Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-22 / 197. szám

V f GEIMAGYBR ORSZÁG Szakasits Árpád nyilatkozata a Magyar Rádiónak Szici ue, l(f30< AU§ Ubevua wW ' Szakasits Árpád elvtárs a következő nyilatkozatot adta a Magyar Rádió munkatársá­nak: KÉRDÉS: Miben látja « Központi Vezetőség júliusi határozatának jelentőségét, különös tekintettel a párt és a tömegük közötti kapcsola­tokra? VÁLASZ: Mindenekelőtt abban, hogy nyílt és bátor őszinteséggel számol le a múlt évek hibáival és tévedé­seivel és a XX. kongresszus alkotó szellemében vázolja fel a követendő utat a szo­cialista demokrácia, az >~r­szágépítés, a gazdaságfejlő­dés, a tömegek anyagi és szel­lemi felemelkedése felé. Növeli a határozat komoly­ságát és súlyát, hogy célki­tűzéseiben mértéktartó, a de­magóg túlzásoktól mentesen, elérhető és megvalósítható célokat jelöl meg mind a tervgazdálkodás, mind pedig a dolgozók életszínvonalának emelése szempontjából, de egyéb tekintetben is. A határozat célul tűzi ki a volt szociáldemokratákkal ízemben elkövetett hibák, sé­relmek és igazságtalanságok jóvátételét is; minthogy ezen a téren máris jelentős és ko­moly intézkedések történtek, az a meggyőződésem, hogy úgy ez a körülmény, mint a Központi Vezetőség elméleti­leg tiszta és világos, gyakor­latüag pedig minden tekin­tetben megvalósítható hatá­rozata és nem kevésbé az a készség és komoly eltökélt­ség, hogy a Központi Veze­tőség ezt a határozatot végre is hajtja, igen nagymérték­ben megerősíti a párt iránti, valamint az ország jövőjébe vetett bizalmat, amely elen­gedhetetlen feltétele a párt és a dolgozó tömegek zavar­talan és gyümölcsöző kapcso­latának. A bizalom pedig olyan mértékben növekszik majd a dolgozó tömegekben, amilyen mértékb n érvénye­sül a párt-, az állami és a társadalmi élet minden terü­letén a szocialista demokrá­cia. KÉRDÉS: Az Arbelter Zei­tung és más nyugati lapok, •mint mindig, bizalmatlanság­gal tekintenék. Magyarország jelé. Arról írnak, hogy ők nem ilyen változást akartait. VÁLASZ: Mindenesetre sajnálatos ez a bizalmatlan­ság, de azt hiszem a tények beszéde eloszlatja majd ezt a ködöt, amely most még a nemzetközi munkásmozgalom két nagy irányzata között ter­jeng, és amely nemegyszer megzavarta már a tisztánlá­tást. A XX; kongresszus nagy és bátor kezdeményezése óta még csak néhány hónap telt el és az ilyen bátor — mond­hatnám, hogy hatalmas tör­ténelmi — fordulat hatása még nem érvényesülhetett kellően e rövid idő alatt. De az idő nagy mester abban, hogy megérlelje a nagy gon­dolatokat és előbb-utóbb el­oszlik a köd és annál hama­rább, minél inkább felismerik a különböző munkáspártok az egységes fellépés históriai szükségszerűségét. A szociál­demokrata és más munkás­pártoknak is el kell jutniok annak felismeréséig, hogv az ő programjaikon, politikai célkitűzéseiken is van javíta­ni való, hogy nekik is alkai­mazkodniok kell a II. világ­háború után gyökerében megváltozott nemzetközi vi­szonyokhoz, az előző korsza­koktól merőben eltérő gaz­dasági, politikai és társadal­mi helyzethez, ha eredmé­nyesen kívánják szolgálni g dolgozó tömegek érdekeit és felszabadításuk magasztos ügyét. Bárcsak rájönnének arra, hogy az a bizalmatlan­ság, amely még fogva tartja őket, a szocialista rendszerű országokkai szemben, milyen nagy örömmel és megelége­déssel tölti el a háborús uszí­tókat, a vérre és háborús pro­fitra szomjazó imperialistá­kat. Ezek abban reményked­nek ugyanis, hogy országaik dolgozó tömegeit akkor haj­szolhatják