Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-12 / 215. szám

Szerda, 1956. szeptember 18. DÉLMIGY3SR0RSZÍG Válasz Takács Ferencnek „Az erőszak erkölcse című cikkéhez lenne néhány szavam, melyet iószándék ve­zet." így kezdődik a levél, melyet a napokban adott ke­zembe a postás. „Takács Fe­renc és még több elvtársa" — írta alá levelét szerzője. Azt írja, hogy üzemben dolgoz­nak, és amit elmond, raita kívül még 20—25 embernek a véleménye. Sajnos, a levél­ből nem tudtam meg, (hogy Takács Ferenc melyik üzem­ben dolgozik és milyen mun­nem szereztek mindenkor ér­vényt a pedagógusok, joggal hibáztathatjuk őket, bár fel­tehetőleg ennek az oka is ke­reshető némileg abban a bi­hibáit is részletezni lehetne, melyek gyakorlata megint visszavezethetők társadalmi okokra. No de az vajon nem erkölcsi kérdés-e, hogy a szü• zonyos „légkörben", amely ' lök miként foglalkoznak aver­bizonytalanná tette az embe­reket, és amelv miatt necn mertek egyes tanulókat — ta­lán szüleikre gondolva — fe­lelősségre vonni. Ugyanezek az iskolai rend.Jkezések vo­natkoznak a diákok késő esti kimaradására is. Persze nem­csak diákok vannak, és itt a mékeik nevelésével, milyen példát mutatnak nekik? Vé­gezetül azt hiányolja Takács Ferenc, hogy gyakorlati kö­vetkeztetéseket nem vontam le. Miért nem javasoltam, hogy a vendéglőkben 18 éven Juli fiatalokat ne szolgálja­nak ki? Tudtommal erre ér­két végez — nagyon is „kiírt" kérdés társadalmi oldala. Mit vényben lévő rendelkezés írása van —. nem tudtam tehetünk mi itt egyebet, meg, hogy mennyi idős. van-e minthogy a szülők lelkiisme­gyermeke; egyszóval őt ma- retére hivatkozunk? (Ami gát nem ismerem. így tehát azonban a fürdőruhákat ille­pusztán a levél soraira va- ti. lehet hogv ízléseink me­gyok utalva, és csak azokra rőben különböznek, és nem válaszolok. tapasztaltam rendellenességet Első kérdése Takács Fe- ebben a kérdésiben.) De meg rencnek — vagy talán inkább kell kérdeznem, hogy mindez első szemrehányása — a kö- elegendő-e, különösen, ha azt vetkező: „Nem látjuk be, is számba vesszük, hogv a hogy miért kell a Párt lapjá- tárgyaláson 18—20 éves fiata­nak hasábjain elkenni az ille- lókról volt szó? Ezek már túl tők neveit!" Mielőtt bármi­iyen más magyarázatot ad­nák. arra kívánok hivatkozni, hogy a tárgyalás, amelyből kiindulva megírtam a cikket, nem nyilvános, hanem zárt tárgyalás volt, amelyen pusz­vannak az ilyen korlátozások korán. Nem valószínűbb te­hát, hogy mégis csak egy olyan erkölcsi kérdés forog szóban, amelynek hiányai visszavezethetők az elmúlt kor maradványaira, a háború van, és Takács Ferenc joggal kívánja, hogy ennek a ren­delkezésnek a rendőrség sze­rezzen érvényt. Befejezésül csak annyit, hogy azt mertem remélni, azoktól a „frázisoktól, elme­futtatásoktól és idézetektől, valamint, általános ábrándo­zásoktól, melyekben bő­velkedik az említett cikk" megmozdulnak a gondola­tok —1 Takács Ferenc ben mee is mozdultak — és közlik elképzeléseiket, km­krét javaslataikat az embe­rük. És azt várom, hogy el­gondolkoznak az erkölcsi hi­bák társadalmi gyökerein és Kísérletek a Szegedi Ruhagyárban Már hírül adtuk, hogy a Sze- ragasztóanyagot. A kísérletek formát tudnak adni a vászonnak] gedi Ruhagyárban a férfi öltő- kezdetén itt, Szegeden egy kom- illetve a zakónak, nyök belső vászonanyaga ragasz- presszort alkalmaztak erre a cél- Eddig 15 új sportöltőnyt készD tásos eljárással történő összedől- ra — de már azóta is tökéletes!