Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-19 / 221. szám

Szerda. 1956. szeptember 19. .3 kuwytrnih; Holnap: évadnyitó előadás a színházban Csütörtökön, szeptember 20-án nyitja kapuit a Szegedi Nemzeti Színház. A bemutató előadáson színre kerül Huszka Jenő világhírű operettje, a Lili bárónő. A darab főszerepeit játsszák: Fethes Ferenc érdemes művész, Iván Margit, Benkő Béla, Balogh Rózsa, Lakky József. A bemutató előadáson részt vesz az operett világhírű szerzője, a szegedi születésű Huszka Jenő is. Az „Inoszfrannaia Lityeratura a szegedi irodalmi múzeumról Városunkban, Szeged gazdag irodalmi hagyományának a nagyközönség előtt való mertetésére Irodalmi múzeumot rendeztek be. Az irodalmi múzeum nemcsak a szegedi közönség körében aratott nagy sikert, de eljutott híre az ország határain túlra is. A Szovjet Írók Szövetségének a külföldi irodalommal foglalkozó folyóirata, az -Incsztrannaja Lityeratura* (Külföldi Irodalom) legutóbbi, augusztusi száma is megemlékezik róla. -Irodalmi kiállítás Szegeden* című cikkében a szovjet folyóirat a következőket írja: -Szeged — ez a délmagyarországi város — gazdag irodalmi hagyományokkal rendelkezik. Hosszú időn keresztül itt éltek és dolgoztak a XX. század olyan kiemelkedő magyar írói, mint Móra Ferenc, Tömörkény István, akik munkásságukat a magyar dolgozó parasztság életének szentelték. Szegeden bontakoztatta ki alkotói tevékenységét a kiváló költő, Juhász Gyula, a haladó magyar irodalom egyik legkimagaslóbb képviselője. Kisebb-nagyobb mértékben összekapcsolódott Szegeddel Radnóti Miklós, József Attila és néhány más magyar irodalmár élete és munkássága is. A város irodalmi hagyományairól beszél a -Szeged és a magyar irodalom 1848-tól napjainkig* néven szervezett szegedi irodalmi kiállítás, amely a látogatók körében igen nagy sikernek örvend« Eddig az -Inosztrannaja Lityeratura« cikke. A hatalmas példányszámban megjelenő szovjet folyóirat rövid, de tartalmas írása a világ minden országára kiterjedő olvasótáborának beszámol arról, hogy Magyarország egyik nagy déli városában, Szegeden a mai irodalmárok a maguk alkotói tevékenysége mellett gondosan ápolják a nagy elődök emlékét is. És erre mi, szegediek joggal lehetünk büszkék. Mirfil írjon a „Délmagvarország" Pénteken délután ankétot tart a szerkesztőség Az elmúlt pénteken a -Délmagyarország* szerkesztősége a lap olvasóival, levelevezőivel, tudósítóival megbeszélést tartott a szerkesztőség klubhelyiségében (Lenin utca 11. I. emelet). Az itt elhangzott javaslat alapján a szerkesztőbizottság úgy határozott, hogy a jövőben minden pénteken délután 5 órai kezdettel megbeszélést tartunk a szerkesztőségben, -Miről írjon a Délmagyarország* címmel. Szeptember 21-én, pénteken délután 5 órai kezdettel tartjuk meg tehát második megbeszélésünket a szerkesztőség klubhelyiségében. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Azt szeretnénk, ha minél több szegedi dolgozó eljönne, véleményt mondana lapunkról, és elmondaná, milyen problémával foglalkozzunk többet a jövőben. Szeptember 30-án lép életbe a téli menetrend A Magyar Államvasutak Vezérigazgatósága közli, hogy szeptember 30-án 0 órakor életbelép az új téli menetrend. Ugyanakkor éjjel három órakor történik az órák visszaigazítása. Egy feltaláló kálváriája A szatymazi tanácstagok személyes példamutatása nyomán a lakosság becsülettel teljesíti államunk iránti kötelezettségét Szatymaz dolgozói a választások alkalmával a munkában becsülettel helytálló, állampolgári kötelezettségeiket példásan teljesítő társaikat választották tanácstagokká. A megválasztott tanácstagok tudják, hogy legfontosabb kötelességük személyes példamutatással tevékenyen résztvenhi a tanács munkájában és a reájuk bízott feladatokat a nép érdekeinek szem előtt tartásával elvégezni. A tanácstagok