kilö­vik gz első kísérleti rakétát, amely a föld felszínétői 5­600 kilométer magasságba szállítja majd o mesterséges bolygót**. * Saarbrűcken: A ssaryHeki kormány kedden este jóvá­hagyta a francia—nyugat­német egyezményt, amely­nek értelmében a Saar-vidék 1957. január l-;g visszakerül a Bonni Köztársasághoz, Közép-Szibériában, a zord J akut földön a világ egyik leggaz­dagabb gyémántmezőjére bukk antak. Hogyan fedezték fel a Szov­jetunió elsü gyéinántlelőbelyét? Hogyan tárta fel az A. P. Durov vezette geológus-expedíció az úgynevezeti Kimberley-csatornát? I zekre a kérdésekre felel Halalija Klnd geológusnak, az eipe dició tagjának alábbi cikke. Mintegy tíz évvel ezelőtt ta­láltak először gyémántot az egyik távoli jakut-folyóban. Az első jakuti gyémántlele­tet hosszadalmas kutatások előztek meg. A tudósok ösz­szegeztik e kutatások ered­ményeit, összevetették a Szovjetunió és más országok különböző gazdag gyémápt­lelőhelyemek geológiai össze­tételét és azt a következte­tést vonták le, hogy Kelet­Szibéria földje is rejt magá­ban gyémántot. A fáradha­tatlan kutatók behatoltak a jakuti területekre, a legeldu­gottabb helyekre is. Sokszor heteket töltöttek el a tajgá­ban, sok ezer kilométeres utat hagytak maguk mögött. Fel­térképezték a táj geológiai sajátossággait. Mosó-ércdu­sító állomásokat létesítettek. Tíz és száz köbméter folyami kavicshordalékot mostak át, míg néhány apró gyémánt­kristályt találtak. Gyakran előfordult, hogy semmit sem leltek. Ilyenkor a kutató-cso­port folytatta útját! A kutató-csoportok lassan haladtak előre, amíg meghó­dították a jakut folyókat. Több folyó mentén tíz és száz kilométerre húzódnak a gyé­mántmezők. Legtöbbjük azonban igen szegény. Honnan és hogyan kerültek ide a gyémántok? Hol rej­tőznek? Hagy lehet rátalálni' az őekőzetre? A természet féltékenyen őrizte egyik leg­gyönyörűbb és legtökélete­sebb alkotásónak születési titkát. A titkot azonban fel­tárták. A gyémántkristályok a röld mélyében keletkeznek és a folyékony magmával együtt a földkéreg csatornáin a fel­szín felé törnek. Amikor a magmában képződő gázok olyan erősek, hogy legyőzhe­tik a földkéreg felső részének nyomását, kitörnek onnan. Így keletkeznek az úgyneve­zett robbantási csatornák, amelyeket Kimberley néven ismernek. A Kimberley-csatornákat már régen felfedezték Dél­Afrikában. Éppen a mellet­tük levő Kimberley városról kapták az elnevezésüket. Fel­lelhetők Belga-Kongóban, Brazíliában és nemrégiben Indiában is fedeztek fel ilyen csatornákat. Most ehhe» a rövid listához még egy orszá­got sorolhatunk — Jakutiát. A mi kutató-csapatunk is folytatott néhány éven ke­resztül geológiai vizsgálato­kat Szibéria egyik leggazda­gabb gyémántmezején. .., 1953 őszén Jakutióban a talajmenti munkák befeje­zésükhöz közelednek. A nagy Miért ? A „Délmagyarország"­ban az elmúlt héten meg­jelent egy cikk, amelyben a cikk írója kifogásolta, hogy csak a körúton belül lehet könyvet vásárolni. Az Állami Könyvter­jesztő Vállalat jogosnak tartja a kívánságot, már készített is egy könyvesbó­dét. Úgy határoztunk, hogy a Marx tér és a Mikszáth Kálmán utca sarkán állít­juk jel. Vállalatunk felke restc a III. kerületi Tattács város- és községgazdálkodá­si csoportját, engedélyt kér­tünk a bódé felállításához. A III. kerületi Tanács vá­ros- és községgazdálkodási csoportvezetője elutasította kérésünket, hallani sem akar a könyv-pavilon felál­lításáról. Érthetetlen