- tettek el ezzel a technológiával —i gozásán kísérleteznek. Az új el- tették a ragasztóanyag felhordá- további kísérleti célra. Amikor járás nagyüzemi módszereit itt, sáL A kompresszor sűrített leve- nz első 40 darab elkészül, az a szegedi üzem laboratóriumában gője már nem fújja a ragasztó- üzem dolgozói kedvezményes dolgozzák ki. Az eredeti elgondo- szert, hanem ügyes módosítással áron megvásárolják őket próbás lás nem szegedi, de ez nem je- szívja — s igy egyenletesebben hordásra — s időnkint összejön; lenti azt, hogy a ruhagyári szak- osztja el. Ezzel párosul még az nek majd, hogy megbeszéljék: emberek nem adnak tudásukból is, hogy a ragasztóanyagot így ]logyan „viselkedett" az új öl; az új módszer gyakorlati alkal- takarékosabban lehet felhasz­mázásához. Ellenkezőleg: eddig nálni. töny esőben, vasaláskor, tiszti; is alkotó módon végezték a kí- A másik célravezető ötlet is táskor? sérleteket és számos hasznos, jól bevált az új eljárás gyakor­gyakorlatilag bevált gondolattal latában, miszerint nem sima járultait hozzá az új eljárás ered- „vasalócsikón" vasalják a mell­ményességéhez. vászont, hanem egy mellalakúra A budapesti szakemberek formázott vasaló alkaimatossá­Ha a próbahordás azt igazolja; hogy a minőség nem gyengébb a korábbi technológiával ké; szült öltönyökhöz képest, akkor ecsettel hordták fel a vászonra a gon és így szebb, szabályossabb indulhat az első ötezres sorozat; Válaszolnak az illetékesek A KENYÉR ÜGYÉBEN tán rnegf i ^elők^vehet tem zavaraira, de kiala társa- ^Vfoglalnakállásta társa K K dalműnk hibáira is? Hiszen dalom fejlődésé, a korulmé­részt, de nem volt jogom ar­ról részletes, névszerinti tu­dósítást írni. Másrészt kérdé­ses, hogy ez célravezető lett volna-e? Fiatalok ültek a minden efvéb ennek az er­kölcsi kialakulatlanságnak a részletkérdése csupán; Végül a kővetkezőket cikk azökkal a szülőkkel és nevelőkkel, akik ilyen remek példányokkal gazdagították az emberiséget?" A nevelők­vádlottak padján, akikből — Takács Ferenc: „Mi­bármilyen súlyos vétségét kö­vettek is el — még lehet em­ber a szó erkölcsi érteimérén. sőt társadalmunknak embert kell nevelnie belőlük. Én úgy érzem, hogy éppen ez a gon­dolat választ el engem Takács ről az imént már elmondtam Ferenctől. Nem egyszerűen a röviden gondolataimat.