Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-22 / 224. szám

nFlM0GYOR ORSZflG Mi történt cs külpolitikában ? Elhalasztották a „Csatornát Használók Szövetségé "-nek megalakítását 2 Szombat, 1956. szeptember Zt. réntclteu került sor n londoni értekezlet ötödik ülésére. Az ülés időpontját eredetileg 10 óra 30 percre tűzték ki, de később 11 órára, majd nem sokkal azután 13 óra 30 percre halasztották el azért, hogy így több idő jusson a „Csatornát Használók Szövetsége"-torvezet kidolgozására. A tervet nz egyes delegációk részéről kijelölt szakértők dolgozzák ki. Csütörtökön, n londoni értekezlet másnapján Ismét két ülést tartottak n delegációk. A délelőtti vita során dr. Paulo íüncha portugál fődelcgátu9 volt az első felszólaló, aki támogatta a „Csatornát Használó Szövetsógé"-nek megalakítását. Hasonlóképpen n Dulles-javaslat mellett szólalt fel Nuri Uirgi török küldött is. Dr, Unden svód külügyminiszter ismét leszögezte korábbi álláspontját: n szuezi kérdésben m 18 országnak azonnal az ENSZ-hez kell fordulnia. Artafo spanyol külügyminiszter egyet* értett a szervezet megalakításával, azonban azerinte Egyiptommal szélesebb alapokon ismét tárgyalásokat kell kezdeni a mielőbbi megegyezés érdekében. Hasonló értelemben szólalt fel az abesszin külügyminiszter is; Martino olasz külügyminiszter szerint a szövetség megalakításának és a szuezi kérdés ENSZ elé terjesztésének egyszerre kell megtörténnie. Olasz politikai körökben nagy meglepetést keltett, hogy az olasz kormány olyan gyorsan magáévá lette a „Csatornát Használók Szövetségé"-nek megalakítására vonatkozó javaslatot, mivel a kormány legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a nyugati hatalmak erre vonatkozó tervét fenntartással fogadja majd. Az olasz, kormány gyors álláspontváltóztntásának oka e körök véleménye szerint az, hogy az amerikaiak dollársegélyt nyújtanának az olasz kormánynak, ha az olasz hajók megkerülnék a Jós reménység fokátPedig csak néhány nappal ezelőtt jelentek meg az olasz sajtóban eikkek arról, milyen súlyos következményekkel járna az olasz gazdasági életre az, ha a Szuezi-csatorna hajóforgalmának nagyrésze a Jóreménység foka körül bonyolódna lo. Ebben az esetben az olasz kikötők — Nápoly, Genova — forgalma alaposan lecsökkenne, ami azután mindenekelőtt munkanélküliség formájában jelentkezne. A párizsi rádió csütörtökön a késő esti órákban arról számolt be, hogy a három nyugati hatalom elhatározta: 10—14 nappal elhalasztják a „Csatornát Használók Ssövetségé"-nek megalakítását azért, hogy a még ingadozó kormányoknak idejük legyen tanulmányozni a három nyugati hatalom ezzel kapcsolatos javastatait. A csütörtöki ülések után tehát nagyjából az a helyzet Londonban, hogy az értekezlet részvevői közül 13 ország küldöttsége a ..Csatornát Használók Szöx'etségé"-nek megalakítása mellett foglalt állást, míg öt állam: Pakisztán, Svédország, Irán, Dánia és Spanyolország annak a híve, hogy a szuezi kérdést haladék nélkül az ENSZ elé kell terjeszteni. A Pravda csütörtöki számában közölt „Kinek előnyös a szuezi válság elmérgesedése?" című cikkében rávilágít orra, miért is törekszik az Egyesült Államok a Szuezi-csatorna bojkottjára. A Szuozi-rsatornán ez időszerint naponta mintegy másfélmillió barell (1 barell = 159 liter — a szerk.) ásványolajat szállítanak a tartályhajók. Ez a mennyiség a Közép-Keleten kitermelt olaj fele és Nyugat-Európa — ahová az. olajat szállítják — szükségletének 85 százaléka. Ezt a mennyiséget a Szuezi-csatorna bojkottálása után az Egyesült Államok szállítaná Nyugat-Európának —- többszörösen drágább áion, mint a közép-keleti olaj ára. Az AFP francia hírügynökség Krisna Menőn indiai állatnminisztcr pár nappal ezelőtt megkezdett kairói tanácskozásairól azt t közölte, liogy az indiai miniszter valamivel hajlékonyabb magatartásra igyekszik rúveltni Nasszerl és ha ez sikerülne, úgy Londonba és Párizsba utazna, liogy a két nyugati kormány álláspontját is közelebb vigye a megegyezés lehetőségeihez. Néhány indiai lap Krisna missziójával kapcsolatban már a „közvetítés" szót használta. Kairóból érkező jelentés arról számol be, hogy Krisna Menőn szombaton Kairóból Londonba utazik, . , i ELHALLGATTATTÁK s^egint nyílik a 11 tőség ajtaja. szerkeszOdyssevs