magánéletükben ás igyekeznék méltóvá lenni a felelősségteljes tanácstagi tisztséghez. Ha a feladatok teljesítését nézzük, megállapíthatjuk. hogy a szatymazi tanácstagok élenjárnak és Példát mutatnak választóiknak, akik követik őket. Jóleső érzéssel gondolnak arra. hogy igyekezetük jutalma: épül. szépül a község, növekszik a lakosság anyagi jóléte, fejlődik a kulturális élet és az egészségügy; Az adófizetésben Szatymaz járási viszonylatban mindig az élen járt. A III. negyedév' tervét szintén teljesíteni fogja, mert Dezső Sándor, Farkas Lajosné, Szarvas Lászlóné, Kovács István, Hajas György, Séri János, Csányi István és a többi tanácstag" személyes példamutatásukkal, felvilágosító munkával nagyban elősegíti a terv teljesítést; Ugyanez mondható el a begyűjtési eredményekről is. Szatymaz a begyűjtési tervek teljesítésében is élenjár. Mihályi János iárási tanácstag, mint begyűjtési megbízott, továbbá Budai Ferenc, Sári János, Király István, Gémes István, Bárkányi István, Vér Sándor, Rácz János tanácstagok és társaik beadási kötelezettségük példamutató teljesítésén Ikívül kitartó felvilágosító munkát végeztek választóik körében. Ennek eredménye. liogy Szatymaz járási viszonylatban az elsők között van. A termelést illetően sincs lemaradás. Kamenszki Béln, Kovács István és a többiek OLVASSA AKI AKARJA Ohi at elöitAet, é*t Cva. est tétetik, alikot, ni oáttfa ki? Az i,előérzet kifejezésnek igen sok jelentése van; különböző jelentések kapcsolódnak hozzá: mind a babonák, mind pedig az objektív jellegű jelenségek. Elsősorban azokra az esetekre mutatunk rá, amikor az „előérzetnek" reális alapja van. Az ilyen előérzetek rendszerint az ember egynémely megbetegedésével, egészségének megromlásával kapcsolatosaik. Tudjuk, hogy az epileptikusok röviddel a roham előtt rendszerint „előre megérzik" a rohamot, állapotuk levert. Néhányan a betegség kezdeti szakaszában, amikor ébren még semmit sem éreznek, megálmodják a szervezet különböző kóros elváltozásait. Ezek az álmok azért jönnek létre, mert az agy nyugalmi állapotban •felfogja a megbetegedett szervek fájdalom-jelzéseit. Es az ilyen emberek az álmok után gyakran a betegség „előérzetéről" beszélnek. A szívbajosok, a reumatikusok „megérzik" az időjárásváltozást. És valóban, ezék az emberek idegrendszerük sajátosságai következtében másoknál korábban fogják fel a légköri változásokat. Amikor fia veszélyes hegymászásra vagy hosszú útra indul, az anya aggódik, félelmet érez. Es amikor fiával szerencsétlenség történik, ezt mondja: „Ezt előre megéreztem", bár valójában egyszerűen féltette a fiút és tiszta véletlenül igazolta aggodalmát. Azonban ostoba babonák is fűződnék az „előérzet" • kifejezéshez. Akadnak emberek, akik azt gondolják és azt hiszik, hogy feltétlenül beváló „előérzeteVc" vannak. Feltevéseik olykor véletlenül egybeesnek az élet tényleges eseményeivel. Es sokáig emlékezetükben tartják ezéket az eseményeket. De az úgynevezett „előérzetek" jóval gyakrabban nem válnak be. Ekkor inkább sürgősen megfeledkeznek róluk. Csak az elmaradott, tudatlan emberek hihetnék ezekben az ostoba, semmivel sem indókolt „előérzetekben". A modern ember számára ezek — nyilvánvaló képtelenségek, badarságok. gyümölcs- és szőlőtermelő szakört létesítettek, ezüstkalászos és más mezőgazdasági szakirányú tanfolyamokat szerveznek Igen ' jó' eredménnyel; A községfejlesztési terv maradéktalan teljesítése érdekében is eredményesen tevékenykednek a tanácstagok. 