legkönnyebben a vágóhídra, ha ezekből a tö­megekből hiányzik az egysé­ges cselekvés szellemi és er­kölcsi hajtóereje. Ezt a re­ménységet kell megsemmisí­teni, ezért kell a bizalmatlan­ság légkörét eloszlatni a kü­lönböző más pártok között, ezért keli egyesíteni az egész haladó emberiséget közós cselekvésre. A bizalmatlan­ság bizalmatlanságot szül, a kölcsönös bizalom viszont ha­talmasan megnöveli a béke ós a haladás erőit és megakadá­lyozza, hogy újabb háborús katasztrófát idézzenek fel azok, akik számára préda a dolgozó milliók vére és élete. KÉRDÉS: Mi a véleménye a nemzetközi munkásegység további fejlődéséről? VÁLASZ: Optimista va­gyok. A háborútól és a gazda­sági válságoktól, a dolgozókat megnyomorító munkanélküli­ségtől retteg és borzad min­den becsületes és dolgozó ember. És ezek százmillió­nyian vannak és ezek a száz­milliók — hála a Szovjetunió eredményes és mindig újabb sikerekkel biztató békepoliti­kájának — már ma is elég erőt éreznek magukban arra, hogy útját állják egy újabb világpusztításnak. Ezek a százmilliók azonban azt is érzik, hogy erejük meghatvá­nyozódnék, ha a dolgozók nemzetközi akcióegysége szervezetileg ls megerősöd­nék, ha a különböző munkás­pártok között létrejöhetne egy barátságos megegyezés, a béke fenntartásának, a dol­gozó tömegek életszínvonalá­nak és a gazdasági válságok leküzdésének érdekében és nyilván mindent meg is tesz­nek majd azért, hogy létre is jöjjön. Az ilyen akcióegy­ségek egyre közelebb hozzák majd egymáshoz a nemzet­közi munkásmozgalom külön­böző irányzatait és kialakul­hat — meggyőződésem, hogy ki is alakúi — a világ dolgo­zóinak tömör, bizalomteljes, testvéri együttműködésié, amely biztosítéka lesz a bé­kének, a haladásnak és a világ szocialista átalakulásá­nak. Hátralévő éveimet en­nek a célnak kívánom szen­telni. KÉRDÉS: Végül talán en­gedjen meg Szakasits elvtárs egy magánjellegű kérdést: hogy érzi magát, hogyan tölti üdülésre szánt idejét? VÁLASZ; Nagyon jól ér­zem magam a szépséges Ba­laton partján, ahol az ország minden részéből idesereglett dolgozókkal vagyok együtt, akik. meleg szeretettel vesz­nek körül és elfeledtetik ve­lem a nehéz esztendőket. Ba­latonfüred egyébként is al­kalmas arra, hogy gyönyörű fekvése, gyógyító vize, üdülő­és gyógyintézetei egyaránt a testi és lelki regenerálódást szolgálják. Ml történt a külpolitikában ? Indiai és amerikai javaslatot vitatott meg kedd délutáni ülésén a londoni értekezlet HÉTFŐN DÉLUTÁN, amikor a londoni ér­tekezleten részt vevő 22 ország küldöttei ötödik ülésüket tartották, Dulles amerikai külügymi­niszter és Krisna Menőn államminiszter, az indiai küldöttség vezetője javaslatot terjesztet­tek az értekezlet elé. Az amerikai külügymi­niszter által előterjesztett javaslat szerint a Szuezi-csatorna igazgatását, karbantartását és fejlesztését egy nemzetközi társaságra kellene bízni. E társaság — amelyet Dulles javaslata elő­terjesztésekor „Szuezi-csatorna lgazgatóság"-nak nevezett — vezetőségének a tervezet szerint Egyiptomon kívül tagja volna néhány, később megállapítandó ország képviselője, azoknak az országoknak a képviselői, amelyek aláírták az 1888-as konstantinápolyi megállapodást. A kérdéses államok kijelölése az arányos földrajzi képviselet elvének figyelembevételével a csa­tornát leginkább igénybevevő országok közül történne. Krisna Menőn javaslata ezzel szemben alap3 vetően fontosnak tartja, hogy a Szuezi-csatorna Egyiptom kezelésében és igazgatásában működ­jék tovább. Szerinte felül