feleségének, a szépséges Penelopenak előszobájában aligha várakozott annyi kérő, mint ahányan kérik mostanában a szerkesztőséget, hogy tegyen igazságot. Csaknem kizárólag egyszerű emberek, kétkezi munkások várják a megnyugtató választ. Nem hitegethetjük őket, hanem gyorsan és tisztességesen kell — a tények felderítése után — megírnunk a valóságot. Belém fojtották a szót, mert bíráltam a vezetőket... Leépítettek, mert megmondtam, ami a szívemen feküdt ... Üldöznek, mert nem tudok hízelegni... Figyelik minden lépésem, mióta kirobbant belőlem az igazság... Ilyeneket mondanak az emberek. És egymásnak adják a kilincset. Jön a panasz, megállíthatatlanul, legtöbbször a felelős kommunistákat érinti, de nem acsarkodva, hanem csendesen, természetesen, ahogy a patak vize szokott csobogni, ha nincs az útjában semmi. Most Varga Aladár, egy vékonydongájú fiatalember sorolja a megszokott sérelemszöveget. Pártonkívüli. Már nem a Paprikafeldolgozó Vállalatnál gépószkedik — amelynek vezetői arra kényszerítettéfc, hogy ez év június végén kikérje a munkakönyvét —, hanem a Víz- és Csatornaműveknél. Ismét a neki megfelelő munkakörben dolgozhat tehát, és mostani helyzetével elégedett is. Mégis bejött, mert fájlalja a korábban kapott szúrásokat; — Miért nem Jött hamarabb? Nemzetközi értekezlet New Yorkban Moszkva: New Yorkban, az ENSZ palotájában szeptember 20-án megnyílt a nemzetközi atomcröügynölkség alapokmányának megvitatására és jóváhagyására' összehívott értekezlet. Az értekezlet munkájában 85 ország — köztük hazánk — képviselői veszítek részt. Az új nemzetközi szervezet célja az, hogy széleskörű együttműködést ! építsen kl az államok kö' zött az atomerő békés felhasználásában. A megnyitó ülésen Zarubin szovjet küldött napirenden kívül Javasolta, hogy a Kínai Népköztárságot hívják meg a® értekezletre. A javaslatot tizenhárom küldött támogatta. Az elnöklő Wadsworth amerikai küldött ajánlatára azonban az értekezlet döntés nélkül napirendre tért e kérdés felett. A megnyitó ülésen beszédet mondott Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára. Ezt követően az értekezlet megválasztotta elnökét és alelnökét. Az értekezlet valószínűleg október 8-ig tart teljes üléseket, majd utána bizottságokra oszolva folytatja a tárgyalásokat. Az alapokmány aláírására október végén kerül sor. Az értekezlethez Eisenhower amerikai elnök és Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üzenetet. illetve üdvözlő táviratot intézett. •• Fokozott gondot kell fordítani az ösz« mezőgazdasági munkálatok )ó ós időbeni elvégzésére Rövid külpolitikai hírek A Csehszlovák Köztársaság külkereskedelmi minisztere, Richárd Dvorak ós a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, Bognár József szeptember 20-án Budapesten találkozott A megbeszéléseken az 1957. évi árucsere forgalmi szerződéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg, megvizsgálták továbbá a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítésé, nek lehetőségeit. A tárgyalások mindvégig a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. * Kairó: Az egyiptomi hivatalos lap külön kiadásában új törvény jelent ""'fi * nemzeti olajbivatal létesítéséről — jelenti nz AFP. — A most kibocsátott törvény hntátytalnnftja a korábbi, alig néhány hónappal ezelőtt kibocsátott törvényt Az AFP szerint az új törvény 16 cikkelyének tanulmányozása során Hruscsov elvtárs Bállyén Béllye: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Joszip BrozTito köztársasági elnöknek, Petar Sztambolicsnak, a szert) nemzetgyűlés elnökének kíséretében csütörtökön megtekintette a béllyei mezőgazdasági 'kombinátot és a béllyei gazdaságot. Matolcsi Jánoe földművelésügyi miniszter pénteken délelőtt a minisztériumban tájékoztatta a sajtó képviselőit a mezőgazdaság több időszerű kérdéséről. A mezőgazdasági dolgozók előtt — mondotta többek között — ebben a szakaszban két nagy feladat áll, az őszi betakarítás és a kenyérgabona vetése. Az idén 3,150.000 hold kenyérgabonát — rozsot, búzát — kell elvetni. Ezt a tervet feltétlenül teljesíteni kell. Sokan felvetik a kérdést, hogy nagyon magas országunkban a kenyérgabona vetésaránya. A kérdés felvetés jogos ugyan, de közelebbről megnézve a dolgot kitűnik | hogy az ország területének 33 !

