Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

^ílMVGYQROR SZRG 2 Péntek, 1956. szeptember 21* Mi történt o külpolitikában ? Jelentős ellentétek állnak fenn a londoni értekezleten részvevő delegációk álláspontjai kőzött A S7.UP7T kérdéssel foglalkozó jnúsodik londoni értekezlet — magyarországi időszámítás szerint — csütörtökön délben kezdte meg harmadik ülését. Az ülés sorún Törökország, Portugália, Abeszs/inia és Spanyolország támogatta Dulles tervét, de a két utóbbi nem kötelezte el magát a terv melletti csatlakozásra. A bárom nyugati küldöttség bűvösen fogadta Bulganyin elvtársnak a szuezi kérdés megoldására vonatkozó indítványát. A francia küldőt l*rg kifogasolta, hogy a szovjet javaslat szerint csupán hat nemzetet hívnának meg az értekezletbe. Az értekezlet részvevői csütörtök este háromnegyed botkor ismét összeültek. Az értekezlet első napjának két ülésén a legnagyobb érdeklődés nz Egyes tilt Államok és Franciaország külügyminiszterének felszólalását kfsérte. Dulles amerikai külügyminiszter az első ülés során részletesen vázolta a „Csatornát Használók Szövetsége" nevű szervezet fölállítására vonatkozó tervet, hangsúlyozva, hogy a megfelelő személyzettel rendelkező szövetség adminisztratív szerve útján alkalmazná a szükséges számú révkalnuzt, bonyolítaná le a csatorna forgalmát és szedné be a hajózási illetékeket. A szövetség csekély létszámú vezető szervét az értekezleten részvevő 18 állam képviselőiből választanák. A délutáni ülésen felszóluló Pineau francia külügyminiszter szerint a szuezi kérdésben érdekelt országok célja: elkerülni a konfliktust és azt, bogy a csatorna egyetlen ember, vagy ország kezelése alatt működjék. „Sok engedményt tettünk már eddig is Egyiptomnak — mondotta ezután Pineau — Nasszer viszont kimutatta, hogy nem akar tárgyalni a 18 állammal. Együtt kell működni Egyiptommal, azonban a 18 országnak ragaszkodnia kell álláspontjához'4 — jelentette ki Pineau. A „Csatornát Használók Szövetsége-szervezet felállítására vonatkozó Dulles-terv — szerinte — logikus következménye a 18 állam első londoni értekezletén hozott határozatának. Sürgette cgy cselekvési terv elkészítését arra az esetre, ba Nasszer visszautasítaná az új Dullos-tervet, amely —, mint mondotta — eszköz a jövőbeni tárgyalások megindítására. A tárgyalás Nasszernek is érdeke — jelentette ki Pineau. ; Beszéde befejezésekor a francia külügyminiszter helyeselte a „Csatornát Használók Szövetségé"-nck felállítását és a szuezi kérdésnek az ENSZ elé való terjesztését, az utóbbit azonban csak abban az esetben, ha a Biztonsági Tanácshoz való fordulás meghatározott alapon történne. Már az értekezlet első napján kitűnt, bogy a második londoni tanácskozás részvevői távolról sem olyan egységesek, mint az első értekezlet alkalmával. A svéd küldött szerint n szuezi kérdést minden további nélkül az ENSZ elé kell terjeszteni, a spanyol delegátus pedig nz, egyiptomi kormánnyal való tárgyalások mellett foglalt állást. A legfeltűnőbb a pakisztáni külügyminiszter álláspontja volt, aki kijelentette: nem teheti magáévá a „Csatornát Használók SzÖvetségé"-nck felállításáról szóló tervet. Az értekezlet első napján, szerdán kilenc állam — Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália, Hoílnndin, Üj-Zeclnnd, Olaszország, Norvégia cs Nyugat-Németország — csatlakozott a „Csatornát Használók Szövetségó"-nck felállítását javasló tervhez, öt állam: Svédország, Pakisztán, Irán, Dánia és SpanyolOrszág szerint a szuezi kérdést haladék nélkül nz ENSZ elé kell vinni. Négy állam: Japán, Portugália, Törökország és Abesszínia — küldöttei az. első napon még nem nyilvánították álláspontjukat. Az egyiptomi kormány véleménye szerint a. szuezi kérdésben még mindig lehetséges a békés megegyezés. Ennek előmozdítása érdekében az egyiptomi kormány javaslattal fordult n londoni értekezlet 12 részvevőjéhez (Irán, Portugália, Japán, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Olaszország, Dánia, Nyugat-Németország, Ausztrália, Törökország és Norvégia) és indítványozza egy tárgyalószerv létrehozását, hogy így felszámolják az immár két hónapja tartó szuezi válságot. Az angol lapok cikkeiből kitűnik, bogy sz Egyesült Államok által felajánlott 300 ezer dollár segélykeret, amely a franciák és nz angolok számára lehetővé teszi, hogy a továbbiakban a Közép-Kelet helyett az Egyesült Államokban szerezze be olajszükségletét, nem is egyszerű kölcsönügylet Eltekintve a kölcsön 5 százalékos kamatától, az amerikai olaj többszörösen drágább a közép-keleti olajnál, éppen ezért alig valószínű, hogy az angol kormány élne a kölcsön igénybevételének lehetőségével, Jugoaslávia mindenkor aikraasátl /S^^ajEía^rax új Kina megaxilárdUáaáért ** mondotta a Kínai Komm untsta Párt kongresszusán a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselője Jovain Veszelinov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselője a Kínai Kommunista Párt most folyó kongresszusán felszólalt és beszédet mondott. Központi bizottságunk és Tito elvtárs, pártunk vezetője nagyrabecsüli a kínai kommunistáknak az Imperializmus és a belső ellenforradalom elleni harcát — mondotta többek között beszédében Jovan Veszelinov —, a. kínai nép fegyveres küzdelmét, amely az egész világ haladó erőit lelkesítette és bátorította. Országunk és dolgozó népünk nagy érdeklődéssel kíséri és tanulmányozza a kínai népnek a szocialista társadalmi viszonyok és a nagy szocialista Kína kiépítésében szerzett tapasztalatait és erőfeszítéseit. A kínai népnek harca, amelyet pártjának, Mao Cetung elvtársnak vezetésévei folytatott, hatalmas történelmi eredményekhez vezetett. Mi, jugoszláv kommunisták, felhasználtuk a kínai tapasztalatokat a fegyveres harcban, különösen a partizán harcokban. A kínai forradalom, ugyanúgy, mint a mi forradalmunk, megmutatta, hogy meghatározott belső és nemzetközi feltételek között a partizánháború formájában viselt fegyveres harc jelenti a győzelem egyedül lehetséges eszközét. Tekintet nélkül mindarra, ami a közelmúltban a nemzetközi munkásmozgalomban végbement, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és Jugoszlávia, mint állam sohasem szűnt meg értékelni a kínai kommunisták és a kínai nép győzelmének jelentőségét és sohasem szűnt meg őket mindenben támogatni. Országunk az összes nemzetközi fórumok előtt mindenkor síkraszállt az új Kína megszilárdításáért, felvételéért az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, valamint a kínai népnek Tajvanhoz való jogáért. Az új Jugoszlávia arra törekedett és arra törekszik majd, hogy Kína megszabaduljon attól a gazdasági és politikai nyomástól, amit egyes nyugati országok gyakorolnák, reá. Központi Bizottságunk és népeink meg vannak győződve arról, hogy az országaink és pártjaink közötti kapcsolatok egyre inkább fejlödnek és erősödnek — mondotta Jovan Veszelinov. Eisenhower megfarfoffa első válaszlási be*z£dét Washington: Eisenhower Egyesült Államoknak szemelnök szerdán este tartotta be kell néznie. Első helyein meg első választási rádióbe- az ázsiai és afrikai népek szédét. Ennék során röviden függetlenségi mozgalmát foglalkozott a szuezi kérdés- említette, azt állítva, hogy sel, amelyről ezeket mon- ezt a kommunisták a nyu Csütörtökön délben, kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evons az UNESCO főigazgatója. Első ízbeni magyarországi látogatásom célja — hangoztatta —, hogy megbeszéléseket folytassak Magyarország részvételéről az UNESCO munkájában. Mint Ismeretes most készítjük elő az UNESCO novemberben, UjDelhiben tartandó konferenciáját. amelyen számos fontos kérdés kerül megvitatásra 8 ezekről a kérdésekről folytatunk eszmecserét Magyarországon is — mondotta a főigazgató. • Bonn. (MTI) Blank nyugatnémet (hadügyminiszter szerdán a kormány elé terjesztette a