Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-15 / 192. szám

•fierőa, 1958. augusztus 15. OELMlGYQRORSZftG Országgyűlésünk új munkastílusa 82 államhatalmi szerveknek — hunt a legtöbb intézménynek — a lényegét elsősorban a mindenkori társadalmi rend. a társadalmi termelés viszonyai határozzák meg, nem pedig a formáik, tehát azok a szervezeti keretek, amelyeit között a lényegi tartalom megnyilvánul. A legdemokratikusabb burzsoá parlamentarizmus is csak egyik történetileg kialakult intézményes formája az őt meghatározó lényegnek: a tőkés kizsákmányolásnak, a burzsoá diktatúrának. A kapitalista rendszer egységében a demokrácia és a diktatúra éppoly szétválaszthatatlan ellentmondások, mint bármelv más jelenségnél a forma és a tartalom. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának egyik nagy jelentőségű elméleti útmutatása tisztázta azt a lehetőséget, hogy az oszíályerővirfzonyok fokozatos eltolódásával, a népi tömegek küzdelmének előrehaladásával a parlamentáris forma elősegítheti a hatalom valóságos demokratizálását. Ebben az esetben a parlamentáris demokratizmusnak korábban a burzsoáziát kiszolgáló játékszabályai átalakulhatnak o!yan eszközökké, amelyek a tőkés-diktatúra aláásását segíthetik elő: ez azt a látszatot kelti, mintha a forma elidegenednék tartalmától. Valójában azonban az történik, hogy végeredményben mindkettő minőségi változáson megy keresztül — a kialakuló népi demokratikus forma a szocializmus felé fejlődő tartalmat takar, tehát összhangba kerül egymással. Hazánkban ezt a fejlődést dolgozó népünknek pártunk és munkásosztályunk vezetésével vívott harca győzelemre segítette, tehát minden objektív és szubjektív előfeltétel rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy tökéletessé tegyük a szocialista demokratizmus és a népi hatalom, valamint a Uizsákmányolásmentes viszonyok harmonikus egységét. Elvileg erre már jóideje megvolt a lehetőség, hiszen alkotmányunk ennek az egységnek a jegyében fogant. Azonban éppen a legutóbbi esztendők megmutatták, hogy a formákat sem szabad formálisan kezelni, mert ez károsan visszahathat népi államunk alapjaira. A XX. kongresszus által feltárt, nálunk is megtalálható hibákat éppen azért nevezzük hibáknak, mert alapvetően nem fejlődésünk objéktív szükségszerűségeiből fakadtalk és nékünk sem volt szükségünk elkövetésükre, hiszen nélkülük, ha tagadhatatlanul lenyűgöző eredményeink összessége talán nem is, de eredményeinknek dolgozó népünk tudatára gyakorolt hatása kétségtelenül sokkal nagyobb lett volna. Azt hiszem, valamennyien levontuk azt a tanulságot hogy a mi demokratizmusunk formáinak és lényegének széttéphctetlen elvi és gyakorlati egységet kell alkotniok. Országgyűlésünk is felelős azért, mint népi államunk legfőbb államhatalmi szerve, hogy ezen az egységen repedések kezdtek keletkezni. Országgyűlésen, természetesen, nem valami elvont intézményt kell érteni, haneim minket, tehát azokat a képviselőket, akik nemegyszer csak formálisan gyakoroltuk jogainkat. Vajon a mentelmi jog valamiféle új intézmény"' Egyáltalán nem. Alkotmányunk is nyomatékosan hangsúlyozza. Mégis annyira közönyösek voltunk ezen jogunk iránt, hogy szinte a megsértéséről sem beszélhetünk, hiszen — „volenti non fit iniuria". Vagy bármikor is szünetelt interpellációs jogunk. Egy percre sem. Mi magunk szüneteltettük s ezért felelősek vagyunk. Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka példamutató kezdeményezést jelent a múlt hibáinak kiküszöbölése tevén. fiz első szembe* őnő változás az, hogv az országgyűlés valóban mint a legfőbb államhatalmi szerv gyakorolta azt a jogát, hogy az ország fele- felsőbb szervektől az alsoblős vezetőit beszámoltassa bakhoz. munkájukról. Az Elnöki Tanács tevékenységiéről elhaiii Első ízben számolt be az országgyűlés előtt népköztárzott referátumban Kristóf saságunk legfőbb ügyésze. István elvtárs, az Elnöki Ta- Helyeslés kísérte tájékoztalánács titkára nemcsak a mun ka eredményeiről, de hiásának azon megnyugtató részleteit, melyekben a szociaiisnyosságairói is világos képet ta törvényesség megsértésével ártatlanul elítélt állampolgárok rehabilitációjának adott. A mi tanácsi munkánkra is vonatkozik például az a bíráló megjegyzése, hogy gyakorlati végrehajtásáról sok helyütt a leváltásra ke- adott számot. A szocialista rülő tanácstagokat a tanács- törvényesség megtartásának ülésen fosztják meg megbíza- fontos eszköze lesz a jövőben tásuktól és nem teszik lehető- az az intézkedés, mely csorvé, hogy a választók maguk bítatlanul helyreállítja a végya.corolják visszahívási ]0- dók jogait. Ugyanakkor töbffukat. ben hiányolták, hogy a LegEgyöirtetű helyesléssel fo- felsőbb Bíróság elnöke meg gadta el az országgyűlés a nem számolt be az országMinisztertanács beszámolóját gyűlésnek. A beszámolási köa legutóbbi ülésszak óta vég- telezettségnek az országgyűzett munkájáról és terveiről, lés elnöke is eleget tett. amiA képviselők helyeselték a kor tájékoztatást adott az zsír, tepertő és szalonna — e Interparlamentáris Unió műfontos népélelmezési cikkek ködéséről és a parlamenti — árának, valamint a bor í»- küldöttségek egyre jobban gyasztói árának leszállítósás, szélesedő kölcsönös cseréjéEgyetértettek as egészségre röl* káros égetett szeszesitalok, s mindenekelőtt a rum érának Sz országgyűlés legutóbbi felemelésével is. Sokan nem ülésszakán élt a törvényalkotas jogával is. A szabálysértési bizottságok felállításáról szóló törvény ezeket a kisebb jelentőségű, régebben a bíróértik meg ezeknek az intézkedéseknek a célját Egyesek arról beszélnek, hogy az államháztartás végeredményben nyereségre tett szert f5***®Jf.^"0 "f*^« » ezen árrendezés folytán. Ez ta^ffsok felaUltandÓ" a felfogás alapjában téves. Mérvekre Köztudomású, hogy zsírt va- bízza- A bizottság tagjai delamennyien fogyasztunk, a mokratiikusan visszahívhatók. rum fogyasztása viszont nem k?rfbba" a n életszükséglet. Az intézkedés elofordulszntólysértés. ugyecólja a nagymértékben meg- kft a járási előadok intéztek növekedett és káros rumfogyasztás csökkentése és el, addig a jövőben az 500 forintnál kisebb büntetés alá csak örülni fogú nk annak, ha f8® ügyeiket a községekben mind kevesebben növelik az mtezik el. Igen nagy jelentőségű az országgyűlés új ügyrendjének elfogadása. Ebben az ügyrendben tükröződik dolgozó is, a afr"dw aifcfcor u''oTcTőbb népünknek vájasztott képviállamháztartás bevételét mértéktelen rvmfogy osztásukkal. Ha a rumnál befolyó többletbevétel semmivé enyésznék marad. Tehát csak a fogyasz- ^be helyezett bizalma: az tóközönségen