Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-19 / 196. szám

OEl*MGT!$R ORSZÁG Vasárnap, 1956. augusztus Ifi* Mi történt q külpolitikában ? Sepüov beszéde nyitva hagyta a tárgyalások további lehetőségét — állapították meg amerikai részről Szombaton délután, röviddel 16 óra elótt Ismét — ezúttal már negyedszer — összeültek a londoni értekezleten részvevő küldöttségek és folytatták tanácskozásaikat. Az ülés 17 óra 55 perckor fejeződött be. Az értekezlet hétfőn délután folytatja munkáját* A londoni értekezlet pénteki ülésének legjelentősebb eseménye Sepilov szovjet külügyminiszter negyvenperces beszéde volt. Az értekezlet részvevői azt várták, hogy a szovjet külügyminiszter felszólalása során megjegyzéseket fűz majd Dulles négypontos javaslatálhoz. Sepilov azonban nem foglalkozott az amerikai külügyminiszter indítványával, hanem javasolta, hogy Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, a Szovjetunió, Egyiptom és India képviselőinek részvételévei előkészítő bizottság alakuljon egy széleskörű nemzetközi konferencia összehívása érdekében. Nem értett egyet a három nyugati hatalom augusztus 7-i, arra vonatkozó javaslatával, hogy a Szuezi-csatorna igazgatása egy nemzetközi hatóság feladata legyen. Véleménye szerint ez az álláspont ellentétes az ENSZ és a nemzetközi jog alapelveivel és nem más, mint a régi Szuezi-csatorna Társaság, új tégtábla alatt történő megalapítása. Beézéde befejezésekor Sepilov hangsúlyozta, hogy megvan a lehetősége a szuezi kérdés békés, tárgyalások útján történő megoldásának és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a konferencia valamennyi részvevője erre törekszik* Az angol Yorkshire Post című lap szombati számában hosszasan foglalkozik Sepilov beszédével. — „A szovjet külügyminiszter által kifejtett célkitűzések az első pillantásra alig különböznek a nyugatiak célkitűzéseitől — állapítja meg a lap — és úgy látszik, Sepilov megérti, hogy milyen fontos érdekek fűződnek a csatorna hajózásának szabadságához". A lap szerint a lényegbevágó különbség a három nyugati hatalom és a Szovjetunió közeit nem is a célkitűzésekben, hanem a célkitűzés megvalósítását szolgáló intézmények kérdésében van. Az értekezleten legalább néhány lépésnyivel előbbre kellene jutni" — írja befejezésül a Yorkshire Post — mert véleménye szerint ha összetűzésre kerülne sor a Szuezi-csatorna ügyében, akkor ez az öszszetűzés „nem maradna helyi jellegű"* A Journal de Geneve című svájci újság azt a véleményét hangoztatja, hogy „az általános benyomás szerint a feszültség enyhült, Nasszer békülékenyebbnek bizonyul, mint ahogy kezdetben gondolni lehetett". A londoni értekezlet pénteki ülésén felszólalt Pineau francia külügyminiszter is, aki kifejtette: egyetért az amerikai javaslattal és indítványozta, hogy Egyiptom a csatorna igazgatását ruházza át a tervezett új nemzetközi hatóságra, amely Egyiptom és a csatornát leginkább igénybevevő országok képviselőiből állna és kapcsolatai lennének az Egyesült Nemzetek Szervezetével is. Az új nemzeközi hatáság — mint Pineau mondotta — a bevételből származó nyereséget a Szuezi-csatorna Társaság kártérítésére használná fel és hasznáélati díjat fizetne Egyiptom kormányának. 