hadkötelesek szolgálati idejéről szóló törvénytervezetet. A minisztérium szóvivője azonban vem volt hajlandó közölni n tervezetben előírt szolgálati időt. Ezt a kormány rövidesen eldönti. A Minisztertanács ülésén Blank beszámolt a Bundcswehr, az új nyugatnémet hadsereg felállításának menetéről is. Eddig körülbelül 60 ezer önkéntest hívtak be. Az év végéig számuk 9ö ezerre emelkedik; A szolgálati idő tartamát a hadkötelezettségi törvényből kihagyták, mert a kormánykoalíció nem tudott megegyezni, hogy 18, vagy 12 hónapos szolgálati időt kell-e előírni. Jeruzsálem. Az izraeligatellenes gyűlölet szítására a Szuezá- használják fel. Másodszor a kapcsolatban nukleáris fegyverek veszéválsággal né- lyéről szólott. Ezek a fegyveHpÉMH és rek — mondotta — új és mértékletesen beszéltünk, szörnyű mértékben fokozták Még nem tudjuk, hogy a szu- a régebbi háborúk borzalezl válságot meg lehet-e ol- mait*. Harmadiknak a komdotta: "Napjainkban csatornával újabb súlyos ziink szembe. Óvatosan danl mindenki számára igazságosan és méltányosan*. Az elnök kijelentette, hogy a szuezi válsághoz hasonló munisták "új politikai módszereit* említette, negyediknek pedig a Szovjetunió ipari hatalmának növekedékonfliktusokat "a fokozott sét, amely szerinte "veszélnyugatl egység jegyében* lyezteti a Nyugatot és megkell megoldani. Eisenhower elnök négy problémát sorolt fel. mint a legsúlyosabbat, amellyel az gok részéről. követelne a gazdasági akciók lehető legszorosabb összehangolását* a nyugati orszájordánla fegyverszüneti vegyesbizottság. amely szerdán ülést tartott Jeruzsálemben, elítélte Izraelt, amiatt a támadás miatt, amelyet szeptember 11-én egu jordániai rendőrőrséa ellen követett el Hebron közelében, Jordánul délnyugati részén. A határozat megállapítja, hogy az egy zászlóaljnyira becsült izraeli fegyveres erők automata-fegyverekkel, gránátokkal és robbanóanyagokkal felfegyverezve átlépték a demarkációs vonalat és megöltek öt rendőrt. 11 polgárőrt és négy katonát. Szüks fr van-e a HÉTKÖZNAPOK ra? Szeged az ország egyik legnagyobb kultúrközpontja. Tudományegyeteme, főiskolája, színháza van. fiépzőmüves: a városban. Igen komoly munkát végez a TTIT. Szöged értelmisége nagyon sok értékes, okos gondolattal elképzeléssel segíthetné országunkban a tudomány és művészet felvirágogását, hozzájárulhatna a társadalmi és gazdasági élet fejlődéséhez, — ha módjában lenne az egész nemzethet szólni, ha lenne fóruma, lenne kulturális hetilapja. Az országos folyóiratok, a TTIT kiadványai csak az értelmiség — s főleg a ve zető értelmiség! — cgy része véleményének adnak megjelenési lehetőséget. A Délmagyarország politikai napilap, a Tiszatáj kéthavonként Jelenik meg, s terjedelme, profilja se teszi lehetővé, hogy a kultúra minden ágával foglalkozzék. Hetilap kell ide, kulturális hetilap! Foglalkozna a tanárok, tanítók gondjaival — a szocialista realizmus kérdéseivel, kultúrotthonaink problémáival és a város költségvetése kulturális célokra felhasználandó összege elosztásával, szobraink elhanyagoltságával és a színház új darabjával. Megszólaltatná Íróinkat, elmondatná színészeinkkel, képzőművészeinkkel alkotási problémáikat. Cikket közölne jogászainktól a fiatalkorú bűnözők kérdéseiről, agronómusainktól a Szeged környéki gyümölcsösök hozamáról, s orvosainktól az egészséges életmódról. Olyan lap kellene, amelyik foglalkozna értelmiségeink életével, életkörülményeivel, gondjaival, tudományos ercüményelvcl, — de kielégítené dolgozóink kulturális igényeit is. Ilyen lap lehetne a HÉTKÖZNAPOK! A lap megjelentetésére állami támogatással 1957. januárja előtt nem számíthatunk. De a HETKÖZNApokat addig is megjelentethetjük. mint a Tiszatáj mellékletét. Ez jogilag engedélyezett, így csinálják a miskolciak is, így jelenik meg a Kilátó. Ehhez egyedül a tanács segítsége szükséges. Miskolcon a tanács magáévá tette a lap szükségességének gondolatát, s