Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-07 / 211. szám
Péntek, 1956. szeptember 7. 3. oelimylirimzfig HÍREK ' — Oszi divatáru kiállítást rendezett a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat Budapesten, a Sztálin út 11. szám alatti kiállítási helyiségben. Nagy sikert arattak a kiállításon az újból gyártott férfi oxford ingek, a 80 forintos áron forgalomba kerülő gyapjú velúrkalapok és a 200 forint körüli nyúlszőr-aniilopkalapok, a fekete estélyi velúrtáskák, a színes zöld, vagy barna színű légibőröndök és a magyaros motivumú hímzéssel készült gyapjúsálak. Rövidesen hasonló kiállításokat rendeznek a vidéki nagy-i városokban ia* — Újszerű piackutató módberekkel tanulmányozza a fogyasztók igényeit a Divatáru Nagy akeresk edeimi Vállalat. Nagyobb figye'met kíván fordítani az egyes vidékek lakosságának tájigényére, a helyi igényekre is. Szívesen fogadja a vállalat, ha címére — Budapest, I., Alpári Gyula u. 5. — javaslatokat küldenek igényeikről a fogyasztók. A jelentős javaslatokat újításként díjazni fogják megvalósításuk esetén. — Filmbemutatóval egybekötötte mcsedélelőttöt rendez a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete vasárnap délelőtt 10 órakor a Tolbuchin sugárúti művelődési otthonában. Bemutatásra kerül az "Egri csillagok* című film. Belépés díjtalan* — Az Állami Zeneiskola ünnepélyes tanévnyitóját szeptember 16-án, vasárnap délelőtt 10 órakor rendezi meg a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. A tanévnyitón rövid hangversenyt adnak a zeneiskola növendékei. — A Szegedi Nemzeti Színház szombaton és vasárnap este 8 órakor tartja idei utolsó szabadtéri előadását Újszegeden. Szombaton a Csárdáskirálynő, vasárnap pedig a Leányvásár kerül előadásra. Előreláthatólag a két operett ebben az évadban nem kerül már előadásra, éppen ezért, aki eddig még nem látta, az szombaton a Csárdáskirálynő, vasárnap pedig a Leányvásár nagysikerűnek ígérkező előadásában gyönyörködhet. í — Teljesen automatizálták e konzervált sűrített paradicsom készítését a Szegedi Konzervgyárban. A dolgozók ebben a munkafolyamatban ma már jóformán csak az automata kezelését látják el. A töltőgépet, az automata egyik legfontosabb darabját, a Szegedi Vasipari KSZ dolgozói készítették egy mintapéldány alapján. A Szovjetunió 200.000 tonna gabona szállítására egyezményt kötött Egyiptommal. — A "Kiváló igazgatóság* címet és a Pénzügyminisztérium, illetve a SZOT Elnökség vándorzászlaját nyerte el első félévi munkája alapján az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgatósága. Kitüntetésük alkalmából szeptember 8-án, szombaton este 7 órakor ünnepi munkaértekezletet tartanak a KPDSZ kultúrtermében (Tolbuchin sugárút 14.) — Első helyezést ért el az Orvostudományi Egyetem Gazdasági Igazgatósága az orvostudományi egyetemek gazdasági igazgatóságai között indított munkaversenyben. Ezúttal harmadszor nyerték el a vándorzászlót s ezzel állandó védőjévé lettek. — Szájrólolvasási tanfolyamot indít szeptember 10-én, hétfőn este 6 órai kezdettel a Siketek és Nagyothallók Szövetsége szegedi csoportja, Bartók Béla tér 4. (volt Valéria tér). Itt a hallási fogyatékosak elsajátíthatják a szájrólolvasást, ami lehetővé teszi, hogy elektromos, vagy egyéb hallókészülékek segítsége nélkül, halló embertársaikkal zavartalanul érintkezhessenek. A tanfolyam a tagok részére díjtalan. A sorstársakat szeretettel várja a Siketek és Nagyothallók Szövetségének szegedi csoportja, Tűz iitött ki a franciaországi chatilloni atomközpontban. A tüzet sikerül eloltani; egy negyven méter hosszú és tíz méter széles <jpület azonban a lángok martalékává vált* .i i <,i| Gerő Ernő elvtárs nyilatkozata