Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-26 / 227. szám
Szerda, 1956. szeptember 26. sem sy rs'szftg új eletek között... REKLAMÁCIÓ, HAMISÍTÁS Vfai+fi ctn + í c-t i V á _ u _ _.„ „ _ r* 1 11... , S Ha a sokfajta statisztikához olyat is kitalálnának, hogy például a Városi Tanács II. számú kórházában hol cseng a legtöbbet a telefon —, akkor biztosan a II. emeleti folyosóé vezetne ebben a furcsa kimutatásban, Nem számít, hogy éjjel, vagy nappal, de nemegyszer félóránként csörren a kis készülék, s aztán a türelmes nővér ilyesmiket suttog bele: — Még nem tudjuk. Tessék nyugodtan lenni. Talán egy óra múlva ... Vagy máskor eztt — Gratuláltak, fú! Hogy ilyenkor (milyen boldogan büszke arc derül föl a drót másik végén, azt kár lenne leírni, hisz ugyanolyan azoké az újdonsült, vagy immár többszörös ajpáké is, akik a folyosón félcigarettákat elnyomva várják az izgalmas pillanatot, amíg fölsír a kicsi. A II. emelet ugyanis a szülészeti osztályé. Nem régóta ugyan, mint ahogy az egész kórház nem régóta működik a jelenlegi helyén. A honvédkórház elköltözésével, 1954 elején nyílt lehetőség Itt a szülészeti, nőgyógyászati osztály megnyitására. Alig két és félév telt el azóta, s az idén nyáron mégis már jubiláltak: a kétezredik kis újszülött 6Írt föl e falak között. S ha már a születésről beszélünk, nem érddktelen az sem, hogyan született maga ez osztály. Dr. Bódis Lajos osztályvezető főorvos, a városszerte ismert kitűnő szülész, nőgyógyász emlékezik vissza: _ — Hogyan született? . *. Talán úgy mondhatnánk, hogy az egészségügyi kormányzatnak és általában népi demokráciánknak abból a törekvéséből, hogy lehetőleg minden terhes nő intézetben szüljön. Ehhez több ágy, több férőhely szükséges, Annikor a honvédkórház elhagyta Szegedet, hatvan ágygyal megnyitottuk kapunkat. Nem volt könnyű az indulás. Kezdetben a felszerelés is hiányos volt, orvos is kevés. Emlékszen — mosolyodik el >—, az első időben maga Molnár igazgató-főorvos is eljött injekciót adni a betegeknek, hogy segítsen nekünk. De ez az idő az illetékesek segítségével hamar elmúlt, a csupasz falakból meleg otthon alakult ki, s ma már a legkorszerűbb eszközökkel gyógyítunk. segítjük világra az új életeket. S hogy életképes lett-e az "újszülött*, vagyis a tanács új intézménye, arról beszéljen néhány adat. Azóta 7500 be'eg fordult már meg, közel háromezer volt a nőgyógyászati beavatkozások száma, s rendkívül magas az ágykihasználási százalék. A magzati, újszülött halálozást lényegesen sikerült csökkenteni. Ebben nagy érdeme van a jó szülőszoba szervezésnek és annalk, hogy külön gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja a csecsemőket a születés pillanatától kezdve. Mennyi áldozat, mennyi munka rejlik az egyszerű számok, adatok mögött! Sehol nincs olyan lelkiismeretes orvos, aki azt mondhatná: lejárt a munkaidőm. S még kevésbé van itt. Jön a mentő, kopogtat az új élet, s mindig orvosnak kell lenni az anya mellett — enélkül nem szabad szülésnek lezajlania. Hányszor töltöttek az osz'ály odaadó orvosai több éjszakát is, egy-egy súlyosabb esetben, a betegnél! S komplikéit esetekben mind'g Bódis főorvos is beszaladt, megnézni, miben kell segítség. (Ideje lenne, hogy régi kívánsága teljesüljön és autót kapjon.) Különben is állandóan tartja a kapcsolatot hazulról is beosztottaival, emlegetik, hogy legutóbb még romániai útjáról is betelefonált. Ennyi munka mellett ls jut dó a továbbképzésre Az elsó nehézségek leküzdés2 u.