azon felül, hogy a megyei tanács 10.000, s a városi tanács is 10.000 forintot adott a következő hónapokra az írócsoportnak, számonként 4.000 forinttal támogatja a Kilátót ls külön mindegyik tanács. Reméljük, a Szegedi Városi Tanács is. a miskolclak jó példáját követve, támogat bennünket, s akkor a HÉTKÖZNAPOK már október közepén megjelenhetne. , Pctrovácz István A Tiszatói vitához KÍSÉRTETJÁRÁS Hruscsov elvtárs Juooszláviá ban Belgrád: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, aki szerdán rövid pihenés céljából Jugoszláviába érkezett, a szerdai napot a dedinjei kastélyban töltötte, ahol Tito elnök zártkörű ebédet ós vacsorát rendezett tiszteletére. Csütörtök délelőtt N. Sz. Hruscsov Joszip Broz-Tito kíséretében a környék megtekintése és vadászat céljából a bélynyei gazdaságba utazott. Velük együtt utazott Petar Sztambolics, a szerb nemzetgyűlés elnöke és Mijalko Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, valamint N. P. Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. Elolvasván a Délmagyarország vasárnapi számát — mint fuldokló a mentőőv után, úgy kapaszkodom tegnapi, az Írószövetség közgyűlésén odavetett jegyzeteimbe. Megnézem az újság dátumát többször is, de hiába, az csak 1056. szeptember 16-ot mutat. "Az írástudók fe'elősségc*. cz a cikk címe, melyet Sas István írt alá. A c&k rágalmaz, kioktat és elferdít tényeket olyan módon, amin csak felszisszenni vagy mégnkább: felháborodni lehet. Mit ír a cikk? A szegedi írókról és a Tiozatájról elmélkedik, de ezen 'úi is megy, általános megállapításokat tesz irodalompolitikánkról és az elmúlt évek irodalmi vitáiról. De idézzünk a cikkből... *A XX. kongresszus óta sokkal inkább, de azelőtt is adva volt íróink számára elegendő alkotói szabadság. A sajnálatos események és szomorú tények egész sora igazolja, hogy mennyien viszszaéltek íróink közül a kapott és meg nem érdemelt szabadság lehetőségeivel.. .* Minden gondolkodó és irodalomhoz k:csit is értő ember tudja, hogy a XX. kongresszus előtt egyáltalán nem vo't elegendő alkotói szabadság, sőt még a XX. kongreszszus után is megtörténhetett, hogy nagy tehetségű és külföldön is megbecsült írókat zárlak kl a pártból és sújtottak büntetéssel azért, mert leik: ismeretükre hallgatva, elmondták véleményüket. Kik hát azok, akik íróink közül visszaéltek a kapott és meg nem érdemelt szabadság lehetőségeivel? Talán éppen azokra gondol a cikk írója, akik: bátran felemelték szavukat a becsület, az emberiesség, a szocia ista demokratizmus érdekében?! (Csak mellékesen jegyzem meg, kissé furcsa, hegy a cikk írója úgy ír a szabadságtól, amit az íróknak — de bárkinek az országban — ki kell érdemelni. Kitől és hogyan?) Az említett bekezdés végén, egy Lenin-idézetre hivatkozva, így summázza véleményét a c'kk írója: "Tudomásul kell végre venni, hogy írói munkát sem lehet kétértelmű ravaszkodással folytatni*. S az oktalan rágalmazásokra ezzel teszi fal a koronát: "Közös dolgaink nagy tárháza után teremtsünk vógre rendet az íróasztal porlepte polcain és az írói lelkiismeret pókhálós kel éktárában is.* Minderre csupán azt felélhetjük: A magyar írók éppen az elmúlt években bebizonyították hogy akarnak és mernek nyíltan és becsületesen kiállni a nép a párt ügye mellett. Szembehelyezkedtem a szektás, szakadék felé rohanókkal, s vállalva üldözést, kicsinyes (a cikk hangjához hasonló) rágalmazást, kitartották igazuk mellett. S mint azt Kállai Gyula elvtárs az írók közgyűlésén a Központi Vezetőség nevében ki-! mondta, az íróknak ezen harcai lényegében jó és nagy) célért, a párt érdekében ví-) vott harcok voltak. •. Kár több szót pazarolnfc erre a cikkre. Ehelyett in-j kább azt jegyezzük meg: szoJ morú, hogy a Délmagyaror-J szág szerkesztősége így köJ) szöntötte a magyar írók köz-' gyűlését. Gerő János (Megjelent a Szabad HJá. ság szeptember 20-1 szí*, mában.) •ic I Egy Idő óta rendszeresen cikkének