a zágrábi Vjesnik című lap vasárnapi számában Mint a magyar sajtó közölte, Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első .titkára fogadta a Magyaror I szágon tartózkodó D. Zelma| novicsot, a Zágrábban megje| lenő Vjesnik című lap munkatársát és hosszasan elbe szélgetett vele. A Vjesnik vasárnapi számában az első oldalon ismerteti D. Zelmanovics budapesti tudósítását „Beszélgetés Gerő Ernővel" címmel. A tudósítást az alábbiakban rövidítve közöljük: D. Zelmanovics első kérdése arra vonatkozott, hogy melyek a magyar politikai fejlődés, továbbá a magyar— jugoszláv viszony és a magyar—jugoszláv kapcsolatok kiszélesítési folyamatának legfontosabb mozzanatai és ezzel összefüggésben a jelenlegi szakaszban milyen területen fejlődhet leghasznosabban a két ország együttműködése. Azt hiszem, itt az a legfontosabb — mondotta G> rő elvtárs —, hogy Magyarország és Jugoszlávia is a szocializmust építi. — A másik mozzanat — folytatta Gerő elvtárs —, amely feltételezi ezt a közeledést, az a tény, hogy szomszédok vagyunk. Jugoszláviának és Magyarországnak hosszú, közös határuk van és két szomszédos országnak még az esetben is fejlesztenie kellene baráti kapcsolatait, ha nem volnának szocialisták. A harmadik mozzanat az, hogy Jugoszlávia és Magyarország hosszú időn át, különösen közvetlenül a felszabadulás utáni években, ápolta a jóviszony hagyományait. Ezt a kérdést elemezve, aj, MDP első titkára rámutatott a gazdasági kapcsolatok fejlődésére, amit legjobban az bizonyít, hogy az általános, a gazdasági és pénzügyi kérdések rendezése után a két ország között rendkívül jelentős • árucscrcforgalpii egyezmény jött létre, s 1957 elején ez tovább is fejlődhet. Kölcsönös megállapodás alapján meg kell vizsgálni a kereskedelmi kapcsolatok növelésének lehetőségeit; ennek kedvező feltételei vannak. Kapcsolatainkat továbbra is javítani és fejlesztett óhajtjuk, mert ez országra nézve kedvező — mondotta Gerő elvtárs. A továbbiakban kiemelte, hogy Magyarország azért is fejleszteni óhajtja kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, mert Jugoszlávia területén élnek magyarok, Magyarországon pedig délszlávok. Ez a tény te azt követeli, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. A beszélgetés során érintett második kérdés az ártatlanul vádolt és elítélt párttá gok és más állampolgárok rehabilitálása volt. Egyidejűleg a tudósító azt is megkérdezte, tud-e Gerő elvtárs bővebbet mondani ezekről a törvénytelen eljárásokról. — Mi már többször őszintén megmondtuk, hogy nálunk előfordultak törvénysértések. Alaptalanul, hamis vádak alapján letartóztattak, idrds Űj elf száz százalékos termelékenység emelkedés Átalakított gomblyukkötő és gombfelvarrégép dolgozik a Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár főmérnöke, Szabó Sándor elvtárs és még jónéhánv kiváló újító társa szinte kifogyhatatlan az ötletesnél-ötletesebb újítások, ésszerűsítések, sőt nem egyszer — egészen kis túlzással állíthatjuk — korszakalkotó új gyártási eljárások kidolgozásban. Csaknem minden hónapban előállnak valami új elgondolással, s a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek az elképzelések a legrövidebb idő alatt valóra is válnak. S ezeknek nem kis részük van abban is, hogv a vállalat nemrég elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös véndorzászlaját* A már ismert, egyszerre két műveletet végző varróés ventliző gép, a villamos gőzvasaló, a gépi anyagterítő, az infravörös szárító és a többi újítás után most ismét egy meglepő új eljárás valósult meg Szabó elvtárs elgondolása alapján. DékAnv Lajos műszerésszel együtt úgy alakítottak át egv meglévő gomblyukkötő- és egy gombfelvarró