Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-30 / 231. szám

DELMBGYOR 0RSZ1G O Vasárnap, 1956. szept. $6. Apró Antal sajtótöjékoztatóia P' Folytatál az 1-ső oldalról érvényben vannak, ezeken nem akarunk változtatni, mert idötállóak, helyesek, 1951-ben és 1955-ben vol­tak igen pozitív tapasztala­taink a népfront kiszélesíté­se terén. Kiszélesedett a né­pi demokrácia tömegbázisa, olyan erők aktivizálódtak politikai életünkben, ame­lyek az előző években éppen a politikai hibák következté­ben nem vettek tevékenyen részt, nem kapcsolódtak be a közügyek intézésébe. — A népfront elhanyago­lása terén mutatkozó hibák súlyos szektáriánus hiba* voltak, amelyek a tömegek­hez való viszony helytelen értelmezéséből, a tömegek történelemformáló szerepé­nek lebecsüléséből, a szemé­lyi kultusz hibájából adód­tak. Pedig olyan országban, mint Magyarország, ahol Igen széles demokratikusan gondolkodó tömegek vannak a falvakban és a városok­ban, ahol a munkásosztály hatalmon van és a Magyar Dolgozók Pártja vezeti, szer­szervezi a harcot a szocializ­mus teljes győzelméért, olt minden időben, de különö­sen az építés békés korsza kában, meg lehet találni a helyes politikai formákat, eszközöket ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a párt kö­ré tömörítsük. — A Központi Vezetőség ülése, az országgyűlés ülés­szaka kedvező feltételeket teremtett a Hazafias Nép­front további fellendülésé­hez. Azt akarjuk, hogy minden dolgozó ember megtalálja a helyét a népfrontban. elmondhassa véleményét, problémáit, javaslatalt. Éppen ezért a népfront-bi­zottságokat. a népfront-moz­galom alsóbb szerveit kell erősíteni, bevonni a volt de­mokratikus pártok vezetőit, a tömegszervezetek vezetőit, kiszélesítve a népfront befo­lyását, növelve így tekinté­lyét — fejezte be bevezetőjét Apró Antal. Ezután a szerkesztőségek, Illetve a jelenlevő újságírók számos kérdésére, kifejtett nézetérc, javaslatára vála­szolt. — Az MNDSZ-nek és a bé­kemozgalamnak a népfront­tal történt egyesüléséről szól­va elmondotta: — Az a véleményünk: he­lyes, szükséges volt ez a lé­pés, segít mozgalmunk ki­bontakoztatásában. Vannak azonban bizonyos szektás je­lenségek ezen a területen is. Egy néhány hete lefolyt hely­zetfelmérés megmutatta, hogy a népfront vezetésében bizo­nyos eltolódások keletkeztek. A megyei és a járási szerve­zetek nagy részét ugyanis a volt MNDSZ-funkcIonári­usok vezetik, akik azelőtt is függetlenítettek voltaik. Cé­lunk ezen a helyzeten vál­toztatni és egészséges arányt kialakítani a vezetésben. Természetesen továbbra is megtartjuk a jól bevált nő­mozgalmi vezetőket, de be kell vonnunk a vezetésbe számos más, politikailag fej­lett. ismert, népszerű, a tö­megmunkához értő embert. — E munka egyik fontos része, hogy a volt demokra­tikus pártok vezetőit mind á központi, mind a megyei, já­rási, helyi vezetésbe bevon­juk. Helytelen, szektás az a szemlélet — amivei egyes helyeken találkozunk —, hogy kommunista többségű népfront-bizottságokat hoz­nak létre. A pártszervezeteknek nem hatalmi szóval, hanem a meggyőzés erejével, a nép­frontban dolgozó kommunis­ták útján kell irányítaniok a mozgalmat. Apró Antal ezzel kapcso­latban hangsúlyozta azt is, hogy a vezetés újjászervezé­sónéi semmiesetre sem akar­nak nagy, bürokratikus appa­rátust szervezni. Kis létszá­mú. függetlenített gárda — széles tömegek részvétele a közös munkában: ez az el­érendő cél; A népfront és a tanácsok kapcsolatát illetően rámuta­tott, h"gy bár a helyzet e té­ren javult — tanácsaink többsége számára még min­dig nem világos, milyen le­gyen együttműködésük a r.