ánaz orvosokban fölébredt a tudományos ambíció. Minden szombaton tudományon referálás a rendszeres program, s hazai, külföldi irodalomból egyaránt továbbképzik magukat. Tudományos dolgozatok készü nek, s legutóbb a gyulai nőgyógyászati vándorgyűlésen a szakmabeliek már tanúi lehettek az első tudományos szárnybontogatásoknak. Az októberi budapesti vándorgyűlésen már hat előadással vesz részt az osztály a közös tapasztalatokból, közös kutatási eredményekből. Ehhez járulnak a felvilágosító előadások az Ismeretterjesztő Társulattal karöltve, mint például Bód's főorvosé Makón és a környező falvakban a házasélet egészségügyi problémáiról, vagy a magzat fejlődéséről. • Nincs olyan nap hogy fel ne érezne lega'ább egy új élet a tiszta, üdén barátságos kórházi szü'észet falai kö ött. Hófehér kis ágyacskákkal fogadja őket első otthonuk. A kórtermekben pedig nyugodtan alhatnak a kismamák. Amikor meg el-eljön az ideje, fehér szájkendő® ápolónők — mintha feredzsés török lányok lennének — viszik a picinyeket anyukájukhoz. S az apró szájak önfeledt buzgalommal szívják magukba az életető anyatejet. Legyünk csendben, ne levarjuk őket. j. és más effélék E G Y FURCSA ŰGY TÖRTÉNETE A Szegedi Falemezgyárban be4 ke2(lte működését. A képen: a fejezték a Svájcból vásárolt le- . , . . , mezéi-ragasztógép szerelési teljescn zárt automa,agíP 3Ze" munkáit. Az új gép hétfőn meg- rclés közben.; UDEKES_SAR_OK Életet mentő mellény r Az angol pilótákat a legújabban olyan különleges mellénnyel látták el, amely ha a pilóta kényszerkiugrás után a tengerbe zuhan, magától felfúvódik és nemcsak menőövül szolgál, hanem önműködően rádiójeleket is ad, amivel a környékben lévő repülőterekről segítséget kér. A múlt héten fordult elő egy angol pilótával, hogy mintegy tíz kilométer magasságban elromlott a gépe és ki kellett ugrania belőle. Esés közben elszédült, s ha nem ez a mellénye lett volna, sem az ejtőernyő nem nyílott volna ki idejében, a tenger felszínén sem tudott volna tartózkodni, s ugyanakkor kis leadójával segítséget sem tudott volna sehonnan hívni. A mellényben elrejtett kis adónak az a fogyatékossága, hogy jelei csak hat kilométeres körzetben vehetők fel. Az angol pilóta közvetlenül a part mellett zuhant a tengerbe. Mi lett volna vele, ha valahol a nyílt ter-»erbeesik? — Ezt a kérdést a mellénybe helyezett adó tökéletesítésével kívánják megoldani. Vegyi birkanyírás Az ausztráliai Qecnslandben forradalmasították a birkanyírást. A jövőben nem lesz szükség nyírógépre, mert nagyszerűen helyettesítheti egy bizonyos vegyiszer. A vegyiszert ráöntik a birk-. gyapjúra és három nap múlva a gyapjú a birkáról fájdalommentesen, igen kiinynyen lemúlik. Ezzel nemcsak munkaerő, hanem nagy Időmegtakarítást is elérnek. Elevenekei szülő olajos hal Sajátságos a Bajkál-tó állatvilága. Vizében körülbelül ötszáz fajta növény és több mint ezerféle állat él. Legtöbbjük kizárólag a Bajkálióban található csak meg. A Bajkál-tó legérdek-sebb lakója a bajkáli o'ajos-ha1. E parányi, p'kkelynélkül1, fehér-krémszínű árnva'álú halacskának kifejlett péld-nya nem haladja meg a 18 centimétert Az olajos ha1 áttetsző rajta keresetül el lehet olvas"! a nagy betűvel szedett szöveget. Ez azzal magyarázható, hogy a hal csaknem kizárólag sz'ntelen zsírból áll. Erős viharok időnként partra vetik az olajoshalat. A napon zs'rja megolvad és a hal szinte szétfolyik, csak csontváza és bőre marad meg. Az olajcs-ha'nak nincsenek hasi uszonyai, melluszonyai azonban nagyon hosszúak, ötszáz-hétszáz méteres mélységben él. Az olajos-hal rem rak ikrákat. hanem eleven fiakat szül, Furcsa tó A „Science el Vie" című francia folyóirat egyik cikkében leírja, hogy Kalifornia egy része fölölt hihetetlenül nagy felhőszakadás vonult át, s ennek következtében a pusztában tó keletkezett. A felhőszakadás után 15 nappal észrevették, hogy a tó vizében két és fél centiméter hosszú apró lények nyüzsögnek, amelyek rendkívül hasonlítanak a trilobita nevü kövült rákfélékhez. A Irilobiták