71.000 forintos költséggel betonlapból gyalogjárót építenek. Ifjú Juhász János. Vér Sándor, Sípos István tanácstagok jó szervező munkával 40—50 főt nyertek meg társadalmi munkára és saját maguk is kivették részüket a munkából. Mór eddig több mint 5.000 forint értékű az elvégzett társadalmi munka. A tervbevett belvízlevezetési rpunkákat is sikerrel elvégezték. Gémes József tanácstag egymaga több mint 100 főt, Matula János tanácstag 50 és Széli István tanácstag 30 kívülállót szervezett be társadalmi munkára. Jól szervezett munkával több mint 12.000 forintot takarítottak meg. A tanács vezetőinek irányításával ezideig 100.000 forint értékű létesítményeket valósítottak meg. Felépült a tűzfigyelőtorony, megtörtént a fásítás, a választókerületeket elsősegélynyújtó mentőládákkal szerelték fel. parkosították a középületek környékét, kiegészítették a népkönyvtárat, új hangoshíradót vettek, folyamatban van a tűzoltószertár, a tornaterem 'építése, közvilágítás kibővítése. A v. b.-titkár és a tanácstagok kezdeményezésére 400 méter hosszúságban vízvezetókbővítés lesz és ezzel a középületekéit üzleteket ellátják vízzel és k-ifolyó is létesül. Végül, de nem utolsóként, meg kell még említeni Ábrahám Mihály, Koza Imre, Tóth Mihály, Szanka János, Bozóki Mihályné tanácstagokat, akik a termelőszövetkezetek fejlesztésében értek el kiváló • "ményeket. Szatymaz dolgozói látva tanácstagjaik ténykedéseit, igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek, mert tudják. hogy ezzel is előresegítik a község fellendülését, a községfejlesztési tervek teljesítését, melynek kapcsán anyagi és kultúrális előnyökhöz jut a lakosság. Tokody Béla A lexikonok igen szép számú magyar feltalálóról emlékeznek meg, akik úttörő munkásságukkal az egész világ technikájának fejlődését előrevitték egyegy lépéssel. Milyen büszkén beszélünk és kérkedünk Irinyi János, Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Ganz Ábrahám, Kandó Kálmán és a többiek nevével. Feljegyzéseikből azonban lesütött szemmel olvashatjuk, milyen legyőzhetetlennek látszó akadályokat gördítettek annakidején munkásságuk elé. Közülük néhányan étlen-szomjan dolgoztak, vállalták a megpróbáltatásokat az újért, a haladásért. Azt mondjuk, ma másként van. S ebben vajmi keveset kételkedhetünk, hiszen tudományos intezeteink, gyáraink mindent megadnak a kutatóknak, bogy újat, hasznosat ulkotbnssanak. Vannak azonban még olya* nok, akik Irinyi, vagy Puskás Tivadar útját járják. S ez elszomorító, mert a hazának, minden munkásságukat a hazának ajánlják, és mégsem kapnak érte megbecsülést, egy picurka elismerést. Hadd tegyem hozzá rögvest, hogy ezért nem a nép, a haza a felelős. Az alábbi történet is azt igazolja, hogy egyes vezető emberek, az orrukig-látók —, hogy ne használjak erősebb kifejezést, — akik nem hisznek abban, bogy náluknál okosabb ember is létezik Magyarországon, az egyszerű munkás-feltff lálók elé olyan akadályokat gördítenek. amelyek még ma is át; törhetetlennek látszanak. Talán tekintély féltésből teszik ezt; vagy valami másért? Nem tudom, nem is akarom most el* dönteni. Azt azonban kötelessé* gemnek érzem, hogy a széles nyilvánosság elé tárjam a té; nyeket, a maguk mezítelen valóságában; Az akta elindul útjára... 1953-at írtak, amikor Pósa János, a Szegedi Textilművek akkori TMK vezetője, büszkén bejelentette: kész a fedőléc kö* szörflgép. Ki ne örült volna akkor ennek, hisz hazánkban eddig senki sem készített még a külföldiekhez hasonló gépet sem. Pósa gépe pedig iij volt, harmincszor annyit teljesített, mint az eddig legjobbaknak is* mert német gyártmányú. Nyomban l;i is mondták az üzem vezetői: ez találmány! Egy üzemben 180 ezer forintos megtakarítást hoz. S Magyarországon? Milliókban beszéltek. Pósa János a találmányt felajánlotta az államnak és egy másik elgondolás megvalósításához kezdett. A részletes leírás elindult dicstelen útiára. A Találmányi Hivatal 1953. július 29-én viszszaigazolta a tervdokumentációkat, a fényképeket, és a szakvéleményeket. Erről többet nem érdemes írni, mert a Találmányi Hivatal 1955. november 28-án végre a Szerzői Tanúsítványi Döntő Bizottság elölt kimondta ugyan, hogy