épfrarrt-mozgalommal. Hasznos lenne, ha a vég­rehajtó bizottság elnöke mindenütt tagja lenne a népfront-bizottságnak, a népfront elnöke pedig részt venne a végrehajtó bizottsági ülésen. Kérdés hangzott el arra vonatkozóan, hogyan vehet­nek részt a kulákok a nép­front-mozgalomban. Apró Antal válaszában utalt a Központi Vezetőség határo­zatára. amely leszögezi, hogy a kulákok országunk teljes jogú állampolgárai. E határozat szellemében semmi akadálya nincs an­nak. hogy a kulákok részt vegyenek mindazokon a vitákon, megbeszéléseién, amelyeket a népfront ren­dez. A népfront hatáskörével kapcsolatban Apró Antal an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy mind job­ban érvényesülnie kell a népfront politikai jellegé­nek. Érvényesülnie kell sza­vának a politikai élet vala­mennyi kérdésében — mind helyileg, mind országosan. E téren már eddig is voltak eredmények. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mozgalom legyen a népfront, vagy szervezet, Apró Antal rámutatott, hogy a népfront I. kongresszusa a széles tömegmozgalom mel­lett döntött. A kongresszus határozata, az ott elfogadott működési szabályzat termé­szetesen érvényben van. Beszélt a továbbiakban ar­ról. milyen a népfront kap­csolata a hozzá csatlakozott 28 szervezettel. Sajnos, köz­reműködésük jóformán a semmivel egyenlő. Különösen a szakszerveze­tek és a DlSZ-vonetkozásá­ban van szükség arra. hogy mie'őbb kidolgozzák az együttműködés célszerű formált és hozzálássanak a közös munkához. A DISZ területén például a kollégiumi mozgalmat ille­tően van ilyen közös mun­katerület. A népfrontnak el­sőrendű kötelessége, hogy tá-. mosassa a kollégiumok ügyét. Apró Antal végezetül hangsúlyozta, hogy a sajtó munkatársaival folytatott be­szélgetés számos hasznos ta­pasztalattal szolgált a nép­front vezetőinek. Támogatta azt a kezdemé­nyezést. hogy a sajtóban és a rádióban indítsanak szé­leskörű vitát a népfront­mozga'om jellegéről, fel­adatairól. Segít ma jd ez a vita a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa soronkövetkező ülése és az időszerűvé vált II. nép­front kongresszus előkészíté­sében; Mi történt a külpolitikában ? Holnap (ti össze Londonban a „Csatornát Használók Szövetségét" megalakító nagyköveti értekezlet — A SZOT tüzelőanyag* utalványt hétfőn a rókusi, vagy a Tisza-pályaudvari TÜZÉP-telepen a további ér­vényesítés végett be kell mu­tatni, mert csak az érvénye­sített utalványokat lehet be­váltani. — Bablts-emlékünnepségct rendez a Társadalom- és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat kedden este 8 órakor a Horváth Mi­hály utcai klubhelyiségében. Az ötven évvel ezelőtt elhalt Babits Mihályról és költésze­téről Szabó Lőrinc, az is­mert költő és műfordító tart előadást. Összehívták az Országgyűlési A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12 paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést ok­tóber 22-én, hétfőn délelőtt 11 órára összehívta. *— Mesedélelőttöt rendez ma délelőtt 10 órakor a Ju­hász Gyula Művelődési Ott­hon. Előadásra kerül a "Tün­dérmese* című mese. majd utána levetítik a Sárkány­rózsa című diafilmet. — A Szegedi »Dankó Pisla* Cigányzenekar vasárnap dél­előtt 10 órakor a Szabadság Filmszínházban közkívánatra megismétli első nagy sikerű bemutatkozó műsorát. Az Or­szágos Filharmónia tervezi, hogy a zenekart egy időre át­veszi a szegediektől országos szereplésre. A Magyar Rádió a jövő hónapban kívánja hangszalagra venni és műsor­ra tűzni a zenekar vasárnap bemutatandó teljes műsorát. A vasárnapi másodszori be­mutatkozáson a közönség so­raiban helyet foglal majd a magyarországi lengyel nagy­követség kultúrattaséja is. Az előzetes hírek szerint a Sze­gedi "Dankó Pista* Cigány­zenekar háromhónapos len­gyelországi turnénak néz elébe. I HÉTFŐN — nagyköveti szinten — az angol fővárosban ismét összeülnek a második londoni értekezleten részt vett országok képviselői, hogy megalakítsák a .Csatornát Használók Szövet­ségé"-!. Az értekezletet, amely előreláthatóan három-négy napig tart — Selwyn Lloyd angol külügyminiszter nyitja meg. A