kell vizsgálni az 1888-ban kötött konstantinápolyi egyezményt és az ebben foglalt néhány kitételt időszerüsíteni kell, különösen az igazságos és méltányos hajó­zási illetékek megállapítására és a csatorna meg­felelő karbantartására vonatkozó előírásokat. Ebből a célból össze kell hivni az 1888-ban létrejött egyezmény aláíró halalmait és a csator­nát használó más országok értekezletét Menőn legfontosabb teendőként javasolta, hogy a csa­torna használóinak érdekeit a legsürgősebben össze kell egyeztetni az egyiptomi kormány ér­dekeivel, ez azonban nem történhet Egyiptom távollétében. Álláspontja szerint Egyiptomot lehetetlen volna rávenni arra, hogy beleegyez­zék a csatorna nemzetközi ellenőrzésébe. Ez az államosítás visszavonását jelentené, már pedig Egyiptom kormánya ezt nem tenné meg. Az indiai javaslat hangsúlyozottan emeli ki, hogy a rendelkezésnek tárgyalás alapján kell létrejönnie és nem kényszer útján. „Ne próbálja meg az értekezlet — mondotta javaslata előteis jcsztése során Krisna Menőn —, hogy diktálja a megoldást Egyiptomnak. A konferencia célja a békítő közvetítés és nem a diktálás"> Bár az amerikai külügyminiszter javaslatán nak indoklásakor arról beszélt, hogy távol áll tőle minden olyan szándék, bogy ultimátumot intézzen Egyiptomhoz, szavaiból mégis fenye­getés érződött, amikor kijelentette, hogy ha Egyiptom nem lenne hajlandó azon az alapon eljárni, amelyet a csatornát legnagyobb mér* tékben használó országok feltétlenül szükséges­nek tartanak, „akkor, — mondotta — úgy vé­lem, új helyzet éli elő, melyet kormányainknak fontolóra kell majd venniük. Ebben az esetben — lehet, hogy igen, lehet, hogy nem — egyben hangolt döntésekre kerülhet majd sor, ámen lyet e konferencia valamennyi, vagy néhány részvevője hoz majd"; A londoni értekezlet kedd délutáni ülésén az amerikai és az indiai javaslatról tárgyalt A keddi angol sajtó szembeállítja egymással a két javaslatot és bár a lapok legtöbbje Dulles ja­vaslatát tartja elfogadhatónak, az értekezlet részvevői között sokan nem osztják ezt a néze3 tet. Az indiai javaslatnak népes tábora van. Az ide tartozók egyetértenek Krisna Menonnak azzal a kedd délelőtti sajtóértekezletén tett ki3 jelentésével, hogy Dulles tervei elfogadhatatla­nok, mert figyelmen kívül hagyják a tényeket: Elképzelhetetlen — mondotta Krisna Menőn —; hogy az egyiptomi kormány bárminő nemzet­közi egyezmény alapján lemondjon nemzeti függetlenségéről. A SZOVJET-JAPÁN TÁRGYALÁSOK ­mint ismeretes — a londoni értekezlet következ3 lében megszakadtak, mert mind Sepilov, mind Sigemicu az angol fővárosban tartózkodik. A tárgyalások a londoni értekezlet befejezése után tovább folytatódnak Moszkvában és azon részt vesz Hatojama japán miniszterelnök is, aki ki3 jelentette, hogy — ha egészségi állapota lehető3 vé teszi — tárgyalni kíván a szovjet vezetőkkel; hogy a szovjet—japán tárgyalásokat kivezesse a holtpontról. IJ Gyorslisfa az Ülődik Békekölcsön harmadik sorsolásáról A 100.000 forintos főnyeremé nyt nyerte: XI. oszt. 47 022 sorozat 05 sz. kötvény, t K. 1. Yorosilov Finnországba utazóit Moszkvából jelenti a TASZSZ: K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa barátság fokozottabb elmé* lyüléséről. A szovjet—finn kapcsola­Rövid külpolitika hírek Elnökségének elnöke hétfőn tok — írja vezércikkében a Helsinkibe, Finnország fővá- Pravda — lelkesítő példát ál­rosába utazott. Vorosilov lítanak a népek elé a nagy és finnországi látogatására a kis országok egészséges finn