gépet, hogy azokat az eddigi kettő helyett egy dolgozó tudja kezelni, s így ezen a területen száz százalékkal növekszik a termelékenység. A két gépet közös asztalra szerelték, s ugyancsak egy közös villanymotorrai hajtják meg. Vezérlésüket — az indítást és a megállítást — újszerű megoldással, kézi gombnyomással működő egy-egy elektromágneses szerkezet végzi. Az anyagleszorítóuat egy-egy lábpedál segítségével mozgatják. Most, amíg az egyik gép automatikusan körülszegi a gemblyukat, addig a dolgozó a másik géppel felvarrja a gombot; vagyis egy munkás m—erőltetés nélkül felNagy sikerrel szerepeltek a bolgár művészek Szegeden /jl rültünk, nagyon örültünk, óba keressük a mi népművésze- ejti a nézőt. Jellemző az is, hogy hogy városunkba is ellá- tünkre annyira jellemző szélsőié- karmestert se igényelnek, mert fogatott a plovdivi dal- és táncegyüttes. Nemcsak a szép dalok és láncok okozták örömünket, hanem a megismerésnek, a még soha nem látottnak izgalmas felfedése. Es mielőtt bármit is szólnánk a bolgárok szerepléséről, geket: a széles, mindent elsöprő dallamvezetésük táncmozdulalokat, az inkább értelmű, vad, mint finom technika brillirozását — dalaikban a végtelen szomorúságot, vagy féktelen jókedvet. A bolgár népművészet kivilágos, egyhadd jegyezzük meg: jó lenne, egyensúlyozott művészet. Kifeha egyre több nemzet művészetével ismerkedhetnénk meg a vörös színpadán is. Ha lehetséges, tegyünk meg mindent ezért, hiszen a szegcdi közönség osztatlanul örülne ennek, feltéllenül támogatná. Ií oldog, felszabadult népet ismertünk meg a plovdivi együttes bemutatkozásából. Olyan népet, melyet nem tört meg az évszázados török elnyomás, mely soha ki nem alvó elrT[ arlalmilag az együttes mű sora igen változatos volt. Messzire visszament a bolgár nép történelmében, de helyet kapott a szocializmust építő Bulgária művészele is. Megismerkedtünk a töröli idők szomorú emlékeivel és a ma vidám ifjúságával. Technikailag az együttes igen képzettnek, sokoldalúnak mutatkozott. Az együttes néhány tagja például énekelt, táncolt és jezési eszközei szelídek, csendesek. Tartózkodik minden szélsőségtől, a mértéktartás vezeti még örömében, bánatában is. Gondoljunk először is a bemutatkozó tánc-szvitre, a „Boldog ijjúság"-ra. A mozdulatok az hangszeren is játszott. Olyan életörömöt fejezik ki, de ez az dolog ez, amivel Magyarországon életöröm inkább megállapodott, kevés öntevékeny csoport dicsemint féktelen. A gyors tempót kedhet. Mint ahogy azzal sem, mindig lefékezi a mozdulatok hogy önálló, az együtteshez szocsendessége, líraisága. Vagy gon- rosan hozzátartozó zenekara lendolpmk az „Incselkedés"-re, ne. Megcsodáltuk az ősi bolgár szántsággal őrizte meg nemzeti amelynek kedvességét, bájosságát hangszereket, amelyeken nagy létét. Olyan népet, mely tud egyszer sem töri meg valafnilyen művészettel játszottak mestereik, örülni, tud hinni a jövőben. erösebb érzés. Reméljük, hogy a plovdivi T örténelmünk sok közös vo- Dalaik szintén kiegyensúhjo- együttes szép előadását nemsonást mutat a bolgárokéval, zotlalt, s ezt még a mértéktartó kára Szeged város hasonló szindalainkban, táncainkban mégis sok előadásmód is hangsúlyozza, vonalú műsorral fogja viszonozaz eltérés. Műsorszámaikban lii- Egyszerűségük, tisztaságuk rabul nu (a por) varrja műszakonként az 5— 6.000 gombot és „kivarr" mintegy 3.500 gomblyukat. Az újítás további előnye, hogy két-gépenkint megtakarítanak egy gépéllványt, egy villanymotort és az anyagmozgatás idejét is a felére csökkentik A mintapéldányt szerdán próbálták ki, ami jól bevált és rövidesen üzembehelyezik az egyik munkaieremben. elítéltek és kivégeztek embereket — hangzott a