Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-18 / 220. szám

Kedd, 1956. szeptember 18. 3, OELMlWRORSZtli Hegkezdődött a tanítás a marxizmus-leninizmus esti egyetemen Szeptember 17-én a második évfolyam hallgatóinak foglalkozásával Szegeden is megkezdődött a tanítás a marxizmus—leninizmus esti egyetemen. Az első évfolyam ma, 18-án este kezdi meg munkáját. A most kezdődő tanévnek van egy figyelemre méltó sajátossága: az új hallgatók között az előbbi évnél nagyobb számban vannak régi és új értelmiségiek. Ez az örvendetes jelenség mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a XX. kongresszus útmutatása kedvezően hatott és hat pártunk politikai irányvonalára, kedvezően hatott az értelmiség körében folyó politikai munkára és ideológiai oktatásra. Üj szellemnek kell lépnie a múlt káros gyakorlata helyébe az esti egyetemen is. A párt azt akarja, hogy a hallgatók a mindennapok bonyolult kérdései előtt állva ne tétovázzanak, hanem képesek legyenek önállóan cselekedni. E feladat megoldása kell, hogy álljon az esti egyetem törekvésének tengelyében. Jól tudjuk, ez a feladat nem könnyű. Arra van szükség, hogy a vezetők, az előadók, a szemináriumvezetők — megszabadulva a személyi kultusz egyoldalúságától és merevségétől — élénk, alkotó vitát fejlesszenek ki az osztályfoglalkozásokon; a legnagyobb türelemmel magyarázzák meg a hallgatóknak a marxizmus—leninizmus ideológiai, elméleti kérdéseit és pártunk politikáját. A hallgató elvtársak pedig bátran vitatkozzanak, wiondjanak véleményt egyik, vagy másik Kérdésben, ne törődjenek azzal sem, hogy nézetüket egyesek, vagy akár többen is, esetleg nem helyeslik. Az a fontos, hogy a vitában ismerjék meg a helycset és tisztázzák a tisztázásra szoruló eszmei, elméleti, politikai kérdéseket. Ehhez kívánunk szorgalmas tanulást, jó felkészültséget és sikerekben gazdag esztendőt. Qlf technika — „kölcsön"... A Szegedi Autójavító Vállalat régóta ismerős arról, hogy ott a technikai haladás egy pillanatra sem áll meg. Nem volt még az üzemben olyan műszaki fejlesztési terv, amit ne tetézve valósítottak volna meg. Erre az esztendőre 36 korszerű kisgép megépítését tervezték eredetileg, s noha az esztendő derekán alig jutottunk túl, már 49 kisgéppel dicsekedhetnek. Újítási tervük is szűknek bizonyult, mert számszerint majdnem másfélszeresére teljesítették az előirányzatot. Ebben az esztendőben 73 újí • tásl javaslatot hasznosítottak a munka különböző fázisaiban és ezzel 182 ezer forint megtakarítást értek el. Az üzem műszaki fejlődését nagyszerűen illusztrálja például az a tény, hogy egy Csepel tehergépkocsit ebben az évben hatezer forinttal kisebb önköltséggel generáloznak, mint tavaly. Megnéztünk néhány ügyes kisgépet az üzemben és arra a következtetésre jutottunk, hogy az új technikának ezek » hasznos elemei több szegcdi üzemben ls jó szolgálatot tennének. Az Autójavító Vállalat szívesen meg is osztaná műszaki eredményeit — de kivel? Érdekes módon egyik sem kapkod a hasznos célgépek után. Megszerkesztettek itt többek között egy differenciálmű-szállító kocsit, amivel egy ember könnyen mozgathat nehezebb tárgyakat is. Köztudomású, hogy ily szerszámHÍREK Rendelet a húsjellegű keresztezett sertések szerződéses árától A Minisztertanács a húsjellegű keresztezett sertések szerződéses átvételi árát 90— 126 kilogramm súlyig kilogrammonkint 17 forintban állapította meg. Üj nyelvtanfolyamok Szegeden A Pedagógusok Szakszervezete német, orosz, francia és angol kezdő és haladó nyelvtanfolyamaira még elfogad jelentkezéseket. Érdeklődni lehet a szakszervezet Április 4 útja 1. sz. alatti (Hősök