éli, hogy az államháztartást ettől az állítólagos „többletbevételtől" megfossza. Ugyancsak helyeslően vette tudomásul az országgyűlés, hogy a kormány a legfontoa biztos tudat, hogy a ml országgyűlésünk a szocializmus teljes győzelmének egyik segítője, ezért nincs szükség vele szemben bonyolult biztosítékokra, sabb intézkedéseket a jövő- ravasz megkötésekre, fegyelben nem rendeletekkel, ha- mezési eszközök légióira, épp nem törvényekben kívánja ellenkezőleg, minél több teret szabályozni s ezzel is az or- kell adni alkotó munkájánál; szággyűlés törvényhozói jog- és építő bírálatanak. A mi körének gyakorlati kiszélesí- rendszerünk lényege ezt nemtését segíti elő. Megnyugvás csak lehetővé teszi, de egyefogadta azokat a bejelentése- nesen meg is követeli, ket melyek állami gazgatá- A Horthy-korszakban a sunk további demokratizáiá- képviselőház 1939. augusztus sára egyszerűsítésére, az al- H-én hozott határozata alapsóbb szervek hatáskörének tón egy olyan házszabályt növelésére vonatkoztak. Nagy állítottak össze, amely 154 figyelem kísérte következetes oldalon, 224 paragrafus töbékepolitikánk új eredmé- mérdek bekezdésében rendeznyét, honvédségünk állomé- te a Ház működését. Ez az nyának 15.000 fővei történő ügyrend még azt sem tette csökkentését, ami a honvédé- pl. lehetővé, hogy a parlalemre fordított kiadások 35 ment plénuma visszahívhassa százalékos leszállítását teszi magaválasztotta tisztikarát, lehetővé. Nem kétséges, hogy bizottsági tagjait. A régi ennek az intézkedésnek a hatását helyileg is érezni fogjuk, hiszen néphadseregünk képviselőháznak jogában állott, hogy bizottságai elé idézzen bárkit, de az illetőtől nek a jövőben pl arányosan függött, hogy válaszol-e a felkevesebb épületre lesz szűk- tett kérdésekre, vagy sem Az géee új ügyrend arra kötelez Z, ' ... minden intézményt és államEgészen u? hang nydvánuK beleértve a Miniszmeg a Minisztertanács be- • .. . . szólásában r^le= be. Sfa^S^ £ S SSTtSZ&Z interpellációkra régebben sáb^n tükröződött az a tény, JJZZ hogy a képviselők nemcsak a legfőbb államhatalmi szerv tén kellett választ adni: most a válaszadás minden további nélkül kötelező és teljesen új a képviselőnek az a joga, tagjai, hanem egyszersmind hogy viszontválasszal éljen, hazánk egy-egy területi /^"új ügyrend olyan szélesegységének küldöttei is, körű kezdeményezési joggal akiknek feladatköréhez ruházza fel az országgyűlést. illetve bizottságait, amellyel a régi parlament házszabály szerűen nem rendelkezett. így az országgyűlés bizottságai saját kezdeményezésükre megvitathatnak minden általuk fontosnak tartott kérdést és javaslatokkal fordulhatnak az országgyűléshez, az Elnöki Tanácshoz és a Minisztertanácshoz. hozzátartozik az is, hogy hangot adjanak az illető teriilet lakosságát foglalkoztató helyi, de mégis közérdekű problémáknak. Sajnálatos, hogy nékünk, szegedi képviselőknek — részben a mi hibánkból — mindeddig nem volt olyan szoros kapcsolatunk a város tanácsával, hogy hasonló méretű és mélységű tájékoztatást kaptunk volna. Nagy hatást A régi házszabályok lényegékeltett Földvári Rudolf elv- ben guzsbakötötték a képvitárs felszólalása a rohamosan selők felszólalási jogát: részfejlődő borsodi iparvidék letesen megszabták, taogy problémáiról: bírálta a kor- mely esetben, hány