- Ami megtorlásról van szó. a tár- a szüi5fcet illeti, hasonló gyalés nem pusztár: abűno- gondolnunk: Igaz. sók felelossegrevonását szol- ,, . „,,, gálta. hanem ezentúl a bírá- hogy ez nem elég: A szülők kat az a cél is vezette, hogy " a súlyosan megtévedi fiata­lok még társadalmunk hasz­navehető tagjaivá váljanak. De lehetséges-e ez? — teszi fel valószínűleg Takács Fe­renc a kérdést? Hát Igen, éppen ez a kórdós. És ez talán nem­csak annak a néhány fiatal­nak a kérdése, akik e súlyos cselekmény miatt a bíróság előtt állottak. Ha csupán őró­luk lett volna szó, feltehető­leg kevés értelme volna az erkölcs kérdését bogozni. Bár kétségtelen az. hogy ilyen esemény legfeljebb csak évente egyszer kerül a bíró­ság elé. és talán a bíróság tudtán kívül se sokkal több­ször fordul elő, őszintén be­ismerhetjük, hogy nem va­rázsszóra történt, hogv hátte­re van. És ezt a hétteret ép­pen az ifjúság erkölcsében kell keresni. Ezért „filozófált." a cikk. „Mi azt kérdez­nénk, —- írja Takács Ferenc — nem inkább a túlzott ajná­rozás váltotta ki ezt az ese­ményt?" Ez a kérdés sem el­vetendő. Pár hónappal ezelőtt i „Mi lesz Barna Bözsivel?" cí­mű cikkemben magam is fel­tettem ezt a kérdést, ha ta­lán kissé más formában is. És hibáztattam, hogy évekkel ez­előtt túlzott reményekkel kápráztattuk el azt a nemze­déket, amelynek magam is tagja vagyok. Ebben a cik­kemben éppen azért fejtettem ki, hogv mindennél többet ér a világos" beszéd, a valóságos helyzet leplezetlen ismerteté­se. „Nem szabad-e túl sokat a mi fiatalságunknak?" — folytatja levelét Takács Fe­renc. „Mi úgy hisszük itt töb­ben, hogy például abban kell keresni a hiba okát. hogy mi­ért járnak késő éjjel a fiata­lok sötét parkokban? Mikor ellenőrizte a rendőrség a strandokon a fürdőruhákat'' Mikor büntették az iskolák fiataljait azért, mert engedély nélkül és későn moziba men­tek. vagy vendéglőbe, vagy nyék javítása érdekében, hogy a jövőben sem az ilyen hibákra példát adó erősza­koskodások és törvénytelen­ségük, díktátorkodások és lé­lektelen intézkedések, sem ért nem foglalkozik az újság- olyan körülmények, amelyek módot adnak ezeknük, ne for­duljanak elő, és az igazmon­dásra serkentő őszinteség, a hibákat felkutató új szellem, az életünket javítani szándé­kozó társadalmi összefogás alapján bontakozhasson ki a mi társadalmunk igazi elköl­cse, NÉMETH FERENC Szívesen vettem, hogy az elvtársak helyt adtak a vál­lalatunkat illető panasznak, mert ezzel lehetőséget nyúj­tottak ahhoz, hogy a sütőipari dolgozók nehéz munkájáról tájékoztatást adjunk. A panaszolt súlyhiányt le­hetségesnek tartom. Az elbíráláshoz azonban tud­ni kell, hogy üzemeinkben egy-egy 8 órás műszak alatt kétezer darabtól 5—6 ezerig terjedő mennyiségben végzi el a dolgozó kézierővel a "ki­szakítást*. Vagyis azt a mun­kát, amellyel a tésztatömeg­ből kiszakít az egy-két kilo­vagy kevesebb. Ha több, le­csíp belőle, ha kevesebb, egy megfelelő kis darabot hozzá tesz, amit a következő mun­kamenetben össze kell gyúr­ni. A gyors munkában ilyen­kor előfordul, hogy a hozzá­tett kis darab leválik és a mellette levő másik tésztába kerül régyúrásra. Ha tehát az egyik kenyér kisebb súlyú az előírtnál, van egy másik, amely ugyanannyival több. Amíg a sütőipar e[ nem éri a szocializmus építése során a gépesítésnek azt a fokát, hogy az ilyen munkát ne kelljen kézi erővel végezni, nagy lármát. Tény az, hogy az üzem ablakai nyitva van­nak, mert különbem a sütő­kemencéik által okozott 50 fok körüli hőségben nem tudná­nak szakmunkásaink dolgoz­ni. Hangos beszélgetés is