megkövesedett maradványai régi ásatások alkalmával szoktak előkerülni, mert ez az állatfajta 450 millió évvel ezelőtt kihalt. A legutóbbi időkig a Irilobiták családjának csak egy élő képviselője volt ismeretes, az úgynevezett „királyrák", amely az Atlanti-óceán északi partjainál szokott előfordulni. A tóban a trilobita szerű állatokon kívül egy apró rákfajta ritka példányait is felfedezték. A Hidasok most törik a fejüket, hogy miképpen kerültek az újonnan keletkezett lóba ezek az állatok. Szeqény ember Mekkában is meghal Az idén is sok ezer muzulmán indult el a mekkai zarándokúira. Sokan annyira kimerültek az úton, hogy félig holtan érkeztek meg a ..szent városba". Mekkában négy nap alatt száznégyen haltak meg napszúrás ól, nyolcvanheten pedig végső kimerültségükben. Persze azoknak, akik autón tették meg az utat és akik a napokig tartó szertartásokat nagyobbára autójukból kísérték, kutyabajuk, sem történt. Közel két hónappal ezelőtt Török István elvtárs, a Szegedi : Járási Tanács mezőgazdasági : osztályának vezetője elmondott nekem egy igen furcsa históriát. Aztán megkért, hogy ezt úgy Írjam meg, — ha megírom — az újságba, hogy a cikkből világosan kiderüljön: az elmondottak tőle származnak. Mert az elmondottak igazságáról meg van ! győződve és ha netán a Magyar Nemzeti Bank szegcdi járási • fiókjának vezetői, — mert róluk van szó — reklamálnák az írást, ; akkor ö tud legjobban mindenre választ adni nekik. A eikk , valóban meg is jelent a „Dél' magyarország" július 28-i szá| mában a „Furcsaságok" cimű rovatban „Hozzátartozik-e a villanymotorhoz a kapcsoló?" címmel. A rövid lényege ez volt: a Magyar Nemzeti Bank szegedi járási fiókja arra hivatkozva, hogy a darálómalmi berendezéshez, illetve a daráló motorjához nem tartozik hozzá az olaj-kapcsoló és az ampermérő, megtagadta a hitel folyósítását a dóci Vörös Csillag Termelőszövetkezet számára, s hasonló „apróságok" miatt nem akarnak hitelt adni a csengelei Lenin Termelőszövetkezetnek sem. Azóta, hogy ez a cikk megje* lent, igen megbántam, bogy megírtam. Nem azért, mintha nem lett volna rá szükség, hanem azért, mert sajnálom azt a több kiló papírt, amelyből levelek, instanciák, jegyzőkönyvek, nyilatkozató It. Jelentételt hallatlan tömege héttőit az utóbbi másfél hónap alatt ezzel a cikkel kapcsolatban. És sajnálom azt a drága munkaidőt is, melyet gépírók, osztályéi hivatalvezetők, országgyűlési képviselők, járási, városi, pártés tanács-, valamint megyei funkcionáriusok töltöttek el az említett dokumentumok „mélyreható" tanulmányozásával. Most azért mégis úgy érzem szükséges még egy kis papírt áldozni az ügy érdekében. Fontos ez annál is inkább, mert nem egy taggyűlésen, sőt városi párt-aktívaértekezleteken hangzott el, hogy a „Délmagyarország" alaptalan rágalmakat szórt a Nemzeti Bank szegedi járási fiókjára, hogy a „Délraagyarország" munkatársai még mindig nem veszik tudomásul, hogy XX. kongresszus is volt a világon. Egyesek nem restelkedtek elmenni a dúrva sértegetésig. Ezt pedig nyilvánvalóan nem hagyhatjuk szó nélkül. Ügy vélem, hogy a történtek ellenére is módot kell adnunk a Bankfiók vezetőinek ahhoz, hogy ők is ; ,s 1! - 1 jja a ixéles közvélemény előtt mondják el véleményüket. Ugyanakkor a Szegedi Járási Tanács mezőgazdasági osztályát is megilleti a jog, hogy korábbi állításait megvédje. Álljon itt előttünk először is a Bankfiók levele. „A .Délmagyarország' július 28-i számában megjelent: ,Hozzálartozik-e a villanymotorhoz a kapcsoló?' című eikk kipellengérezi fiókunkat és dolgozóit. A közvélemény téves tájékoztatás alapján született meg, ezért kérjük az alábbi helyreigazító tényállás közlését". A cikk állításával szemben megállapítjuk, liogy a dóci Vörös Csillag