képviselő, mányt, hogy nem fordít elég hány pereié szólalhat fel és figyelmet e fontos terület az elnök hogyan fojthatja kulturális kérdéseire. Felve- belé a szót, vagy zárhatja le tette, hogy a Minisztertanács az egész rutát. Ügyrendi kértagjai fűzzék szorosabbra tö- désben pl- csak egyszer lemegkapcsolataikat a dolgozó hetett szót kérni. Az új ügynéppel. Rámutatott arra, rend szerint bármikor és a hogy még mindig rengeteg hozzászólások időtartamát is felesleges utasítás érkezik a csak maga a plénum korlátozhatja. Régebben a közt-eszólás is tilos volt. Az új ügyrendben ilyen korlátozás nincs. Végül a határozatképesség feltételeiben is tükröződik országgyűlésünk dolgozó-testületi jellege. A régi parlamentben 40—50 képviselő jelenléte már elégséges volt. tehát még a kisebbség képviselőinek is a kisebbsége. Most legalább a képviselők felének jelen kell lennie. Jogos kívánságként merült fel, hogv a jövőben az országgyűlés új viszonyainknak megfelelően részletesen szabályozza az összeférhetetlenség és a mentelmi jog kérdéseit, hiszen az alkotmány ezek részletezésére természetszerűen nem térhetett ki. A parlamenti demokratizmus széleskörű szocialista gyakorlatát tükrözték a nagy számban elmondott interpellációk. Ezek részint területi problémákkal foglalkoztak (vasútvonalak építése, csatornázás, árvízvédelem, stb.l, részint az életszínvonal fontos kérdéseivel, mint a burkolt árdrágítások és a minőség rontásának megakadályozása, a kenyér egyenetlen minősége, bérkérdések stb. Fontos teret kaptak a szociálpolitikai problémák is, mint a tuberkulózis elleni küzdelem, a nyugdíjazási eljárás meggyorsítása, a lakásépítkezések időben történő befejezése, a 14—16 éves ifjak foglalkoztatása és a 18 éven aluliak éjszakai munkájának megtiltása, melyről a Munka Törvénykönyve is intézkedik* Rz A| monliastlías tevékeny és felszabadult lékört, bizakodó, derűs hangulatot, élénk vitaszellemet eredményezett az országgyűlésben. Számos közbeszólás, odavetett kérdés szakította meg a beszédeket s ezekre villámgyorsan választ is adtak. A karzatok hallgatósága együtt élt az alant folyó tanácskozással: nemegyszer innen indult el a helyeslés, a taps. Üj jelenség volt a derűs, szocialista humor megnyilvánulása is, mely egyáltalán nem zavarta, ellenkezőleg, harmonikusan aláfestette a parlamentarizmus szabályainak megtartását. A képviselők szakítottak az utóbbi években mindent elszürkítő, kiszikkasztó, lapos „funkcionárius-stílussal": ízesen, színesen, élmények alapján beszéltek és nem rettentek vissza egy-egy anekdota beleszövésétől sem. De talán a legjobban jellemzi a megváltozott légkört az az epizód, amikor az interpelláló képviselő nem fogadta el a 18 éven aluliak éjszakai foglalkoztatásával kapcsolatosan a Könnyűipari Minisztérium válaszát. Az ügyrend értelmében ekkor az elnök a plénum elé terjesztette a válasz elfogadásának kérdését: ki fogadja ei a választ? Egyetlen kéz sem emelkedett fel. A második kérdésre: ki nem fogadja el? — a Minisztertanács tagjaitól kezdve mindenki felnyújtotta kezét. A szavazást nagy taps és a karzatok egyöntetű helyeslése fogadta. Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka jó munkát végzettEzt mindenekelőtt pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülése tette lehetővé, amely tágra nyitotta a kapukat a szocialista demokratizmus friss levegőjének akadálytalan beáramlása előtt. Karácsonyi Béla országgyűlési képviselő Szegedi dolgozó parasztok látogatása a földeáki Dózsa Tsz-ben A minap Szegedről 40 egyéi nileg dolgozó paraszt, tsz-tag látogatott e! Földeákra a Dózsa Termelőszövetkezetbe. A látogatás cé'.ja az volt, hogy tanulmányozzák a szegediek ennek n viszonylag fiatal, de máris híres termelőszövetkezetnek az életét, munkáját, A látogatás, mint részvevőik elmondották, igen eredményes volt. Különösen sokat tanultak a szövetkezet tehenészeitől. láthattak a tsz marhaistállóiban több olyan szép tenyészállatot, amelynek napí fejési átlaga 26—30 liter tej között mozog. A látogató szegedi egyéni gazdák, tsztagok hosszasan elbeszélgettek az állatgondozókkal, alaposan kivallatták őket, hogyan ápolják a jószágokat, szinte valamennyien felírták maguknak a tsz-ben használatos takarmányozási normákat, azzal, hogy ezt itthon a saját szövetkezeteikben, egyéni gazdaságaikban is megvalósítják. Megerősített vonatés autóbuszjáratok a szegedi ünnepi Vásárra A szegedi Ünnepi Vásárra ményt vehetnek igénybe augusztus 19—20-án menetrendszerű megerősített vasvásárra utazó dolgozók. Szegedre az utazást 19-én 0 óraúti közlekedés lesz. A Kis- kor lehet megkezdeni és 20-án kunfélegyházáról 5.03 órakor Szegedre és 17.28 órakor viszszainduló munkásvonat is 12 órakor kell befejezni. A visszautazást 19-án 12 órakor lehet megkezdeni és 21közlekedik a vásár mindkét én 12 órakor be kell fejezni, napján. Vasúton száz kilométeres körzetben 50, autóbuszon 50 kilométeren belül 25 Az autóbuszok az alábbi Időben közlekednek 19-én és százalékos utazási kedvez- 20-án: SZEGEDRE SIpos-Malomról Csongrádról Kubekháráról Sándorfalvárói Tlszaszlgetról Dócról Forráslidtról Deszkról INDUL 7.35 tfr* 7.10 „ 8.3C ,. 9.40 „ 7.30 ., 7 10.10 „ 10.10 „ SZEGEDRŐL INDUL Slpos-Malomra Csongrádra KGbekházára Sándorfalvára Tiszaszigetre Dócra l'orráskűtra Deszkre 15.30 ás 20 14.30 óra 13.- és 20 14.- és 19.30 13.- és 21.— 12.- és 20.30 20.— II.—és 20.30 Kiskunhalasról csak 20-án autóbusz indul 7 óra 15 perckor és Szegedről Kiskunhalasra 14 órakor indul vissza. Épül a bakterház — Sxatlra — "1 ólmegjárta község tanáJ csa elhatározta, hogy a határában lévő vasút-űtkereszteződéshez a további szerencsétlenségek megakadályozására útőrt — magyarul bakteri — állít, s a bakternek állami költségen bakterházat építtet. Hitelkeret-kéréssel fordult a járási tanácshoz. A járási tanács ilyen fontos ügyben nem dönthetett, de támogatta a községi tanács tervét, s az ügyet a megyei tanácshoz utalta. A megyei tanács szintén helyeselte Jólmegjárta község kérését, a döntésre illetéktelen lévén, átadta azt az illetékes minisztériumnak. Az illetékes minisztérium vezetői azonnal rendkívüli ülést tartottak, összevontak három építőipari trösztöt, az anyavállalat élére kormánybiztost neveztek ki, s megbízták »a bakterház építésével •kapcsolatos ügyek" intézésével. Így lett a jólmegjártai bakter és a bakterház ügye állami ügy. Hamarosan hat mérnök érkezett a helyszínre — autón — s hozzáláttak a tervezéshez. Nemsokára újabb hat mérnök jött, azután még nyolc. Bazsa János bácsi, a bakter, egy ideig szótlanul szemlélte, hogy mit csinálnak, azután a