12 év után a csatorna bevételei már teljes egészében Egyiptomot illetik meg. Beszéde befejezésekor — mintegy fenyegetésül — Pineau hangsúlyozta, hogy sok lehetőség van a londoni értekezlet határozatainak elfogadtatására, ha azt Nasszer nem volna hajlandó magáévá tenni. Az Associated Press amerikai hírügynökség értesülései szerint egyiptomi hivatalos személyiségek elvetik a Szuezi-csatornára vonatkozó nyugati terveket Kairóban — állapítja meg a hírügynökség — Dulles tervét nem tartják elfogadhatónaSc Egyiptom számára. Az egyiptomi kormány elsősorban a nemzetközi ellenőrző szerv létesítésére vonatkozó javaslatot kifogásolja. A londoni értekezlet további előrehaladását kedvezően befolyásolják az egyes küldöttségek vezetői közötti megbeszélések és találkozások. Különösen élénk tevékenységet fejt ki Ali Szabri repülőtábornok, Nasszer elnök politikai tanácsadója, aki nem hivatalos minőségben megfigyelőként tartózkodik az angol fővárosban. Pénteken háromórás megbeszélést tartott Krisna Menőn államminisztsrrel, az indiai küldöttség vezetőjével. E megbeszélés során Menőn kifejtette az indiai álláspontot Dulles javaslatával kapcsolatban. Sepilov pénteken ebéden látta vendégül az iráni, a pakisztáni, a ceyloni és az etiópiai küldöttségek vezetőjét, ezt követően pedig Ali Szabrival, az egyiptomi kormány megfigyelőjével tanácskozott. Tegnap délben a szovjet külügyminiszter Dulles-szal folytatott megbeszéléseket, A Német Kommunista Párt betiltásának nemzetközi visszhangja MOSZKVA: A szovjet lapok hírmagyarázatokat fűznek a nyugatnémet alkotmányjogi bíróságnak a Német Kommunista Párt betiltásáról hozott határozatához. Mihajlov, a Pravda berlini tudósítója ismerteti azt a helyzetet, amelyben a bonni hatóságok ehhez a lépéshez folyamodtak, és beszámol a Német Kommunista Párt ellen indított megtorló intézkedésekről. Ezek a megtorló intézkedések — állapítja meg Mihajlov — felháborodással töltik el a dolgozókat országszerte A Német Kommunista Párttal szembeni önkényes intézkedést újabb lépésnek tekintik Nyugat-Németorszag militarizálása és fasizálása felé. A nyugatnémet monopolisták és militaristák kedvére hozott karlsruhei határozat — folytatja a tudósító — ellentmond a német nép létérdekeinek és arról tanúsko dik, hogy a nyugatnémet hatóságok Hitler nyomdokain haladnak. LONDON: A Manchester Guardian szombat reggel számában külön cikket szentel a karlsruhei alkotmányjogi bíróság döntésének, amellyel törvényen kívül helyezi a Német Kommunista Pártot. Az angol lap azt a véleményét fejezi ki, hogy a Német Kommunista Párt elleni intézkedés „Adenauer keletnémetországi vetélytársainak malmára hajtja a vizet" A lap szerint az ő „hasznuk" ebből nyilvánvalóan sokkal nagyobb lesz, mint „az a politikai előny, amely ebből az intézkedésből a bonni kormány javára származhat", BELGRÁD: A szombati jugoszláv lapok foglalkoznak a karlsruhei bíróság döntésével, amelv betiltotta a Német Kommunista Párt működését. A Borba ezzel kapcsolatban a többi között ezeket írja: Pénteken befejeződött a második világháború óta Németországban megrendezett legnagyobb politikai per. amely 56 napig tartott, s több mint másfélmillió márkába került, és amelynek jegyzőkönyvei körülbelül 4.500 gépelt oldalt tettek ki. A jegyzőkönyvben szereplő személyek — ügyvédek, politikusok és képviselők — száma meghaladta a 150-et. Ez a per, amely semmiképpen sem kerül be aranybetűkkel a német nép történetébe, nem ér azonban véget a karlsruhei bíróság döntésével. Minthogy politikai perről van szó, tulajdonképpen csak most kezdődik — az utcákon, a politikában, a pártok közötti vitában, gyárakban és bányákban. Erről még hosszú időn át fognak beszélni és lesznek még vádlói, valamint vádlottal. Ebben a perben a német munkásosztályé a döntő szó. A Földművelésügyi Min szienum a tsz-mozgalom fejlesztéséről A teremlőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének idei első féléves eredményei arról tanúskodnak, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül mind többen választják a szövetkezeti gazdálkodás útját. Erre mutatnak a termelőszövetkezeti mozgalom idei eredményei: 