fo­lyik. Ez elkerülhetetlen, mert dolgozóink egymástól meg­lehetősen távol végzik munkájukat. Elkerülhetetlenül lármát okoz a fűtő is, mert a kemen­cékből kiszedett salakot vas­talicskán kell kihordania. ' Nem tartozik a dolog ér­demi részéhez, de teljesen té­ves a panasztevőnek az az grammos kisült súlynaki sajnos az ilyen súlyeltérések állítása, hogy a Vár utca 7. megfelelő mennyiségű tész- teljesen nem szüntethetők tát, amelyet aztán lemér. Bár. meg. Természetesen a pana­milyen nagy gyakorlattal is szolt eset kapcsán dolgozóink rendelkeznek az ilyen mun- figyelmét ezúttal is felhívtuk, kát végző munkásaink, hogy munkájukat fokozott magától értetődően előfordul, hogy a kiszakított tészta több, A tudomány. ís> technika uUayáíól 200.000 FORDULAT PERCENKENT A csapágyipari kutató intézet laborató­riumában elkészítették egy kisméretű vil­lanymotor prototípusát. A motor teljesen zajtalanul működik. De ami a legcsodála­tosabb, hogy fordulatszáma percenkénti 200.000. Ez 10—12-szer annyi, mint a kö zönséges motoroké. Ekkora sebesség eléré­se csak fokozatosan, majdnem egy egész óra alatt lehet. Az új motor megalkotói sok műszaki feladatot oldanak meg. Precíziós csapágya­kat kellett készíteniük, különleges kenő­anyagot és hűtést is kellett alkalmazniok. A VILLAMOSSÍNEK ES KEREKEK KOPÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE Az NDK villamosainak futóművein kü­lön készülékeket használnak a kerekek ka­rimáinak kenésére. A villamosvezető a ké­szüléket mechanikus, vagy elektromágne­ses úton csak a kanyarban kapcsolja be. Ilyenkor a készülék grafit-parafin rúdjai szorosan hozzányomódnak a kerékkarimá­hoz. Más szerkezet megoldása esetén a készü­lék külön tartályból sűrített levegővel ada­golja a kenőanyagot. Kidolgozták az auto-s mata-berendezést, amely a kenőkészüléket a kanyar elején bekapcsolja és a végén kikapcsolja. A szaklapok megállapítása szerint a kerékkarimák kenéséhez jóval kevesebb kenőanyag kell, mint a sínek kenéséhez. Ezenkívül meghosszabbodik a kerekek élettartama is. Igy például kenőkészülék nélkül a karima vastagságából két és fél hónap alatt kb. 7 mm kopik le, kenőké­szülék alkalmazása esetén ez a mérvű kopás csak hat hónap múlva következik be. VIZALATTI SZÁRNNYAL ELLÁTOTT MOTORCSÓNAK A gyár konstruktőrei már most dolgoz­nak egy 150 személyes vízalatti szárnyak­kal ellátott személyszállító motoroshajó és egy 15—20 tonnás teherszállító hajó ter­vein. Az első kísérletek bebizonyították, hogy az újtípusú hajók rendkívül gyorsak, gazdaságosak és könnyen kormányozhatok. A vízalatti szárnyakkal ellátott hajók elő­nyösen alkalmazhatók mint a Szovjetunió európai részén, mind pedig a szibériai fo­lyókon. ÜJTÍPUSÜ TALPFÁK A bécsi technikai főiskolán igen érdekes kísérleteket végeznek újtípusú talpfák ké­szítésére. Az új eljárás szerint fahulladék­ból, fűrészporból és forgácsból készítenek vasúti talpfákat. A fahulladékot kevés kö­tőanyaggal összepréselik és hőkezelik. Az új talpfák sokkal tartósabbak és szilárdab­bak, mint az eddig használt impregnált tölgy. ÜJ AUTÓMODELL A Krasznoje Szormovo-gyárban a