százalékán termelünk kenyérgabonát, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit a felkitöník, hogy a törvény az olaj- szabadulás előtt termeltek. • . z 1940 óta 743.000, 1949 óta 433 ,par minden létesítménye „eset- ezer holddal csökkent a keleges államosításának élőké- nyérgabona vetésterülete, szítését célozza", ami azt mutatja, hogy mezőMilyen könnyítések várhalók as anyaggazdálkodásban? Tóth István, az Országos Tervhivatal anyaggazdálkodási főosztályának vezetője az anyaggazdálkodás egyszerűsítéséről nyilatkozatot adott. — Üzemeinkből Igen sok kérés és javaslat érkezett az anyaggazdálkodás egyszerűsítésére — hangzik a nyilatkozatban — Ezeket a javaslatókat megtárgyaltuk különböző tudományos intézetek szakembereivel. Az Országos Tervhivatal kollégiuma most előterjesztést tett a Minisztertanácsnak a gyorsabb és egyszerűbb anyaggazdálkodásra. Elgondolásunk szerint a nem döntő fontosságú alapanyagok jelentős részét mintegy 30—35 százalékát ki kell vonnunk a központi gazdálkodás alól. Az üzemek vásárlásalt azzal is meg akarjuk könnyíteni, hogy közvetlenebb kapcsolatot létesítsünk a termelőgyár é9 a vásárló vállalat között. Az a tervünk, hogy néhány cikk forgalombahozatalánál mellőzzük a készletező vállalat tevékenységét. Javaslatot tettünk. arra, hogy az iparágak szabadabban gazdálkodhassanak importkereteikkel. Folyamatban van egy sor más intézkedés is, amely az anyagellátás javítását szolgálja. A fentiekkel kapcsolatos elgondolás rövidesen a Minisztertanács elé kerül. TBiiftcskvzik a Kínai Kommunista Párt kongresszusa Peking: A Kínai Kommunista Párt kongresszusának csütörtöki ülésén Csen Jün. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja beszédet mondott, amelyben foglalkozott azokkal az új problémákkal és feladatokkal, amelyekkel Kfnn kereskedelmének az ország szocialista átalakulása következtében szembe kell néznie. Rámutatott, bogy nz intézkedések nem járnak azzal a veszéllyel, „hogy piacaink kapitalista Szabadpiacokká fejlődjenek vissza. Az intézkedések a mi országunkban sohasem vezethetnek a kapitalista piac újjáéledésére, hanem olyan szocialista piac megteremtésére, amely alkalmazkodik a mi körülményeinkhez és a nép szükségleteihez", . tgazdaságunik belterjes irányban fejlődik. Mégis az a helyzet, hogy a gazdaságokban 36—38 százalékos a kenyérgabona-vetés aránya. Bármennyire feszített tehát a kenyérgabona vetési aránya, Jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tovább csökkenthetnénk a vetésterületet, hanem minden erőt a terv teljesítésére kell összpontosítani. A kenyérgabona átlagtermése az elmúlt tíz év alatt nem növekedett oly mértékben, ahogy csökkent a vetésterület. Ezért fordul elő, hogy gyengébb termésű években az ország lakosságának ellátására külföldről kell kenyérgabonát behozni. Ez évben is súlyosan érinti a népgazdaságot, hogy a kenyérgabona termés tizenhat-tizennyolc százalékkal kevesebb a tavalyinál. A holdankénti átlagtermés alatta van a nyolc mázsának, nem éri el az első ötéves terv átlagát. Ezért fontos, hogy , az idén ne csak a mezőgazdaság szocialista szektora, hanem valamennyi egyéni- , leg dolgozó paraszt ls ma- j radéktalanul teljesítse az ' előírt vetési kötelezettséget, amely ebben az évben azonos a múlt évivel. Az idén jól előkészített talajba idejében kell vetni és az ősszel fokozott gondot kell fordítani a talaj termőerejének visszapótláséra. A kukorica általában megérett és mindenütt törik. A szárazság miatt úgy látszik, hogy körülbelül huszonöt százalékkal alacsonyabb lesz a kukoricatermés a tavalyinál, viszont a korai érés lehetővé teszi