Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

¥11AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGFŐ VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XIL évfolyam, 225. szánt Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. szept. 23. Mai (rámánkból: A lengyei főügyész nyilatkozata a poznani zavargásokkal kapcsolatos nyomozásról (2. oldal) Űj élet a határ mentén A rák és az élelmiszerek (3. oldal) (5, oldal) Hz üzemi demokrácia kiszélesítéséért Azzal kell kezdeni, hogy a demokrácia egyetemes — nincs külön üzemi, termelőszövetkezeti, vagy hivatali demokrácia, s amikor mégis ilyenről beszélünk, az csupán azért történik, mert a szocialista demokrácia gyakorlata más és más formát követel az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, vagy a hivatalokban — de szigorúan ugyanazzal a jogi tartalommal és ugyanazokkal az egységes kötelezettségekkel. Csupán arról van tehát szó. amikor így mesterségesen „felosztluk" az oszthatatlan demokráciát, hogy a közélet demokratizmusát ki kell terjeszteni az alkotó és termelő munkára, a gazdasági egységekre, s ezek között természetesen az üzemekre is. Az üzemi dolgozók életüknek legalább egyharmadát aktív termelőmunkával töltik el — számukra a munka közéleti tevékenység. Ezért mikor az üzemi demokráciáról szólunk, a termelőmunka demokratizmusát is bele kell értenünk ebbe a fogalomba — az egész termelő tevékenység: a tervezés, a vezetés, az elllenőrzés, de még az elosztás demokratizmusát is. A demokrácia gyakorlásához természetesen a megfelelő demokratikus szervezeti formákat kell felhasználni. Ezek a l'ormák — üzemi bizottságok, termelési értekezletek, munkásgyűlések — korábban is megvoltak. de ismert okoknál fogva nem tölthették be igazi hivatásukat. Most, a XX. kongresszus és • a párthatározat után. a SZOT egészséges tevékenykedése alapján ezek az üzemi szervezeti formák valóban az üzemi demokrácia legfőbb fórumaivá válhatnak és válnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy sokkal lassabban, mint azt a demokratikus közélet utáni vágy megkívánná. A jelenlegi demokratizálási folyamat felülről indult el. Az értelmiség gyorsan magáévá tette s a munkásosztálynak is szíve szerint való, de az üzemeltben valahogy nehezebben tud gyökeret verni. Minden munkás és a vezetők többsége is őszintén óhajtja, de az elmúlt évek nyomasztó légköre még nem engedett fel teljesen és ez nagyban gátolja az üzemi demokrácia kiterjesztését. Itt-ott még félnek az emberek és azt mondják az újságírónak: „jó, jó, írja meg a hibákat, de mellőzze a nevemet! Nem á karok magamnak kellemetlenséget ..Egyszóval: a munkásosztály még nem nyerte teljesen vissza korábbi politikai aktivitását és politikai bátorságát. Pedig a továbbiakban ez lenne a demokratikus fejlődés legfőbb biztosítéka. Ehhez viszont az egész munkásosztályra ki kell terjeszteni a demokráciátl Bátorítani 'kell az embereket — elsősorban a kommunistákat —, hogy éljenek az új politikai elvek szerint1 Végleg szorítsák vissza az itt-ott még kísértő régi szellemet és gyakorlatot. Köztudomású, hogy az üzemekben ehhez egyre nagyobb lesz a reális lelhet ősé a az üzemi bizottságok hatáskörének növelésével, az igazgatók jogkörének bővítésével. Az sem ismeretlenül hangzik már manapság, hogy ilyenformán a dolgozóknak közvetlen beleszólásuk lesz a gazdasági irányító, szervező és ellenőrző munkába, hogy megvalósulóban van a társadalmi ellenőrzés gyakorlata. A szocialista demokrácia sorsa a párt, a munkásosztály kezébe van letéve és a néhol előforduló bátortalanság ellenére a murikásosztály támogatja iegszüárdabban mindkét oldalról, a jogok és kötelezettségek oldaláról egyaránt. Ma már semmiféle olyan erőt nem lehet feltételezni, amelyik vissza tudná tartani a tömegeket a szocialista demokrácia által biztosított jogok gyakorlásától — s úgyszintén nem tudná visszavetni a munkásosztályt a legultrább demagóg sem attól, hogy a demokratizmus fenntartásához és továbbfejlesztéséhez szükséges gazdasági és politikai tevékenységét kifejtse. A munkásosztály arra is képes a maga ereiéből, hogy azoktól is megvédje az új közszellemet, akik burzsoá módon értelmezik — akik a demokráciát összecserélik a fegyelmezetlenséggel