Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-07 / 185. szám

VtL'AG PROLETÁRJAI EGYESDLJETEKl ) - * : . l- }.,. '.«-W f.'í:-1 SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 185, szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. augusztus 7. Élénk vita a megyei pártaktíva ülésén Vasárnapi számunkban közöltük a megyei pártaktíva­ülésén elhangzott beszámolót. Lövő Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitkára által elmondott beszámo­lót élénk vita követte, amely során felszólalt Kukucska János elvtárs, a Központi Vezetőség póttagja. A vitában elhangzottakat szerdai számunkban ismertetjük. Tevékeny magyar külpolitika A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége legutóbbi ülését pártunk nevezetes kongresszusaihoz szokás hasonlítani, olyan kongresszusokhoz, amelyek sorsfordulót jelentettek a párt történetében. A Köz­ponti Vezetőség ülését követő és szellemében tanács­kozó országgyűlésre hasonló jelzők illenek. Az országgyűlés számos bíztató jele külpolitikai vonatkozásban is örömmel tölt el bennünket. Űj, nagyvonalú politika körvonalai látszanak kibontakoz­ni népköztársaságunk külpolitikájában. Az önálló magyar nemzeti (külpolitikának számos hagyománya van a magyar történelemben. Az Árpádok nagyvonalú külpolitikája, a Hunyadiak a dunai kis népeket testvéri egységbe összefogó tevékenysége, majd Erdély aranykorának a Bethlenek, Báthoryak, Rákócziak által képviselt külpolitikája nagy tekin­télyt, befolyást eredményezett népünknek és hozzá­járult egész Európa politikai arculatának kialakításá­hoz. Később II. Rákóczi Ferenc folytatott európai mé­retű külpolitikát. Az ő nyomdokain halad az 1848-as magyar forradalom Kossuth külpolitikai munkássága is. Hozzájuk hasonlóan keresi meg az 1919-es Tanács­köztársaság, majd a mi népköztársaságunk népünk igaz barátait és szövetségeseit. Ami nem sikerült Rákóczinak és Kossuthnak, az sikerült 1945 után népi demokratikus rendszerünknek. A Szovjetunióban népünk nagy, őszinte barátjára lel­tünk. A Szovjetunió volt népünk története során az első világhatalom, amely egyenjogúként kezelte or­szágunkat, az idősebb testvér segítő készségével tá­mogatott bennünket új életünk valamennyi lépésénél. A népi demokratikus rendszerben vált valóra a köl­tői gondolat: „Dunának, Oltnak egy a hangja". A fel­szabadulásunk óta eltelt 11 esztendőben forrtak test­véri közösségbe a Duna-medence népei. Külpolitikánk azonban sajnos, nem volt mentes a hibáktól sem. A feszült nemzetközi helyzetben, a sze­mélyi kultusz politikájának esztendeiben nem egy se­bet osztottunk szomszédainknak, elsősorban a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaságnak és szükségtelenül merev politikát folytattunk más országok iránt is. Ez a külpolitika szemben állott politikánk alapeszméjé­vel, a proletárnemzetköziség világot átfogó eszméjével, szemben állt a magyar külpolitika haladó hagyomá­nyaival. A merevség, elzárkózás, az állandó bizalmat­lanság, a nemzetközi feszültség fokozódása éveiben külpolitikai tevékenységünk veszített lendületéből, hazánk nemzetközi befolyása sem volt kielégítő., Ennek az elzárkózó begubpzásnak, ennek az éve­ken át folytatott merev, káros politikának a végére az 1953. júniusi párthatározat pontot tett. Az or­szággyűlés mostani ülésszakának már nem hibákat kellett kijavítani, hanem programot szabni. Az ország­gyűlés betöltötte ezt a hivatását. Nagyvonalú, nagy távlatú feladatokat tűzött ki külpolitikai téren is. Valamennyiünket megörvendeztetett Hegedűs elv­társ beszédében az a kitétel: „a két kormány, a ma­gyar és a jugoszláv nép között is még sokoldalúbb, meleg baráti viszony alakuljon ki, hasonlóari azok­hoz a kapcsolatokhoz, amelyek a két ország között mindkét nép javára a felszabadulás után egészen 1948-ig voltak". Hasonló okokból örülünk a javuló osztrák—magyar kapcsolatoknak. Számunkra egyálta­lán nem közömbös, hogy Magyarország határain bé­keszerető országok vannak-e, békeszerető