közel­múltban vízalatti szárnyakkal ellátott mo­torcsónakot készítettek. Amint a csónak megindul, a vízalatti szárnyak a csónaktes­tet a víz tükre fölé emelik annyira, hogy csak a hajócsavar és a kormánylapát ma­rad a vízben. A több mint 100 kilométeres uu.uu „„ sebességgel száguldó motorcsónakon majd­egyéb ilyen ..nevelő 'hatású" ! nem öt órával hamarabb lehet Gorkijból helyre?" Ügy látszik, akarva- .Moszkvába jutni, mint gyorsvonaton, bar akaratlanul bele kell kapcso- a víziút hosszabb a vasútnál! lódnam itt egy mésik. szintén! Agyár egyik uzeme most hozzálátott _ nélmacvarorszáffban folyó vízalatti szarnyakkal ellátott motorosha­íók szerkesztéséhez. Egyelőre még nagy 1S" .viták folynak minden alkatrész elkészítése fölött, de a fiatal konstruktőrökből álló kollektíva nemsokára olyan 60 személyes motoroshajót szerkeszt, amely óránként 60 kilométeres sebességgel száguld majd a vízen. A konstruktőrök úgy tervezik, hogy még az idén kipróbálják az új hajót, s a következő hajózási évadban már üzembe­cikke váltott ki. A.m legyen. Tudtommal az iskolákban van egy érvényes rendelkezés, melv szerint csak bizonyos órákban és csak engedéllyel látogathatják a tanulók a mozielőadásokat. Ha ennek helyezik. A csikágól autókiállításon űj autómo­dellt mutattak be. Érdekessége, hogy a mű­ködéshez szükséges energiát a nap szolgál­tatja. A „Napmobil"-t elektromotor hajtja, amelyet 12 fotocella lát el árammal. t HKl. 300 GRAMM SÜLTÜ RADIÖ Egy amerikai rádiógyár Regency néven kisméretű tranzisztoros rádiókészüléket ho­zott forgalomba. A miniatűr rádió 75 mil­liméter magas, 125 milliméter hosszú és 30 milliméter széles. A súlya mindössze 300 gramm. MÜANYAGTETÖ VASÜTI KOCSIKON A csehszlovák ,,Kovona"-gyár kísérleti műhelyében újfajta műanyaboi. készítenek tetőt a vasúti kocsikra. A politeksz nevű műanyagot üvegrostból és gyantából pré­selik. A politeksz kiváló tulajdonságai kö­zé tartozik könnyűsége, szilárdsága és hosszú élettartama. Az ilyen tetővel ellá­tott vagonokhoz nincs szükség bádogbe­vonatra, vagy kátránypapírra. A csehszlo­vák „Karosza" autógyár az új műanyagból sportkocsi karosszériáját készítette el. Most foglalkoznak annak lehetőségével, hogy berendezkednek politeksz autókarosszériák tömeggyártására. FEHÉRJE ÉS ZSIRADÉK CSONTBOL V. Havanto finn biokémikus olyan el­járást dolgozott ki, amellyel a csont érté­kes nyersanyagként hasznosítható az élel­miszeripar számára. A vaccum-apparátba helyezett csontot gőzzel, nagy nyomás alatt, kevés oxigén hozzáadásával hevítik A gőz hatására a fehérje és a zsír elválik az ásványi vegyületektől. Így a nyer-.­csontból fehérjekivonatot és csontzsírt kapnak. * • >; gondossággal végezzék. A Gyöngy utcai üzemmel kapcsolatos panaszt illetően pedig arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a kérdéses ingatlan fölött a Szegedi In­gatlankezelő Vállalat gyako­rolja a háztulajdonosi jogot, a panasztevő is annak fizeti a lakbért. Ebből az követke­zik, hogy vállalatunk is olyan bérlő, mint a panaszos, vagyis dolgozóink közül senkinek sincs joga a többi bérlők­kel, vagy azok gyermekei­vel szemben. Laboratóriumi dolgozóink szerint ők arra figyelmeztet­ték az udvarban játszó gyer­mekeket, hogy a laborató­rium udvarra nyíló ablakait betöréssel veszélyeztetik. Ha ennél több történt volna va­laki részéről, az nyilvánva­lóan felelőtlen ténykedés volt és ezzel kapcsolatosan az In­gatlankezelő Vállalat illeté­kes házkezeőségéhez kell for­dulni.