Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

¥11AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGFŐ VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XIL évfolyam, 225. szánt Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. szept. 23. Mai (rámánkból: A lengyei főügyész nyilatkozata a poznani zavargásokkal kapcsolatos nyomozásról (2. oldal) Űj élet a határ mentén A rák és az élelmiszerek (3. oldal) (5, oldal) Hz üzemi demokrácia kiszélesítéséért Azzal kell kezdeni, hogy a demokrácia egyetemes — nincs külön üzemi, termelő­szövetkezeti, vagy hivatali demokrácia, s amikor mégis ilyenről beszélünk, az csu­pán azért történik, mert a szocialista de­mokrácia gyakorlata más és más formát követel az üzemekben, a termelőszövetke­zetekben, vagy a hivatalokban — de szi­gorúan ugyanazzal a jogi tartalommal és ugyanazokkal az egységes kötelezettségek­kel. Csupán arról van tehát szó. amikor így mesterségesen „felosztluk" az osztha­tatlan demokráciát, hogy a közélet demo­kratizmusát ki kell terjeszteni az alkotó és termelő munkára, a gazdasági egysé­gekre, s ezek között természetesen az üze­mekre is. Az üzemi dolgozók életüknek legalább egyharmadát aktív termelőmunkával töl­tik el — számukra a munka közéleti tevé­kenység. Ezért mikor az üzemi demokrá­ciáról szólunk, a termelőmunka demokra­tizmusát is bele kell értenünk ebbe a fo­galomba — az egész termelő tevékenység: a tervezés, a vezetés, az elllenőrzés, de még az elosztás demokratizmusát is. A demokrácia gyakorlásához természe­tesen a megfelelő demokratikus szervezeti formákat kell felhasználni. Ezek a l'ormák — üzemi bizottságok, termelési értekezle­tek, munkásgyűlések — korábban is meg­voltak. de ismert okoknál fogva nem tölt­hették be igazi hivatásukat. Most, a XX. kongresszus és • a párthatározat után. a SZOT egészséges tevékenykedése alapján ezek az üzemi szervezeti formák valóban az üzemi demokrácia legfőbb fórumaivá válhatnak és válnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy sokkal lassabban, mint azt a demokratikus közélet utáni vágy meg­kívánná. A jelenlegi demokratizálási folyamat fe­lülről indult el. Az értelmiség gyorsan ma­gáévá tette s a munkásosztálynak is szíve szerint való, de az üzemeltben valahogy nehezebben tud gyökeret verni. Minden munkás és a vezetők többsége is őszintén óhajtja, de az elmúlt évek nyomasztó lég­köre még nem engedett fel teljesen és ez nagyban gátolja az üzemi demokrácia ki­terjesztését. Itt-ott még félnek az emberek és azt mondják az újságírónak: „jó, jó, írja meg a hibákat, de mellőzze a nevemet! Nem á karok magamnak kellemetlensé­get ..Egyszóval: a munkásosztály még nem nyerte teljesen vissza korábbi politi­kai aktivitását és politikai bátorságát. Pedig a továbbiakban ez lenne a demok­ratikus fejlődés legfőbb biztosítéka. Ehhez viszont az egész munkásosztályra ki kell terjeszteni a demokráciátl Bátorítani 'kell az embereket — elsősorban a kommunistá­kat —, hogy éljenek az új politikai elvek szerint1 Végleg szorítsák vissza az itt-ott még kísértő régi szellemet és gyakorlatot. Köztudomású, hogy az üzemekben ehhez egyre nagyobb lesz a reális lelhet ősé a az üzemi bizottságok hatáskörének növelésé­vel, az igazgatók jogkörének bővítésével. Az sem ismeretlenül hangzik már manap­ság, hogy ilyenformán a dolgozóknak köz­vetlen beleszólásuk lesz a gazdasági irá­nyító, szervező és ellenőrző munkába, hogy