ez az eljárás, a Marx tér szép­ségét nem rontanánk ezzel, azonkívül a körúton kívül lakó dolgozók kérését is teljesítenénk. Tóth Tivadar munka már mögöttünk van. Előttünk — az utolsó menet: még egy feltáratlan mellék­folyó. A kis csapat — mindössze három ember — lassan halad a sziklás part mentén. A ja­kut-vezető a málhás lovakat vezeti. Gumicsónak is van velünk. Ezon indulunk to­vább a folyón, a vezető és lo­vak pedig visszatérnek a tá­borba. Két-három napon belül cél­hoz értünk. Elbúcsúztunk a vezetőtől és munkához lát­tunk. Egyelőre, míg a csó­nakraszállás előkészületei folynak, van még idő szinpor­mosásra. Nem tesz semmit, hogy a sietségben elfeledkez­tünk a mosóteknőről — majd boldogulunk egyszerű tállal is. Alighogy elkészültünk a mosással, hirtelen valami va­kító fény csillant meg a víz alatt. Kvarc vagy csillámré­teg? Nem, a tál fenekén egy gyönyörű, egyszerű, kicsiny, átlátszó gyémántkristály fe­küdt. ... 1954. Az első tavaszi napsugarak megjelenésével újabb és újabb csapatok in­dulnak a gyémánt keresésére. A mi csapatunk is tovább folytatja munkáját, végzi a szinporpróbákat. Velünk még egy kutató­csoport dolgozik. Meghatáro­zott szakaszonként szlnpor­és kavicshordalék-próbákat végzünk. Minden próbánál — néhány gyémánt. És minél feljebb ha'adunk a folyón, mind több a gyémánt..: Ugyanakkor északon, több százkilométerre tőlünk, egy másik fontos esemény törté­nik: a geológusok fellelik a Szovjetunióban az első Kim­berley-csatornát. Megtalálták a gyémántok hűséges útitár­sait: a lilás-vörös gránitokat — a piropokat. Mint bab­szemjankó a régi mesében, a gyémántok mintegy megje­lölték útjukat, maguk után hagyva ezeket az apró vörös köveket. Felhasználva ezeket az ismertetőjeleket, lépésről lépésre követni lehet a gyé­mántok haladását a gyémánt­mezőtői a folyó partján a ki­induló pontjukig — a Kim­berley-csatoniáig. Dehát mi a helyzet a mi vidékünkön? Vizsgálgatjuk a szinport, a dúsított próbákat. Mint apró vércseppek itt is megjelen­nek a csodálatos ásványok. — Nekünk is vannak pirop­jaink! Ez pedig azt je'enli, hogy Kimberley-csatornának is kell lennie ..: ... 1955. eltelt ismét egy lázas kutató munkával eltöl­tött tél. Elkészült a hegyi kő­zetek, ásványok mikroszkó­pikus vizsgálata, a vidék geo­lógiai térképe. A térképen egy kis patak melletti terüle­tet vörös vonal keretez. A tu­dományos adatok mind erre mutálnák. Kora tavasszal útnak in* dultunk most már az isrherű^ helyekre. De alig ismerjük fel ezt a tájat. Ott, ahol né­hány hónappal ezelőtt még egy é!ő lelket sem találtunk, most egész lakótelep tárul szemünk elé. Tízesével sora­koznak a kicsiny faházak. A parton zúg az ércdúsító üzem és zajosan kúsznak feléje a kőzetekkei megrakott vago­nok. A folyó túlsó partján ta« lajegyengető gépiek repülőtér számára nyesik a földet. S miután az erdőben elol­vadt az utolsó hó, három geológus, két munkás és a jakut-vezető elindultak fel­felé a folyó mentén. Már az első kimosott szinpróba cso­dálatba ejtett a piropok so­kaságával. És egyszercsak —> gyémánt, a második, a har­madik ... No, most már biz­tosan megtaláljuk a régen keresett csatornát. De hát mi ez? Eredményte'en a próba.., A következő szintén. El'űn­tek a piropok, eltűntek a gyé­mántok! Mi ennek az oka? Figyelmesen tanulmányoz­zuk a* térképieket, a légi fel­vételeket. Mögöttünk oldal­ági forrásra emlékeztető ki­csiny mellékfolyó. Vajon nem ez a patak hordja a gyémán­tot