­Az éjjeli munkával kapcso­latos panaszra felvilágosítá­som a következő: a termelő­munka hajnali 2 órakor kez­dődik egy dolgozóval és a hat fő folyamatosan 4 óráig veszi fel a munkát. Ez a néhány ember nem okozhat olyan szám földszínjén lévő iroda­helyiségünk valaha is lakás, illetve hogy az üzemünk fö­lötti lakás iroda lett volna. Mindettől függetlenül ter­mészetesen felhívtuk dolgo­zóink figyelmét arra, hogy munkájuk végzése közben gondoljanak mindig a közel­ben lakó más dolgozók éjjeli nyugalmára. Magyar Mátyás igazgató • Magyar elvtárs válaszával nem mindenben ért egyet a szerkesztőség. A Sütőipari Vállalatnál a súlyhiány leg­több esetben úgy keletkezik, hogy például a Gyöngy utcá­ban a kiszakító előtt ott ugyan a mérleg, de gyakorlottságá­ra hivatkozva csak eseten­ként méri meg a kenyértész­tát. A leghelyesebb az lenne, ha eladáskor minden esetben megmérnék a kenyeret, s csak a súlynak megfelelő ösz­szeget fizetné a vevő. A Gyöngy utcai sütödében véleményünk szerint a ház­ban lakók nyugalmára tekin­tettel kellene lenni azért ls, mert a műhely ablakai nap­pal is, éjszaka is nyitva van­nak. A hangos beszed nem feltétlen fontos munka köz­ben. Ml meggyőződtünk ar­ról. hogy a műhelyben dol­gozók nem dolgoznak olyan távol egymástól, hogy kia­bálni kelljen. Védjük játszótereinket! Több panasz hangzik el a városunk területén felállított játszótereken a játékszerek rongálása miatt. Legutóbb a nemrég elkészült és átadott Etelka-sori játszótéren ron­gálták meg az éjszakai órák­ban a játékszereket. Ez a ját­szótér a vállalatok dolgozói­nak és a környék lakóinak közreműködésével, szabad vállalt el. Mi, idejükben önként munkájával (készült akik részt vettünk ebben a munkában, arra kérjük azo­kat, akik nem dolgoztak itt a gyermekek érdekében, őriz­zék és ne rongálják a gyere­kek játszótereit. Slprikó Gyula tanácstag Helyette is szégyellük magunkat A napokban pénzt adtam fel a nagypostán, s a kö­vetkezd párbeszédre lettem figyelmes: — Kérem, várja meg a sor végét, ne zavarjon. Itt pénzt számolunk, kit érde­kel. hogy maga nyomorék. A beteg, őszülő ember fáj­dalmas hangon szólalt meg: — Kedves elvtársnö, néz­zen rám, csak egy lábam van, az is fáj, nem birok sokáig állni.: a — Az kérem engem nem érdekel, különben is az ügy nem rám tartozik, menjen a levelezéshez. — Onnan küldtek ide?! — Kérem, hagyjon nekem békét, nem látja, hogy pénzt számolok? Ha elszá­molom a pénzt, ki fizeti meg nekem?.: -. Akik ott várakoztunk az elvtársnő helyett is szégyel­tük magunkat. Higyje el, ha szó nélkül kiszolgálta volna azt a szegény rokkant em­bert, nem számolta volna el a pénzt. De a sok haszon­talan beszéd közben meg az is könnyebben megtörtén­hetett. —a-t

Next

/
Thumbnails
Contents