köztársasági elnök meg- együttműködésére, olyan hívása értelmében került sor együttműködésre, amely az és a Szovjetunió Legfelső egyenlőségen és a kölcsönös Tanácsa Ektökségéndk elnö- előnyökön alapszik és kizárja ke ez allcltamimal viszonozza az egyik ország beavaíkozá­a finn NRztársaságl elnök sának minden lehetőségét a múlt évi moszikvaá látogatá- másik ország belügyeibe. Az sát Izvesztyija ugyanezzel a té­A Pravda, az Izvesztyija és mával foglalkozó vezércikke _ , ,, ... kiemelt, hogy Vorosilov láto­a Trud című vezető szovjet gatása 'töryéllysZ€rű folyta_ lap ebből az alkalomból cik- tása a Szovjetunió és Fiun­két közöl a Finnország és a ország népei között kialakult Szovjetunió között kialakult barátság elmélyülésének. 0 magyar parlamenti kiütfotfség látogatásai Romániában Bukarest: A magyar or­szággyűlés küldöttsége láto­gatást tett a magyar autonóm területen, Tusnádfürdőn, Románia egyik legszebb üdü­lőhelyén. imi i| Innen tovább folytatta út­ját és amerre elhaladt a vá­rosokban és a falvakban, mindenütt szívélyes fogadta­tásban részesült. A küldöttség hétfőn Ma­rosvásárhelyre érkezett. Dél­után a küldöttség találkozott a magyar autonóm terület népi tanácsa végrehajtó bi­zottságának tagjaival. Este az országgyűlés kül­döttsége részt vett azon az előadáson, amelyet a magyar autonóm terület legkiválóbb művészei rendeztek tisztele­tükre. i Magyar—román egyezményt írtak alá Budapesten A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormánymegbízo tta i magyac üzemek román földgázzal va­ló ellátása céljára szolgáló vezeték létrehozásával kap­csolatban augusztus 21-én egyezményt írtak alá. Az egyezményt a magyar kormány részéről Szabó Ger­gely vegyipari miniszter, a román kormány, részéről Ion Popescu, a Román Népköz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete írta alá. Az aláírásnál megjelent Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes, továbbá a Kül­ügyminisztériumnak, a Vegy­ipari Minisztériumnak és a Román Népköztársaság nagykövetségének több fele­lős munkatársa. Az Egyesült Államok Köz­társasági Pártjának országos jelölőkongresszusán, amely San Franciscóban nyílt meg, Arthur B. Langlie, Washing­ton állam kormányzója mondott beszédet. Kijelen­tette, hogy pártja az ameri­kai népnek „további négy­évi harcot ígért a jobb Ame­rikáért, egy szebb világban, Dwight D. Eisenhower hoz­záértő, határozott, őszinte vezetése alatt'. A kongresszus elnökjelölt­je — az eddigiek szerint — Eisenhower, alelnökjelöltje pedig Nixon lesz. * Belgrád: A belgrádi rádió jelenti, hogy hétfőn délben a Szarajevó—Titograd között közlekedő 2. számú motoros­vonat Alekszin Han közelé­ben kigyulladt. A három ko­csiból álló szerelvény teljesen leégett. A mintegy 120 utas alighogy kiszállt a vonatból, a szerelvényt elborították a lángok. A szerencsétlenséget való­színűleg rövidzárlat okozta. A vágányok mintegy 50 mé­ter hosszúságban megrongá­lódtak. Nicosia: Mint Nicosiából jelentik, Handing tábornok, Ciprus kormányzója az INS amerikai sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában közöl te, hogy a ciprusi EOKA­szervezet által kiadott fegy­vernyugvási felhívást köve­tően a brit hatóságok rövi­desen enyhíteni fogják „biz­tonsági rendszabályaikat" és Ismét tárgyalásokat kezde­nek Ciprus önkormányzatá cáL Sorozat: Számi: összeg: Sorozat: Számú 40123 40123 40170 40225 40377 -40405 40686 40873 40940 41190 41406 41566 41602 41681 41782 41787 41787 42198 42367 42446 42490 42599 42943 42954 ! 