a kukoricaszár korai betakarítását, ami elősegíti az őszi vetéseket. A többi növény idei termése is alacsonyabb a tavalyinál, de nem ilyen magas százalékkal; a len, a rizs, a szálastakarmányok termése pedig felülmúlja a tavalyit. Külön kl kell emelni, hogy a rizstermés lényegesen jobb a tavalyinál. A megjelent újságírók az elhangzottakkal kapcsolatban több kérdést tettek fel. Ezekre a miniszter, valamint Soós Gábor és Szőke Mátyás miniszterhelyettesek részletesen válaszoltak; * vállát vonogatja, hogy ^ ő nem is tudja. De aztán szótagonkint mégis kijön belőle. — Eddig ... nem ... nem mertem ..., de most már ,,. úgy gondoltam... a júliusi párthatározat után ... nekem is lehet igazam ... Különben tudják maguk ... Nem a földet nézi, hanem hagyja, hogy rebbenéstelen szemén át bele lássunk gondolatai raktárába. Őszintének látszik. A saját hibáit is elénk teregeti, hogy itt van ni, lássatok tisztán, s úgy ítéljetek. Az alábbi dióhéjba foglalt történet tehát Varga Aladár elmondása szerinti. Egy éve került a Paprikafeldolgozó Vállalathoz, ahogy leszerelt a honvédségtől. DISZ-titkár lett, majd megválasztották az üzemi MüHOSZ-szervezet elnökéül is. Sokat beszélgetett az emberekkel, s amikor annyira megrakták panasszal, hogy nem bírta cipelni, a következő szakszervezeti gyűlésen felszólalt. Nem nagyon válogatta a kifejezéseket, amikor szóvá tette: — A konyhán úgy dobják a munkások elé az ételt, mint a kutyának szokás. A bölcsődében csak az irodaiak gyerekeit veszik fel, a munkásoké számára nincs hely. A munkaruha-ellátás sem megfelelő. Az adminisztratív dolgozók lenézik a fizikai munkásokat. A gyűlésen szépein, takarosan megválaszoltak mindenre, de ó nem tartotta kielégítőnek, s ezt meg is mondta. Harmadnap becitálták az irodára, ahol jelen volt Gajódiné, a párttitkár, Polák Zoltán igazgató, Szabó Sándor ü. b.-elnök. Dobó Imre személyzeti felelős, Kovács Rózsa szociális ügyintéző és mások. Délelőtt 10 órától délután 3 óráig ilyenforma kérdéseket tettek fel neki szépen, higgadtan, egyáltalán nem bántó módon. — Honnan vette, amit a gyűlésen mondott? Jól meggondolta-e, amit mondott? Helyesen fejezte-e ki magát? kkor még nem gondölt rosszra. De amikor másnap megint behívatták -egy kicsit elbeszélgetni* megesküdött, hogy többet ki nem nyitja a száját semmilyen gyűlésen. Állta is a szavát, de már annyit ért ez, mint eső után a köpönyeg. Az egyik ifjúsági gyűlésen, ahol a párttitkár is jelen volt, leváltották a DISZ-titkári funkciójából azzal, hogy több ideje legyen jól ellátni a MÖHOSZ elnöki tisztséget. Meghajlott az érvek előtt. De nem sok idő múlva megint hívatták és most már keményebben a fejéhez verték, hogy fegyelmezetlen, hogy munkaidő alatt udvarol a lányoknak és szemtelen a munkavezetőkkel szemben. Az valóban igaz volt, hogy az egyik lánnyal gyakran megállt beszélgetni, de ettől kezdve abbahagyta. H'ába. Májusban a MÖHOSZ elnökségről is leváltották azzal, hogy nem alkalmas. A nyár elején a bátyjával együtt — aki ma is a Papríkafeldolgozóban dolgozik — je'entkeztek kéthetes társadalmi munkára, hogy segítsenek a mohácsi árvízkárosultakon. Még tizenegy ifi követte példájukat Az indulás előtt azonban azt tanácsolta neki az édesanyja, hogy ne menjenek rrtnd a ketten egyszerre ő csak a következő tránszporttal menjen el, hogy addig Ls legyen kereső a családban. Belenyugodott és közölte a párttitkárral, hogy egyelőre itthon marad. A párttitkár tudomásul vette, de aztán mégis behivatták az irodára, ahol a beszélgetés a párttitkár szavaival zárult: — Ha valami történik, ne érje meglepetésként. Másnap megint az irodára