kapuja, I. em., balra) klubhelyiségében. -ünnepelyesévnyitóutan _ ^ hetébe„ szeptember hó ljtón détátán akos }engyel egye_ 5 órakor, a dolgozok gunna- ^ érkeznek vázmmaban rsmegkezdodot a * tanítás Az idei evben minfe gyakorlaton vesznek egy 150 dolgozó iratkozott be a dolgozók gimnáziumának esz' osztályaiba. '— A Honvédség Központi Tiszti Házában Budapesten szeptember hó 14-én délutáni megjutalmazták a honvédségi levelező oktatásban kitűnt tanfolyamvezetőket. Ez alkalommal megjutalmazták Tihanyi Nándor gimnáziumi helyettes igazgatót, mint a szegedi honvédségi tanfolyamvezetőjét. nak nagy hasznát vennék a szegedi fatelepek a rönkmozgatásban, vagy a Hajójavító Vállalat, illetve a Vasöntöde — s egyáltalán minden olyan üzem, ahol nehe zebb tárgyakat kell mozgatni. Építettek az Autójavítóban egy nagy teljesítményű szegecsmelegítő kemencét is. Ennek egy jól megépített „testvére" a Hajójavító Vállalat szegecselőinek munkáját lényegesen termékenyebbé tehetné. Ki is próbálták a szegedi hajójavítók ezt a korszerű szegecsmelegítőt, de nem volt módjuk arra, hogy saját szükségletükre megépítsenek ilyet. Nincs önállóságuk — a felsőbb ügyintézés tengerében pedig ez az ügy csupán egy szerény csepp. Azzal folytathatnánk a felsorolást, hogy a vállalat műszerjavító részlegét és repedésvizsgáló készülékét hasonlóképpen nem veszik igénybe a szegedi vállalatok. Pedig köztudomású, hogy az egész városban sehol nincs másutt lehetőség a gépalkatrészek „megröntgenezésére" Ezzel a készülékkel meg lehet előzni a munka közben: géptöréseket. Különösen a gépállomások és a nagy fonóüzemek munkájának tökéletesítésében volna fontos en. nek a lehetőségnek a kihasználása. Nos, itt vannak a lehetőségek, csak ki kell nyújtani értük a kezünket és hasznosítani kell a technika mindén eredményét, ahol csak arra lehetőség van. A röszkei Lenin Termelőszövetkezet és az egyéni gazdák Ezt az írást a megemlékezés és a kegyelet hangján kell kezdenem, mert Csöke István, akinek az ügyében vitatkozni akartam, akinek a példáján meg akartam mutatni, hogyan nem szabad és hogyan kellene törődni a Lenin Tsz-ben az emberekkel, időközben meghalt. Már nem olvashatja el ezeket a sorokat, pedig anyagukat nagyobbrészt ő mondta jegyzetfüzetembe, és szerette is volna olvasni. Ezt biztosan tudom abból, hogy azon a szerdai napon, amikorra Ígértem, hogy meglátogatom, egész nap az utat figyeltette, mór nem tudott járni, s csak kérdezgette folyton: jön-e már az újságíró? Este érkeztem meg hozzájuk. Vele kapcsolatban már nem lehet Jóvátenni sok mindent, de —, hogy akiknek szükségült van erre, levonhatják a tanulságokat — le kell írnunk Csőko István és a szövetkezet esetét. Csöke Istvánék még 1950 au* gusztusában lettek szövetkezeti tagok. Először a „Micsurinban" dolgoztak, később, amikor a Micsurin és a Lenin Tsz egyesült, Csöke bácsi is a Lenin Tsz tagja lett. Nem volt ° még most, halálakor sem túlságosan idős ember — de már évek óta gyengélkedett, betegeskedett. Szívóssága, nyugtalan vére azonban nem hagyta pihenni a végsőkig. Dolgozott, évente teljesítette a maga 250—300 munkaegységét; Később éjjeliőr lett. E megbízatásban is becsülettel helytállt, mindaddig, míg mindkét lába meg nem betegedett. Az orvosok valami fogyást állapítottak meg, s emiatt majdnem tőből ampu* tálni kellett Csöke István lábát Ezzel kezdődik Csöke bácsi tragédiája: Az történt ugyanis, hogy Cső* ke István, amíg dolgozni tudott kellett a szövetkezetben,- azután pedig már nem nagyon. Még azt sem kapta meg a szövetkezettől, amit a mintaalapszabály is megítél számára. Csak éppen vetettek neki valamit, pedig többet érdemelt volna. Volt tagtársai és egyéni szomszédai is