43220 43313 43369 43489 43669 43792 43917 44223 44223 44275 44280 44368 44637 44700 44828 44828 44896 44906 45176 45181 45198 45323 45403 45545 45646 45728 45816 45861 45943 46026 46088 46088 46114 46380 46436 46483 47022 47227 47322 47389 47423 47666 47745 47813 47927 48064 48209 50 5000 48252 01—50 01—50 200 48335 33 01—50 500 48335 01—50 01—50 200 48366 01—50 01—50 200 48509 01—50 01—50 500 48536 01—50 01—50 200 48609 01—50 01—50 200 48795 01—50 01—50 200 48869 01—50 01—50 200 48891 01—50 01—50 500 48968 01—50 01—50 200 49146 01—50 01—50 200 49195 01—50 01—50 200 49223 01—50 01—50 200 49223 01—50 19 25 000 49359 01—50 01—50 200 49492 01—50 01—50 200 49503 01—50 01—50 200 49680 * 01—50 01—50 200 49681 01—50 01—50 200 49720 01—50 01—50 200 49727 01—50 01—50 200 49741 01—50 01—50 200 50050 01—50 01—50 500 50200 01—50 01—50 200 50346 01—50 01—50 200 50484 33 01—50 200 50484 01—50 01—50 200 50588 01—50 01—50 230 50667 01—50 01—50 200 50725 01—50 23 5000 50785 01—50 01—50 200 50960 01—50 01—50 200 51019 01—50 01—50 200 51102 01—50 01—50 200 51109 30 01—50 200 51109 01—50 01—50 101,0 51167 01—50 18 500ti 51237 01—50 01—50 200 51328 01—50 01—50 200 51468 26 01—50 200 51468 01—50 01—50 200 51545 01—50 01—50 200 51554 01—50 01—50 200 51594 01—50 01—50 200 51630 01—50 01—50 200 51745 01—50 01—50 200 51756 01—50 01—50 200 51982 01—50 01—50 200 52042 01—50 01—50 200 52189 01—50 01—50 200 52204 01—50 01—50 200 52326 01—50 01—5Q 200 52671 01—50 40 5000 52842 01—50 01—50 2C0 53164 01—50 01—50 500 53242 01—50 01—50 200 53285 01—50 01—50 200 53509 01—50 01—50 200 53634 01—50 01—50 200 53972 01—50 01—50 200 54055 01—50 01—50 500 54066 01—50 01—50 200 54286 01—50 01—50 200 54457 01—50 01—50 200 54566 01—50 01—50 200 54780 01—50 01—50 01—50 200 200 54872 01—50 01—50 200 55094 01—50 01-50 500 55101 01*9-50 összeg: Sorozat: Számi: összeg: 200 55113 01—50 200 10 000 55138 01—50 200 200 55210 01—50 200 200 55396 01—50 200 200 55416 01—50 200 200 55419 01—50 200 200 55480 01—50 200 200 55506 01—50 200 200 55579 01—50 200 200 55587 01—50 200 200 55702 01—50 200 200 56023 01—50 200 200 56110 01—50 200 200 56124 01—50 200 200 56232 01—50 200 200 56243 01—50 200 200 56505 01—50 200 200 56516 01—50 200 200 56711 01—50 200 200 56828 01—50 200 500 57154 01—50 203 200 57398 01—50 200 200 57594 01—50 200 200 57808 01—50 200 200 57822 01—50 200 500 57825 01—50 200 50C0 57849 01—50 200 200 57961 01—50 200 500 57966 17 50 000 200 57966 01—50 200 500 58004 01—50 200 200 58444 01—50 200 200 58517 01—50 200 200 58582 01—50 200 200 58794 01—50 200 5000 59795 01—50 200 200 59069 01—50 200 500 59527 01—50 200 200 59616 01—50 200 200 59623 01—50 200 10 000 59686 01—50 200 200 59695 01—50 200 200 59964 01—50 200 . 200 59992 01—50 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért fele­lősséget nem vállalunk. A gyorslista az egy osztály­ra — 100 millió forintra —i megállapított nyereményösz­szegeket tartalmazza. Az Ötö­dik Békekölcsönből tizenegy osztályban bocsátottak ki köt­vényeket — a tizenegy osz­tály számozása azonos, így a húzás eredménye mind a ti­zenegy osztályra érvényes. Minden kihúzott sorozatszám — tekintettel a tizenegy osz­tályra — 550 kötvény sorsolá­sát jelenti. Az ötödik Béke­kölcsön harmadik húzásán 96 250 nyereményt sorsoltak ki 23 287 800 forint összegben, A kisorsolt kötvények be­váltása augusztus 22-én kez­dődik az Országos Takarék­pénztár fiókjaiban és a posta­hivatalokban. t

Next

/
Thumbnails
Contents