japán kormány — ellentétben néhány nap­pal ezelőtti döntésével — úgy határozott, hogy képviselője részt vesz a holnap kezdődő lon­doni értekezleten, azonban egyelőre nvitva­hagvja a szövetséghez való csatlakozásának kérdését. E döntésre pénteken azután került sor, hogy a tokiói amerikai nagykövet Sigemicu külügyminiszterrel, az angol nagykövet pedig Kadovahi kiiliigyminiszterhelyettessel tárgyalt. MOST MÁR BIZONYOS, hogy a Biztonsági Tanács pénteken tárgyalja a szuezi kérdéssel kapcsolatos angol—francia előterjesztést. A ta­nács ülésén részt vesz Selwyn Lloyd angol, Dulles amerikai és Pineau francia külügymi­niszter. A szovjet kormány eddig még nem je­lezte, vajon Sepilov külügyminiszter részt vesz-e a Biztonsági Tanács ülésén. Egyiptomot Mahmud Favzi külügyminiszter képviseli. Az angol sajtó néhány lapja foglalkozik azzal a kérdéssel, mit várhat Anglia attól, hogy a szuezi probléma a Biztonsági Tanács elé kerül. — „A helyzet ma olyan — írja a Times —, hogy helytelen volna a Biztonsági Tanácsra úgy néznie mint valami független bíróságra. A tanács legfeljchj) csak annyit érhet cl, hogy lehetővé teszi újabb tárgyalások megindulását és erkölcsi nyomással próbálja rávenni Nasszert a tárgyalásra. Ugyanakkor azonban háttérben marad, várva, hogy áldását adhassa bármely megegyezésre, amclv a tárgyalások eredménye­képpen esetleg létrejön". Néhány francia lapnak sincs illúziója a Biz­tonsági Tanács várható döntését illetően. A Figaro című újság véleménye szerint a Bizton­sági Tanács ülése során sorrakerülő szavazás alkalmával egy Egyiptom-ellenes döntésnél a Szovjetunió vétójogával élne, s ilyen körülme­nyek között „hiábavalónak bizonyulhat a nyu­gati kérelem". • A Cazctte de Lausanne etmű svájci lap sze­rint az angol és a francia kormány jogi hely­zetét megerősítené a Biztonsági Tanács e két országra nézve kedvező döntése. Ez gyakor­latilag azonban — a lap szerint — nem soltat jelent, mivel ugyanez a Biztonsági Tanács szó* litotta fel Egyiptomot 1951-ben — hiába —, hogy akadálytalanul hagyja áthaladni a csa­tornán az izraeli hajókat. MINT MÁR beszámoltunk róla, a nyugat­német kormány úgy döntött, hogy a katonai szolgálat idejét 12 hónapban állapítja meg. Az Eszakatlanti Szövetség állandó tanácsa pénteki, Párizsban tartott rendkívüli ülésén foglalkozott a nyugatnémet kormány e dönté­sével. Nyugat-Németország képviselője az ülé­sen hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy Nyugat-Németország nem tesz elegei „mind mennyiségileg, mind minőségileg" az atlanti szerződésből reáháruló katonai kötelezettségek­nek. Elmondotta, hogy a rövidebb szolgálati idő ellensúlyozására növelik a továbbszolgáló katonák szárruít. Az Eszakatlanti Szövetség állandó tanácsát a nyugatnémet képviselő kijelentései nem nyug­tatták meg, mert az ülésről kiadott közlemény hangoztatja: a bonni döntés esetleg akadályoz­hatja Nyugat-Németországot vállalt katonai kötelezettségeinek tcljesílésébcn. Kérte a nyu­gatnémet delegátust, közölje e véleményt kor­mányával. AZ IZRAEL és arab szomszédai közötti egyre gyakoribb viszály kétségtelenül súlyosbítja a közel-keleti, a szuezi kérdés miatt amúgy is feszült helyzetet. — „Miközben a Biztonsági Tanács a szuezi problémával küszködik, az Iz­rael és Jordánia közötti erőszakoskodások kiúju­lása különösen nvugtalanítólag hat — írja a Ne iv York Herald Tribüné csütörtöki vezércik­kében. — A két helyzet között nincs közvetlen kapcsolat, do a Közel-Kelet régóta a feszültség szintere és torzsalkodás dúlta-vidék, ahol bár­milyen fellángolás katasztrófa előidézője lehet": A lap ezután hangsúlyozza, hogy az arab­izraeli ellentétek csökkentésében eljáró ENSZ-et a Szovjetuniónak és a három nyugati halalom­nak támogatnia kell, mert az arab—izraeli hely­zetben lévő veszélyek túlságosan súlyosak ah­hoz, semhogy figyelmen hívül lehetne