és piropiot a folyóba? Visz­sza kell fordulnunk a patak felső folyásán. Izgalommal vizsgáljuk az ércmosó-teknő tartalmát, az első szinpor­vizsgálat eredményét. Ismét megjelentek az ismerős vörös szemeeskók. És mennyi? Egyszerre csak fentről egy Iz­gatott kiáltás: „gyémánt**. Mind feljebb és feljebb megyünk a patai? folyásán: Ismét gyémánt, és még egy, aztán megint semmi. Már el­érkeztünk a patak) fe'ső ré­széhez és nincsenek piropok. Hol lehet a csatorna? Körös­körül az egyhangú mocsaras part. amelyet a ritka vörös­fenyő borít. A csapat hallga­tagon tér vissza a táborba. Csendben töltik el egyszerű vacsorájukat. Va'ahogy külö­nösen dühösen dongnak most a szúnyogok, nem hagyják aludni a csaoatot... Reggel folytatják az újabb kutatásokat. A geológusok egv rókalyukra találnak. Mel­lette kisebb földrakás. De mi­ért olyan furcsán zöld e föld­rakás? A s'kerte'enségtöl le­tört emberek csak később éb­rednek rá: ez a Kimberley­csatorna! A fellelt gyémántmezőt „Béke csatorná«-nak nevez­ték el. Natália Kind geológus Válaszolnak az illetékesek — Sok látogatója cs vásár­lója volt a ruházati kiállítás­nak már eddig is. Nemcsak sok új cikkel, hanem szóra­koztatással is kedveskedik a rendezőség a kiállítás látoga­tóinak. Ma, október 4-én, csütörtökön este 6 órakor filmvetítés lesz, A „Délmagyarország" egyik korábbi számában cikk jelent meg „Sok hűhó semmiért" címmel. A ciki; bírálta a Csongrád megyei Döntőbi­zottság működését és többek között megállapította, hogy a döntőbizottság eev bizonves ügycsoport elintézésénél bü­rokratikusán, helytelenül iárt el és ezzel az érintett válla­latoknak sok feles1 eges mun­kát okozott. Az említett ügyekiben a szükséges vizsgálatot lefoly­tattuk és ezzel kapcsolatban az alábbiakat kívánjuk a szerkesztőség tudomására hozni: A vállalatok az egyeztetést kivétel nélkül lefolytatták, részben az előírt határidőn belül, részben azon túl és az egyeztetésről felvett jegyző­könyveket beküldték a döntő­bizottsághoz. A jegyzőköny­vek kisebb részéből valóban kitűnt, hogy vagy nem tör­tént lemaradás, vagv csupán lényegtelen árumennyiség 'e­szállítása nem történt meg. A döntőbizottság ennek elle­nére nem szünette m**e az eFárócokat. hanem a kitű­zött tárgyalásikat megtartot­ta. Ezt rója fel a cikk legin­kább a Csongrád megyei Döntőbizottságnak ás ezt az eljárást minősíti bürokrati­kusnak. Mint utólag kiderült, a tár­gyalások egy része valóban feleslegesnek bizonyult, ez azonban csak részben róható a Csongrád megyei Döntőbi­zottság tértiére. Megállapítható, hogy a Csongrád megyei Döntőbi­zottság az egyeztető jegyzö­könyvek biat* kában sem látta és nem is láthatta tel­jesen megnyugtatónak a helyzetet, azonban a kifogá­solt 14 közül 3 esetben „ Csongrád megyei Döntőbi­zottságnak meg kellett volná szüntetnie az eljárást. A döntőbizottság vezetőjét fi­gyelmeztettük az elkövetett hibára. Görgey Miítábj vezető döntőbíró — Az Országos Filharmó­nia szegedi kirendeltsége a szokásos évj kamarabérlet hangversenyét kétszer öt elő­adásban rendezi meg. Az első öt előadásból álló bérletsoro­zat első hangversenye vasár­nap este 8 órakor a Zenemű­vészeti Szakiskola nagytermé­ben lesz Igor Ozim jugo­szláv hegedűművész vendég­szereplésével. A kiváló jugo­szláv művész néhány napos magyarországi tartózkodása alatt Budapesten és Szegeden ad egy-egy hangversenyt, majd utána a nyugati orszá­gokba indul turnéra

Next

/
Thumbnails
Contents