és ilyenformán az anarhizmus színvonalára akarják sülyeszteni. Mindez szorosan hozzátartozik az üzemi demokrácia kérdéseihez, mert ha valahol megvalósulhat az igazi demokrácia, akkor az üzemekben, a munkásosztály védnöksége alatt bizonyosan — és nyugodtan állíthatjuk, hogy életünk minden területén egyedül a munkásosztály garantálhatja, hogy erről az útról nem lesz visszatérés. A szocialista demokratizmus az üzemekben is megkövetelei azt az elvet, hogv az embereket társadalmilag hasznos tevékenységük alapján Ítéljük meg. A munkásoknak ki kell vívniuk és állandósítaniok kell azt a helyzetet, amelyben a legegyszerűbb dolgozók észrevételeit, javaslatait is megbecsülik, megszívlelik és komolyan kezelik. A Szegedi Kenderfonógyárban ts több üzemben megtették már ez^n az úton az első lépéseket. Itt a gazdasági rezetők a termelési értekezleten elhangzott, észrevételekre írásban válaszolnak. Valaki erre azt mondhatná: ez a bürokrácia új jászületése. Nem! Ez azt jelenti, hogy végre valóban megbecsülik a munkás-közvéleményt. A szocialista demokrácia kiterjesztése azonban az üzemekben nem csupán ennyit jelent. Elvként lehetne és kellene elfogadni, hogy az üzemek gazdasági vezetői ne csak felfelé tartozzanak felelősséggel, hanem lefelé, a legegyszerűbb dolgozónak is. Az üzemi bizottságok kiszélesített hatáskörében talán majd erre is lesz alkalom. így majd az igazgató nemcsak a tervért és a béralapért lesz felelős, hanem saiát dolgozó társai előtt felelnie kell a szociáisés munkaviszonyokért, nagyobb önállóság esetén pedig egyes bérügyi intézkedésekért is. Az üzemi demokrácia életrehívása és kiterjesztése azonban még ennél is sokkal többet követel. Egyáltalán azt. hogy a munkás valóban magáénak érezze a gyárat, teljes felelősséggel dolgozzék, gazdája és számadója legyen a közös vagyonnak — s ugyanakkor ő maga is legyen a gyáré, a teremtő közösségé — örömével, bánatával, gondjaival együtt. Békés—Csongrád megye székhelyéül Szegedet javasolja a Minisztertanács Apró Antal elvtárs nyilatkozata a területrendezésről Nagy sikerrel mutatkozott be a Jugoszláv Állami Népi Szegeden Együttes is Tegnap délután — a pécsi nek tiszteletére. Az együttes és a mohácsi vendégszerep- színházi előadásán és az ellés után — óriási sikerrei nöki hivatalban adott fogamutatkozott be telt ház előtt dáson megjelent Németh a Szegedi Nemzeti Színház- Károly, a Csongrád megyei ban a Jugoszláv Állami Népi Pártbizottság első titkára, Együttes. Papp Sándor, a Csongrád Az előadás végén Szeged megyei Tanács v. b.-elnöke, város dolgozóinak nevé- Vereska András, a Szeged ben Vincze Antal, a Váró- Városi Pártbizottság másodsi Tanács v. b.-clnökhe- titkára. Bába István, a lycttcse testvéri kézfogás- Csongrád megyei Pártbizottsal és virágcsokorral kö- ság mezőgazdasági osztálya szönte meg a népművé- vezetője, Balogh István, a szek szegedi szereplését, Szeged Városi Pártbizottság majd a közönség szűnni nem titkára, Vincze Antal, a Váakaró tapsa közepette sora- rosi Tanács, v. b.-elnökhekoztak egymás után az üze- lyettese és Korek József, a mek képviselői, akik virág- népművelési osztály vezecsokorral és ajándékokkal tője. kedveskedtek a nagyszerű vendégszereplésért A deszki délszlávok népA Jugoszláv Állami Népi Együttes igazgatója, Ivo Kirigin vezetésével a fogadászokásuk szerint fehér son megjelent Vrbanac Rcvásznat fontak a szereplők zsa, az együttes titkárnője, Dirnitrievics Lazo igazgatóhelyettes és az együttes tagegyikenek vállára és derekára, majd a Szegedi Kenderfonó, jai közül Domics Beáta tána Szegedi Ruhagyár, az Üi- cosnő, Tonkovics Mila, Ivaszegedi Kender-Lenszövő és nisevics Bozso énekes és PoTextilművek képviselői Cek Stjepan korrepetitor, dolgoA kedves, baráti légkörben lezajlott fogadáson maaratott gyar és jugoszláv kulturális m^mz a vendégekkel, akik a beszéladták át az üzemek zóinak ajándékát. Az óriási sikert vendégszereplés után Dénes kérdésekről beszélgettek Leó, a Városi Tanács v. b- megye és a város vezetői elnöke fogadást adott a ju goszláv együttes képviselői- getésekből megismerkedtek Szeged város jellegzetességeivel és a város kulturális életével. Az együttes képviselői elmondták, hogy magyarországi tartózkodásuk