megvalósulóban van a társadalmi ellenőr­zés gyakorlata. A szocialista demokrácia sorsa a párt, a munkásosztály kezébe van letéve és a né­hol előforduló bátortalanság ellenére a murikásosztály támogatja iegszüárdab­ban mindkét oldalról, a jogok és kötele­zettségek oldaláról egyaránt. Ma már semmiféle olyan erőt nem lehet feltéte­lezni, amelyik vissza tudná tartani a tö­megeket a szocialista demokrácia által biz­tosított jogok gyakorlásától — s úgyszin­tén nem tudná visszavetni a munkásosz­tályt a legultrább demagóg sem attól, hogy a demokratizmus fenntartásához és to­vábbfejlesztéséhez szükséges gazdasági és politikai tevékenységét kifejtse. A mun­kásosztály arra is képes a maga ereiéből, hogy azoktól is megvédje az új közszel­lemet, akik burzsoá módon értelmezik — akik a demokráciát összecserélik a fegyel­mezetlenséggel és ilyenformán az anarhiz­mus színvonalára akarják sülyeszteni. Mindez szorosan hozzátartozik az üzemi demokrácia kérdéseihez, mert ha valahol megvalósulhat az igazi demokrácia, akkor az üzemekben, a munkásosztály védnök­sége alatt bizonyosan — és nyugodtan ál­líthatjuk, hogy életünk minden területén egyedül a munkásosztály garantálhatja, hogy erről az útról nem lesz visszatérés. A szocialista demokratizmus az üzemek­ben is megkövetelei azt az elvet, hogv az embereket társadalmilag hasznos tevé­kenységük alapján Ítéljük meg. A munká­soknak ki kell vívniuk és állandósítaniok kell azt a helyzetet, amelyben a legegysze­rűbb dolgozók észrevételeit, javaslatait is megbecsülik, megszívlelik és komolyan ke­zelik. A Szegedi Kenderfonógyárban ts több üzemben megtették már ez^n az úton az első lépéseket. Itt a gazdasági rezetők a termelési értekezleten elhangzott, észre­vételekre írásban válaszolnak. Valaki erre azt mondhatná: ez a bürokrácia új jászüle­tése. Nem! Ez azt jelenti, hogy végre való­ban megbecsülik a munkás-közvéleményt. A szocialista demokrácia kiterjesztése azonban az üzemekben nem csupán ennyit jelent. Elvként lehetne és kellene elfogad­ni, hogy az üzemek gazdasági vezetői ne csak felfelé tartozzanak felelősséggel, ha­nem lefelé, a legegyszerűbb dolgozónak is. Az üzemi bizottságok kiszélesített hatáskö­rében talán majd erre is lesz alkalom. így majd az igazgató nemcsak a tervért és a béralapért lesz felelős, hanem saiát dol­gozó társai előtt felelnie kell a szociáis­és munkaviszonyokért, nagyobb önállóság esetén pedig egyes bérügyi intézkedése­kért is. Az üzemi demokrácia életrehívása és ki­terjesztése azonban még ennél is sokkal többet követel. Egyáltalán azt. hogy a munkás valóban magáénak érezze a gyárat, teljes felelősséggel dolgozzék, gazdája és számadója legyen a közös va­gyonnak — s ugyanakkor ő maga is le­gyen a gyáré, a teremtő közösségé — örömével, bánatával, gondjaival együtt. Békés—Csongrád megye székhelyéül Szegedet javasolja a Minisztertanács Apró Antal elvtárs nyilatkozata a területrendezésről Nagy sikerrel mutatkozott be a Jugoszláv Állami Népi Szegeden Együttes is Tegnap délután — a pécsi nek tiszteletére. Az együttes és a mohácsi vendégszerep- színházi előadásán és az el­lés után — óriási sikerrei nöki hivatalban adott foga­mutatkozott be telt ház előtt dáson megjelent Németh a Szegedi Nemzeti Színház- Károly, a Csongrád megyei ban a Jugoszláv Állami Népi Pártbizottság első titkára, Együttes. Papp Sándor, a Csongrád Az előadás végén Szeged megyei Tanács v. b.