szemére húzta zsíros kalapját, s valahányszor új autó fékje csikorgott az országúton, morgott egy nagyot a bajusza alatt, nár nap múlva megér' keztek a munkások, s nyomban hozzáláttak — no, nem a bakterház, hanem a helyszíni tervező iroda építéséhez. Megjöttél; az első építőanyaggal teli szerelvények. De az anyag zavartalan szállítására, kirakására és tartalékolására vasúti kitérőre, majd rendező-pályaudvarra és raktárokra volt szükség. Megépítették. Három iávirai egy szobor ügyében Szerkesztőségünkbe érkező levelek között találtunk egy különösképp figyelmet érdemlő borítékot, amelyből három távirat-blanketta hullott ki. Az első „távirat'' szövege a következő: VAAROSI TANAACS SZEGED — ELTOEROETT A HEGEDUEM NEM AKAR SZÓLANI! — DANKO PISTA. A tanács nem bürokrata, azonnal válaszolt távirati lag: DANKO PISTA SZEGED HUNGAARIA SZAALLO — A HEGEDUET MAJD MEGREPERAALOM! — VAAROSI TANAACS. Ügy látszik azonban, ez a „majd" nem elégítette ki az érdeklődőket, mert a harmadik távirat így szól: DELMAGYARORSZAAG SZERKESZTOESEGE — SZOLALJ MEG MAAR RUBINTOS VIRAAGOM! — DANKO PISTA TISZTELOEI. Megszólaltunk — és kíváncsiak vagyunk az illetékesek következő dringend táviratára. • • -ty *r .j—- \ . Dl Komoly gondot okozott a tervezőknek az építkezéshez szükséges víz biztosítása. S mivel Jólmegjárta ugyanolyan messzire van a Dunától. mint a Tiszától, a mérnökök egyik fele a Duna vizévei, a másik fele a Tiszáéval akarta a meszet feloldani. Az illetékes minisztérium azonban úgy döntött — nyilván, hogy senkinek ne legyen igaza! —, hogy a vizet a Balatonból kell az építkezéshez vezetni, a Duna alatt, alagúton. Hamarosan a tervező irodák, a mérnökök számára szép, emeletes házak, autógarázs és munkásszállások nőttek ki a földből. S az építők kényelmének, igényeinek kielégítésére italboltot, Totózót és 50.50 méteres uszodát varázsoltak a hajdani pusztaság közepére. De Bazsa János erre is csak a fejét csóválta. Az építkezést most már az ellenőrök, instruktorok ezrei látogatták, biztosítani kellett az ő kényelmüket is. Felépítették hát a tizennyolcemeletes "Revizorok palotájá--t. Volt abban mozgólépcső, márványterem, szökőkút, télikert, s külön archívum a kiküldetési rendezvények számára; Közben hűvösre fordult az idő. Bazsa János bácsi még mindig a szabad ég alatt hált, s egyre sűrűbben csóválta a fejét. Az eredeti hitelikeret időközben tizenháromszor kimerült, de isteni kezek mindannyiszor újra feltöltötték. Most azonban, amikor már csak a bakterház felépítése volt hátra, a pénz végérvényesen elfogyott. S a rossznyelvek — titokban, hogy mindenki megtudja — arról suttogtak, hogy újabb keret helyett ellenőrző bizottságot küld le az illetékes minisztérium. Az eddig oly kedélyes arcok elborultak, az anyatröszt vezetői közül többen sürgősen szabadságra utaztak, a revizorok is elviharzottak. Három teherautó vitte utánuk a kiküldetési rendelvényeket. A z illetékes minisztérium A szigorú ellenőrei ki is szálltak a helyszínre, megállapították. hogy az építkezésnél súlyos visszaélések történtek. Azután az ellenőrök bizottsága átalakult fegyelmi bizottsággá, négy napig ülésezett s példás fegyelmi határozattal torolta meg az elkövetett bűnöket; azonnali hatállyal elbocsátotta a bakteri. Miért csóválta a fejét állandóan? Peírovies l¥rín