hagyni". A washingtoni jordániai nagykövet pénteken félórás megbeszélés keretében tanácskozott Dulles amerikai külügyminiszterrel a jordá­niai—izraeli, szerda éjjeli incidensről. Az ame* rikai külügyminiszter egyébként pénteken este fogadta Abba Eban-t, Izrael washingtoni nagy­köveiéi IS; Rövid hülpolitikai Tífo elvfárs szovjetunióbeli ufazása h,rek baráti viszonzása Hruscsov elvtárs Jalta: Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság elnöke feleségével, valamint Alekszandar Ranko­viccsal, a szövetségi végrehaj­tó tanács elnökével. Gyuro Pucarral. Bosznia—Hercego­vina nemzetgyűlésének elnö­kével együtt szeptember 27-én í. Krim-félszigetre érkezett, ahol Veljko Micsunoviccsal. a moszkvai jugoszláv nagy­követtel és annak feleségévei együtt a félsziget déli part­vidékén rendelkezésére bo­csátott villákban üdül. Hruscsov az SZKP közpon­ti bizottságának első titkára a Legfelső Tanács Elnöksé­gének tagja szeptember 23­án ebédet adott Tito elnök tiszteletére. Peking: A Kínai Kommu­nista Párt VIII. központi bi­zottsága pénteken este tartot­ta első teljes ülését. Az ülés megválasztotta a cárt új köz­ponti szerveit. A központi bizottság elnö­kévé Mao Ce-tungot válasz­tották, alelnökei: Liu Sao-csi, Csou En-laj, Csu Te és Csen Jun. jugoszláviai látogatásának Belgrád: Branko Drashovics­hoz, a jugoszláv külügyi állam­titkárság szóvivőjéhez a szom­baton megtartott sajtóértekez­leten az újságírók a legtöbb kérdést N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titká­rának nemrégi jugoszláviai ma­gánlátogatásával és Joszip Broz-Tito jugoszláv köztársasági elnök mostani szovjetunióbeli látogatásával kapcsolatban in­téztek. E kérdéscsoportra válaszolva Branko Draskovics mindenek­előtt a többi között kijelentette, hogy N. Sz. Hruscsov magánlá­togatáson %'olt Jugoszláviában pihenés céljából. Tito elnök szovjetunióbeli utazása e láto­gatás baráti viszonzása, amely szintén pihenés céljából törté­nik. Arisztov: Amint az természetesen folté* telezhető is volt. N. Sz. Hrus­csov jugoszláviai látogatása al­kalmával sor került közérdekű kérdés megbeszélésére, ezért le­hát normálisnak tekinthető, ha ezek a tárgyalások Tito elnök krimi tartózkodása idején is folytatódnak — mondotta Dras­kovics. A megbeszélések jellegére vo* natkozó kérdésre Branko Dras­kovics kijelentette: Mint mondottam, a megbe­széléseken különböző közös ér­dekű kérdésehet érintettek, el­sősorban azokat, amelyek az ál­lamközi és pártközi kapcsolatok­ra vonatkoznak, s amelyeket ed­dig nyitott kérdéseknek tekintet­tek. Ilyen kérdések egyébként mindig akadnak az államok éa pártok között; * A népi Kína nélkül ma már nem lehet megoldana egyetlen fonfos nemzetközi kérdést sem NEMZETKÖZI SZEMLE D szutzi kérdés a Bizlsnségl lanics elölt A múlt héten említést tet­tünk arról, hogy a 18 nyugati hatalom londoni értekezlete a szuezi kérdésben nem ko­vácsolta jobban össze az ál­láspontokat, hanem inkább széthúzta a frontot. Azóta eb­ben az immár diplomáeiai ré­testésztává nyúlt ügyben egyetlen számottevő ese­mény történt: egyfelől jtz an­golok és a franciák Egyiptom ellen, másfelől Nasszerék London és Párizs ellen pa­naszt emeltek az ENSZ Biz­tonsági Tanácsánál. A Biz­tonsági Tanács mindkét pa­naszt napirendre tűzte, egy­oldalúan elsőbbséget bizto­sítva a nyugati előterjesztés­nek. Egyiptom felfolyamodása indokolt és világos, végtére is őt fenyegetik szüntelenül erőszakkal egy teljesen a szu­verénitásába tartozó ügy jo* gos eldöntése miatt, ellene ventak össze csapatokat, fe­léje szegedződnek a francia és az angol fegyverek. Sokkal bonyolultabb, hogy miért állt a Biztonsági Tanács elé Pá­rizs és London, hiszen ko­rábban elzárkózott az ilyen megoldástól és félretolta sa­ját partnereinek ilyen Irányú javaslatait is. Kairóban azt mondják, az angol—francia lépést minde­nekelőtt az