címe Is azt mondja a jelennek meg vitacikkek a "Hozzászólás a Tiszatáj vitáé "Délmagyarország* hasáb- hoz*. Tehát: nem az írószójain. Nézetek, vélemények vétség közgyűlésének üdvöz-' csapnak össze, cserélődnek kl lése volt cz, hanem egyszer^ ezekben az írásokban, ugyan- vitacikk, akkor arra késztetnek máso- A helytelen nézetek ellen, kat is, hogy tollat fogjanak, amelyekből sajnos Szegeden s megírják az újságnak vé- még most is akad bőven, a leményüket. örömmel tapasz- szektás nézetek ellen — amctal.juk. hogy lapunk hasáb- lycktől a "Délmagyarország'jaln folyó vitákat más váró- sem volt mentes, sőt igen aksokban, Budapesten is figye- tív terjesztője volt —- csak lemmel kísérik. Erről tanús- úgy tudunk eredménycsen kodlk a fentebb közölt írás is. Egyesek azt mondják egyegy cikk elolvasása után, hnharcolni, ha nyílt vitákban szállhatunk velük szembe, Véleményünk szerint a "Délgyan közölhet ilyen, vagy magyarország* helyesen cse* olyan véleményt az újság, lekszik, ha helyt ad ezeknek Mások pedig azzal lépnek be a vitáknak, s ha arra kéri ola szerkesztőségbe, követelem vasóit, fejtsék ki minél töbírásom leközlését, mert ha ben véleményüket. Kísérjék nem, akkor más laphoz kül- figyelemmel a Tiszatáj vitádöm eL Az ilyen cikkírók ját ís, olvassák el a jövőben? meglepődnek, ha azt mond- ls az ezzel kapcsolatos í rá sójuk, miért ne közölnénk az kat, s ha nem olvasták volna a korábbiakat, a vitaindítót és az ezt követő írásoírását. Azt tartjuk, a vita úgy vita igazán, ha összecsapnak a vélemények, nézetek. Ki- kat, olvassák el és fejtsék kl nőttünk már a "vitáknak* véleményüket. Ezt kérjük abból az időszakából, mikor Gerő János elvtárstól is. ha csak egy-egy cikk mellett ideje van, kísérje figye'em-, szóltak, tegyük hozzá, hogy mel a vitát, írjon eset'eg kécsak úgy szólhatták. Űgy sőbb a "Délmagyarország* réti isszuk, nem ismerte szándékunkat a "Szabad fel szére is cikket, segítsen a heIf- lyes álláspontot kialakítani. júság* cikkírója, Gerő János Várjuk az írását, szívesen köelvtárs sem, bár Sas István zöljük. Válaszolnak az iüefékesek London. A Szocialista Internacionálé elnöksége csütörtökön délelőtt Londonban a Transport House-ban a Labour Party szókházában Morgan Philipsnek, a Munkáspárt főtitkárának elnökével összeült* A „Délmagvarország" szeptember 18-i számában megjelent „Indul, vagy nem indul" című cikkre az alábbiakban válaszolunk: A tanács oktatási osztályának kezdeményezésére a mezőgazdasági kiállításra különvo* nalot hirdetett irodánk szeptember 11—12-re. Szeptember 10-én 13 órájáig úgy is volt, hogy a vonat 11-én indul. Szeptember 10-ón délelőtt 11 órakor jelentette irodánknak az oktatási osztály, hogy Pesttől kapott értesítés szerint, sajnos nem tudnak a diákoknak 11-re szállást biztosítani, csak 13-ra, így természetes, hogv a különvonat indítását az IBÚSZ-tól 13ra kérik, amennyiben a feletles hatóság ezt engedélyezi, illetve a MÁV álteheti. A MÁV — miután 700 diákról volt szó, — Szegeden is és Pesten is, beleegyezett a szeptember 13-i indulásba. Tehát az indulás megváltozása hétfőn, 10-én a déli órákban zajlott le. Ezért volt azután az, hogy akik 10-én a reggeli órákban jöttek érdeklődni a különvonat iránt, azoknak természes tesen a 11-i indulást mondtuk; — hiszen így volt, nem is mondhattunk mást —, s már a délben megváltozott időpontot nem tudtuk azokkal közölni* akiknek 11 óra előtt még 11-i indulást mondtunk. Akiket ismertünk utasaink közül, azokat telefonon értesítettük, sajnos azonban volt 15—20 utas, akiket nem állt módunkban értesíteni n változásról. Buzsáli Pál IBUSZ szegedi fiókjának vezetője Párizsban kedden és szerdán a zöldség- és gyümölcsárusok bezárták boltjaikat, így tiltakoztak a városi prefektura árszabályzó intézkedései ellen. Ugyancsak sztrájkba lép néhány pékmester ls, mert a sütőipari munkások bérének emelésével egyidejűleg nem emelhették fel a kenyér árát.