azt beszélik: nagyon jó dolgos és a végtelenségig becsületes ember volt életében. Megérdemelte volna, hogy megbecsüljék, akkor is, amikor már nem tudott dolgozni. Ehelyett más történt. Ila orvoshoz kellett vinni, gyakran valamelyik egyéni szomszéd szakított IV; erre időt, a szövetkezet kocsijai „foglaltak" voltak. Viszont voltak emberek a szövetkezetben, akik számontartották, mikor, melyik egyéni gazda vitte Csőke bécsit az orvoshoz, s aztán nem is felejtették el figyelmeztetni a gazdát: „Máskor kevesebb gondja legyen a szövetkezet tagjaira". A történtek után Csőkéné sokszor helytelenül, vagy helyesen bírálta a tsz vezetőit, nem ritkán veszekedett is velük. A vezetőség persze megállapította, hogy miben nincs igaza a beteges asszonynak, de, hogy sok dologban Igaza lehet, azon nemigen tűnődött el a Lenin Tsz-ben senki. Ellenben „összeférhetetlensége" miatt igyekeztek Csőkénét is elmarasztalni. Háztáji kukoricaföldjét nem ekézték meg neki, hosszas könyörgés után sem. S amikor munkát kért • szövetkezettől gyepet adtak neki kapálni, pedig ez az asszony — a tudása megvan hozzá — akár jó baromfi gondozó is lehetett volna. Ha azonban ezt így csinálták volna, nem érvényesülnek a szövetkezetben egyes úgynevezett „kedves gyermekek". Talán akkor az sem történhetett volna meg, hogy a környékbeli patkányok „felismerik" a falkában a szövetkezet kacsáit és csak azokat öldösik le százszámra, mfg a gondozó kacsáit hiánytalanul meghagyják. Mert bizony ez is megtörtént a nyáron a Le-; nin Tsz kacsafarmján. A szövetkezet vezetői nem vették észre, hogy Csökééit problémája lassan az egész falu problémájává kezd válni. Először csak Forró Mátyás, egyéni gazda, tanácstag vetette fel az ügyet az egyik tanácsülésen, de azután beszél* tek erről sokan másolt is. Kérték, bogy segítsenek akármi mó* don is a bajbajutott családon. De Tanács elvtárs és a többiek csak a maguk igazát fújták. Egy féltucat nevet jegyeztem fel a noteszembe azon az emlékezetes „kisgyűlésen", akikről a részveyők azt állították, hogy csak a hozzátartozóik tagok a szövetkezetben, maglik nem, mégis kapnak illendő szociális juttatást, mert közel állnak a tűzhöz. Vannak itt állítólag olyanok is, akik ugyan valóban munkaképtelenek már, de több, jólkereső hozzátartozójuk, családjuk van. S a szövetkezet mégis gondoskodik megélhetésükről. Ez nem is baj persze, de az már igen komoly hiba, hogy még mindig előfordul olyan eset, amelyet, ba hallanak az emberek azt szokták mondani: .Akis nek isten a barátja, könnyen üdvözül"; » 1 Ebben az írásban és a többi; ckben is szigorú bírálatot mond; tam a Lenin Tsz vezetőiről, a kommunisták munkájáról. Most végül azonban meg kell monda; iiunk, liogy a kritika mellett komoly dicséret is illeti őket Hogy igen szép szövetkezet van Röszkén, ebben mindenekelőtt nagy részük van a jelenlegi vezetők; nek. Most még csak azt akarom hozzátenni az elhangzottakhoz: a hibák szétosztása és minden; de minden a tagságon múlik. Nem hanyagságnak, de bűnnek lehet minősíteni, ha valaki száu; dékosan nem megy cl a közgyűlésre, oda, ahol együttes erővel feltárhatják — lia akarják —i a hibákat, s elősegíthetik a növekvő sikereket. Aki nem vesz részt a közgyűlés munkájában,' az később ne is panaszkodjon; Ne várják Röszkén sem az emberek, hogy mások mossák ki a szennyesüket. Ez az ő dolguk; bár igaz, hogy ebben mindenki segít nekik. Sok panaszt hallottam például Makra Imre, 1 w nács Imre és Baka József korábban leváltott vezetőkre ii; akik, mint elmondották róluk; rendszerint részegen járnak a zövctkezeü közgyűlésekre, ott fenyegetőznek, egyeseket erre; vagy arra akarnak kényszeríteni. Vajon; ki