1955 első felében 101 termelőszövetkezet alakult, 55 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 46 termelőszövetkezeti csoport, összesen 25.536 belépővel növekedett a tsz-tagok száma s 60.907 holddal a közösen művelt terület. Ezzel szemben az idén január elsejétől június 30-ig 327 termelőszövetkezet alakult s ebből 264 a mezőgazdasági termelőszövetkezet és 63 a termelőszövetkezeti csoport, összesen mintegy 55 ezer belépővel és 220 ezer holddal emelkedett a tsz-tagok száma, illetve a szövetkezet által művelt terület. Az ez évi június 30-i állapot szerint az országban összesen 4863 termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban 343.394 tag kétmillió 479 ezer hold földön folytat nagyüzemi gazdálkodást. A Központi Vezetőség júliusi határozatai megszilárdították a termelőszövetkezetek helyzetét. A Központi Vezetőség ismételten megállapította, hogy szilárdan haladunk tovább a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján, A termelőszövetkezeteik gazdasági megerősödése, politikai és szervezeti megszilárdulása azonban nem jár együtt a tsz-ek számszerű megerősödésével, a tsz-mozgalom még nagyobb arányú fejlődésével. A második negyedévben a tsz-ekbe belépő tagok száma és a bevitt földterület erősen csökkent. Júliusban összesen mintegy ezerháromszáz belépő, 4300 holddal növelte a tsz-tagok számát, illetve a termelőszövetkezeti földterületek nagyságát* • i Tavaly ugyanebben a hőnapban jóval több volt a belépő, lényegesen nagyobb volt a számszerű fejlődés. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének a gazdasági, politikai előfeltételei kedvezőek. A termelőszövetkezeti mozgalom minden harcosa dolgozzon azért, hogy az elkövetkező hetekben minél több egyénileg dolgozó paraszt válassza a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját. Németország Kommunista Pártja megmarad! Nyugat-Németországban két nap óta kommunistának lenni: bűn. A népért kommunista módra élni, harcolni: vétek. A német nép cs a „világ békéjéért, a fegyverkezési hajsza ellen fellépni: büntetendő cselekmény. Németország Kommunista Pártját betiltották. Betiltották azt a pártot, amelynek megalakuíáaa óta mártírok jelzik a történetét. Azt a pártot, amely Róza Luxemburgot és Kari Liebknechtet adta a világnak. Azt a pártot, amelynek élén a nemzetközi munkásmozgalom olyan kiemelkedő harcosa adta életét hazájáért cs a világ proletariátusának győzelméért, mint Ernst Thaltu&nn. Marx cs Engels szülőföldjén ismét féktelen terrorral csapnak le a munkásokra és a munkások pártjára. A német reakció újtól bebizonyítja engesztelhetetlen gyűlöletét a dolgozókkai szemben. Bebizonyítja, hogy a hitleri martalócok nyomdokain halad. Huszonhárom évvel ezelőtt Hitlerek már megkísérelték, hogy a párt betiltásával, kommunisták tízezreinek legyilkolásával elfojtsák a német nép legjobbjainak harcát. A német kommunisták azonban — támogatva a nemzetközi munkásmozgalomtól — amikor Európa nagy része és Észak-Afrika a nácik lába előtt hevert, amikor a japán fasiszták végigdúiták DclAzsiát, akkor is harcoltak és szembeszálltak a fasiszta fenevadakkal. S Németország Kommunista Pártja — bár óriási veszteséget szenvedett — fentmaradt. Hol vannak viszont a Hitlerek, Gőringek, Göbbelsek? A végső eredmény mosf sem lehet kétséges. Németorn szág Kommunista Pártját tör-* vényellenesen be lehet til-s tani, megsemmisíteni azonban sohasem sikerül. A bebörtönzött, elesett kommunista harcosok helyére újak állnak. Az üldözötteket pedig az egész német nép rejtegeti majd. Németország Kommunista Pártja nagy és hatalmas lesz akkor is, amikor Adesiauerék már rég nem lesznek, Német elvtársainkra nehée napok, sőt