kormányok tevékenykednek, vagy sem. Hazánkat három oldalról népi demokratikus országok övezik. Ausztria nem­zetközileg elismert semleges állam. Kötelességünk minden lépésünkkel ezt a békeszerető, semleges poli­tikát erősíteni, kötelességünk fokozott bizalmat kel­teni az osztrák népben és békepolitikánkkal is erősí­teni az osztrák tömegek béketörekvéseit, amellyel semlegességükhöz ragaszkodnak. A magyar külpolitika tevékenységének fokozódá­sára jellemző, hogy ma már nemcsak a közvetlen ha­tárainkon túl történő nemzetközi eseményekre igyek­szünk befolyást gyakorolni, hanem hallatjuk szavun­kat a nemzetközi politika európai, sőt világméretű kérdéseiben is. Erre vall az a nagy jelentőségű lépés, amelynek Hegedűs elvtárs adott hangot az országgyű­lés ülésén, hogy célszerű lenne Nyugat-Németország­gal diplomáciai kapcsolatot létesíteni. A népi demok­ratikus országok közül hazánk kormánya először adott ilyen határozott hangot népeink törekvéseinek. Még nagyvonalúbb kormányunknak az a lépése, hogy a közeljövőben Közel-Keletre, Távol-Keletre és Dél-Amerikába hormányküldöttséget küld. Ezekkel a területekkel a második világháború előtt csak szór­ványos gazdasági kapcsolataink voltak. Az említett kezdeményezés, a megélénkült diplo­máciai tevékenység, hogy országunk egyre újabb or­szágokkal létesít diplomáciai kapcsolatot, részvéte­lünk az ENSZ-ben, örömmel tölt el bennünket. Bizo­nyítja, hogy külpolitikánk nagy lendülettel szabadult meg a merevség és az elzárkózás kötelékeitől és nagyvonalúan, népünk érdekeinek figyelembe vételével új utakat keres, új, eredményes lépéseket tesz. Ez a tevékenység növeli hazánk hírnevét, s hozzásegíti né­pünket, hogy újabb területek ismerjék meg alkotó munkáját a kiszélesedő politikai, gazdasági ós kultu­rális kapcsolatok révén. Az ilyen külpolitika felel meg annak a szerepnek, amelyet népünk mindenkor igye­kezett betölteni, a népek békéjének, együttműködésé­nek, tesvéri szeretetük elmélyítésének ügyében. Ez a tevékeny magyar külpolitika úgy vezet si­kerre, úgy ér el egyre újabb eredményeket, ha né­pünk békés építőmunkája mind nagyobb lendülettel, inind szélesebb alappal támasztja alá. Ügy ér el si­kereket, úgy sokasítja eredményeinket ez a politika, ha népünk egységesen zárkózik fel pártunk és kor­mányunk mögé, s bizalmának, hazánk eredményei nö­velésével adja bizonyítékát. Az alkotmány-műszak első napia Szeged üzemeiben 361 kezdtek a Szegedi Kenderfonógyárban Nemcsak a politikában. —­a termelésben is születnek: jelszavaik, egyszerű, tömör kis mondatok, amelyek szin­te sűrítve foglalják össze egy-egy üzem, vagy üzemrészi termelési feladatait. Most, az augusztus 20-i verseny kiszé­lesedésének, az ünnepi mű­szak megkezdésének napján például a Szegedi Kenderfo­nógyár kártolójában is erő­teljesen életre kapott egy jel­szó, — „Mindent a minőségért"! Arról van szó, hogy innen indul útjára az anyag és nem mindegy a nyújtógépeknek, meg a fonónőknek, hogy jól, vagy rosszul megmunkált anyaggal dolgoznák tovább. De a 'kártoló dolgozóinak sem közömbös, hogy dicsérik őket egy üzemrésszel arrébb, vagy egymás után zaklatják őket különböző minőséget érintő reklamációkkal. Éppen ezért gondos műszaki felkészülés előzte meg augusztus 6-át, s hétfőn reggel már annak alapján láttak munkához. A kártoló műszaki vezetői a munka minden mozzanatára kidolgozták a minőségjavító intézkedéseket — s így még az amyagszáliítók is tudják, mit keH tenniök a termelés minőségi mutatójának emelé­séért. Jobb munkára serkent az a tény, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság árumin­tát, majd egy kisebb szállít­mányt rendelt az üzemiből és további megrendelések vár­hatók; ki nem szeretné emel­ni az üzem külföldi hírne­vét? Ugyaniakkor magas pénzjutalmakat tűzött ki az igazgatóság az augusztus 20 tiszteletére szer­vezett verseny legkiválóbb­jainak. Ezek az ösztönző erők erősen hatnak az üzemben. Az előfonón néhány asz­szonyt kérdeztünk meg az anyag