Pósa gépe találmány, de ezt még vissza is szívhatja — remélem nem történik meg —, mert, amint az nktnkö* tegek bizonyítják, ott ezügyben még a kákán is csomót kerestek. Mit mondanak a külföldiek ? Nagyon sok külföldi szakember keresi fel a Szegedi Textilműveket manapság. Voltak már ott kínaiak, oroszok, németek, franciák és mások is. Az üzemben az idegent elsőnek a fedőlécköszörűhöz viszik és dicsekednek vele. A külföldi konstruktőrök bátran véleményt mondanak — s ez nem kis dologi Manfréd Weler, a KarlMarx-Stadt-i Textima Gépgyár kutatómérnöke szerint: „Ez igent Ez gépi" e A kínai szakemberek azonnal venni akarnak ilyet. De még csak egy van belőle. (A hírek szerint ugyan már elkészült a sorozatgyártás előtti prototípus.) Természetes, a külföldiek a gép láttán nyomban azt kérdezik: hol van a gép f«'találó|a? Mindenki arra gondolna, bogy a Szegedi Textilművekben. Ez azonban tévedés, mert Pósa Jánost július 31-én a Munka Törvénykönyve 112., illetve a 113. paragrafusának 2. bekezdése alapján azonnali ha3 tállyal elbocsátottált. Hogy miért? A jegyzőkönyvek arról tanúskodnak. hogy Pósa János mintegy 100 forinttal megkárosította az üzemet. (Önköltségi áron csak 30 forinttal). Egy új gép elkészítéséhez kezdett. Nagy Sándor, a Szegedi Textilművek főmérnöke engedélyezte, hogy hozott anyagból egyes alkatrészeket elkészíttessen- az üzem műhelyében. (Ezt egyébként jegyzőkönyv is bizonyítja). A munkások azonban állítólag munkaidőben készítették el az alkatrészeket Pósa János saját gépéhez, s ez elegendő volt ahhoz, hogy eljárás induljon ellene és kimondják rá a megbélyegző Ítéletet: népi demokrácia ellenes, azonnali hatállyal elbocsátandó. (Kérdés, miért népi demokrácia ellenes? A 30 forintos kárért, vagy mert új gépet szerkesztett országunk; nak?!) A szokásos 6 hónapi számlás vetettség után végre alkalmaz; ták Pósa Jánost a Szegedi Erdőigazgalóság egyik iskolájában; ahol jelenleg is tanulókat oktat; mint technikus. (Bizony ez kii csit furcsa. Tanulók nevelésére jó, ellenben a TexlilműveknóI nem maradhatott tovább!) Hogy mennyire jó nevelő, egyébként azt talán az Erdőigazgatóség ta« núsithatja, ahol hallani sem akarnak távozásáról! Mit tettek a felettesek ? Nem sokat! Amint Pósa Já; nos mondja, a Pamutipari Igaz; gatóság főmérnöke, Bojtár elv; társ még azt is feleslegesnek tar* tolta, hogy a „Pósa-féle fedőléo; köszörű" protótípusának terve; zéséhez meghívják a feltalálótÉs még egy: bárom éve üzemel hibátlanul a Szegedi Textil mű; vekben a Pósa-féle fedőlócköszőrű, mégis külföldről hozunk be kisebb teljesítő képességű] korszerűtlenebb gépeket. Vajonj miért? Egymásután tehetném fel t kérdéseket, de erre magyarázw tot talán még az illetékesek sem tudnának egykönnyen adni. At azonban tény — írások igázok jak —, hogy Pósa Jánost lehetet; lenné telték, s csak erős akarna tán múlott, bogy tovább dolgo* zik. Most egy újabb találmánya van. Kihez forduljon?! Én azt mondom a párthoz] amely minden lehetőséget meg; ad a feltalálóknak. Azok a keve* sek pedig, akik még gáncsos* kodnak, remélem előbb, mixit utóbb, ráfizetnek. Förgeteg Szilveszter Egy új fizetési eszköz: a befon vasanyag című cikk tanulsága Á „Déimagyai'Orszáe" iúnius 26-i számában cikk jelent meg: „Egy új fizetési eszköz: a beton vasanyag. Vonják felelősségre a társadalmi vagyon herdálóit a Vízügyi Igazgatóság telepén" címmel. A cikk a szerkesztőségbe érkezett ielentésetk alapján szót emelt Bognár Sándor tápéi gátőr ellen, aki — mint a jelentést tevők tanúsítottál!: — új gyiimölcsszállító kocsijának elkészítéséért többek között 5—6 mázsányi beton vas anyagot adott Bugyi Mihály Petőfi-telepi kovácsnak. A cikk azt is szóvátette, hogy a Vízügyi Igazgatóság már korábban is dolgoztatott magániparosokkal. s ezért szintén vassal fizetett. Ezt be is ismerték az