talán nehéz évek is várnak. Hitler utódai nem válogatósak az eszközökben, Az üldözött, az illegalitás nehézségeivel küszködő elvtársainkra óriási felelősség hárul. Rájuk vár. hogy irápymu tatásuk kai, hősi példájukkai cgységwHté kovácsolják a német népet, Adenauerek, a Kruppok háborús politikája ellen. Németország Kommunista Pártjának betiltása figyelmeztetés: Hitler utódai elszánták magukat az átkos náci örökség folytatására. Elszánták magukat a világ békéje, szabadságunk, függetlenségünk elleni merényletre. Mi is szánjuk el tehát magunkat a harcra Hitler utódai ellen. Még nagyobb erővel, elszántsággal küzdjünk hazánk biztonsága, szabadsága, függetlensége védelmében. Merítsünk erőt a német elvtársak hősi helytállásából és buzdítsa harcunk őket is kitartásra. A közös harc lefoghatja Adenauerék bűnös kezét és minél elszántabb lesz ez a küzdelem, annál erősebbnek, annál nagyobbnak marad meg Németország Kommunista Pártja. Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete augusztus 17-én átnyújtotta megbízólevelét Mihail Sadoveanunak, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnökhelyettesének. • A Magyar Népköztársaság csatlakozott az életnek a tengeren való oltalmáról 1948, június 10-én Londonban megkötött nemzetközi egyezményhez. Az erről szóló okiratot a Magyar Népköztársaság londoni követsége augusztus 15-én helyezte letétbe az angol külügyminisztériumban. • Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára csütörtökön vizsgálatot rendelt el a NeI gebi-riva tagban történt merényleteik miatt, amelyben összesen 4 izraeli vesztette életét és 13-an megsebesültek, • Az egyiptomi kormány szombaton megcáfolta azt a nyugati hírügynökségek által terjesztett hírt, hogy Egyiptom közvetítésre kérte volna fel Irakot a szuezi kérdésben, • Szasztroamidzsozso indonéz miniszterelnök augusztus 15-én az indonéz parlamentben kijelentette: a kormány meggyengítésére irányulnak azok a valótlan híresztelések, hogy Abdullah Gani külügyminiszter — aki most a londoni értekezleten Indonéziát képviseli — korrupciós ügybe keveredett. NEMZETKÖZI SZEMLE A londoni értekezlet A "huszonkettő- tanácskozása a szuezi-kérdésről csütörtökön megkezdődött. így nevezik Nyugaton a részvevő államok száma után az angol—francia—amerikai kezdeményezésre Londonban összehívott értekezletet. Lehetséges, hogy a fenti macskakörmök közé tett titulussal a nyugati sajtó ezúttal is csupán a hagyományos rövidítés! szenvedélyének hódol, mégis a "huszonkettő" elnevezés akaratlanul is arra emlékeztet, hogy a londoni Lanchester-House tanácsterméből hiányzik további 22, a Szuezi-csatorna használatában közvetlenül érdekelt állam képviselője. S nincs jelen a tárgyaló asztalnál a legfőbb érdekelt fél — Egyiptom. „ Az értekezletet kezdeményező angol, francia és amerikai kormány igyekezett a saját szájaize szerint összeállítani a meghívandó országok listáját. Nem hívtak meg számos olyan országot — közöttük Magyarországot —, amelyeknek nemzetközi szerződéseken alapuló jogigényük van a részvételre és nem vonták be az elsősorban érdekelt Egyiptomot az értekezlet előkészítésébe. Köztudomású, hogy a tárgyalást még a gyarmatosítás diplomáciájának történetében is párját ritkító kardcsörtetés előzte meg. Az Egyiptomra zúduló rágalmak és fenyegetések özönének, a harcias nyilatkozatoknak és a nyílt erőszakra felhívó sajtókampánynak a Kelet felé irányuló hadihajók és nehézbombázók szolgáltattak drámai hátteret. A londoni értekezletet megelőző héten azonban már világossá vált, hogy a gazdasági és politikai nyomásnak, a zsarolásnak és a katonai fenyegetésnek ez a kombinált hadművelete összeroppan, és az Egyiptom elleni perből — amelyről Pineau beszélt — nem lesz semmi. Az első tárgyalási napok után még túlságosan korai lenne jóslatokba bocsátkozni az értekezlet végkifejlődését illetően. Annyit azonban máris látni lehet, hegy az angol és francia hivatalos körök harciassága kezd alábbhagyni. a kedélyek lassan lecsillapodnak és az ülésteremben felülkerekedik a józan álláspont. A küldöttek nyugodtan, meggondoltan, gyakorlati érvekkel folytatják az eszmecserét. Milyen tényezőknek tulajdonítható, hogy a páratlanul rossz előjáték után a londoni tárgyalások most mégis kedvező irányba fordulnak? Hogy csak a legfontosabbakat emeljük kl: Egyiptom álita és állhatta a sarat, mert nem ő, hanem a kardcsörtetők szigetelődtek el. Bátor függetlenségi harcát az arab világ teljes szolidaritása támogatta és Egyiptom népe napról napra érezhette a bandungi hatalmak és a szocialista tábor országainak rokonszenvét, erkölcsi-politikai támogatását. „ Másodszor: Éppen a fentiekre, valamint az amerikai közhangulatra való tekintettel az elnökválasztás évében Anglia és Franciaország nem számithatott az Egyesült Államok katonai támogatására. Emellett az amerikai diplomácia az általános imperialista érdekközösségen túl cseppet sem tartja szívügyének Anglia közel-keleti hadállásainak erősítését, sőt reméli, bogv az angol poziciók megrendülését majd az amerikai olajkonzorciumok javára kamatoztathatja, végül is. miközben a Szovjetunió egyértelműen támogatta Egyiptom jogos nemzeti követeléseit, ugyanalikor a szuezi válság kirobbanásától kezdve rendkívül pozitív, mérséklő szerepet játszott és ez a szerepe különösen szembetűnő most. a londoni értekezlet munkájában. Történt-e előrehaladás a tárgyaiások első liárom napján? A nyugati hatalmak álláspontjában bizonyos fejlődést mutat az a tény, hogy az értekezleten nyíltan már fel sem vetették a felszámolt Szuezi-csatorna Társaság helyreállításának kérdését. Ez mindenesetre bizonyos alapot nyúlt az ellentétes álláspontok további közeledésére. Másfelől azonban továbbra is szorgalmazzák, hogy hozzanak létre egy "nemzetközi szervet" a Szuezi-csatorna irányítására, Azaz kerülő úton ismét kétségbe vonják azt az elvitathatatlan tényt hogy a Szuezi-csatorna Egyiptom szerves és elidmreníthetetlcn része. Ez líiabb kísérlet arra. hogy a csatornát kivonják Egyiptom szuverénitása alél és új köntösbe ö'töztetvc ugyan, de lényegében a volt Rzuezi-esaforoa Társaságot csempészszék vissza. Az eddezj tárgya'é "okból ls látnivaló, hogy a kibontakozás csakis az egyiptomi ólJScnont — amelyet sok ország támogat — figyelembe vételével történhet. Eszerint az egyiptomi nép a Szuezicsatornát saját, elidegeníthetetlen tulajdonának tekinti, szavatolja azonban az 1888-as konstantinápolyi konvenciónak megfelelően a csatorna használatának teljes szabadságát. Egyiptom kész az ENSZ keretében összehívandó nemzetközi értekezleten megvitatni a Szuezi-csatorna jövőjét, ha ezen az értekezleten részt vesznek az összes érdekelt, s a csatornát használó országok képviselői. Egyiptom elfogadható-ok tartja, hogy a szabad hajózást nemzetközileg garantálják. Sepilov elvtárs, a Szovjetunió képviselője ennek az álláspontnak szem előtt tartásával tette meg javaslatait. Az első nyugati visszhangokból arra lehet következtetni, hegy a nyugati hata'mc.k kiindulási alánnak tekintik a szovjet javastetot. A most fo'vő londoni értekezlet nem é-b.et el végleges megoldást a Szuezi-csatorna figvében. a hLányos kénviselet és Fgvintom távolmaradása miatt,. He, azonban a Józan rrtegíonto'ás továbbra ls uralkodó vonása marad ennek a konferenciának akkor a mostani tanácskozás hidat verhet a végleges és minden érdekelt felet kielégítő rendezéshez.