minőségéről. Fürediné a 4/A nyújtó mellett a kö­vetkezőket mondta. — A szalag szép, egyenle­te®, egyáltalán nem szakad, nagyon jó vele dolgozni. Két géppel arrébb Pintér Jenő művezető így dicséri a meg Végül hallgassunk egy fonónőt: — Ilyen anyaggal öröm dolgozni — mondja röviden Tóth Jánosné, de hogy köz­ben ne vétsen hibát, gyorsan a pergő orsókra tereli figyel­mét. Szóval az első bizonyít­vány, az elsft „dicséretes" már az első napon megszüle­tett. Még nem lehet százalé­kokkal mérni az eredménye­ket, csak a tapasztalat és az igyekezet alapján mondhat­juk, hogy szép eredmények ígérkeznek. S ha már az igyekezetről van szó, meg kell említenjink az igyekvők közül is a legcélratörőbbe­ket: Takács Mihály fiatal tö­rőgépes dolgozót, aki, mint művezetője mondja, "-Nyitott szemmel dolgozik és min­denit észrevesz*. —• Miskol­czi Sándor szakaszhordót, verseny első napján a kárto-í Varga Erzsébetet, aki alig 3 lóban feldolgozott anyagot: hónapja dolgozik itt — nagy — Nagyon sokszor kifogy ; igyekezettel —, s talán éppen, az anyag a kannákból sza- ( a mostani versenyben emel­lagszakadás nélkül, és a mi' kedik ki még jobban és Vin­szemürikben ez a legjobb bi- ere Lajosnét. zonyítvány. Kevesebb a CSO- JÓ a keadet a Szegedi Ken­mó és az elakadás is. Alig deiben, s a folytatás — talán van hulladék, még nagyszerűbb lesz. Örömhír a Falemezgyárban ÖV és a Gőztőrészben A Szegedi Falemezgyár mindkét üzem­részének dolgozóit nagy öröm érte: elnyer­ték az élüzem címet! Ez a hír nagy lelke­sedést váltott ki a munkások között. Al­kotmányunk tiszteletére indított munka­verseny első napján a lemezgyári hámozó­és présgépek munkásai, valamint a Gőz­fűrész keretfűrészesei és körfűrészesei egymással versenyezve dolgoznak, hogy az ünnepi műszak alatt minél több és mi­nél .jobb minőségű falemezt, bútorlapot, fűrészárut adjanak népgazdaságunknak. Az irodai dolgozók is elhatározták, segíte­nek a fizikai dolgozóknak az ünnepi mű­szakban. A fizikai dolgozók teljesítményeit naponként értékelik, s a munka megkez dése előtt már mindenki tudja, mit telje­sített az előző nap. Szombaton este az élüzem-avató vacso­rán már nemcsak az élüzem, hanem az al­kotmány-műszak első hetének eredményeit is ünneplik a Szegedi Falemezgyár dolgo­zói, Barát János Híradás az Újszegedi Kender-Lenszövőből Megnyílt a VI. megyei képzőművészeti kiállítás Vasárnap délelőtt 11 óra­kor ünnepélyes keretek kö­zött nyíLt meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály ut­cai képtárában a VI. Megyei Képzőművészeti Kiállítás. A tárlatot Tombácz Imre elv­társ, a Városi Tanács v. b. el­nökhelyettese nyitotta meg. Megnyitó beszédében kifej­tette, hogy helyi képzőművé­szetünk fejlődésében — ép­pen úgy, mint gazdasági, po­litikai és (kulturális életünk valamennyi területén — a XX. kongresszus döntő válto­zást jelentett. A kongresszus szellemétől áthatva helyi képzőművészetünk mindin­kább megtisztul nemcsak a káros jobboldali, burzsoá el­hajlásból eredő hibáktól, de a baloldali, merev, szemellen­zős, a fejlődést gátló hibáktól is. Mindezt tükrözi — ha még nem is egyértelműen — a jelenlegi VI. Megyei Kép­zőművészeti Kiállítás. A rep­rezentatív tárlat megnyitá­sán, a temesvári román ven­dégeink társaságában, megje­lentek a párt és a tanács képviselői. A nagyszámú ér­deklődő közönség a szegedi képzőművészek kalauzolásá­val tekintette meg a kiállí­tást, Reggelt háromnegyed 6-kor röpgyűléssel kezdődött a kéthetes alkotmány-műszak áz Újszegedi Kender-Lenszövőben. A dolgo­zók szép felajánlást tettek ezen a röpgyű­lésen. Július hónapban nem teljesítette az ­üzem az élüzem-követelmény egyik pont­ját, a vetés/bruttó gépóra előírt tervszá- Jugoszlávia népe és földje mát — 0.5 százalékos elmaradás keletke­zett. A dolgozók ígérete így hangzott: augusztus 20-ig megszüntetik az elmara­dást. A hétfő délelőtti első műszak dolgo­zói 4.040 vetés helyett 4.300 vetést teljesítet­tek, a 4.080 él üzem-követelménnyel szem­ben. A szövődé 