válasz. — Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeknek az ügyeknek a kivizsgálását még 1953-ban megkezdtük és a következő években folytattuk. Mindezt nehéz és nagyon bonyolult dolog volt tisztázni, de megtettük. Azokat, akik ártatlanul szenvedtek, a lehetőség szerint a legteljesebben rehabilitáltuk. Közülük egyes elvtársak jelenleg magas funkciót töltenek be a pártban, részt vesznek a párt. vezetésében, helyet kaptak a kormányban, az Államvédelmi Hatóságnál és felelős tisztségeket töltenek be a bírósági szerveknél, a társadalmi szerveknél, a szakszervezeteknél és így tovább. Képzettségüknek és képessómindkét güknek megfelelően helyezkedtek el. Ez vonatkozik azokra is, akik nem voltak a párt tagjai. E körül nem voltak különösebb nehézségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alsóbb szerveknél nem lehetnek e téren nehézségek és helyi hibák, mint ahogy ez általában megtörténhet a határozatok végrehajtásánál. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, mi becsületesen beismertük, hogy alaptalanul rágalmaztuk és sértegettük a jugoszláv elvtársaikat és hogy mindezt visszavonjuk és mélységesen sajnáljuk. Ezért tevékenykedünk a két ország viszonyának szorosabbra vonásén és a két pórt kapcsolatainak rendezésén. Egyébként úgy vélem — mondotta Gerő Ernő —, bogy a rehabilitálás kérdése lényegében már befejezett ügy. — Vajon mindez érvényes-e az ártatlanul üldözött magyarországi délszláv nemzeti kisebbség rehabilitálásának folyamatára is? — hangzott a következő kérdés. — A délszláv kisebbség problémája másként áll. Az ő helyzetük nem egészen azonos — vá'aszolta Gerő elvtárs —. 1948—1949-ben a délszláv kisebbséggel szemben súlyos hibák történtek. Ezeket lényegében orvosoltuk. Még mindig sok azonban a tennivaló. A párt vezetősége megvizsgálta, mit intéztek ebben az ügyben. Fontos határozatot hozott, amelyet állami vonalon is azonnal és gyorsan végrehajtanak. Gerő elvtárs ezután kifejtette, hogyan szervezték meg a határozat végrehajtását, valamint a végrehajtás ellenőrzését. Hozzátette, hogy ez olyan probléma, amelyIyel a minisztériumi, megyei, járási szerveknek és a községi tanácsoknak kell foglalkozniok. A kormányszerveknek, a kora móny és a Központi Vezetőség egyes tagjainak pedig ügyelniök kell arra, hogy ezt a problémát teljesen megoldják. A Magyarország belső fejlődésének terveire vonatkozó kérdésre válaszolva Gerő elvtárs kijelentette, hogy az új ötéves terv alapvető vonásait kidolgozták és hogy a terv lassúbb, de megalapozottabb előrehaladást irányoz elő az eddigi vonalon. A célkitűzések szerint az életszínvonal állandóan és egyenletesen emelkedik és úgy látszik, hogy az 1956. évi tervet túlteTfei sítjük, különösen, ami az életszínvonalat jelenti. A mezőgazdasági termelés stabilizálódott. Az idei terméseredmények átlagosak, az aratást és a cséplést ugyan* úgy szervezték meg, mint azelőtt, de nem lehet azt mondani, hogy e téréin nem voltak hibák. Az ország külpolitikájára vonatkozó kérdésre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára kijelentette, hogy Magyarország mindenekelőtt szilárd és baráti kapcsolatokat akar a szocializmus országaival és baráti kapcsolatokat akar, tekintett nélkül a társadalmi és állami berendezésre, minden más országgal is az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ezek között vannak elsősorban azok az országok, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket. A már meglévő állandó és rendszeres kereskedelmi, sport és egyéb kapcsolatok mellett Magyarország a fenti elvek alapján normális kapcsolatot akar a nyugati országokkal is. Gerő elvtárs külön kiemelte az Ausztriával való jó viszony