-elnöke, város dolgozóinak nevé- Vereska András, a Szeged ben Vincze Antal, a Váró- Városi Pártbizottság másod­si Tanács v. b.-clnökhe- titkára. Bába István, a lycttcse testvéri kézfogás- Csongrád megyei Pártbizott­sal és virágcsokorral kö- ság mezőgazdasági osztálya szönte meg a népművé- vezetője, Balogh István, a szek szegedi szereplését, Szeged Városi Pártbizottság majd a közönség szűnni nem titkára, Vincze Antal, a Vá­akaró tapsa közepette sora- rosi Tanács, v. b.-elnökhe­koztak egymás után az üze- lyettese és Korek József, a mek képviselői, akik virág- népművelési osztály veze­csokorral és ajándékokkal tője. kedveskedtek a nagyszerű vendégszereplésért A deszki délszlávok nép­A Jugoszláv Állami Népi Együttes igazgatója, Ivo Ki­rigin vezetésével a fogadá­szokásuk szerint fehér son megjelent Vrbanac Rc­vásznat fontak a szereplők zsa, az együttes titkárnője, Dirnitrievics Lazo igazgató­helyettes és az együttes tag­egyikenek vállára és de­rekára, majd a Szegedi Kenderfonó, jai közül Domics Beáta tán­a Szegedi Ruhagyár, az Üi- cosnő, Tonkovics Mila, Iva­szegedi Kender-Lenszövő és nisevics Bozso énekes és Po­Textilművek képviselői Cek Stjepan korrepetitor, dolgo­A kedves, baráti légkör­ben lezajlott fogadáson ma­aratott gyar és jugoszláv kulturális m^mz a vendégekkel, akik a beszél­adták át az üzemek zóinak ajándékát. Az óriási sikert vendégszereplés után Dénes kérdésekről beszélgettek Leó, a Városi Tanács v. b- megye és a város vezetői elnöke fogadást adott a ju goszláv együttes képviselői- getésekből megismerkedtek Szeged város jellegzetessé­geivel és a város kulturális életével. Az együttes kép­viselői elmondták, hogy ma­gyarországi tartózkodásuk alatt Szegeden kívül Pécse't és Mohácson vendégszere­peltek. Soron következik most Budapest, ahol a Nép­hadsereg Tisztíklubjában és az Operaházban adnak egy­egy estét betöltő műsort, s aztán tovább utaznak ven­dégszerepelni a Német De­mokratikus Köztársaságba, majd rövidesen Prágában lépnek föl. A késő esti órákig tartó fogadáson az elhangzott beszélgetések a magyar— jugoszláv barátság egy­egy friss, életerős hajtá­sait jelentik. Ennek voltunk tanúi teg­nap délután a Szegedi Nem­zeti Színházban is, ahol a Jugoszláv Állami Népi Együttest szívből jövő sze­retettel és szűnni nem aka ró tapsviharral köszöntötte a közönség. A Jugoszláv Állami Népi Együttes tegnapi nagysikerű szegedi vendégszereplésére lapunk legközelebbi számá­ban még bővebben visszaté­rünk. Mint ismeretes, a Minisz­tertanács elfogadta a terü­letrendezésről az országgyű­lés elé terjesztendő javaslat szövegét. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a javas­lattal kapcsolatban kérdése­ket intézett Apró Antalhoz, a Minisztertanács elnökhe­lyetteséhez, a területrende zési kormánybizottság veze­tőjéhez. Az alábbiakban kö­zöljük a kérdéseket és Apró Antal válaszát. KÉRDÉS: Milyen célkitűzések teszik szükségessé a területrende­zést és milyen szempontok vezetik a kormányzatot a ja­vaslat összeállításánál? VÁLASZ: Az ország jelenlegi köz­igazgatási beosztásának át­szervezése, az elaprózott me­gyék, járások, Budapesten a kis kerületek összevonása olyan intézkedés, amely elő­segíti, hogy az állam mind eredményesebben teljesítse alapvető gazdasági, szervező és kulturális nevelő funk­cióit. A nagyobb megyék, járá­sok kialakításánál arra tö­rekszünk, hogy az igazgatá­si egj'sőgek lehetőleg egybe essenek a gazdasági körze • tekkel