Illetékesek. A cikk megjelenése után a Vízügyi Igazgatóság telepén vizsgálat indult meg, s fegyelmi elé állították Bognár Sándor gátőrt. A fegyelmi vizsgálat során megállapították, hogy Bognár Sándor a cikkben említett bűnt nem követte el, s ezért felmentették. Az újság cikke nyomán azonban az ügyre felfigyelt a rendőrség is. s az ügyben hosszú időn keresztül nyomozást, részletesebb vizsgálatot tartott. A rendőrségi nyomozás befejezése után az ügyészség Bognáí Sándornak csak részbeni bű* nösségét állapította meg; Ugyanis a tanúk kihallgatása során az a tény. hogv Bognár Sándor a Vízügyi Igazgatóság betonvas készleteiből adott volna Bugyi Mihály kovácsnak, nem volt bizonyítható, ellenben az bi* zonyosodott be. hogy Bog* nár Sándor visszaélve híva; tali jogkörével, gyümölcsös kocsija elkészítéséhez a vál; lalat által fizetett munkaerőt használta fel. Mint az ügyészségtől értesültünk, ezért a cselekedetéért Bognár Sándort bírósági úton nem vonják felelősségre. ellenben elrendelték, hogy a vállalat vezetősége. Illetve fegyelmi bizottsága újra tárgyalja ügyét és kötelezzék a társadalmi vagyonban okozott kár megtérítésére. Ebből az ügyből komoly tanúságként kell levonni a magam részéről azt. hogy még sokkal nagvobb alapossággal kell kivizsgálni, kezelni a szerkesztőségbe érkezett bejelentéseket, mert elellenkező esetben önérzetükben, becsületükben sérthetünk meg embereket, s ez nagyban rontja a sajtó hitelét. CSÉPI JÓZSEF J Jó csiraVépgsgéaú, csávázott maaot vegünk A jó gabonalermés-eredmények biztosításának fontos előfeltétele, hogy gyomoktól, idegen magvaktól mentes, jó esírakípességfi, csávázott vetőmag kerüljön a gondosan előkészített, ülepedett talajba. A vetőmag csíraképességét házilag is könynyen megállapíthatjuk, dc a Kiskundorozsmai Gépállomáson is elvégzik ezt bárkinek, teljesen díjtalanul. Száz szem gabonát kell vinni, vogy elküldeni a gépállomásra és pár napon belül megadja a választ a gépállomás a termelőnek arról, hogy milyen csiraképességű a gabonája. Különösen ajánlom az árpavetőmagok csíraképességének ellenőrzését a termelőknek. Nem szabad sajnálni egy termolőnek a csíraképesség megállapításával járó fáradságot, mert lia rossz magot vet, ritka lesz a vetés és gyenge a terméseredmény. Évente nagy terméskiesése; ket okoz a búzakőüszög és az árpa fedett üszögje. Ezek a károk abból keletkeznek, s keletkeztek, bogy sokan elhanyagolták, s még jelenleg is elhanyagolják a csávázást. Emiatt általában 15—20 százalékkal gyengébb a terméseredmény, mint lehetne. A búza köüszög és az árpa fedett üszögje esetében is a spóra-por esópléskor tapad a búza, illetve az árpa szemekre. Ezeket szabad szemmel csak akkor láthatjuk, ha egy-egy gabonaszemre legalább 25—30 ezer üszögspóra jutott. Felismerhetjük, ha egy mnrék búzát kézzel összedörzsölünk és a tenyéren enyhe barnásfekete folt marad. A spórákat higanyos, nedves, vagy porosávázó szerrel pusztíthatjuk eredményesen. Ne csávázzunk rózgáliccal! A rézgálic a spórát nem öli meg, csupán késlelteti a csírázást, továbbá a cséplésnél a szemeken keletkezett repedések3 be behatolva, csfrabántalmokat okoz. A legjobb védekező anyag az üszög ellen a Higosán ned3 ses esávázószer, vagy pedig a Germisán porcsávázó anyag. E védekezői zerek csom agol á s a i n megtalálhatók n használati utasítások. ezért felesleges is lenne itt ezt leírni, csupán az utasítás3 tói eltérően azt javaslom, hogy a 200 grammos Higosánt ne 100, hanem csak 80 liter víz3 ben oldjuk fel. Csávázószcr minden szaküzletben kapható; (háztartási bolt, földművesszövetkezet). Azonban csak olyan szert szabad elfogadni az üzletben, melyeknél a csomagolás külső felületén sértetlen a viaszbevonat. A esávázószer erős méreg, ezé® okvetlen kell vigyáznunk az óvatossági rend; szabályok betartására. Foki István főagronómus