alatt Szegeden kívül Pécse't és Mohácson vendégszerepeltek. Soron következik most Budapest, ahol a Néphadsereg Tisztíklubjában és az Operaházban adnak egyegy estét betöltő műsort, s aztán tovább utaznak vendégszerepelni a Német Demokratikus Köztársaságba, majd rövidesen Prágában lépnek föl. A késő esti órákig tartó fogadáson az elhangzott beszélgetések a magyar— jugoszláv barátság egyegy friss, életerős hajtásait jelentik. Ennek voltunk tanúi tegnap délután a Szegedi Nemzeti Színházban is, ahol a Jugoszláv Állami Népi Együttest szívből jövő szeretettel és szűnni nem aka ró tapsviharral köszöntötte a közönség. A Jugoszláv Állami Népi Együttes tegnapi nagysikerű szegedi vendégszereplésére lapunk legközelebbi számában még bővebben visszatérünk. Mint ismeretes, a Minisztertanács elfogadta a területrendezésről az országgyűlés elé terjesztendő javaslat szövegét. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a javaslattal kapcsolatban kérdéseket intézett Apró Antalhoz, a Minisztertanács elnökhelyetteséhez, a területrende zési kormánybizottság vezetőjéhez. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Apró Antal válaszát. KÉRDÉS: Milyen célkitűzések teszik szükségessé a területrendezést és milyen szempontok vezetik a kormányzatot a javaslat összeállításánál? VÁLASZ: Az ország jelenlegi közigazgatási beosztásának átszervezése, az elaprózott megyék, járások, Budapesten a kis kerületek összevonása olyan intézkedés, amely elősegíti, hogy az állam mind eredményesebben teljesítse alapvető gazdasági, szervező és kulturális nevelő funkcióit. A nagyobb megyék, járások kialakításánál arra törekszünk, hogy az igazgatási egj'sőgek lehetőleg egybe essenek a gazdasági körze • tekkel és minél egysíerűbb, minél olcsóbb legyen az államigazgatás. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa kimondotta: olyan rendszabályokat foganatosítsunk, amelyek az államigazgatást egyszerűbbé, olcsóbbá teszik. E határozat végrehajtása során már eddig is tettünk intézkedéseket. Államigazgatásunkban az elmúlt évben is számos egyszerűsítést hajtottunk végre, de látnunk kell, hogy az eddig végrehajtott egyszerűsítési intézkedések, a minisztériumok hatásköre egy részének átruházása a tanácsokra, az önálló gazdálkodás kialakítása a nagyobb területeken szorosan összefügg a me-1 gyék és a járások területének átrendezésével. A nagy történelmi múltra visszatekintő megyei rend] szert — természetesen — továbbra is fenntartjuk. A megyék és a járások területi összevonásánál a párt és a kormányzat ügyel arra, hogy a tervezett intézkedések figyelembe vegyék . a történelmi hagyományokat. Ez megnyilvánul a megyék elnevezésében is. Például a Szeged székhelylyel megszervezendő DélTiszántúl államigazgatási egységnek a tervezetben a Békés-Csongrád megye elnevezést javasoljuk. A Minisztertanács az országgyűlésnek összevonás útján 12 megye kialakítására tesz javaslatot. Ezek a következők: Baranya megye. Bács-Kiskun megye, Békés-Csongrád megye, Borsod-Heves megye. Fejér-Veszprém megye, Győr-Vas megye. Hajdú megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs megye, Szolnok megye, Zala megye. A területrendezés nem egyes megyék és járások megszüntetését jelenti, mert a fejlődés során kialakult társadalmilag, földrajzilag egységes, néprajzilag sajátos területek továbbra is fennmaradnak. E területek azonban nagyobb földrajzi egységekké alakulnak át. KÉRDÉS: Milyen előnyökkel jár a lakosság számára a javasolt területrendezés? VÁLASZ? Erre vonatkozóan már vannak tapasztalataink. Ismeretes, hogy 1950-ben is hajtottunk végre területrendezést, s ennek során egyesült például B.rsod, Abauj és Zemplén megye. A voit Abauj és Zempién megye lakossága már saját tapasztalataiból tudja, hogy e főleg mezőgazdasági jellegű terület számára igen sok előnyt jelentett az egyesítés az Ipari jellegű Eorsod megyével. A lakosság érdekét szolgálta például, hogy az Abauj-zempléni lakosság a megyén belül jutott piachoz. A mezőgazdaságból felszabadult dolgozók a megyén belül juthatták munkához, s igénybe vehették Borsod megye fejlettebb egészségügyi-kulturális intézményéit. Az egyesített terület a népgazdaság szempontjából harmonikusan fejlődött és csökkentek