Termelőszövetkezet beruházási hiteligénylését a cikk megjelenése után két nappal későbben, július 30-án kapta meg a Bankfiók a Járási Tanács javaslatával, a csengelei Lenin Tsz-töl, a mai napig sem érkezett be hiteligénylés, igénylés nélkül pedig hitel nem folyósítható. Stépán Gábor fiókvezető, Bene József fiókvezetőlielycttes, pártszervezeti elnök. A Bank vezetői még ugyanebben a levelükben figyelmeztetik a szerkesztőséget, hogy a „kérdéses cikk" az egyénileg dolgozó parasztokat elriasztja a szövetkezés gondolatától, mert ebből azt látják, hogy a Bank nem segíti, hanem gátolja a szövetkezetek működését. Továbbá figyelmeztet a levél arra, hogy ha a „Dólmngyarország" helyre"azítja „tévedését" nemcsak a :\;kintclye emelkedik, hanem rtélyül a tömegekkel való kap-solata is. Ifa pedig megtagadja a helyreigazító nyilatkozat közlését, nemcsak sok olvasójában kelt csalódást és elfordulást, hanem a szegedi Bankfiók dolgozóiban — körülbelül 150 családban — és pártszervezetük tagjaiban azt o meggyőződést ébreszti, hogv a szerkesztőségnem követi a XX. kongresszus állal kijelölt utat. Ezután lássuk a Járási Tanács mezőgazdasági osztályának levelét: „A megjelent cikkel teljesen egyetértünk. Igazságát az alábbiakban indokoljuk meg: Az újonnan alakult dóci Vörös Csillag Tsz hiteligénylését a cikk megjelenése előtt, június 25-én és 30-án Sebő Pál tszszervező, július 28-án pedig a tsz elnöke saját maga nyújtotta be. A csengelei Lenin Tsz hiteligénylését 1956. június 3-án szintén Sebő Pál tsz.-szervező adta be, július 18-án pedig postán is megküldték az MNB szegedi járási fiókja részére. A hiteligénylés tehát időben az MNBhez került. Az MNB azonban, illetve a csengclei Ix:nin Tsz előadója nem fogadta azt el, különböző indokokra hivatkozva. Vajon az MNB a szükséges hiányzó mellékleteket be tudta volna szerezni a tsz-től? Azt hisszük, igen. A dóci esetben azzal nem fogadták el a hiteligénylést, liogv — mint a cikkben is megjelent — a kapcsoló és az ampermérő nem tartozéka a darálónak. Ezt Fehér elvtárs állította". A Járási Tanács levele a többek közölt még ezt mondja: a eikk megjelenése után, július 30-ával teljesítették a hitel-kérelmet, de vajon, nem a cikk hatásúra? Vagy akkor hirtelen megkerültek a szükséges kellékek? Vagy akkor már hirtelen elismerték, hogy a kapcsoló és az ampermérő tartozéka a darálónak?" TTgv véljük, kedves olvasóink, ezekből a levelekből le tudtak vonni egy-két következtetést. A minap ellátogattam a Bankfiókba, hogy Stépán elvtárssal, a fiók vezetőjével tárgyaljunk az ügyről. Beszélgetés közben a sok-sok jegyzőkönyv, nyilatkozat, s az. üggyel kapcsolatos levelek közül egy papír keveredett a kezembe — hozzá kell tennem, hogy Stépán elvtárs, mikor észrevette, hogy olvasom, azonnal elvette tőlem — megdöbbenve olvastam belőle saját nyilatkozatomat, melyben eb'téltem cikkemet és a Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, amiért félrevezetett. Nos hát ilyen nyilatkozatot magam soha senkinek sem tettem. MWI van taö f Egyszerűen hamisításról! S még cgy hamisításról kell beszelnünk a Bank-fiók esetében. Augusztus 4-én a Bank-fiók kiküldöttei jegyzökönyvet vettek fel a csengelei Lenin Tsz-ben, melyben elismerik, hogv- a szövetkezet egyszer postán is megküldte a hiteligénylést a fiók címére, de ezt „hiányos szerelésre" való hivatkozással visszaküldték. Ebből a jegyzőkönyvből csak cgy példány szivárgóit ki a Bank épületéből, — hozzánk jutott, — s meglepődve hasonlítottuk össze; ugyancsak a Lenin tsz-ben két nappal később, 6-án írott jegyzőkönyvvel, melyben már határozottan tagadják, hogy bármiféle hiteligénylést kaptak volna a szövetkezettől. Szóbelileg ugyan elismerik a Bank vezetői a 4-i jegyzőkönyv igazságát, mégis