téritheti észboa ezeket a nekibokrosodott embereket? Nem a járás, nem is a megye, hanem mindenekelőtt maga a tagság; Még néhány szót. A Csőka bácsit ért sérelmeket holta után is jóvá kell tenni. Megérdemli a szövetkezettől ezt a végtisztességet, s az ő sérelmei bizony egy kissé a falu sérelmei is. Végezetül még csak annyit! remélem, megértettek engem a röszkei elvtársak, megértették; mit kell tenniük, hogy ne torzítson ezután a tükör. Csépi József 'MHM*»I — A IV. Békekölcsön sorsolása alkalmával a Textilművek több dolgozója nyert kisebb-nagyobb összeget. Az üzemben a szerencsés nyertesek együttesen 6300 forintot nyertek. — Csillagászati távcsövet készített Martos Endre szegedi műkedvelő csillagvizsgáló. A távcső hossza két méter, parabola-tükrének átmérője 30, gyúj tó távolsága pedig 195 centiméter. A saját szerkesztésű távcsövet óraművel is ellátta. Az olvasó kérdez — Választ várunk — Sch. József régi olvasónk a következő kérdésekre szeretne választ kapni a MAV igazgatóságtól. 1. Miért nem lehet „tanuló ótköltözési ingóságok" jelzéssel csomagot az egyetemi székhelyre szállítani? 2. Miért nem lehet a feladó kívánságának megfelelő értékbiztosítással a csomagot feladni? 3. Miért kell a küldeményt a rövidebb Szeged—KiskunfélegyházaBaja—Bátaszék—Pécs helyett Budapesten keresztül hosszabb úton Pécsre szállítani?. JÁRJUK A HATÁRT Vezetőnk, kísérőnk, tanácsadónk Putnai József őrnagy elvtárs, az aknamentesítést végző egyik legjobb egység parancsnoka. Ügy ismeri a Ihatárt, mint más ember a háza mögött meghúzódó kiskert minden ágyasát, minden bokrát, minden virágát, és ismeri az itt dolgozó embereket is — ha nem is minden embert, de azokat mind. akik a legjobban végzik ezt a rendkívül bonyolult, veszélyes munkát. És amint megyünk miunkahetyrőlmunkafhelyre, sok-sok történetet mond el. Sok-sok ember emlékezetében még ma is, és még hosszú ideig elevenen élő igaz történeteket hallunk, amelyeknek hősei a bátor műszaki katonák, akik schasem rettentek meg a Ihatár Aknamentesítéséért vívott küzdelemben. bár száz és száz halál les rájuk a fáik és bokrok között. Az első történet még a déli határ mentén játszódott le. Az aknamentesítők rendelkezésére álló adatok szerint a határon nagyobbrészt gyalogsági tanosóaknák voltak telepítve, de érintőakna telepekre is lehetett számítani. A taposóaknák felszedésével nem is volt semmi probléma, de az érintőaknák felkutatására és felszedésére még nem dolgoztak ki megfelelő előírást..; A helyzet akkor vált kritikussá, amikor a parancsnokságihoz jelentés érkezett: érintőakna telepet fedeztek fel..; a munkát azonnal le kellett állítani; Becsülettel teljesítik a haza parancsát Látogatás a nyugati a PUTNAI JÓZSEF ŐRNAGY vállalta, hogy kidolgozza az érintöaknék felszedésének szabályait. — Nem volt könnyű munka — emlékezik vissza az őszhajú parancsnok. — Az egyszerű taposóaknák Ls veszélyesek, állandóan figyelmeztetjük a katonákat a biztonsági rendszabályok maradéktalan betartására, de az érintőaknák sokszorosan veszélyesebbek. Olyan az érintőakna, mint egy rendkívül alattomos ellenség. Megy az aknakutató, s egyszercsak egy eldobott, rozsdás, lyukas konstervdobozt lát a lába előtt, rendszerető ember lévén, a szúrőbottal eltávolítja útjából, arrébb löki és.;. már fel is robbant, mert a konzervdoboz érintőaknával volt kapcsolatban ... Először a laktanyaudvaron, minden segéd eszköz nélkül, azután a gyakorlótéren gyakorlóaknákkal próbálták az érintőaknák-szedését az egysé" katonái, a parancsnok fáradhatatlan volt a munkában és kérlelhetetlenül szügorú. ha kellett tízszer-hússzor bemutatta a gyakorlatokat, elmagyarázta, mikor mi a