időnyerési szán­dék sugallta. Bizonyára sok igazság van ebben a felfogás­ban, de legalább úgyennyire más okokat ls feltételezhe­tünk. Az amerikaiak — mint az közismert — igyekeztek tá­voltartani a szuezi ügyet ax ENSZ-től. Ennek az igyeke­zetnek a hátterében minden valószínűség szerint az az óvatosság állt, hogy az elnök* választás évében nem taná­csos mélyen belebonyolódni Ilyen nemzetközi problémába, különösen, ha Amerika kö­zép-keleti tekintélye forog kockán. Az angolok és a franciák azonban — úgy vélték — sa­játos érdekeik szempontjá­ból nem lehetnek tekintettel az Egyesült Államok belpo­litikai helyzetére és így Dul­les határozott szándéka elle­nére került az ügy az ENSZ elé. De ez a dolgoknak csak egyik oldala. A londoni és a párizsi diplomácia tisztában van azzal, hogy a Szovjet­unió számára elfogadhatatlan az a megoldás, amit ők java­solnak. Ebben az esetben elő­terjesztésüknek a Biztonsági Tanácsban csak az lehet a sorsa, hogy a szovjet küldött nem fogadja el és így a vétó jogán nem is lesz határozat a szuezi kérdésben. Ügy vé­lik, hogy a Biztonsági Tanács eredménytelen vitája okot és jogot ad azoknak az akár gazdasági, akár katonai erő­szakos eszközöknek igénybe­vételére, amelyeket a héten nem az angol kormány mon­dott kl, hanem " Menzies ausztráliai miniszterelnök, de a londoni külügyminiszté­rium rögtön helyeslően jóvá­hagyott. Ezalatt a front másik olda­lán az egységbe forrás mind több jele tapasztalható. Az arab országok egyre határo­zottabban fejezik Isi egyetér­tésüket a Nasszcr-kormány álláspontjával, és ezt az egyetértést csak fokozza, hogy Izraellel határos terüle­teiken ismét fellobbantak az összetűzések. Kairóban azt mondják, hogy Izraelt most biztatják a határmenti pro­vokációkra, hogy így még puskaporosabbá váljék a le­vegő. A szuezi helyzet tehát to­vább bonyolódik és újabb alakulása csak akkor áll majd tisztábban előttünk, ha a jövő hét végén a Biztonsági Ta­nácsban megkezdődik az ér­demi vita az előterjesztett panaszokról, _ Moszkva: A Kínai Népköz­társaság kikiáltásának hete­dik évfordulója alkalmából Moszkvában, a Szakszerve­zetek Házának oszlopcsarno­kában megtartott ünnepi gyűlésen A. B. Arisztov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára beszédet mon­dott. Bevezetőben Arisztov hang­súlyozta, hogy a Kínai Nép­köztársaság kikiáltásának év­fordulóját a kínai néppel együtt ünnepli a szocialista tábor minden népe, a föld minden békeszerető lakosa. Arisztov megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság megalakulásával alapjában véve befejeződött Kínában a polgári demokratikus forra­dalom szakasza és megkez­dődött a szocialista forrada­lom szakasza, az átmenet a kapitalizmusból a szocializ­musba. — A Kínai Kommunista Párt és központi bizottsága, Mao Ce-tung elvtárs, a ki­váló marxista—leninista — mondotta Arisztov — alkotó szellemében láttak hozzá » szocializmusba vezető átme­net kérdéseinek megoldásá­hoz és gazdagították a tudo­mányos szocializmus arra vo­natkozó elméletét és gyakor­latát, hogyan kell átépíteni a társadalmat szocialista ala­pokon. — A népi Kína — hangsú­lyozta Arisztov — békesze­rető nagyhatalom. Részvé­tele nélkül manapság nem le­het sikeresen megoldani egyetlen fontos nemzetközi kérdést sem, tekintet nélkül arra, hogy a világ melyik ré­szére vonatkozzék az. Arisztov ezután kifejtette, milyen nagy szerepet játszik a Kínai Népköztársaság a Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal, Indiával, Indonéziával és más békesze­rető államokkal együtt a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a béke fenntartásá­ért folytatott harcban. Beszé­dét a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió népei kö­zötti barátság, a kínai nép, a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság élte­tésével fejezte be*

Next

/
Thumbnails
Contents