mindenhova a 6-i jegyzőkönyvet küldték meg. Nyilván úgy vélik: az újságírókés a tanács nem ért a bürokrácia diplomáciájához. Abban n kérdésben igaza va» a Bank-fióknak, liogy a darálók működtek a szövetkezeteknél,de hozzá kell tennünk, hogy a darálók árának kifizetése már egy jó félévvel ezelőtt is esedékes volt. Az egyénileg dolgozó parasztok előtt és a darálótulajdonosok előtt is úgy tűnt az ügy, hogy miután nem akarnak fizetni a termelőszövetkezetek, egyszerűen kisajátították a korábban magántulajdonban lévő darálókat. E bonyolult históriából sokféle tanulságot levonhatunk a jövőre nézve. Vannak még emberek, akik szemrebbenés nélkül ellentmondanak az igaznak; tagadnak, papírokat hamisítanak, etahhogy Jelenthették Jel/elé, liogy minden a legnagyobb rendben van. Ha netán akadna egy árva lélek, aki ezt kétségbe merné vonni, azzal szemben felállítjuk a „nagyágyúkat", az egyik mozsárba egy jó adag „XX. kongresszust", a másikba pedig egy lövésre való „törvényességet" töltenek, s reszkess gyarló bíráló, mert lövünk. Ilyen felhívást kapott most » „Délmagyarország", s magam is. Kérdezem: reszkessek? Nem, inkább arra gondolok, hogy Stépán elvtárs is belátja egyszer, hogy nem a „Dclmagyarorszóg bírálatának visszaveréséért kell következetes harcot folytatnia" (ez a mondat egyébként tőlo származik), hanem azért, hogy* mint korábbi cikkünkben is írtuk, szűnjön már meg valóban ez az átkozott bürokrácia. Csépi József Átadták az ügyéssséenek Mucsi István gyilkosát Közöltük már, hogy a rendőrség elfogta Mucsi István gyilkosát Bcreczki Ferenc mindszenti lakos személyében. A helyszíni bizonyítási eljárásokat szombaton fejezték be, és kedden átadták az ügyészségnek Bcreczki Ferencet. A rendőrségi nyomozás megállapította: Bereczki már régóta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy sógorát, Mucsi Istvánt, aki a Felgyöi Állami Gazdaságban mint küldönc dolgozott, alkalomadtán kilesi, megöli éi elveszi tőle a pénzt. Ugyanis minden hónapban két alkalommal Mucsi István vitte a munkabért a Felgyői Állami Gazdaságból a levelényi üzemegységbe. Bereczki szeptember 10-én reggel bement a központba, ahol megtudta, hogy sógora több mint 200 ezer forintot visz ki az üzemegységbe. Ekkor döntötte el, hogy este végrehajtja a rablógyilkosságot. Bereczki, miután részletesen átgondolta tervét, délután egy ismerősével fűzvesszőt ment vágni a Tisza túlsó partjára és kis baltáját a csónakban dugta el. Amikor partra értek, mindketten hozzákezdtek a munkához. Bereczki társa tudta nélkül ment fel a Tisza töltésére és egy rőzsekazal mertül leste-várta a küldönc étkezését. Amikor az esti szürkületben a töltésen jött Dongóján Mucsi István és Bereczki rejtekhelyéhez ért, az elszánt ember kiugrott és baltával Mucsi kezére vágott. Miután Mucsi a támadás következtében kerékpárjáról leesett, Bereczki a töltésoldalban állati kegyetlenséggel meggyilkolta. Szárvágóval többször áldozatába szúrt, majd baltával végzett sógorával. A gyilkos a pénzt nem találta Mucsinál, mivel adminisztrációs hiba folytán a nagy öszeget nem adták ki. Bereczki Ferenc tette elkövetése után visszament társához füzvesszót vágni. Később mindketten csónakba szálltak és hazamentek. A rendőrség széleskörű nyomozása során rendőrkutyákkal is keresték a tettest. A gyilkosság másnapján n rendőrkutyákkal megszagoltatták Mucsi István tárcáját. amelyben a gyilkos turkált, és félóránként engedték el a kutyákat, amelyek egytól-egyig a vízpartra szaladtak, arra a helyre, ahol csónakba szálltak. A tárgyi bizonyítékok alapján pár napon belül Bereczk't elfogták. A gyilkos bevallotta tettét. Kedden átadták Mucsi István gyilkosat a megyei ügyé^z^egnek. A vádirat már készül a mi"- '-1 megfeledkezett vádlott ellen.