és minél egysíerűbb, minél olcsóbb legyen az ál­lamigazgatás. A Magyar Dolgozók Párt­ja III. kongresszusa kimon­dotta: olyan rendszabályokat foganatosítsunk, amelyek az államigazgatást egyszerűb­bé, olcsóbbá teszik. E hatá­rozat végrehajtása során már eddig is tettünk intéz­kedéseket. Államigazgatá­sunkban az elmúlt évben is számos egyszerűsítést haj­tottunk végre, de látnunk kell, hogy az eddig végre­hajtott egyszerűsítési intéz­kedések, a minisztériumok hatásköre egy részének át­ruházása a tanácsokra, az önálló gazdálkodás kialakí­tása a nagyobb területeken szorosan összefügg a me-1 gyék és a járások területé­nek átrendezésével. A nagy történelmi múltra visszatekintő megyei rend­] szert — természetesen — to­vábbra is fenntartjuk. A megyék és a járások te­rületi összevonásánál a párt és a kormányzat ügyel arra, hogy a tervezett intézkedé­sek figyelembe vegyék . a történelmi hagyományokat. Ez megnyilvánul a me­gyék elnevezésében is. Például a Szeged székhely­lyel megszervezendő Dél­Tiszántúl államigazgatási egységnek a tervezetben a Békés-Csongrád megye elnevezést javasoljuk. A Minisztertanács az or­szággyűlésnek összevonás útján 12 megye kialakításá­ra tesz javaslatot. Ezek a kö­vetkezők: Baranya megye. Bács-Kiskun megye, Békés-Csongrád megye, Borsod-Heves megye. Fejér-Veszprém megye, Győr-Vas megye. Hajdú megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs megye, Szolnok megye, Zala megye. A területrendezés nem egyes megyék és járások megszüntetését jelenti, mert a fejlődés során kiala­kult társadalmilag, földraj­zilag egységes, néprajzilag sajátos területek továbbra is fennmaradnak. E területek azonban nagyobb földrajzi egységekké alakul­nak át. KÉRDÉS: Milyen előnyökkel jár a la­kosság számára a javasolt te­rületrendezés? VÁLASZ? Erre vonatkozóan már van­nak tapasztalataink. Ismere­tes, hogy 1950-ben is hajtot­tunk végre területrendezést, s ennek során egyesült pél­dául B.rsod, Abauj és Zem­plén megye. A voit Abauj és Zempién megye lakossága már saját tapasztalataiból tudja, hogy e főleg mezőgaz­dasági jellegű terület számá­ra igen sok előnyt jelen­tett az egyesítés az Ipari jellegű Eorsod megyé­vel. A lakosság érdekét szolgálta például, hogy az Abauj-zempléni lakosság a megyén belül jutott piachoz. A mezőgazdaságból felszaba­dult dolgozók a megyén belül juthatták munkához, s igény­be vehették Borsod megye fejlettebb egészségügyi-kul­turális intézményéit. Az egye­sített terület a népgazdaság szempontjából harmonikusan fejlődött és csökkentek az igazgatási célokra fordított kiadások is. A jelenleg java­solt területrendezés hasonló előnyöket jelent nemcsak az ipari, hanem a mezőgazda­sági jellegű megyék lakossá­gának is. A területrendezés minde­nekelőtt elősegíti, hogy az igazgatás jobb és olcsóbb le­gyen. Számos készülő hatásköri és szervezeti intézkedés célja, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő kérdése­ket a jövőben a községek­ben és a városokban, de legfeljebb a járásokban in­tézzék el. Igy átalakul a központi szer­vek és a megyei szervek ál­lamigazgatási szerepe is: A megyék egyre inkább elvi irányító szerepet töltenek be. Az alsóbbfokú helyi szervek hatáskörének növelésével a lakosság régi kívánságát tel­jesítjük. Nemcsak az ügyintézésben, hanem gazdasági téren is megnyilvánul a területrende­zés olőnye. A megnövelt me­gyék nagyobb anyagi eszkö­zök felett rendelkeznek majd, s a nagyobb hatáskör birto­kában az eddiginél hatható­sabban ós a helyi kívánságo­kat fokozottabban figyelembe véve fejleszthetik területüket* KÉRDÉS: Hogyan gondoskodik a kor­mányzat a területrendezés során létszám felettivé váló dolgozókról? VÁLASZ? A párt és a kormány leg­fontosabb feladatának a dol­gozók életszínvonalának emelését tartja. Emelni akar­juk a nyugdíjakat, tovább akarjuk javítani a dolgozók életkörülményeit. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha — a termelés növelésén túl — gazdasági életünk minden te­rületén, az államapparátus­ban is — csökkentjük nz igazgatással járó költségeket, takarékoskodunk. A megyék, a járások és Bu­dapesten a kerületek össze­vonása, valamint az ezzel pár­huzamos intézkedések meg­valósítása, jelentős számú dolgozót érint személyében, eddig megszokott munkájuk helyett más területen kell el­helyezkedniük. A kormány tervet dolyoz ki az átszervezés során lét­számfelettlvé váló munka­erők elhelyezésére, s gon­doskodik arról, hogy a tél­víz idején ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe. A Minisztertanács számos egyéb Intézkedést is tesz, hogy az átszervezés minél ki­sebb zökkenővel járjon, a munka folyamatossága bizto­sítva legyen. Hétfőn megkezdik egyes divatiamult ruházati cikkek őszi kiárusitását A belkereskedelmi minisz­ter és a SZÖVOSZ Igazgató­sága elnökének utasítása alapján hétfőn megkezdik a szegedi árudákban is az egyes divatjamúlt ruházati cikkek őszi kiárusítását. Az állami és szövetkezeti keres­kedelem raktárán találhatók olyan áruk, amelyek színük, mintájuk, fazonúk, vagy egyéb okok miatt divatjai­múltak. Ennek oka részben az, hogy az ipar ma már ugyanilyen jellegű cikkeket olcsóbb áron, tetszetősebb kivitelben gyárt \ — éppen ezért a divatjamúlt cikkek­re további rendelést feladni nem lehet. Annak érdeké­ben, hogy a továbbgyérátás­ra nem kerülő áruk ne ter­heljék a nagy- és kiskeres­kedelem készleteit, mert az eredeti árakon történő érté­kesítésük a fogyasztók érde­keit sértenék, különböző pa­mut-, selyem-, gyapjú-, kö­töttáru, konfekció- és lábbe­li-féleségeket kiárusítanak. Közel 600 ruházati cikk árát 5—30 százalékkal csökken • tették. A Lengyel Állami Nagycirkusz vendégjátéka Szegeden A „Cyrk Gdansk", a Len­gyel Állami Nagycirkusz Szegeden is bemutatja mű­sorát. Az együttes a békés­csabai nagy sikerre való te­kintettel az eredeti időpont­tól eltérően nem kedden, hanem szerdán este 8-kor tartja meg bemutató dísz­előadását a Marx téren. Ma­gyarországon eddig 33 vá­rosban szerepelt a 18 világ­számot bemutató együttes, mintegy 350 ezer néző előtt. Az együttes hat napig ven­dégszerepel városunkban. A Szovjetunió visszaadott Jugoszláviának négyezer dosszié levéltári anyagot Belgrád: Mint ismeretes, a el, majd a szovjet hadsereg Szovjetunió és a Jugoszláv kezébe került. Szövetségi Népköztársaság A Jugopress jelentése sze. kormányai megállapodtak rlnt a Szovjetunió illetékes abban, hogy a Szovjetunió szervei e napekban átadták visszajuttatja Jugoszláviának Jugoszlávia moszkvai nagy­mindazt a levéltári anyagot, követségének a mintegy amelyet a német megszállók négyezer dossziét kitevő Jc­a második világháború ide- véltári anyagot. Ebbon a pá­jén a különböző államokban ™z,YiV , - . w nagykövetség 1905—1940 kö­levo jugoszláv kovetsegekrol zöm ld6bö; s2Érmazá iratai a és konzulátusokról hurcoltak legértékesebbek.

Next

/
Thumbnails
Contents