1 millió vetéssel termelt többet a tervnél. címmel tart előadást csütör­tök este fél 9-kor a Juhász Gyula Művelődési Otthon kerthelyiségében (Vörösmarty utca 5.) Dániel György, a TTIT központi földrajzi szak­osztályának titkára. Előadás után a jugoszláv követségtől kapott filmeket vetítik: A vasutasnap előtt A jó munka eredménye­ként Szeged Állomás, az Új­szegedi Állomás, a Szeged­Rókusi és Tisza szertár el­nyerte az élüzem címet. Most ezeknek a szolgálati helyek­nek dolgozói kettős ünnepre készülnek. Ünneplik a ne­gyedéves jó munkájulk ered­ményét — ólüzemet avatnak — és készülnek augusztus 12-re, a VI. vasutasnapra. Szeged Állomás dolgozói most ötödízben nyerték el az élüzem címet. Az Újszegedi Állomás dolgozói tervüket jelentősen túlteljesítették, akárcsak a Szeged Tisza szer­tár és a Szeged-Rókusi szer­tár. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a vasutas dolgozók becsülettel helytáll­nak. Tegnap, augusztus 6-án ünnepi röpgyűléssel kezdték a munkát, s a vasutasnap tiszteletére ünnepi műszakot indítottak. A röpgyűléseken megfogadták, hogy vasutas becsülettel indulnak harcba a vasutasnap tiszteletére, al­kotmányunk ünnepére tett vállalások teljesítéséért. Sziládi Sándor •— Kozmetikai kiállítás nyílik az MSZT-székházban, Horváth Mihály utca 3. szám alatt, augusztus 9-én. A ki­állítás 20-ig lesz nyitva. Az érdeklődőknek díjtalan koz­metikai szaktanácsokat ad­nak. Nagy lendülettel halad előre a cséplés a szegedi járásban Az elmúlt héten nagy len- legi állásából már bátran- le­dülettel haladt előre a csép- het arra következtetni, hogy lés munkája a szegedi járás az idén csaknem két héttel területén is. A munka jelen- előbb befejeződik a járásban a cséplés, mint más, korábbi Nagygyűlések lesznek Szegeden a Központi Vezetőség határozatáról Az MDP Központi Vezetőségének júliusi határo­zata — amely megszabta fejlődésUnk útját — nagy visszhangot váltott ki a dolgozó tömegek körében. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy olyan dolgo­zók, akik eddig távol tartották magukat a közügyek intézésétől, most egyre cselekvőbben kapcsolódnak be az ország dolgainak intézésébe. Éppen ezért a Hazafias Népfront szegedi bizottsá­ga elhatározta, hogy városunkban is nagygyűléseket rendez az MDP Központi Vezetősége legutóbbi nagy fontosságú határozatának megvitatására. Az első nagygyűlést az Újszegedi Kender-Lenszö­vődében tartják augusztus 9-én, csütörtökön délután fél 3 órakor. Előadó: Fodor Gyula elvtárs, az Orszá­gos Nyugdíjintézet elnöke. Az építőipari dolgozók nagygyűlése augusztus 10-én, pénteken este 6 órakor kerül sorra a Fáklya­mozi kerhelyiségében. (A nagygyűlést rossz idő ese­tén az Egyetem Ady téri nagytermében rendezik meg.) Előadó: Tímár Mátyás elvtárs, építőipari mi­niszterhelyettes. A harmadik nagygyűlésre augusztus 14-én, ked­den délután fél 5 órakor kerül sor a Fáklya-mozi Uertlieiyiségében, rossz idő esetén a Gorkij Kultúr­otthonban. Itt a ksz-ek tagjai és a magánkisiparosok vesznek részt. Előadó: Aleva elvtárs, az OKISZ elnö­ke. A nagygyűlésen részt vesz majd Cecei elvtárs, a Központi Vezetőség ipari osztályának munkatársa is. esztendőkben. Szombat estig a járás 43 termelőszövetkezete és ter­melőszövetkezeti csuporja közül 28-ból jelentették, hogy készen vannak a csépléssel. Nemcsak termelőszövetkeze­tek, de községek is vannak már szép számmal, ahol szintén befejeződött a csáp­lés. Többek között befejezték a cséplést a tiszaszigeti, új­szentiváni, röszkei, gyálaréti és öttömösi dolgozó parasz­tok is. A gabona behordása vi­szont már mindenütt befeje­ződött. A Sándorfalvi Gép­állomás a napokban meg­kezdte az aprómag cséplést is. Jelenleg az aprómag csép­lésre átállított gép somkórót csépel, s mint jelentették, igen jó termés van somkóró­magból. A járási tanács mezőgazda­sági osztályának véleménye szerint ezen a héten járás­szerte csaknem teljesen be­fejeződik — az aprómag vak kivételével — a cséplés,

Next

/
Thumbnails
Contents