teendő. Mert az érintőakna sok-sok variációtan jelentkezhet. Ha megtalálták. akkor már nincs különösebb probléma, de keresni és megtalálni, ez végtáfeiuü pt - vtisg+ határon, ahol katonáink kedden befejezik, műszaki zár eltávolítását lyes, mert nem kell több. mint egv vigyázatlan mozdulat, és elpusztult egv fiatal, virágzó emberélet. Amikor befejezték a kiképzést, kidolgozták a szabályzatokat, a parancsnok az egység tisztiéi, tiszthelyettesei elé lépett: — Ki jelentkezik önként a felfedett érintőaknatelep felszedésére és megsemmisítésére? Szavai után hosszú csend szakadt a szobára... aztán a parancsnok mellé lépett az első ember, majd a második, harmadik .:: a parancsnokon kívül hat ember: Kun István, Halasi Géza, Baráth Ferenc, Hegyi Ferenc, Lovász Ferenc tisztek és Kockás tiszthelyettes vállalkozott a feladatra. És murikához kezdtek a kilométer hosszúságú érintőakna telepítésen. Amikor az első aknát felszedték talán megremegett egv pillanatra a szívük, de aztán soha többé. S a vállalt feladatot — az egy kilométeres érintőaknával telepitett határszakasz aknamentesítését — becsülettel végrehaitották. SOK-SOK KIVÁLÓ MŰSZAKI KATONÁVAL ismerkedtünk meg itt a nyugati határon, de olyanokkal is találkoztunk, akiket már régóta, még a tavaszi jeges árvíz idején ismertünk meg. Akkor a gátak, tetején, a vadul tobzódó elemek viharában, az úszó iégtáglák között, otthonokat ostromló hullámok tetején dobálódzó dereglyékben küzdöttek emberek életéért, most itt a határon ezer veszély között teljesítik a haza parancsát. Csak két nevet a sok közül: Cs. Nagy Imre tiszt, alegység DISZ-tlíkár, Zákány Ferenc tiszthelyettes. — Mennyi aknát szedett fel eddig Cs. Nagy elvtárs? —i kérdezük meg a fiatal tisztet. A kérdésre elmosolyodott. — Nem tudom pontosan — válaszolta. — Ügy tizenkétezer körül lehet a mentesítés kezdete óta. Meglepődni sincs időnk, ahogy felemeli a kezét, látjuk, hogy mind a két kezén kötés fehérlik. — Mit jelent ez? Csak nem? .:. Gyaloglási taposóaknát szedtek fel, az akna beragadt a kemény földbe, a fogó kétszer is lecsúszott róla, s amikor harmadszor is megfogtáít, húzni kezdték, a kemény föld lenyomta az akna tetejét, s robbant. A fiatal tiszt arcát vastag plexi üveg védte, de a kezét semmit.., Szerencsére nem történt komolyabb, baj. a robbanás szombaton történt, s a fiatal tiszt hétfőn máiújra az aknamezőn volt. ;: a robbanásnak természetesen súlyosabb következménye is lehetett volna, s ez arra inti a fiatal tisztet: még fokozottabban ügyelni kell a biztonsági renlszabály betartására. Zákány Ferenc tiszlhelvetés a Duna-mellől egyenesen a határra jött, tűzszerész, — harminc év körüli, barázdált, barna arcú ember, aki nagyon szereti veszélyes hivatását. ő maga hat-nyolcezer aknát szedett fel. de mint tűzszerész sokkal többet semmisített meg. Azok a robbanások, amelyek nap mint nap megremegtetik a határmenti hegyeket, nemcsak azt jelentik, hogy egyre kevesebb a két országot elválasztó műszaki zár a határon, hanem azt is, hogv Zákány Ferenc tűzszerész tiszthelyettes jól dolgozik. SOROLHATNÁNK TOVÁBB a kiváló műszaki katonák neveit és tetteiket, és idézhetnénk a környező községekben lakó egyszerű parasztemberek szavait, akik nagy szeretettel és tisztelettel beszélnek az itt dolgozó műszaki katonákról. A határ aknamentesítése kedden befejeződik — a műszaki katonák az utolsó lapokat töltik itt. Az órák gyorsan telnek egymás után. már csak néhány 6záz méter, a a déli után a nvugati határon is teljesen megszűnik mindenféle műszaki ián Katonáink becsülettel teljesítik a haza parancsát. DÉR FERENC (Megjelent a „Néphadsereg" 1956 szeptember 16-i számában)