jelentőségét. Búcsúzóul Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Köz.ponti Vezetőségének első titkára még egyszer kifejezésre juttatta azt, hogy a magyar—jugoszláv viszony rendezésében nagy előrehaladás törént, de még számos tennivaló maradt. „Átállás" a fejlettebb technikára Uj szinkronszalagot létesítettek a Szőrme- és Bőrruhakészítö Vállalatnál Az űj technikáért, a hasznosabbért, a jobbért, kemény csatát kell vívni. Azzal, hogy eltervezünk, kigondolunk valamit — a győzelem még nem hull az ölünkbe. Így történik ez napjainkban is a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál. Arról már hírt adtunk, hogy elkészült az új üzemépület,, amelyben a három munkarészleg dolgozói — a bőrruha-, a panolux- és a béléskészítőik — gyönyörű neonfényes, hűtő- és fűtőberendezéssel ellátott parkettás munkatermekben dolgoznak. fl bBrkabáto' készlta részleg áttért a szinkron-rendszerre. Ez pedig nem kis dolog — az országban még sehol sem készítenek ilyen rendszerben bőrkabátokat, bőrruhákat. Véber István műszaki vezető és Nagy Sándor technológus nagy fáradsággal és lelkesedéssel dolgozta ki a szinkron-rendszer technológiai eljárását, a különböző munkaműveletek apró részleteit. Ugyanakkor megteremtették az üzem vezetői a szinkronszalag bevezetésének más technikai előfeltételét is: az egyedi gépegységeket, a csúzdákat, amelyen folyamatosan átadják egymásnak a dolgozók a félkész termékeket. Így kezdték meg a munkát augusztus 15-én ragyogó tiszta, tágas, viiágos, új munkateremben, Űgy gondolták; minden papírra van írva, a munkásoknak most már csak dolgozni kell. Két hét elteltével azonban rájöttek, hogy nem egészen így van ez. Eltérés mu'attozolt a gyakorlati munkában a leírás és a kiadott normaértékek között. A régi gyártástechnológiára vették fel ugyanis a normát és így egyegy dolgozóra túl sok munka jutott, másokra pedig kevés. A szinkronszalag ugyanis három irányú: a terem baloldalán a bőrkabát testrészét, középen a bélést, a jobbolda'ón pedig az ujját készítik a szalag dolgozói. A megszámozott különböző kabátdarabok azonban nem egyidejűleg érkeznek a következő műveletet elvégző dolgozóhoz, tehát az ügyesebb munkás áll, várja az előttevalótól a kabátrészt. A befejező gépészek nem tudták összeállítani a kohótokat a hiányzó darabok miatt; lemarad az egész üzemrész a terv teljesítésével. A művezetők egy-egy várakozó munkaidejét úgy akarták kitölteni, hogy kerestek más munkát számára. A hiba itt volt, mert a szinkronszalag eredményességének a titka: különböző műveletektői és több órán át vitatták a tennivalókat. Számos javaslatot tettek a szinkron bizonyos átszervezésére és a technológiai utasítási terv elkészítőjét, Nagy Sándort egy hónapra lehelyezték az üzemrészbe, hogy felülvizsgálja a munka menetét; A megbeszélés hétfőn este későig tartott, s kedden, szerdán már jelentős eredmény mutatkozott a bőrkabátok gyártásában. Bizonyos mértékig átcsoportosították a munkaerőket is. hisz például a bélést készítőknek könynyebb a feladatuk, mint a bőrgépelőkmek. Voltak, akik szívesebben vállalták a bőrgépelést, mivel jobban értik, s többet keresnek. Voltak, akik nem győzték a bőrszalagban a munkát és szerintük jobban haladnának a béléskészítésr.él. flz átcsoportosítás lóhát sikerült Minden dolgozót ellátak munkával. A kabátrészek így sokkal egyszerűbben haladtak végig a szinkronszalagon és már szerdán délelőtt csak az egyik befejező gépész betegnél pontosan betartani az sége miatt nem teljesíthették egyidejűséget, az kell tehát, az el6(rt tcrvet A b6rruha_ °Sy részleg dolgozói elégedettebllfl'konffmen'es tegyen bek. érzik, látják, hogy a műa muiUa riimusa. szakiak megfontoltan intézösszeültek a vállalat veze- kednek, M, T,