kellett mennie, ahol megkapta áthelyezését a csomagológép karbantartóból a féltermék raktárba, ahol zsákolni kellett. Elolvasta a szöveget: -Bízunk abban, hogy munkáját új munkakörében is épp olyan lelkiismeretesen látja el, mint ahogy azt eddig is tette*. egköszönte szépen az előlegezett bizalmat, E' m1 majd kikérte a munkakönyJ vét. Az igazgató le akarta ugyan beszélni, azt mondta, nem azért vették fel gépésznek az üzembe, hogy elmenjen. de ő — zsebében a zsákolásra kötelező áthelyezésser — ezt csak gúnyolódásnak vette és elhagyta a vállalatot. Ez történt, ahogy Varga Aladár — ennél jóval rés> letesebben — elmesélte. Ha elfogadjuk teljes egészében, akkor világos, hogy a Paprikafeldolgozó Vállalat kommunista vezetői semmit, de semmit nem változtak a XXj kongresszus után sem. De hallgassuk meg őket is. Nyugodt, szinte halkszavú emberek valamennyien. Együtt vannak mindnyálán, akiket Varga Aladár említett. Nem háborodnak ÍQI. nem tiltakoznak lármás-ó. mint az Üjszegedi KenderLenszövő vezetői. amikor nemrég hasonló ügyben iár» tunk náluk. Nem. A Paprlkafeldolgozóban mosolyognak az elvtársak, aztán ide egy telefon, oda egy telefon, s egy-kettőre összejönnek a dokumentumok. Fehéren fekete ott van a jegyzőkönyvben. hogy Varga Aladár tényleg felszólalt azon a szakszervezeti gyűlésen éa szóvá tett néhány panasz, i De hogy ezért másnap az irodára rendelték volna? Nevetséges, azt mondják} Nem emlékeznek rá. Meg aztán nem is érnek rá ilyesmire, van őnekik más dolguk is éppen elég. C itt akad meg az újság** író tudománya. Ha egyszer nem működik a legilletékesébbek memóriája sem, akkor szaladgálhat az üzemben míg tanúkat talál. Mert ki látta azt, hogy Varga Aladárt berendelték? Senki. De azt mondják a szárítók környékén többen is — hiszen a főmérnök is hallja —. hogy tényleg baj volt azzal a fiúval. Sokat lógott és nagy volt a szája neki. Igen. Ezzel indokolja a főmérnök is. a párttitkár is, az igazgató is a leváltását. Különben nem is volt DISZ-titkár, csak vezetőségi tag. tehát ez is mutatja, hogy csalt beszélt össze-vissza. Pedig mennyi bajuk volt vele. teremtő ég! Naponta foglalkozni kellett vele. — Amíg nem bírált, nem volt baj vele? — Azelőtt is lógott jobbrabalra — hangzik szinte kórusban. — De amíg nem szólt a hibákról, ugye, elnézték neki a Iógást? — Dehogyis néztük. — Miért írták az áthelyezésébe, hogy a zsákolásnál is „épp olyan lelkiismeretesen lássa el feladatát, mint ahogy eddig tette?" A párttitkár: Ez nem Igaz. Hogy írhattunk volna mi ilyesmit? Ügy létszik, ügyesen elmondta a magáét a szerkesztőségben. Az igazgató: Sajnos. írtunk. Az áthelyezési űrlapok előre készülnek és mind egyformák, ami persze helytelen. Bebizonyítják, hogy néhány kérdésben nincs igaza Vargának. Azb azonban nem Ismerik el. hogy mégis csak lehetetlenné tették az üzemben. s a végén örültek, hogv megszabadultak tőle. Ez ellen is tiltakoznak, mondván: ha így lenne, nem igvekeztek volna rábeszélni, hogv maradjon. De mi már tudjuk, hogy Varga Aladár miért nem vette ezt komolyan. C iatal, legényember Var• ga Aladár. Vannak gyengéi, hibái, mint mindenkinek ezen a földön és — mint maga is elismerte — nem mindig vette komolvan a munkát. De a Paprikafeldolgozó Vállalat kommunista vezetői nem igyekeztek kigyomlálni belőle a rosszat, hanem lényegében tőrkéfit fordították ellene, amikor ügy vélték, hogy tekintélyük forog veszélyben. Talán abban bíztak, hogy az egyszerű embernek úgy sem lehet igaza velük szemben? Tévedtek. De ha már tévedtek, álljanak meg, jót nyissák ki a szemüket és tájékozódjanak, ne menjenek tovább a zsákutcában. NAGY ISTVÁ1J i