az igazgatási célokra fordított kiadások is. A jelenleg javasolt területrendezés hasonló előnyöket jelent nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági jellegű megyék lakosságának is. A területrendezés mindenekelőtt elősegíti, hogy az igazgatás jobb és olcsóbb legyen. Számos készülő hatásköri és szervezeti intézkedés célja, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseket a jövőben a községekben és a városokban, de legfeljebb a járásokban intézzék el. Igy átalakul a központi szervek és a megyei szervek államigazgatási szerepe is: A megyék egyre inkább elvi irányító szerepet töltenek be. Az alsóbbfokú helyi szervek hatáskörének növelésével a lakosság régi kívánságát teljesítjük. Nemcsak az ügyintézésben, hanem gazdasági téren is megnyilvánul a területrendezés olőnye. A megnövelt megyék nagyobb anyagi eszközök felett rendelkeznek majd, s a nagyobb hatáskör birtokában az eddiginél hathatósabban ós a helyi kívánságokat fokozottabban figyelembe véve fejleszthetik területüket* KÉRDÉS: Hogyan gondoskodik a kormányzat a területrendezés során létszám felettivé váló dolgozókról? VÁLASZ? A párt és a kormány legfontosabb feladatának a dolgozók életszínvonalának emelését tartja. Emelni akarjuk a nyugdíjakat, tovább akarjuk javítani a dolgozók életkörülményeit. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha — a termelés növelésén túl — gazdasági életünk minden területén, az államapparátusban is — csökkentjük nz igazgatással járó költségeket, takarékoskodunk. A megyék, a járások és Budapesten a kerületek összevonása, valamint az ezzel párhuzamos intézkedések megvalósítása, jelentős számú dolgozót érint személyében, eddig megszokott munkájuk helyett más területen kell elhelyezkedniük. A kormány tervet dolyoz ki az átszervezés során létszámfelettlvé váló munkaerők elhelyezésére, s gondoskodik arról, hogy a télvíz idején ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe. A Minisztertanács számos egyéb Intézkedést is tesz, hogy az átszervezés minél kisebb zökkenővel járjon, a munka folyamatossága biztosítva legyen. Hétfőn megkezdik egyes divatiamult ruházati cikkek őszi kiárusitását A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének utasítása alapján hétfőn megkezdik a szegedi árudákban is az egyes divatjamúlt ruházati cikkek őszi kiárusítását. Az állami és szövetkezeti kereskedelem raktárán találhatók olyan áruk, amelyek színük, mintájuk, fazonúk, vagy egyéb okok miatt divatjaimúltak. Ennek oka részben az, hogy az ipar ma már ugyanilyen jellegű cikkeket olcsóbb áron, tetszetősebb kivitelben gyárt \ — éppen ezért a divatjamúlt cikkekre további rendelést feladni nem lehet. Annak érdekében, hogy a továbbgyérátásra nem kerülő áruk ne terheljék a nagy- és kiskereskedelem készleteit, mert az eredeti árakon történő értékesítésük a fogyasztók érdekeit sértenék, különböző pamut-, selyem-, gyapjú-, kötöttáru, konfekció- és lábbeli-féleségeket kiárusítanak. Közel 600 ruházati cikk árát 5—30 százalékkal csökken • tették. A Lengyel Állami Nagycirkusz vendégjátéka Szegeden A „Cyrk Gdansk", a Lengyel Állami Nagycirkusz Szegeden is bemutatja műsorát. Az együttes a békéscsabai nagy sikerre való tekintettel az eredeti időponttól eltérően nem kedden, hanem szerdán este 8-kor tartja meg bemutató díszelőadását a Marx téren. Magyarországon eddig 33 városban szerepelt a 18 világszámot bemutató együttes, mintegy 350 ezer néző előtt. Az együttes hat napig vendégszerepel városunkban. A Szovjetunió visszaadott Jugoszláviának négyezer dosszié levéltári anyagot Belgrád: Mint ismeretes, a el, majd a szovjet hadsereg Szovjetunió és a Jugoszláv kezébe került. Szövetségi Népköztársaság A Jugopress jelentése sze. kormányai megállapodtak rlnt a Szovjetunió illetékes abban, hogy a Szovjetunió szervei e napekban átadták visszajuttatja Jugoszláviának Jugoszlávia moszkvai nagymindazt a levéltári anyagot, követségének a mintegy amelyet a német megszállók négyezer dossziét kitevő Jca második világháború ide- véltári anyagot. Ebbon a pájén a különböző államokban ™z,YiV , - . w nagykövetség 1905—1940 kölevo jugoszláv kovetsegekrol zöm ld6bö; s2Érmazá iratai a és konzulátusokról hurcoltak legértékesebbek.